{"id":94850,"date":"2021-02-28T02:54:58","date_gmt":"2021-02-28T02:54:58","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=94850"},"modified":"2021-02-24T15:24:26","modified_gmt":"2021-02-24T15:24:26","slug":"lengyel-jozsef-norilszk-ketto","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=94850","title":{"rendered":"Lengyel J\u00f3zsef: Norilszk kett\u0151*"},"content":{"rendered":"

\u201eLengyel J\u00f3zsef \u00e9lete reg\u00e9nybe k\u00edv\u00e1nkozik, pontosabban: t\u00f6rt\u00e9nelmi kalandreg\u00e9nybe, amely a sz\u00e1zad vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek el\u0151ter\u00e9ben a kem\u00e9ny erk\u00f6lcsi helyt\u00e1ll\u00e1s p\u00e9ld\u00e1zatos h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9nye lehetne, k\u00f6z\u00e9ppontban egy sov\u00e1ny kis magyar \u00e9rtelmis\u00e9givel, akit a vil\u00e1gon minden izgat \u00e9s \u00e9rdekel, ugyanolyan otthonos a latin nyelvtanban \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k vil\u00e1g\u00e1ban, mint az avandgardista irodalmi k\u00eds\u00e9rletek vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 z\u0171rzavar\u00e1ban, ugyan\u00fagy ismeri Sz\u00e9chenyi napl\u00f3it, mint Marx \u00e9s Engels levelez\u00e9s\u00e9t, egyk\u00e9nt j\u00e1ratos a modern term\u00e9szettudom\u00e1nyokban \u00e9s a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s tr\u00fckkjeiben – \u00e9s mik\u00f6zben tollpehelyk\u00e9nt sodorja a sz\u00e1zad v\u00e1ltakoz\u00f3 ir\u00e1ny\u00fa sz\u00e9lvihara, \u00e9lve, testben-l\u00e9lekben eg\u00e9szs\u00e9gesen v\u00e9szeli \u00e1t azokat a veszedelmeket, amelyekbe izmos test\u0171 \u00f3ri\u00e1sok belehalnak, bele\u0151r\u00fclnek, elt\u00e9velyednek vagy legal\u00e1bbis \u00e1br\u00e1ndokat vesztett b\u00faskomorak lesznek. Lengyel J\u00f3zsef azonban mindent kib\u00edrt, mindig k\u00e9pes volt \u00fajrakezdeni, \u00e9s ah\u00e1nyszor \u00fajrakezdett, annyiszor lett jobb, nagyobb, m\u0171v\u00e9szibb, hogy v\u00e9g\u00fcl t\u00fal a hatvanadik esztendej\u00e9n, fiatalos er\u0151vel felemelkedj\u00e9k az \u00e9l\u0151 remek\u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00e9, majd \u00f6regen, de soha meg nem \u00f6regedve, hal\u00e1los betegen is der\u0171s mosollyal – nemcsak sz\u00f3krat\u00e9szi emelkedetts\u00e9ggel, hanem egy \u00e9let\u00e9t folytonosan kock\u00e1ra dob\u00f3 renesz\u00e1nsz kalandor-po\u00e9ta j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1val is – n\u00e9zzen szembe, mint egy legesleg\u00fajabb kalanddal – a testi elm\u00fal\u00e1ssal. (Heged\u00fcs G\u00e9za: A magyar irodalom arck\u00e9pcsarnoka, MEK)<\/strong><\/em>
\n<\/p>\n

S\u00f6t\u00e9t szeptemberi napon, tizen\u00f6t fokos hidegben \u00e9rkezett a menet Norilszk kett\u0151be. A gyeng\u00e9k, l\u00e1badoz\u00f3k, betegek. Akik nem kellett\u00fcnk Norilszkban, a nagy \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekn\u00e9l \u00e9s b\u00e1ny\u00e1kn\u00e1l, a csupa v\u00e1logatott er\u0151s f\u00e9rfi k\u00f6zt – noha nemr\u00e9g m\u00e9g mi is ilyenek voltunk. Norilszkban, m\u00e9g a k\u00f3rh\u00e1zban is csak \u00e9leter\u0151s emberek fek\u00fcdtek. Z\u00faz\u00f3d\u00e1ssal, sebbel vagy m\u00e1r a hal\u00e1llal k\u00fcszk\u00f6dve. Mi meg, ezt a tizenk\u00e9t (egyesek szerint tizenh\u00e9t) kilom\u00e9teres utat is sok \u00f3ra alatt v\u00e1nszorogtuk \u00e9s topogtuk v\u00e9gig, olyan fagyoskodva, mintha m\u00e1r igaz\u00e1n t\u00e9l volna.<\/p>\n

Lakatlan, hideg barakk, puszta priccsek fogadtak benn\u00fcnket, azaz nem fogadtak, k\u00f6z\u00f6ny\u00f6sen v\u00e1rtak. Igaz, sz\u00e9n az volt – sz\u00e9n itt minden\u00fctt van -, \u00e9s csakhamar kit\u00fczesedett a nagy, petr\u00f3leumhord\u00f3kb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt vask\u00e1lyh\u00e1k oldala. Petr\u00f3leumot is tal\u00e1ltunk, a barakk kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n, egy teli kann\u00e1r. De se keny\u00e9r, se v\u00edz, se ed\u00e9ny, amiben havat lehetett volna olvasztani. Tal\u00e1ltunk n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6r\u00f6tt nyak\u00fa \u00fcveget. Ezekb\u0151l petr\u00f3leumm\u00e9csest csin\u00e1ltunk; ruh\u00e1nk vattab\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00fck a l\u00e1mpabelet. M\u00e1r aki \u00e9rtett az ilyesmihez, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 volt gyenge, vagy kev\u00e9sb\u00e9 hagyta el mag\u00e1t. – Ide meghalni hoztak benn\u00fcnket – suttogta valaki. \u00c9ppen akkor j\u00f6tt vissza a k\u00e1lyh\u00e1t\u00f3l, ahol siker\u00fclt megsz\u00e1r\u00edtani a kapcaruh\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

– Ez a h\u00edres Norilszk kett\u0151, a „b\u00fcntet\u0151 izol\u00e1tor” – mondta egy harmadik, er\u0151ltetett egykedv\u0171s\u00e9ggel. – Ti ezt nem tudt\u00e1tok? Innen nincs vissza\u00fat…<\/p>\n

M\u00e1snap reggel motorb\u00fag\u00e1sra \u00e9bredt\u00fcnk. Egy traktor j\u00f6tt, a kem\u00e9ny, szelekt\u0151l led\u00f6ng\u00f6lt havon. Herny\u00f3talpa csak annyi nyomot hagyott a h\u00f3ban, mint forr\u00f3 ny\u00e1ron a felpuhult v\u00e1rosi aszfalton a tankok. H\u00e1rom teherkocsit vontatott a barakk el\u0151tti udvarra. Itt rengeteg liszteszs\u00e1kot, sok hord\u00f3 s\u00f3zott halat, h\u00fast \u00e9s m\u00e1s \u00e9lelmiszert dobtak le k\u00e9t kocsir\u00f3l \u00e9s kond\u00e9rokat, ed\u00e9nyeket, takar\u00f3kat, ruhanem\u0171t \u00e9s kenyeret a harmadikr\u00f3l. Mikor a traktor elment, kirendeltek benn\u00fcnket hord\u00f3kat gur\u00edtani, a holmit behordani, a liszteszs\u00e1kokat meg egym\u00e1sra raktuk az udvaron, mint az \u00f6lf\u00e1t. Itt nem kell f\u00e9lni, hogy el\u00e1zik…<\/p>\n

Azt\u00e1n az \u0151r\u00f6k megmutatt\u00e1k nek\u00fcnk, hogy a barakkt\u00f3l nem messzire, a v\u00f6lgy legalj\u00e1n egy forr\u00e1s is van. Csak a fels\u0151 j\u00e9gk\u00e9rget kell fejsz\u00e9vel \u00e9s cs\u00e1k\u00e1nnyal kiv\u00e1gni: alul mindig van v\u00edz. Kaptunk fejsz\u00e9t, cs\u00e1k\u00e1nyt, bont\u00f3vasat. A konyha k\u00e9m\u00e9ny\u00e9b\u0151l csakhamar vastag f\u00fcstoszlop emelkedett. A kenyeret m\u00e1r ett\u00fck, \u00e9s senki se gondolt arra, hogy meghalni hoztak volna ide.<\/p>\n

A betegek, mint minden\u00fctt a vil\u00e1gon, vagy gy\u00f3gyultak, vagy meghaltak. J\u00f3 \u00e9s embers\u00e9ges orvosaink voltak: az \u00e9lelmiszerekkel egy\u00fctt orvoss\u00e1got is k\u00fcldtek. Ekkor m\u00e1r Norilszk kett\u0151 gy\u00f3gyhely volt, \u00e9s nem is rossz \u00fcd\u00fcl\u0151telep, ahol betegeket, s\u0151t rem\u00e9nytelen betegeket is gondosan \u00e1poltak, \u00e9s ha lehetett, gy\u00f3gy\u00edtottak.<\/p>\n

Megindult az \u00e9let ebben a kialakul\u00f3 saj\u00e1t k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gunkban, melyb\u0151l csak kiv\u00e1ndorolni nem lehetett kedv\u00fcnk szerint. Nem is ez volt a baj, hanem az, hogy ha valakit eg\u00e9szs\u00e9gesnek kellett nyilv\u00e1n\u00edtani, akit azt\u00e1n visszavittek munk\u00e1ra.<\/p>\n

\u0150reink, akik ha megbetegedtek, orvosaink p\u00e1cienseiv\u00e9 v\u00e1ltak, nemigen zavartak benn\u00fcnket. Nem is volt r\u00e1 okuk. Bajainkat magunk int\u00e9zt\u00fck el – n\u00e9ha \u00f6k\u00f6llel ugyan, de igazs\u00e1gosan. A legf\u0151bb d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00f3 a halk szav\u00fa Bajev doktor volt, egy h\u00edres egyetem egykori d\u00edsze. \u00c9s Satkin doktor, diplom\u00e1ja szerint csak felcser, a k\u00f3rh\u00e1z kem\u00e9nykez\u0171 vezet\u0151je, akit Bajev mint orvost is nagyra becs\u00fclt. Mi pedig f\u00e9lt\u00fcnk t\u0151le, \u00e9s majdnem annyira szerett\u00fck, mint Bajevet, akit\u0151l nem kellett f\u00e9lni.<\/p>\n

A s\u00falyos betegek sz\u00e1m\u00e1ra volt egy k\u00fcl\u00f6n barakk. A t\u00f6bbieknek, akik j\u00e1rni tudtak, Satkin osztotta ki a feladatokat. Term\u00e9szetesen voltak szak\u00e1csaink, p\u00e9k\u00fcnk \u00e9s \u00e1pol\u00f3ink. Ilyen munk\u00e1ra a leger\u0151sebbeket v\u00e1lasztotta ki. N\u00e9h\u00e1nyan a forr\u00e1s jeg\u00e9t v\u00e1gt\u00e1k, naponta k\u00e9tszer. Kem\u00e9ny munka, de j\u00f3 izm\u00fa embernek a legk\u00e9nyelmesebb. R\u00f6vid ideig tart, a bont\u00f3vas \u00e9s a cs\u00e1k\u00e1ny j\u00f3l meleg\u00edt, ha kem\u00e9nyen haszn\u00e1lj\u00e1k. A gyeng\u00e9bbek vizet hordtak a barakkba, konyh\u00e1ba. Volt, akinek k\u00e9t v\u00f6d\u00f6r volt a norm\u00e1ja. A legnagyobb norma tizenhat v\u00f6d\u00f6r volt, nyolc fordul\u00f3. Ilyen munk\u00e1t a skorbutosok v\u00e9geztek, Satkin azzal biztatta \u0151ket, hogy nekik j\u00f3t tesz a sok mozg\u00e1s. De hi\u00e1ba a biztat\u00e1s, ez rossz munka volt a gyeng\u00e9knek. A hideg napr\u00f3l napra er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s egyszer, a s\u00f6t\u00e9t, vak h\u00f3zivatar „fekete purga” idej\u00e9n, a gyeng\u00e9bbek k\u00f6z\u00fcl egyik maga al\u00e1 loccsantotta a vizet. Mire a m\u00e1sodik v\u00f6dr\u00f6t megmentette, halinacsizm\u00e1ja odafagyott a j\u00e9ghez. Menek\u00fclni csak \u00fagy tudott volna, ha kih\u00fazza a l\u00e1b\u00e1t a csizm\u00e1b\u00f3l. De akkor megfagy, miel\u0151tt m\u00e9g fel\u00e9r a dombra. Szerencs\u00e9re m\u00e1s v\u00edzhord\u00f3k kiszabad\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

Voltak b\u00e1ny\u00e1szaink, akik b\u00e1ny\u00e1sztak annyi szenet, amennyi a konyh\u00e1nak, p\u00e9ks\u00e9gnek, barakkoknak kellett. A k\u00f6zeli „saj\u00e1t” sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1nkban. A b\u00e1nya k\u00f6zel volt, a sz\u00e9n alig k\u00e9t m\u00e9terre a hegy oldal\u00e1ban; s hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 b\u00e1ny\u00e1szok kezelt\u00e9k az ekrazitot vagy amon\u00e1lt. Ez jobb munk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, mint a v\u00edzhord\u00e1s. Akiknek nem engedt\u00e9k meg a j\u00e1r\u00e1st, azok a barakkban hullad\u00e9kanyagb\u00f3l j\u00e1t\u00e9kszereket k\u00e9sz\u00edtettek \u00e9s fakanalat faragtak. M\u00e1sok fekete szem\u00fcvegnek csin\u00e1ltak poszt\u00f3b\u00f3l keretet. Nagy sz\u00fcks\u00e9g lesz erre tavasszal, mert kider\u00fclt, hogy itt \u00e9szakon, a dr\u00f3tb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, gy\u00e1rb\u00f3l kapott keretek r\u00e1fagynak az orra, a f\u00fclre. M\u00e1r most, a sarkk\u00f6ri \u00e9jben kellett gondolni a szikr\u00e1z\u00f3 m\u00e1rciusi naps\u00fct\u00e9sre.<\/p>\n

A kov\u00e1csm\u0171hely fal\u00e1t nagy, kem\u00e9ny h\u00f3kock\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00edtett\u00e9k, mely a kov\u00e1csok t\u0171zhely\u00e9t\u0151l csak \u00e9ppen megizzadt, \u00e9s \u00e9jjel m\u00e9g jobban \u00f6sszefagyott.<\/p>\n

\u00c9n ez id\u0151ben a legfurcs\u00e1bb ipar\u00e1ghoz tartoztam: a fa \u00e9s feny\u0151t\u0171 kitermel\u0151kh\u00f6z. A v\u00f6lgykatlanban, ahol a mi barakkjaink is \u00e1lltak, a sz\u00e9lt\u0151l v\u00e9dett r\u00e9szeken, erd\u0151k voltak. Itt nemcsak k\u00fasz\u00f3ny\u00edrfa, de feny\u0151csk\u00e9k is n\u0151ttek. Persze, nem olyanok, mint d\u00e9lebbre a tajg\u00e1ban, hanem csenev\u00e9sz norilszki feny\u0151k – negyven-\u00f6tven \u00e9ves korukban nem magasabbak, mint egy t\u00edz\u00e9ves gyerek. T\u00f6rzs\u00fck alul mohlepte, \u00f6reg \u00e9s el\u00e9g vastag. M\u00e9ternyi magass\u00e1gban a t\u00f6rzs m\u00e1r fel\u00e9re sov\u00e1nyodik – itt a sarkk\u00f6rt\u0151l \u00e9szakra a feny\u0151fa, ha megfosztj\u00e1k sok, egym\u00e1shoz nagyon k\u00f6zel n\u00f6v\u0151 \u00e1g\u00e1t\u00f3l, nem oszlopra hasonl\u00edt, nem \u00e1rbocra eml\u00e9keztet, hanem alul vastag, fel\u00fcl hegyes nagy csizmadia \u00e1rra.<\/p>\n

Naponta sz\u00e1z\u00e1val irtottuk ezeket a szerencs\u00e9tlen f\u00e1kat. Nem is a f\u00e1jukra volt sz\u00fcks\u00e9g, hiszen sz\u00e9nnel t\u00fczelt\u00fcnk. Nek\u00fcnk a t\u0171leveleket kellett gy\u0171jteni.<\/p>\n

A led\u00f6nt\u00f6tt f\u00e1t, avagy a nagyobb f\u00e1k \u00e1gait – mert akadtak t\u00f6bbsz\u00e1z \u00e9ves, n\u00e9gy-\u00f6t m\u00e9ter magas f\u00e1k is – a legk\u00f6zelebb es\u0151 t\u00f3 vagy foly\u00f3 jeg\u00e9re vonszoltuk. Itt a jeget megtiszt\u00edtottuk a h\u00f3t\u00f3l, sim\u00e1ra s\u00f6p\u00f6rt\u00fck, \u00e9s elkezdt\u00fck hadar\u00f3kkal cs\u00e9pelni a feny\u0151\u00e1gakat. A ny\u00e1rv\u00e9gi j\u00f3l ismert ritmusban, itt a j\u00e9gen. Mint ahogy valamikor \u00f6regap\u00e1nk vagy \u00fckap\u00e1nk b\u00faz\u00e1t \u00e9s rozsot cs\u00e9pelt a sz\u00e9r\u0171n… Szib\u00e9ri\u00e1ban, ahol sok gabona terem, de a ny\u00e1r r\u00f6vid, szok\u00e1sos dolog volt a j\u00e9gen val\u00f3 cs\u00e9pl\u00e9s. Csakhogy itt most feny\u0151t cs\u00e9pelt\u00fcnk, \u00e9s min\u00e9l hidegebb volt, ann\u00e1l k\u00f6nnyebben v\u00e1lt el a feny\u0151t\u0171 az \u00e1gt\u00f3l. Azt\u00e1n zs\u00e1kokba lap\u00e1toltuk a term\u00e9st, \u00e9s otthagytuk a j\u00e9gen. A t\u00f6bbi m\u00e1r m\u00e1sok dolga volt, azok\u00e9, akik tov\u00e1bbsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a nagy b\u00e1ny\u00e1k \u00e9s \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9re. Ott a feny\u0151t\u0171b\u0151l te\u00e1t f\u0151ztek – mely \u00e1ll\u00edt\u00f3lag meg\u00f3v a skorbutt\u00f3l. Mi is pr\u00f3b\u00e1ltuk – se haszn\u00e1t, se k\u00e1r\u00e1t nem l\u00e1ttuk. Viszont a sarkk\u00f6ri napf\u00e9ny sok ezer \u00e9ves munk\u00e1ja pusztult \u00edgy el mindennap f\u0171r\u00e9szeink foga, fejsz\u00e9ink \u00e9le alatt.<\/p>\n

Sok h\u00f3napja laktunk m\u00e1r ezen a telepen, m\u00falt a t\u00e9l, de m\u00e9g mindig nem m\u00falt el. Volt p\u00e9km\u0171hely\u00fcnk m\u00e1r harmadnapra, azt\u00e1n kov\u00e1csm\u0171hely\u00fcnk, azt\u00e1n szab\u00f3s\u00e1gunk, ambulat\u00f3riumunk, laborat\u00f3riumunk, mint mondtam, saj\u00e1t sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1nk \u00e9s k\u00e9s\u0151bb \u00e9nekkarunk is. Sz\u00edniel\u0151ad\u00e1st is rendezt\u00fcnk. Olyant, hogy nek\u00fcnk tetszett, ak\u00e1r n\u00e9z\u0151k voltunk, ak\u00e1r szerepl\u0151k. \u00c9s veszekedt\u00fcnk, bar\u00e1tkoztunk, eml\u00e9kezt\u00fcnk \u00e9s feledt\u00fcnk. De l\u00e1tni m\u00e9g nem l\u00e1ttuk Norilszk f\u00f6ldj\u00e9t. A f\u00e1k, hegyek, barakkok, emberek csak sz\u00fcrke vagy s\u00f6t\u00e9t \u00e1rnyak voltak a naptalan f\u00e9lhom\u00e1lyban vagy a hold k\u00e9ns\u00e1rga f\u00e9ny\u00e9ben. Sz\u00edntelen, elmos\u00f3dott sz\u00e9nrajz a h\u00f3 sz\u00fcrk\u00e9sfeh\u00e9r pap\u00edrj\u00e1n. Ha az erd\u0151be ment\u00fcnk, egy volt vad\u00e1szember j\u00e1rt el\u0151tt\u00fcnk, csak ut\u00e1na az \u0151r. Mi t\u00f6bbiek, az \u0151 l\u00e1bnyomukban. A kitaposott nyom biztosabban vezetett, mint a szem.<\/p>\n

Ritk\u00e1n l\u00e1ttuk az \u00e9szaki f\u00e9ny \u00e9gi sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t. Mert az csak akkor f\u00e9nylett, mikor m\u00e1r \u00e9ji \u00e9jjel volt, s nek\u00fcnk nem volt kedv\u00fcnk kimenni a hidegre, a sz\u00e9lbe. A skorbutt\u00f3l lust\u00e1k voltunk, \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9 f\u00e1radtak. M\u00e9g az \u00e9tel\u00e9rt se sz\u00edvesen ment\u00fcnk a konyha\u00e9p\u00fclethez; sokszor, nagy viharok idej\u00e9n, csak n\u00e9gyes\u00e9vel \u00f6sszekapaszkodva mert\u00fcnk elindulni erre a r\u00f6vid \u00fatra. Ilyenkor munk\u00e1ra se ment\u00fcnk. Csak a v\u00edzhord\u00e1sban seg\u00edtett\u00fcnk, percek alatt h\u00f3emberr\u00e9 v\u00e1lva. A barakkban m\u00falattuk a napot keservesen; a petr\u00f3leumm\u00e9csek is csak s\u00e1rg\u00e1sv\u00f6r\u00f6s f\u00e9lhom\u00e1lyt lebegtettek. Az orvosi rendel\u0151ben volt az egyetlen, vil\u00e1gos, \u00fcvegcilinderes petr\u00f3leuml\u00e1mpa. Azt, hogy villany is volt itt valaha, csak sokkal k\u00e9s\u0151bb fedezt\u00fck fel.<\/p>\n

Janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1ra v\u00f6r\u00f6s az \u00e9gbolt: ez napkelte \u00e9s egyben naplemente. Mert nem j\u00f6n fel a nap a horizont f\u00f6l\u00e9. Janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n, n\u00e9h\u00e1ny percre csak, megmutatkozik a napkorong az \u00e9g sz\u00e9l\u00e9n. Azt\u00e1n m\u00e1r gyorsan hosszabbodnak a napok, s v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r \u00e9jszaka sincs. Most kellettek a t\u00e9len k\u00e9sz\u00fclt szem\u00fcvegek, mert a h\u00f3mez\u0151k csillog\u00e1sa, mint sz\u00e1mtalan \u00fcvegszil\u00e1nk v\u00e1gja-\u00e9geti a szemet. \u00c9s j\u00fanius k\u00f6zep\u00e9n megindult a h\u00f3olvad\u00e1s. Most l\u00e1ttuk el\u0151sz\u00f6r a f\u00f6ldet, amelyen \u00e9lt\u00fcnk.<\/p>\n

Egy reggel, a k\u00f3rh\u00e1zbarakk m\u00f6g\u00f6tt, r\u00e9nszarvas kaparg\u00e1lt a pocsoly\u00e1ban. Foszl\u00f3 sz\u0151r\u0171, sov\u00e1ny, elgy\u00f6ng\u00fclt \u00e1llat. Keny\u00e9rh\u00e9jat s aznap kiz\u00f6ld\u00fclt f\u00fcvecsk\u00e9t szedett fel fekete ajk\u00e1val a h\u00f3v\u00edz \u00e9s szem\u00e9t k\u00f6z\u00fcl. Vad r\u00e9nszarvas volt? Vagy argisol\u00f3 (ami annyit jelent, hogy hossz\u00fa \u00fatra men\u0151) evenk-tunguzok fogt\u00e1k ki a kimer\u00fclt \u00e1llatot? Ehhez \u00e9n nem \u00e9rtek. Ak\u00e1r vad volt, ak\u00e1r nem – szel\u00edd volt. Egy h\u00e9tig j\u00e1rk\u00e1lt, kapirg\u00e1lt a kedves a barakkok k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben, mindny\u00e1junk \u00f6r\u00f6m\u00e9re. Azt\u00e1n \u00e9ppoly nyomtalanul elt\u0171nt, ahogy j\u00f6tt… Lehet, hogy meger\u0151s\u00f6dve, pihenten \u00e9s j\u00f3llakottan elindult r\u00e9nszarvas-t\u00e1rsai ut\u00e1n. Lehet, hogy azoknak volt igazuk, akik \u0151reinket gyan\u00fas\u00edtott\u00e1k, mondv\u00e1n: a sok s\u00f3zott hal ut\u00e1n friss h\u00fasra j\u00f6tt nagy kedv\u00fck. „Soha inn\u00e9t \u00e9lve el ne mehessek”, fogadkozott egy ember, „ha nem hallottam saj\u00e1t k\u00e9t f\u00fclemmel a fegyver d\u00f6rren\u00e9s\u00e9t. \u00c9s az\u00f3ta: nincs.” Nem tudom, hazudott-e, hallotta-e a fegyver d\u00f6rren\u00e9s\u00e9t, vagy k\u00e9pzel\u0151d\u00f6tt? \u00c9n l\u00f6v\u00e9st nem hallottam.<\/p>\n

Mikor a r\u00e9nszarvas elt\u0171nt, m\u00e1r csak fenn a hegyekben volt, ny\u00e1ron se olvad\u00f3 h\u00f3. A patakok folytak, foly\u00f3k z\u00fagtak, tavak csillogtak, f\u0171 z\u00f6ld\u00fclt, r\u00e9nszarvaszuzm\u00f3 feh\u00e9rlett, kiirtott f\u00e1k t\u00f6nkje, mint kit\u00f6rt fogak helye feket\u00e9llett. De a hegyek kop\u00e1rs\u00e1ga most is olyan volt, mintha nem a f\u00f6ld\u00f6n volna ez a vid\u00e9k, hanem egy holdt\u00e1j sz\u00f6rny\u0171 falai k\u00f6z\u00f6tt, ahol arany van \u00e9s platina, r\u00e9z \u00e9s nikkel \u00e9s minden, ami oly ijeszt\u0151en kell az embernek.<\/p>\n

Ahol nemr\u00e9g a kov\u00e1csm\u0171hely h\u00f3b\u00f3l \u00e9p\u00fclt falai \u00e1lltak, most sz\u00e9nport\u00f3l \u00e9s hamut\u00f3l volt fekete a f\u00f6ld. Amivel a kov\u00e1csok t\u00fcze nem b\u00edrt, azzal a tavasz h\u00e1rom nap alatt v\u00e9gzett. Nem messze a kov\u00e1csm\u0171helyt\u0151l villanytelep lehetett, valamikor nagyon r\u00e9gen, t\u00edz-tizen\u00f6t \u00e9vvel ezel\u0151tt. R\u00e9zdr\u00f3tok, csavarok, g\u00e9pr\u00e9szek, elg\u00f6rb\u00fclt vasdarabok ker\u00fcltek ki az olvad\u00f3 h\u00f3 al\u00f3l. Valaki azt is tudta, hogy ez az elhagyatott hely volt tulajdonk\u00e9pp az els\u0151 telep\u00fcl\u00e9s; aranyat \u00e1stak itt. A hegy oldal\u00e1ban – most m\u00e1r ezt is l\u00e1ttuk – harminc m\u00e9terrel magasabban, mint ahol a barakkok \u00e1lltak, t\u00e1rna ny\u00edl\u00e1sa s\u00f6t\u00e9tlett. A t\u00e1rna \u00e9s a barakkok k\u00f6zt a kifejtett agyag \u00e9s homok dombja s\u00e1rg\u00e1llott, rajta egy felfordult csille, f\u00e9lig a leveg\u0151ben. H\u00e1rom m\u00e1sik csille a halom alj\u00e1n fek\u00fcdt \u00f6sszet\u00f6rve a h\u00e1t\u00e1n, mint a kim\u00falt \u00e1llat, melyet a vad\u00e1sz megsebzett, azt\u00e1n nyom\u00e1t vesztette.<\/p>\n

A t\u00e1rna mintegy harminc m\u00e9terre nyomult be a hegy oldal\u00e1ba. Nyilv\u00e1n nem volt \u00e9rdemes itt tov\u00e1bb vesz\u0151dni; az arany\u00e1s\u00f3k m\u00e1s helyet kerestek. B\u00e1r tal\u00e1n j\u00f6ttek m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb is egyesek, vad \u00e9s makacs f\u00e9rfiak, mert a sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1hoz vezet\u0151 \u00faton, a patak partj\u00e1n \u00e1s\u00f3t tal\u00e1ltunk \u00e9s egy aranymos\u00e1shoz haszn\u00e1lt far\u00e1csos tekn\u0151f\u00e9l\u00e9t…<\/p>\n

Csak t\u00edz \u00e9v m\u00falva kezd\u0151d\u00f6tt meg, tizenk\u00e9t kilom\u00e9terrel od\u00e1bb Norilszk I. nagy \u00e9p\u00edtkez\u00e9se \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szat. Sz\u00e9n itt minden\u00fctt van. Nikkel is. S a nikkellel egy\u00fctt platina. M\u00e1shol r\u00e9z \u00e9s r\u00e9z mellett arany. \u00c9s ki tudja m\u00e9g, mi minden. A r\u00e9gi telep pedig, Norilszk II. el\u0151sz\u00f6r elpusztult, azt\u00e1n b\u00fcntet\u0151t\u00e1bor lett, b\u00f6rt\u00f6n, „izol\u00e1tor”. Most \u00fcd\u00fcl\u0151telep voltunk \u00e9s k\u00f3rh\u00e1z.<\/p>\n

A h\u00f3 al\u00f3l lassan felt\u0171nnek a m\u00falt r\u00e9tegei. A legr\u00e9gibb id\u0151: a villanytelep romjai. Azt\u00e1n a m\u00e1sodik korszak: neh\u00e9z vasr\u00e1csok, melyek most ott rozsd\u00e1sodnak az ablakok el\u0151tt a f\u00f6ld\u00f6n. Egy\u00fctt rozsd\u00e1sodnak a csill\u00e9k, villanytelep \u00e9s r\u00e1csok, semmirekell\u0151n, senkit se \u00e9rdekl\u0151n.<\/p>\n

Ki is n\u00e9zn\u00e9 ezt az \u00f3cskavasat, mikor foly\u00f3kat l\u00e1that folyni, \u00e9s a z\u00f6ld moha k\u00f6zt rengeteg tavacska csillog mindenfel\u00e9, ac\u00e9los \u00e9s sz\u00fcrk\u00e9s k\u00e9ks\u00e9ggel. \u00c9g \u00e9s f\u00f6ld tele van f\u00e9nnyel, hanggal, sz\u00ednnel. Felh\u0151k gyeng\u00e9ds\u00e1rga, halv\u00e1nyz\u00f6ld \u00e9s vadr\u00f3zsasz\u00edn f\u00e1tylai kend\u0151zt\u00e9k kedv\u00fckre a meztelen eget. Alattuk vadludak \u00e9s hatty\u00fak seregei vonulnak szakadatlanul. \u00c9s ny\u00edlnak a vadr\u00f3zs\u00e1k. A k\u00fasz\u00f3ny\u00edrfa bokr\u00e1ban cs\u00f3kaanya \u00fcl a toj\u00e1son, \u00e9s ijedten n\u00e9zi, ha k\u00f6zelednek fel\u00e9. Az anyamad\u00e1r tork\u00e1n l\u00e1tni lehet a remeg\u0151, l\u00fcktet\u0151 sz\u00edvver\u00e9st, m\u00e9gis \u00fclve marad, nem r\u00f6p\u00fcl el. De a h\u00edm nem b\u00edrja tov\u00e1bb! Felr\u00f6p\u00fcl, hangosan szidalmaz, l\u00e1rm\u00e1zva kering a f\u00e9szek f\u00f6l\u00f6tt. Goromb\u00e1skodik, henceg, k\u00e1romkodik – de mindezt biztons\u00e1gos magass\u00e1gban, ahol nincs veszedelem. A n\u0151st\u00e9ny meg \u00fcl, remeg \u00e9s hallgat.<\/p>\n

A m\u00falt \u00e9vi k\u00e9kbogy\u00f3 \u00e9s \u00e1fonya frissen ker\u00fcl ki a h\u00f3 al\u00f3l – ez a m\u00falt \u00e9vi term\u00e9s a tavasz els\u0151 aj\u00e1nd\u00e9ka. \u00c9s m\u00e1r vir\u00e1gzanak is a bokrok. P\u00e1r nap alatt elfogy a bogy\u00f3, mind megeszik a madarak, s a vir\u00e1gz\u00e1s is v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledik. A vadr\u00f3zsa meg \u00e9ppen vir\u00e1gzik. A k\u00fasz\u00f3ny\u00edrfa betakarja a sz\u00e1raz szikl\u00e1t \u00e9s a nedves, mohos f\u00f6ldet. A cuppog\u00f3s mocs\u00e1r csupa vir\u00e1g. Mintha a K\u00e1rp\u00e1tok magas ormain j\u00e1rn\u00e1l, vir\u00e1gok k\u00f6zt, melyek az \u00f6r\u00f6k h\u00f3 hat\u00e1r\u00e1n teremnek… A tavasz \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 viz\u00e9ben mereven fekszenek a zs\u00e1km\u00e1nyra les\u0151 \u00f3ri\u00e1s csuk\u00e1k. Azt\u00e1n j\u00f6n az ember, aki az \u0151si fegyvert, mely Neptun vill\u00e1j\u00e1nak m\u00e1sa, belev\u00e1gja a mozdulatlan hal h\u00fasos h\u00e1t\u00e1ba.<\/p>\n

Fenn a hegyormon tov\u00e1bb z\u00fagnak a h\u00f3viharok. A sz\u00e9lt\u0151l felkavart h\u00f3 felh\u0151k\u00e9nt takarja be a cs\u00facsokat. \u00c9s mikor a h\u00f3f\u00fav\u00e1son \u00fajra \u00e1tvil\u00e1g\u00edt a nap, a hegy egyik oldala meztelen, s\u00e1rg\u00e1sbarna szikla: a sz\u00e9l els\u00f6p\u00f6rte r\u00f3la a havat. A m\u00e1sik orom azonban ann\u00e1l vastagabb gyapj\u00faba burkol\u00f3zva, feh\u00e9ren szikr\u00e1zik. Igen, persze! Lexikonban lerajzolt, elk\u00e9pzelt holdb\u00e9li t\u00e1jak m\u00e1sai ezek a k\u00fapok \u00e9s kr\u00e1terek. Ember nem lakta t\u00e1j.<\/p>\n

Itt lenn, a sz\u00e9lt\u0151l kiss\u00e9 \u00f3vott v\u00f6lgyben minden \u00e9l \u00e9s siet \u00e9lni. Siet. A betegek is gyorsabban gy\u00f3gyulnak meg, vagy gyorsabban halnak; sietni kell, nemsok\u00e1ra \u00fajra itt a t\u00e9l.<\/p>\n

Minden zsomb\u00e9kon mad\u00e1rf\u00e9szek, minden t\u00f3ban hal, minden f\u00e1ban nedv. K\u00e9t, szorosan egym\u00e1s mellett fekv\u0151 k\u0151 k\u00f6z\u00f6tt valami kis f\u0171sz\u00e1l r\u00e9st tal\u00e1lt, \u00e9s kib\u00fajt. M\u00e9g a t\u00e1rn\u00e1b\u00f3l kihordott homokagyag dombon is van \u00e9let. Halv\u00e1nys\u00e1rga, citromsz\u00edn\u0171 pipacsok vir\u00e1gzanak rajta. Nagys\u00e1guk, form\u00e1juk, m\u00e1kszaguk olyan, mint a mi pipacsunk\u00e9, mely b\u00faza \u00e9s rozs k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l. Csak s\u00e1rg\u00e1k. Citroms\u00e1rg\u00e1k. B\u00e1r azt sem tudom m\u00e1r, hogy milyen a citrom. A k\u00f3rh\u00e1z patik\u00e1j\u00e1ban azonban mindig l\u00e1thatok k\u00e9nt \u00e9s akrechint. Igen, a pipacsok k\u00e9ns\u00e1rg\u00e1k.<\/p>\n

T\u00e9len, a megunt, ehetetlen s\u00f3zott hal szag\u00e1ra feh\u00e9r r\u00f3k\u00e1k settenkedtek a konyha k\u00f6r\u00fcl, a sarkk\u00f6ri t\u00e9l f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1ban. Azt\u00e1n r\u00e9nszarvas legel\u00e9szett szel\u00edden. Most s\u00e1rga pipacsok ny\u00edlnak… Azt\u00e1n hamar meg\u00e1tkozod ezt a sz\u00e9p sarkk\u00f6ri nyarat. Sz\u00fanyogok \u00e9s moszk\u00e1k barna felh\u0151i lepnek el mindent; nincs mened\u00e9k. A moszkit\u00f3h\u00e1l\u00f3 al\u00e1 is bejut az apr\u00f3 moszka, az orrcimp\u00e1dba, a szemg\u00f6dr\u00f6d sark\u00e1ba b\u00fajik. A bedagadt szem\u0171 ember k\u00e1romkodik, karmolja mag\u00e1t, vagy s\u00f3hajt: „B\u00e1r m\u00e1r a feh\u00e9r sz\u00fanyogok cs\u00edpn\u00e9nek!” Feh\u00e9r sz\u00fanyogoknak errefel\u00e9 a h\u00f3pelyheket h\u00edvj\u00e1k. H\u00edvni se kell \u0151ket. Augusztus els\u0151 het\u00e9ben megerednek a csontig hat\u00f3, hideg \u0151szi es\u0151k, \u00e9s szeptember elej\u00e9n ism\u00e9t itt az els\u0151 h\u00f3\u2026<\/p>\n

Lengyel J\u00f3zsef: Monoton vers a rabokr\u00f3l<\/strong><\/em><\/h2>\n

Sok sz\u00e9p t\u00e1jak vannak,
\nutak messze futnak,
\nvizek kanyarognak,
\nhavak meg\u00fajulnak
\nhavak elolvadnak,
\ns a rabok csak mindig egy helyben maradnak.<\/p>\n

A rabok mindig csak egy helyben maradnak,
\nmez\u0151kre szem\u00fckkel vir\u00e1gokat raknak,
\nszem\u00fckkel az \u00fatra ezer utast h\u00edvnak,
\na feh\u00e9r h\u00f3 al\u00e1 z\u00f6ld vet\u00e9st bujtatnak.<\/p>\n

A feh\u00e9r h\u00f3 al\u00e1 z\u00f6ld vet\u00e9st bujtatnak
\na feh\u00e9r h\u00f3 alatt rem\u00e9nyek elfogynak,
\nmaguk \u00e9s v\u00e1gyaik sz\u00e9p lassan elkopnak,
\nt\u00e1volt hiv\u0151 szem\u00fck majdhogy megvakulnak.<\/p>\n

T\u00e1volt hiv\u0151 szem\u00fck majdhogy megvakulnak
\nmaguk is m\u00e1s is el-elszomorodnak,
\nn\u00e9ha \u00e9nekelnek, sokszor k\u00e1romkodnak,
\negym\u00e1st is ker\u00fclik, asszonyukra v\u00e1gynak.<\/p>\n

Egym\u00e1st is ker\u00fclik asszonyukra v\u00e1gynak
\na magas b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l igen messzi l\u00e1tnak,
\nr\u00fcgyek elpusztulnak \u00e9s \u00fajra fakadnak,
\n\u00faj v\u00e9rrel \u00faj foly\u00f3k sz\u00e9pre meg\u00e1radnak,
\n\u0151k is er\u0151t vesznek,
\nazt\u00e1n csak n\u00e9znek: sok sz\u00e9p t\u00e1jak vannak.<\/p>\n

Sok sz\u00e9p, t\u00e1jak vannak,
\nutak messzi futnak,
\nvizek kanyarognak,
\nhavak meg\u00fajulnak,
\nhavak elolvadnak,
\ns a rabok csak \u00fajra egy helyben maradnak<\/p>\n

\n

* A 125 \u00e9ve (1896-ban) sz\u00fcletett szerz\u0151 eml\u00e9k\u00e9re. Forr\u00e1s: Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eLengyel J\u00f3zsef \u00e9lete reg\u00e9nybe k\u00edv\u00e1nkozik, pontosabban: t\u00f6rt\u00e9nelmi kalandreg\u00e9nybe, amely a sz\u00e1zad vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek el\u0151ter\u00e9ben a kem\u00e9ny erk\u00f6lcsi helyt\u00e1ll\u00e1s p\u00e9ld\u00e1zatos h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9nye lehetne, k\u00f6z\u00e9ppontban egy sov\u00e1ny kis magyar \u00e9rtelmis\u00e9givel, akit a vil\u00e1gon minden izgat \u00e9s \u00e9rdekel, ugyanolyan otthonos a latin nyelvtanban \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k vil\u00e1g\u00e1ban, mint az avandgardista irodalmi k\u00eds\u00e9rletek vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 z\u0171rzavar\u00e1ban, ugyan\u00fagy ismeri Sz\u00e9chenyi napl\u00f3it, mint […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132,4],"tags":[],"class_list":["post-94850","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles","category-vers"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94850","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=94850"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/94850\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=94850"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=94850"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=94850"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}