{"id":94575,"date":"2021-02-08T08:54:05","date_gmt":"2021-02-08T08:54:05","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=94575"},"modified":"2021-02-03T08:07:26","modified_gmt":"2021-02-03T08:07:26","slug":"csata-erno-a-vilagmindenseg-megismeresenek-a-szferaja-avagy-miert-fogtak-melle-neha-hires-tudosok-is-az-elorejelzeseikkel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=94575","title":{"rendered":"Csata Ern\u0151: A vil\u00e1gmindens\u00e9g megismer\u00e9s\u00e9nek a szf\u00e9r\u00e1ja avagy mi\u00e9rt fogtak mell\u00e9 n\u00e9ha h\u00edres tud\u00f3sok is az el\u0151rejelz\u00e9seikkel?"},"content":{"rendered":"

A megismer\u00e9st, ha szf\u00e9r\u00e1nak (g\u00f6mbnek) tekintj\u00fck \u00e9s minden sugar\u00e1n elk\u00e9pzel\u00fcnk egy tud\u00f3st vagy tud\u00f3scsoportot, akkor a g\u00f6mb sugarai folyton n\u00f6vekednek az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb felfedez\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n, teh\u00e1t a fel\u00fclete is nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy b\u00e1r a g\u00f6mb\u00f6n bel\u00fcl egyre nagyobb lesz a felhalmozott ismeretek mennyis\u00e9ge, ugyanakkor a n\u00f6vekv\u0151 g\u00f6mbfel\u00fclet r\u00e9v\u00e9n egyre nagyobb fel\u00fcleten \u00e9rintkez\u00fcnk az ismeretlennel, \u00edgy egyre nehezebb lesz pontos el\u0151rejelz\u00e9seket megfogalmazni az el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 egyre nagyobb ismeretlennel kapcsolatban. N\u00e9ha a tud\u00f3sok is kock\u00e1ztatnak, mert a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny egy adott t\u00e9m\u00e1ban \u00e9s adott pillanatban t\u0151l\u00fck v\u00e1rja a v\u00e1laszt, mert \u0151ket tartja illet\u00e9keseknek, de pontosat \u0151k maguk sem tudnak, \u00edgy megkock\u00e1ztatj\u00e1k azt mondani, amit a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek tartanak abban a pillanatban. Ez\u00e9rt is sz\u00fclethettek olyan, az al\u00e1bbiakban felsorolt, el\u0151rejelz\u00e9sek, amelyek sosem v\u00e1ltak val\u00f3ra, b\u00e1r t\u00f6bbnyire ismert tud\u00f3sok mondt\u00e1k:<\/strong><\/p>\n

1. \u201eTekintettel az elektromos vil\u00e1g\u00edt\u00e1sra – b\u00e1r sokan sz\u00f3ltak m\u00e1r mellette is, ellene is \u2013 \u00fagy gondolom, k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an mondhatom, a P\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egy\u00fctt az elektromos vil\u00e1g\u00edt\u00e1snak is v\u00e9ge lesz, \u00e9s soha t\u00f6bb\u00e9 nem hallunk r\u00f3la.\u201d<\/strong> (\u201eWhen the Paris Exhibition closes, electric light will close with it and no more be heard of.”). Mondta Sir William James Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1878-ban, ami a mai olvas\u00f3nak teljesen nevets\u00e9gesnek t\u0171nhet. (Text above was based on an entry from the 1902 edition of\u00a0Britannica, It may need some updating or revision \u2013 A fenti sz\u00f6veg a Britannica 1902-es kiad\u00e1s\u00e1nak bejegyz\u00e9s\u00e9n alapult, de sz\u00fcks\u00e9g lehet a friss\u00edt\u00e9s\u00e9re vagy a fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1ra.<\/em> \u00cdrja a Wikip\u00e9dia).
\n2. \u201eAz elektromos vil\u00e1g\u00edt\u00e1s sohasem l\u00e9phet a g\u00e1z hely\u00e9be.\u201d<\/strong> Mondta Ernst Werner von Siemens (1816-1892) n\u00e9met m\u00e9rn\u00f6k, feltal\u00e1l\u00f3 \u00e9s gy\u00e1ralap\u00edt\u00f3, a t\u00e1v\u00edr\u00f3 ipar\u00e1g kifejleszt\u0151je. Tisztelet\u00e9re nevezt\u00e9k el siemensnek (S) az elektromos vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9g SI-egys\u00e9g\u00e9t (SI-Syst\u00e8me International d\u2019Unit\u00e9s – Nemzetk\u00f6zi M\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9grendszer).
\n3.<\/strong>
\n3.1. \u201eA leveg\u0151n\u00e9l nehezebb t\u00e1rgyak sohasem fognak rep\u00fclni\u201d<\/strong> mondta Lord Kelvin (1824-1907), sz\u00fcletett William Thomson, kor\u00e1nak legkiemelked\u0151bb fizikusa, 1885-ben. Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az abszol\u00fat nulla fok (m\u00ednusz 273 Celsius-fok) fogalm\u00e1nak megalkot\u00e1sa \u00e9s bevezet\u00e9se. SI-egys\u00e9gk\u00e9nt nagy K bet\u0171vel jel\u00f6lj\u00fck \u00e9s nem tessz\u00fck mell\u00e9 a fok sz\u00f3t, egyszer\u0171en kelvinnek ejtj\u00fck, 1967 \u00f3ta. A h\u0151tan, az elektromoss\u00e1g \u00e9s a m\u00e1gnesess\u00e9g professzorak\u00e9nt azonban mindv\u00e9gig rendk\u00edv\u00fcl elutas\u00edt\u00f3 volt a testen is \u00e1thatol\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1s tekintet\u00e9ben.
\n3.2. \u201eBe fog bizonyosodni, hogy a r\u00f6ntgensug\u00e1r nem t\u00f6bb, mint kital\u00e1ci\u00f3\u201d<\/em> \u2013 mondta, ugyancsak Kelvin. Ehhez k\u00e9pest 1901-ben R\u00f6ntgen felfedez\u00e9se Nobel-d\u00edjat \u00e9rt.
\nNem mell\u00e9kesen a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia is tiszteletbeli tagj\u00e1nak v\u00e1lasztotta Lord Kelvint 1873-ban.
\n4. \u201eLovakat mindig is fogunk haszn\u00e1lni, \u00e1m az automobil csup\u00e1n m\u00fal\u00f3 szesz\u00e9ly marad.\u201d<\/strong> A Michigen Bank eln\u00f6ke azt javasolta Henry Ford \u00fcgyv\u00e9dj\u00e9nek, hogy ne fektessen p\u00e9nzt a Ford Motor Companyba, 1893-ban.
\n5. 1880-ban Henry Morton, a Stevens technol\u00f3giai int\u00e9zet (Stevens Institute of Technology) eln\u00f6ke a villanyk\u00f6rt\u00e9r\u0151l mondta: \u201eMindenki \u00fagy fog erre eml\u00e9kezni, mint egy nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9ved\u00e9sre.\u201d<\/strong>
\n6. Edwin L. Drake, egy lesz\u00e1zal\u00e9kolt vonatk\u00eds\u00e9r\u0151, aki az Egyes\u00fclt \u00c1llamok els\u0151 k\u0151olajk\u00fatj\u00e1t f\u00farta 1859-ben, mag\u00e1b\u00f3l kikelve, mondta: \u201eOlajf\u00far\u00e1s? Ezt \u00fagy \u00e9rtitek, hogy f\u00farjunk le a f\u00f6ld al\u00e1, mert ott olajat fogunk tal\u00e1lni? Ti teljesen meg\u0151r\u00fcltetek!\u201d<\/strong> (Drill for oil? You mean drill into the ground to try and find oil? You\u2019re crazy.\u201d)
\n7. \u201eAmit fel lehet tal\u00e1lni, azt m\u00e1r mind feltal\u00e1lt\u00e1k.\u201d<\/strong> mondta Charles H. Duell, az amerikai tal\u00e1lm\u00e1nyi hivatal vezet\u0151je 1899-ben.
\n8. A Warner Brothers filmst\u00fadi\u00f3 alap\u00edt\u00f3ja azt mondta a n\u00e9mafilmek idej\u00e9ben –\u00a0\u201eM\u00e9gis ki akarja hallani a sz\u00edn\u00e9szeket besz\u00e9lni?\u201d.<\/strong>
\n9. \u201eAz emberis\u00e9g sohasem fogja megismerni a csillagok k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t.\u201d<\/strong> Mondta Auguste Comte, 1835-ben. H\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a n\u00e9met Gustav Kirchhoff megalkotta az anyagok sz\u00ednk\u00e9p\u00e9t m\u00e9r\u0151 spektroszk\u00f3pot, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hamarosan t\u00f6bbet tudtak a csillagok belsej\u00e9r\u0151l, mint a F\u00f6ld\u00e9r\u0151l.
\n10. \u201eJ\u00f3 terv, csak egy dologr\u00f3l feledkeztek meg: a g\u0151zmotor m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez szil\u00e1rd talapzat kell.\u201d<\/strong> A brit tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia eln\u00f6ke, a 19. sz. elej\u00e9n a g\u0151zhaj\u00f3r\u00f3l \u00e1ll\u00edtotta.
\n11. \u201eA f\u00e1jdalom a seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sok \u00f6r\u00f6k\u00f6s velej\u00e1r\u00f3ja lesz.\u201d<\/strong> Mondta a p\u00e1rizsi egyetem orvostudom\u00e1nyi kar\u00e1nak professzora Alfred Velpau, 7 \u00e9vvel az \u00e9ter haszn\u00e1lat\u00e1nak bevezet\u00e9se el\u0151tt.
\n12. \u201eEz a telefon nev\u0171 dolog t\u00fal sok hi\u00e1nyoss\u00e1ggal b\u00edr ahhoz, hogy telekommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zk\u00e9nt komolyan vegy\u00fck.\u201d<\/strong> A Western Union amerikai postaszolg\u00e1ltat\u00f3 v\u00e1llalat piackutat\u00e1sa, 1876.
\n13. Sir William Preece, a Brit Postahivatal f\u0151tan\u00e1csad\u00f3ja \u00e9s szakm\u00e9rn\u00f6ke, aki 1876-ban kijelentette: \u201eLehet, hogy az amerikaiaknak sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van telefonra, de nek\u00fcnk biztosan nincs. B\u0151v\u00e9ben vagyunk a fut\u00e1roknak.\u201d<\/strong>
\n14. \u201eA dr\u00f3t n\u00e9lk\u00fcli zeneg\u00e9pnek nincs kereskedelmi \u00e9rt\u00e9ke. Ki fizetne olyan \u00fczenet\u00e9rt, mely nem konkr\u00e9t szem\u00e9lynek sz\u00f3l?\u201d<\/strong> Kb. 1920.
\n15. \u201eM\u00e9g ezer \u00e9vig nem fog rep\u00fclni az ember.\u201d <\/strong>Mondta Wilbur Wright, 1901-ben, a Wright fiv\u00e9rek egyike, akiknek a nev\u00e9t az els\u0151 gyakorlatban m\u0171k\u00f6d\u0151 rep\u00fcl\u0151g\u00e9p megtervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel hozz\u00e1k kapcsolatba.
\n16. \u201eA sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika el\u00e9rte fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1rait.\u201d<\/strong> Mondta Neumann J\u00e1nos, 1949-ben, aki magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171, h\u00edres matematikus volt, a digit\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p elvi alapjainak a lefektet\u00e9s\u00e9vel v\u00e1lt ismertt\u00e9.
\n17. \u201eM\u00edg az ENIAC sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p 19 ezer v\u00e1kuumcs\u0151vel van felszerelve \u00e9s 30 tonn\u00e1s, a j\u00f6v\u0151ben a komputereknek tal\u00e1n ezer cs\u0151 is el\u00e9g lesz, \u00e9s az is lehet, hogy nem lesznek nehezebbek m\u00e1sf\u00e9l tonn\u00e1n\u00e1l.\u201d<\/strong> \u00cdrta a Popular Mechanics magazin, 1949-ben, mekkora mell\u00e9fog\u00e1s.
\n18. \u201eA v\u00e1lt\u00f3\u00e1rammal val\u00f3 boh\u00f3ckod\u00e1s nem t\u00f6bb, mint id\u0151pocs\u00e9kol\u00e1s. Soha az \u00e9letben senki nem fogja haszn\u00e1lni.\u201d\u00a0<\/strong>mondta Thomas Edison Nicola Tesla tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, 1878-ban \u00e9s l\u00e1m, ma az eg\u00e9sz vil\u00e1g ezt haszn\u00e1lja.
\n19. \u201eA vil\u00e1gpiacon \u00f6sszesen kb. 5 darab sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p helyezhet\u0151 el.\u201d<\/strong> Az IBM eln\u00f6ke, Thomas Watson mondta 1953-ban.
\n20. \u201eNincs olyan ok, ami\u00e9rt valaki sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet akarna az otthon\u00e1ba.\u201d<\/strong> Ken Olson, Digital Equipment Corp. eln\u00f6ke 1977-ben a J\u00f6v\u0151 T\u00e1rsadalma konferenci\u00e1n nyilatkozott \u00edgy.
\n21. \u201e640 kilob\u00e1jt mindenkinek el\u00e9g.\u201d<\/strong> Mondta a Microsoft alap\u00edt\u00f3ja, Bill Gates, 1981-ben.
\n22. \u201eAz Apple-t be kell z\u00e1rni \u00e9s a t\u0151k\u00e9t vissza kell juttatni a r\u00e9szv\u00e9nyeseknek.\u201d<\/strong> Nyilatkozta Michael Dell, 1997-ben.
\n23. \u201eJap\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is szeg\u00e9ny orsz\u00e1g ahhoz, hogy olyan luxuscikkeket, mint a TV megengedhessen mag\u00e1nak.\u201d<\/strong> Ezt mondta a Toshiba \u00f3ri\u00e1sc\u00e9g eln\u00f6ke 1955-ben.
\n24. \u201eAz orosz n\u00e9p sohasem akar saj\u00e1t aut\u00f3t. Az olcs\u00f3 taxinak sokkal t\u00f6bb \u00e9rtelme van!\u201d<\/strong> Nyilatkozta Hruscsov 1956-os amerikai l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n
\n25. \u201eA vonatok nem k\u00f6zlekedhetnek t\u00fal nagy sebess\u00e9ggel, mert az utasok leveg\u0151 hi\u00e1ny\u00e1ban megfulladnak.\u201d<\/strong>
\n\u201eA g\u0151zhaj\u00f3 sohasem lesz k\u00e9pes \u00e1thaj\u00f3zni az Atlanti- \u00f3ce\u00e1nt, mert t\u00f6bb sz\u00e9nre volna hozz\u00e1 sz\u00fcks\u00e9ge, mint amennyit elb\u00edr.\u201d<\/strong> Dionysius Lardner (1793-1859) a London University term\u00e9szettudom\u00e1ny professzora mondta 1823-ban.
\n26. \u201eNem hiszem, hogy valaha is l\u00e1thatunk m\u00e1smilyen tengeralattj\u00e1r\u00f3t, mint ami a hull\u00e1mok k\u00f6zt bukd\u00e1csol \u00e9s megfojtja saj\u00e1t leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t.\u201d<\/strong> H. G. Wells (1866-1946) angol \u00edr\u00f3, az els\u0151 science fiction szerz\u0151k egyike mondta.
\n27. \u201eA legcsek\u00e9lyebb jel\u00e9t sem l\u00e1tom annak, hogy a nukle\u00e1ris energia valaha is el\u00e9rhet\u0151 lesz.\u201d<\/strong> Albert Einstein nyilatkozta 1932-ben.
\n28. Rutherford, az atommag \u00e1talakul\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1nak legjelent\u0151sebb megalapoz\u00f3ja, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig (k\u00e9t \u00e9vvel a maghasad\u00e1s felismer\u00e9se el\u0151tt is) \u00fagy v\u00e9lte, hogy a magenergia sohasem lesz hasznos\u00edthat\u00f3.
\n28. \u201eAz 1960-as \u00e9vekt\u0151l naponta csup\u00e1n h\u00e1rom \u00f3r\u00e1t kell majd dolgoznunk.\u201d<\/strong> John Langdon-Davies, a Royal Antropological Institute tagja mondta 1936-ban.
\n29. \u201eA tudom\u00e1ny \u00e9s az automatiz\u00e1l\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se a j\u00f6v\u0151ben feleslegess\u00e9 teszi a legt\u00f6bb egyhang\u00fa \u00e9s kellemetlen munkafajt\u00e1t, \u00e9s egyre t\u00f6bben t\u00f6rhetik majd a fej\u00fcket azon, hogy mit kezdjenek szabadidej\u00fckkel. A k\u00f6telez\u0151 munka\u00f3r\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t nemsok\u00e1ra olyannyira lecs\u00f6kkenthetj\u00fck, hogy a legnagyobb gondot m\u00e1r a munka hi\u00e1nya fogja okozni. Ha az embert semmi sem k\u00e9szteti arra, hogy Homo faber term\u00e9szet\u00e9nek megfelel\u0151en dolgozz\u00e9k, akkor hajlamos lesz arra, hogy puszt\u00edt\u00e1sban \u00e9s felforgat\u00e1sban \u00e9lje ki alapvet\u0151 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si v\u00e1gy\u00e1t.\u201d<\/strong> \u00cdrta Selye J\u00e1nos a Stressz distressz n\u00e9lk\u00fcl c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben (Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1983.) 83. oldal. Sajnos mintha ezt l\u00e1tn\u00e1nk ma az USA-ban.
\n30. \u201eAz \u0171rutaz\u00e1s a legt\u00f6k\u00e9letesebb ostobas\u00e1g.\u201d<\/strong> Mondta Sir Richard Woolley, angol csillag\u00e1sz, 1956-ban.
\n31. \u201eA telev\u00edzi\u00f3 soha nem lesz k\u00e9pes piaci r\u00e9szesed\u00e9st szerezni mag\u00e1nak, mert az emberek m\u00e1r az els\u0151 hat h\u00f3nap ut\u00e1n unni fogj\u00e1k, hogy minden este egy doboz el\u0151tt \u00fccs\u00f6r\u00f6gjenek.\u201d<\/strong> Darryl F. Zanuck, a 20th Century Fox eln\u00f6ke nyilatkozta 1946-ban.
\n32. \u201eEgy olyan korszakba l\u00e9pt\u00fcnk, amelyben a villamos energia t\u00fal olcs\u00f3 lesz ahhoz, hogy m\u00e9rni lehessen.\u201d<\/strong> Mondta Lewis Strauss, head of the Atomic Energy Commission, 1954-ben a nukle\u00e1ris energia hajnal\u00e1n.
\n33. \u201eAz a gond a telev\u00edzi\u00f3val, hogy az embernek egyhelyben kell \u00fclni \u00e9s a k\u00e9perny\u0151re kell meredni. Az \u00e1tlagos amerikai csal\u00e1dnak erre nem jut ideje. Ez\u00e9rt a szakemberek meg vannak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a telev\u00edzi\u00f3 soha nem jelent majd komoly konkurenci\u00e1t a r\u00e1di\u00f3val szemben.\u201d<\/strong> Megjelent a New York Times-ban 1939-ben.
\n34. Robert Fulton, az els\u0151 sikeres g\u0151zhaj\u00f3 elk\u00e9sz\u00edt\u0151je felaj\u00e1nlotta Nap\u00f3leonnak szolg\u00e1latait, \u0151 azonban azt v\u00e1laszolta: \u201ehogy k\u00e9pzelheti b\u00e1rki, hogy egy haj\u00f3 csak az\u00e9rt, mert m\u00e1gly\u00e1t gy\u00fajtanak a fed\u00e9lzete alatt, a sz\u00e9llel \u00e9s a hull\u00e1mokkal szemben k\u00e9pes lesz el\u0151re haladni?\u201d.<\/strong>
\n35. 1967-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok tiszti f\u0151orvosa bejelentette: a v\u00e9d\u0151olt\u00e1soknak \u00e9s az antibiotikumoknak h\u00e1la, az emberis\u00e9g v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelmet aratott a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek felett, \u00e9s ideje minden er\u0151nket a r\u00e1k elleni k\u00fczdelemre \u00f6sszpontos\u00edtani.
\n36. 1835-ben felavatt\u00e1k a N\u00fcnberg-F\u00fcrth vas\u00fatvonalat. A bajor orvosi bizotts\u00e1g nyilatkozatot adott ki. Ebben mindenkit \u00f3va intettek att\u00f3l, hogy vonaton utazzon, ugyanis a „t\u00fal nagy sebess\u00e9g”<\/strong> miatt az utasok k\u00f6r\u00e9ben agybaj fog fell\u00e9pni.
\n37. \u201eA rep\u00fcl\u0151g\u00e9p \u00e9rdekes j\u00e1t\u00e9k, de nem alkalmas katonai haszn\u00e1latra.”<\/strong> Ferdinand Foch francia marsall, katonai teoretikus, hatalmasat t\u00e9vedett, amikor m\u00e9g 1911-ben a rep\u00fcl\u0151g\u00e9peket puszt\u00e1n lebilincsel\u0151 sporteszk\u00f6z\u00f6knek, j\u00e1t\u00e9kszereknek titul\u00e1lta. (http:\/\/www.hadijog.hu<\/a>, 8. oldal\u2026).
\n38. \u201eAz ember sohasem fog eljutni a Holdra, a j\u00f6v\u0151 \u00f6sszes tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9se ellen\u00e9re sem.\u201d<\/strong> Nyilatkozta Dr. Lee De Forest, a v\u00e1kuumcs\u0151 felfedez\u0151je \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 atyja.
\n39. \u201eA film nem t\u00f6bb, mint m\u00fal\u00f3 h\u00f3bort. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g h\u00fas-v\u00e9r embereket akar l\u00e1tni a sz\u00ednpadon.\u201d<\/strong> Mondta Charlie Chaplin, sz\u00edn\u00e9sz, producer, rendez\u0151, st\u00fadi\u00f3alap\u00edt\u00f3, 1916-ban.
\n40. \u201eAz iPad nem kimondottan az a term\u00e9k, amire irigynek k\u00e9ne lennem. Persze, egy kiv\u00e1l\u00f3 t\u00e1blag\u00e9p, de semmi olyat nem tal\u00e1lok benne, ami miatt \u00fagy \u00e9rezn\u00e9m, hogy a Microsoftnak kellett volna hamarabb megcsin\u00e1lnia.\u201d<\/strong> Bill Gates, a Microsoft atyja mondta 2010-ben.
\n41. Robert Metcalf, a komputertudom\u00e1nyok doktora 1995-ben ezt mondta: \u201eaz internet egy h\u00e9ten bel\u00fcl \u00f6sszeomlik\u201d.<\/strong> Becs\u00fclet\u00e9re legyen mondva: hogy k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egy konferenci\u00e1n a t\u00e9ved\u00e9s\u00e9t tartalmaz\u00f3 cikket leturmixolta, majd megitta…
\n42. \u201eSemmi es\u00e9ly arra, hogy az iPhone jelent\u0151s piaci r\u00e9szesed\u00e9st \u00e9rjen el. Semmi es\u00e9ly.\u201d<\/strong> Steve Ballmer, Microsoft<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A megismer\u00e9st, ha szf\u00e9r\u00e1nak (g\u00f6mbnek) tekintj\u00fck \u00e9s minden sugar\u00e1n elk\u00e9pzel\u00fcnk egy tud\u00f3st vagy tud\u00f3scsoportot, akkor a g\u00f6mb sugarai folyton n\u00f6vekednek az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb felfedez\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n, teh\u00e1t a fel\u00fclete is nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy b\u00e1r a g\u00f6mb\u00f6n bel\u00fcl egyre nagyobb lesz a felhalmozott ismeretek mennyis\u00e9ge, ugyanakkor a n\u00f6vekv\u0151 g\u00f6mbfel\u00fclet r\u00e9v\u00e9n egyre nagyobb fel\u00fcleten […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16,120,1],"tags":[],"class_list":["post-94575","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde","category-essze","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94575","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=94575"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94575\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=94575"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=94575"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=94575"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}