Olvasom egy (spanyol) lapban: a vil\u00e1g t\u00edz legnagyobb (legt\u00f6bb ember \u00e1ltal besz\u00e9lt) nyelve k\u00f6z\u00fcl \u00f6t ott van \u00c1zsi\u00e1ban, egy kupacban: a k\u00ednai (mandarin), a hindi, a beng\u00e1li, a pandzs\u00e1bi meg a jap\u00e1n \u2026<\/p>\n
A t\u00edz legelterjedtebb idi\u00f3ma (a besz\u00e9l\u0151k sz\u00e1ma szerinti sorrendben):<\/p>\n
1. a k\u00ednai (minden hatodik ember k\u00ednaiul besz\u00e9l \u2013 majd\u2019 egymilli\u00e1rdnyian (910 milli\u00f3an) pedig annak mandarin nyelvj\u00e1r\u00e1s\u00e1t\u2026)
\n2. a spanyol (b\u00e1rmilyen meglep\u0151 is a m\u00e1sodik hely: majdnem n\u00e9gysz\u00e1z\u00f6tven (442\u2026) milli\u00f3an besz\u00e9lik ezt az \u00fajlatin nyelvet, els\u0151sorban az \u00dajvil\u00e1gban \u00e9s az \u00f3vil\u00e1gi Hisp\u00e1ni\u00e1ban, de m\u00e1sutt is, szinte minden kontinensen)
\n3. az angol (a becsl\u00e9sek szerint legal\u00e1bb 375 milli\u00f3 embernek ez az anyanyelve \u2013 \u00e9s j\u00f3 f\u00e9lmilli\u00e1rdnak pedig a m\u00e1sodik nyelve)
\n4. a hindi (negyedmilli\u00e1rddal sz\u00e1molnak \u2013 260 milli\u00f3val; de az indiai szubkontinens m\u00e1s \u2013 rokon \u2013 nyelveivel, pl. az urduval \u00e9s a hinduszt\u00e1nival, meg m\u00e9g vagy h\u00fasz m\u00e1sikkal ak\u00e1r megel\u0151zheti is az angolt)
\n5. az arab (a \u2019saj\u00e1t\u2019 becsl\u00e9sek szerint a besz\u00e9l\u0151k sz\u00e1ma 315 milli\u00f3 \u2013 de mivel egy \u2019integr\u00e1ns macrolengua\u2019 (mint a k\u00ednai vagy a hindi), neh\u00e9z pontos\u00edtani az arabul besz\u00e9l\u0151k val\u00f3s sz\u00e1m\u00e1t; az ENSZ adatai 20 arab orsz\u00e1got tartanak nyilv\u00e1n, melyekben j\u00f3 250 milli\u00f3an besz\u00e9lik a hivatalos nyelvet, az arabot \u2013 mely egyik \u2019hivatalos\u2019 nyelve mag\u00e1nak az ENSZ-nek is (\u00e9s m\u00e9g legal\u00e1bb 6 \u00e1llamban m\u00e1sodik hivatalos nyelv!); a vall\u00e1s \/a Kor\u00e1n\/ nyelve mindenesetre azonos, m\u00e9g ha \u2013 mondjuk \u2013 a marokk\u00f3iak \u00e9s a jemeniek nem nagyon \u00e9rtik is egym\u00e1st\u2026
\n6. a portug\u00e1l \u2013 a k\u00f6z\u00f6s Ib\u00e9ri\u00e1b\u00f3l 1139-ben kiv\u00e1lt portug\u00e1lok nem \u00e1lmodhatt\u00e1k, hogy vil\u00e1gbirodalmuk r\u00e9v\u00e9n nyelvileg is \u2019nagyhatalom\u2019 lesznek: ma vagy 215 milli\u00f3 ember besz\u00e9li anyanyelvek\u00e9nt a portug\u00e1lt (a kis eur\u00f3pai \u2019anyaorsz\u00e1gon\u2019 \u00e9s a hatalmas \u00fajvil\u00e1gi Braz\u00edli\u00e1n k\u00edv\u00fcl majdnem t\u00edz volt gyarmati ter\u00fclet is szerte a vil\u00e1gon)
\n7. a beng\u00e1li (a Bangladest is mag\u00e1ban foglal\u00f3 d\u00e9l-\u00e1zsiai szubkontinensen j\u00f3 200 milli\u00f3an besz\u00e9lik)
\n8. az orosz (bizony: egykori k\u00f6telez\u0151en ok\u00edtott nyelv\u00fcnk is \u2019vil\u00e1gnyelv\u2019 a maga 170 milli\u00f3 besz\u00e9l\u0151j\u00e9vel \u2013 \u00e9s az ENSZ-nek is egyik \u2019hivatalos\u2019 nyelve ! \u2013 gyakorlatilag nincs pontos adat a besz\u00e9l\u0151k jelenlegi sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l: nemcsak az Oroszorsz\u00e1gi F\u00f6der\u00e1ci\u00f3 \u2019vezet\u0151\u2019 nyelv\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, az egykori \u2019nagy\u2019 Szovjetuni\u00f3 volt tagk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gaiban az orosz minimum m\u00e1sodik \u2013 k\u00f6zvet\u00edt\u0151 – nyelvk\u00e9nt funkcion\u00e1l; saj\u00e1t tapasztalatom volt a f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt Moldovai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l: mindenki besz\u00e9lt\/\u00e9rtett oroszul, m\u00edg az \u00e1llamnyelvv\u00e9 avanzs\u00e1lt (limba de stat) \u2019moldov\u00e1n\u2019 nyelven messze nem mindenki\u2026
\n9. a jap\u00e1n (a nippon: a nagy mag\u00e1nyos \u2013 \u00fagy 130 milli\u00f3an besz\u00e9lik a szigetorsz\u00e1gban)
\n10. a pandzs\u00e1bi (a hinduszt\u00e1ni szubkontinens \u2013 India melletti \u2013 m\u00e1sik nagy \u00e1llam\u00e1nak, Pakiszt\u00e1nnak a f\u0151 nyelve, 100 milli\u00f3 besz\u00e9l\u0151vel \u2013 ezt besz\u00e9lik a legt\u00f6bben, m\u00e9g ha a \u2019hivatalos\u2019 pakiszt\u00e1ni \u00e1llamnyelv az urdu is \u2013 az arab \u00edr\u00e1s\u00fa hindi)<\/p>\n
*
\nA f\u00f6llelt cikk szerint h\u00e9tezern\u00e9l (!) t\u00f6bb besz\u00e9lt nyelv l\u00e9tezik F\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n (7.097), ezek k\u00f6z\u00fcl a \u2019hivataloss\u00e1g\u2019 szempontj\u00e1b\u00f3l az angol vezet (59 szuver\u00e9n \u00e1llamban hivatalos nyelv), \u0151t k\u00f6veti a francia (29 \u00e1llamban), a spanyol (20 orsz\u00e1gban) \u00e9s a portug\u00e1l (10-ben). A besz\u00e9lt (l\u00e9tez\u0151) nyelvek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge teh\u00e1t \u2019nem-hivatalos\u2019\u2026 de az emberi kult\u00far\u00e1nak szerves r\u00e9sze. Az Ethnologue c\u00edm\u0171 lap cikke szerint e burj\u00e1nz\u00f3 nyelvi gazdags\u00e1g egyre nagyobb vesz\u00e9lybe sodr\u00f3dik: a tud\u00f3sok becsl\u00e9sei szerint legal\u00e1bb 3000 (most m\u00e9g \u00e9l\u0151, besz\u00e9lt) nyelv – azaz: az \u00f6sszesnek j\u00f3 40 %-a \u2013 a gyors megsz\u0171n\u00e9ssel (kihal\u00e1ssal) n\u00e9z szembe. (Herder ide vagy oda: a mi magyar nyelv\u00fcnk nem sorol k\u00f6z\u00e9j\u00fck\u2026)<\/p>\n
*
\n\u00c9des anyanyelv\u00fcnk a \u2019hatvanasok\u2019 k\u00f6z\u00e9 rangsorol a besz\u00e9l\u0151k sz\u00e1ma szerint (a vil\u00e1gon a 62. helyen \u00e1ll, Eur\u00f3p\u00e1ban a 14.-iken); egyben a legbesz\u00e9ltebb olyan nyelv, amely nem az indoeur\u00f3pai nyelvcsal\u00e1dhoz tartozik\u2026 (Itt most ne t\u00e9rj\u00fcnk ki arra: milyen nyelvcsal\u00e1dhoz tartozunk\u2026 elterjedts\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l az am\u00fagy is l\u00e9nyegtelen\u2026) A magyar anyanyelv\u0171 szem\u00e9lyek sz\u00e1ma a vil\u00e1gon – becsl\u00e9sek szerint – 15 milli\u00f3 lehet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Olvasom egy (spanyol) lapban: a vil\u00e1g t\u00edz legnagyobb (legt\u00f6bb ember \u00e1ltal besz\u00e9lt) nyelve k\u00f6z\u00fcl \u00f6t ott van \u00c1zsi\u00e1ban, egy kupacban: a k\u00ednai (mandarin), a hindi, a beng\u00e1li, a pandzs\u00e1bi meg a jap\u00e1n \u2026 A t\u00edz legelterjedtebb idi\u00f3ma (a besz\u00e9l\u0151k sz\u00e1ma szerinti sorrendben):<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-92987","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92987","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=92987"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/92987\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=92987"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=92987"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=92987"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}