{"id":93479,"date":"2020-11-14T02:51:08","date_gmt":"2020-11-14T02:51:08","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=93479"},"modified":"2020-11-10T19:41:29","modified_gmt":"2020-11-10T19:41:29","slug":"simo-marton-gerzson-szep-delutanja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=93479","title":{"rendered":"Sim\u00f3 M\u00e1rton: Gerzson sz\u00e9p d\u00e9lut\u00e1nja*"},"content":{"rendered":"<p><em><strong>0.<\/strong><\/em><\/p>\n<p>Teljesen elvesz\u00edtette az id\u0151\u00e9rz\u00e9k\u00e9t. Nem volt semmif\u00e9le k\u00f6t\u0151d\u00e9se. Sem a helyhez, sem a pillanathoz. Csak \u00fagy lebegett valahol. Fogalma sem volt arr\u00f3l, hogy milyen napszakban j\u00e1rhatnak. F\u00e1zott. Holott az \u00e1ll\u00e1ig \u00e9rt a takar\u00f3. Az ablak z\u00e1rva. Huzat sem gar\u00e1zd\u00e1lkodott. Csend volt. Teljes nyugalom. \u00c9s k\u00fcl\u00f6nleges szerencs\u00e9je folyt\u00e1n egymag\u00e1ban fek\u00fcdt a k\u00e9t\u00e1gyas k\u00f3rteremben. <!--more-->Mintha sz\u00e1llodai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt lenne. B\u00e1r ez a helyzet valami egy\u00e9bre utalt, nem szabads\u00e1gos pihen\u00e9sre. Valami derengett az eml\u00e9kezet\u00e9ben, a m\u0171t\u00e9t el\u0151tt figyelmeztette az orvos, hogy \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n p\u00e1r \u00f3r\u00e1t mozdulatlanul kell fek\u00fcdnie. \u00c9s \u00fagy t\u0171nt, ezt az elv\u00e1r\u00e1st k\u00f6nnyed\u00e9n be is tudja tartani. Egyszer\u0171 volt a dolog, mert nem v\u00e1gyott semmilyen mozg\u00e1sra. Mintha \u00f6sszeegyeztethetetlen lett volna az \u00e1llapot\u00e1val. \u00d3lomneh\u00e9zs\u00e9g\u0171ek voltak a tagjai. \u00dagy fek\u00fcdt ott, mint egy led\u00f6nt\u00f6tt \u00e9s minden funkci\u00f3j\u00e1t elvesz\u00edtett szobor, amelynek elillant, azt\u00e1n egy \u00fajabb id\u0151szeletben semmiv\u00e9 v\u00e1lt a l\u00e9tjogosults\u00e1ga. Valahogy \u2014 nagy-nagy akarater\u0151vel \u2013 m\u00e9giscsak meg tudta mozd\u00edtani a jobb karj\u00e1t. A v\u00e9kony paplan alatt kitapogatta a teste als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t, amely olyan volt, mint egy \u00e9lettelen \u00e9s idegen t\u00f6ml\u0151. S\u00falytalanul lebegett. Nem is gondolt arra, hogy az \u00f6v\u00e9, hanem csak \u00fagy ott van. Csak \u00fagy. Mintha egy k\u00e9retlen tartoz\u00e9k lenne, amelyet furcsa m\u00f3don helyeztek mell\u00e9je. H\u0171v\u00f6snek \u00e9rezte az oldal\u00e1t. A hasfal\u00e1t meg ugyancsak \u00e9rz\u00e9ketlen\u00fcl t\u00e1volinak. Valahol a mellkasa alatt vastag k\u00f6t\u00e9st tapintott. M\u00e9g az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 gondolkod\u00e1s is nehez\u00e9re esett. K\u00fcl\u00f6n er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt az egyszer\u0171 t\u00e9ny tiszt\u00e1z\u00e1sa, hogy ki is \u0151 val\u00f3j\u00e1ban. De azt, hogy milyen \u00e9letkor\u00fa, gyermek, feln\u0151tt vagy \u00f6reg, m\u00e1r nem tudta egy\u00e9rtelm\u0171en meg\u00e1llap\u00edtani. Fogalma sem volt arr\u00f3l, hogy \u00e9lete melyik szakasz\u00e1ban j\u00e1r. \u00c1lmodik-e vajon? K\u00e9pzel\u0151dik? Hallucin\u00e1l? Csak er\u0151ltetve volt k\u00e9pes valamelyest felid\u00e9zni, hogy mi\u00e9rt fekszik \u00edgy. Mintha gyomorpanaszai lettek volna&#8230; \u2014 Vajon ez m\u00e1r a v\u00e9g lenne? \u2013 t\u00f6prengett. Derengett az eml\u00e9kezet\u00e9ben valami olyasmi \u2014 olvasta valahol \u2014, hogy a haldokl\u00f3 k\u00edv\u00fclr\u0151l, fentr\u0151l l\u00e1tja \u00f6nmag\u00e1t. De nem l\u00e9pett ki a saj\u00e1t test\u00e9b\u0151l. M\u00e9gsem! Ez m\u00e9g nem az. Kiss\u00e9 megnyugodott. A fell\u00e9legz\u00e9s azonban nem jelentett feloldoz\u00e1st. Sok volt a l\u00e9tez\u00e9se k\u00f6r\u00fcli hom\u00e1ly. A szemk\u00f6zti falon egy \u00f6r\u00f6knapt\u00e1r f\u00fcgg\u00f6tt, amelyen a cs\u00faszka okt\u00f3ber 9-n\u00e9l \u00e1llott&#8230; \u2014 Ezek szerint d\u00e9lut\u00e1n lehet \u2013 t\u00f6prengett \u2013, k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n&#8230; \u2013 Tal\u00e1n \u00f6t, f\u00e9l hat \u2013 saccolta. K\u00e1v\u00e9barna s\u00f6t\u00e9t\u00edt\u0151 \u00e1rny\u00e9kolta az ablakot, de felid\u00e9zte, hogy kor\u00e1bban is, amikor beutalt\u00e1k az oszt\u00e1lyra, m\u00e1r kin\u00e9zett egyszer a k\u00f3rteremb\u0151l. Hogy tudja, merre van. \u2013 H\u00e1ny napja? Kett\u0151? H\u00e1rom? Mintha okt\u00f3ber \u00f6t\u00f6dik\u00e9n. Kedd volt aznap \u2013 bizonygatta mag\u00e1ban. \u00c9s \u00fagy r\u00e9mlett, hogy eltal\u00e1lta. R\u0151t \u00e9s arany lombokra eml\u00e9kezett, amelyeken akkor is \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u00f6tt az \u0151szi f\u00e9nyess\u00e9g. A term\u00e9szet pomp\u00e1ja t\u00f6k\u00e9letes volt ugyan, de a lombokat m\u00e1r meglegyintette valami enyhe d\u00e9r&#8230; Mindig szerette az \u00e9vnek ezt az id\u0151szak\u00e1t. J\u00f3lesett ilyenkor j\u00e1rni-kelni. Kedvelte az okt\u00f3beri utaz\u00e1sokat. Szeretett elindulni valamerre a kisv\u00e1rosi sz\u00e1rnyvonalon, s n\u00e9zni a vonat ablak\u00e1b\u00f3l, amint az \u0151szi beteljesed\u00e9s ut\u00e1ni t\u00e1j elsuhan mellette. Ahogy elmer\u00fcl, majd felbukkan a k\u00e9kl\u0151 k\u00f6dpamacsb\u00f3l a f\u00e9lig tar Budv\u00e1r, majd egy kanyart k\u00f6vet\u0151en kit\u00e1gul a vid\u00e9k, sz\u00e9lesre t\u00e1rul a v\u00f6lgy el\u0151tte, amelyben ott a t\u00e1vols\u00e1g \u00edg\u00e9rete. Szeretett a k\u00f6zeli vid\u00e9keken aut\u00f3zni is az \u00e9vnek ebben a szakasz\u00e1ban. F\u0151leg k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1nokon. A Nyik\u00f3 ment\u00e9n, a frissen megny\u00edlott harmadik \u00e9vezred huzat\u00e1t\u00f3l visszarettent apr\u00f3 falvakon v\u00e9gig, amelyek az \u00fajfajta Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l szeppenve, templomost\u00f3l, h\u00e1ml\u00f3 fal\u00fa h\u00e1zakkal bujk\u00e1lnak az otthonos dombok k\u00f6z\u00f6tt, hogy avatatlan szemek ne l\u00e1thass\u00e1k, ne b\u00e1nthass\u00e1k. Mert ilyenkor minden s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny ebben az elm\u00fal\u00e1s el\u0151tti op\u00e1los f\u00e9nyben. Gyalogosan is szeretett t\u00far\u00e1zni ilyenkor. A Mohos kukujz\u00e1s posv\u00e1ny\u00e1t megker\u00fclve, harmatf\u00fcv\u00f6n, t\u0151zeg\u00e1fony\u00e1n, kikericsek k\u00f6zt l\u00e9pkedve. Vagy a Szurdokt\u00f3l a Farkas-\u00f6sv\u00e9nyen felfel\u00e9, az az igazi teljes\u00edtm\u00e9ny, hogy majd a Nagym\u00e1l tetej\u00e9r\u0151l k\u00f6rbetekintsen az ember, el v\u00e9gig a Vargyas teljes v\u00f6lgy\u00e9n&#8230;<br \/>\nK\u00e9t feh\u00e9rk\u00f6penyes k\u00f3rh\u00e1zi alkalmazott l\u00e9pett be az ajt\u00f3n. Csendben, majdhogynem lopakodva. Egyik\u00fck \u2013 annyit konstat\u00e1lt vele kapcsolatosan, hogy n\u0151i szem\u00e9ly \u2013 k\u00f6zelebb l\u00e9pett, \u00e9s megn\u00e9zte az inf\u00fazi\u00f3s zacsk\u00f3t. Majd valamit igaz\u00edtott rajta. Tal\u00e1n szor\u00edtott egyet valami szelepen. Vagy laz\u00edtott, hogy s\u0171r\u0171bben csepegjen az intrav\u00e9n\u00e1s\u00e1n adagolt szer. Azt\u00e1n egy \u00e1ttetsz\u0151 mapp\u00e1b\u00f3l el\u0151h\u00fazta a k\u00f3rlapot. \u2013 Perfor\u00e1lt ulcussal m\u0171t\u00f6tt\u00fck. \u00d6tvenh\u00e1rom \u00e9ves. F\u00e9rfi. \u2013 Ezeket a mellette \u00e1ll\u00f3 orvosnak mondta, aki \u2014 ugyancsak halkan sz\u00f3lalt meg \u2014 valami \u00e9rthetetlen nyelven mondott egy-egy k\u00fcl\u00f6nleges sz\u00f3t, tal\u00e1n latinul, azt\u00e1n utas\u00edt\u00e1sokat adott, \u00e9s gy\u00f3gyszereket is emlegetett. Annyit kivett bel\u0151le, hogy injekci\u00f3, s hogy hat\u00f3r\u00e1nk\u00e9nt&#8230; Ezt az orvost nem ismerte. Felt\u00e9telezte, hogy \u00e9ppen \u00fcgyeletes, aki sz\u00e1mba veszi betegeit. A n\u0151t azonban m\u00e1r fut\u00f3lag l\u00e1tta. Mintha. B\u00e1r csukott szemmel fek\u00fcdt, s hivatalosan m\u00e9g nem volt mag\u00e1n\u00e1l, hirtelen t\u00e1madt egy \u00f6tlete. Ha m\u00e1r tiszt\u00e1z\u00f3dott, hogy l\u00e9tezik, hogy van, pontosabban volt m\u00e1r perfor\u00e1lt ulcusa, \u00e9s az is, hogy 53. \u00e9let\u00e9v\u00e9ben j\u00e1r, szeretett volna egy\u00e9br\u0151l is megbizonyosodni. Teljesen v\u00e1ratlanul sz\u00f3lalt meg. Sem a fiatal orvos, sem a mellette lev\u0151 le\u00e1ny, vagy asszony, sz\u00f3val az \u00e1pol\u00f3n\u0151-f\u00e9les\u00e9g, aki ott volt, nem sejtette, hogy fel\u00e9bredt az altat\u00e1sb\u00f3l&#8230; \u2014 N\u0151v\u00e9rke, legyen sz\u00edves! \u2014 mondta, vagy ink\u00e1bb suttogta, olyan halkan, mintha att\u00f3l tartana, hogy \u00f6nmag\u00e1t megzavarja, s k\u00fcl\u00f6n j\u00f3indulat kellett ahhoz, ha valaki \u00e9rteni akarta. \u2013 Csak egy pillanatra! \u2013 Ekkor a fiatal n\u0151 k\u00f6zelebb l\u00e9pett&#8230; \u2013\u00c9bredez\u00fcnk? \u00c9bredez\u00fcnk? \u2014 v\u00e1laszolta, \u00e9s eg\u00e9sz k\u00f6zel hajolva igaz\u00edtott egyet a p\u00e1rn\u00e1j\u00e1n. \u2014 Hogy \u00e9rzi mag\u00e1t, Gerzson b\u00e1csi? \u2014 Teh\u00e1t a n\u00e9v megvan, passzol. Magam vagyok. \u00c9s \u00f6reg. Ennyire v\u00e9n? \u2013 Furcsa volt, hogy csak \u00fagy mag\u00e1zz\u00e1k, b\u00e1csizz\u00e1k. Leolvasta a kijelz\u0151j\u00e9r\u0151l, hogy: &#8230;czky Melinda rezidens. A csal\u00e1dn\u00e9v els\u0151 r\u00e9sz\u00e9t a k\u00f6peny gall\u00e9rja eltakarta&#8230; -Bocs\u00e1nat, doktorn\u0151 \u2014 folytatta szabadkozva \u2014, megk\u00e9rhetn\u00e9m, hogy adja ide a telefonomat? &#8211; Telefon nuku! \u2014 v\u00e1laszolta hat\u00e1rozottan a fiatal orvosgyakornok, \u00e9s mutat\u00f3ujj\u00e1val tagad\u00f3lag intve nyomat\u00e9kos\u00edtotta, hogy az eltilt\u00e1s komoly. \u2013 M\u00e9g a fej\u00e9t sem szabadna felemelnie. Ha j\u00f3l viselkedik, akkor tal\u00e1n \u00fagy k\u00e9t nap m\u00falva&#8230; Nagyon kellemes illatot \u00e1rasztott ez a &#8230;czky Melinda. \u00c9s mintha finoman meg is simogatta volna&#8230; De az is lehet, hogy mindezt csak k\u00e9pzelte. \u2014 Ha j\u00f3l viselked\u00fcnk, mondom, akkor&#8230; \u2013 kis sz\u00fcnetet tartott, m\u00edg gyorsan kisz\u00e1molta, \u00e9s elhelyezte a beteget az id\u0151 folyam\u00e1ban \u2014 vas\u00e1rnapt\u00f3l sz\u00f3 lehet r\u00f3la! \u2013 Egy pillanatig elt\u00f6prengett azon, hogy mir\u0151l is&#8230; Majd esz\u00e9be jutott a telefonhaszn\u00e1lat enged\u00e9lyez\u00e9se. Ahogy mentek ki az ajt\u00f3n, \u00e9s az orvos maga el\u00e9 tess\u00e9kelte &#8230;czky Melind\u00e1t, l\u00e1thatta, hogy f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb karcs\u00fa. \u2014 Nincs m\u00e9g harminc \u2014 motyogta, csak \u00fagy&#8230; Sz\u00e9p, form\u00e1s h\u00e1ts\u00f3t villantott t\u00e1volod\u00f3ban. \u2013 Nagy baj nem lehet, ha m\u0171k\u00f6dik bennem ez a f\u00e9rfias beidegz\u0151d\u00e9s! \u2013 nyugt\u00e1zta, majd megpr\u00f3b\u00e1lta mind a k\u00e9t kez\u00e9t a paplan f\u00f6l\u00e9 helyezni. Ekkor m\u00e1r meleget \u00e9rzett. Szerette volna, ha legal\u00e1bb buk\u00f3ra nyitja valaki az ablakot. K\u00e9z\u00fcgyben ott volt a falon egy gomb, amely alatt azt \u00edrta, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n lehet jelezni, de pof\u00e1tlans\u00e1gnak tartotta, hogy alig k\u00e9t perccel a vizit ut\u00e1n m\u00e1ris riasszon. T\u0171rni kell.<br \/>\nNyugodtan viselni az \u00e1llapotot&#8230; Egyed\u00fcl van ilyenkor az ember. Mag\u00e1nyos. \u0150 van itt. \u00c9s a betegs\u00e9ge. Ilyenform\u00e1n kettesben. Esetleg az \u00e9lete is. Ami volt. Ami van. \u00c9s ami marad\u00e9kk\u00e9nt m\u00e9g j\u00f6het&#8230;<br \/>\nSoha nem tudta meg\u00e9rteni, sem \u00f6nmag\u00e1nak megmagyar\u00e1zni, mi volt az oka annak, hogy f\u00e9rfik\u00e9nt majdnem mindig mag\u00e1nyosan \u00e9lt. M\u00e9g fiatal feln\u0151ttk\u00e9nt, amikor azt tartj\u00e1k, hogy val\u00f3ban leg\u00e9ny az emberfia, s a csal\u00e1dalap\u00edt\u00e1s vagy legal\u00e1bbis a n\u0151s\u00fcl\u00e9s idej\u00e9t \u00e9li, m\u00e9g akkor sem t\u00f6rekedett t\u00fals\u00e1gosan, hogy valami k\u00f6t\u00f6tt \u00e9letform\u00e1t v\u00e1lasszon. A n\u0151k azonban mindig igen er\u0151sen \u00e9rdekelt\u00e9k. Nagyon zsenge gyermeki mivolta idej\u00e9ben is folyton elk\u00e9pzelt mag\u00e1nak sz\u00e9p n\u00e9niket. Hol valamelyik nagykor\u00fas\u00e1ga k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n j\u00e1r\u00f3 ismer\u0151s le\u00e1nyz\u00f3, hol egy-egy csinosabb boltosn\u0151, hol az akkori egyetlen sz\u00ednes magazinban, a Dolgoz\u00f3 N\u0151ben l\u00e1tott valamelyik soros d\u00edva \u2014 tal\u00e1n Jane Fonda, Brigitte Bardot, esetleg Sophia Loren, akik igencsak k\u00f6zkedveltek \u00e9s ismertek voltak a vasf\u00fcgg\u00f6ny innens\u0151 oldal\u00e1n is a m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas \u00e9veinek v\u00e9g\u00e9n, meg a hetvenesek elej\u00e9n \u2013 foglalkoztatta igen \u00e9l\u00e9nk fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Azt mondj\u00e1k a tud\u00f3s emberek, hogy ez teljesen term\u00e9szetes a fi\u00fagyermekekn\u00e9l. Tal\u00e1n \u00f6szt\u00f6n\u00f6s is. \u00c9s \u00fagy aludt el est\u00e9nk\u00e9nt \u2013 nem l\u00e9v\u00e9n semmilyen pl\u00fcss\u00e1llata, kabal\u00e1ja, kisp\u00e1rn\u00e1ja \u2013, hogy e k\u00e9pzelt, t\u00e1voli, sz\u00e9p, illatos, kellemes n\u0151alakok \u00f6tv\u00f6zetei \u2014 sz\u00e1m\u00e1ra n\u00e9nik ugyan, de mindegyiket liber\u00e1lis hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1ssal tegezte &#8211; voltak a h\u00e1l\u00f3t\u00e1rsai. Elalv\u00e1s el\u0151tt, alatt, k\u00f6zben mindent meg lehetett vel\u00fck osztani. Nem sz\u00f3ltak k\u00f6zbe, nem szak\u00edtott\u00e1k f\u00e9lbe, nem terelt\u00e9k el a besz\u00e9lget\u00e9st, csak hallgatt\u00e1k \u0151t figyelmesen, esetleg helyeseltek k\u00e9pzeletben, \u00e9s \u2014 er\u0151s fant\u00e1zi\u00e1t\u00f3l odagondolt \u2013 suttog\u00e1sokkal, puha simogat\u00e1sokkal jelezt\u00e9k titkon egyet\u00e9rt\u00e9s\u00fcket. Tal\u00e1n az\u00e9rt volt ez a titkos \u00e9rzelmi oldal, mert sok\u00e1ig egyke volt&#8230;<br \/>\nA val\u00f3s\u00e1gban \u2013 ha nem is vallotta be \u2013 mindig csal\u00e1dra v\u00e1gyott, de ahhoz megfelel\u0151 t\u00e1rsat is szeretett volna. Olyant. Nem v\u00e9gzett soha igazi \u00f6n- \u00e9s \u00e9letp\u00e1lya-elemz\u00e9st. \u00c9lt. Csak \u00fagy. De az\u00e9rt voltak elv\u00e1r\u00e1sai b\u0151ven. Ig\u00e9nyess\u00e9ge azonban mindig a biztos buk\u00e1st felt\u00e9telezte. Minden egyes kapcsolat\u00e1ban valami t\u00f6k\u00e9letest szeretett volna, b\u00e1r tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy maga sem az. S\u0151t! De akkor is! Minden mellett \u00e9s ellen\u00e9ben is. Mert meg\u00e9rdemli.<br \/>\nAz \u00e9vek sor\u00e1n voltak \u201enagy tal\u00e1lkoz\u00e1sok&#8221;, legal\u00e1bb tucatnyi alkalommal \u00e9rezte, hogy megtal\u00e1lta&#8230; Mindj\u00e1rt furcsa bizserg\u00e9s futott v\u00e9gig a test\u00e9n, k\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl, tet\u0151t\u0151l talpig ter\u00fclt v\u00e9gig rajta a l\u00fadb\u0151r\u00f6s izgalom, azonnal \u00e9rezte, ha megismerkedett egy n\u0151vel, hogy t\u00fal a rideg protokollon m\u00e9g van-e valami. M\u00e1r az els\u0151 gesztusok, az els\u0151 szavak ut\u00e1n tudta, hogy valami m\u00e1snak is kell t\u00f6rt\u00e9nnie, mert l\u00e9tezik a keresett t\u00f6bblet, \u00e9s fenn\u00e1ll a lehet\u0151s\u00e9ge annak. Annak. Annak, hogy.<\/p>\n<hr \/>\n<p><em><strong>* A reg\u00e9ny ind\u00edt\u00f3 fejezete<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>0. Teljesen elvesz\u00edtette az id\u0151\u00e9rz\u00e9k\u00e9t. Nem volt semmif\u00e9le k\u00f6t\u0151d\u00e9se. Sem a helyhez, sem a pillanathoz. Csak \u00fagy lebegett valahol. Fogalma sem volt arr\u00f3l, hogy milyen napszakban j\u00e1rhatnak. F\u00e1zott. Holott az \u00e1ll\u00e1ig \u00e9rt a takar\u00f3. Az ablak z\u00e1rva. Huzat sem gar\u00e1zd\u00e1lkodott. Csend volt. Teljes nyugalom. \u00c9s k\u00fcl\u00f6nleges szerencs\u00e9je folyt\u00e1n egymag\u00e1ban fek\u00fcdt a k\u00e9t\u00e1gyas k\u00f3rteremben.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-93479","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/93479","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=93479"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/93479\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=93479"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=93479"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=93479"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}