Minden emberrel megt\u00f6rt\u00e9nhet legal\u00e1bb egyszer az \u00e9letben, hogy idegen lak\u00e1sban \u00e9bred meg egy reggel, \u00e9s nem tudja, hogy hol van. Samuel George Hopestep p\u00e9ld\u00e1ul idegen lak\u00e1sban \u00e9bredt meg egy reggel, \u00e9s nem tudta, hogy hol van.
\nAm\u00edg a sz\u00e1m\u00e1ra szokatlan form\u00e1j\u00fa \u00e9s elrendez\u00e9s\u0171 b\u00fatordarabokon j\u00e1rtatta a szem\u00e9t, valami \u00e9szszer\u0171 magyar\u00e1zaton t\u00f6rte a fej\u00e9t, de semmi ilyen nem jutott esz\u00e9be. Csod\u00e1k pedig csak a legritk\u00e1bb esetekben vannak, gondolta, l\u00e9v\u00e9n felvil\u00e1gosult elme, \u00e9s \u00edgy ezt a lehet\u0151s\u00e9get ak\u00e1r ki is z\u00e1rhatom. Holott tulajdonk\u00e9ppen nem szerette volna kiz\u00e1rni. Nem \u00fagy \u00e9rezte, vagy ink\u00e1bb egyel\u0151re m\u00e9g nem merte \u00fagy \u00e9rezni, mintha csoda t\u00f6rt\u00e9nt volna. A szoba berendez\u00e9si t\u00e1rgyai sem voltak valami csod\u00e1latosak, ink\u00e1bb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesek \u00e9s h\u00e9tk\u00f6znapiak, kicsit kopottak is. Csoda-e egy kopott csoda?
\nSamuel George Hopestepnek ekkorra m\u00e1r teljesen kiment az \u00e1lom a szem\u00e9b\u0151l, fel\u00fclt az \u00e1gyban, \u00e9s miut\u00e1n m\u00e9g egyszer j\u00f3l szem\u00fcgyre vette a szob\u00e1t, amely k\u00e9retlen\u00fcl is assziszt\u00e1lni \u00f3hajtott \u00e9bred\u00e9s\u00e9n\u00e9l, megpr\u00f3b\u00e1lt r\u00e1j\u00f6nni, hogyan ker\u00fclhetett ide. B\u00edzott benne nagyon, hogy ez el\u0151bb-ut\u00f3bb siker\u00fclni fog neki, viszont rem\u00e9lte egy kicsit, hogy h\u00e1tha m\u00e9gse. Ez ut\u00f3bbi k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00e9rdekesebb lenne. Felid\u00e9zte mag\u00e1ban eg\u00e9sz el\u0151z\u0151 napj\u00e1t, nem csin\u00e1lt semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebbet, minden az \u00e9vek hossz\u00fa sor\u00e1n megszokott, unalmas m\u00f3don folyt le, amit\u0151l elsz\u00fcrk\u00fclnek a gondolatok, \u00e9s besz\u0171k\u00fcl az agy. Hat\u00e1rozottan eml\u00e9kezett arra is, hogy el\u0151z\u0151 este nem volt sehol vend\u00e9gs\u00e9gben, nem l\u00e1togatott meg senkit, hanem saj\u00e1t szob\u00e1j\u00e1ban, saj\u00e1t \u00e1gy\u00e1ban fek\u00fcdt le, meglehet\u0151sen kor\u00e1n.
\nSamuel George Hopestep \u00fagy tal\u00e1lta, hogy a dolog kezd izgalmass\u00e1 v\u00e1lni, \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen fedi annak fogalm\u00e1t, amit rejt\u00e9lynek szok\u00e1s nevezni. Nagyon \u00e9lvezte az eg\u00e9szet. Ugyanakkor ez a bizonytalans\u00e1g n\u00e9mi halv\u00e1ny f\u00e9lelmet is \u00e9bresztett benne, olyasmit, mint amikor az ember zuhan, ami \u00edgy \u00f6nmag\u00e1ban nem is annyira kellemetlen, de nem tudhatja el\u0151re, hogy gondosan odak\u00e9sz\u00edtett pihedunn\u00e1ra huppan-e \u00e9s kacag\u00f3 csinibab\u00e1k hajolnak f\u00f6l\u00e9je, vagy pedig a kem\u00e9ny f\u00f6ldre esik, \u00e9s f\u00e1jni fog a feneke. Meglehet, pont ezt a bizonytalan v\u00e9gkimenetel keltette f\u00e9lelmet \u00e9lvezte. Ez az \u00e9bred\u00e9s \u00e9s ez a reggel mindenesetre m\u00e1s volt, mint a t\u00f6bbi, \u00e9s Samuel George Hopestep \u00fagy gondolta, hogy ez csak jav\u00e1ra \u00edrhat\u00f3.
\nL\u00e9v\u00e9n azonban el\u00e9gg\u00e9 pesszimista \u00e9s k\u00e9telked\u0151 term\u00e9szet, alapj\u00e1ban v\u00e9ve m\u00e9gse v\u00e1rt sokat ett\u0151l az eg\u00e9szt\u0151l, \u00e9s meg volt gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy hamarosan ad\u00f3dik valami \u00e9szszer\u0171, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00e9s f\u0151leg nagyon unalmas magyar\u00e1zat, valahogy \u00fagy, mint amikor az ember egy pillanatra leteszi ceruz\u00e1j\u00e1t, de azt\u00e1n kis id\u0151 m\u00falva m\u00e1r nincs sehol, mire felforgatja \u00e9s t\u0171v\u00e9 teszi az eg\u00e9sz asztalt, ami m\u00f6g\u00f6tt \u00fcl, \u00e9s ahonnan eg\u00e9sz id\u0151 alatt fel sem \u00e1llt, de a ceruza nincs sehol, megn\u00e9zi minden lehetetlen helyen, de a ceruza akkor sincs sehol, v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r k\u00e9telkedni kezd saj\u00e1t \u00e9pelm\u00e9j\u0171s\u00e9g\u00e9ben vagy az anyagmegmarad\u00e1s t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9ben, \u00e9s mindenf\u00e9le csod\u00e1ra kezd gyanakodni, mire a ceruza el\u0151ker\u00fcl a zseb\u00e9b\u0151l. Samuel George Hopestep m\u00e1r el\u0151re sajn\u00e1lta, milyen egyszer\u0171 \u00e9s buta megold\u00e1sa ad\u00f3dik majd ennek a tehets\u00e9gesen indul\u00f3 rejt\u00e9lynek.
\nEz\u00e9rt azt\u00e1n nem is igen sietett v\u00e9g\u00e9re j\u00e1rni a dolognak, felkelni p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9s k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni odakinn, vagy megkeresni a h\u00e1z gazd\u00e1it, \u00e9s tudakoz\u00f3dni t\u0151l\u00fck, hanem m\u00e9g elj\u00e1tszadozott a k\u00fcl\u00f6nleges helyzet ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9gekkel. Egy ilyen lehet\u0151s\u00e9g volt a k\u00ednai unokatestv\u00e9r is, b\u00e1r \u0151t m\u00e1skor is ig\u00e9nybe szokta venni.
\nSamuel George Hopestep teh\u00e1t \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy k\u00ednai unokatestv\u00e9r\u00e9n\u00e9l van l\u00e1togat\u00f3ban. Sohasem volt semmif\u00e9le unokatestv\u00e9re, mindazon\u00e1ltal ez a nem l\u00e9tez\u0151 k\u00ednai unokatestv\u00e9r m\u00e1r sokszor a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietett neh\u00e9z helyzetekben, \u00e9s j\u00f3l elsz\u00f3rakoztatta. Ez is egyike volt Samuel George Hopestep titkos j\u00e1t\u00e9kainak, amir\u0151l nem besz\u00e9lt senkinek. \u00c9ppen ez\u00e9rt csak komolyan kellett venni, mint minden j\u00e1t\u00e9kot, \u00e9s Samuel George Hopestep annyira komolyan vette, hogy n\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva igen megszorult. Elk\u00e9pzelte ugyanis, hogy nemsok\u00e1ra bej\u00f6n a h\u00e1zigazda, \u00e9s udvariasan mosolyogva meg hajlongva, ahogy \u00e1ltal\u00e1ban ilyenkor a keletiek szoktak, azt fogja k\u00e9rdezni t\u0151le: szuncsejcsingvuk kafao? Samuel George Hopestep pedig m\u00e9g annyira sem tudott k\u00ednaiul, mint egy csengetty\u0171, \u00e9s el sem tudta k\u00e9pzelni, mit v\u00e1laszolhatna unokatestv\u00e9r\u00e9nek. Ez v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r jobban izgatta, mint az ismeretlen szoba rejt\u00e9lye. De azt\u00e1n siker\u00fclt megoldania a k\u00e9nyes probl\u00e9m\u00e1t azzal, hogy elhat\u00e1rozta, \u00fagy fog tenni, mintha m\u00e9g aludna, \u00e9s nem v\u00e1laszol semmit.
\nEgy id\u0151 ut\u00e1n, amikor m\u00e9g mindig nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi, kezdte nyomaszt\u00f3an egyed\u00fcl \u00e9rezni mag\u00e1t. R\u00e9gen, amikor m\u00e9g gyerek volt, ilyenkor elk\u00e9pzelt egy nagy, sz\u0151r\u00f6s, bolyhos koalamack\u00f3t. Egy kicsit cib\u00e1lta (nem t\u00fal er\u0151sen), egy kicsit brummogtak egym\u00e1snak (nem t\u00fal hangosan) \u00e9s mindj\u00e1rt jobban \u00e9rezte mag\u00e1t. De tudta, komoly feln\u0151tth\u00f6z ez most m\u00e9ltatlan lenne, egy k\u00ednai unokatestv\u00e9r is \u00e9pp csak m\u00e9g hogy elmegy. Ez\u00e9rt mer\u00e9sz l\u00e9p\u00e9sre sz\u00e1nta el mag\u00e1t.
\nH\u0151siesen ledobta a takar\u00f3t, felkelt, hat\u00e1rozott l\u00e9ptekkel odament az ablakhoz, \u00e9s kin\u00e9zett rajta. A val\u00f3s\u00e1g ez\u00fattal messze f\u00f6l\u00fclm\u00falta a v\u00e1rakoz\u00e1st.
\nAz ablakon \u00e1t r\u0151tv\u00f6r\u00f6s sivatagi t\u00e1j t\u00e1rult a szeme el\u00e9, egyetlen nyeszlett facsemete, egyetlen vacak f\u0171sz\u00e1l n\u00e9lk\u00fcl, hull\u00e1mszer\u0171 homokdombokkal, amelyek igyekeztek a t\u0151l\u00fck telhet\u0151 legnagyobb egyhang\u00fas\u00e1ggal ism\u00e9tl\u0151dve beleveszni a messzes\u00e9gbe. A legsivatagibb sivatagi t\u00e1j volt, amit Samuel George Hopestep valaha is l\u00e1tott, m\u00e1rpedig k\u00e9pes foly\u00f3iratokban vagy a telev\u00edzi\u00f3ban b\u0151ven volt alkalma sivatagot l\u00e1tni.
\nHossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl nagyon komolyan n\u00e9zte ezt a sivatagot. A sivatag kicsiny\u00edtett m\u00e1sa k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nyban is ott t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt szemeiben, a homokhull\u00e1mok mintha a fej\u00e9be vesztek volna bele nagy-nagy nyugalmat \u00e1raszt\u00f3 egyhang\u00fas\u00e1ggal. Most m\u00e1r nem is l\u00e1tszott annyira val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek, hogy itt m\u00e9giscsak valami csoda t\u00f6rt\u00e9nt, b\u00e1r Samuel George Hopestep igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e9g ekkor sem tudta vagy merte elhinni, de azt nyomban l\u00e1tta, hogy b\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9nt is, \u00e9s b\u00e1rhogyan, ami lett bel\u0151le, abb\u00f3l eg\u00e9szen kev\u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel szab\u00e1lyszer\u0171 csod\u00e1t lehet fabrik\u00e1lni. Ez a kis er\u0151fesz\u00edt\u00e9s pedig r\u00e1 v\u00e1r, \u00e9s \u0151 meg is fogja tenni. Nem is lesz neh\u00e9z, az ajt\u00f3n m\u00falik minden.
\nA szob\u00e1b\u00f3l az egyetlen ajt\u00f3 k\u00f6zvetlen\u00fcl az ablak mellett ny\u00edlott. Samuel George Hopestep az ablakon \u00e1t j\u00f3l l\u00e1tta azt a h\u00e1rom cipollino m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s kit\u0171n\u0151en megmunk\u00e1lt l\u00e9pcs\u0151fokot, amely a k\u00fcsz\u00f6bt\u0151l vezetett lefele. A harmadik l\u00e9pcs\u0151fok f\u00e9lig m\u00e1r homokba s\u00fcppedt. A l\u00e9pcs\u0151 alj\u00e1t\u00f3l pedig semerre sem vezetett \u00fat. A sivatag k\u00f6zvetlen\u00fcl a legals\u00f3, f\u00e9lig m\u00e1r homokba s\u00fcpped\u0151 l\u00e9pcs\u0151fokn\u00e1l kezd\u0151d\u00f6tt.
\nMilyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s h\u00e1z, gondolta Samuel George Hopestep, \u00e9s minden figyelm\u00e9t az ajt\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1nak szentelte. Eg\u00e9szen val\u00f3s\u00e1gos ajt\u00f3nak l\u00e1tszott, nem \u00fagy n\u00e9zett ki, mintha, mondjuk, csak festve lenne. Miut\u00e1n err\u0151l megbizonyosodott, kiss\u00e9 hamisan, de am\u00fagy megt\u00e9veszt\u0151 k\u00f6z\u00f6ny\u00f6ss\u00e9ggel f\u00fcty\u00f6r\u00e9szve, k\u00f6zben a szoba mennyezet\u00e9t vizsg\u00e1lva (nem lesz-e es\u0151?), odal\u00e9pett az ajt\u00f3hoz, \u00e9s egy hirtelen mozdulattal (miel\u0151tt az ajt\u00f3nak m\u00e9g ideje lett volna elt\u0171nni vagy od\u00e9bb ugrani) kinyitotta, majd gyorsan kil\u00e9pett rajta.
\nOtt \u00e1ll teh\u00e1t Samuel George Hopestep bar\u00e1tunk a legals\u00f3 (f\u00e9lig m\u00e1r homokba s\u00fcpped\u0151) l\u00e9pcs\u0151fokon, egyik l\u00e1ba m\u00e9g szil\u00e1rdan a cipollino m\u00e1rv\u00e1ny csod\u00e1latosan sima fel\u00fclet\u00e9re tapad, a m\u00e1sik m\u00e1r kiny\u00falik a leveg\u0151be, a sivatag f\u00f6l\u00e9, de \u00e1lljunk itt meg egy kicsit, \u00e9s vizsg\u00e1ljuk fel\u00fcl bar\u00e1tunk magatart\u00e1s\u00e1t. Ott \u00e1ll a fel\u00fclr\u0151l harmadik, teh\u00e1t legals\u00f3 l\u00e9pcs\u0151fokon, amely \u00edgy egyben az utols\u00f3 szil\u00e1rd pont is a sivatag sz\u00fcntelen\u00fcl ide-oda v\u00e1ndorl\u00f3, alakj\u00e1t folyton v\u00e1ltoztat\u00f3 homokbuck\u00e1ja el\u0151tt, \u00e9s mint ilyen, ide\u00e1lis hely a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sra, tervezget\u00e9sre \u00e9s m\u00e9rlegel\u00e9sre minden tov\u00e1bbi \u00fatvonalat illet\u0151en. Samuel George Hopestep m\u00e9gsem k\u00edv\u00e1n ezen a kiv\u00e1lts\u00e1gos helyen id\u0151t t\u00f6lteni, szemmel l\u00e1that\u00f3an csak az foglalkoztatja, hogy miel\u0151bb t\u00e1vol ker\u00fclj\u00f6n innen, \u00e9s m\u00e9g csak arra sem pazarol energi\u00e1t \u00e9s id\u0151t, hogy minim\u00e1lis er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel, fej\u00e9nek k\u00e9t r\u00f6vid, de gyors mozdulat\u00e1val, v\u00e1lla f\u00f6l\u00f6tt jobbra, majd balra n\u00e9zve szemrev\u00e9telezze \u00e9s agysejtjeinek arra alkalmas r\u00e9sz\u00e9ben elrakt\u00e1rozza a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt magasod\u00f3 ismeretlen \u00e9p\u00fclet k\u00e9p\u00e9t. Felvet\u0151dik a jogos k\u00e9rd\u00e9s, mi\u00e9rt nem \u00e9rdekelte Samuel George Hopestepet az a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9p\u00fclet, ahonnan m\u00e9g csak az el\u0151bb l\u00e9pett ki, \u00e9s amelyet k\u00edv\u00fclr\u0151l m\u00e9g nem is l\u00e1tott, honnan ez a nagy k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g az \u00e9p\u00edt\u00e9szet ir\u00e1nt? Meglehet, az\u00e9rt \u00f3dzkodott szem\u00fcgyre venni az ismeretlen \u00e9p\u00fcletet, mert egy kicsit m\u00e9g mindig tartott att\u00f3l, hogy esz\u00e9be jutna r\u00f3la, hogyan ker\u00fclt ide, ad\u00f3dna valami k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00e9s buta magyar\u00e1zat, el\u0151ker\u00fclne a zsebb\u0151l a ceruza. Ezt pedig semmik\u00e9pp sem akarta, a ceruza most m\u00e1r maradjon csak elveszve \u00f6r\u00f6kre.
\nSamuel George Hopestep kecsesen lel\u00e9pett a legals\u00f3 cipollino m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s kit\u0171n\u0151en megmunk\u00e1lt l\u00e9pcs\u0151fokr\u00f3l is. Ezt olyan ut\u00e1nozhatatlan k\u00f6nnyeds\u00e9ggel \u00e9s eleganci\u00e1val tette, ahogyan csak egy tizennyolcadik sz\u00e1zadi kifinomult \u00edzl\u00e9s\u0171 udvaronc tehetn\u00e9, ha az udvari \u00e9let \u00fcress\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s tartalmatlans\u00e1g\u00e1t\u00f3l megcs\u00f6m\u00f6r\u00f6dv\u00e9n \u00e9s n\u00e9mik\u00e9ppen \u00e9letuntt\u00e1 v\u00e1lv\u00e1n \u00e9ppen ell\u00f6kn\u00e9 mag\u00e1t az \u0171rhaj\u00f3v\u00e1 \u00e1talak\u00edtott versailles-i kast\u00e9ly port\u00e1l\u00e9j\u00e1t\u00f3l, valahol kinn a vil\u00e1g\u0171rben, a s\u00falytalans\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ban. Ebben a mozdulatban hanyags\u00e1g volt \u00e9s sok nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9g minden ir\u00e1nt, amit eddigi sz\u00fcrke \u00e9let\u00e9ben maga m\u00f6g\u00f6tt hagyott, \u00e9s amelybe ezeken a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n fel \u00e9s ezen az \u00e9p\u00fcleten \u00e1t vezetne vissza az \u00fat. Ahogy lassan t\u00e1volodott a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti ismeretlen \u00e9p\u00fclett\u0151l, ami lehetett egy kopott b\u00fatorzat\u00fa kast\u00e9ly, de lehetett egy m\u00e1rv\u00e1nyl\u00e9pcs\u0151s bakterh\u00e1z is \u2013 ez most m\u00e1r eld\u00f6ntetlen\u00fcl marad \u2013, egyre jobb kedve t\u00e1madt. Mez\u00edtl\u00e1b volt, de ez nem volt kellemetlen, a finom, meleg homok minden l\u00e9p\u00e9s\u00e9n\u00e9l engedelmesen felvette l\u00e1b\u00e1nak form\u00e1j\u00e1t. A ruh\u00e1zatot illet\u0151en is nagyon k\u00f6nnyed\u00e9n, mondhatni, a sivatagnak megfelel\u0151en volt \u00f6lt\u00f6zve, \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k selyempizsam\u00e1t viselt n\u00e9mi feh\u00e9r sz\u00edn\u0171 cs\u00edkoz\u00e1ssal, \u00e9s j\u00f3l tudta, hogy ez a sivatag r\u0151tv\u00f6r\u00f6s h\u00e1tter\u00e9ben igencsak j\u00f3l mutat. Ezt nagyon fontosnak tal\u00e1lta, fontosabbnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00edz k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. A sivatagba behatol\u00f3 Samuel George Hopestep f\u00fcty\u00fclt ell\u00e1tni mag\u00e1t v\u00edzzel, \u00e9lelemmel meg tev\u00e9kkel, beduin p\u00e1sztort sem alkalmazott \u00fati vezet\u0151nek, \u00e9s m\u00e9g csak ir\u00e1nyt\u0171t sem vitt mag\u00e1val. Az ember minek vigyen mag\u00e1val ir\u00e1nyt\u0171t, ha elmegy a csod\u00e1ba?
\nEgy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r nem ment, hanem szaladt, \u00f6les nagy ugr\u00e1sokkal rohant le a homokdombok oldalain, \u00e9s kacagva, n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b m\u00e1szott fel a k\u00f6vetkez\u0151re. Meghemperg\u0151z\u00f6tt a homokban, k\u00e9t k\u00e9zzel sz\u00f3rta a leveg\u0151be a homokot, csak \u00fagy porzott k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a homok, orra-sz\u00e1ja tele lett homokkal. De nem b\u00e1nta. A Nap v\u00f6r\u00f6sen t\u00fczelt az \u00e9gen, \u00e9s a homok v\u00f6r\u00f6sen izzani l\u00e1tszott. A cs\u00edkos pizsam\u00e1j\u00e1ban messzir\u0151l sz\u00f6k\u00f6tt fegyencnek l\u00e1tsz\u00f3 Samuel George Hopestep most m\u00e1r tudta, hogy siker\u00fclt.
\n\u00c9vek v\u00e9get \u00e9rni nem akar\u00f3 v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt l\u00e9tre, gondolta, sok-sok \u00e1tvirrasztott, \u00e1t\u00e1br\u00e1ndozott \u00e9jszak\u00e1mb\u00f3l. Nem kincses sziget, se nem, sziklaer\u0151d m\u00e9g csak nem is \u0151serd\u0151, hanem csak egy kop\u00e1r sivatag, de ami a f\u0151: val\u00f3s\u00e1g! \u2013 gondolta \u00e1h\u00edtattal, ahogy csak a legnagyobb \u00e1lmodoz\u00f3k tudj\u00e1k szomjazni a val\u00f3s\u00e1got. \u2013 \u00c9s az eny\u00e9m, folytatta a gondolatot, mert \u00e9n tal\u00e1ltam ki.
\nMost m\u00e1r gondosan vigy\u00e1zott a l\u00e9p\u00e9seire, \u00e9s siker\u00fclt is r\u00f6vid id\u0151n bel\u0151l t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 szab\u00e1lyos k\u00f6r\u00f6ket, trap\u00e9zokat meg rombuszokat rajzolnia l\u00e1bnyomaival a homokba. Miut\u00e1n ily m\u00f3don feld\u00edsz\u00edtette sivatagj\u00e1t, amely \u00edgy m\u00e1r nem is volt olyan egyhang\u00fa, Samuel George Hopestep t\u00e1ncra perd\u00fclt egy homokdomb tetej\u00e9n, hetyke mazurk\u00e1t j\u00e1rt meg szenved\u00e9lyes fandang\u00f3t, komoly szirtakit meg vid\u00e1m magyar leg\u00e9nyest, Samuel George Hopestep eg\u00e9sz nemzetk\u00f6zi t\u00e1ncpar\u00e1d\u00e9t r\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt a folkl\u00f3r ir\u00e1nt meglehet\u0151sen kev\u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st tan\u00fas\u00edt\u00f3 homokdombok n\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge el\u0151tt, k\u00f6zben pedig egy maga k\u00f6lt\u00f6tte fura dalt \u00e9nekelt a sivatagr\u00f3l, amelyben a sivatagnak egy addig m\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sohasem haszn\u00e1lt jelz\u0151je volt: szomjat olt\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Minden emberrel megt\u00f6rt\u00e9nhet legal\u00e1bb egyszer az \u00e9letben, hogy idegen lak\u00e1sban \u00e9bred meg egy reggel, \u00e9s nem tudja, hogy hol van. Samuel George Hopestep p\u00e9ld\u00e1ul idegen lak\u00e1sban \u00e9bredt meg egy reggel, \u00e9s nem tudta, hogy hol van. Am\u00edg a sz\u00e1m\u00e1ra szokatlan form\u00e1j\u00fa \u00e9s elrendez\u00e9s\u0171 b\u00fatordarabokon j\u00e1rtatta a szem\u00e9t, valami \u00e9szszer\u0171 magyar\u00e1zaton t\u00f6rte a fej\u00e9t, de semmi […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-94020","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94020","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=94020"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94020\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=94020"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=94020"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=94020"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}