Ma \u00e9l\u0151 \u00edr\u00f3t is ismerek, aki f\u00e9ltve \u00f3vja mag\u00e1t reggelente, ki ne z\u00f6kkenjen abb\u00f3l az \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1ni term\u00e9keny bels\u0151 nyugalomb\u00f3l, amely n\u00e9lk\u00fcl napk\u00f6zben nem tud dolgozni. A r\u00e1di\u00f3t nem nyitja ki, \u00fajs\u00e1got nem vesz kez\u00e9be, nemigen sz\u00f3l a feles\u00e9g\u00e9hez, vagy az iskol\u00e1ba k\u00e9sz\u00fcl\u0151 gyerekeihez sem, s f\u0151leg nem veszekszik vel\u00fck, nem kiab\u00e1l r\u00e1juk, mert akkor v\u00e9ge. Akkor ott k\u00ednl\u00f3dhat eg\u00e9sz nap, nem megy a munka, mert a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezet er\u0151t vett lelke l\u00e1tom\u00e1sain.
\nDe hogy is lehetne igazi \u00edr\u00f3, aki nem k\u00e9pes az ilyen al\u00e1zatos befel\u00e9 fordul\u00e1sra, azoknak a k\u00e9peknek a megl\u00e1t\u00e1s\u00e1ra, azoknak az olykor igen halk bels\u0151 hangoknak a meghall\u00e1s\u00e1ra, amelyek munk\u00e1ja k\u00f6zben j\u00f3 \u00fatra vez\u00e9relhetik?
\nTolsztojb\u00f3l bizonyos, hogy nem hi\u00e1nyzott ez a k\u00e9pess\u00e9g. Ha valaki, h\u00e1t \u0151 tudta: h\u0151sei \u00fatj\u00e1t nem \u0151 jel\u00f6li ki. Nem \u0151 d\u00f6nt sorsuk, v\u00e9gzet\u00fck, \u00e9let\u00fck vagy hal\u00e1luk fel\u0151l. Ez\u00e9rt is mondhatta nyugodt l\u00e9lekkel a maga szerencs\u00e9tlen Karenina Ann\u00e1j\u00e1r\u00f3l: \u201e\u00c9n nem \u00f6ltem meg. Meghalt.\u201d
\nMeghalt, mert meg kellett halnia. \u0150, ha teheti, megmentette volna, hisz nagyon szerette. Menn\u00e9l ink\u00e1bb rohant a v\u00e9gzet\u00e9be Anna, neki ann\u00e1l ink\u00e1bb szakadt meg \u00e9rte a sz\u00edve. Hogy mennyire megszenvedte a hal\u00e1l\u00e1t, azt az \u00f6ngyilkoss\u00e1g pillanat\u00e1t megel\u0151z\u0151 oldalak mind s\u0171r\u0171bb, mind fojt\u00f3bb atmoszf\u00e9r\u00e1ja is el\u00e1rulja. Ahogy az \u00edr\u00f3 fokozatosan vil\u00e1goss\u00e1 teszi \u2013 a maga sz\u00e1m\u00e1ra is \u2013, hogy nincs \u00e9s nincs \u00e9s nincs ments\u00e9g.<\/p>\n