Megyek az utc\u00e1n, ebben a dr\u00e1ga tavaszi naps\u00fct\u00e9sben, amely feloldja a tegnapi bor\u00fas nap minden gondj\u00e1t-baj\u00e1t, ebben az aranyl\u00f3 zuhatagban, amely bizakod\u00e1ssal t\u00f6lt el a vil\u00e1g sors\u00e1t illet\u0151en, s amelyben v\u00e1ratlanul \u2013 \u00e9s szokatlanul \u2013 \u00f6nmagomr\u00f3l is eg\u00e9sz j\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyem kezd lenni, A harm\u00f3nia m\u00e1r-m\u00e1r t\u00f6k\u00e9letes, amikor a szemk\u00f6zti j\u00e1rd\u00e1n felt\u0171nik a K\u00f6lt\u0151 nyurga alakja. M\u00e1r meg is pillantott, az \u0151 arca is der\u0171s, de most m\u00e9g der\u0171sebben ragyog, m\u00e1r \u00e1t is siet, m\u00e1r kezet is r\u00e1z, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s helyett f\u00f6lteszi az \u00f6r\u00f6k k\u00e9rd\u00e9st:
\n\u2013 Olvastad?
\nV\u00e9ge a t\u00fcnd\u00f6kl\u0151 tavaszi var\u00e1zsnak, hiszen erre a k\u00e9rd\u00e9sre valahogy \u00fagy \u00e9rzem magam, mint akit rajtakaptak, hogy elemelt egy halkonzervet az \u00f6nkiszolg\u00e1l\u00f3 boltb\u00f3l. Ugyan mit kellett volna olvasnom? De m\u00e9g arra sincs id\u0151m, hogy elt\u00f6prengjek f\u00f6l\u00f6tte, vajon megk\u00e9rdezzem-e t\u0151le vagy ne. Mert m\u00e1r le is olvasta az arcomr\u00f3l, hogy nem tudom, mir\u0151l van sz\u00f3, hogy nem is l\u00e1ttam az illet\u0151 ir\u00e1st, hogy elszalasztottam a nagy alkalmat, s nem ki\u00e1lthatom ki \u0151t, a K\u00f6lt\u0151t, itt a tavaszi j\u00e1rdaszeg\u00e9lyen minden id\u0151k legtehets\u00e9gesebb, legrafin\u00e1ltabb, leg\u2026 leg\u2026 leg\u2026
\nSzomork\u00e1s felh\u0151 sz\u00e1ll \u00e1t a homlok\u00e1n, s att\u00f3l mintha az \u00e9g is beborulna; egykedv\u0171en k\u00e9rdi meg, hogy egy\u00e9bk\u00e9nt hogy vagyok, de j\u00f3l tudom, nem is \u00e9rdekli, hogy \u00e9n egy\u00e9bk\u00e9nt hogy vagyok, nekem egy\u00e9bk\u00e9nt nem is szabad lennem, csak szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben azzal, amit nem olvastam, csak ihletett \u00e9rt\u0151jek\u00e9nt, b\u00e1mul\u00f3jak\u00e9nt \u00e9s m\u00e9ltat\u00f3jak\u00e9nt annak, amit nem olvastam, s amir\u0151l m\u00e1r el sem mondhatom, hogy nem olvashattam el, mert nem hozta meg a post\u00e1s a lapot, hiszen \u0151t nem \u00e9rdekli a post\u00e1s, s ha most a sarkon meg is veszem, \u00e9s helyben el is olvasom, \u00e9s \u00e9l\u00e9nk taglejt\u00e9sek k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben artikul\u00e1latlan hangon magyar\u00e1zom meg a b\u00f3d\u00e9s b\u00e1csinak, hogy \u201euram, maga nem tudja, milyen kincset \u00e1rul\u201d \u2013 nem, \u0151t m\u00e1r az sem \u00e9rdekli, mert az nem olyan vers, hogy ut\u00f3lag is el lehet olvasni, miut\u00e1n \u0151 m\u00e1r f\u00f6lh\u00edvta r\u00e1 a figyelmemet, mert ha \u00e9n azt nem kutattam f\u00f6l, nem ker\u00edtettem el\u0151 \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen, mint egy megsz\u00e1llott, akkor \u00e9n bizony\u00e1ra nem is \u00e9rtek hozz\u00e1 \u2013, de jaj, az sincs kiz\u00e1rva, hogy akkor az a vers nem is olyan zseni\u00e1lis, mert ugyeb\u00e1r, ha az a vers m\u00e1r h\u00e1rom \u00f3r\u00e1ja megjelent, \u00e9s m\u00e9g lehet, m\u00e9g szabad m\u00e1sr\u00f3l is besz\u00e9lni a v\u00e1rosban, \u00e9s m\u00e9g a posta is el tud k\u00e9sni vele, h\u00e1t akkor ki tudja\u2026
\nNagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy esett ez a tal\u00e1lkoz\u00e1s, de csak nagyj\u00e1b\u00f3l, mert r\u00e9gecsk\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s m\u00e1r nem eml\u00e9kszem pontosan minden r\u00e9szlet\u00e9re. Meglehet p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a szem\u00e9lyeket is f\u00f6lcser\u00e9ltem, hogy a m\u00e1sik s\u00e9t\u00e1lt gondtalanul, \u00e9s \u00e9n t\u00f6rtem r\u00e1 a gyilkos k\u00e9rd\u00e9ssel:
\n\u2013 Olvastad?<\/p>\n