{"id":97553,"date":"2021-09-11T02:54:05","date_gmt":"2021-09-11T02:54:05","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=97553"},"modified":"2021-09-10T14:08:40","modified_gmt":"2021-09-10T14:08:40","slug":"marias-jozsef-jatekszerei-voltunk-vagyunk-az-idonek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=97553","title":{"rendered":"M\u00e1ri\u00e1s J\u00f3zsef: J\u00e1t\u00e9kszerei voltunk\/vagyunk az id\u0151nek?"},"content":{"rendered":"

\u201eRom\u00e1nia a kisebbs\u00e9gi jogok biztos\u00edt\u00e1sa ter\u00e9n \u00fagymond \u00bbm\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is p\u00e9ld\u00e1t szolg\u00e1ltat\u00ab\u201d<\/em><\/p>\n

Boros Ern\u0151<\/strong> a rom\u00e1niai kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, a helyt\u00f6rt\u00e9net ter\u00e9n imm\u00e1r letette n\u00e9vjegy\u00e9t. Nem csup\u00e1n helyi, region\u00e1lis tekintetben, hanem a magyar nyelvter\u00fclet eg\u00e9sz\u00e9n ismertt\u00e9 v\u00e1ltak a t\u00f6bb \u00e9vtizedes kutat\u00f3munk\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 m\u0171vei: a f\u00f6ldv\u00e1ri hal\u00e1lt\u00e1borba elhurcolt magyarok tragikus sors\u00e1t visszaid\u00e9z\u0151 Hogy a magyar pusztuljon<\/em> (2009) \u00e9s a Szatm\u00e1ri sv\u00e1bok deport\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> (2011) c\u00edm\u0171, nagy volumen\u0171 munk\u00e1ival, sz\u00e1mos riportj\u00e1val, publicisztikai \u00edr\u00e1s\u00e1val. Most \u00fajabb jelent\u0151s k\u00f6tettel(x<\/strong>) jelentkezett, ami egy \u2013 helyi \u00e9s orsz\u00e1gos viszonylatban is figyelmet \u00e9rdeml\u0151, mondhatjuk kimer\u00edthetetlen, a maga teljess\u00e9g\u00e9ben feldolgozhatatlan t\u00e9m\u00e1hoz ny\u00falt: a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s \u2013 jelesen a szatm\u00e1ri sv\u00e1bok asszimil\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9hez \u2013 rom\u00e1niai let\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9hez.
I.<\/strong>
Azt k\u00e9rdezhetn\u00e9 az olvas\u00f3, mi\u00e9rt is fontos a jobb\u00e1ra a m\u00falthoz k\u00f6t\u0151d\u0151 eml\u00e9kek XXI. sz\u00e1zadbeli felid\u00e9z\u00e9se?
Els\u0151sorban az\u00e9rt, mivel mai nemzetis\u00e9gi identit\u00e1sunk a m\u00falt ismerete n\u00e9lk\u00fcl csonka marad, gy\u00f6kereink kit\u00e9phetetlen\u00fcl benn\u00fcnk \u00e9lnek, ma is t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 er\u0151forr\u00e1saink. Az \u00e9let a m\u00falt\/jelen\/j\u00f6v\u0151 koordin\u00e1ta-rendszer\u00e9re \u00e9p\u00fcl, n\u00e9lk\u00fcle \u00e9rtelmezhetetlen. Az \u00e1ltal\u00e1noshoz mindenkor hozz\u00e1 tartozik a szubjekt\u00edv ind\u00edt\u00e9k is: tudnom kell, honnan j\u00f6ttem, ki is vagyok val\u00f3j\u00e1ban, hisz e n\u00e9lk\u00fcl nincsenek t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pontjaim; tudnom kell azt, mely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmazom, melyben \u00e9lek, mely \u00e9s milyen az a vil\u00e1g, amely \u00e9letszeml\u00e9letemet alak\u00edtotta, l\u00e9temet meghat\u00e1rozta, munk\u00e1mnak c\u00e9lt \u00e9s \u00e9rtelmet adott. Boros Ern\u0151, bevallottan, maga is az erd\u00e9lyis\u00e9g term\u00e9szetrajz\u00e1nak fontos elem\u00e9t testes\u00edti meg: \u0151seiben s benne magyar \u00e9s sv\u00e1b v\u00e9r keveredik, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp az \u0151 tudat\u00e1t is kett\u0151s identit\u00e1s hat\u00e1rozza meg, ez alapozta meg azt a \u201ek\u00e9t ir\u00e1ny\u00fa elk\u00f6telezetts\u00e9get\u201d, amely \u00e9letszeml\u00e9let\u00e9t meghat\u00e1rozta. Ez akkor is igaz, ha mag\u00e1t m\u00e1r a magyar nemzet tagjak\u00e9nt defini\u00e1lja.
E k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r az elfogad\u00e1st\u00f3l a tagad\u00e1sig sokf\u00e9le k\u00f6vetkeztet\u00e9shez vezethet; a t\u00e1rgyilagos, \u0151szinte fel- \u00e9s kit\u00e1rulkoz\u00e1st\u00f3l a megb\u00e9lyegz\u0151 reneg\u00e1t c\u00edmk\u00e9z\u00e9sig. A k\u00e9rd\u00e9sf\u00f6lvet\u00e9s \u00e9s feldolgoz\u00e1s viszont csak az objekt\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, az igen alapos t\u00e1rgyismeret r\u00e9v\u00e9n vezethet el a tudom\u00e1nyos felm\u00e9r\u00e9shez, felt\u00e1r\u00e1shoz.
Boros Ern\u0151 toll\u00e1t, a sz\u00e1rmaz\u00e1studaton t\u00falmen\u0151n, a hivat\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u2013 \u00e9vtizedeken \u00e1t \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt dolgozott \u2013 fakad\u00f3 megtapasztal\u00e1s vez\u00e9relte. Azt\u00e1n r\u00e1j\u00f6tt, hogy ez, \u00f6nmag\u00e1ban, nem el\u00e9g. Az elm\u00e9ly\u00fclt \u00e9s szakmailag megalapozott munka t\u00f6bbet ig\u00e9nyel: a t\u00f6bbletet pedig az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i mell\u00e9 megszerzett szociol\u00f3gia szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9s adta meg sz\u00e1m\u00e1ra. A kiindul\u00f3pontot a val\u00f3s, a t\u00f6rt\u00e9nelmi\/t\u00e1rsadalmi h\u00e1tt\u00e9r megismer\u00e9se adta meg: Vonh\u00e1z Istv\u00e1nnak A Szatm\u00e1r v\u00e1rmegyei n\u00e9met telep\u00edt\u00e9s (P\u00e9cs \u20131931; Bubesheim\u2013Kolozsv\u00e1r \u2013 1997; Nagyb\u00e1nya \u2013 2019) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, tov\u00e1bb\u00e1 Baumgartner Bernadett Kisebbs\u00e9g a kisebbs\u00e9gben. A Szatm\u00e1r megyei n\u00e9metek a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt (1920\u20131840) (Kolozsv\u00e1r \u2013 2012), valamint a k\u00f6tet appendix\u00e9ben megjel\u00f6lt t\u00f6bb tucatnyi k\u00f6tet \u00e9s k\u00f6zlem\u00e9ny megismer\u00e9se, tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, tov\u00e1bb\u00e1 az egy\u00e9ni kutat\u00e1sok, a terepj\u00e1r\u00e1sok alkalm\u00e1val oly eredm\u00e9nyesen alkalmazott oral history m\u00f3dszer\u00e9vel gy\u0171jt\u00f6tt adatok r\u00e9v\u00e9n halmoz\u00f3dott \u00e9s kisz\u0171rt ismerethalmaz \u00f6lt\u00f6tt testet e k\u00f6tetben, amelyet most tett asztalunkra. De mindez holt anyag maradt volna, ha nem tal\u00e1l \u00edr\u00f3j\u00e1ra, aki \u00f6nbizalommal vallja: \u201ea sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben \u00bbbenne \u00e9lek\u00ab a t\u00e9m\u00e1ban\u201d.
A k\u00f6tet szerz\u0151j\u00e9t bizony\u00e1ra meglepi, hogy k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l mott\u00f3k\u00e9nt mi\u00e9rt is a fenti sorokat ragadtam ki, melyek nemcsak a rom\u00e1niai gyakorlat jellemz\u0151i, hanem az ut\u00f3d\u00e1llamok b\u00e1rmelyik\u00e9re, amik\u00e9pp arra a lektori el\u0151sz\u00f3 is utal: \u201eImm\u00e1r j\u00f3 sz\u00e1z \u00e9ve folyik a buzg\u00f3 etnikai nagytakar\u00edt\u00e1s a Monarchia legt\u00f6bb ut\u00f3d\u00e1llam\u00e1ban, id\u0151nk\u00e9nt hathat\u00f3 nemzetk\u00f6zi t\u00e1mogat\u00e1ssal, m\u00e1skor \u00bbcsak\u00ab j\u00e9ghideg k\u00f6z\u00f6nyt\u0151l \u00f6vezve.\u201d<\/em> (Hudy \u00c1rp\u00e1d) A jelige \u00e1lnok, hamis szavai a Kisantant \u00e1llamaiban \u00f6sszehangolt k\u00f3rusk\u00e9nt, el\u0151szeretettel hangoztatott szlogenk\u00e9nt ki\u00e1ltatnak vil\u00e1gg\u00e1, elfedve a sz\u00e1z \u00e9ve gyakorolt igazi c\u00e9lt: a beolvaszt\u00e1s hol kisebb, hol er\u0151teljesebb, mondhatn\u00e1nk k\u00edm\u00e9letlen sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t. A gyakorlat v\u00e1ltozatos: a teljes el\u0171zettet\u00e9st\u0151l a demogr\u00e1fiai \u00e1llapotok betelep\u00edt\u00e9sekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ig, a nemzetis\u00e9gi jogok csorb\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9nelemhamis\u00edt\u00e1sig terjed. E k\u00edm\u00e9letlen folyamat leleplez\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtja Boros Ern\u0151 m\u0171ve, amelyet Csir\u00e1k Csaba, az Otthonom Szatm\u00e1r megye sorozat 55. k\u00f6tet\u00e9nek szerkeszt\u0151je joggal nevez a \u201ek\u00f6z\u00f6s f\u00e1jdalmak k\u00f6nyv\u00e9\u201d-nek.<\/p>\n

II.<\/strong>
A trianoni d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Rom\u00e1ni\u00e1nak \u00edt\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly \u00e9s a jelent\u0151s r\u00e9szben ugyancsak Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatolt B\u00e1ns\u00e1g, Partium (Arad, Bihar, Szatm\u00e1r megy\u00e9k) \u00e9s M\u00e1ramaros r\u00e9v\u00e9n, a mai \u00e9rtelemben vett Erd\u00e9ly nemzetis\u00e9gi arculata \u2013 az 1920-as felm\u00e9r\u00e9s szerint \u2013 az al\u00e1bbiak szerint alakult:<\/p>\n

\u00f6sszlakoss\u00e1g: 5\u00a0140\u00a0176, amib\u0151l rom\u00e1n; 2\u00a0933 486; magyar: 1\u00a0325 863; n\u00e9met: 544 253; egy\u00e9b 336 754.<\/em><\/p>\n

Ezzel Rom\u00e1nia t\u00f6bbnemzetis\u00e9g\u0171 orsz\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt.
A gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri rom\u00e1n nemzetgy\u0171l\u00e9s ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1nak 2. pontja a nemzetis\u00e9geknek jogokat \u00edg\u00e9rt: teljes nemzeti szabads\u00e1got az \u00f6sszes egy\u00fctt \u00e9l\u0151 n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a k\u00e9s\u0151bbiekben \u00edrott malaszt maradt, amik\u00e9nt a nemzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9sekben v\u00e1llaltak teljes\u00edt\u00e9se is. Mi k\u00f6vetkezett? Jogfoszt\u00e1s, ami k\u00e9tsz\u00e1z ezer magyar nemzetis\u00e9g\u0171 lakos Magyarorsz\u00e1gra telep\u00fcl\u00e9s\u00e9hez\/menek\u00fcl\u00e9s\u00e9hez; az 1921-es agr\u00e1rreform az erd\u00e9lyi magyar f\u00f6ldtulajdon megcsonk\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, tov\u00e1bb\u00e1 a magyar nemzeti int\u00e9zetek bez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz\/kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz; a hat\u00e1rvid\u00e9ki rom\u00e1n kolonia\u2013falvak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val pedig a demogr\u00e1fiai\/nemzetis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tel megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz\u2026 vezetett. Az egys\u00e9ges rom\u00e1n nemzeti \u00e1llam t\u00e9tel\u00e9nek meghirdet\u00e9se eleve meghat\u00e1rozta az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9veknek\/\u00e9vtizedeknek a nemzetis\u00e9giekkel szembeni cselekv\u00e9s ir\u00e1nyelveit, k\u00f6zte a legf\u0151bb c\u00e9lt: a beolvaszt\u00e1s politik\u00e1j\u00e1t.
Az el\u0151bbiekb\u0151l ragadjunk ki egy p\u00e9ld\u00e1t: a rom\u00e1n kolonia\u2013falvak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t Szatm\u00e1r megy\u00e9ben, jelesen a sv\u00e1bok \u00e1ltal is lakott r\u00e9gi\u00f3kban.
Nagyk\u00e1roly k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n: Iancule\u015fti, Luc\u0103ceni, Horea, Marna, Sc\u0103ri\u015foara Nou\u0103; Erd\u0151d k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n: Baba Novac, Gelu; Tasn\u00e1d k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n: Cri\u015feni, R\u0103dule\u015fti\u2026 Az \u00faj \u00e1llamhatalomba val\u00f3 beilleszked\u00e9s nem volt z\u00f6kken\u00e9smentes, de ann\u00e1l sokkal tragikusabb sors v\u00e1rt a rom\u00e1niai n\u00e9mets\u00e9gre, amely a l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1ban j\u00f3val kisebb szatm\u00e1ri sv\u00e1bokat sem k\u00edm\u00e9lte: az 1945 elej\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt deport\u00e1l\u00e1s, a \u201em\u00e1lenkij robot\u201d csap\u00e1sa \u2013 t\u00f6bb mint 5000 f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 elhurcol\u00e1sa \u2013 , amely az itt 1712 \u00e9s 1838 k\u00f6z\u00f6tt megtelepedett n\u00e9pt\u00f6red\u00e9ket alaposan megtizedelte. Volt ennek a maga tragikus val\u00f3s\u00e1g\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nye is: a \u201eb\u0171n\u00f6s nemzet\u201d b\u00e9lyeg\u00e9t levetk\u0151zend\u0151 vonulata: egyfel\u0151l \u00f6nmaguk megtagad\u00e1sa, m\u00e1sfel\u0151l az elbizonytalanod\u00e1s, a t\u00f6meges exodus az \u00f3haz\u00e1ba. M\u00edg a term\u00e9szetes asszimil\u00e1ci\u00f3 meg\u0151rizte \u0151ket sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n, ott is ahol a nyelvv\u00e1lt\u00e1s bek\u00f6vetkezett, az \u0151ket jellemz\u0151 hagyom\u00e1nyok \u2013 szorgalom, rendszeretet, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, lelki\u2013alkati von\u00e1sok, a sv\u00e1b faluk\u00e9p, gasztron\u00f3mia\u2026 \u2013 tov\u00e1bb \u00e9ltek. A t\u00f6rt\u00e9nelmi traum\u00e1k megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem vezetett el a t\u00f6meges menek\u00fcl\u00e9shez, el od\u00e1ig, hogy m\u00e1ra sz\u00e1mos helys\u00e9g \u2013 Barlafalu, Sz\u00ednfalu, Als\u00f3homor\u00f3d, Krasznas\u00e1ndorfalu, Krasznaterebes, Nagyszokond\u2026 csak t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, egy\u2013k\u00e9t t\u00fal\u00e9l\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben utalhat a hajdani sv\u00e1bs\u00e1g ottl\u00e9t\u00e9re, m\u00edg m\u00e1sok v\u00e9szesen megapadtak; m\u00faltjuk gazdag, jelen\u00fck apad\u00f3 tendenci\u00e1j\u00fa; j\u00f6v\u0151j\u00fck\u2026? \u00dcres h\u00e1zak sokas\u00e1ga, ki\u00fcr\u00fclt \u00f3vod\u00e1k, eln\u00e9ptelenedett iskol\u00e1k utalnak e folyamat jelleg\u00e9re. Mindek\u00f6zben elismer\u00e9s mindazoknak, akik az ut\u00f3v\u00e9dharcot f\u00f6lv\u00e1llalj\u00e1k, nem adj\u00e1k fel a rem\u00e9nyt, \u0151rzik identit\u00e1sukat, \u00e1polj\u00e1k hagyom\u00e1nyaikat, az eleik \u00e1ltal belakott, felvir\u00e1goztatott helys\u00e9gekben k\u00edv\u00e1nnak \u00e9lni, akkor sem akarnak lemondani, ha kett\u0151s identit\u00e1sban \u00e9lnek, v\u00e1llalva azt a realit\u00e1st, miszerint \u0151k \u201esv\u00e1bokb\u00f3l j\u00f6tt magyarok\u201d \u2013 mindk\u00e9t vonalat magukban hordozz\u00e1k, elutas\u00edtva azon n\u00e9zeteket, amelyek ma is egym\u00e1s ellen\u00e9ben tagadj\u00e1k\/tagadtatj\u00e1k meg hol az egyik, hol a m\u00e1sik vonalat, a gy\u0171l\u00f6let konkoly-magvait hintve k\u00f6z\u00e9j\u00fck. S hogy mindez ne csup\u00e1n elvi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s maradjon, a k\u00f6tet az identit\u00e1studatot, a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldh\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u00e9st\/ragaszkod\u00e1st, a k\u00e9nyszer\u0171 vagy \u00f6nk\u00e9ntes sorsv\u00e1llal\u00e1st\/-csap\u00e1st sz\u00e1mos szem\u00e9lyes vallom\u00e1ssal h\u00fazza al\u00e1, illusztr\u00e1lja azt.
A rom\u00e1n f\u0151hatalom, az id\u0151k sor\u00e1n v\u00e1ltoz\u00f3an viszonyult hozz\u00e1juk. Egyfel\u0151l t\u00e1mogatta a regermaniz\u00e1ci\u00f3t, m\u00e1sfel\u0151l \u201ea sv\u00e1bs\u00e1gnak a magyars\u00e1g test\u00e9r\u0151l val\u00f3 lev\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t\u201d szorgalmazta, az ut\u00f3bbi a r\u00e9szar\u00e1nya, s\u00faly\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se v\u00e9gett. Ev\u00e9gett t\u00e1mogatta a saj\u00e1t, n\u00e9met nyelv\u0171 oktat\u00e1s bevezet\u00e9s\u00e9t ott is, ahol a nyelvv\u00e1lt\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r megt\u00f6rt\u00e9nt. \u00c9vtizedek m\u00falt\u00e1n v\u00e1ltozott a politika: a zsid\u00f3tlan\u00edt\u00e1st k\u00f6vette a n\u00e9mettelen\u00edt\u00e9s \u2013 \u00e1llamk\u00f6zi kalm\u00e1rszerz\u0151d\u00e9sekkel adott t\u00fal rajtuk. M\u00e1ra, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben, az orsz\u00e1g n\u00e9met ajk\u00fa n\u00e9pess\u00e9ge a t\u00f6red\u00e9keire apadt, csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny t\u00edzezres l\u00e9lekkel sz\u00e1molhat.
III.<\/strong>
Boros Ern\u0151 k\u00f6nyve, a magyar \u00e9s sv\u00e1b n\u00e9pelem \u00e9vsz\u00e1zados egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3an utal arra, ami egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan: a kisebbs\u00e9gi sors megszenved\u00e9se\/v\u00e1llal\u00e1sa. A rom\u00e1n politika, ha n\u00e9ha \u00e1rnyalta is a hozz\u00e1juk val\u00f3 viszonyul\u00e1st, a beolvaszt\u00e1st c\u00e9lz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s mindkett\u0151j\u00fcket \u2013 az erd\u00e9lyi magyart \u00e9s a n\u00e9mets\u00e9get, k\u00f6zte a szatm\u00e1ri sv\u00e1bot, egyar\u00e1nt s\u00fajtotta. \u00c9s nemcsak \u0151ket\u2026
Milyen sz\u00ednes is volt Erd\u00e9ly nemzetis\u00e9gi t\u00e9rk\u00e9pe! Eml\u00edts\u00fck csup\u00e1n a k\u00f6tetben megid\u00e9zett, Ady Endre nagyk\u00e1rolyi oszt\u00e1lyt\u00e1rsainak etnikai tagoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t, az 1888\/89-, 1889\/90-, 1890\/91- \u00e9s az 1891\/92-es tan\u00e9v oszt\u00e1lyk\u00f6nyv\u00e9b\u0151l kiragadott adatokat, amelyek mind nemzetis\u00e9gi, mind vall\u00e1si megoszl\u00e1s tekintet\u00e9ben v\u00e1ltozatos, sz\u00ednes k\u00e9pet rajzolnak el\u00e9nk. 1920, a tolerancia ilyet\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek v\u00e9get vetett.
Boros Ern\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben utal arra, hogy az agr\u00e1rreformokon, az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sokon t\u00fal, a nemzetis\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyek bez\u00e1r\u00e1sa, javainak elkobz\u00e1sa, a nyelvvizsg\u00e1kon t\u00fal mi minden int\u00e9zked\u00e9s s\u00fajtotta a nemzetis\u00e9geket. 1944, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig a kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n, a f\u0151csap\u00e1s ir\u00e1nya a magyarok fel\u00e9 ir\u00e1nyult.
Megr\u00e1z\u00f3 adatokat olvashatunk az 1956 ut\u00e1n, az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g elleni megtorl\u00e1sokr\u00f3l, arr\u00f3l, hogy azt k\u00f6vet\u0151en \u201ea kisebbs\u00e9geket nemzetbiztons\u00e1gi szempontb\u00f3l \u00fajra kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151nek min\u0151s\u00edtett\u00e9k\u201d, ami j\u00f3 alkalmat ny\u00fajtott \u201ea zsid\u00f3k \u00e9s m\u00e1s kisebbs\u00e9gek h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1s\u00e1nak a fokoz\u00e1s\u00e1ra is\u201d.
Az els\u0151 komoly int\u00e9zked\u00e9s a homogeniz\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9nek kidolgoz\u00e1sa, gyakorlati alkalmaz\u00e1sa, 1972 ut\u00e1n. Felfokoz\u00f3dtak a t\u00f6rt\u00e9nelemhamis\u00edt\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9sek, a tan\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek beolvaszt\u00e1s\u00e1t, az asszimil\u00e1l\u00f3d\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 akci\u00f3k\u2026 Ezek imm\u00e1r nem csup\u00e1n egzisztenci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekk\u00e9nt jelentek meg, hanem l\u00e9lektani nyom\u00e1sk\u00e9nt is, minek szerves k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt a zsid\u00f3 \u00e9s a n\u00e9met nemzetis\u00e9g t\u00f6meges exodusa. Izrael \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g \u201ekiv\u00e1s\u00e1rolta\u201d nemzettestv\u00e9reit \u2013 megindult a \u201epragmatikus, b\u00f6lcs, teljes m\u00e9rt\u00e9kben intelligens megold\u00e1s\u201d \u2013, amire r\u00e1j\u00e1tszott a nyolcvanas \u00e9vekben val\u00f3s\u00e1gos mozgalomm\u00e1 v\u00e1lt \u201ea z\u00f6ld hat\u00e1ron\u201d \u00e1t t\u00f6rt\u00e9n\u0151 illeg\u00e1lis dezert\u00e1l\u00e1s a rom\u00e1n paradicsomb\u00f3l\u2026, imm\u00e1r az erd\u00e9lyi magyarok eset\u00e9ben is!
Mik\u00e9nt \u00e9s a hogyan seg\u00edtette ezt el\u0151 a hatalom? Oly bels\u0151, titkos d\u00f6nt\u00e9sekkel, int\u00e9zked\u00e9sekkel, mint a nev\u00e9ben is sokat el\u00e1rul\u00f3 \u201eTiszta Rom\u00e1ni\u00e1\u00e9rt program\u201d kidolgoz\u00e1sa 1976-ban, tov\u00e1bb\u00e1 a nyolcvanas \u00e9vekben a szeku \u00e1ltal kidolgozott \u201eHelga terv\u201d, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen Magyarorsz\u00e1g, a magyars\u00e1g ellen ir\u00e1nyult. A benn\u00fck testet \u00f6lt\u00f6tt sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s gondolat gener\u00e1lta\/gener\u00e1lja a mostans\u00e1g is zavartalanul skand\u00e1lt \u201eki a magyarokkal az orsz\u00e1gb\u00f3l\u201d jelsz\u00f3.
Azt v\u00e1rtuk\/hitt\u00fck, hogy 1989 v\u00e9get vet a kommunizmus nemzetis\u00e9gellenes gyakorlat\u00e1nak, hogy a kiv\u00edvott demokr\u00e1cia nemcsak a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1got, de a jogs\u00e9relmek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t, a m\u00e9lt\u00e1nyos restit\u00faci\u00f3t hozza el sz\u00e1munkra. Marosv\u00e1s\u00e1rhely 1990 fekete m\u00e1rciusa azonban csakhamar lelombozta, sz\u00e9tz\u00fazta rem\u00e9nyeinket. Jogos k\u00f6vetel\u00e9seinket sorra elutas\u00edtj\u00e1k, auton\u00f3mia\u2013t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnket\/ig\u00e9ny\u00fcnket szeparatista t\u00f6rekv\u00e9sk\u00e9nt t\u00e9telezik \u00e9s minden m\u00f3don \u00e9s f\u00f3rumon elutas\u00edtj\u00e1k. \u00c9s ami enn\u00e9l is s\u00falyosabb t\u00e9tel: a hatalom szerint \u201eam\u00edg jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa magyar kisebbs\u00e9g \u00e9l az orsz\u00e1gban, addig fenn\u00e1ll a magyar vesz\u00e9lye Erd\u00e9ly elveszt\u00e9s\u00e9nek\u201d. Kell-e enn\u00e9l nagyobb \u201efenyeget\u00e9s\u201d az egys\u00e9ges nemzeti \u00e1llameszm\u00e9vel szemben? Ennek hirdet\u00e9se propaganda\u2013 programpontt\u00e1 v\u00e1lt, a \u201emagyar k\u00e1rtya\u201d pedig mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 eszk\u00f6zz\u00e9 a rom\u00e1n politikai p\u00e1rtok eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ban. Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar r\u00e1galmai, gy\u0171l\u00f6let forg\u00e1csai bet\u00f6ltik a teret. A j\u00f3zan gondolatot, a meg\u00e9rt\u00e9st \u00e9s k\u00f6zeled\u00e9st hirdet\u0151 Sabin Gherman, Simion Lucian Boia, Smaranda Enache szav\u00e1t a nemzeti gondolat elleni fell\u00e9p\u00e9snek min\u0151s\u00edtik; a \u00bbmagyarp\u00e1rtis\u00e1g\u00e9rt\u00ab a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges rom\u00e1n nacionalista t\u00e1mad\u00e1sok keresztt\u00fcz\u00e9be ker\u00fclhetnek \u00e9s ker\u00fclnek is. A k\u00fcls\u0151 megsz\u00f3lal\u00e1sokat pedig a rom\u00e1n bel\u00fcgyekbe val\u00f3 beavatkoz\u00e1sk\u00e9nt fogadj\u00e1k. Ki v\u00e1lhat ily esetben v\u00e9delmez\u0151nkk\u00e9? L\u00e1thatjuk, hogy sem az EU, sem az ENSZ nem teszi ezt, hangzatos deklar\u00e1ci\u00f3juk v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t nem ellen\u0151rzik, nem k\u00e9rik sz\u00e1mon.
Az \u00edr\u00e1sunk jelig\u00e9jek\u00e9nt id\u00e9zett gondolatra egyetlen \u201eellencsap\u00e1s\u201d \u00e9rkezett: a holocaust-tagad\u00f3 rom\u00e1n politika leleplez\u00e9s\u00e9t elv\u00e9gz\u0151, 2004-ben kiadott Wiesel-jelent\u00e9s. Sz\u00f3noki k\u00e9rd\u00e9s: k\u00e9sz\u00fcl-e valaha is a magyar, a n\u00e9met, a t\u00f6r\u00f6k, a cig\u00e1ny kisebbs\u00e9g ellen elk\u00f6vetett b\u0171n\u00f6k felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 jelent\u00e9s? A t\u00f6bbs\u00e9giek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1b\u00f3l \u00e9s akarat\u00e1b\u00f3l sosem! J\u00f3 p\u00e9lda erre a 2015-ben Kolozsv\u00e1ron, a Nemzeti Kisebbs\u00e9gek V\u00e9delm\u00e9r\u0151l szervezett konferencia. \u201e\u2026megh\u00edvottjai k\u00f6z\u00fcl csak egyetlen t\u00e9nyez\u0151 hi\u00e1nyzott: Rom\u00e1nia legnagyobb kisebbs\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151je.\u201d \u00cdgy azt\u00e1n c\u00e1folat n\u00e9lk\u00fcl maradt a hatalom axi\u00f3m\u00e1jak\u00e9nt szajk\u00f3zott t\u00e9tel: \u201eRom\u00e1ni\u00e1t mint\u00e1nak lehet tekinteni az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban, ami a nemzeti kisebbs\u00e9gekkel szembeni b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot illeti.\u201d E k\u00f6tet sorr\u00f3l-sorra e hamis t\u00e9tel c\u00e1folat\u00e1t ny\u00fajtja!
Boros Ern\u0151 k\u00f6tet\u00e9nek c\u00e9lja a probl\u00e9mafelvet\u00e9s. Megold\u00e1st mik\u00e9nt is ny\u00fajthatna. Az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9v, minden heroikus k\u00fczdelme ellen\u00e9re sem ny\u00fajtott. Tal\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151(k)\u2026
x x x
A lektori aj\u00e1nl\u00e1s v\u00e1dbesz\u00e9dk\u00e9nt aposztrof\u00e1lja a k\u00f6tetet. Megismer\u00e9se ut\u00e1n, olvas\u00f3k\u00e9nt, mi is egyet\u00e9rthet\u00fcnk vele. Bizony\u00e1ra a maga t\u00f6rt\u00e9nelmi ismeretei, a val\u00f3s\u00e1g keser\u0171 megtapasztal\u00e1sa indokolja, hogy befejez\u0151 mondataival elgondolkoztasson benn\u00fcnket. \u201eS mint ilyen \u2013 nincsenek ill\u00fazi\u00f3im \u2013 puszt\u00e1ba ki\u00e1ltott sz\u00f3. (Kiemel\u00e9s t\u0151lem \u2013 MJ.) M\u00e9gsem hi\u00e1ba val\u00f3, mert a nemzetnek, ameddig \u00e9l \u00e9s \u00e9lni akar, \u0151riznie kell ezeket a mement\u00f3kat, kapaszkodnia bel\u00e9j\u00fck, er\u0151t mer\u00edtenie az el\u0151d\u00f6k szenved\u00e9seib\u0151l \u00e9s h\u00e9tk\u00f6znapi h\u0151siess\u00e9g\u00e9b\u0151l, melyek n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezne sem a ma, sem a holnap.\u201d
Val\u00f3ban puszt\u00e1ba ki\u00e1ltott sz\u00f3 lenne Boros Ern\u0151 k\u00f6tete? \u2013 k\u00e9rdezz\u00fck mi, az olvas\u00f3i. Az lenne? Csak az lenne? Mennyivel t\u00f6bb ann\u00e1l!!! Tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel egy korr\u00f3l, egy megapadt, l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1ban fogy\u00f3 kisebbs\u00e9g sorsk\u00e9plet\u00e9r\u0151l, amely az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g, Eur\u00f3pa minden kisebbs\u00e9gben \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra is tanuls\u00e1gk\u00e9nt szolg\u00e1lhat.<\/p>\n

\"\"<\/a>

Eml\u00e9km\u0171 Hadadon, amelyet 2018-ban abb\u00f3l az alkalomb\u00f3l emeltek, hogy a t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban idetelep\u00fclt n\u00e9meteknek m\u00e1r \u00edrmagja se maradt a telep\u00fcl\u00e9sen. (Illusztr\u00e1ci\u00f3 a k\u00f6nyvb\u0151l)<\/em><\/p><\/div>\n

(x) Boros Ern\u0151: Szatm\u00e1ri \u201esv\u00e1bokb\u00f3l j\u00f6tt magyarok\u201d Rom\u00e1ni\u00e1ban. Zilah, 2021<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eRom\u00e1nia a kisebbs\u00e9gi jogok biztos\u00edt\u00e1sa ter\u00e9n \u00fagymond \u00bbm\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is p\u00e9ld\u00e1t szolg\u00e1ltat\u00ab\u201d Boros Ern\u0151 a rom\u00e1niai kisebbs\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, a helyt\u00f6rt\u00e9net ter\u00e9n imm\u00e1r letette n\u00e9vjegy\u00e9t. Nem csup\u00e1n helyi, region\u00e1lis tekintetben, hanem a magyar nyelvter\u00fclet eg\u00e9sz\u00e9n ismertt\u00e9 v\u00e1ltak a t\u00f6bb \u00e9vtizedes kutat\u00f3munk\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 m\u0171vei: a f\u00f6ldv\u00e1ri hal\u00e1lt\u00e1borba elhurcolt magyarok tragikus sors\u00e1t visszaid\u00e9z\u0151 Hogy a magyar pusztuljon […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-97553","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97553","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97553"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97553\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97553"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97553"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97553"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}