Miut\u00e1n bement a lak\u00e1sba, Gajdos Judit t\u00f6lt\u00f6tt mag\u00e1nak m\u00e9g egy konyakot, \u00e9s le\u00fclt a nappalij\u00e1ban. Mint tudjuk, azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal h\u00edvta meg Attil\u00e1t, hogy revansot vegyen, a fi\u00fa nem-lelkesed\u00e9s\u00e9t megtorolja, megbizonyosodjon arr\u00f3l, hogy annak tart\u00f3zkod\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt nincs semmi, csup\u00e1n tart\u00f3zkod\u00e1s, \u0151 pedig megnyugodva besorolja a nem-\u00e9rdekesek k\u00f6z\u00e9, \u00e9s sz\u00e9lsebesen elfelejtse.
\nEhelyett ott tartott, ahol a tal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151tt, s\u0151t m\u00e9g ott se.Igaz, Attila nem-lelkesed\u00e9se alig-lelkesed\u00e9sre v\u00e1ltott (tal\u00e1n), tart\u00f3zkod\u00e1sa r\u00e9szlegesen (de semmik\u00e9ppen sem v\u00e9glegesen) old\u00f3dott – de visszafogotts\u00e1ga m\u00f6g\u00f6tt egy val\u00f3ban \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre \u00e9rdemes szem\u00e9lyis\u00e9g sejlett fel, aki viszont nem nagyon akart aspir\u00e1lni erre az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre. Ez (jegyezz\u00fck meg) Gajdos Juditnak val\u00f3 feladat volt, de id\u0151 kellett, amig feladatnak l\u00e1tta.
\nEgyel\u0151re kisebb kudarck\u00e9nt k\u00f6nyvelte el az est\u00e9t. De m\u00e1snap m\u00e1r jobb kedvvel \u00e9bredt – \u00e9s a kudarcb\u00f3l feladat lett.<\/p>\n
Attila kor\u00e1ntsem \u00e9rezte kudarcnak a Gajdos Judittal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st. Visszap\u00f6rgetve az est\u00e9t, \u00fagy tal\u00e1lta, a l\u00e1ny nem f\u00f6l\u00e9nyeskedett, meglep\u0151en \u00e9rtett\u00e9k egym\u00e1st \u00e9s egym\u00e1s humor\u00e1t, Judit egy sz\u00f3t se sz\u00f3lt a csal\u00e1dj\u00e1r\u00f3l \u2013 egy sz\u00f3val v\u00e1rakoz\u00e1son fel\u00fcl j\u00f3 benyom\u00e1st keltett, \u00e9s a b\u00facs\u00faz\u00e1s el\u0151tti kisebb fesz\u00fclts\u00e9get Attila m\u00e1r elengedte – ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert \u00e9rezte, hogy „\u0151 j\u00f6tt ki j\u00f3l bel\u0151le”. Egy\u00e9bk\u00e9nt tetszett is neki a l\u00e1ny. Nem volt meg ugyan benne az a b\u00e1jos f\u00e9lszegs\u00e9g, ami Ildiben, \u00e9s ami olyan ellen\u00e1llhatatlan gyeng\u00e9ds\u00e9get v\u00e1ltott ki bel\u0151le – de h\u00e1t Ildi a m\u00falt volt. Gajdos Juditb\u00f3l er\u0151 \u00e1radt, nem demonstr\u00e1lt er\u0151, hanem megnyugtat\u00f3, mag\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 – \u00e9s ezzel az er\u0151vel, Attila \u00fagy \u00e9rezte, sikeresen vette fel a versenyt. Igaz\u00e1b\u00f3l v\u00e1rta, hogy \u00fajra ringbe sz\u00e1llhasson.<\/p>\n
Erre k\u00e9t h\u00e9t m\u00falva ker\u00fclt sor, amikor megcs\u00f6rrent a telefonja, \u00e9s Gajdos Judit belesz\u00f3lt:
\n– Szia, r\u00e1\u00e9rsz holnap d\u00e9lel\u0151tt?
\n– H\u00e1t…. k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb programon nincsen. M\u00e9rt?
\n– Szavadon fogn\u00e1lak. Kellene egy j\u00e1t\u00e9kos a p\u00e1roshoz. Norbi az utols\u00f3 pillanatban lemondta.
\nAttila nem eml\u00e9kezett semmi olyasmire, amire ez a \u201eszavadon fogn\u00e1lak\u201d illett volna.
\n– Szerintem nem \u00e9n vagyok, akit keresel. Mondtam, hogy nagyon kezd\u0151 vagyok.
\n– Norbin\u00e1l kezd\u0151bb nem lehetsz. Ez csak amolyan hobbij\u00e1t\u00e9k. Mindenki amat\u0151r.
\nAttila hallgatott egy kicsit. Ha most nemet mond, tal\u00e1n nem lesz folytat\u00e1s.
\n– H\u00e1t j\u00f3… De figyelmeztettelek. Hol \u00e9s h\u00e1nykor?
\n– \u00dagyis kocsival megyek, ha idej\u00f6ssz a s\u00f6r\u00f6z\u0151 el\u00e9 (Gajdos Judit majdnem azt mondta, hogy a \u201es\u00f6r\u00f6z\u0151nk\u201del\u00e9) , sz\u00edvesen kiviszlek.
\n– K\u00f6sz, de ink\u00e1bb biciklivel megyek – mondta Attila, aki \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, nem tesz t\u00f6bb engedm\u00e9nyt.
\n– H\u00e1t j\u00f3, de messze van – mondta a l\u00e1ny kicsit s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten, azt\u00e1n megadta a c\u00edmet. Attila megn\u00e9zte az \u00f3r\u00e1j\u00e1t. P\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n 5 \u00f3ra volt. R\u00e1j\u00f6tt, hogy nincs teniszruh\u00e1ja \u00e9s \u00fct\u0151je sem.
\nM\u00e1snap reggelre mindegyiket beszerezte, hab\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 sajn\u00e1lta r\u00e1 a p\u00e9nzt. M\u00e9g h\u0171v\u00f6s volt, amikor im\u00edgyen felszerelkezve elindult, \u00e9s a hossz\u00fa bicikli\u00fat alatt azon gondolkodott, mivel is v\u00e9rtezze fel mag\u00e1t a bej\u00f3solhat\u00f3 neh\u00e9zs\u00e9gekkel szemben. Amit Gajdos Juditnak mondott, igaz volt: az iskola udvar\u00e1n l\u00e9v\u0151 teniszp\u00e1ly\u00e1n legfeljebb ha \u00f6tsz\u00f6r-hatszor pr\u00f3b\u00e1lkozott meg a j\u00e1t\u00e9kkal. Mindazon\u00e1ltal b\u00edzott mag\u00e1ban, mert az ilyesmiben el\u00e9g tanul\u00e9kony \u00e9s \u00fcgyes volt, \u00e9s am\u00fagy is hangs\u00falyozta kezd\u0151 mivoltj\u00e1t. L\u00e1mpal\u00e1za azonban ennek ellen\u00e9re egyre er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, ahogy a p\u00e1ly\u00e1hoz k\u00f6zeledett. Elhat\u00e1rozta, hogy nem veszi v\u00e9resen komolyan, \u00e9s eleg\u00e1nsan \u00f6nironikus lesz, ha sz\u00fcks\u00e9g lenne r\u00e1.
\nA p\u00e1lya el\u0151tt m\u00e1r ott \u00e1llt Gajdos Judit aut\u00f3ja, \u00e9s ennek \u00f6r\u00fclt, mert a m\u00e1sik 2 j\u00e1t\u00e9kost nem ismerte. M\u00e1r \u0151k is ott voltak, meleg\u00edtettek a p\u00e1ly\u00e1n – \u00f6sszeszokotts\u00e1gukt\u00f3l Attil\u00e1n szorong\u00e1s vett er\u0151t, b\u00e1r kedvesen fogadt\u00e1k, \u00e9s megk\u00f6sz\u00f6nt\u00e9k, hogy megmentette a j\u00e1t\u00e9kot.
\n– H\u00e1t azt nem tudom\u2026 Nem \u00edg\u00e9rhetek semmit… -mondta. Mindenk\u00e9pp tudniuk kellett, hogy ha rosszul j\u00e1tszik, h\u00e1t magukra vessenek: \u0151 jelezte el\u0151re, hogy kezd\u0151.
\n– Mi is csak p\u00f6ty\u00f6g\u00fcnk, majd megl\u00e1tod – mosolyodott el Judit, \u00e9s eln\u00e9zte Attil\u00e1t, akin veszett\u00fcl j\u00f3l festett a feh\u00e9r p\u00f3l\u00f3 \u00e9s nadr\u00e1g. \u0150 nem k\u00f6vette a sport\u00e1g dresszk\u00f3dj\u00e1t, ahogy a t\u00f6bbiek sem.
\n– L\u00e1tom, Wimbledonra gy\u00farsz – jegyezte meg a m\u00e1sik p\u00e1ros f\u00e9rfitagja, P\u00e9ter, egy kicsit m\u00e1r h\u00e1jas, szem\u00fcveges f\u00e9rfi, akin csak egy sort volt, amelyb\u0151l kibuggyant a hasa. Er\u0151sen t\u0171z\u00f6tt a nap. Attila nem \u00e9rtette. Judit seg\u00edtette ki:
\n– Tudod, Wimbledonban csak feh\u00e9rben lehet j\u00e1tszani. – Attila nem tudta, \u00e9s bossz\u00fasan gondolt arra, hogy „t\u00fal\u00f6lt\u00f6zte \u0151ket”. De az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1lt j\u00f3 k\u00e9pet v\u00e1gni.
\n– Gyere, meleg\u00edts\u00fcnk, v\u00e1gjunk bele – sz\u00f3lt Judit, \u00e9s Attila belev\u00e1gott. Mivel ambici\u00f3zus volt mindenben, sokkal ink\u00e1bb neki val\u00f3 volt ez a j\u00e1t\u00e9k, mint gondolta. Megfigyelt, ut\u00e1nozott, tanult a hib\u00e1ib\u00f3l, \u00e9s rendszeres sportol\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n mindegyik\u00fckn\u00e9l jobb volt az er\u0151nl\u00e9te. Kezd\u0151 volt, k\u00e9ts\u00e9gtelen, \u00e9s ez meg is mutatkozott – de az is l\u00e1that\u00f3 volt, hogy k\u00f6nnyen elsaj\u00e1t\u00edtja, amit kell, \u00e9s hamar fejl\u0151dik. A 2. szettben m\u00e1r m\u00fal\u00f3ban volt a g\u00f6rcs\u00f6ss\u00e9ge is, az \u00fct\u0151 kezdett neki engedelmeskedni, \u00e9s szerzett egy-k\u00e9t pontot, ami\u00e9rt azt\u00e1n Judit zajosan megdics\u00e9rte. A l\u00e1ny nagyon j\u00f3l j\u00e1tszott, egyel\u0151re Attila csak statiszt\u00e1lt, de \u00e9rezte: ez ak\u00e1r meg is tudna v\u00e1ltozni. A 3. szettben m\u00e1r a h\u00e1l\u00f3hoz is elmer\u00e9szkedett, fel-felugrott lecsapni a labd\u00e1t – \u00e9s egy ilyen felugr\u00e1s ut\u00e1n szerencs\u00e9tlen\u00fcl \u00e9rt f\u00f6ldet. Aznapra befellegzett a j\u00e1t\u00e9knak, legal\u00e1bb is a r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. A m\u00e1sik fi\u00fa t\u00e1mogatta le a p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l, sz\u00e9kre \u00fcltett\u00e9k, pr\u00f3b\u00e1lt fel\u00e1llni, nem sok sikerrel. Egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r tudott n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9st tenni, de k\u00ednz\u00f3, has\u00edt\u00f3 f\u00e1jdalommal.
\n– Nem tudom folytatni, bocs – mondta.
\n– Ugyan – legyintett P\u00e9ter, – am\u00fagy is a v\u00e9g\u00e9n j\u00e1rtunk. – T\u00f6k \u00fcgyes volt\u00e1l.
\n– K\u00f6sz.
\n– De t\u00e9nyleg – er\u0151s\u00edtette meg m\u00e9g egyszer P\u00e9ter, aki k\u00f6zben a h\u0171t\u0151b\u0151l el\u0151hal\u00e1szott egy s\u00f6rt. – T\u00f6lthetek?
\nAttila csak most \u00e9rezte, mennyire kimelegedett \u00e9s elf\u00e1radt.
\n– Az j\u00f3 lenne.
\nMennyei volt a s\u00f6r \u00edze, \u00e9s Attila a f\u00e1jdalom ellen\u00e9re el\u00e9gedetts\u00e9get \u00e9rzett. Nem csak arr\u00f3l volt sz\u00f3, hogy nem \u00e9gett le a t\u00f6bbiek el\u0151tt, hanem arr\u00f3l, hogy kedve t\u00e1madt ehhez a sporthoz. A t\u00f6bbiek dics\u00e9rt\u00e9k – \u0151szint\u00e9nek hatott. Mivel nem evett semmit, a s\u00f6r meg\u00e1rtott – kellemes b\u00f3dulatban \u00fclt, \u00e9s besz\u00e9lgetett. Azt\u00e1n P\u00e9ter \u00e9s a m\u00e1sik l\u00e1ny, akir\u0151l kider\u00fclt, hogy a menyasszonya, szedel\u0151zk\u00f6dni kezdett, \u00e9s Attil\u00e1nak hirtelen esz\u00e9be jutott, hogy hogyan verg\u0151dik haza. Bicikliz\u00e9sr\u0151l sz\u00f3 sem lehetett.
\n– P\u00e9terrel betessz\u00fck a kocsimba a biciklidet, \u00e9s elviszlek – jelentette ki Judit. – Van egy nagyon j\u00f3 ken\u0151cs\u00f6m otthon, odaadom.
\nAttila nem tiltakozott. A megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s, hogy rendben mentek a dolgok, a sok \u00faj impulzus, a j\u00e1t\u00e9k \u00f6r\u00f6me, a naps\u00fct\u00e9s, a s\u00f6r elb\u00e1gyasztotta, \u00e9s elaludt a kocsiban. Csak akkor \u00e9bredt fel, amikor Gajdos Judit meg\u00e1llt a h\u00e1z el\u0151tt.
\n– Bocs\u2026 – mondta Attila zavart mosollyal. Fut\u00e1sban megizzadt haja csapzottan hullott a homlok\u00e1ba, \u00e9s Gajdos Judit sz\u00edve megdobbant. – Szoknom kell m\u00e9g ezt…
\n– Nem gond, persze, hogy elf\u00e1radt\u00e1l – mondta a l\u00e1ny. Volt valami furcs\u00e1n, \u00e9desen meghitt abban, ahogy vezetett, oldal\u00e1n az alv\u00f3 fi\u00faval. – Gyere, odaadom a ken\u0151cs\u00f6t. Seg\u00edtek kisz\u00e1llni.
\n– Szerintem menni fog, m\u00e1r nem f\u00e1j annyira – mondta Attila, de nem ment. R\u00e1 kellett t\u00e1maszkodnia Juditra..
\n– Szerencse, hogy van lift – mondta a l\u00e1ny, mik\u00f6zben bet\u00e1mogatta a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zba. A 3.-on lakott. Kellemes h\u0171v\u00f6s csapta meg Attila kipirult arc\u00e1t, ahogy bel\u00e9ptek. Judit elt\u00e1mogatta a nappaliban egy fotelhez, azt\u00e1n \u00edgy sz\u00f3lt:
\n– Gondolom, szomjas vagy. Iszol valamit?
\n– Csak ha te is.
\n– H\u00e1t persze. Van s\u00f6r, de \u00e9n ink\u00e1bb boros vagyok.
\n– \u00c9n maradn\u00e9k a s\u00f6rn\u00e9l.
\nAm\u00edg a l\u00e1ny kint motozott, Attila kicsit k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett. R\u00f6gt\u00f6n meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy „l\u00e1tszik” a gazdags\u00e1g a szob\u00e1n – egyszer\u0171s\u00e9ge rafin\u00e1lt \u00e9s megkompon\u00e1lt volt, t\u00e1rgyaiban, sz\u00edneiben, \u00f6sszhat\u00e1s\u00e1ban. Viszont semmik\u00e9ppen sem hivalkod\u00f3. \u00c9s sok volt a k\u00f6nyv, nagyon sok – az el\u0151tte l\u00e9v\u0151 doh\u00e1nyz\u00f3asztalon is ott volt egy, b\u00e1r a c\u00edm\u00e9t nem l\u00e1tta. F\u00e9nyk\u00e9peket is keresett, de nem az a st\u00edlus\u00fa nappali volt, ahol ilyeneket kiraknak. Vajon egyed\u00fcl \u00e9l? Nem tud r\u00f3la semmit – d\u00f6bbent r\u00e1, \u00e9s el\u0151sz\u00f6r t\u00e1madt v\u00e1gya arra, hogy ezen v\u00e1ltoztasson.
\n– A teniszp\u00e1ly\u00e1k \u00faj csillag\u00e1ra – viccel\u0151d\u00f6tt a l\u00e1ny, amikor megfogt\u00e1k a poharukat. Attila \u00fagy tal\u00e1lta, t\u00e9nyleg nagyon kedves. Ahogy el\u0151rehajolt, hogy koccintson vele, \u00e9des, finom parf\u00fcm illata csapta meg, \u00e9s izgatott lett.
\n– \u00daj, \u00e9s m\u00e1ris kihunyt csillag\u00e1ra – mosolyodott el, a l\u00e1b\u00e1ra n\u00e9zve, s ahogy megmozd\u00edtotta, felszisszen a f\u00e1jdalomt\u00f3l. Megtapogatta: nagyon megdagadt. Judit letette a pohar\u00e1t, fel\u00e1llt.
\n– Hozom a ken\u0151cs\u00f6t.
\nAmikor visszat\u00e9rt, Attila \u00e9pp a bok\u00e1j\u00e1t d\u00f6rzs\u00f6lte, l\u00e1that\u00f3an agg\u00f3dott.
\n– Bekened? – k\u00e9rdezte a l\u00e1ny.
\n– Majd otthon. – Valahogy t\u00fal intim lett volna itt a bok\u00e1j\u00e1t kenni. Judit b\u00f3lintott. – Csak \u00e9ppen el k\u00e9ne od\u00e1ig jutnom – tette hozz\u00e1 Attila.
\n– J\u00e9zus, \u00e9n meg ittam – ki\u00e1ltott fel a l\u00e1ny. – Nem merlek \u00edgy elvinni. M\u00e1r egyszer megj\u00e1rtam. De majd h\u00edvunk taxit.
\n– Nem gond – mondta Attila, b\u00e1r fejben m\u00e1ris kisz\u00e1molta, mennyi p\u00e9nzt fog kidobni emiatt. De jobb is \u00edgy. Nagyon kellemes volt ebben a h\u0171v\u00f6s, sz\u00e9p lak\u00e1sban – \u00e9s nem b\u00e1nta, hogy Judit nem tud elvezetni a nyilv\u00e1nval\u00f3 kontrasztig.
\n– J\u00f3, de akkor berakom a biciklidet majd a t\u00e1rol\u00f3nkba.
\n– Merthogy mindent lopnak? – \u00e9v\u0151d\u00f6tt Attila.
\n– Ja, igen\u2026 \u00e9s ne felejts\u00fck el azt sem, hogy mindenki…
\nFelnevettek. Attila felb\u00e1torodott, \u00e9s k\u00e9rdezni kezdte a l\u00e1nyt – kider\u00fclt, hogy 2 \u00e9ve \u00e9l ebben a lak\u00e1sban, \u00e9s mik\u00f6zben err\u0151l besz\u00e9lt, egyszer sem haszn\u00e1lt t\u00f6bbes sz\u00e1mot. Kicsit \u0151 is faggatta Attil\u00e1t arr\u00f3l, szereti-e a pesti \u00e9let\u00e9t – \u00e9s Attila a s\u00f6rt\u0151l ellazulva \u0151szint\u00e9n elmondta, hogy el\u00e9g elveszett m\u00e9g. K\u00e9s\u0151bb emiatt otthon nagyon bosszankodott – pedig ett\u0151l Gajdos Judit csak m\u00e9g vonz\u00f3bbnak tal\u00e1lta.
\nMegj\u00f6tt a taxi, \u00e9s Attila ugyan nagyon lassan, de m\u00e1r mag\u00e1t\u00f3l ki tudott menni a liftig. A liftben furcsa zavarban hallgattak. Azt\u00e1n amikor Attila nagy nehezen besz\u00e1llt az aut\u00f3ba, esz\u00e9be jutott, hogy odaadja a bicikliz\u00e1r kulcs\u00e1t a l\u00e1nynak. Kiny\u00fajtotta a kocsiablakon kereszt\u00fcl, \u00e9s a term\u00e9szetesn\u00e9l egy pillanattal tov\u00e1bb tartotta a tenyer\u00e9ben Judit kez\u00e9t. A l\u00e1ny hagyta, \u00e9s n\u00e9zt\u00e9k egym\u00e1st komolyan, meglepetten \u00e9s majdnem boldogan.<\/p>\n
Folytatjuk<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Miut\u00e1n bement a lak\u00e1sba, Gajdos Judit t\u00f6lt\u00f6tt mag\u00e1nak m\u00e9g egy konyakot, \u00e9s le\u00fclt a nappalij\u00e1ban. Mint tudjuk, azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal h\u00edvta meg Attil\u00e1t, hogy revansot vegyen, a fi\u00fa nem-lelkesed\u00e9s\u00e9t megtorolja, megbizonyosodjon arr\u00f3l, hogy annak tart\u00f3zkod\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt nincs semmi, csup\u00e1n tart\u00f3zkod\u00e1s, \u0151 pedig megnyugodva besorolja a nem-\u00e9rdekesek k\u00f6z\u00e9, \u00e9s sz\u00e9lsebesen elfelejtse. Ehelyett ott tartott, ahol a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-97460","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97460","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97460"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97460\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97460"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97460"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97460"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}