Ildi is \u00fagy l\u00e9pett be a h\u00e1zba, hogy a val\u00f3s\u00e1g dimenzi\u00f3ja alig l\u00e9tezett, de azt\u00e1n megl\u00e1tta a nappaliban \u00fcl\u0151 Csab\u00e1t, \u00e9s az r\u00f6gt\u00f6n lecsapott r\u00e1. A f\u00e9rfi nyilv\u00e1n kor\u00e1bban \u00e9rt haza, mint szokott. L\u00e1tsz\u00f3lag tv-t n\u00e9zett, de az asszony \u00e9rezte, hogy fogalma sincs, mi megy a m\u0171sorban. \u0150t v\u00e1rta, \u00e9s tudja, merre j\u00e1rt.
\n– Gyerekek? – k\u00e9rdezte. Csak nem besz\u00e9lni, err\u0151l nem.
\n– M\u00e9g any\u00e1mn\u00e1l.
\n– M\u00e9rt nem ment\u00e9l el \u00e9rt\u00fck?
\n– Gondoltam, az anyjuk megteszi, hiszen m\u00e1s dolga nincsen. Vagy igen?
\nIldit el\u00f6nt\u00f6tte az indulat. Hogy fogja kib\u00edrni ezzel a f\u00e9rfival? De f\u00e9kezte mag\u00e1t.
\n– Az anyjuk, akinek, – ahogy mondtad – semmi dolga, \u00e9ppen bev\u00e1s\u00e1rolt vacsor\u00e1ra meg h\u00e9tv\u00e9g\u00e9re. \u2013 Ildi 10 perc alatt \u00f6sszeszedett a SPARban egy j\u00f3kora bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3szatyorra val\u00f3 alibit. Most a f\u00f6ldre rakta, de Csaba r\u00e1 se heder\u00edtett.
\n– H\u00e1t persze- mondta keser\u0171 nevet\u00e9ssel, tov\u00e1bbra is a tv-t n\u00e9zve.
\nIldi \u00fagy \u00e9rezte, megfullad ebben a n\u00e9gyszemk\u00f6ztis\u00e9gben. El\u0151vette a slusszkulcsot.
\n– Na j\u00f3, megyek a gyerekek\u00e9rt.
\nMik\u00f6zben – gondolkod\u00e1s \u00e9s gond n\u00e9lk\u00fcl – kitolatott, megjelent a f\u00e9rje is a kapuban, \u00e9s odaki\u00e1ltott:
\n– Azt\u00e1n nehogy v\u00e9letlen\u00fcl elt\u00e9vedj \u00fatk\u00f6zben!<\/p>\n
Mire az any\u00f3s\u00e1hoz \u00e9rt, Ildi let\u00f6r\u00f6lte a k\u00f6nnyeit. V\u00e9gigs\u00edrta az utat, \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbe volt esve. \u00dagy \u00e9rezte, b\u00e1rmi is forog kock\u00e1n, t\u00fal nagy v\u00e1llal\u00e1s e f\u00e9rfi mellett maradnia. T\u00fal van rajta. Nem k\u00e9pes r\u00e1. M\u00e9g abban sem volt biztos, hogy vissza tud menni ma este a h\u00e1zba. Azt\u00e1n megl\u00e1tta a gyerekeket, akik any\u00f3sa cic\u00e1j\u00e1val j\u00e1tszottak.
\nAndika a f\u0171ben \u00fclt, olyan egyenes h\u00e1ttal, ahogy csak kisgyerekek tudnak \u00fclni. Szokny\u00e1j\u00e1b\u00f3l el\u0151kandik\u00e1ltak pipasz\u00e1r l\u00e1bai, a kiscica ott dorombolt az \u00f6l\u00e9ben. G\u00e1borka t\u00e9rdelt mellette, \u00e9s kicsit \u00f3vatosan cir\u00f3gatta az \u00e1llatot. Azt\u00e1n amikor az k\u00e9jesen ny\u00fajt\u00f3zott egyet, ijedten visszah\u00fazta a kez\u00e9t, sz\u00e9p kis arc\u00e1n f\u00e9lelem futott \u00e1t. Ildi \u00fajra s\u00edrni kezdett. Haza kell menni. V\u00e9gleg haza.<\/p>\n
Attila egy hete hi\u00e1ba v\u00e1rt arra, hogy megcs\u00f6rrenjen a telefon. Ny\u00e1ri sz\u00fcnet volt, m\u00e9g nehezebben teltek a napok. Pr\u00f3b\u00e1lta gyilkolni az id\u0151t, de semminek sem volt \u00e9rtelme. Ak\u00e1rmerre j\u00e1rt, ak\u00e1rmit csin\u00e1lt, csak a telefonj\u00e1t figyelte. V\u00e9g\u00fcl len\u00e9m\u00edtotta, hogy ne rem\u00e9ljen, vagyis azt rem\u00e9lhesse, hogy sz\u00f3l, ha nem hallja is. F\u00e9l\u00f3r\u00e1nk\u00e9nt megn\u00e9zte. A k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e9l\u00f3r\u00e1ig azt\u00e1n valahogy eltelt az id\u0151. K\u00e9s\u0151bb k\u00e9nyszer\u00edtette mag\u00e1t, hogy otthon hagyja – \u00edgy ment el a szok\u00e1sos vas\u00e1rnapi eb\u00e9dre is, \u00e9s alig v\u00e1rta, hogy haza\u00e9rjen. Anyja hi\u00e1ba marasztalta.
\n– Olyan ny\u00fazott vagy, alig ett\u00e9l – sim\u00edtott v\u00e9gig fia homlok\u00e1n.
\n– Majd kipihenem magam. Ny\u00e1ri sz\u00fcnet van.
\n– Nem m\u00e9sz az ikrekhez sem? – k\u00e9rdezett bele az apja az asztalt\u00f3l, \u00e9s Attila gyomra \u00f6sszer\u00e1ndult.
\n– Nekik is sz\u00fcnet van – mondta. R\u00e1\u00e9r az apja megtudni, hogy \u0151szt\u0151l sem megy. \u00c9s hirtelen nagyon f\u00e1jni kezdett neki, hogy nem l\u00e1tja t\u00f6bb\u00e9 a gyerekeket.
\nAhogy bel\u00e9pett a szob\u00e1j\u00e1ba, r\u00f6gt\u00f6n a telefont n\u00e9zte. Volt egy \u00fczenet.
\n\u201eTe volt\u00e1l \u00e9s maradsz a legjobb dolog az \u00e9letemben. De nem tudok \u00e9lni a gyerekek n\u00e9lk\u00fcl. N\u00e9lk\u00fcled tal\u00e1n megtanulok. Meg kell pr\u00f3b\u00e1lnom. Szeretlek.\u201d
\nAttila csak \u00fclt, hosszan n\u00e9zett maga el\u00e9. Mintha hirtelen \u00f3lomb\u00f3l lettek volna a tagjai. Valahogy m\u00e9gis k\u00f6nnyebb lett minden \u2013 eld\u0151lt. Marad ez az \u00f3loms\u00faly. Nincs m\u00e1r mi m\u00e1sra v\u00e1rni. Neh\u00e9z \u00e1lomba mer\u00fclt.
\nKora este \u00e9bredt fel, lelk\u00e9ben alig viselhet\u0151 szomor\u00fas\u00e1ggal. \u00c1ltal\u00e1ban is \u00edgy \u00e9bredt, ha nappali \u00e1lomb\u00f3l t\u00e9rt vissza – nem siker\u00fclt r\u00e1csatlakoznia a val\u00f3s\u00e1g megszokott hull\u00e1mhossz\u00e1ra, \u00e9s a hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g \u00e9rz\u00e9se nagyon lassan m\u00falott. Kib\u00edrhatatlan b\u00e1nat szorongatta, hirtelen felpattant, be\u00e1llt a hideg zuhany al\u00e1, azt\u00e1n felh\u00edvta Kuna Imr\u00e9t:
\n– Szervusz, Atik\u00e1m – sz\u00f3lt bele a szok\u00e1sos kedvess\u00e9ggel a telefonba a tan\u00e1r \u00far. – Itt \u00fcl\u00f6k a kertben, \u00e9s egyed\u00fcl k\u00f3stolgatom a meggybort. K\u00e9ne valaki mell\u00e9m. – Attila mindig csod\u00e1lta Kuna Imre hatodik \u00e9rz\u00e9k\u00e9t.
\n– Akkor megyek – mondta k\u00f6nnybe l\u00e1badt szemmel.
\nM\u00e1r alkonyodott, mikor oda\u00e9rt Kuna Imr\u00e9\u00e9k hobbij\u00e1ra. F\u00fcge szok\u00e1sos lelkes \u00fcdv\u00f6zl\u00e9se ut\u00e1n le\u00fclt a m\u00e9z\u00e9des leveg\u0151be, az asztal mell\u00e9.
\n-Hogyhogy magadban, tan\u00e1r \u00far?
\n– Erzsi elment a testv\u00e9r\u00e9hez. Valami unokatestv\u00e9r tal\u00e1lkoz\u00f3. Minden \u00e9vben van, 3 nap. \u00c9n meg \u0151rz\u0151m a h\u00e1zat F\u00fcg\u00e9vel.
\n– Milyen csend van itt – s\u00f3hajtott Attila. Kuna Imre r\u00e1n\u00e9zett.
\n– Igen\u2026 egy ilyen fiatal tit\u00e1nnak biztos unalmas, nemigaz?
\n– Nem. Nagyon is j\u00f3. Ide k\u00e9ne k\u00f6lt\u00f6zn\u00f6m a k\u00f6rny\u00e9kre.
\n– Ahhoz kicsit m\u00e9g b\u00f6lcs\u00fclj.
\nAzt\u00e1n sok mindenr\u0151l besz\u00e9lgettek. Attila hi\u00e1ba v\u00e1rta, hogy kicsit k\u00f6nnyebb legyen. V\u00e9g\u00fcl Kuna Imre megk\u00e9rdezte:
\n– Mi van, Ati? Nagyon kedvetlen vagy.
\nAttila kicsit sz\u00e9d\u00fclt a bort\u00f3l, mert nem evett semmit. El akarta mondani.
\n– Szerelmes vagyok.
\n– M\u00e1zlista.
\n– \u00c9s nem lehet. Nem lehet. Nem tud elv\u00e1lni.
\nKuna Imre hatodik \u00e9rz\u00e9ke megint m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe j\u00f6tt.
\n– Az baj. B\u00e1jos asszony, de ezt \u2026 nem biztos, hogy \u00e9rdemes.
\nAttila a pohar\u00e1t forgatva b\u00f3lintott.
\n– Am\u00fagy se vagyok d\u00f6nt\u00e9si helyzetben. \u0150 d\u00f6nt\u00f6tt helyettem.
\n– Tapasztalatom szerint az ilyen d\u00f6nt\u00e9sek nem mindig v\u00e9glegesek. De \u00f3va inten\u00e9lek att\u00f3l, hogy belebonyol\u00f3dj. Sejtem, hogy neh\u00e9z. De tudod, valahogy m\u00e9gis irigyellek, a szerelem\u2026 \u00e1ldott \u00e1llapot.
\n– Csak \u00e9ppen nem sz\u00fcletik semmi bel\u0151le\u2026
\n– Dehogynem\u2026 eml\u00e9k, tapasztalat, tud\u00e1s. K\u00e9s\u0151bb, persze, sokkal k\u00e9s\u0151bb. Most a szenved\u00e9s van. De \u00e9l a lelked.
\n– \u00c9n ehhez nem vagyok el\u00e9g irodalm\u00e1r – ingatta Attila a fej\u00e9t.
\n– H\u00e1t persze\u2026 Van m\u00e9g bent egy \u00fcveggel ebb\u0151l a borb\u00f3l.
\nAttila aznap este Kuna Imre hobbij\u00e1n aludt. Reggel a verand\u00e1n k\u00e1v\u00e9ztak, f\u00e1j\u00f3 fejjel. A f\u0171 harmatos volt a kertben.
\n– Sz\u00e9pek itt a reggelek – mondta Attila. Kicsit k\u00f6nnyebb volt.
\n– Igen. T\u00fal sz\u00e9pek, hogy elszalasszam \u0151ket. \u0150szt\u0151l nyugd\u00edjba megyek – mondta Kuna Imre.<\/p>\n
Folytatjuk<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ildi is \u00fagy l\u00e9pett be a h\u00e1zba, hogy a val\u00f3s\u00e1g dimenzi\u00f3ja alig l\u00e9tezett, de azt\u00e1n megl\u00e1tta a nappaliban \u00fcl\u0151 Csab\u00e1t, \u00e9s az r\u00f6gt\u00f6n lecsapott r\u00e1. A f\u00e9rfi nyilv\u00e1n kor\u00e1bban \u00e9rt haza, mint szokott. L\u00e1tsz\u00f3lag tv-t n\u00e9zett, de az asszony \u00e9rezte, hogy fogalma sincs, mi megy a m\u0171sorban. \u0150t v\u00e1rta, \u00e9s tudja, merre j\u00e1rt. – Gyerekek? […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-97273","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97273","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97273"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97273\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97273"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97273"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97273"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}