{"id":97422,"date":"2021-09-03T02:50:11","date_gmt":"2021-09-03T02:50:11","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=97422"},"modified":"2021-09-02T14:11:26","modified_gmt":"2021-09-02T14:11:26","slug":"albert-csilla-halvanyvoros-es-halvanyfekete-30-parafrazis-regeny-tortenik-a-2020-as-evek-elejen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=97422","title":{"rendered":"Albert Csilla: Halv\u00e1nyv\u00f6r\u00f6s \u00e9s halv\u00e1nyfekete (30) \/ Parafr\u00e1zis-reg\u00e9ny \/ T\u00f6rt\u00e9nik a 2020-as \u00e9vek elej\u00e9n"},"content":{"rendered":"

III. St\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/em><\/h2>\n

A magasban<\/strong><\/em><\/h2>\n

Gajdos betartotta a szav\u00e1t – nem Attila f\u0151zte a k\u00e1v\u00e9t. Ezenk\u00edv\u00fcl azonban rengeteg minden m\u00e1st csin\u00e1lt, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 kedvvel. V\u00e1ltozatosak voltak a feladatok, \u00e9s b\u00e1r val\u00f3ban a k\u00e9pzetts\u00e9ge \u00e9s intellektusa alatt maradtak, a logisztikai kih\u00edv\u00e1sok lek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k. Nem nagyon zavarta, hogy elszigetelt volt abban a csupaablak irod\u00e1ban – a t\u00f6bbi alkalmazottal gyakorlatilag alig volt kapcsolata, csak n\u00e9h\u00e1nyukat ismerte, akik valami\u00e9rt Gajdoshoz j\u00f6ttek. Ritk\u00e1n kellett v\u00e1rakozniuk – annyit szinte sosem, hogy besz\u00e9lgetni kezdjenek, \u00e9s Attila \u00fagy gondolta, ez \u00edgy is van rendj\u00e9n. Ink\u00e1bb Gajdoshoz, mint a v\u00e1rakoz\u00f3 alkalmazottakhoz tartozott. Ezt annak ellen\u00e9re \u00e9rezte \u00edgy, hogy val\u00f3j\u00e1ban igen kev\u00e9s szem\u00e9lyes fel\u00fclet volt, ahol a f\u0151n\u00f6k\u00e9vel tal\u00e1lkozott, sz\u00f3t v\u00e1ltott. Mire reggel be\u00e9rt az irod\u00e1ba, m\u00e1r hallotta, hogy Gajdos bent telefon\u00e1l, \u00e9s utas\u00edt\u00e1sait, az aktu\u00e1lis feladatokat emailen k\u00fcldte el. El\u0151fordult, hogy Attila csak akkor l\u00e1tta el\u0151sz\u00f6r, amikor pontban 1 \u00f3rakor eb\u00e9delni ment, \u00e9s egy k\u00f6sz\u00f6n\u00e9sen k\u00edv\u00fcl nem nagyon futotta egy\u00e9bre. Az els\u0151 napok egyik\u00e9n Gajdos ugyan \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, Attila hol eb\u00e9del, de arc\u00e1n megint az a tot\u00e1lis \u00e9rdektelelens\u00e9g suhant \u00e1t, amit Attila oly nehezen viselt, \u00e9s aminek f\u00e9ny\u00e9ben nem sz\u00e1nd\u00e9kozott a v\u00e1laszad\u00e1st sem komolyan venni. „Nem szoktam eb\u00e9delni”- hazudta h\u00e1t, \u00e9s mihelyt Gajdos lement a l\u00e9pcs\u0151n, el\u0151vette a szendvics\u00e9t. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt r\u00e1szokott arra, hogy vacsor\u00e1ra evett meleget – nem volt a k\u00f6zelben gyors\u00e9tkezde, a t\u00f6bbs\u00e9g rendelte az \u00e9telt. Eleinte m\u00e9g k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt arra, hogy ha eb\u00e9d ut\u00e1n Gajdos visszaj\u00f6n, pr\u00f3b\u00e1l mondani valami szem\u00e9lyeset, de el\u00e9g volt Gajdos arc\u00e1ra n\u00e9znie, hogy err\u0151l r\u00f6gt\u00f6n lemondjon. Hamar meg\u00e9rtette, hogy f\u0151n\u00f6ke elv\u00e1r\u00e1saihoz igazodva nincs oka aggodalomra, mert Gajdos k\u00f6vetel ugyan, de korrekt – s enn\u00e9l t\u00f6bbre nem nagyon sz\u00e1m\u00edthat. Ez n\u00e9ha jobban b\u00e1ntotta, mint kor\u00e1bbi miniszt\u00e9riumi felettesei ny\u00edlt ellenszenve vagy demonstr\u00e1lt hatalomgyakorl\u00e1sa. Azok legal\u00e1bb „l\u00e1tt\u00e1k” \u0151t.
\nEz a kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1g csup\u00e1n m\u00e1s alakot \u00f6lt\u00f6tt, de l\u00e9nyeg\u00e9ben akkor is megmaradt, amikor p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n Attila a laptopj\u00e1val bement Gajdos irod\u00e1j\u00e1ba, aki elmondta neki a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e9t menetrendj\u00e9t, teend\u0151it. Attila jegyzetelt, \u00e9s csak ritk\u00e1n k\u00e9rdezett. Gajdos ilyenkor felkapta a fej\u00e9t, mint aki meglep\u0151d\u00f6tt \u00e9s m\u00e9rlegeli, hely\u00e9nval\u00f3-e a k\u00e9rd\u00e9s. M\u00e9g nem fordult el\u0151, hogy ne tartotta volna annak, \u00e9s Attila erre k\u00ednosan \u00fcgyelt is. Miut\u00e1n megt\u00f6rt\u00e9nt az egyeztet\u00e9s, Attila az irod\u00e1j\u00e1ban mindezt egy excel t\u00e1bl\u00e1zatba rakta, amit kinagy\u00edtva ki is nyomtatott, \u00e9s az \u00edr\u00f3asztala feletti m\u00e1gneses t\u00e1bl\u00e1ra helyezett. Ha k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos t\u00e1rgyal\u00e1sr\u00f3l vagy \u00fczletf\u00e9lr\u0151l volt sz\u00f3 (ezt Gajdos mindig el\u0151re jelezte), akkor Attila rakott 3 felki\u00e1lt\u00f3jelet, egy-egy ellazultabb pillanatban t\u00f6bbet is, azt\u00e1n alaposan megn\u00e9zte az \u00e9rkez\u0151 VIP-t. Eleinte v\u00e1rta, hogy az antr\u00e9jukat megtoldj\u00e1k egy mosollyal, vagy legal\u00e1bb egy r\u00e1 vetett pillant\u00e1ssal, de nekik is l\u00e1thatatlan maradt. Ha val\u00f3ban fontos ember \u00e9rkezett, szinte meg sem \u00e1llt, hanem m\u00e1r nyomta is le Gajdos irod\u00e1j\u00e1nak kilincs\u00e9t. Ha valakinek egy kicsit m\u00e9gis kellett v\u00e1rnia, rendszerint a titk\u00e1rs\u00e1g el\u0151tti el\u0151t\u00e9rben telefonokat bonyol\u00edtott. Attila sz\u00e1m\u00e1ra sem l\u00e9tezett. Ezt szokta meg a legnehezebben, de amikor v\u00e9gleg meg\u00e9rtette, \u00e9s m\u00e1r nem v\u00e1rt m\u00e1s viselked\u00e9st, b\u00fcszke term\u00e9szete megkem\u00e9nyedett. J\u00f3, h\u00e1t akkor csak h\u0171v\u00f6sen, hivatalosan, ahogy \u0151k – semmi veszett t\u00fcst\u00e9nked\u00e9s, t\u00falzott szolg\u00e1latk\u00e9szs\u00e9g. Maga sem vette \u00e9szre, de egyre ink\u00e1bb \u00fagy viselkedett, mint Gajdos: udvariasan \u00e9s szem\u00e9lytelen\u00fcl. Ha n\u00e9ha v\u00e1rakoz\u00e1s k\u00f6zben a mag\u00e1t elun\u00f3 \u00fcgyf\u00e9l megk\u00e9rdezte, hol gy\u00fajthatna r\u00e1, mosolytalan arccal mutatott az el\u0151t\u00e9r egy t\u00e1voli szeglet\u00e9re, \u00e9s nem \u00e1llt fel, hogy odakalauzolja Gajdos vend\u00e9g\u00e9t. De ez kev\u00e9s volt – b\u00fcszke term\u00e9szete \u00edgy is sokat szenvedett.
\nEgy\u00e9bk\u00e9nt nem volt teljesen igaz, hogy semmi szem\u00e9lyeset nem tudott meg Gajdosr\u00f3l – ha ritk\u00e1n is, de n\u00e9ha csal\u00e1dtagok is j\u00f6ttek hozz\u00e1. Az els\u0151 h\u00e9ten p\u00e9ld\u00e1ul a feles\u00e9ge.
\nP\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n volt, Attila munkaideje m\u00e1r v\u00e9get \u00e9rt, \u00e9ppen pakolt, amikor \u00e9des parf\u00fcmfelh\u0151ben beviharzott az asszony. Pontosan megfelelt a sztereot\u00edpi\u00e1knak – j\u00f3l \u00e1polt volt, t\u00falsminkelt, fel\u00e9kszerezett, len\u00e9z\u0151. \u00dagy t\u0171nt, az \u0151 csal\u00e1dj\u00e1ban nem adtak a j\u00f3 modorra, mert nem is k\u00f6sz\u00f6nt, csak annyit mondott:
\n– A f\u00e9rjemhez j\u00f6ttem – \u00e9s m\u00e1r el is t\u0171nt az irod\u00e1ban.
\nAttil\u00e1nak v\u00e1laszolni sem maradt ideje, b\u00e1r erre a kijelent\u00e9sre nem is nagyon volt mit. Hirtelen nagyon v\u00e1gyott arra, hogy k\u00edv\u00fcl legyen a ker\u00edt\u00e9sen, kint, az utc\u00e1n, a ragyog\u00f3 korany\u00e1r semleges der\u0171j\u00e9ben.
\nGajdos fia k\u00e1rp\u00f3tolta valamennyire. Fiatals\u00e1ga \u00e9s az, hogy egy olyan gener\u00e1ci\u00f3hoz tartozott, amelyik m\u00e9g nem szokott hozz\u00e1 ahhoz, hogy t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszt hangs\u00falyozzon, megl\u00e1tszott azon, ahogy viselkedett. Minden h\u00e9tf\u0151 d\u00e9lut\u00e1n a munkaid\u0151 v\u00e9g\u00e9n megjelent. Hogy mi\u00e9rt, azt Attila ugyan nem tudta, de azt l\u00e1tta, hogy Gajdos Norbert kicsit mindig szorong. Amikor el\u0151sz\u00f6r j\u00f6tt, l\u00e1that\u00f3an meglep\u0151d\u00f6tt, hogy Attila \u00fclt a titk\u00e1rs\u00e1gon.
\n– H\u00fa\u2026 szia. Gajdos Norbert vagyok. Te pedig az \u00faj munkaer\u0151?
\nAttila egy pillanatig habozott, len\u00e9z\u00e9snek vagy k\u00f6zvetlens\u00e9gnek k\u00f6nyvelje-e el a tegez\u00e9st. De t\u00fal fiatalok voltak m\u00e1shoz, \u00fagyhogy megnyugodott.
\n– Vannak n\u00e1la? – k\u00e9rdezte azt\u00e1n Norbert.
\n– Nem.
\n– J\u00f3…- mosolyodott el a fi\u00fa, \u00e9s \u00e9rezhet\u0151en vett egy nagy leveg\u0151t. – Akkor …
\nAzt Attila nem v\u00e1rta m\u00e1r meg, am\u00edg kij\u00f6tt – letelt a munkaideje-, de valahogy \u00fagy k\u00e9pzelte, hogy megk\u00f6nnyebb\u00fclten mehetett el.
\nJ\u00f3l m\u0171k\u00f6dtek a meg\u00e9rz\u00e9sei. Gajdos Norbert 7. \u00e9ve j\u00e1rt egyetemre, \u00e9s az apja \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, nem finansz\u00edrozza tov\u00e1bb a bukd\u00e1csol\u00e1s\u00e1t, ha nem v\u00e9gzi el v\u00e9gre. Fi\u00e1nak minden h\u00e9tf\u0151n „le kellett jelentkeznie” \u00e9s elmondania, milyen el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s szemin\u00e1riumok lesznek a h\u00e9ten, milyen beadand\u00f3kat kell megcsin\u00e1lnia. Mindketten – apa \u00e9s fia is- ut\u00e1lt\u00e1k ezeket a h\u00e9tf\u0151i tal\u00e1lkoz\u00e1sokat. Gajdos pontosan l\u00e1tta, hogy m\u00e9g az anyagi t\u00e1mogat\u00e1s felt\u00e9tele sem el\u00e9g ahhoz, hogy Norbert fia igazi er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tegyen, Norbert pedig nehezm\u00e9nyezte, hogy az apja ilyen vaskalapos, amikor rohadtul mindegy, hogy van-e diplom\u00e1ja. Egyszer elmondta a ritka k\u00f6z\u00f6s vacsor\u00e1k egyik\u00e9n az apj\u00e1nak a bar\u00e1tj\u00e1t\u00f3l hallott po\u00e9nt, miszerint a mozijegyet \u00e9s a diplom\u00e1t az k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg, hogy a mozijeggyel be lehet menni a moziba, de Gajdos nem nevetett. Mivel Norbert j\u00f3 esz\u0171 volt, volt r\u00e1 es\u00e9ly, hogy ez a k\u00ednl\u00f3d\u00e1s ebben az \u00e9vben v\u00e9get \u00e9r. Mindketten alig v\u00e1rt\u00e1k. Gajdos egy\u00e9bk\u00e9nt tiszt\u00e1ban volt vele, hogy az a po\u00e9n ott a vacsora mellett t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 igaz. De nem akart \u00fagy gondolni a fi\u00e1ra, mint akinek nincs diplom\u00e1ja. El\u00e9gg\u00e9 b\u00e1ntotta, hogy Anna l\u00e1ny\u00e1b\u00f3l nem tudta kihajtani – \u00e9s k\u00fcl\u00f6nben sem \u00e9rtette, m\u00e9rt kell egy\u00e1ltal\u00e1n „kihajtani” azt, aminek „von hause” k\u00e9ne j\u00f6nnie. „Von hause” csak a kedvenc\u00e9b\u0151l, Juditb\u00f3l j\u00f6tt ez a fajta amb\u00edci\u00f3, aki sz\u00ednjelessel v\u00e9gezte el a pszichol\u00f3gi\u00e1t, \u00e9s ment\u00e1lis zavarokkal k\u00fczd\u0151 gyerekekkel dolgozott. \u0150 volt a „bezzeggyerek” , aki „siker\u00fclt”- \u00e9s b\u00e1r Gajdos pr\u00f3b\u00e1lta ezt nem hangs\u00falyozni, mindk\u00e9t testv\u00e9r \u00e9rezte. Norbertet nem nagyon \u00e9rdekelte, mert neki is Judit volt a kedvence, Ann\u00e1t ellenben el\u00e9gg\u00e9 b\u00e1ntotta, de mi\u00f3ta r\u00e1tal\u00e1lt a szerelem, \u00e9s fest\u0151 f\u00e9rj\u00e9vel a fest\u00e9szet magasabb r\u00e9gi\u00f3iban id\u0151z\u00f6tt, \u00fagy \u00e9rezte, behozta a h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1t.
\nGajdos l\u00e1nyai nem j\u00e1rtak az apjukhoz, az irod\u00e1j\u00e1ba legal\u00e1bb is nem. Attila az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s alapj\u00e1n nem nagyon sajn\u00e1lta, hogy Anna nem jelent meg – b\u00e1ntotta annak az eml\u00e9ke, hogy kereszt\u00fcln\u00e9zett rajta, amikor meg\u00e9rkeztek a festm\u00e9nnyel. Hogy a m\u00e1sik l\u00e1ny milyen lehet, nem nagyon foglalkoztatta. Persze, megvoltak az elk\u00e9pzel\u00e9sei, amelyeknek – mondanunk sem kell – nem sok k\u00f6z\u00fck volt a val\u00f3s\u00e1ghoz. Hamarosan elj\u00f6tt az alkalom, hogy ezt Attila is bel\u00e1ssa.<\/p>\n

\n

Folytatjuk<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

III. St\u00e1ci\u00f3 A magasban Gajdos betartotta a szav\u00e1t – nem Attila f\u0151zte a k\u00e1v\u00e9t. Ezenk\u00edv\u00fcl azonban rengeteg minden m\u00e1st csin\u00e1lt, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 kedvvel. V\u00e1ltozatosak voltak a feladatok, \u00e9s b\u00e1r val\u00f3ban a k\u00e9pzetts\u00e9ge \u00e9s intellektusa alatt maradtak, a logisztikai kih\u00edv\u00e1sok lek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k. Nem nagyon zavarta, hogy elszigetelt volt abban a csupaablak irod\u00e1ban – a t\u00f6bbi alkalmazottal gyakorlatilag alig […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-97422","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97422","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97422"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97422\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97422"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97422"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97422"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}