{"id":91515,"date":"2020-07-30T02:50:00","date_gmt":"2020-07-30T02:50:00","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=91515"},"modified":"2020-07-27T13:49:17","modified_gmt":"2020-07-27T13:49:17","slug":"a-gergely-andras-meditare-necesse-est","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=91515","title":{"rendered":"A. Gergely Andr\u00e1s: Meditare necesse est"},"content":{"rendered":"

H\u00e1tt\u00e9r \u00e9s el\u0151t\u00e9r a spiritu\u00e1lis irodalomhoz<\/strong><\/em><\/h3>\n

Kih\u00edv\u00f3nak is tal\u00e1nyos, valahol az ezoterikus hitek \u00e9s a judaisztikai magyar\u00e1zatok tal\u00e1nyos vil\u00e1g\u00e1ba vezet\u0151 c\u00edm\u00e9vel egyenesen megh\u00f6kkent\u0151 Aryeh Kaplan Zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u0171 k\u00f6tete. (Ford\u00edtotta Tarn\u00f3c J\u00e1nos. Vince Kiad\u00f3, Budapest, 2004., 200 oldal.) A szerz\u0151t nemigen ismerj\u00fck, s tal\u00e1n nem is hagyn\u00e1 mag\u00e1t ismerni (komoly tehets\u00e9g\u0171 fizikusk\u00e9nt a NASA munkat\u00e1rsa volt, id\u0151vel viszont ortodox rabbi lett), ha mintegy mellesleg nem volna \u201ea modern kor egyik legjelent\u0151sebb kabbalist\u00e1j\u00e1nak tartott\u201d szakembere. Kor\u00e1bbi k\u00f6nyveinek f\u0151 funkci\u00f3ja, s e k\u00f6tet\u00e9nek kiv\u00e9teless\u00e9ge is ama k\u00f6zl\u00e9stechnik\u00e1ban nevezhet\u0151 meg, ahogyan f\u00f6l\u00e9p\u00edti mondanival\u00f3j\u00e1t, \u00e9rveket \u00e9s megfigyel\u00e9seket kezel, s mintegy bevonzza, elcs\u00e1b\u00edtja az olvas\u00f3t, hogy a k\u00e9telyek, r\u00e1d\u00f6bben\u00e9sek \u00e9s rejtelem-fejt\u00e9sek k\u00f6zepette hagyja mag\u00e1t v\u00e9gigvezetni a medit\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a zsid\u00f3 misztika ismeretlen t\u00e1jain, bels\u0151 \u00fatjain, f\u00f6lismer\u00e9sein \u00e9s k\u00f6vetkeztet\u00e9sein \u00e1t a \u201eGyakorlati \u00fatmutat\u00f3\u201d haszn\u00e1lat\u00e1ig, mely k\u00f6nyv\u00e9nek alc\u00edme is.<\/p>\n

M\u00e1r els\u0151 sz\u00f6vegoldal\u00e1n a tud\u00e1stapasztalat, a v\u00e9lt \u00e9s k\u00e9pzelt tud\u00e1s, meg a lehets\u00e9ges \u201ebels\u0151 utak\u201d kontrasztj\u00e1val ind\u00edtja \u201etan\u00f3r\u00e1it\u201d, melyek a Bevezet\u0151n t\u00fal tizennyolc fejezetben k\u00f6vetik \u201ea semmit\u0151l\u201d Istenig (102-120. old.), a medit\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszerek \u00e9s \u00e1llapotok, a parancsolatok \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00fajraform\u00e1l\u00e1sa (172-191.), a tudat\u00e1llapotok \u00e9s a vizualit\u00e1s (39-101.), az \u201eima \u00fatja\u201d, \u201ea l\u00e9tra\u201d \u00e9s az \u201eegyes\u00edt\u00e9s\u201d vonal\u00e1t k\u00f6vetve a zsid\u00f3 misztika k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9si tartom\u00e1nyait. \u201eA \u2019zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3\u2019 kifejez\u00e9s hallat\u00e1n az emberek gyakran meglep\u0151dnek. T\u00e1j\u00e9kozott zsid\u00f3k \u2013 k\u00f6zt\u00fck sok rabbi \u00e9s tud\u00f3s \u2013 sem tudnak arr\u00f3l, hogy l\u00e9tezik ilyesmi. Ha erre vonatkoz\u00f3 \u00edr\u00e1st mutatnak nekik, azt mondj\u00e1k, hogy ez a judaizmus ezoterikus vagy okkult r\u00e9sz\u00e9hez tartozik, kev\u00e9s k\u00f6ze van a f\u0151ir\u00e1nyhoz. Ez\u00e9rt nem meglep\u0151, hogy sok medit\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 friss m\u0171 alig szentel figyelmet a zsid\u00f3s\u00e1gnak. Hab\u00e1r a legt\u00f6bb \u00edr\u00f3 tiszt\u00e1ban van a judaizmus misztikus elemeivel, a misztika k\u00f6r\u00e9t m\u00e9gis a kabbal\u00e1ra vagy a haszid mesterekre sz\u0171k\u00edti le. A legt\u00f6bb medit\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv a keleti technik\u00e1kat, \u00e9s egyes alkalmakkor a kereszt\u00e9ny medit\u00e1ci\u00f3t t\u00e1rgyalja, de a zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3t minden gyakorlati szempontb\u00f3l figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja. Azokt\u00f3l, akik medit\u00e1ci\u00f3t tanulnak, ez igen komoly t\u00e9ved\u00e9s. A judaizmus hozta l\u00e9tre az egyik legfontosabb medit\u00e1ci\u00f3s rendszert, amelynek ismerete n\u00e9lk\u00fcl minden tanul\u00e1s befejezetlen marad\u2026\u201d (7.).<\/p>\n

Kaplan vit\u00e1n fel\u00fcl t\u00e1j\u00e9kozott \u00e9s rutinos a spiritu\u00e1lis alapfogalmak, a meggy\u0151z\u00e9si \u00e9s \u00e9lm\u00e9ny-technik\u00e1k, valamint a spiritu\u00e1lis irodalom m\u0171vel\u0151inek munk\u00e1i ter\u00e9n, hely\u00e9t a legm\u00e9lyebben \u00e9rt\u0151 Gershom Sholem mellett lehet megnevezni. Megb\u00edzhat\u00f3 tud\u00e1sa, a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, zsinag\u00f3gai szertart\u00e1sok kezel\u00e9s\u00e9ben megszerzett ismeretei r\u00e1ad\u00e1sul azzal a felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 gesztussal, alapos hum\u00e1nummal, egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 szeretettel \u00e9s megismer\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9kot t\u00fckr\u00f6z\u0151 objektivit\u00e1ssal eg\u00e9sz\u00fclnek ki, ami kiv\u00e9telesnek mondhat\u00f3 a spiritu\u00e1lis irodalom m\u0171vel\u0151i k\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00f6vegei, az egyes fejezetek f\u00f3kuszpontjai val\u00f3ban egy bels\u0151 utat, megismer\u00e9si \u00f6sv\u00e9nyt rajzolnak meg, melyet T\u0151le nem kinyilatkoztat\u00e1sk\u00e9nt kell elfogadni, hanem csup\u00e1n Vele egy\u00fctt s\u00e9t\u00e1lgatva bel\u00e1tni a rejt\u00e9lyek \u00e9s jelent\u00e9s-terek mili\u0151iben kalandozva. Ehhez szer\u00e9nyen, de \u00e9pp Olvas\u00f3inak megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edtve hosszasan bevezeti, mi az, amire maga is r\u00e1j\u00f6tt a \u201enem l\u00e9tez\u0151\u201d fogalom apr\u00f3l\u00e9kos elemz\u00e9se, majd kit\u00e1rgyal\u00e1sa k\u00f6zben. S ez \u00e9ppen specifikusan a medit\u00e1ci\u00f3 technik\u00e1ja, a szufizmus, iszl\u00e1m miszticizmus, valamint a keleti vall\u00e1sok medit\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1inak k\u00f6ztes ter\u00fclete, ahol \u201ea term\u00e9szetfeletti \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u201d \u00e9s a mindennapi tud\u00e1s hi\u00e1tusaib\u00f3l, az \u00c9n (ego) \u00e9n-centrikuss\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a \u201efelettes \u00e9n\u201d tov\u00e1bbi r\u00e1l\u00e1t\u00e1si es\u00e9lyeinek dilemm\u00e1ib\u00f3l indul ki, egyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1kkal (egy r\u00f3zsa csod\u00e1lata, egy hang \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, egy zajszintt\u0151l f\u00fcggetlened\u0151 l\u00e9tez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek es\u00e9lyei), majd illusztr\u00e1lja, mik\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dik a f\u00f3kusz\u00e1lt, \u00f6nmag\u00e1ra figyelni, er\u0151sebben koncentr\u00e1lni k\u00e9pes elmeh\u00e1ztart\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1ja. Ez\u00e9rt p\u00e9ld\u00e1ul mintegy a kor\u00e1bbi kutakod\u00e1sok rejtett kritik\u00e1ja is megfogalmaz\u00f3dik sz\u00f6veg\u00e9ben (\u00e9rtsd: mi mindent tudnak m\u00e1r a tudatr\u00f3l, de honnan indultak ki \u00e9s milyen c\u00e9llal, ami elt\u00e9r\u0151 oks\u00e1got eredm\u00e9nyez a meg\u00e9rt\u00e9sben is), an\u00e9lk\u00fcl, hogy az b\u00e1nt\u00f3 lenne: \u201e(…) Megfigyelt\u00fck, hogy a legt\u00f6bb zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3val foglalkoz\u00f3 sz\u00f6veg felt\u00e9telezi az olvas\u00f3 el\u0151ismereteit az alapvet\u0151 technik\u00e1kkal kapcsolatban, \u00e9s az \u00edr\u00f3 csak tov\u00e1bbi r\u00e9szletekkel szolg\u00e1l hozz\u00e1juk. Amikor gyakorlatban akartuk alkalmazni \u0151ket, kider\u00fclt, hogy t\u00fal sok inform\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1nyzik: mintha egy francia konyh\u00e1val foglalkoz\u00f3 k\u00f6nyvet haszn\u00e1ln\u00e1nk a f\u0151z\u00e9s ismerete n\u00e9lk\u00fcl. A receptek k\u00e9zn\u00e9l vannak, de a kezd\u0151 nem tud mit kezdeni vel\u00fck. A zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben az alapanyagok megvoltak, de az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s fort\u00e9lyainak ismerete n\u00e9lk\u00fcl vagy azokat titokban tartva. Egy bizonyos szintig a rejtv\u00e9ny r\u00e9szeit m\u00e1r \u00f6sszeraktam k\u00e9t kor\u00e1bbi medit\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyvemben. Ezek k\u00f6z\u00fcl viszont egyiket sem sz\u00e1nd\u00e9koztam gyakorlati \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt kiadni. Sokan mutattak r\u00e1 arra, hogy mekkora sz\u00fcks\u00e9g volna egy olyan zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3s m\u0171re, amely egyszer\u0171en fogalmaz, \u00e9s a laikusoknak sz\u00f3l. Ebb\u0151l az ig\u00e9nyb\u0151l sz\u00fcletett meg e k\u00f6tet \u00f6tlete. K\u00f6nyvem a zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3 legalapvet\u0151bb form\u00e1it taglalja, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet szentelve a f\u0151sodorba tartoz\u00f3 m\u0171veknek, \u00e9s nem felt\u00e9telez k\u00fcl\u00f6nleges el\u0151ismeretet sem a judaizmus, sem a medit\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n. Rem\u00e9lem, hogy elind\u00edt egy folyamatot, amelyben az olvas\u00f3 bepillant\u00e1st nyer a zsid\u00f3 \u00f6r\u00f6ks\u00e9g lelki dimenzi\u00f3iba\u201d (11-12.).<\/p>\n

S att\u00f3l, hogy a k\u00f6tet elej\u00e9n l\u00e9v\u0151 tartalomjegyz\u00e9k is mintegy \u201emutatja az utat\u201d a bel\u00e1t\u00e1s k\u00f6tetv\u00e9gi lehet\u0151s\u00e9ge fel\u00e9, m\u00e1ris \u00e1ttekinthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a \u201ehonnan hov\u00e1 \u00e9s mi m\u00f3don\u201d elbesz\u00e9l\u0151 m\u00f3d. Ezt azonban r\u00f6gt\u00f6n a szinte v\u00e1rhat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9ssel vezeti fel: mi v\u00e9gre a medit\u00e1l\u00e1s ig\u00e9nye, mi\u00e9rt \u00e9s kinek, hol \u00e9s hogyan medit\u00e1ljunk a h\u00e9tk\u00f6znapokban, specifikusan a zsid\u00f3 sz\u00f6vegek \u00fcr\u00fcgy\u00e9n, melyek t\u00e9nyleges adatb\u00e1zisaikban nem tartalmaznak a mindennapi ember sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1t\u00e9lhet\u0151 meditat\u00edv elemeket, s\u0151t ehhez sz\u00fcks\u00e9ges forr\u00e1skiadv\u00e1nyok is ford\u00edt\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1val vannak csup\u00e1n. De nem onnan ind\u00edt, hogy \u201elesz\u00f3lja\u201d a nem tud\u00f3kat, hanem onnan, hogy fedezz\u00fck fel k\u00f6z\u00f6sen, mennyire nem tudunk mindezzel mit kezdeni! \u201e(…) K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy a legt\u00f6bb ember sosem gondolkodik a gondolatair\u00f3l. A gondolataink annyira l\u00e9ny\u00fcnk r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak, hogy mi mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek vessz\u00fck \u0151ket. A medit\u00e1ci\u00f3 egyik els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek\u00e9nt azt kell megtanulni, hogy ezt ne tartsuk term\u00e9szetesnek.
\nEgy egyszer\u0171 gyakorlat megmutatja, hogy milyen neh\u00e9z a gondolatainkat uralni. Elm\u00e9letileg ez a gyakorlat nevets\u00e9gesen egyszer\u0171, de a val\u00f3s\u00e1gban f\u00e1jdalmasan bonyolult.
\n\u00cdme a gyakorlat: Hagyjuk abba a gondolkod\u00e1st.
\nRendszerint, ha nem vagyunk m\u00e1ssal elfoglalva, a gondolatok folyamatosan \u00e1ramlanak \u00e1t a tudatunkon. Amikor valaki \u00edgy \u00e1br\u00e1ndozik, akkor egyik gondolata a m\u00e1sikba folyik \u00e1t, majdnem teljesen automatikusan. Az \u00e1raml\u00e1s folytonos, \u00e9s olyan, mint egy bels\u0151 besz\u00e9lget\u00e9s \u00f6nmagunkkal. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve, az \u00e1br\u00e1ndoz\u00e1s annyira r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt szellemi k\u00f6zeg\u00fcnknek, hogy nem is figyel\u00fcnk r\u00e1.
\nAz els\u0151 gyakorlat teh\u00e1t a gondolataink tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul az\u00e1ltal, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk meg\u00e1ll\u00edtani \u0151ket. Pr\u00f3b\u00e1ljuk meg ki\u00fcres\u00edteni az elm\u00e9nket n\u00e9h\u00e1ny percre, \u00e9s ne gondoljunk semmire. K\u00f6nny\u0171nek hangzik? Tegy\u00fck le a k\u00f6nyvet \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ljuk ki.
\n(…) A medit\u00e1ci\u00f3 egyik legnagyobb haszna az, hogy kontroll\u00e1lja a tudatalattit. \u00c1ltala megtanulhatjuk a tudatot olyan folyamatok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lni, melyek egy\u00e9bk\u00e9nt a tudatalatti hatalma alatt \u00e1llnak. Fokozatosan, a tudatalattinak egyre nagyobb r\u00e9sze v\u00e1lik el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a tudatos \u00e9rtelem sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl a teljes gondolkod\u00e1si folyamat felett megszerezz\u00fck a hatalmat.
\n(…) Rengeteg te\u00f3ria sz\u00fcletett a tudatalattir\u00f3l, de r\u00e9szletesebb t\u00e1rgyal\u00e1suk meghaladn\u00e1 e k\u00f6nyv c\u00e9ljait. Ha a medit\u00e1ci\u00f3 nem m\u00e1s, mint kontroll\u00e1lt gondolkod\u00e1s, akkor ez azt jelenti, hogy az individuum a gondolkod\u00e1s teljes folyamat\u00e1t az ellen\u0151rz\u00e9se alatt tartja, bele\u00e9rtve a tudatalattib\u00f3l \u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat is. A tapasztalt medit\u00e1l\u00f3 megtanulja, hogy mik\u00e9pp gondolja, amit gondolni akar, \u00e9s hogy mikor akarja azt gondolni. Ellen\u00e1llva a tudatalattira nehezed\u0151 pszichol\u00f3giai nyom\u00e1snak, mindig ura lehet a helyzetnek. Saj\u00e1t maga ur\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, sohasem t\u00e9ve olyat, amir\u0151l tudja, hogy nem akarja megtenni. T\u00f6bb medit\u00e1ci\u00f3s iskola szerint a medit\u00e1ci\u00f3 legl\u00e9nyegesebb c\u00e9lja az \u00f6nuralom\u201d (13-18.).<\/p>\n

E r\u00e1vezet\u0151 \u201eszertart\u00e1s\u201d v\u00e9g\u00fcl is legf\u0151k\u00e9ppen a meg\u00e9rt\u00e9s k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, a befogad\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, a bels\u0151 rendezetts\u00e9g el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges (de nem mellesleg \u00e1lland\u00f3 \u00e9s mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 gyakorlatot is ig\u00e9nyl\u0151) tudati \u00e9szlel\u00e9st, a tapasztalati tud\u00e1s \u00e9s fokozott \u00e9bers\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti tartom\u00e1nyban tart\u00f3zkod\u00e1st mutatja meg. A k\u00f6tet v\u00e9gig tele van ezekkel a kontrasztokkal, fesz\u00fclts\u00e9g-old\u00f3 hat\u00e1sokkal, elenged\u00e9si eszk\u00f6zt\u00e1rral, p\u00e9ld\u00e1kkal \u00e9s forr\u00e1sm\u0171vekre utal\u00e1sokkal, kezdve Freud-t\u00f3l Uszpenszkijig, D.H. Lawrence-t\u0151l William Blake-ig, a Parancsolatok szakirodalm\u00e1t\u00f3l a k\u00f3ser \u00e9tkez\u00e9sig, a Sz\u00e9fer Jecir\u00e1t\u00f3l a Tetragrammaton Isten-elv\u00e9ig, vagy a ritu\u00e1lis f\u00fcrd\u0151t\u0151l a vizu\u00e1lis jelk\u00e9pt\u00e1rig mindennel megrakva. Eg\u00e9szen bizonyos, hogy a c\u00edm meglepet\u00e9se, haszidizmus vagy antik istenhitek, Biblia vagy \u00e9letvezet\u00e9si szab\u00e1lyk\u00f6nyv ismeret\u00e9vel egy\u00fctt \u00e9s ezek n\u00e9lk\u00fcl sem kevesebb, mint egy lehets\u00e9ges vil\u00e1gk\u00e9p val\u00f3ban gyakorlati \u00fatmutat\u00f3 \u00e1ltali k\u00f6zelebbi megismer\u00e9se. Ebben \u2013 sz\u00e1munkra \u00e9s ak\u00e1r a zsid\u00f3 h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra is \u2013 kell\u0151 alapozotts\u00e1g\u00fa ismeret, a medit\u00e1ci\u00f3 m\u00f3dszertan\u00e1t is egyszerre \u00e1t\u00e9lni seg\u00edt\u0151 \u00e9s bel\u00e1tni enged\u0151 m\u00f3dszeress\u00e9g a meghat\u00e1roz\u00f3. V\u00e9gs\u0151 konkl\u00fazi\u00f3k\u00e9nt teh\u00e1t \u00e9ppen az, amivel a spiritu\u00e1lis tud\u00e1s el\u0151tti \u00e9s k\u00f6zbeni, a medit\u00e1ci\u00f3 alatti \u00e9s ut\u00e1ni ismeretekhez, \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9szlethez hozz\u00e1seg\u00edt. Nem \u00edrja ugyan c\u00edmoldalra, de eg\u00e9szen egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi: a Plutarchos \u00f3ta ismer\u0151s tud\u00e1s (\u201enavigare necesse est! vivere non est necesse\u201d) spiritu\u00e1lis \u00e1tirat\u00e1ban eg\u00e9szen vil\u00e1gosan felfedezhet\u0151 a medit\u00e1ci\u00f3 sz\u00fcks\u00e9glete az \u00e9letvitel korl\u00e1toss\u00e1g\u00e1val szembe\u00e1ll\u00edtva. Medit\u00e1lni musz\u00e1j, \u00e9lni nem annyira. Kiv\u00e9ve, ha maga az \u00e9let is lehet a medit\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sze, c\u00e9lja \u00e9s \u00e9rtelme is.
\nA k\u00f6tet teh\u00e1t mag\u00e1t a szemben\u00e1ll\u00e1st seg\u00edti bel\u00e1t\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltoztatni \u2013 nem \u00f6nmagunk ellen, vagy nem is puszt\u00e1n a \u201emantramedit\u00e1ci\u00f3\u201d eszk\u00f6z\u00e9vel, hanem a gondolkod\u00e1s lehets\u00e9ges hangol\u00e1si sk\u00e1l\u00e1j\u00e1nak megismer\u00e9se \u00e9s \u00f6nmegismer\u00e9s r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n

\n

Forr\u00e1s: Periszk\u00f3p port\u00e1l<\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

H\u00e1tt\u00e9r \u00e9s el\u0151t\u00e9r a spiritu\u00e1lis irodalomhoz Kih\u00edv\u00f3nak is tal\u00e1nyos, valahol az ezoterikus hitek \u00e9s a judaisztikai magyar\u00e1zatok tal\u00e1nyos vil\u00e1g\u00e1ba vezet\u0151 c\u00edm\u00e9vel egyenesen megh\u00f6kkent\u0151 Aryeh Kaplan Zsid\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u0171 k\u00f6tete. (Ford\u00edtotta Tarn\u00f3c J\u00e1nos. Vince Kiad\u00f3, Budapest, 2004., 200 oldal.) A szerz\u0151t nemigen ismerj\u00fck, s tal\u00e1n nem is hagyn\u00e1 mag\u00e1t ismerni (komoly tehets\u00e9g\u0171 fizikusk\u00e9nt a NASA munkat\u00e1rsa […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-91515","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91515","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=91515"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91515\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=91515"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=91515"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=91515"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}