Rom\u00e1nia eg\u00e9sz problematik\u00e1ja nem csup\u00e1n a l\u00e9t, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g-l\u00e9t, hanem ugyanilyen s\u00fallyal a valamiv\u00e9 v\u00e1l\u00e1s is. De a l\u00e9tet hogyan lehet valamiv\u00e9 v\u00e1l\u00e1ss\u00e1 \u00e1tform\u00e1lni? Mikort\u00f3l kezdve? Elk\u00e9pzelek egy olyan Rom\u00e1ni\u00e1t, amely elfogadja a k\u00f6vetkez\u0151 szavak Nietzsch\u00e9j\u00e9t: \u201eA rom\u00e1nok semmik, \u0151k lesznek valakiv\u00e9\u201d.<\/p>\n
*<\/p>\n
Az \u00e1lom-l\u00e9t a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemben. Densu\u015fianu kimutatta valahol, hogy a IX. sz\u00e1zadb\u00f3l csup\u00e1n egyetlen egy olyan sz\u00f3t tal\u00e1lt, amelyik rom\u00e1n eredet\u0171: \u201eC\u00e2mpulung\u201d. A XI. sz\u00e1zadb\u00f3l: \u201ecocora\u201d. A XII. sz\u00e1zadb\u00f3l fennmaradt: \u201ecrez\u201d , (vagy \u201ecre\u0163\u201d ). \u00c9vsz\u00e1zadonk\u00e9nt egy-egy sz\u00f3! \u00d3, Istenem, milyen lassan mozdulunk.
\n(Van \u00fagy n\u00e9ha, hogy m\u00e9g sz\u00e9p is ez a mozdulatlans\u00e1g. Ieremia vajda megv\u00e1rja a templomban a szertart\u00e1s v\u00e9g\u00e9t, annak ellen\u00e9re, hogy h\u00edr\u00fcl adt\u00e1k: az ellens\u00e9g Suceava fel\u00e9 k\u00f6zeleg. \u2013 Tal\u00e1n igaza lehet?)<\/p>\n
*
\n\u201eAk\u00e1rmennyit dicsekedj\u00fcnk is, ak\u00e1rmennyit szidjuk is a t\u00f6bbi nemzeteket, a Rom\u00e1nok(sic!) \u00fagyis azt fogj\u00e1k magukr\u00f3l tartani, hogy j\u00f3k, \u00e9s nagyok sz\u00fclet\u00e9sileg, \u00e9s m\u00e9ly \u00e1lomba mer\u00fclnek \u00fajra.\u201d (Russo)<\/p>\n
*
\nNem l\u00e1tom, mi\u00e9rt vonakodn\u00e1nk kimondani: mennyire kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekes egyszer-egyszer Eminescu, mint politikai gondolkod\u00f3. N\u00e9h\u00e1ny impulzus, n\u00e9h\u00e1ny gondolat, n\u00e9h\u00e1ny hozz\u00e1vet\u0151leges t\u00e9ny (hogy a rom\u00e1n n\u00e9p sz\u00fclet\u00e9si ar\u00e1nya cs\u00f6kken\u0151ben van, hogy elfogy a nemzet) t\u00fal gyakran nyomja r\u00e1 b\u00e9lyeg\u00e9t politikai \u00edr\u00e1saira. Vagy tal\u00e1n az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s t\u00e1vlatn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9r\u0151l lenne sz\u00f3 csup\u00e1n?<\/p>\n
*<\/p>\n
Ha \u201e\u00f6r\u00f6k Rom\u00e1ni\u00e1r\u00f3l\u201d hallom \u0151ket besz\u00e9lni, an\u00e9lk\u00fcl, hogy meghat\u00e1rozn\u00e1k a fogalmat, an\u00e9lk\u00fcl, hogy horgonyt vetn\u00e9nek a t\u00f6rt\u00e9nelembe, az 1939-es \u00e9vi \u201e\u00f6r\u00f6k Franciaorsz\u00e1g\u201d jut eszembe. \u00c9s ha egy orsz\u00e1g jogot form\u00e1lt az \u201e\u00f6r\u00f6k\u201d jelz\u0151re, Franciaorsz\u00e1g \u2013 Istennek h\u00e1la \u2013 megtehette ezt, minden bizonnyal.
\nDe mit is jelent az, hogy \u00f6r\u00f6k? Ahhoz, valaminek lenned kell, valamiben kellene hinned: P\u00e9ld\u00e1ul a kereszt\u00e9ny ember valami egy\u00e9b is: Katolikus, ortodox, kopt. Aki azt \u00e1ll\u00edtja, hogy hiszek egy \u00f6r\u00f6k\u00f6s Rom\u00e1ni\u00e1ban, \u00fagy besz\u00e9l, mint aki azt mondan\u00e1 \u2013 \u00e9s vannak egy p\u00e1ran ilyenek – : \u201e\u00e9n egyszer\u0171en csak kereszt\u00e9ny vagyok\u201d. Ortodox? Nem, csup\u00e1n csak keresz\u00e9ny, \u00edgy \u00e1ltal\u00e1ban. Akkor protest\u00e1ns? Az se, kereszt\u00e9ny.
\nNem csod\u00e1lkozn\u00e9k, ha m\u00e9g hozz\u00e1tenn\u00e9: ez a kereszt\u00e9nys\u00e9gnek egy filoz\u00f3fiai perspekt\u00edv\u00e1ja. T\u00e1madva ezzel mind a filoz\u00f3fi\u00e1t (ami az \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gok tudom\u00e1nya, nemde?), mind pedig a kereszt\u00e9nys\u00e9get.<\/p>\n
Ford\u00edtotta: Bartha Gy\u00f6rgy<\/em><\/p>\n (Folytatjuk)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Rom\u00e1nia eg\u00e9sz problematik\u00e1ja nem csup\u00e1n a l\u00e9t, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g-l\u00e9t, hanem ugyanilyen s\u00fallyal a valamiv\u00e9 v\u00e1l\u00e1s is. De a l\u00e9tet hogyan lehet valamiv\u00e9 v\u00e1l\u00e1ss\u00e1 \u00e1tform\u00e1lni? Mikort\u00f3l kezdve? Elk\u00e9pzelek egy olyan Rom\u00e1ni\u00e1t, amely elfogadja a k\u00f6vetkez\u0151 szavak Nietzsch\u00e9j\u00e9t: \u201eA rom\u00e1nok semmik, \u0151k lesznek valakiv\u00e9\u201d.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-92736","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92736","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=92736"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92736\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=92736"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=92736"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=92736"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}