{"id":95187,"date":"2021-03-27T02:55:10","date_gmt":"2021-03-27T02:55:10","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=95187"},"modified":"2021-03-26T07:30:33","modified_gmt":"2021-03-26T07:30:33","slug":"farkas-jozsef-gyorgy-korosi-csoma-sandor-ii-aleppo-parizs-teheran-tokio-zangla-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=95187","title":{"rendered":"Farkas J\u00f3zsef Gy\u00f6rgy: K\u00f6r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor II. – Alepp\u00f3, P\u00e1rizs, Teher\u00e1n, Toki\u00f3,\u00a0 Zangla"},"content":{"rendered":"

Rovatunkban kor\u00e1bban m\u00e1r b\u0151ven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutat\u00f3, az els\u0151 angol-tibeti sz\u00f3t\u00e1r megalkot\u00f3ja, K\u00f6r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor (1784-1842) \u00e9let\u00e9vel, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val \u00e9s annak meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Bemutattuk eml\u00e9keit ott is, ahol megfordult (G\u00f6ttingen, Kalkutta, Dardzsiling) \u00e9s ott is (Vung Tau), ahol nem j\u00e1rt ugyan, de tisztelik. Az\u00f3ta \u00fajabb \u201eCsoma-tr\u00f3fe\u00e1kra\u201d tal\u00e1ltunk\u2026
\nId\u0151rendben els\u0151 helyen eml\u00edtj\u00fck a sz\u00edriai Alepp\u00f3t, ahol k\u00e9tnyelv\u0171 t\u00e1bl\u00e1val tiszteleg az ut\u00f3kor h\u0151s\u00fcnk el\u0151tt. Pedig Csoma nem id\u0151z\u00f6tt t\u00fal hosszan a k\u00f6zel-keleti v\u00e1rosban. Az egyiptomi Alexandri\u00e1b\u00f3l a pestisj\u00e1rv\u00e1ny el\u0151l menek\u00fclve \u00e9rkezett ide, Ciprus szigete \u00e9s Bejr\u00fat \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel, 1820 \u00e1prilis\u00e1ban. Alepp\u00f3ban, a K\u00f6zponti Baz\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n, a Khan Al-Mahhassin \u00e9p\u00fclet\u00e9n a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia nev\u00e9ben helyezt\u00e9k el K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 200. \u00e9vfordul\u00f3ja, az 1984-es bicenten\u00e1riumi programok keret\u00e9ben, Pohle Ign\u00e1c keresked\u0151 egykori h\u00e1za fal\u00e1n. A cseh sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\u00a0 \u00a0Pohle befogadta Csom\u00e1t, elsz\u00e1ll\u00e1solta, vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tta\u00a0 \u00e9s aj\u00e1nl\u00f3levelet adott sz\u00e1m\u00e1ra egy Bagdadban \u00e9l\u0151 keresked\u0151h\u00f6z,\u00a0 a szlov\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Anton Swobod\u00e1hoz. A magyar v\u00e1ndor t\u00f6bb mint egy h\u00f3napig tart\u00f3zkodott Alepp\u00f3ban, ez alatt a livorn\u00f3i sz\u00fclet\u00e9s\u0171, osztr\u00e1k konzuli feladatokat\u00a0 is ell\u00e1t\u00f3 Esdras de Picciotto, arabul t\u00f6k\u00e9letesen besz\u00e9l\u0151 alepp\u00f3i keresked\u0151 l\u00e1ttamozta Csoma \u00fatlevel\u00e9t, s t\u00e1j\u00e9koztatta\u00a0 az el\u0151tte \u00e1ll\u00f3 \u00fatr\u00f3l, az \u00e1zsiai viszonyokr\u00f3l.\u00a0H\u0151s\u00fcnk egyetlen fennmaradt,\u00a0 1825-ben\u00a0k\u00e9sz\u00edtett \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban el\u00e9gg\u00e9 sz\u0171kszav\u00faan \u00edrt alepp\u00f3i tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Feltehet\u0151leg ez alatt felk\u00e9sz\u00fclt, t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott, emberekkel ismerkedett a baz\u00e1rban \u00e9s a karav\u00e1nszer\u00e1jokban, s gy\u0171jt\u00f6tte az el\u0151tte \u00e1ll\u00f3 \u00fatra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat. Sz\u00edria \u00e9szaki vilajet\u00e9nek k\u00f6zpontja, Alepp\u00f3 (Haleb) a t\u00f6r\u00f6k birodalom harmadik v\u00e1ros\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. (N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized m\u00falva a lengyel Bem J\u00f3zsefnek lett temet\u0151je.)<\/p>\n

K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor m\u00e1jus 19-\u00e9n hagyta maga m\u00f6g\u00f6tt Alepp\u00f3t, s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 karav\u00e1nokhoz csatlakozva, egyszer\u0171 \u00e1zsiai ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zk\u00f6dve, Orfa, Mardin \u00e9s Moszul v\u00e1ros\u00e1ig gyalog, onnan egy cs\u00f3nakon \u00e9rkezett Bagdadba, j\u00falius 22-k\u00e9n. Tov\u00e1bbhaladva el\u00e9rte a perzs\u00e1k f\u00f6ldj\u00e9t, ahol ism\u00e9t tal\u00e1lunk egy eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t, \u00e9spedig Teher\u00e1nban, az ottani Brit Archeol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g (Nemzeti M\u00fazeum) fal\u00e1n. 1969-ben az angol r\u00e9g\u00e9szeti int\u00e9zet k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel az Arya Maitreya Mandala Kelet-eur\u00f3pai K\u00f6zpontja helyezte el a t\u00e1bl\u00e1t \u201ea magyar Bodhisattva\u201d eml\u00e9k\u00e9re, aki 1820. okt. 14-t\u0151l 1821. m\u00e1rcius 1-ig, id\u0151z\u00f6tt Teher\u00e1nban, \u201eaz angol k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezve\u201d.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nCsoma v\u00e1ndor\u00fatj\u00e1nak tov\u00e1bbi szakaszai, amelyek k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is megt\u00f6lten\u00e9k a kr\u00f3nik\u00e1k lapjait, a k\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai Bokhar\u00e1n, a mai Buhar\u00e1n \u00e9s Kabulon \u00e1t k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st. \u00cdgy a mai nyugat-k\u00ednai ujgur tartom\u00e1ny helyett \u2013 ahol voltak\u00e9ppen a magyarok \u0151si f\u00f6ldj\u00e9t \u00e9s k\u00e9s\u0151i rokonait tervezte felkeresni \u2013 Indi\u00e1ba jutott. Lahorb\u00f3l, a mai Pakiszt\u00e1nb\u00f3l kanyarodott fel Kasm\u00edrig, majd n\u00e9h\u00e1ny vargabet\u0171 \u00e9s hasznos ismerets\u00e9g megk\u00f6t\u00e9se ut\u00e1n a Himal\u00e1ja v\u00f6lgyeiben tal\u00e1lt hosszabb id\u0151re fedelet a feje f\u00f6l\u00e9 \u00e9s k\u00f6zvetlen feladatot maga el\u00e9. Ez a hely a Tibethez k\u00f6t\u0151d\u0151 lehi kir\u00e1lys\u00e1g volt, ahol m\u00f3dja ny\u00edlt a buddhista vall\u00e1s \u00e9s kult\u00fara, illetve a tibeti nyelv tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. A munk\u00e1t Zangl\u00e1ban \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6rny\u00e9kbeli vall\u00e1si k\u00f6zpontban v\u00e9gezte el, az \u00edgy gy\u0171jt\u00f6tt f\u00e9lelmetes mennyis\u00e9g\u0171 anyaggal ment azt\u00e1n tov\u00e1bb Indi\u00e1ba, ahol v\u00e9g\u00fcl az akkori brit gyarmati f\u0151v\u00e1rosban, Kalkutt\u00e1ban folytatta \u00e9s fejezte be alapm\u0171v\u00e9nek, az angol \u2013tibeti sz\u00f3t\u00e1rnak a megalkot\u00e1s\u00e1t. Az eml\u00edtett Zangl\u00e1ban tal\u00e1lta meg egy \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1sik nagy utaz\u00f3nk, Baktay Ervin a cell\u00e1t, ahol Csoma t\u00e9li hidegben, m\u00e9cses f\u00e9ny\u00e9n\u00e9l \u00e9s l\u00e1ma bar\u00e1tja k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel dolgozott. Baktay meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette Csoma szob\u00e1j\u00e1t \u00e9s k\u00e9t nyelven a nemcsak sz\u00e1munkra, de \u00e1ltal\u00e1ban az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra fontos adatokat, helyi k\u0151farag\u00f3k k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. A v\u00e9groml\u00e1snak indult zanglai \u00e9p\u00fcletet pedig egy lelkes fiatal, Irimi\u00e1s Bal\u00e1zs \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s csapata hozta rendbe m\u00e1r ebben az \u00e9vezredben, megteremtve a lehet\u0151s\u00e9get az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 magyarok odal\u00e1togat\u00e1sa el\u0151tt is.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nA magyar diplom\u00e1cia \u00e9s a m\u00faltkutat\u00e1s ad\u00f3s m\u00e9g azon nagyobb helyek megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9vel, ahol K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor megfordult, mint p\u00e9ld\u00e1ul Alexandria, Bagdad, Buhara vagy Kabul. Ann\u00e1l ink\u00e1bb k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk lenne ez, mert tal\u00e1lunk olyan jel\u00f6l\u00e9seket is a vil\u00e1gban, ahol h\u0151s\u00fcnk nem j\u00e1rt, \u00e1m eml\u00e9k\u00e9t tisztelik. Ilyen t\u00e1bl\u00e1ra bukkanhat az utaz\u00f3 a francia f\u0151v\u00e1rosban, ahol egy kelet-kutat\u00f3juk dics\u0151s\u00e9g\u00e9t a mi Csom\u00e1nkkal k\u00f6z\u00f6s m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla \u00f6r\u00f6k\u00edti meg a Rue Perronet 3. sz. alatti h\u00e1zon a 7. ker\u00fcletben, a Saint-Germain-des-pres metr\u00f3 \u00e1llom\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben. Az eml\u00e9kt\u00e1bla sz\u00f6vege: „Ph. Ed. Foucaux (1811-1894), a nyugati vil\u00e1g els\u0151 tibeti nyelvtan\u00e1ra ebben a h\u00e1zban folytatta az erd\u00e9lyi magyar tibetol\u00f3gus, K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor m\u0171v\u00e9t”. Itt eml\u00edtj\u00fck meg, hogy a franciaorsz\u00e1gi Csoma-kultusz elterjed\u00e9s\u00e9ben rendk\u00edv\u00fcli a szerepe Bernard Le Calloc’h-nak, aki sz\u00e1mos el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban ismertette meg a magyar tud\u00f3st a nemzetk\u00f6zi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nnyel. A P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 orientalista, Bernard Le Calloc’h kutat\u00e1sai nyom\u00e1n adt\u00e1k k\u00f6zre Victor Jacquemont francia term\u00e9szettud\u00f3s K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndorra vonatkoz\u00f3 leveleit \u00e9s napl\u00f3jegyzeteit is, melyek fontos forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9ket jelentenek. A tragikus sors\u00fa, Indi\u00e1ban fiatalon elhunyt francia utaz\u00f3 annak idej\u00e9n felkereste Kanamban a sz\u00e9kely-magyar tud\u00f3st, s tal\u00e1lkoz\u00e1saikr\u00f3l r\u00e9szletes feljegyz\u00e9seket k\u00e9sz\u00edtett.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nA toki\u00f3i Taisho Egyetem Buddha-k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban \u00e1ll a magyar B\u00f3dhiszattva (elj\u00f6vend\u0151 Buddha\/Buda, jap\u00e1nul Bosatsu) azaz K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor szobra, ki eur\u00f3paik\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r kapta meg ezt a c\u00edmet. A t\u00e9rplasztik\u00e1t 1933-ban az egyetem d\u00edsz\u00fcnnep\u00e9ly\u00e9n avatt\u00e1k fel. A bronzszobor Csorba G\u00e9za munk\u00e1ja, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3 rajta: K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor The Buddhisatwa of the Western World, vagyis: K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor, a nyugati vil\u00e1g Bodhiszattv\u00e1ja. Ez annak elismer\u00e9se, hogy n\u00e9pek, orsz\u00e1gok, eg\u00e9sz kontinensek tudom\u00e1nya \u00f6tv\u00f6z\u0151dik K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban. Olyan t\u00e1vol-keleti orsz\u00e1gokban is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett elismer\u00e9ssel nyilatkoznak a \u201esiculo-hungarian\u201d \u00e1ldozatos, emberfeletti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, ahova be sem tette a l\u00e1b\u00e1t. Ezek k\u00f6z\u00f6tt el\u0151kel\u0151 helyez\u00e9st minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an Jap\u00e1n v\u00edvott ki mag\u00e1nak az\u00e1ltal, hogy az 1933. febru\u00e1r-m\u00e1rciusi Csoma-\u00fcnneps\u00e9g keret\u00e9ben a h\u00edres \u00e1zsiai kutat\u00f3t a buddhizmus szentj\u00e9v\u00e9 avatta. Az esem\u00e9nyekr\u0151l a Pesti Napl\u00f3 1933. \u00e1prilis 2-i sz\u00e1ma adott r\u00e9szletes t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st.<\/p>\n

\n

Nagyon k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Erd\u0151s Andr\u00e9, Kubassek J\u00e1nos \u00e9s Pereszl\u00e9nyi Zolt\u00e1n seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Magyar eml\u00e9kek a nagyvil\u00e1gban<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Rovatunkban kor\u00e1bban m\u00e1r b\u0151ven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutat\u00f3, az els\u0151 angol-tibeti sz\u00f3t\u00e1r megalkot\u00f3ja, K\u00f6r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor (1784-1842) \u00e9let\u00e9vel, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val \u00e9s annak meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Bemutattuk eml\u00e9keit ott is, ahol megfordult (G\u00f6ttingen, Kalkutta, Dardzsiling) \u00e9s ott is (Vung Tau), ahol nem j\u00e1rt ugyan, de tisztelik. Az\u00f3ta \u00fajabb \u201eCsoma-tr\u00f3fe\u00e1kra\u201d tal\u00e1ltunk\u2026<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126],"tags":[],"class_list":["post-95187","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/95187","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=95187"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/95187\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=95187"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=95187"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=95187"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}