A p\u00e1rizsi P\u00e8re Lachaise temet\u0151ben janu\u00e1r 11-\u00e9n, h\u00e9tf\u0151n, v\u00e9gs\u0151 nyughely\u00e9re lelt a tavaly november 13-\u00e1n, \u00e9let\u00e9nek 97. \u00e9v\u00e9ben elhunyt M\u00e9ray Tibor \u00edr\u00f3 \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, \u00f6r\u00f6k\u00f6s forradalm\u00e1r \u00e9s atyai j\u00f3 bar\u00e1tom, az erd\u00e9lyi magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s, de \u00e1ltal\u00e1ban az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g lelkes, f\u00e1rads\u00e1got \u00e9s lehetetlent nem ismer\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja.
\nAz emberi sors k\u00fczdelmes \u00e9let v\u00e9g\u00e9re tette ki a pontot. Cseppet sem volt k\u00f6nny\u0171 neki – de szeretett feles\u00e9g\u00e9nek, R\u00f3zs\u00e1nak, illetve szeme f\u00e9ny\u00e9nek, Magdi l\u00e1ny\u00e1nak sem – P\u00e1rizsban emigr\u00e1nsk\u00e9nt \u00e9lni t\u00f6bb mint hat \u00e9vtizeden \u00e1t. M\u00e9gsem vesztette el a rem\u00e9nyt, az \u00e9let- \u00e9s cselekv\u00e9skedv\u00e9t, sem pedig a remek humor\u00e1t. S\u0151t, m\u00e1sokban is igyekezett tartani a lelket, mik\u00f6zben maradand\u00f3 \u00e9s dics\u0151s\u00e9ges magyar eml\u00e9kjeleket is siker\u00fclt hagynia maga ut\u00e1n Franciaorsz\u00e1gban. (Egyebek mellett \u0151 alap\u00edtotta a P\u00e1rizshoz k\u00f6zeli Pontoise-ban a Pissaro M\u00fazeumot, \u00e9s hossz\u00fa ideig a Nemzetk\u00f6zi Pissaro T\u00e1rsas\u00e1g aleln\u00f6ke volt. Kossuth-eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edttatott P\u00e1rizsban, \u00e9s Nagy Imr\u00e9nek \u00e9s kiv\u00e9gzett t\u00e1rsainak jelk\u00e9pes s\u00edrt a P\u00e8re Lachaise-ben.) A magyars\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben kifejtett sokr\u00e9t\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az elj\u00f6vend\u0151 irodalomtud\u00f3sok, sajt\u00f3szakemberek, politol\u00f3gusok \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek feladata lesz elemezni \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelni. \u0150k fogj\u00e1k majd elv\u00e9gezni azt a kanoniz\u00e1l\u00e1si munk\u00e1t, amelyre a jelen gener\u00e1ci\u00f3k tagjai, a szem\u00e9lyes kapcsolat miatt \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi perspekt\u00edva hi\u00e1nya ok\u00e1n csek\u00e9ly sikeres\u00e9llyel v\u00e1llalkozhatn\u00e1nak.<\/p>\n
M\u00e9ray Tibor Budapesten sz\u00fcletett, 1924. \u00e1prilis 6-\u00e1n. A Wessel\u00e9nyi utcai elemi iskol\u00e1ban, majd a Mad\u00e1ch Imre Gimn\u00e1ziumban tanult. A Horthy-rendszer h\u00fasz\u00e9ves kor\u00e1ban, 1944 m\u00e1jus\u00e1ban munkat\u00e1borba k\u00fcldte, ahonnan \u00f6t h\u00f3nap m\u00falva, okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9n menek\u00fclt el, hogy azt\u00e1n 1945 janu\u00e1rj\u00e1ig bujdosson. A n\u00e1ci korszak v\u00e9g\u00e9t keserves n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sek k\u00f6zepette \u00e9lte t\u00fal a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, \u00e9s kevesen m\u00falt, hogy nem l\u0151tt\u00e9k bele a Dun\u00e1ba vagy nem deport\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n
Az irodalom \u00e9rdekelte, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett 1946-ban magyar-latin szakos b\u00f6lcs\u00e9szdiplom\u00e1t, \u00e9s tan\u00e1ra, Pais Dezs\u0151 nyelv\u00e9sz, akad\u00e9mikus, azonnal munkahelyet is aj\u00e1nlott neki nyelvtudom\u00e1nyi egyetemi int\u00e9zet\u00e9ben. A frissen v\u00e9gzett fiatal tan\u00e1r azonban a remek aj\u00e1nlatot elutas\u00edtotta. Diplomavizsg\u00e1ja m\u00e1snapj\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl vette R\u00f3zs\u00e1t, a k\u00f6vetkez\u0151 napon pedig elfoglalta azt az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i \u00e1ll\u00e1st, a Szabad N\u00e9p c\u00edm\u0171 kommunista napilapn\u00e1l, amelyet Losonczy G\u00e9za aj\u00e1nlott neki. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r a lap kultur\u00e1lis rovat\u00e1t vezette, \u00e9s k\u00f6zben, 1947-ben \u00e9s 1948-ban, a Csillag c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratot is szerkesztette, felel\u0151s szerkeszt\u0151i min\u0151s\u00e9gben, N\u00e9meth Andor f\u0151szerkeszt\u0151 mellett. T\u00f6bb mint egy \u00e9vig tud\u00f3s\u00edtotta a Szabad N\u00e9pet a koreai h\u00e1bor\u00fab\u00f3l, de volt a lap berlini tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja, szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak a tagja, 1953-1954-ben pedig az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g p\u00e1rttitk\u00e1ra is. \u00cdr\u00f3i, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i \u00e9s szerkeszt\u0151i munk\u00e1j\u00e1t 1951-ben J\u00f3zsef Attila-, 1953-ban Kossuth-d\u00edjjal ismert\u00e9k el.<\/p>\n
Az 1946-os v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb alkalommal is reflekt\u00e1lt, \u00e9s nem kev\u00e9s \u00f6nir\u00f3ni\u00e1val mondogatta: sokkal nyugodtabb lett volna az \u00e9lete, ha a nyelv\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztja.<\/p>\n
A Szabad N\u00e9p szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1b\u00f3l 1954-ben Nagy Imre politik\u00e1j\u00e1nak a t\u00e1mogat\u00e1sa miatt t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k el, illetve az\u00e9rt, mert r\u00e9szt vett abban az 1954-es \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3-l\u00e1zad\u00e1sban, amelynek sor\u00e1n mind a p\u00e1rtban, mind pedig az orsz\u00e1gban \u201etiszt\u00edt\u00f3 vihart\u201d s\u00fcrgetett. V\u00e9g\u00fcl, 1955 \u00e1prilis\u00e1ban a lapt\u00f3l is menesztett\u00e9k. Az azt k\u00f6vet\u0151en kirobbant \u201e\u00edr\u00f3memorandum-botr\u00e1ny\u201d egyik szervez\u0151jek\u00e9nt, 1955 december\u00e9ben, s\u00falyos p\u00e1rtb\u00fcntet\u00e9st is kapott. A Pet\u0151fi K\u00f6r 1956. j\u00fanius 27-i sajt\u00f3vit\u00e1j\u00e1n -amely azt\u00e1n t\u00fcntet\u00e9sbe torkollott -, D\u00e9ry Tibor a szabads\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9s a p\u00e1rtvezet\u0151k lev\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak a sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t tette sz\u00f3v\u00e1, mik\u00f6zben M\u00e9ray Tibor \u00e9s Tardos Tibor a sajt\u00f3 teljes szabads\u00e1g\u00e1t k\u00f6vetelt\u00e9k. Az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g szeptemberi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n azonban M\u00e9ray m\u00e1r az orsz\u00e1g szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt sz\u00e1llt s\u00edkra, hogy azt\u00e1n a t\u00e1rsaival egy\u00fctt a Pet\u0151fi K\u00f6r okt\u00f3ber 22-i \u00fcl\u00e9s\u00e9n elfogadott hat\u00e1rozatban, R\u00e1kosi teljes elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s Nagy Imr\u00e9nek az orsz\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9be t\u00f6rt\u00e9n\u0151 azonnali bevon\u00e1s\u00e1t s\u00fcrgess\u00e9k.<\/p>\n
Amire az 1956-os forradalom kit\u00f6rt, M\u00e9ray hite a rendszerben jelent\u0151sen megingott, s ebben \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 koll\u00e9g\u00e1j\u00e1nak \u00e9s bar\u00e1tj\u00e1nak, a szociol\u00f3gus L\u0151csei P\u00e1lnak is el nem hanyagolhat\u00f3 szerepe volt. A forradalom v\u00e9res lever\u00e9s\u00e9t \u00e9s a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1st, illetve a Nagy Imre-csoport Rom\u00e1ni\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 1956. november 23-i elhurcol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en r\u00e1j\u00f6tt, hogy sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r csak a disszid\u00e1l\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge maradt. Harminck\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ban, 1956 november\u00e9ben menek\u00fclt el Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l feles\u00e9g\u00e9vel, R\u00f3zs\u00e1val, \u00e9s karon \u00fcl\u0151 kisl\u00e1ny\u00e1val, Magdival, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 koll\u00e9g\u00e1ja, Acz\u00e9l Tam\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Akkoriban rendhagy\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 m\u00f3don, nem Ausztria, hanem Jugoszl\u00e1via ir\u00e1ny\u00e1ba, ezzel is jelezve, hogy a sz\u00e1nd\u00e9kuk nem a kapitalista ellens\u00e9ghez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1rul\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s. Ekk\u00e9ppen, a Nagy Imre-csoport Rom\u00e1ni\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elhurcol\u00e1sa ut\u00e1n h\u00e1rom nappal, a magyar-jugoszl\u00e1v z\u00f6ldhat\u00e1ron kereszt\u00fcl hagyt\u00e1k el haz\u00e1jukat. Mivel Acz\u00e9l aut\u00f3j\u00e1t a hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben elhagyt\u00e1k, az illeg\u00e1lis hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9skor csomagjaik csup\u00e1n a Tibor \u00edr\u00f3g\u00e9pe \u00e9s a gyermek bilije voltak.<\/p>\n
A \u201ejugoszl\u00e1v testv\u00e9rek\u201d nemigen tudt\u00e1k, hogy mihez kezdjenek vel\u00fck. Kalandos esem\u00e9nyek sor\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, v\u00e9g\u00fcl 1957-ben Franciaorsz\u00e1g fogadta be \u0151ket, \u00e9s P\u00e1rizsban telepedtek le – persze, francia nyelvtud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Tibor kezdetben a br\u00fcsszeli Szemle c\u00edm\u0171 magyar emigr\u00e1ci\u00f3s lapnak lett a munkat\u00e1rsa, \u00e9s k\u00f6zben befejezte a m\u00e1r Belgr\u00e1dban megkezdett B\u00facs\u00falev\u00e9l c\u00edm\u0171 megr\u00e1z\u00f3 k\u00f6tet\u00e9t, amelyet azt\u00e1n sok nyelvre leford\u00edtottak \u00e9s a vil\u00e1g sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban kiadtak. K\u00e9s\u0151bb meg\u00edrta a Nagy Imre \u00e9lete \u00e9s hal\u00e1la, illetve a Budapest, 1956 c\u00edm\u0171, m\u00e1ig forr\u00e1smunk\u00e1knak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 k\u00f6nyveit, Acz\u00e9l Tam\u00e1ssal egy\u00fctt pedig a Tiszt\u00edt\u00f3 vihar c\u00edm\u0171 k\u00f6tetet, amelyre a vil\u00e1g szint\u00e9n felfigyelt. Mondanom sem kell, hogy Nyugaton valamennyi bestsellerr\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n
P\u00e1rizsi sorsuk cseppet sem volt k\u00f6nny\u0171: a nyelvet nem besz\u00e9lt\u00e9k, \u00e1lland\u00f3 j\u00f6vedelemmel nem rendelkeztek, lak\u00e1suk nem volt, alb\u00e9rletekben teng\u0151dtek. Tibor v\u00e9gig magyarul \u00edrt, k\u00f6nyveit m\u00e1sok ford\u00edtott\u00e1k franci\u00e1ra, angolra, n\u00e9metre, olaszra, spanyolra, de m\u00e9g keleti nyelvekre is. \u00c1m munk\u00e1ira a nyugati k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny rendk\u00edv\u00fcl k\u00edv\u00e1ncsi volt. \u00cdgy m\u00e1r eml\u00edtett sikerk\u00f6nyvei, mellett\u00fck pedig az orosz-k\u00ednai viszonyt \u00e9vsz\u00e1zadokra visszamen\u0151en felt\u00e1r\u00f3 A Moszkva-Peking szak\u00edt\u00e1s, A k\u00ednai-szovjet konfliktus, az Ausztr\u00e1lia c\u00edm\u0171 \u00fatik\u00f6nyve stb., illetve a hollywoodi filmipar sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrt remek forgat\u00f3k\u00f6nyvei, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legismertebb tal\u00e1n a Catch me a spy (Az angol r\u00f3ka), biztos\u00edtott\u00e1k a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fcket. Mindezek mellett \u00edrt a Le Monde, a l\u2019Express, a Paris-Match, a Le Figaro, a Franc-Tireur, a l\u2019Esprit, a Nouvelle Revue Fran\u00e7aise, a Les Cahiers d\u2019Historie Sociale, a Les Cahiers de l\u2019Est \u00e9s a Miroir de l\u2019Histoire c\u00edm\u0171 francia lapoknak is. Jean-Paul Sartre-ral k\u00f6zeli bar\u00e1ts\u00e1gba ker\u00fclt, \u00edr\u00e1sait hozta a Les Temps Modernes, amely 1960-ban az Imre Nagy, l\u2019homme trahi (Nagy Imre, az el\u00e1rult ember) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t is kiadta. A vezet\u0151 francia \u00e9rtelmis\u00e9ggel kialak\u00edtott j\u00f3 kapcsolatait sugallja az a t\u00e9ny is, hogy 1962-ben a h\u00edres Gallimard kiad\u00f3n\u00e1l is jelent meg k\u00f6tete, a Tiszt\u00edt\u00f3 vihar francia kiad\u00e1sa, La Revolte de l\u2019Esprit (Az elme l\u00e1zad\u00e1sa) c\u00edmmel.<\/p>\n
A P\u00e1rizsban kiadott Irodalmi \u00dajs\u00e1g, az egyik legrangosabb emigr\u00e1ci\u00f3s lap szerkeszt\u00e9si munk\u00e1j\u00e1ba 1962\u2011ben kapcsol\u00f3dott be, azt\u00e1n 1971-t\u0151l 1989-ig a f\u0151szerkeszt\u0151je volt. Publicisztik\u00e1iban mindv\u00e9gig azt hangoztatta, hogy a magyar forradalom igazs\u00e1gait ki kell mondani, a gyilkoss\u00e1gokat sz\u00e1mon kell k\u00e9rni, az \u00e1ldozatokat becs\u00fcletesen el kell temetni – a rendszernek meg kell v\u00e1ltoznia. Kil\u00e1t\u00e1stalan id\u0151kben is ezt \u00edrta, amikor a guly\u00e1skommunizmus \u00e9veinek viszonylagos j\u00f3l\u00e9te \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151k\u00e9nt hatott a magyar t\u00e1rsadalomra, amikor K\u00e1d\u00e1r\u00e9k b\u0171n\u00e9t m\u00e1r-m\u00e1r a megbocs\u00e1t\u00e1s \u00f6vezte, s amikor a forradalom igazs\u00e1gainak kimond\u00e1sa, \u00fagy t\u0171nt, a napirendr\u0151l v\u00e9gk\u00e9pp leker\u00fclt. M\u00e9ray azonban konokul, csaknem egyed\u00fcl maradt megsz\u00e1llottk\u00e9nt, egyre csak azt ism\u00e9telte: \u201ea forradalom igaz\u00e1b\u00f3l nem enged\u00fcnk\u201d, \u201eegyetlen percre sem feledkezhet\u00fcnk meg 1956-r\u00f3l\u201d, \u201ea forradalom szellem\u00e9hez lenn\u00e9nk h\u0171tlenek, ha…\u201d stb. Mert val\u00f3ban a forradalom szellem\u00e9hez lett volna h\u0171tlen, ha nem leplezi le azokat, akik k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megfontol\u00e1sokb\u00f3l a forradalmat \u00e9s Nagy Imr\u00e9t el\u00e1rult\u00e1k. Ezt a hajl\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1t azokban az emigr\u00e1ns, sz\u00e1m\u00e1ra bonyolultan alakul\u00f3 \u00e9vekben is meg\u0151rizte, amikor a magyar forradalom lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Nyugatra menek\u00fcltek k\u00f6z\u00fcl nagyon sokan a rem\u00e9ny ut\u00e1n a harcot is feladt\u00e1k, \u00e9s a rendszerrel k\u00f6z\u00fcl\u00fck nem kevesen kompromisszumot is k\u00f6t\u00f6ttek.<\/p>\n
\u0150 azonban kitartott igaza, a magyar forradalom \u00e9s a kiv\u00e9gzett magyar minisztereln\u00f6k, a meggyilkoltak \u00e9s a beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6ttek igaza mellett. P\u00e1rizsi Mikes Kelemen\u00fcnk \u0151, Rodost\u00f3ja ott volt egy kis utc\u00e1ban, a Montmartre \u00e9s az Eiffel-torony meghat\u00e1rozta tengely t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben, m\u0171v\u00e9szek nyomora \u00e9s kabar\u00e9k csillog\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt, abban a nagyon szer\u00e9ny kis helyis\u00e9gben, ahol az Irodalmi \u00dajs\u00e1g \u00e9vtizedeken \u00e1t k\u00e9sz\u00fclt. Onnan figyelte \u00e1rgus szemekkel, szinte h\u00e1rom \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl, a magyar val\u00f3s\u00e1got, \u00e9s a figyelm\u00e9t az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g neh\u00e9z \u00e9s egyre nehezed\u0151 helyzete sem ker\u00fclte el. \u0150rk\u00f6d\u00f6tt a forradalom eszm\u00e9i f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s \u00e9lesztette a magyar n\u00e9p szunnyad\u00f3nak tetsz\u0151 szabads\u00e1gv\u00e1gy\u00e1t. V\u00e9gig feladat\u00e1nak tartotta mindazok tetemreh\u00edv\u00e1s\u00e1t is, akik a magyar forradalom v\u00e9rbe fojt\u00e1s\u00e1n\u00e1l seg\u00e9dkeztek. J\u00f3l tudta, hogy K\u00e1d\u00e1r\u00e9k ut\u00e1n az egyik legaljasabb szerepet \u00e9ppen a Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rt, illetve annak vezet\u0151i j\u00e1tszott\u00e1k, Gheorghe Gheorghiu-Dejzsel \u00e9s Valter Romannal az \u00e9len. \u00c9s ezt, amikor csak tehette, hangs\u00falyosan sz\u00f3v\u00e1 is tette. Szil\u00e1rdan \u00e1llt a v\u00e1rt\u00e1n, \u00e9s – feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt – \u0151rizte a rem\u00e9nyt.<\/p>\n
K\u00f6nyvei, forgat\u00f3k\u00f6nyvei \u00e9s egy\u00e9b \u00edr\u00e1sai mellett, emigr\u00e1ci\u00f3s \u00e9vtizedeinek legfontosabb term\u00e9ke \u00e9s legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1sa k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl az Irodalmi \u00dajs\u00e1g szerkeszt\u00e9se \u00e9s kiad\u00e1sa volt, amit \u0151 elk\u00e9peszt\u0151 er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel \u00e9s szenved\u00e9llyel v\u00e9gzett. Olyan szerz\u0151i g\u00e1rd\u00e1t toborzott \u00e9s tartott meg a lap holdudvar\u00e1ban – m\u00e1sok mellett Cs. Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3t, D\u00e9nes Tibort, Faludy Gy\u00f6rgy\u00f6t, Fejt\u0151 Ferencet, G\u00f6m\u00f6ri Gy\u00f6rgy\u00f6t, Hal\u00e1sz P\u00e9tert, Han\u00e1k Tibort, Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151t, Ignotus P\u00e1lt, Kende P\u00e9tert, Moln\u00e1r Mikl\u00f3st, Sipos Gyul\u00e1t, Sch\u00f6pflin Gyul\u00e1t, Szab\u00f3 Zolt\u00e1nt, Sz\u00e1sz B\u00e9l\u00e1t \u00e9s Thinsz G\u00e9z\u00e1t -, amely ezt a rendk\u00edv\u00fcl izgalmas kiadv\u00e1nyt a magyar politikai emigr\u00e1ci\u00f3 legels\u0151, legfontosabb \u00e9s megker\u00fclhetetlen lapj\u00e1v\u00e1 tette. A lap szerkeszt\u00e9s\u00e9be id\u0151legesen siker\u00fclt t\u00e1rsakat is bevonnia, \u00edgy az id\u0151k folyam\u00e1n t\u00e1rsszerkeszt\u0151i voltak Enczi Endre, Lehoczky Gergely \u00e9s a Sv\u00e1jcban \u00e9l\u0151, erd\u00e9lyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Nagy Csaba is. A f\u0151 gondok azonban v\u00e9gig M\u00e9ray v\u00e1ll\u00e1n maradtak, neki kellett a legjobb \u00edr\u00e1sokr\u00f3l, nyomd\u00e1r\u00f3l, pap\u00edrr\u00f3l, terjeszt\u00e9sr\u0151l \u00e9s az ezekhez sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nzforr\u00e1sokr\u00f3l gondoskodnia. A lap, 1970-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en, k\u00e9thavonta vagy pedig negyed\u00e9venk\u00e9nt jelent meg, kiad\u00e1s\u00e1t pedig a franciaorsz\u00e1gi Giromagnyban \u00e9l\u0151 Nagy Ern\u0151 v\u00e1llalkoz\u00f3 t\u00e1mogatta. Az \u0151 nyomd\u00e1j\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt az Irodalmi \u00dajs\u00e1g, \u00e9s a lap kiad\u00f3jak\u00e9nt is \u0151 szerepelt. A tartalommal val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9s azonban tov\u00e1bbra is a f\u0151szerkeszt\u0151 feladata maradt.<\/p>\n
Nem felel meg az igazs\u00e1gnak az, amit egyesek \u00e1ll\u00edtnak, hogy az Irodalmi \u00dajs\u00e1g csak az emigr\u00e1ci\u00f3 baloldali \u00e9s liber\u00e1lis k\u00e9pvisel\u0151inek ny\u00fajtott k\u00f6zl\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get. Elegend\u0151 ehhez a lap sz\u00e1mait fellapozni, \u00e9s azonnal r\u00e1j\u00f6het\u00fcnk arra, hogy az \u00fajs\u00e1g mindenekel\u0151tt az elmenek\u00fclt \u00f6tvenhatosok f\u00f3ruma k\u00edv\u00e1nt lenni, de a has\u00e1bjain a baloldali \u00e9s a liber\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3j\u00faak mellett jobboldali be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa szerz\u0151k \u00edr\u00e1sai is sz\u00e9p sz\u00e1mban megjelentek. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a kisgazdap\u00e1rti Nagy Ferenc, Kiss S\u00e1ndor \u00e9s Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n, a parasztp\u00e1rti Kov\u00e1cs Imre \u00e9s K\u00e1r\u00e1sz Arthur, a n\u00e9pp\u00e1rti Varga L\u00e1szl\u00f3, a katolikus T\u0171z Tam\u00e1s \u00e9s B\u00e9k\u00e9s Gell\u00e9rt, a kir\u00e1lyp\u00e1rti Feny\u0151 Miksa, a \u201en\u00e9pi\u201d Szab\u00f3 Zolt\u00e1n \u00e9s Borb\u00e1ndi Gyula is k\u00f6z\u00f6ltek a lapban. De eml\u00edthet\u00fcnk tov\u00e1bbi ismert neveket is: K\u00e9thly Anna, Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy, Acz\u00e9l Tam\u00e1s, P\u00e1l\u00f3czi-Horv\u00e1th Gy\u00f6rgy, Egri Gy\u00f6rgy, J\u00f3n\u00e1s P\u00e1l, Gy\u00f6rgyey Alad\u00e1r, Szt\u00e1ray Zolt\u00e1n, H\u00e1y Gyula, Tardos Tibor, Kem\u00e9ny Istv\u00e1n, Krass\u00f3 Gy\u00f6rgy, Ignotus P\u00e1l, Fejt\u0151 Ferenc, M\u00e1ray S\u00e1ndor, Zilahy Lajos, Ker\u00e9nyi K\u00e1roly, Mikes Gy\u00f6rgy, \u00dajv\u00e1ry S\u00e1ndor. Amint azt k\u00e9s\u0151bb M\u00e9ray megfogalmazta, a lapban val\u00f3j\u00e1ban \u201ecsak a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9g: a n\u00e1cik \u00e9s a k\u00e1d\u00e1rist\u00e1k n\u00e9zetei nem kaptak hangot\u201d. Jelen volt azonban az Irodalmi \u00dajs\u00e1g has\u00e1bjain a korabeli Eur\u00f3pa jeles gondolkod\u00f3inak el nem hanyagolhat\u00f3 r\u00e9sze is: Albert Camus, Eug\u00e8ne Ionesco, Koestler Arthur, Stephen Spender, Salvator de Madariaga, Ren\u00e9 Char, Pierre Emmanuel, Milan Kundera, Boris Pasternak, Alekszandr Szolzsenyicin \u00e9s m\u00e1sok.<\/p>\n
M\u00e9ray Tibornak az Irodalmi \u00dajs\u00e1gban k\u00f6z\u00f6lt publicisztik\u00e1ja els\u0151sorban a forradalom szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek felmutat\u00e1s\u00e1val \u00e9s \u00e1pol\u00e1s\u00e1val foglalkozott, ez ugyanis a f\u0151szerkeszt\u0151 \u00f6nk\u00e9ntesen v\u00e1llalt \u00e9s rend\u00edthetetlen h\u0171s\u00e9ggel k\u00f6vetett feladata volt. \u00cdr\u00e1sait kezdetben t\u00f6bbnyire \u00e1ln\u00e9vvel (Asb\u00f3th Elem\u00e9r, G\u00f6r\u00f6g J\u00e1nos, K\u00e9ri P. Imre, Szentgy\u00f6rgyi J\u00f3zsef, Weszpr\u00e9mi B\u00e9la) jegyezte, k\u00e9s\u0151bb azonban m\u00e1r a saj\u00e1t nev\u00e9vel. Ezekben l\u00e9nyeges k\u00e9rd\u00e9seket feszegetett. Nem csup\u00e1n a szovjet p\u00e1rtvezet\u00e9s d\u00f6nt\u00e9seit ostromolta, \u00e9s nemcsak a jugoszl\u00e1v vezet\u00e9s \u00e1rul\u00e1s\u00e1t tette sz\u00f3v\u00e1, hanem a nyugati korm\u00e1nyok magatart\u00e1s\u00e1t is heves kritik\u00e1val illette \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9ntek\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9 tette, hiszen \u00fagy v\u00e9lte, hogy Nyugat m\u00e9g az \u00e9szszer\u0171s\u00e9g \u00e1ltal megk\u00edv\u00e1nt rizik\u00f3t sem v\u00e1llalta a Magyarorsz\u00e1got \u00e9rt agresszi\u00f3 visszaszor\u00edt\u00e1sa \u00e9s a minim\u00e1lisan el\u00e9rhet\u0151 politikai kompromisszum v\u00e9gett. Mik\u00f6zben a K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett rendszert kem\u00e9ny \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl g\u00fanyos kritik\u00e1nak vetette al\u00e1, M\u00e9ray a rendszert soha nem t\u00e9vesztette \u00f6ssze a magyar n\u00e9ppel, amelynek szabads\u00e1gv\u00e1gy\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00e9lett\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l mindig elk\u00f6telezett hangnemben, szeretetteljes al\u00e1zattal \u00e9s igazi h\u0171s\u00e9ggel sz\u00f3lt.<\/p>\n
K\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sk\u00e9ppen tal\u00e1n, ritk\u00e1n osztogatott aj\u00e1nd\u00e9kot kapott az \u00e9lett\u0151l: program\u00e9rt\u00e9k\u0171 besz\u00e9det mondhatott 1989. j\u00fanius 16\u2011\u00e1n Budapesten, Nagy Imr\u00e9nek \u00e9s t\u00e1rsainak \u00fajratemet\u00e9s\u00e9n. Pontosan eml\u00e9kszem, t\u00f6bb besz\u00e9d is elhangzott azon a gy\u00e1sznapon, \u00e1m igazi politikusi sz\u00f3noklatot csak t\u0151le hallottunk. Mert l\u00e1tnunk kell azt is, hogy M\u00e9ray Tibor nem csup\u00e1n j\u00f3 toll\u00fa \u00edr\u00f3, rendk\u00edv\u00fcl tehets\u00e9ges \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, debatteur \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ren is kit\u0171n\u0151en t\u00e1j\u00e9kozott ember, hanem v\u00e9rbeli politikus is volt, m\u00e9ghozz\u00e1 a legtisztess\u00e9gesebb fajt\u00e1b\u00f3l. Azz\u00e1 tette a sorsa. Olyan politikuss\u00e1, akinek az \u00fczenete mindig vil\u00e1gos, roppant egyszer\u0171 \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 volt, \u00e1m akinek ezt a tehets\u00e9g\u00e9t soha nem ny\u00edlt alkalma a k\u00f6z jav\u00e1ra kamatoztatni.<\/p>\n
Lassan, de biztosan, a rendszer Magyarorsz\u00e1gon is \u00f6sszeomlott. M\u00e9ray Tibor ezt idejekor\u00e1n \u00e9szrevette, \u00e9s mivel nem akart P\u00e1rizsb\u00f3l tan\u00e1csokat adni, az Irodalmi \u00dajs\u00e1g kiad\u00e1s\u00e1t 1989 v\u00e9g\u00e9n felf\u00fcggesztette. A harcunkat megharcoltuk c\u00edmmel 1989. november 23-\u00e1n \u00edrt z\u00e1r\u00f3publicisztik\u00e1t a lap utols\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ban, azt k\u00f6vet\u0151en, hogy ugyanazon \u00e9v j\u00fanius 16-\u00e1n Nagy Imr\u00e9t \u00e9s kiv\u00e9gzett m\u00e1rt\u00edrt\u00e1rsait monument\u00e1lis gy\u00e1szszertart\u00e1ssal eltemett\u00e9k ugyanoda, a r\u00e1koskereszt\u00fari temet\u0151 301. parcell\u00e1j\u00e1ba, ahol h\u00e1rom \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl arcukkal lefel\u00e9 ford\u00edtva fek\u00fcdtek, \u00e9s okt\u00f3ber 23-\u00e1n, a forradalom 33. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n Budapesten, az Orsz\u00e1gh\u00e1z erk\u00e9ly\u00e9r\u0151l kiki\u00e1ltott\u00e1k a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, amivel egyidej\u0171leg a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g megsz\u0171nt l\u00e9tezni. M\u00e9ray P\u00e1rizsb\u00f3l is pontosan l\u00e1tta, hogy \u201ea k\u00f6r bez\u00e1rult: az Irodalmi \u00dajs\u00e1g bet\u00f6lt\u00f6tte hivat\u00e1s\u00e1t\u201d, a v\u00e1ltoz\u00e1s ugyanis lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy Magyarorsz\u00e1gon is mindent le lehessen \u00edrni, ki lehessen mondani, a magyar sajt\u00f3 k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt teh\u00e1t odahaza is felkutatni \u00e9s kimondani az igazs\u00e1gokat. \u201eAz \u00faj \u00e9s a meg\u00fajul\u00f3 lapokb\u00f3l azt l\u00e1tjuk, hogy az az eszme, amit az Irodalmi \u00dajs\u00e1g – m\u00e1s emigr\u00e1ns lapt\u00e1rsaival egy\u00fctt – k\u00e9pviselt, diadalmaskodott. K\u00edv\u00e1nhat-e enn\u00e9l t\u00f6bbet a sorst\u00f3l egy \u00fajs\u00e1g? Csak az\u00e9rt fenntartani egy lapot, hogy legyen: ez \u00f6nc\u00e9l, de nem c\u00e9l. Betolakodni \u00bbkonkurensk\u00e9nt\u00ab a maguknak \u00e9ppen most utat t\u00f6r\u0151 friss lapok k\u00f6z\u00e9, netal\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lni \u00bbkamatoztatni\u00ab azt az erk\u00f6lcsi t\u0151k\u00e9t, amit a patin\u00e1s lapc\u00edm jelent – ennek a lapnak nem lehet a feladata\u201d – fogalmazott. Felsorolta ugyan a neh\u00e9zs\u00e9geket is, amelyekkel az \u00e9vtizedek sor\u00e1n a lap \u00e9letben tart\u00e1sa j\u00e1rt, de hozz\u00e1tette, hogy minden neh\u00e9zs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt a legnehezebb volt \u201emeg\u0151rizni a hitet, amikor \u00fagy t\u0171nt, hogy az Irodalmi \u00dajs\u00e1g szava – puszt\u00e1ba ki\u00e1ltott sz\u00f3.\u201d A v\u00e9gletekig t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kitart\u00e1s azonban meghozta a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t: a lap elv\u00e9gezte azt, \u201eami re\u00e1 b\u00edzatott, \u00e9s amit mag\u00e1ra v\u00e1llalt, \u00e9lve \u00e9s emelt f\u0151vel adhatja \u00e1t a staf\u00e9tabotot az otthoniaknak, az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9keknek\u201d. Persze, M\u00e9ray azzal is tiszt\u00e1ban volt, hogy \u201egy\u0151zelmi m\u00e1morban \u00faszni, \u201956 teljes gy\u0151zelm\u00e9r\u0151l besz\u00e9lni ellentmondana nemcsak a k\u00f6telez\u0151 \u00f3vatoss\u00e1gnak, hanem a val\u00f3s\u00e1gos helyzetnek is\u201d, \u00e9ppen ez\u00e9rt \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy a lap kiad\u00e1s\u00e1t – a francia sajt\u00f3t\u00f6rv\u00e9ny adta lehet\u0151s\u00e9ggel \u00e9lve – nem megsz\u00fcnteti, hanem a megjelen\u00e9s\u00e9t csup\u00e1n id\u0151szakosan felf\u00fcggeszti. \u201eDe mert a j\u00f6v\u0151 kisz\u00e1m\u00edthatatlan, fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ha a felh\u0151k ak\u00e1r a vil\u00e1gban, ak\u00e1r Magyarorsz\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt s\u0171r\u0171s\u00f6dni kezdenek, akkor k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mokkal vagy \u00fajb\u00f3li rendszeres megjelen\u00e9ssel ism\u00e9t megsz\u00f3laljon az a hang, amely a magyar f\u00fcggetlens\u00e9g, a nyugati t\u00edpus\u00fa demokr\u00e1cia \u00e9s a szoci\u00e1lis igazs\u00e1g hangja volt \u00e9s marad. Adja az \u00c9g, hogy erre ne ker\u00fclj\u00f6n sor!\u201d – \u00edrta, hangs\u00falyozva v\u00e9g\u00fcl az Ady Endre versciklus\u00e1b\u00f3l mer\u00edt\u0151 meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t, hogy \u201esz\u00e1mos fogyat\u00e9koss\u00e1gunk korl\u00e1tozta szer\u00e9ny er\u0151nkb\u0151l telhet\u0151en, a harcunkat mi is megharcoltuk.\u201d Amikor erre utols\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sunk alkalm\u00e1val eml\u00e9keztettem, \u00e9s megk\u00e9rdeztem, hogy mostans\u00e1g el\u00e9gg\u00e9 s\u0171r\u0171-e m\u00e1r a felh\u0151takar\u00f3 az \u00e9gen, nevetett, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt: – M\u00e1r lehetne oszlatni r\u00e9gen, de ahhoz n\u00e1lamn\u00e1l sokkal fiatalabbra van sz\u00fcks\u00e9g\u2026<\/p>\n
Amint azt a tavaly, amikor M\u00e9ray Tibor hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l \u00e9rtes\u00fclt\u00fcnk, meg\u00edrtam, elt\u00e1voz\u00e1sa bet\u00f6lthetetlen \u0171rt hagyott bennem. Ha modellt kellene ugyanis v\u00e1lasztanom a megalkuv\u00e1st nem ismer\u0151, korrekt \u00e9s kitart\u00f3, a t\u00e9nyekhez mindig ragaszkod\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 portr\u00e9j\u00e1hoz, mindenk\u00e9ppen M\u00e9ray Tibort v\u00e1lasztan\u00e1m. Ebben a v\u00e1laszt\u00e1sban nem is csup\u00e1n az j\u00e1tszana szerepet, hogy az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1val \u00e9s a szeretet\u00e9vel megaj\u00e1nd\u00e9kozott. Hanem f\u0151k\u00e9pp az a t\u00e9ny, hogy olyan ember l\u00e9t\u00e9re, akit csal\u00e1di sz\u00e1l Erd\u00e9lyhez nem f\u0171z\u00f6tt, mindig rajta tartotta vigy\u00e1z\u00f3 tekintet\u00e9t az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g sors\u00e1n is, \u00e9s azt tal\u00e1n \u00e9ppen a sz\u00f3ban forg\u00f3 kapcsolat terh\u00e9t\u0151l mentes\u00edtve volt k\u00e9pes, sokszor ak\u00e1r k\u00edm\u00e9letlennek t\u0171n\u0151 objektivit\u00e1ssal, felt\u00e1rni \u00e9s felmutatni.<\/p>\n
Az 1990-es \u00e9vtized els\u0151 \u00e9veiben k\u00e9rtem fel Tibort, akit akkor csak \u00edr\u00e1saib\u00f3l ismertem, szem\u00e9lyesen m\u00e9g nem, hogy az akkor \u00e1ltalam szerkesztett Szabads\u00e1g has\u00e1bjain publik\u00e1ljon. N\u00e9h\u00e1ny bemeleg\u00edt\u0151 \u00edr\u00e1sa ut\u00e1n, 1994 \u0151sz\u00e9t\u0151l kezdve, P\u00e1rizsi T\u00fck\u00f6r c\u00edmmel, a lapunkban saj\u00e1t rovata volt. Tud\u00f3s\u00edt\u00e1saival menetrendszer\u0171en siker\u00fclt felbosszantania rom\u00e1n korm\u00e1nyzati illet\u00e9keseket is. Pedig nem tett egyebet, mint hogy abban az internettelen vil\u00e1gban visszat\u00fckr\u00f6zte azokat a ferd\u00edt\u00e9seket \u00e9s hazugs\u00e1gokat, amelyeket a dupla m\u00e9rc\u00e9vel – egyet mondunk itthon, \u00e9s teljesen m\u00e1st k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n – oper\u00e1l\u00f3 rom\u00e1n k\u00fcl\u00fcgy, a hivatalos sajt\u00f3 \u00e9s a kiutaz\u00f3 politikusok Nyugaton kommunik\u00e1ltak. A rovat \u00edr\u00e1sai M\u00e9ray Tibort hamarosan ismertt\u00e9 \u00e9s n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 tett\u00e9k az erd\u00e9lyi olvas\u00f3k szem\u00e9ben. Rovat\u00e1nak ind\u00edt\u00e1sakor le\u00edrt sz\u00e1nd\u00e9ka mindkett\u0151nk rem\u00e9ny\u00e9t \u00f6sszegezte: \u201eAz a rovatf\u00e9les\u00e9g, amit most \u00fatj\u00e1ra ind\u00edtok (\u2026), a jelenlegi p\u00e1rizsi Rom\u00e1nia-k\u00e9pet k\u00edv\u00e1nja t\u00fckr\u00f6zni. Nemcsak az erd\u00e9lyi magyar, hanem a rom\u00e1n olvas\u00f3knak is tanuls\u00e1gos lehet – felt\u00e9ve, hogy elker\u00fcl hozz\u00e1juk.\u201d (Szabads\u00e1g, VI. \u00e9vf., 242. sz., 1994. december 10., 1-3. old.) Eljutott, \u00e9s tanuls\u00e1gos volt – az els\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve az utols\u00f3ig.<\/p>\n
A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben bar\u00e1tkoztunk \u00f6ssze igaz\u00e1n, \u00e9s tudtam meg r\u00e9szleteket az \u00e9let\u00e9r\u0151l, a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, rendszeress\u00e9 v\u00e1lt erd\u00e9lyi l\u00e1togat\u00e1sai alkalm\u00e1val, mik\u00f6zben egy\u00fctt bej\u00e1rtuk eg\u00e9sz Erd\u00e9lyt. Igazi \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt mindenre k\u00edv\u00e1ncsi volt, \u00e9s rengeteget besz\u00e9lgetett az utunkba ker\u00fcl\u0151 emberekkel, \u00e9let\u00fckr\u0151l, rem\u00e9nyeikr\u0151l, terveikr\u0151l, megl\u00e1t\u00e1saikr\u00f3l. Meg\u00e1llapod\u00e1sunk szerint, a Szabads\u00e1gban k\u00f6z\u00f6lt cikkei\u00e9rt ny\u00e1ri erd\u00e9lyi l\u00e1togat\u00e1sai alkalm\u00e1val egy-egy adag kolozsv\u00e1ri rakott k\u00e1poszt\u00e1val fizettem, mert term\u00e9szetesen azt is el kell mondanom, hogy sz\u00e1munkra ingyen \u00edrt, ingyen k\u00fcldte telefaxon az \u00edr\u00e1sait a Francia Postahivatalb\u00f3l, \u00e9s a saj\u00e1t zseb\u00e9re jav\u00edtottuk ki telefonon a rosszul \u00e1t\u00e9rkezett \u00e9s ez\u00e9rt olvashatatlan szavakat, sorokat.<\/p>\n
Az \u00e9vtizedeken \u00e1t\u00edvel\u0151 levelez\u00e9s\u00fcnk \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9seink pedig v\u00e9gk\u00e9ppen meggy\u0151ztek arr\u00f3l, hogy ha M\u00e9ray Tibort mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3ban kellene jellemeznem, akkor a portr\u00e9ja al\u00e1 vitathatatlanul \u201ea legy\u0151z\u00f6tt 1956-os forradalom \u00e9s a magyar n\u00e9p \u00e9l\u0151, megalkuv\u00e1st nem ismer\u0151 lelkiismerete\u201d volna a legtal\u00e1l\u00f3bb k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1s.
\nAmint azt m\u00e1r eml\u00edtettem, az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g \u00fcgy\u00e9t nagyon a sz\u00edv\u00e9n viselte, \u00e9s \u00e1lland\u00f3 figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. Kezdem\u00e9nyez\u0151je \u00e9s hangad\u00f3 tagja volt p\u00e9ld\u00e1ul annak a francia emberjogi deleg\u00e1ci\u00f3nak, amely az 1990. m\u00e1rciusi marosv\u00e1s\u00e1rhelyi magyarellenes pogrom kivizsg\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben utazott Erd\u00e9lybe, \u00e9s d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott abban, hogy az elk\u00e9sz\u00fclt jelent\u00e9s a rom\u00e1n f\u00e9lnek cseppet sem tetsz\u0151 igaz t\u00e9nyeket r\u00f6gz\u00edtse, aminek azt\u00e1n P\u00e1rizsban is visszhangja volt. De idejekor\u00e1n felismerte az erd\u00e9lyi fiatals\u00e1g Magyarorsz\u00e1gra t\u00f6rt\u00e9n\u0151, m\u00e1r akkoriban t\u00f6megm\u00e9ret\u0171 t\u00e1voz\u00e1s\u00e1nak a trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t, amelyet a Szabads\u00e1g has\u00e1bjain az 1996. augusztus 27-31. id\u0151szakban publik\u00e1lt Rom\u00e1nok c\u00edm\u0171, igen sikeres forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9ben tett sz\u00f3v\u00e1.<\/p>\n
Az erd\u00e9lyi magyar sajt\u00f3 neh\u00e9z helyzet\u00e9t l\u00e1tva, 1995-ben megalap\u00edtotta a M\u00e9ray-d\u00edjat, amelyet a saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9b\u0151l finansz\u00edrozott, \u00e9s amely p\u00e1ly\u00e1zati alapon \u00e9vente tette lehet\u0151v\u00e9 valamelyik fiatal erd\u00e9lyi \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3nak, hogy az \u00e1ltala szabadon v\u00e1lasztott egyik budapesti napilap szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben h\u00e1rom h\u00f3napot t\u00f6lts\u00f6n, \u00e9s ott szakmai tud\u00e1sra \u00e9s tapasztalatra tegyen szert. A d\u00edjat 2007-ig, Rom\u00e1nia uni\u00f3s csatlakoz\u00e1s\u00e1ig biztos\u00edtotta, amikor az erd\u00e9lyi magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is megny\u00edltak a nyugati tanul\u00e1si, tov\u00e1bbtanul\u00e1si \u00e9s p\u00e1ly\u00e1z\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek. D\u00edjazottjai – z\u00e1r\u00f3jelben a lap, amelynek munkat\u00e1rsai voltak, a budapesti lap, amelynek a szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben h\u00e1rom h\u00f3napos \u00f6szt\u00f6nd\u00edjprogramjukat t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, illetve az \u00e9v, amelyben a d\u00edjat elnyert\u00e9k – a k\u00f6vetkez\u0151k voltak: D\u00e1vid Lajos (B\u00e1nyavid\u00e9ki \u00daj Sz\u00f3, Nagyb\u00e1nya – Magyar H\u00edrlap, 1996), Sz\u00e9kely Kriszta (Szabads\u00e1g, Kolozsv\u00e1r – N\u00e9pszabads\u00e1g, 1997), Szathm\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 (Hargita N\u00e9pe, Cs\u00edkszereda – N\u00e9pszabads\u00e1g, 1998), V\u00e1ry O. P\u00e9ter (H\u00e1romsz\u00e9k, Sepsiszentgy\u00f6rgy – Magyar Nemzet, 1999), Szekeres Attila (H\u00e1romsz\u00e9k, Sepsiszentgy\u00f6rgy – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2000), Dem\u00e9ny P\u00e9ter (Kr\u00f3nika, Kolozsv\u00e1r – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2001), Sipos G\u00e9za (Transindex, Kolozsv\u00e1r – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2002), Papp S\u00e1ndor Zsigmond (Erd\u00e9lyi Riport, Nagyv\u00e1rad – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2003), Papp Annam\u00e1ria (Szabads\u00e1g, Kolozsv\u00e1r – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2004), Gergely Edit (Kr\u00f3nika, Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2005), Szab\u00f3 G\u00e9za (Korunk\/Erd\u00e9lyi Terasz\/A H\u00e9t, Kolozsv\u00e1r\/Marosv\u00e1s\u00e1rhely – N\u00e9pszabads\u00e1g, 2006).<\/p>\n
Azt is kevesen tudj\u00e1k, hogy az 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve rend\u00edthetetlen t\u00e1mogat\u00f3ja volt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi magyar telev\u00edzi\u00f3 gondolat\u00e1nak, \u00e9s hogy budapesti lak\u00e1s\u00e1n M\u00e9ray gy\u0151zte meg a kolozsv\u00e1ri sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Meggyesi P\u00e9ter magyar korm\u00e1nyf\u0151t, hogy ennek a tervnek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t Magyarorsz\u00e1g anyagilag is t\u00e1mogassa. Ennek a lobbitev\u00e9kenys\u00e9gnek fontos szerepe volt abban, hogy a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi sz\u00e9khely\u0171 Erd\u00e9lyi Magyar Telev\u00edzi\u00f3 megsz\u00fclethetett.<\/p>\n
H\u00e1rom k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy a M\u00e9ray Tibor hamvait tartalmaz\u00f3 urn\u00e1t szerettei a m\u00e1r j\u00f3 ideje z\u00e1rt P\u00e8re Lachaise temet\u0151ben helyezhett\u00e9k el.<\/p>\n
Az els\u0151, hogy az \u00edr\u00f3 \u00e9desanyja, aki k\u00f6vette \u0151t az emigr\u00e1ci\u00f3ban, \u00e9s aki 1969-ben P\u00e1rizsban hunyt el, ugyanott nyugszik.<\/p>\n
A m\u00e1sodik, hogy M\u00e9ray Tibor ebben a temet\u0151ben szerzett – Jacques Chirac akkori p\u00e1rizsi polg\u00e1rmester nagylelk\u0171 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – szimbolikus \u00e9s ingyenes dupla s\u00edrhelyet az akkor m\u00e9g tisztess\u00e9gesen el nem temetett Nagy Imr\u00e9nek \u00e9s kiv\u00e9gzett t\u00e1rsainak, az 1956-os forradalom m\u00e1rt\u00edrjainak. A Marcel Proust, Yves Montand, Guillaume Apollinaire \u00e9s Simone Signoret s\u00edrj\u00e1hoz k\u00f6zeli eml\u00e9khely gondolata is M\u00e9ray Tibort\u00f3l sz\u00e1rmazott, aki annak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t m\u00e1r a forradalom 30. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, 1986 okt\u00f3ber\u00e9ben, a p\u00e1rizsi szen\u00e1tusban rendezett konferenci\u00e1n javasolta. A kiutalt helyre a p\u00e1rizsi Emberi Jogok Magyar Lig\u00e1ja (amelynek M\u00e9ray eln\u00f6ke, Fejt\u0151 Ferenc pedig tiszteletbeli eln\u00f6ke volt) gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 s\u00edreml\u00e9ket emelt. A m\u00e1rv\u00e1ny-vas eml\u00e9km\u0171 – ifj. Rajk L\u00e1szl\u00f3 tervei alapj\u00e1n – az Irodalmi \u00dajs\u00e1got t\u00e1mogat\u00f3 Nagy Ern\u0151 \u00fczem\u00e9nek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt el. Az eml\u00e9km\u0171 1988-as megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ig az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1t \u00e9s az avat\u00f3 \u00fcnneps\u00e9get megszervez\u0151 bizotts\u00e1got is M\u00e9ray vezette.<\/p>\n
A harmadik pedig, hogy M\u00e9ray Tibort 1997 janu\u00e1rj\u00e1ban Budapesten, Jacques Chirac \u00e1llameln\u00f6k A Francia K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Becs\u00fcletrendj\u00e9vel t\u00fcntette ki. M\u00e9ray persze sok m\u00e1s kit\u00fcntet\u00e9st is kapott, \u00e1m ezek felsorol\u00e1s\u00e1t\u00f3l itt \u00e9s most eltekintek.<\/p>\n
A l\u00e9nyeg az, hogy ott nyugszik, \u0151rhely\u00e9n, P\u00e1rizsban, annak legismertebb temet\u0151j\u00e9ben, Balzac, Apollinaire, Edith Piaf, Jim Morrison, Sarah Bernhardt, Chopin, Gilbert Becaud, Moli\u00e8re, La Fontaine, Proust, Oscar Wilde, Amedeo Modigliani, Henry Salvador, H\u00e9loise \u00e9s Ab\u00e9lard, Eug\u00e8ne Delacroix, Gioachino Antonio Rossini \u00e9s m\u00e1s h\u00edress\u00e9gek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n
Tiborral 2019 febru\u00e1rj\u00e1ban tal\u00e1lkoztam utolj\u00e1ra, amikor lehet\u0151s\u00e9gem ad\u00f3dott \u0151t \u00e9s szeretett feles\u00e9g\u00e9t p\u00e1rizsi lak\u00e1sukban megl\u00e1togatnom. Megk\u00e9rdeztem, hogy k\u00f6veti-e a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00e9rs\u00e9gi \u00e9s benne a magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket. Igenl\u0151 v\u00e1lasz\u00e1t k\u00f6vet\u0151en sz\u00f6geztem neki a val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9semet: – \u00c9s mi a v\u00e9lem\u00e9nyed arr\u00f3l, ami t\u00f6rt\u00e9nik? – Elgondolkozott, nagyon kereste a szavakat, majd \u00edgy v\u00e1laszolt: – Tudod, bar\u00e1tom, olyan ez az eg\u00e9sz, mint amikor az ember eleget \u00e9l ahhoz, hogy mindennek, amiben hitt, \u00e9s amiben rem\u00e9nykedett, annak a teljes cs\u0151dj\u00e9t meg\u00e9rje.<\/p>\n
Ezt pedig az a gondolkod\u00f3 ember mondta nekem, aki p\u00e9ld\u00e1ul Kossuth\u00adot prefer\u00e1lta De\u00e1kkal szemben, de aki Andr\u00e1ssyt rossz politikusnak, a nagy roml\u00e1s egyik kezdeti m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6v\u00e9nek tekintette, \u00e9s aki meggy\u0151z\u0151d\u00e9seir\u0151l rendk\u00edv\u00fcl dokument\u00e1ltan ak\u00e1r \u00f3r\u00e1kig is tudott bar\u00e1taival vitatkozni. A v\u00e1lasza az utc\u00e1n, a sz\u00e1ll\u00e1som fele vezet\u0151 \u00faton is f\u00e1jdalmasan visszhangzott bennem. Ma is hallom. T\u00f6bb szavam nem volt. Ma sincs.<\/p>\n
A Tibor szavain k\u00edv\u00fcl csak a sz\u00e9gyen\u00e9rzetre eml\u00e9kszem.<\/p>\n
M\u00e9ray Tibor sz\u00e1momra nem halt meg. Nem is fog, am\u00edg sokunkban tov\u00e1bb \u00e9l. Egy\u00e9bk\u00e9nt is, a teljes rem\u00e9nytelens\u00e9g k\u00f6zepette is megfesz\u00edtett temp\u00f3ban folytatott munk\u00e1ss\u00e1ga, \u00e9s az \u00e9vtizedei sor\u00e1n szerzett \u00e9rdemei sz\u00e1momra \u00e9s sok m\u00e1s bar\u00e1tja \u00e9s ismer\u0151se sz\u00e1m\u00e1ra \u0151t m\u00e1r r\u00e9g halhatatlann\u00e1 tett\u00e9k.<\/p>\n
A magyar n\u00e9p is j\u00f3l ismeri, \u00e9s eml\u00e9kezik r\u00e1, Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Erd\u00e9lyben is. Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nya viszont nem tekintette saj\u00e1t halottj\u00e1nak, nem fejezte ki r\u00e9szv\u00e9t\u00e9t, \u00e9s koszor\u00fat sem k\u00fcld\u00f6tt a temet\u00e9s\u00e9re. Pedig a jelenlegi minisztereln\u00f6k eml\u00e9kezhetett r\u00e1, hiszen M\u00e9ray az 1989-es \u00fajratemet\u00e9sen a t\u00e1rssz\u00f3noka volt, \u00e9s az akkori fiatalemberi besz\u00e9d\u00e9t \u00e9ppen az Irodalmi \u00dajs\u00e1ghoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3k \u00edrt\u00e1k\u2026 Mi az\u00e9rt ne ezt n\u00e9zz\u00fck, hiszen a funkcik j\u00f6nnek \u00e9s mennek.<\/p>\n
Mi eml\u00e9kezz\u00fcnk tisztelettel \u00e9s szeretettel M\u00e9ray Tiborra, \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1b\u00f3l, hajl\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00e9letp\u00e9ld\u00e1j\u00e1b\u00f3l nyerj\u00fcnk vigasztal\u00e1st.<\/p>\n