M\u00e1snap Attila a gy\u0151ztesek k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv\u00e9vel \u00e9bredt. (Vagy esetleg a viszonzott szerelmesek k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv\u00e9vel? Net\u00e1n a k\u00f6nny\u0171 gy\u0151zelmet arat\u00f3 viszonzott szerelmesek k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv\u00e9vel?) Erre m\u00e9g \u0151 sem nagyon tudott volna v\u00e1laszolni, \u00edgy h\u00e1t mi sem tesz\u00fcnk r\u00e1 k\u00eds\u00e9rletet. Legyen annyi el\u00e9g, hogy kin\u00e9zett garzonja ablak\u00e1b\u00f3l a lenti j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9rre, \u00e9s mindent szeretett: a hint\u00e1kat, a szaladg\u00e1l\u00f3 kis pulit, pocakos gazd\u00e1j\u00e1t, aki \u00e9ppen telefon\u00e1lt, az el\u0151buk\u00f3 nap foltjait a f\u00fcv\u00f6n (\u00e9s nem jutott esz\u00e9be a lekasz\u00e1latlan parlagf\u0171 meg az \u0151 n\u00e9ha orbit\u00e1lis t\u00fcssz\u00f6g\u00e9se).
\nA l\u00e1tv\u00e1nyra n\u00e9mi freudi ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l az\u00e9rt t\u00fcssz\u00f6g\u00f6tt egy p\u00e1rat, de a zuhany alatt ez is elm\u00falt. Csak az a k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv, az maradt vele eg\u00e9sz nap. Eg\u00e9sz vas\u00e1rnap, merthogy vas\u00e1rnap volt. Ily m\u00f3don a csal\u00e1di eb\u00e9d napja, ahol megint tal\u00e1lkozhatott a gondterhelt \u00e9s j\u00f3 \u00e9tv\u00e1gy\u00fa fiv\u00e9rekkel, az agyondolgozott \u00e9s emiatt cseppet sem szomorkod\u00f3 anyj\u00e1val, akivel elbesz\u00e9lgetett mosogat\u00e1s k\u00f6zben, azt\u00e1n elindult Kuna Imre hobbij\u00e1ra a B\u00f6ll-k\u00f6nyvvel.
\nKuna Imre hobbija b\u00edzv\u00e1st p\u00e1ly\u00e1zhatott volna a leghobbisabb hobbi c\u00edmre, merthogy minden \u00edz\u00e9ben mag\u00e1n viselte egy agr\u00e1riumhoz mit sem \u00e9rt\u0151 amat\u0151r keze nyom\u00e1t (pontosabban nem viselte mag\u00e1n semmilyen k\u00e9z nyom\u00e1t).
\n\u00c9vekkel kor\u00e1bban \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a tan\u00e1r \u00far valamelyik felmen\u0151j\u00e9t\u0151l egy pici egyszob\u00e1ssal egy\u00fctt, \u00e9s \u00e9vr\u0151l \u00e9vre viharos \u00e1br\u00e1ndokkal indult neki a tavaszi r\u00fcgyfakad\u00e1snak, feles\u00e9g\u00e9t azzal biztatva, hogy az \u00e9ppen \u00fcltetend\u0151b\u0151l majd eltehet t\u00e9lire is. Azt\u00e1n szel\u00edd borong\u00e1ssal elid\u0151z\u00f6tt a tekintete a be nem \u00fcltetett kis kert kusza b\u00e9k\u00e9j\u00e9n a m\u00e1jus v\u00e9gi nagy \u00e9retts\u00e9gi dolgozatjav\u00edt\u00e1s kis sz\u00fcneteiben. \u201eMajd j\u00f6v\u0151re\u201d – mondta feles\u00e9g\u00e9nek, aki gyakran m\u00e9g a f\u00fcvet is \u201eut\u00e1na ny\u00edrta\u201d, l\u00e9v\u00e9n, hogy matematik\u00e1t tan\u00edtott, \u00e9s t\u00f6bb volt benne a realit\u00e1s\u00e9rz\u00e9k, mint hum\u00e1n szakos \u00e9lete p\u00e1rj\u00e1ban, aki jobban szeretett olvasni, mint kert\u00e9szkedni.
\n\u00c9ppen ezt tette akkor is, amikor Attila bekerekezett a kis kertbe, F\u00fcge lelkes farkcs\u00f3v\u00e1l\u00e1sa k\u00f6zben. Ahogy let\u00e1masztotta a biciklit, azonnal t\u00fcssz\u00f6gni kezdett. F\u00fcge b\u00e1natosan \u00e9s udvariasan megv\u00e1rta az orrf\u00fav\u00e1st, miel\u0151tt r\u00e1ugrott Attil\u00e1ra.
\n\u2013 F\u00fcge! \u2013 ki\u00e1ltott r\u00e1 Kun Imre, aki kez\u00e9ben a nyitott k\u00f6nyvvel m\u00e1r ott \u00e1llt a bicikli mellett. \u2014El\u00e9g legyen! De j\u00f3, hogy itt vagy. Remek barackp\u00e1link\u00e1m van. Erzsike b\u00e1tyja csin\u00e1lta. Van vagy 10 f\u00e1ja. – L\u00e1that\u00f3lag cs\u00f6ppet sem b\u00e1nta, hogy nekik meg egy se, hab\u00e1r erre ny\u00edlt volna t\u00e9r.
\nA p\u00e1link\u00e1t v\u00e9g\u00fcl nem azon a teraszon k\u00f3stolt\u00e1k meg, ahol eleddig Kuna Imre olvasgatott: szinte azonnal bel\u00e1tta, hogy Attila allergi\u00e1ja \u00e9s az \u0151 kertje nem kompatibilisak. Bent j\u00f3les\u0151 h\u0171v\u00f6s volt, Erzsike az egyetlen szoba m\u00e9ly\u00e9n szieszt\u00e1zott.
\n\u2013Tetszett? – k\u00e9rdezte Kuna Imre, amikor Attila visszaadta a k\u00f6nyvet, \u00e9s mint mindig, hosszas \u00e9s \u00e9lvezetes elmefuttat\u00e1sba kezdett. Cigarett\u00e1j\u00e1n k\u00f6zben sz\u00e9pen n\u00f6vekedett a hamu, \u00e9s Attila \u00f6r\u00f6mteli \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, amely elfogta, ha ennek a lelkes, finom intellektusnak a k\u00f6zel\u00e9ben tart\u00f3zkodott, csak fokozta az a kis adrenalin, amellyel azt figyelte, le fog-e esni a hamu, miel\u0151tt a tan\u00e1r \u00far \u00e9szreveszi, kilyuggatva vele a viaszosv\u00e1sznat. Volt m\u00e1r r\u00e1 p\u00e9lda, mint ahogy azt a ter\u00edt\u0151n l\u00e9v\u0151 n\u00e9h\u00e1ny lyukacska \u00e9kesen bizony\u00edtotta. (Nem esett le. Ez egyszer…)
\n\u2013 Te \u2013 v\u00e1ltott t\u00e9m\u00e1t lassan Kun Imre \u2013, am\u00fagy tan\u00edtasz a 12 b-ben?
\n\u2013 Igen, de nem az eg\u00e9sz oszt\u00e1lyt, tudod, angolb\u00f3l t\u00f6bb oszt\u00e1lyb\u00f3l j\u00f6nnek.
\n\u2013 Ja persze – r\u00e1ntott egyet a nadr\u00e1gj\u00e1n a tan\u00e1r \u00far, amely mindig le akart esni r\u00f3la, de nadr\u00e1gtart\u00f3val a helyzet kezelhet\u0151 volt az iskol\u00e1ban. Otthon nem hordott ilyesmit. – K\u00e9pzeld, j\u00f6tt egy \u00faj gyerek – harminchat mell\u00e9 a hetedik\u2026 \u00cdgy sz\u00e9p Adyt tan\u00edtani\u2026
\n\u2013 36 vagy 37 m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 mindegy, nem? – mondta Attila annak az angol szakosnak az \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9g\u00e9vel, aki feleannyi gyereknek tan\u00edtja a t\u00e1rgy\u00e1t ugyannyi p\u00e9nz\u00e9rt.
\n\u2013 Mondasz valamit – hagyta r\u00e1 Kuna Imre. M\u00e1r t\u00fal volt azon, hogy a szakmabeli m\u00e9lt\u00e1nytalans\u00e1gokon keseregjen. Egy\u00e9b m\u00e9lt\u00e1nytalans\u00e1gokon sem borongott m\u00e1r. – Csak nem \u00e9rtem, m\u00e9rt v\u00e1lt valaki iskol\u00e1t az utols\u00f3 \u00e9vben\u2026 Azt \u00e9rtem, m\u00e9rt vett\u00fck \u00e1t\u2026 a jegyz\u0151 fia\u2026 El\u00e9g nagy az eg\u00f3ja \u00edgy, els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre\u2026
\n– Majd let\u00f6r\u00f6d – mondta Attila minden meggy\u0151z\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Kuna Imr\u00e9n\u00e9l vajsz\u00edv\u00f3bb tan\u00e1rt nem ismert az iskola.
\n– H\u00e1t\u2026 tal\u00e1n\u2026- p\u00f6ck\u00f6lte le az \u00f6sszegy\u0171lt hamut a tan\u00e1r \u00far, s \u00fajra t\u00f6lt\u00f6tt Attil\u00e1nak, aki kezdett vesz\u00e9lyesen el\u00e1lmosodni. \u2013 Nem j\u00f6tt\u00e9l tegnap a meccsre.
\nKuna Imre szem\u00e9ly\u00e9nek saj\u00e1tos tal\u00e1nya volt, hogy az irodalom verb\u00e1lis gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9vel majdnem vetekedett m\u00e1sik nagy szerelm\u00e9nek, az amat\u0151r futballnak az izgalma. Maga m\u00e1r nem j\u00e1tszott r\u00e9gen, az ifj\u00fas\u00e1gi szakoszt\u00e1lyban edz\u0151sk\u00f6d\u00f6tt, m\u00e9rs\u00e9kelt, de az\u00e9rt a gyerekeknek \u00e9s mag\u00e1nak is el\u00e9g \u00f6r\u00f6m\u00f6t hoz\u00f3 sikerrel. Szombat d\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt voltak a meccsek, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get igaz\u00e1b\u00f3l nagyr\u00e9szt a szurkol\u00f3 sz\u00fcl\u0151k alkott\u00e1k. N\u00e9ha elment Attila is. Volt a k\u00f6zelben egy kiskocsma. J\u00f3 volt a csapolt s\u00f6r\u00fck.
\n– Nem, nem tudtam menni. \u00d3r\u00e1m volt – szabadkozott.
\n– Szombat d\u00e9lut\u00e1n? J\u00f3 \u00e9g\u2026 az\u00e9rt nem kell mindig p\u00e9nzt keresni\u2026
\n– Nyilv\u00e1n jobb lenne h\u00e9tk\u00f6znap, \u00e9s a munkahelyemen\u2026 De ez am\u00fagy el\u00e9g lightos\u2026 kicsiknek tartok \u00f3r\u00e1t, ink\u00e1bb csak mond\u00f3k\u00e1zunk, ilyenek.
\n– Hu\u2026 na, ez az, amihez nekem b\u00e1r biztosan nem lenne energi\u00e1m\u2026 Legal\u00e1bb meg\u00e9ri?
\nMost erre mit v\u00e1laszoljon, k\u00e9rdezte mag\u00e1ban Attila, \u00e9s Ildi arc\u00e1ra gondolt.
\n\u2013 H\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen meg. A Szigeti ikreit tan\u00edtom.
\n\u2013 Az alpolg\u00e1rmesterr\u0151l besz\u00e9lsz? – kapta fel a fej\u00e9t Kuna Imre.
\n\u2013 Ismered \u0151ket?
\n\u2013 Igen\u2026 tan\u00edtottam Csab\u00e1t\u2026 nagyon\u2026 \u00f6ntudatos gyerek volt. Gondoltam, hogy sokra viszi. Ha sokra vitte.
\n\u2013 Nem vitte?
\n\u2013 H\u00e1t azt Neked kell tudnod. Biztos, hogy a maga m\u00f3dj\u00e1n tehets\u00e9ges\u2026 H\u00e1ny \u00e9vesek a kicsik?
\n\u2013 5 – felelte Attila, \u00e9s furcsa \u00e9rz\u00e9se t\u00e1madt. Szinte neheztelt a tan\u00e1r \u00farra, mintha b\u00e1ntani k\u00e9sz\u00fclne a gyerekeket. – Helyesek.
\n\u2013 Gondolom\u2026 Most akkor minden szombaton ez lesz? Mondjak le az \u00e9n legmegb\u00edzhat\u00f3bb szurkol\u00f3mr\u00f3l?
\n\u2013 Egyel\u0151re. Nem hiszem, hogy sok\u00e1ig tart. Az ilyesmit el\u00e9g hamar megunj\u00e1k vagy a gyerekek vagy a sz\u00fcl\u0151k. \u2013 \u00c9s ahogy ezt mondta, Attil\u00e1t er\u0151s inger\u00fclt\u00e9g fogta el.
\n\u2013Sz\u00f3val befurakodt\u00e1l a high societybe- csillogtatta meg Kuna Imre igencsak alkalmi angoltud\u00e1s\u00e1t. – Ezek a mag\u00e1n\u00f3r\u00e1k\u2026 de gy\u0171l\u00f6ltem a v\u00e9g\u00e9n\u2026 Ha csak meghallottam a cseng\u0151t, m\u00e1r a falba tudtam volna verni a fejemet. J\u00e9zusom, ha szeg\u00e9ny delikvensek l\u00e1tt\u00e1k volna… Azt\u00e1n persze angyali mosollyal nyitottam nekik ajt\u00f3t, \u00e9n, az \u00e1lnok k\u00e9pmutat\u00f3\u2026 De te\u2026 mindj\u00e1rt elalszol. Felteszek egy k\u00e1v\u00e9t, meg keresek egy k\u00f6nyvet.
\nKuna Imre l\u00e1tta el rendszeres \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint kihagyhatatlan olvasnival\u00f3val Attil\u00e1t, aki k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s kor\u00e1ban nem nagyon m\u00falatta ilyesmivel az id\u0151t… Sz\u00f3val, volt behoznival\u00f3ja.
\n\u2013 Ez most egy cseh- rakta a leg\u00fajabb k\u00f6nyvet Kuna Imre az asztalra. Attila r\u00e1pillantott. \u201eA l\u00e9t elviselhetetlen k\u00f6nny\u0171s\u00e9ge-
\n\u2013 M\u00e1r a c\u00edm Nobel-d\u00edjat \u00e9rdemelne – mondta a tan\u00e1r \u00far, k\u00f6vetve Attila tekintet\u00e9t. \u2013 \u00c9lvezni fogod.
\nAttila nem k\u00e9telkedett benne, de \u00fagy \u00e9rezte, \u00e9let\u00e9t most egy \u00e1gy\u00e9rt\u2026 \u00cdgy azt\u00e1n elk\u00f6sz\u00f6nt, m\u00e9g miel\u0151tt Erzsike fel\u00e9bredt volna d\u00e9lut\u00e1ni szieszt\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Kuna Imre kik\u00eds\u00e9rte, \u00e9s most sem siker\u00fclt F\u00fcg\u00e9t megakad\u00e1lyoznia abban, hogy r\u00e1 ne ugorjon b\u00facs\u00faz\u00f3ul Attil\u00e1ra, \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gosan meg ne nyalintsa annak arc\u00e1t. Attila a legk\u00f6zelebbi sarokn\u00e1l meg\u00e1llt, \u00e9s hosszan d\u00f6rzs\u00f6lte az arc\u00e1t a zsebkend\u0151j\u00e9vel. Azt\u00e1n haza kerekezett a boldog\u00edt\u00f3 \u00e1gy fel\u00e9, h\u00e1tizs\u00e1kj\u00e1ban a l\u00e9t elviselhetetlen k\u00f6nny\u0171s\u00e9g\u00e9vel. \u00c9s jegyezz\u00fck meg: az volt, m\u00e1rmint a l\u00e9t, t\u00e9nyleg k\u00f6nny\u0171 volt, de nagyon is elviselhet\u0151en, az \u00e9dess\u00e9g\u00e9r\u0151l nem is sz\u00f3lva. Igen, k\u00f6nny\u0171 \u00e9s \u00e9des volt \u00e9s\u2026 \u00c9s m\u00e9g milyen is? A kell\u0151 sz\u00f3t Attila nem tal\u00e1lta. An\u00e9lk\u00fcl mer\u00fclt \u00e1lomba. K\u00f6nny\u0171be, \u00e9desbe.<\/p>\n
Folytatjuk<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u00e1snap Attila a gy\u0151ztesek k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv\u00e9vel \u00e9bredt. (Vagy esetleg a viszonzott szerelmesek k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv\u00e9vel? Net\u00e1n a k\u00f6nny\u0171 gy\u0151zelmet arat\u00f3 viszonzott szerelmesek k\u00f6nny\u0171 sz\u00edv\u00e9vel?) Erre m\u00e9g \u0151 sem nagyon tudott volna v\u00e1laszolni, \u00edgy h\u00e1t mi sem tesz\u00fcnk r\u00e1 k\u00eds\u00e9rletet. Legyen annyi el\u00e9g, hogy kin\u00e9zett garzonja ablak\u00e1b\u00f3l a lenti j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9rre, \u00e9s mindent szeretett: a hint\u00e1kat, a szaladg\u00e1l\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-97168","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97168","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97168"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97168\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97168"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97168"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97168"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}