Legk\u00f6zelebb szombat d\u00e9lut\u00e1n cs\u00f6ngetett be Attila Szigeti\u00e9khez. Ez\u00fattal kocsival j\u00f6tt (az apj\u00e1\u00e9val, aki M\u00e9sz\u00e1ros Julianna kiad\u00f3s h\u00e9tv\u00e9gi csal\u00e1di eb\u00e9dje ut\u00e1n szinte r\u00e1tukm\u00e1lta a fi\u00e1ra, hogy \u00edgy menjen el az angol\u00f3r\u00e1ra), \u00e9s otthon volt mindenki. Szigeti nyitott ajt\u00f3t – am\u00fagy laz\u00e1n, budmiltrik\u00f3san\/sortosan, f\u0171ny\u00edr\u00f3san. Attila er\u0151s pr\u00fcszk\u00f6l\u00e9sbe kezdett a frissen lev\u00e1gott f\u0171 por\u00e1t\u00f3l, s Szigeti egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 mosollyal azt javasolta, hogy akkor gyorsan menjen be a biztons\u00e1gosabb falak k\u00f6z\u00e9-a gyerekek m\u00e1r am\u00fagy is nagyon v\u00e1rj\u00e1k.
\n– Teljes transzban vannak – tette hozz\u00e1. – Nagyon fellelkes\u00edtette \u0151ket.
\nVolt n\u00e9mi atyai t\u00falz\u00e1s ebben a kijelent\u00e9sben, de t\u00e9ny, hogy a k\u00e9t kicsib\u0151l nem hi\u00e1nyzott a lelkesed\u00e9s. \u00c9ppen egy mond\u00f3k\u00e1ba kezdtek bele egy\u00fctt, amikor Szigeti feljajdult a kertben, olyan hangosan, hogy a gyerekek \u00e9s Attila egyszerre hallgattak el. Az ablakon \u00e1t l\u00e1tni lehetett, hogy Szigetin\u00e9 kiszalad a kertbe, f\u0171be roskadt f\u00e9rj\u00e9hez hajol, \u00e9s maga is felki\u00e1lt. Az ikrek szorongva n\u00e9ztek Attil\u00e1ra, aki \u2013 ki tudja, honnan el\u0151t\u00f6r\u0151 (\u00e9s szinte apai) gondoskod\u00e1ssal simogatta meg agg\u00f3d\u00f3 kis arcukat, azt\u00e1n fel\u00e1llt:
\n– V\u00e1rjatok itt egy kicsit, biztos semmi komoly, de az\u00e9rt megn\u00e9zem aput\u2026
\nKomoly volt. A falfeh\u00e9rre s\u00e1padt Szigeti f\u00e1jdalomt\u00f3l eltorzult arccal pr\u00e9selte ki mag\u00e1b\u00f3l az alapvet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat – hogy beleny\u00falt a f\u0171ny\u00edr\u00f3ba, miel\u0151tt kikapcsolta volna, \u00e9s – szerinte legal\u00e1bbis – lenyisz\u00e1lta az egyik ujjperc\u00e9t. Ildi m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6seen bep\u00f3ly\u00e1lta g\u00e9zzel az ujj\u00e1t, de er\u0151sen v\u00e9rzett, \u00e9s Szigeti egyre s\u00e1padt.
\n– H\u00edvom a ment\u0151t – mondta Ildi, de Szigeti felny\u00f6g\u00f6tt \u00e9s azt mondta:
\n– Ink\u00e1bb -\u2026 – \u00e9s Attila fel\u00e9 fordult – elvinne a k\u00f3rh\u00e1zba? Gyorsabb lenne.
\nAz \u00fat a k\u00f3rh\u00e1zig val\u00f3ban mind\u00f6ssze 3 perc volt, \u00e9s a s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gin Szigeti Csaba neve olyan var\u00e1zsp\u00e1lc\u00e1nak bizonyult, amely r\u00f6gt\u00f6n kinyitotta azokat a hosszan z\u00e1rva marad\u00f3 ajt\u00f3kat, amikr\u0151l minden, kapcsolati t\u0151k\u00e9vel nem rendelkez\u0151 magyar p\u00e1ciensnek vannak eml\u00e9kk\u00e9pei. Attila \u0151szint\u00e9n sajn\u00e1lta a szenved\u00e9st\u0151l \u00e9s f\u00e9lelemt\u0151l s\u00e1padt Szigetit, de amikor elt\u0171nt a vizsg\u00e1l\u00f3ban az \u00fcgyeletes orvos hangs\u00falyozottan k\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s szolg\u00e1latk\u00e9sz k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, keser\u0171en id\u00e9zte fel, amikor egy kar\u00e1csonykor r\u00e1t\u00f6r\u0151 mandulagyullad\u00e1s alkalm\u00e1val csupal\u00e1z apj\u00e1t az \u00fcgyeletre \u2013 ugyanide – behozta, \u00e9s az \u00e1lmos, k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s orvos \u00e9pp csak ki nem k\u00e9rte mag\u00e1nak, hogy ilyen semmis\u00e9ggel zavart\u00e1k. De t\u00fal sok id\u0151t nem volt m\u00f3dja a dolgok \u00f6r\u00f6k igazs\u00e1gtalans\u00e1g\u00e1n lament\u00e1lni, mert a p\u00e1ratlanul j\u00f3l \u00e9s gyakran ny\u00edl\u00f3 ajt\u00f3ban megjelent az orvos, \u00e9s hozz\u00e1l\u00e9pett:
\n– Az alpolg\u00e1rmester \u00far kez\u00e9t meg kell m\u0171teni – na nem komoly, nagy m\u0171t\u00e9t – de ma \u00e9jszak\u00e1ra bent kell maradnia. \u00d6n a rokona?
\n– Ismer\u0151s – v\u00e1laszolta Attila, \u00e9s el\u0151sz\u00f6r \u00edzlelte meg, milyen is az: kapcsolati t\u0151k\u00e9vel rendelkezni.
\n– Igen\u2026 akkor t\u00e1j\u00e9koztatn\u00e1 a csal\u00e1dot? M\u00e1r m\u0171tik a kez\u00e9t. De nyugtassa meg \u0151ket, minden rendben lesz.
\nSzigetin\u00e9 val\u00f3ban r\u00e1szorult ara, hogy megnyugtass\u00e1k – majdnem hogy balesetet szenvedett f\u00e9rj\u00e9n\u00e9l is s\u00e1padtabban \u00fclt a konyh\u00e1ban, \u00e9s az ikrek vadul kerget\u0151ztek a b\u00fatorok k\u00f6z\u00f6tt, gondoskod\u00f3 anyjuk \u00e9rthetetlen k\u00f6z\u00f6ny\u00e9t\u0151l elbizonytalanodva.
\n– El fogtok esni – pedig egy napra egy baj el\u00e9g lenne- szaladt ki Attila sz\u00e1j\u00e1n egy megint majdnem atyai mondat, ahogy Andika \u00e9s G\u00e1borka elviharzott mellette. De addigra m\u00e1r az asszony is kij\u00f6tt a konyh\u00e1b\u00f3l a nappaliba, \u00e9s k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1.
\n– Nyugodjon meg – sz\u00f3lalt meg Attila, – j\u00f3 kezekben van – azt\u00e1n elmondta, hogy mennyire j\u00f3kban. K\u00f6zben le\u00fcltek a nappaliban, az \u0151szi d\u00e9lut\u00e1nban gyorsan hanyatlott a nap, hirtelen s\u00f6t\u00e9tedni kezdett a szoba. A gyerekek elcs\u00f6ndesedve f\u00fcleltek, a kisfi\u00fa bekapta az ujj\u00e1t, \u00e9s v\u00e1gyakozva n\u00e9zte gondterhelt \u00e9desanyja \u00fcres \u00f6l\u00e9t, amibe most, hogy mam\u00e1ja a \u201etan\u00e1rb\u00e1csival\u201d ilyen komoly hangon besz\u00e9lgetett, nem mert belekuporodni. Az asszony lassan megnyugodott, fels\u00f3hajtott:
\n– Mindig van valami\u2026 – \u00e9s arc\u00e1t t\u0171n\u0151dve az ablakb\u00f3l m\u00e1r \u00e9pp csak bedereng\u0151 f\u00e9nybe ford\u00edtotta, idegess\u00e9g\u00e9ben ugyan\u00fagy csavargatva a haj\u00e1t, mint a kisfia. Attila sz\u00edve dobbant egy nagyot: kedve lett volna megs\u00edmogatni a n\u0151 kez\u00e9t, gyeng\u00e9den, szexus n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s valami olyan olcs\u00f3 k\u00f6zhelyet mondani, hogy \u201e Fel a fejjel\u201d – vagy ilyesmi. De ehelyett fel\u00e1llt:
\n– H\u00e1t akkor \u00e9n\u2026Ma m\u00e1r \u00fagysem lesz az angolb\u00f3l semmi. Ha esetleg valamiben m\u00e9g tudok\u2026
\nSzigetin\u00e9 felkapta a fej\u00e9t- egy pillanatra nagyon tan\u00e1cstalannak \u00e9s elveszettnek t\u0171nt, szemei a gyerekeket kerest\u00e9k. L\u00e1that\u00f3lag k\u00fczd\u00f6tt, hogy mondjon valamit, de azt\u00e1n feladta, \u00e9s ink\u00e1bb azt k\u00e9rdezte:
\n– Igen\u2026 persze\u2026 de nem inna egy k\u00e1v\u00e9t? Addig kicsit \u00f6sszeszedem \u00e9n is a gondolataimat, hogyan is legyen\u2026 Az a helyzet, hogy a nagysz\u00fcl\u0151k nincsenek itthon, sz\u00f3val fel kell h\u00edvnom valakit, hogy vigy\u00e1zzon a gyerekekre, am\u00edg bemegyek a k\u00f3rh\u00e1zba.
\nK\u00e9s\u0151bb Attila azt gondolta, ezen a ponton kellett volna higgadtnak \u00e9s angoltan\u00e1rnak lennie. De az asszony olyan ellen\u00e1llhatatlanul f\u00e9l\u00e9nk volt – hogy a k\u00e9r\u00e9st, amit az k\u00e9ptelen volt kimondani, Attila k\u00e9ptelen volt visszautas\u00edtani.
\n– \u00c9ppen r\u00e1\u00e9rek, itt maradhatok, am\u00edg megfordul – mondta szinte akarat\u00e1n k\u00edv\u00fcl, azt\u00e1n maga is zavarba j\u00f6tt, \u00fagyhogy gyorsan hozz\u00e1tette.
\n– Egy k\u00e1v\u00e9 t\u00e9nyleg j\u00f3lesne most.
\nDe nem esett j\u00f3l. Mondjuk, nem volt el\u00e9g meleg, de nem ez volt a f\u0151 baj. Attila szerette volna visszasz\u00edvni elhirtelenkedett aj\u00e1nlat\u00e1t, mert \u00fagy \u00e9rezte- \u00e9s j\u00f3l -, hogy ehhez a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 alig-nexus kev\u00e9s, az eg\u00e9sz vigy\u00e1zokagyerekekream\u00edgbem\u00e9sz t\u00fal bizalmas, korai, egysz\u00f3val t\u00fall\u0151tt a c\u00e9lon, gyorsan sietett, pedig lassan akart, lassan kell, a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 t\u00e1vols\u00e1got nem lehet egy ilyen babyszitters\u00e9ggel ledolgozni. Mintha maga az asszony is hirtelen feszengeni kezdett volna:
\n– Nincs t\u00e9nyleg m\u00e1s programja? Ezt igaz\u00e1n nem k\u00edv\u00e1nhatom el \u2026 – \u00e9s Attila gyomra megr\u00e1ndult. Komolyan f\u00e9lt att\u00f3l, hogy a mondatot az asszony az \u201eingyen\u201d sz\u00f3val fejezi be.
\n– Persze, nagyon kedves \u00f6nt\u0151l, \u00e9s \u00e9n nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok\u2026 – folytatta Szigetin\u00e9, azt\u00e1n hirtelen megr\u00e1zta a fej\u00e9t, s halv\u00e1ny, keserny\u00e9s mosoly vir\u00e1gzott ki az arc\u00e1n: – Micsoda egy helyzet!
\nAttila nem mosolyodott el, mereven forgatta a cs\u00e9sz\u00e9j\u00e9t, k\u00ednban volt: hat\u00e1rozottan \u00e9rezte, hogy nem akar k\u00e9szs\u00e9ges k\u00e9zn\u00e9l lev\u0151 lenni, ha m\u00e1r (de ink\u00e1bb: m\u00e9g) seg\u00edt\u0151k\u00e9sz ismer\u0151s nem lehet. Az asszony meg\u00e9rezte, fel\u00e1llt:
\n– Az\u00e9rt m\u00e9g egy telefont megeresztek, h\u00e1tha el\u00e9rem King\u00e1t. \u00cdgy is r\u00e1ment erre a d\u00e9lut\u00e1nja- az est\u00e9j\u00e9t m\u00e1r nem sz\u00edvesen venn\u00e9m el.
\nKinga otthon volt, r\u00e1\u00e9rt, \u00edg\u00e9rte, hogy f\u00e9l\u00f3r\u00e1n bel\u00fcl ott lesz, \u00e9s ennek mag\u00e1ban mind Attila, mind Szigetin\u00e9 \u0151szint\u00e9n \u00f6r\u00fclt.
\n– Na, szerencse a szerencs\u00e9tlens\u00e9gben\u2026pedig \u00e1ltal\u00e1ban h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n sosem \u00e9r r\u00e1 – mondta az asszony, kinyomva a telefonj\u00e1t, \u00e9s Attila elk\u00e9pzelte, ahogy r\u00f3la is hasonl\u00f3an k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s hanghordoz\u00e1sban besz\u00e9l valami harmadiknak. S hab\u00e1r megk\u00f6nnyebb\u00fclt, azt valahogy m\u00e9gis zokon vette, hogy az asszony is. Ugyan, mi a b\u00e1natt\u00f3l tartott? Minek n\u00e9zi \u0151t? Felpattant:
\n– Akkor \u00e9n indulok is.
\n– Ja persze\u2026 – b\u00f3lintott az asszony -, kik\u00eds\u00e9rem. Az arc\u00e1n l\u00e1tszott, hogy gondolatai m\u00e1shol j\u00e1rnak, valami er\u0151sen foglalkoztatja. Azt\u00e1n a kapuban hirtelen egy nagy leveg\u0151t vett, \u00e9s azt k\u00e9rdezte:
\n– Lenne m\u00e9g egy perce? Az a helyzet, hogy a kocsi bent \u00e1ll a gar\u00e1zsban, \u00e9s most el\u00e9g ideges vagyok, sz\u00f3val\u2026 ha esetleg\u2026
\nAttila arc\u00e1r\u00f3l cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6lve hullottak le a feszess\u00e9g \u00e9ppen kem\u00e9nyed\u0151 abroncsai.
\n– Sz\u00edvesen\u2026b\u00e1r \u00e9n sem vagyok egy Niki Lauda\u2026.
\n– Arra nincs is sz\u00fcks\u00e9g – el\u00e9g, ha nem Szigeti Csab\u00e1n\u00e9 – pr\u00f3b\u00e1lkozott egy kis mosollyal \u00fajra az asszony, \u00e9s az \u00f6nir\u00f3nia \u2013 Attila legal\u00e1bb is \u00fagy tal\u00e1lta – nagyon j\u00f3l \u00e1llt neki.
\n– H\u00e1t j\u00f3 – \u00e9s Szigetin\u00e9 m\u00e1r ny\u00fajtotta is a slusszkulcsot, a f\u00e9rfi szinte \u00e9rezni v\u00e9lte a f\u00e9mes t\u00e1rgyon az izgalomt\u00f3l p\u00e1r\u00e1s n\u0151i teny\u00e9r meleg\u00e9t. Azt\u00e1n besz\u00e1llt a Volvoba, \u00e9s kicsit k\u00f6rben\u00e9zte a m\u0171szerfalat, merthogy t\u00e9nyleg nem volt egy Niki Lauda.
\nEtt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl baj n\u00e9lk\u00fcl kitolatott. Az asszony mellett m\u00e1r ott \u201edrukkolt\u201d neki a k\u00e9t gyerek is – G\u00e1borka felk\u00e9redzkedett az anyja \u00f6l\u00e9be, s tartotta a kez\u00e9t, hogy elvegye a kulcsot.
\n– Nekem add! – pender\u00fclt a kocsi el\u00e9 Andika is. Attila hol az egyik, hol a m\u00e1sik gyerekre n\u00e9zett, azt\u00e1n az anyjukra, aki fej\u00e9t ingatta, mintegy azt mondva: nem tudom\u2026. A f\u00e9rfi leguggolt a kisl\u00e1ny el\u00e9:
\n– Legjobb lesz, ha anyuk\u00e1dnak adom – egy ilyen kulcs komoly dolog.<\/p>\n
Folytatjuk<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Legk\u00f6zelebb szombat d\u00e9lut\u00e1n cs\u00f6ngetett be Attila Szigeti\u00e9khez. Ez\u00fattal kocsival j\u00f6tt (az apj\u00e1\u00e9val, aki M\u00e9sz\u00e1ros Julianna kiad\u00f3s h\u00e9tv\u00e9gi csal\u00e1di eb\u00e9dje ut\u00e1n szinte r\u00e1tukm\u00e1lta a fi\u00e1ra, hogy \u00edgy menjen el az angol\u00f3r\u00e1ra), \u00e9s otthon volt mindenki. Szigeti nyitott ajt\u00f3t – am\u00fagy laz\u00e1n, budmiltrik\u00f3san\/sortosan, f\u0171ny\u00edr\u00f3san. Attila er\u0151s pr\u00fcszk\u00f6l\u00e9sbe kezdett a frissen lev\u00e1gott f\u0171 por\u00e1t\u00f3l, s Szigeti egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 mosollyal […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-97073","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97073","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97073"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97073\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97073"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97073"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97073"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}