{"id":94460,"date":"2021-01-29T02:51:44","date_gmt":"2021-01-29T02:51:44","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=94460"},"modified":"2021-01-27T12:19:47","modified_gmt":"2021-01-27T12:19:47","slug":"szekedi-ferenc-arcok-szavak-emlekek-121","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=94460","title":{"rendered":"Sz\u00e9kedi Ferenc: Arcok, szavak, eml\u00e9kek (121.)"},"content":{"rendered":"

Rost\u00e1s Zolt\u00e1n: Sz\u00e9triasztva. Besz\u00e9lget\u00e9sek a kilencvenegy \u00e9ves L\u00fck\u0151 G\u00e1borral, ifj\u00fakora dokumentumai k\u00f6z\u00f6tt.<\/strong><\/em><\/h2>\n

(Pont Kiad\u00f3, Budapest, 2019, Conflux sorozat, sorozatszerkeszt\u0151: Sz\u00e1vai G\u00e9za)<\/strong><\/em><\/p>\n

Hogyha egy nyugat-eur\u00f3pai cs\u00facs\u00e9rtelmis\u00e9git megk\u00e9rdezn\u00e9nek, hogy mit tud a rom\u00e1niai szellemi-m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9rt\u00e9kekr\u0151l, alighanem a szobr\u00e1sz Constantin Br\u00e2ncu\u015fi-t (1876-1957) eml\u00edten\u00e9, esetleg a dadaista Tristan Tzar\u00e1t (1896-1963) vagy az abszurd dr\u00e1m\u00e1k \u00edr\u00f3j\u00e1t, Eugen Ionescut (1909-1994), net\u00e1n Mircea Eliadet (1907-1986), akinek vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyveit vil\u00e1gszerte ismerik.
\nMindezek a nevek valamik\u00e9ppen a francia kult\u00fark\u00f6rh\u00f6z is tartoznak, \u00e1m ha a megk\u00e9rdezett m\u00e9g enn\u00e9l is jobban t\u00e1j\u00e9kozott, akkor a k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9v eg\u00e9szen biztosan Dimitrie Gusti (1880-1955) szociol\u00f3gus lenne, akinek a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti tuom\u00e1nyos falumonogr\u00e1fi\u00e1ja olyan t\u00e1rsadalomkutat\u00f3 m\u00f3dszert alapozott meg, amely N\u00e9metorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s m\u00e1s orsz\u00e1gokban az\u00f3ta is a szociol\u00f3gia alapvet\u0151 forr\u00e1smunk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik.
\nRost\u00e1s Zolt\u00e1n (1946) egyetemi tan\u00e1r, a Sapientia egyik megalap\u00edt\u00f3ja, a bukaresti szociol\u00f3giai doktori iskola vezet\u0151tan\u00e1cs\u00e1nak a tagja, alighanem Rom\u00e1ni\u00e1ban az egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb Gusti-szak\u00e9rt\u0151. Rom\u00e1nul is, magyarul is sz\u00e1mos k\u00f6nyve megjelent a t\u00e9m\u00e1ban \u00e9s a hazai, valamint a k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi konferenci\u00e1k gyakori megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3ja, ha nem \u00e9ppen a szervez\u0151je.
\nRost\u00e1s Zolt\u00e1n Gusti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t tanulm\u00e1nyozva jutott el L\u00fck\u0151 G\u00e1borhoz, ahhoz a pesti fiatalemberhez, aki az 1930-as \u00e9vekben Bukarestbe utazott, megtanult rom\u00e1nul \u00e9s ott folytatott n\u00e9prajzi-falumonografikus tanulm\u00e1nyokat, kiv\u00e1l\u00f3 kapcsolatokat alak\u00edtva ki a kor rom\u00e1n t\u00e1rsadalomtud\u00f3saival, akikkel m\u00e9g hossz\u00fa esztend\u0151k\u00f6n \u00e1t levelezett.
\nAz 1909-ben sz\u00fcletett L\u00fck\u0151 G\u00e1bor 2001-ben hunyt el, Rost\u00e1s Zolt\u00e1n k\u00e9tezerben, az ezredfordul\u00f3n, Budapesten m\u00e9g sort ker\u00edtett r\u00e1, hogy hosszas m\u00e9lyinterj\u00fat k\u00e9sz\u00edtsen egykori el\u0151dj\u00e9vel, amelyet az Erd\u00e9lyb\u0151l \u00e1ttelep\u00fclt kiv\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3nak, Sz\u00e1vai G\u00e9z\u00e1nak (1950) Pont kiad\u00f3ja jelentetett meg a magyar f\u0151v\u00e1rosban. \u00c9s nem ak\u00e1rmilyen c\u00e9llal: a kiad\u00f3 Conflux megnevez\u00e9ssel ind\u00edtott olyan nemzetk\u00f6zi programot, melynek c\u00e9lja els\u0151sorban a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s kult\u00far\u00e1k egym\u00e1s mellett l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek, a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1soknak a tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa. \u201eEnnek az \u00e9vezrednek az elej\u00e9n sem az egy\u00e9nek, sem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek nem \u00e9lhetnek elszigetelten, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1gok nem hat\u00e1rozhatj\u00e1k meg az emberi gondolkod\u00e1st \u00e9s cselekv\u00e9st, minden bizonnyal elj\u00f6tt a mell\u00e9rendel\u00e9s elv\u00e9nek a korszaka\u201d \u2013 v\u00e1zolja a der\u0171l\u00e1t\u00f3 kiad\u00f3 azt a szellemi vez\u00e9rfonalat, amelyre szeretn\u00e9 felf\u0171zni az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek k\u00f6teteit.
\n\u00c9s hogy c\u00edmben jelzett k\u00f6nyv mi\u00e9rt kiv\u00e1l\u00f3 ind\u00edt\u00e1s, azt m\u00e1r L\u00fck\u0151 G\u00e1bor bevezet\u0151 mondatai is j\u00f3l jelzik \u201eCsehorsz\u00e1gb\u00f3l indultam, Kom\u00e1romban sz\u00fclettem \u00e9s t\u00edz \u00e9ves koromig Trencs\u00e9nben \u00e9ltem. Akkor kiutas\u00edtott\u00e1k ap\u00e1mat, mert \u0151 sv\u00e1b l\u00e9t\u00e9re nagy magyar volt. Zsid\u00f3 iskol\u00e1ba j\u00e1rattak, a magyar \u00e1llami tisztvisel\u0151k ide \u00edratt\u00e1k a gyermek\u00fcket, mert az \u00e1llami iskol\u00e1ban a tanul\u00f3k nagy t\u00f6bbs\u00e9ge t\u00f3t volt.\u201d
\nAlighanem ez az id\u00e9zet is \u00fagy t\u00fckr\u00f6zi mint a krist\u00e1ly az eg\u00e9szet a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai viszonyokat, \u00e9s aki t\u00f6bbet akar megtudni minderr\u0151l, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti, magyarokkal is b\u0151ven megt\u0171zdelt bukaresti \u00e9rtelmis\u00e9gi l\u00e9tr\u0151l, az f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl olvassa el jelzett k\u00f6nyvet.
\n\u00c9s akkor r\u00e1j\u00f6n arra, hogy c\u00edme nem v\u00e9letlen: ak\u00e1rcsak most, a n\u00e9peket akkor is igyekeztek sz\u00e9triasztani adott hatalmi \u00e9s politikai manipul\u00e1ci\u00f3s szempontoknak megfelel\u0151en, a felsz\u00edn alatt azonban ott \u00e9lt \u00e9s ma is ott \u00e9l a k\u00f6zeled\u00e9s, nem pedig az elszigetelts\u00e9g fokoz\u00e1s\u00e1nak a v\u00e1gya. Orsz\u00e1gon bel\u00fcl ugyan\u00fagy mint orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Rost\u00e1s Zolt\u00e1n: Sz\u00e9triasztva. Besz\u00e9lget\u00e9sek a kilencvenegy \u00e9ves L\u00fck\u0151 G\u00e1borral, ifj\u00fakora dokumentumai k\u00f6z\u00f6tt. (Pont Kiad\u00f3, Budapest, 2019, Conflux sorozat, sorozatszerkeszt\u0151: Sz\u00e1vai G\u00e9za) Hogyha egy nyugat-eur\u00f3pai cs\u00facs\u00e9rtelmis\u00e9git megk\u00e9rdezn\u00e9nek, hogy mit tud a rom\u00e1niai szellemi-m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9rt\u00e9kekr\u0151l, alighanem a szobr\u00e1sz Constantin Br\u00e2ncu\u015fi-t (1876-1957) eml\u00edten\u00e9, esetleg a dadaista Tristan Tzar\u00e1t (1896-1963) vagy az abszurd dr\u00e1m\u00e1k \u00edr\u00f3j\u00e1t, Eugen Ionescut (1909-1994), net\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-94460","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94460","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=94460"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94460\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=94460"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=94460"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=94460"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}