{"id":96002,"date":"2021-05-25T02:54:24","date_gmt":"2021-05-25T02:54:24","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=96002"},"modified":"2021-05-24T19:42:42","modified_gmt":"2021-05-24T19:42:42","slug":"farkas-jozsef-gyorgy-reguly-antal-eszak-ural-oroszorszag","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=96002","title":{"rendered":"Farkas J\u00f3zsef Gy\u00f6rgy: Reguly Antal \u2013 \u00c9szak-Ur\u00e1l (Oroszorsz\u00e1g)"},"content":{"rendered":"

Kev\u00e9s magyarra eml\u00e9keztet olyan monument\u00e1lis \u201eeml\u00e9km\u0171\u201d, mint Reguly Antalra (1819-58). A 19. sz\u00e1zadi n\u00e9prajzkutat\u00f3, utaz\u00f3, a magyarorsz\u00e1gi finnugrisztika egyik els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je gy\u0171jt\u0151- \u00e9s kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak t\u00e1voli helysz\u00edn\u00e9n, az Ur\u00e1l hegys\u00e9g \u00e9szaki szakasz\u00e1n egy 1711 m\u00e9ter magas cs\u00facs \u0151rzi a nev\u00e9t.
\n\u201e\u00c9szak K\u0151r\u00f6si Csom\u00e1jak\u00e9nt\u201d is emlegetik a tud\u00f3st, aki m\u00e1r fiatalon mag\u00e1ba sz\u00edvta a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a nyelv\u00e9szet szeretet\u00e9t. Jogot tanult, de az etnogr\u00e1fia \u00e9s az utaz\u00e1s vonzotta. Di\u00e1kk\u00e9nt beutazta a Felvid\u00e9ket, tapasztalatait m\u00e1r ekkor r\u00f6gz\u00edtette. Az egyetem befejez\u00e9se ut\u00e1n, 1839-ben ki\u00e9lhette szenved\u00e9ly\u00e9t: nyolc\u00e9ves kutat\u00f3\u00fatra indult Eur\u00f3pa nyugati \u00e9s \u00e9szaki ter\u00fcleteire. Stockholmban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egy finn k\u00f6nyvt\u00e1ros keltette f\u00f6l \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a finnugor nyelvrokons\u00e1g ir\u00e1nt. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra k\u00f6vetkez\u0151 \u00fati c\u00e9lja a Finn Nagyhercegs\u00e9g volt, ami akkor a c\u00e1ri birodalomhoz tartozott. Hatalmas ter\u00fcleteket bej\u00e1rva megtanulta nyelv\u00fcket (a Kaleval\u00e1t is ford\u00edtotta), s\u0151t a lapp kult\u00far\u00e1val is megismerkedett. V\u00e9g\u00fcl Helsinkiben m\u00e1r elismert tud\u00f3sk\u00e9nt, a Finn Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagjak\u00e9nt folytatta kutat\u00e1sait, bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte az uralisztika atyj\u00e1hoz, Matthias Alexander Castr\u00e9nhoz, az egyik legh\u00edresebb finn nyelv\u00e9szhez is.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nHelsinki ut\u00e1n k\u00f6vetkezett Szentp\u00e9terv\u00e1r, ahonnan Reguly a sz\u00fcks\u00e9ges anyagi t\u00e1mogat\u00e1s megszerz\u00e9se ut\u00e1n exped\u00edci\u00f3ra indult a keleti finnugor n\u00e9pek k\u00f6z\u00e9, tanulm\u00e1nyozni kult\u00far\u00e1jukat. K\u00f6zel h\u00e1rom\u00e9ves oroszorsz\u00e1gi kutat\u00f3\u00fatja sor\u00e1n t\u00f6bb \u00e9szaki v\u00e1rosban \u00e9s az Ur\u00e1lon t\u00fal, Szib\u00e9ri\u00e1ban is megfordult, az embert pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 utaz\u00e1st eg\u00e9szs\u00e9ge is megs\u00ednylette. Ugyanakkor legk\u00f6zelebbi nyelvrokonaink, a manysik (r\u00e9gebbi sz\u00f3haszn\u00e1lattal vogulok) nyelv\u00e9t olyannyira megtanulta, hogy sz\u00f3t\u00e1rt is k\u00e9sz\u00edtett, emellett lejegyezte n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet\u00fcket, hitvil\u00e1gukat, mes\u00e9iket. A hanti (osztj\u00e1k) nyelvet, amely m\u00e1sik legk\u00f6zelebbi rokon nyelv\u00fcnk, szint\u00e9n tanulta, kutatta, n\u00e9pi \u00e9nekeiket gy\u0171jt\u00f6tte. A hantik \u00e9s a manysik n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet\u00e9re els\u0151k\u00e9nt \u0151 h\u00edvta fel a vil\u00e1g figyelm\u00e9t. Mindemellett az Orosz F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9r\u00e9s\u00e9re f\u00f6ldrajzi \u00e9s n\u00e9prajzi t\u00e9rk\u00e9pet is k\u00e9sz\u00edtett az \u00c9szak-Ur\u00e1lr\u00f3l. A hegys\u00e9g egyik cs\u00facsa k\u00e9s\u0151bb r\u00f3la kapta nev\u00e9t, az 1990-es Reguly-exped\u00edci\u00f3 tagjai pedig eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edtottak fel az Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s \u00c1zsi\u00e1t elv\u00e1laszt\u00f3 hegyl\u00e1nc \u00e9szaki szakasz\u00e1n, a hegycs\u00facs alatt.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nReguly Antal 1847-ben t\u00e9rt vissza Magyarorsz\u00e1gra. \u00d3ri\u00e1si dokument\u00e1ci\u00f3val: n\u00e9prajzi, nyelv\u00e9szeti, antropol\u00f3giai anyaggal \u00e9rkezett haza; a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u2013 amelynek ekkor m\u00e1r tagja \u2013 az exped\u00edci\u00f3k sor\u00e1n gy\u0171jt\u00f6tt rekvizitumokb\u00f3l megrendezte az els\u0151 magyar n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Betegs\u00e9ge miatt m\u00e1r csak k\u00f6zelebbi n\u00e9peket, a pal\u00f3cokat v\u00e1lasztotta kutat\u00e1sai t\u00e1rgy\u00e1ul, f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel, teh\u00e1t az akkori legmodernebb technik\u00e1val dolgozott. Kor\u00e1n \u00e9rte a hal\u00e1l, csup\u00e1n 39 \u00e9ves volt.
\n\"\"<\/a>
\nAz \u00e9rdi Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeumban szobor \u0151rzi Reguly Antal eml\u00e9k\u00e9t. A t\u00e9rplasztik\u00e1t 1994-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, alkot\u00f3ja Domonkos B\u00e9la szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz. Reguly hal\u00e1la ut\u00e1n Hunfalvy P\u00e1l, a finnugrisztika m\u00e1sik kiemelked\u0151 nyelvtud\u00f3s\u00e1val, Budenz J\u00f3zseffel folytatta h\u0151s\u00fcnk munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek tov\u00e1bbvitel\u00e9vel k\u00fczd\u00f6ttek a finnugor nyelvrokons\u00e1g elismer\u00e9s\u00e9\u00e9rt<\/p>\n

\n

Nagyon k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck Igor Szavolszkij, Oleg Volovik, valamint Kubassek J\u00e1nos seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Magyar eml\u00e9kek a nagyvil\u00e1gban<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kev\u00e9s magyarra eml\u00e9keztet olyan monument\u00e1lis \u201eeml\u00e9km\u0171\u201d, mint Reguly Antalra (1819-58). A 19. sz\u00e1zadi n\u00e9prajzkutat\u00f3, utaz\u00f3, a magyarorsz\u00e1gi finnugrisztika egyik els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je gy\u0171jt\u0151- \u00e9s kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak t\u00e1voli helysz\u00edn\u00e9n, az Ur\u00e1l hegys\u00e9g \u00e9szaki szakasz\u00e1n egy 1711 m\u00e9ter magas cs\u00facs \u0151rzi a nev\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126],"tags":[],"class_list":["post-96002","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/96002","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=96002"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/96002\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=96002"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=96002"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=96002"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}