![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2020\/10\/43xdeb\u00e1lyk\u00e9p1.jpg\")
<\/a><\/p>\nDeb\u00e1ly Ferenc J\u00f3zsef katonazen\u00e9sz csal\u00e1dban sz\u00fcletett, apja Franz Joseph Haydn tan\u00edtv\u00e1nya volt. Deb\u00e1ly igen fiatalon kezdte meg katonazen\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. R\u00e9szt vett a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fakban, majd 1820-ban leszerelt. Lipcs\u00e9ben magasabb zenei k\u00e9pz\u00e9st kapott, onnan B\u00e9csbe ker\u00fclt, majd Olaszorsz\u00e1gban telepedett le mint a piemonti lovasezred karmestere. Id\u0151vel h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt egy genovai l\u00e1nnyal, majd 1838-ban csal\u00e1dj\u00e1val haj\u00f3ra sz\u00e1llt, hogy D\u00e9l-Amerik\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1ljon szerencs\u00e9t. A v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s Uruguay f\u0151v\u00e1rosa, Montevide\u00f3 volt. A fiatal k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, miut\u00e1n t\u00f6bb \u00e9vtizedes harcban kiv\u00edvta f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00fajb\u00f3l h\u00e1bor\u00fa k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1llt, amely n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva meg is kezd\u0151d\u00f6tt. Rosas argentin dikt\u00e1tor harca a kis szomsz\u00e9dorsz\u00e1g ellen t\u00f6bb mint tizenk\u00e9t esztendeig tartott, s a D\u00e9l-Amerik\u00e1ba szakadt magyar muzsikusb\u00f3l ism\u00e9t katonakarmester lett. A nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak magyar veter\u00e1nja 1839. december 29-\u00e9n esett \u00e1t a t\u0171zkereszts\u00e9gen. A Cagancha mellett v\u00edvott gy\u0151zelmes csata ihlette a\u00a0Himno a Cagancha\u00a0meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amellyel \u00e1ltal\u00e1nos sikert aratott. K\u00f6zben megjelent Uruguayban egy Eur\u00f3p\u00e1ban akkor m\u00e9g ismeretlen, fiatal olasz szabads\u00e1gharcos, Giuseppe Garibaldi. H\u00e9tsz\u00e1z f\u0151nyi olasz l\u00e9gi\u00f3ja \u00e9l\u00e9n sikert sikerre halmozott. H\u0151s\u00fcnk \u00e9s Garibaldi k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9ly bar\u00e1ts\u00e1g alakult ki, ennek egyik bizony\u00edt\u00e9ka, hogy az akkor sz\u00fcletett Deb\u00e1ly-gyerekek k\u00f6z\u00fcl az els\u0151, Jos\u00e9, Garibaldi keresztnev\u00e9t kapta (J\u00f3zsef – spanyol form\u00e1ban), kisl\u00e1ny\u00e1t pedig Anit\u00e1r\u00f3l, a szabads\u00e1gh\u0151s brazil hitves\u00e9r\u0151l nevezt\u00e9k el. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a keresztsz\u00fcl\u0151k Garibaldi \u00e9s a neje voltak.<\/p>\n
<\/a>
\nDeb\u00e1ly Ferenc J\u00f3zsef Uruguay nemzeti himnusz\u00e1t 1841-ben Francesco Acuna de Figueroa k\u00f6lt\u0151 sz\u00f6veg\u00e9re kompon\u00e1lta. A zene lend\u00fcletes, indul\u00f3szer\u0171, a francia, az olasz illetve a brazil himnuszhoz hasonl\u00edthat\u00f3. A paraguayi nemzeti himnuszt szint\u00e9n az uruguayi Figueroa sz\u00f6veg\u00e9re szerezte 1846-ban, Montevide\u00f3 ostroma alatt. Azokban a neh\u00e9z id\u0151kben nagyon sz\u0171k\u00f6s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt csal\u00e1dj\u00e1val. Az id\u0151s\u00f6d\u0151 mestert \u00edz\u00fcleti f\u00e1jdalmak k\u00ednozt\u00e1k, de \u00e9jt nappall\u00e1 t\u00e9ve dolgozott, zenekarokat vez\u00e9nyelt, muzsikusokat k\u00e9pzett – \u00e9s kompon\u00e1lt. Muzsik\u00e1ja, zenedarabjai eg\u00e9sz D\u00e9l-Amerik\u00e1ban ismertt\u00e9 tett\u00e9k a nev\u00e9t. 1959. febru\u00e1r 13-\u00e1n a n\u00e9pszer\u0171 \u201emaestro Debalit\u201d hatalmas t\u00f6meg k\u00eds\u00e9rte a temet\u0151be. Nev\u00e9t a f\u0151v\u00e1ros egyik szer\u00e9nyebb utc\u00e1ja, tov\u00e1bb\u00e1 az ottani magyarok k\u00f6zpontj\u00e1ban egy k\u00e9p \u00e9s egy bronzt\u00e1bla – valamint az uruguayiak eml\u00e9kezete \u0151rzi.<\/p>\n