{"id":9248,"date":"2011-05-25T07:29:18","date_gmt":"2011-05-25T07:29:18","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=9248"},"modified":"2011-05-25T07:29:18","modified_gmt":"2011-05-25T07:29:18","slug":"elhunyt-cs-gyimesi-eva","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=9248","title":{"rendered":"Elhunyt Cs. Gyimesi \u00c9va"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/p>\n

Tragikus hirtelens\u00e9ggel, 66 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Cs. Gyimesi \u00c9va, nyelv\u00e9sz, irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz professzor, a kolozsv\u00e1ri Babes\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9nek volt vezet\u0151je.<\/p>\n

Tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Kolozsv\u00e1rott v\u00e9gezte, 1968-ban magyar nyelv- \u00e9s irodalom szakon szerzett diplom\u00e1t. A Babes-Bolyai Egyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9n tan\u00edtott, 1990-t\u0151l mint egyetemi tan\u00e1r. Nyelvm\u0171vel\u0151 \u00e9s st\u00edlusvizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyait, jegyzeteit rendszeresen k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a lapok, k\u00f6zt\u00fck a Korunk, A H\u00e9t, az Utunk, a L\u00e1t\u00f3hat\u00e1r.
\nEls\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tet\u00e9ben, a Mindennapi nyelv\u00fcnk (1975) c\u00edm\u0171ben a nyelvm\u0171vel\u00e9ssel foglalkozott, a Tal\u00e1lkoz\u00e1s az egyszerivel c\u00edm\u0171 k\u00f6tete (1978) a monografikus elemz\u00e9seket \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00edraelm\u00e9leti felismer\u00e9sekkel tette teljesebb\u00e9. El\u0151sz\u00f3val \u00e9s jegyzetekkel l\u00e1tta el a rom\u00e1niai magyar k\u00f6lt\u0151k M\u00falt, j\u00f6v\u0151 mezsgy\u00e9j\u00e9n c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t (1980).
\nCs. Gyimesi \u00c9va indexre tett k\u00f6nyvei, ak\u00e1rcsak sz\u00e1mos kort\u00e1rs\u00e1\u00e9, csak 1989 ut\u00e1n jelenhettek meg.
\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos munk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1m\u00edtanak a Teremtett vil\u00e1g c\u00edm\u0171 irodalomelm\u00e9leti k\u00f6tet\u00e9n k\u00edv\u00fcl a transzilvanizmusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nyai.<\/p>\n

Nagy visszhangot v\u00e1ltott ki a Szem a l\u00e1ncban: bevezet\u00e9s a szekusdosszi\u00e9k hermeneutik\u00e1j\u00e1ba c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve, amelyben az egykori Securitate \u00e1ltal megfigyelt professzor saj\u00e1t megfigyel\u00e9si dosszi\u00e9j\u00e1nak eredeti sz\u00f6veg\u00e9t k\u00f6zli szem\u00e9lyes komment\u00e1rokkal tark\u00edtva.<\/p>\n

Publicisztikai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt 2005-ben megkapta a Joseph Pulitzer-eml\u00e9kd\u00edjat, kit\u00fcntett\u00e9k a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend tisztikeresztje polg\u00e1ri fokozat\u00e1val 1996-ban, a szegedi J\u00f3zsef Attila Tudom\u00e1nyegyetem d\u00edszdoktora volt 1995. okt\u00f3ber 3. \u00f3ta, elismert\u00e9k a Pro Cultura Hungarica-d\u00edjjal is.<\/p>\n

(L\u00e1sd a manna.ro<\/a> honlapot is)<\/p>\n

CS. GYIMESI \u00c9VA: <\/strong><\/p>\n

Ut\u00f3rezg\u00e9s<\/strong><\/p>\n

Egyesek szememre h\u00e1nyj\u00e1k: a magyar \u00fcgynek, s\u0151t a saj\u00e1t nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00e1ltali meg\u00edt\u00e9l\u00e9semnek is \u00e1rtottam, hogy kapcsolatot kerestem Doina Corne\u00e1val.
\nPedig sz\u00e1rmaz\u00e1som, egyetemes emberjogi (kereszt\u00e9ny \u00e9s egyszersmind liber\u00e1lis) be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gom r\u00e9v\u00e9n nem tehettem m\u00e1sk\u00e9nt. Els\u0151sorban a diktat\u00far\u00e1val, \u00e9s nem a rom\u00e1ns\u00e1ggal szemben alakult bennem az ellen\u00e9rz\u00e9s. A sz\u00f6vets\u00e9gkeres\u00e9sben jelent\u0151s motiv\u00e1ci\u00f3 volt az is, hogy – t\u00e9ved\u00e9sei ellen\u00e9re – a Doina minden megnyilatkoz\u00e1s\u00e1t \u00e1that\u00f3 spiritualit\u00e1s\u00e1ban is osztoztam.
\nGyermekkoromban m\u00e9g nem tudtam, ami azut\u00e1n fokozatosan der\u00fclt ki a csal\u00e1dban, hogy a magyaron k\u00edv\u00fcl n\u00e9met, rom\u00e1n, zsid\u00f3 felmen\u0151k g\u00e9njei is alak\u00edtanak engem. Ma – amikor m\u00e1r t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 kanoniz\u00e1lt e kifejez\u00e9s – t\u00f6bbes identit\u00e1s\u00fanak vallom magam. Hogy a gyermekeikkel kiz\u00e1r\u00f3lag magyarul besz\u00e9l\u0151 morvaorsz\u00e1gi n\u00e9met d\u00e9dsz\u00fcl\u0151k \u00e9s pankotai rom\u00e1n nagyany\u00e1m mi\u00e9rt is v\u00e1ltak erd\u00e9lyi magyarokk\u00e1, sz\u00e1momra ma is titok.
\nDe akkoriban mindennel azonosultam, ami a csal\u00e1dban anyagi javak h\u00edj\u00e1n a legnagyobbk\u00e9nt sz\u00e1mon tartott kincs volt: a szenved\u00e9lyesen fogyasztott irodalom nagy alakjaival, legf\u0151k\u00e9ppen a magyar reg\u00e9nyek, J\u00f3kai, G\u00e1rdonyi, M\u00f3ricz vil\u00e1g\u00e1val \u00e9s azok h\u0151seivel, a szabads\u00e1gharc, az egri v\u00e1rv\u00e9d\u0151k, a becsapott Nyilas Misik \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett szellemi-erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kekkel. Valahogy \u00fagy \u00e9reztem, ahogy – paradox \u00f6nvallom\u00e1s\u00e1ban – Petrovics Istv\u00e1n \u00e9s Hr\u00faz M\u00e1ria fia kijelenti: \u201eHa nem sz\u00fclettem volna is magyarnak, \/ e n\u00e9phez \u00e1llan\u00e9k ezennel \u00e9n…” Titokban sokszor elolvastam a Nemzeti dalt a nagy, v\u00e1szonk\u00f6t\u00e9s\u0171 Pet\u0151fi-k\u00f6tetb\u0151l, hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1ltak eltan\u00e1csolni az \u00fagymond \u201evesz\u00e9lyes” versekt\u0151l, mert \u00e9n mindenekf\u00f6l\u00f6tt azzal k\u00edv\u00e1ntam azonosulni, ami iskol\u00e1skoromban tiltva volt: a nagymama varr\u00f3doboz\u00e1ban rejtegetett szimb\u00f3lumokkal, az igen r\u00f6vidre szabott h\u00e1romsz\u00edn\u0171 szalagocsk\u00e1val \u00e9s a cserk\u00e9szjelv\u00e9nnyel. Nagymama a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fak, \u00e9desap\u00e1m a cserk\u00e9sz\u00e9let sz\u00e1jhagyom\u00e1ny\u00e1t hagyta r\u00e1m, a csal\u00e1dban irredenta dalokkal nosztalgi\u00e1ztak n\u00e9ha a f\u00e9rfiak, \u00e9s b\u00e1r szidt\u00e1k a rendszert, Szt\u00e1lin hal\u00e1lakor mindenki megrend\u00fcltnek l\u00e1tszott.
\nMindent megl\u00e1ttam, meghallottam \u00e9s megjegyeztem, ami el\u0151l eltakarta a szemem vagy befogta a f\u00fclem reszketve f\u00e9lt\u0151 \u00e9desany\u00e1m. Vesz\u00e9lyes magyarnak lenni, sz\u0171rtem le ebb\u0151l a tapasztalatot, de minthogy m\u00e1r akkor vonzottak a kock\u00e1zatok, szeretetem (k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gom? kalandv\u00e1gyam?) nem ismert akad\u00e1lyt. Hi\u00e1ba fogt\u00e1k leghalkabbra az am\u00fagy is recseg\u0151, \u00f3cska r\u00e1di\u00f3t, amikor okt\u00f3ber 23-\u00e1n Pesten kit\u00f6rt a forradalom, hasztalan k\u00fcldtek aludni, de hova is mehettem volna az egyetlen szob\u00e1nkb\u00f3l… Mindennek f\u00fcltan\u00faja \u00e9s k\u00e9pzeletben szemtan\u00faja voltam, minthogy er\u0151sen tudtam vizualiz\u00e1lni, ami t\u00f6rt\u00e9nik. Minden megjegyz\u00e9st, komment\u00e1rt magamba sz\u00edvtam, a f\u00e9lelemnek semmilyen jele nem tudta csorb\u00edtani szabads\u00e1g\u00e9lm\u00e9nyemet. Verset is \u00edrtam err\u0151l a napr\u00f3l, ami a sz\u00fcl\u0151i \u00e9bers\u00e9g folyt\u00e1n k\u00e9s\u0151bb megsemmis\u00fclt, j\u00f3val a majdani h\u00e1zkutat\u00e1sok el\u0151tt.
\nDe az iskol\u00e1ban m\u00e1snap, a h\u00e1ts\u00f3 padban \u00fclv\u00e9n, nyolcad \u00edvekre r\u00f6pc\u00e9dul\u00e1kat kezdtem gy\u00e1rtani nemzeti sz\u00edn\u0171 szeg\u00e9llyel, \u00c9ljen a magyar forradalom! felirattal, mert az illegalist\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l az ilyesf\u00e9le tettek, szolidariz\u00e1l\u00f3 jelszavak vonzottak a legjobban, \u00e9s tizenegy \u00e9vesen ez t\u0171nt a legk\u00e9zenfekv\u0151bb cselekedetnek.
\nAz iskol\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 menet, a Kismez\u0151 utca sark\u00e1n kezdtem el sz\u00f3rni \u0151ket, f\u00e9nyes nappal, amikor a kanyarban felt\u0171nt anyai nagyb\u00e1ty\u00e1m, aki a legnagyobb magyar volt a csal\u00e1dban, f\u0151leg a k\u00e1rtyapartik k\u00f6zben. Gyakran \u00e9reztem, le is n\u00e9zi m\u00e1sf\u00e9le rokonaimat. Hozz\u00e1 jutott el leghamarabb a h\u00edr, hogy a keresztl\u00e1nya milyen bolond dolgokat m\u0171vel.
\nAlig \u00e9rt\u00fcnk szembe a j\u00e1rd\u00e1n, m\u00e1r rep\u00fclt a pofon. Balkezes volt: \u00fct\u00e9se ott sajog a jobb arcomon. Saj\u00e1tos magyar igazolv\u00e1ny.
\nLeleplez\u0151 h\u00edrek, sz\u00e9gyenkez\u0151 arcok, iratcsom\u00f3kon b\u00fcszk\u00e9n terpeszked\u0151 kezek – ez kell a szenz\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00e9l\u0151 m\u00e9di\u00e1nak \u00e9s mindazoknak, akiknek – a CNSAS iratai kapcs\u00e1n – \u00e9rdek\u00fckben \u00e1ll m\u00e1sokat bem\u00e1rtva \u00f6nmagukat f\u00f6lmenteni. Ez kell nek\u00fcnk? A megbotr\u00e1nkozottak suttog\u00e1sa vagy felh\u00f6rd\u00fcl\u00e9se, a csal\u00e1dtagok sz\u00e9gyenkez\u00e9se, a bes\u00fag\u00f3kk\u00e9nt skatuly\u00e1zottak gyermekeinek megb\u00e9lyegzetts\u00e9-ge? Vajon ezzel kiknek szolg\u00e1ltatik igazs\u00e1g? Kinek az igazs\u00e1g\u00e9rzete el\u00e9g\u00fcl ki, ha naponta kider\u00fcl valakir\u0151l, hogy nem csup\u00e1n megfigyelt\u00e9k, de \u0151 maga is \u00fcgyn\u00f6kk\u00e9nt szolg\u00e1lt t\u00f6bb-kevesebb ideig?
\nA b\u00e9kess\u00e9g felt\u00e9tele, hogy civiliz\u00e1lt form\u00e1ban szemben\u00e9zz\u00fcnk egykori \u00f6nmagunkkal. Ellentmond\u00e1sokkal terhes korban nem volt k\u00f6nny\u0171 ellentmond\u00e1smentesnek lenni, hiszen a mindennapi f\u00e9lelem volt az \u00far, meg a t\u00fal\u00e9l\u00e9s nagyon is emberi v\u00e1gya.<\/p>\n

Most, t\u00f6bb \u00e9vtized t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l, \u00fagy v\u00e9lem, nem lehet figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni, hogy a kelet-eur\u00f3pai diktat\u00far\u00e1kkal egyidej\u0171leg l\u00e9teztek a vil\u00e1g m\u00e1s t\u00e1jain olyan totalit\u00e1rius rendszerek is, amelyekhez k\u00e9pest a Ceau\u00a7escu-rendszer nem csup\u00e1n elviselhet\u0151bbnek t\u0171nik, hanem messze nem bizonyul olyan v\u00e9resen kegyetlennek, hogy belevessz\u00fcnk az \u00f6nsajn\u00e1latba. Amikor Ir\u00e1nban az iszl\u00e1m fundamentalista Khomeini ajatollah ker\u00fclt uralomra, a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n, sok sz\u00e1zezer \u00e1rtatlan embert b\u00f6rt\u00f6n\u00f6ztek be semmis\u00e9gek\u00e9rt. Majd bek\u00f6vetkezett az ir\u00e1ni-iraki h\u00e1bor\u00fa, amely a civil lakoss\u00e1gnak a mi viszonylagos \u201eb\u00e9k\u00e9nk” k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeihez k\u00e9pest roppant sok szenved\u00e9st id\u00e9ztek el\u0151. Milli\u00f3k haltak meg azokban az orsz\u00e1gokban egy l\u00e9nyeg\u00e9ben fanatikus vall\u00e1si vezet\u0151 akarat\u00e1b\u00f3l, Khomeini uralma idej\u00e9ben. Marina Nemat nemr\u00e9giben megjelent memo\u00e1rja d\u00f6bbentett r\u00e1 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, hogy ott tin\u00e9dzser kor\u00fa fiatalok ezreit b\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k be a h\u00edrhedt \u00c9vin b\u00f6rt\u00f6nbe, akiket az ajatollah \u201eforradalmi g\u00e1rdist\u00e1i” k\u00ednoztak meg, v\u00e9geztek ki szab\u00e1lyos b\u00edr\u00f3s\u00e1gi t\u00e1rgyal\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl.186 A k\u00f6nyv f\u0151h\u0151se m\u00e9g nem volt 16 \u00e9ves, amikor hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, majd \u00e9letfogytiglanra. Kereszt\u00e9ny t\u00fal\u00e9l\u0151k\u00e9nt azon kevesek k\u00f6z\u00e9 tartozott, akiknek ’85 ut\u00e1n, 1988-ban siker\u00fclt – nem kis \u00e1ron – emigr\u00e1lnia Kanad\u00e1ba. \u00dcld\u00f6ztet\u00e9se \u00e9s fogs\u00e1ga idej\u00e9n semelyik nemzetk\u00f6zi emberjogi szervezet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban nem r\u00e9szes\u00fclt. A mi \u201eellenz\u00e9ki” sorsunk ehhez k\u00e9pest k\u00e9nyelmes, kevesebb kock\u00e1zattal j\u00e1r\u00f3 \u00e9lethelyzetnek min\u0151s\u00edthet\u0151, hiszen benn\u00fcnket k\u00f6zben kezdett ismerni a vil\u00e1g, \u00e9s szem\u00e9lyesen, a nyilv\u00e1noss\u00e1g j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, a k\u00fclf\u00f6ldi emberjogi f\u00f3rumok v\u00e9delm\u00e9t is elnyert\u00fck…<\/p>\n

(Forr\u00e1s: Szem a l\u00e1ncban. Bevezet\u00e9s a szekusdosszi\u00e9k hermeneutik\u00e1j\u00e1ba)<\/em><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tragikus hirtelens\u00e9ggel, 66 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Cs. Gyimesi \u00c9va, nyelv\u00e9sz, irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz professzor, a kolozsv\u00e1ri Babes\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9nek volt vezet\u0151je. Tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Kolozsv\u00e1rott v\u00e9gezte, 1968-ban magyar nyelv- \u00e9s irodalom szakon szerzett diplom\u00e1t. A Babes-Bolyai Egyetem magyar tansz\u00e9k\u00e9n tan\u00edtott, 1990-t\u0151l mint egyetemi tan\u00e1r. Nyelvm\u0171vel\u0151 \u00e9s st\u00edlusvizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyait, jegyzeteit rendszeresen k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a lapok, k\u00f6zt\u00fck a Korunk, A […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,1],"tags":[],"class_list":["post-9248","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9248","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=9248"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/9248\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=9248"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=9248"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=9248"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}