A nonfiction m\u00e1r r\u00e9gen nem \u00fajs\u00e1g, elismert sz\u00e9pirodalmi ir\u00e1nyzatk\u00e9nt sem, n\u00e1lunk is t\u00e1madtak jeles m\u0171vel\u0151i. F\u00e9lig-meddig M\u00f3ricz Zsigmond is ide sorolhat\u00f3 A boldog ember\u00e9vel \u00e9s Csibe-novell\u00e1ival. Nagy Lajos a Kiskunhalommal, az \u00fajabbak k\u00f6z\u00fcl pedig mindenekel\u0151tt Csalog Zsoltot eml\u00edten\u00e9m, aki magn\u00f3felv\u00e9teleit tette \u00edr\u00e1sba, \u00e9s addig v\u00e1logatta-v\u00e1gta szerkesztette, m\u00edg egy-egy szociogr\u00e1fiai hiteless\u00e9g\u0171, de egy\u00fattal sz\u00e9pirodalmi \u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00f6nyvnek a k\u00e9zirata nem kerekedett ki bel\u0151l\u00fck.
\nAz \u00edgy keletkezett Csalog-m\u0171vek nem voltak visszhangtalanok, szerz\u0151j\u00fck saj\u00e1tos m\u0171faj\u00e1t is m\u00e9lt\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelte az irodalmi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u2013 \u00e9let\u00e9ben legal\u00e1bbis. Az\u00f3ta, sajnos, lankadt a figyelem. De mit mondjunk akkor az erd\u00e9lyi Gazda J\u00f3zsefr\u0151l, akit ide\u00e1t m\u00e9g fel sem fedeztek igaz\u00e1n? Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9hez m\u00e9rten bizonyosan nem.
\nAz \u0151 m\u0171faja n\u00e9mileg hasonl\u00edt Csalog Zsolt\u00e9hoz. Szint\u00e9n magn\u00f3felv\u00e9telekb\u0151l indul ki, csakhogy \u0151 eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp szerkeszt. Sz\u00f3ban forg\u00f3 k\u00f6nyvei (mert \u00edrt m\u00e1smilyeneket is) bennem egy-egy hatalmas kerekasztal k\u00e9p\u00e9t id\u00e9zik fel, amelyet sz\u00e1zan \u00e9s sz\u00e1zan \u00fclnek k\u00f6r\u00fcl, s ki-ki hozz\u00e1teszi a ter\u00edt\u00e9ken l\u00e9v\u0151 t\u00e9m\u00e1hoz a maga tud\u00e1s\u00e1t, v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, \u00e9lm\u00e9nyeit, eml\u00e9keit, t\u00f6rt\u00e9neteit \u2013 mintha csak egym\u00e1ssal besz\u00e9lgetve v\u00e1ltogatn\u00e1k a sz\u00f3t. Sokfel\u0151l ver\u0151dtek \u00f6ssze, a rom\u00e1niai magyar etnikum k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le csoportjaib\u00f3l, de alkalom adt\u00e1n az egyetemes magyars\u00e1g lakta m\u00e1s t\u00e1jakr\u00f3l is.
\nIlyen kerekasztal term\u00e9szetesen nem l\u00e9tezik. Val\u00f3j\u00e1ban nem. De virtu\u00e1lisan igen, ami\u00f3ta Gazda J\u00f3zsef megteremtette a maga k\u00f6nyveiben.
\nIdestova h\u00e1rom \u00e9vtizede k\u00e9sz\u00edti magn\u00f3felv\u00e9teleit, \u00e9s \u00e1ll\u00edtja \u00f6ssze \u2013 m\u00e1r \u00edr\u00e1sban \u2013 tematikus mont\u00e1zsait. Els\u0151 ilyen m\u0171ve (\u00cdgy tudom, \u00edgy mondom \u2013 A r\u00e9gi falu eml\u00e9kezete) 1980-ban jelent meg a Kriterionn\u00e1l, Bukarestben. \u201eEgy olyan vil\u00e1g h\u00edrmond\u00f3it vallatta meg \u2013 \u00edrtam annak idej\u00e9n \u2013, amely m\u00e1r j\u00f3r\u00e9szt els\u00fcllyedt. A legid\u0151sebb \u00e9l\u0151 \u2013 akkor m\u00e9g \u00e9l\u0151, ma m\u00e1r a f\u00f6ld alatt nyugv\u00f3 \u2013 tan\u00fa 1877-ben sz\u00fcletett. Legt\u00f6bbj\u00fck a sz\u00e1zadfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcl… \u00cdgy kerekedett ki a hallatlanul gazdag \u00f6sszk\u00e9p egy hajdani \u00e9letforma teljess\u00e9g\u00e9r\u0151l. Mintha Brueghel-festm\u00e9nyeket f\u00fcrk\u00e9szne az olvas\u00f3, egyiket a m\u00e1sik ut\u00e1n: ezernyi apr\u00f3 r\u00e9szlet elevenedik meg. Mind jellemz\u0151, mind \u00e9rdekes, mind fontos, de egy\u00fcttesen nyerik el igazi \u00e9rtelm\u00fcket…\u201d
\nA n\u00e9prajznak: t\u00e1rgya a n\u00e9pi \u00e9let. E k\u00f6nyvben viszont: alanny\u00e1 l\u00e9p el\u0151 az istenadta n\u00e9p, nem absztrakt fogalomk\u00e9nt, hanem \u00e9l\u0151 \u00e9s \u00e9rz\u0151 emberek szavai \u00e1ltal, amelyekkel h\u00edrt adnak \u00f6nmagukr\u00f3l \u00e9s sz\u0171kebb- t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fckr\u0151l. Az viszont m\u00e1r a szerz\u0151 var\u00e1zslat\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy ez a t\u00f6bb sz\u00e1z sz\u00e1jr\u00f3l \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt anyag, a r\u00e9szletek hatalmas halmaza val\u00f3s\u00e1gos krist\u00e1lyszerkezetet kap: j\u00f3l \u00e1ttekinthet\u0151t \u00e9s \u00e9rzelmileg is mag\u00e1val ragad\u00f3t.
\nEnnek is megvan ugyanis a maga m\u0171v\u00e9szete, ezernyi cs\u00ednja-b\u00ednja, j\u00f3l \u00e1tgondolt dramaturgi\u00e1ja. Hiszen a kerekasztal: sz\u00ednpad is egyben, ahol szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyeknek kell \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni\u00fck, hogy a figyelem \u00e9s a folyamatos rezonancia fenntarthat\u00f3 legyen. A sikeres els\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s ut\u00e1n hamarosan elk\u00e9sz\u00fcl Gazda J\u00f3zsef hasonl\u00f3 m\u0171faj\u00fa \u00fajabb k\u00f6tete (Mindennek mestere \u2013 A falusi tud\u00e1s k\u00f6nyve). Ebben a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb paraszti \u00e9s k\u00e9zm\u0171ves munk\u00e1k \u00e9rt\u0151inek, m\u0171vel\u0151inek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t s eleven eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9zte fel, de a k\u00f6nyv bizony csak hossz\u00fa huzavona ut\u00e1n l\u00e1thatott napvil\u00e1got 1993-ban, P\u00fcski S\u00e1ndor j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l. Szerz\u0151je pedig id\u0151k\u00f6zben egy eg\u00e9szen m\u00e1s t\u00e9m\u00e1t is feldolgozott a maga m\u00f3dj\u00e1t: a Ceau\u015fescu-rezsim buk\u00e1s\u00e1nak l\u00e1zas heteit, m\u00e9ghozz\u00e1 azon meleg\u00e9ben (Megv\u00e1lt\u00f3 kar\u00e1csony \u2013 Aura Kiad\u00f3, Budapest 1990). Ebben a kis k\u00f6nyvben \u201ecsup\u00e1n\u201d 89-en sz\u00f3lalnak meg, m\u00e9gis oly \u00e1tfog\u00f3 \u2013 s oly mozgalmas, hiteles \u2013 k\u00e9p bontakozik ki ezekr\u0151l a sorsd\u00f6nt\u0151 id\u0151kr\u0151l, amely a j\u00f6v\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeinek is fontos forr\u00e1sa lehet…<\/p>\n