Az irodalmi m\u0171vek szenved\u00e9lyes fogyaszt\u00f3i, p\u00e9ld\u00e1ul akik egyik reg\u00e9nyt a m\u00e1sik ut\u00e1n falj\u00e1k fel, szinte m\u00e1r \u00e9szre sem veszik, hogy olvasm\u00e1nyaik bet\u0171kb\u0151l, szavakb\u00f3l, mondatokb\u00f3l, bekezd\u00e9sekb\u0151l \u00e1llnak. Egy-egy fejezetv\u00e9g \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00fajabb fejezetc\u00edm m\u00e9g t\u00e1n felocs\u00fadtatja \u0151ket n\u00e9h\u00e1ny pillanatra a k\u00f6nyv b\u0171v\u00f6let\u00e9b\u0151l, de legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e1r m\u00e1morodnak is vissza a k\u00e9pzelt h\u0151s\u00f6k var\u00e1zsos vil\u00e1g\u00e1ba, amelyben otthonosabban is \u00e9rzik magukat, mint val\u00f3s\u00e1gos k\u00f6rnyezet\u00fckben. A k\u00f6nyvbeli h\u0151s\u00f6k mintha k\u00f6zelebb \u00e1lln\u00e1nak a sz\u00edv\u00fckh\u00f6z, vel\u00fck k\u00f6nnyebb azonosulniuk, sorsukra \u00e9s \u00e9rzelmeikre hangol\u00f3dniuk, izgulni \u00e9rt\u00fck, der\u00fclni rajtuk. Vagy ak\u00e1r s\u00edrni is miattuk, de nem vigasztalan keser\u0171s\u00e9ggel, ink\u00e1bb csak elcsitulni k\u00e9sz,
\ncs\u00f6ndes f\u00e1jdalommal.
\nA stiliszt\u00e1k, az eszt\u00e9t\u00e1k, a kritikusok, a minden n\u00e9ven nevezend\u0151 filol\u00f3gusok term\u00e9szetesen m\u00e1sk\u00e9ppen olvasnak. \u0150k az elemz\u00e9s, a boncol\u00e1s mesterei. Szigor\u00fa szem\u00fckkel minden mondatot k\u00fcl\u00f6n is l\u00e1tnak, m\u00e9rlegelnek, n\u00e9ha m\u00e9g szavakra, s\u0151t hangokra is szednek. F\u00fcrk\u00e9sz figyelm\u00fcket \u0151k els\u0151sorban a sz\u00f6vegnek szentelik, m\u00e9g amikor mondatokon t\u00fali, t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek fel\u0151l faggat\u00f3znak is. Azt keresik, kutatj\u00e1k, mir\u0151l vall a sz\u00f6veg, mit mond, mit sejtet, mit \u00e1rul vagy nem \u00e1rul el.
\nA legt\u00f6bb olvas\u00f3 szerencs\u00e9re k\u00e9ptelen erre. Ha mondatr\u00f3l mondatra halad is, szinte g\u00e9piesen j\u00e1rtatva szem\u00e9t a sorokon, balr\u00f3l- jobbra, balr\u00f3l-jobbra, lejjebb-lejjebb, tov\u00e1bb-tov\u00e1bb: szeme val\u00f3j\u00e1ban nem a sz\u00f6veget l\u00e1tja, hanem amit bels\u0151 l\u00e1t\u00e1sa vet\u00edt el\u00e9be: helysz\u00edneket, szerepl\u0151ket, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket. Vagyis mindazt, amit eleven ill\u00fazi\u00f3k\u00e9nt id\u00e9z fel neki az \u00edr\u00f3.<\/p>\n