{"id":99293,"date":"2022-01-07T02:52:15","date_gmt":"2022-01-07T02:52:15","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=99293"},"modified":"2022-01-06T14:58:38","modified_gmt":"2022-01-06T14:58:38","slug":"danos-miklos-jon-a-halal-jon-a-tel-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=99293","title":{"rendered":"D\u00e1nos Mikl\u00f3s: „…j\u00f6n a hal\u00e1l, j\u00f6n a t\u00e9l\u2026” (3)"},"content":{"rendered":"\r\n

Indulunk Nyezsinbe. M\u00e1r bent \u00fcl\u00fcnk a kocsiban, amikor hirtelen elhat\u00e1roz\u00e1ssal megk\u00e9rdezem Ivan Kazimirovot, megtekinthetn\u00e9nk-e el\u0151bb B\u00e1bij J\u00e1rt.

– Persze, nincs messze – j\u00f6n a v\u00e1lasz. Hogyhogy nincs messze? – villan fel bennem a k\u00e9tked\u00e9s. K\u00e9pzeletemben a t\u00f6megs\u00edr valahol kint van, t\u00e1vol a v\u00e1rost\u00f3l.

Jogos lehet a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt ez a kit\u00e9r\u0151. \u00c1m itt, Kijevben, nem lehet a m\u00faltat kutatni, a h\u00e1bor\u00fat, a fasizmus borzalmait id\u00e9zni B\u00e1bij J\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl.

\u00c1tmegy\u00fcnk a zsitomiri kapun, d\u00e9li ir\u00e1nyba tartunk. S\u0171r\u0171 forgalm\u00fa kijevi utc\u00e1k, modern v\u00e1rosk\u00e9p. Egyre v\u00e1rom, hogy gy\u00e9r\u00fcljenek a h\u00e1zak, ki\u00e9rj\u00fcnk a v\u00e1rosb\u00f3l. Egy lejt\u0151 ut\u00e1n sz\u00e9p cs\u00f6ndesen meg\u00e1llunk. – Ez az – mondja Kazimirov. K\u00f6r\u00fcln\u00e9zek: a v\u00e1ros be\u00e9rte \u00e9s j\u00f3val t\u00falhaladta ezt az egykor elhanyagolt peremr\u00e9szt. A h\u00e1tt\u00e9rben emeletes h\u00e1zak sora: a szerecki negyed. Mintha egy v\u00e1rosi liget, vagy kisebb park k\u00f6zep\u00e9n \u00e1lln\u00e9k. Az orsz\u00e1g\u00fat aszfaltj\u00e1nak sz\u00fcrk\u00e9je metszi \u00e1t az \u0151szi sz\u00ednekben pomp\u00e1z\u00f3 p\u00e1zsitot. Gazdagon z\u00f6ldell\u0151 f\u0171, lehullott levelek, itt-ott ben\u0151tt \u00e1rok \u00e9s balra, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00fasz m\u00e9terre az \u00fattestt\u0151l egy szab\u00e1lytalan form\u00e1j\u00fa gr\u00e1nitk\u0151, rajta, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte vir\u00e1gok. \u00d3vatosan l\u00e9pek B\u00e1bij J\u00e1r f\u00f6ldj\u00e9re: f\u00e9lig elhamvasztott holtak, csontok, s\u00edrok f\u00f6l\u00f6tt j\u00e1rok. 1941. szeptember 29-\u00e9n itt v\u00e9gezt\u00e9k ki Kijev zsid\u00f3 \u00fcld\u00f6z\u00f6tteit. Majd a k\u00f6rny\u00e9k fogolyt\u00e1boraib\u00f3l hajtott\u00e1k ide a szovjet hadifoglyokat \u00e9s puszt\u00edtott\u00e1k el. Olvastam a gr\u00e1nitk\u0151be v\u00e9sett szavakat: „Itt emelnek eml\u00e9km\u0171vet azoknak a szovjet \u00e1llampolg\u00e1roknak az eml\u00e9k\u00e9re, akiket 1941-1943-ban, Kijev ideiglenes megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e9veiben a fasiszt\u00e1k ezen a helyen meggyilkoltak.”

Vlagyimir Bjelik, a g\u00e9pkocsivezet\u0151 t\u00f6ri meg a csendet:

– Amikor \u00e9n gyermek voltam, egy m\u00e9ly v\u00edzmos\u00e1s s egy homokb\u00e1nya volt itt. Lukj\u00e1nova, Kureknyovka \u00e9s Szereck k\u00f6z\u00f6tt ter\u00fclt el. Szakad\u00e9kos volt a part.

Most se v\u00edzmos\u00e1s, se szakad\u00e9k, alig-alig l\u00e1tszik egy-egy m\u00e9lyed\u00e9s. Emberi holttestek t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k fel. Megrend\u00edt\u0151 bevezet\u0151 volt ez a nyezsini \u00fathoz\u2026

Ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba fordulunk, \u00e9szak fel\u00e9. Kereszt\u00fclv\u00e1gunk a v\u00e1roson, \u00e1tmegy\u00fcnk a Dnyeperen. M\u00e1r a csernyigovi f\u0151\u00faton robogunk. Innen 130 kilom\u00e9ter Nyezsin. Ragyog\u00f3 aut\u00f3sztr\u00e1da. Az \u00fat k\u00e9t sz\u00e9l\u00e9n fiatal feny\u0151erd\u0151.

K\u00e9rd\u00e9sek kavarognak bennem. Salamon Ern\u0151 ugyanezen az \u00faton haladt? Nem, \u0151 m\u00e1s ir\u00e1nyb\u00f3l, \u00e9szakr\u00f3l, Repki, Csernyigov fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtette meg el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1rost. \u00c9s m\u00e1sodszor? Ki tudn\u00e1 megmondani?

\u00dajra fellapozom a napl\u00f3j\u00e1t.

„J\u00falius 20. Reggel hatkor indulunk. 27 kilom\u00e9tert tesz\u00fcnk meg. Repkibe \u00e9r\u00fcnk. Csod\u00e1latos sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 t\u00f3ban f\u00fcrd\u00fcnk\u2026 Repki neve kellemes k\u00e9pzettel marad meg bennem. A sz\u00e9p tiszta t\u00f3 s egy kedves kisgyerek, olyan, mint Ilonka gyerekei, eg\u00e9sz iskol\u00e1nyi csal\u00e1dunk.”<\/em>

„J\u00falius 21 \u2026 Felt\u0171nik a l\u00e1t\u00f3hat\u00e1ron Csernihov, amelyet az oroszok Csernigovnak ejtenek. Feh\u00e9r g\u00f6r\u00f6g templomokat l\u00e1ttat a hegyoldalon szemem sz\u00e9ps\u00e9gre \u00e9s harm\u00f3ni\u00e1ra \u00e9hes nagyon gy\u00f6t\u00f6rt testemmel. N\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b v\u00e1nszorgok be a v\u00e1rosba. De a lelkem egyenesen \u00e9s frissen issza az els\u0151nek l\u00e1tott szovjet v\u00e1ros ny\u00fajtotta benyom\u00e1sokat. A piacot, ahol egym\u00e1s mellett \u00e1ll \u00f6tven-hatvan asztal. F\u0151ter\u00e9n bar\u00e1tkoztak, iddog\u00e1ltak a testv\u00e9riesked\u00e9st mindig im\u00e1d\u00f3 oroszok. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9p\u00fcletek szakszer\u0171en fel\u00e9p\u00edtve. Ez se lehetne ott, ahol mag\u00e1ntulajdon van. \u00c9p templom. \u00c9gett romok, sz\u00e1z meg sz\u00e1z h\u00e1z. V\u00e9g\u00fcl egy liget, \u00e9s \u00fajra \u00e1gy a f\u00f6ld\u00f6n. K\u00f6zlik vel\u00fcnk, hogy aki valamit vesz, kiv\u00e9gzik\u2026”<\/em>

„J\u00falius 26. Drem\u00e1ljovk\u00e1t\u00f3l 32 km ut\u00e1n Nyezsin. Egy volt szovjet kasz\u00e1rnya mozij\u00e1ban sz\u00e1llunk meg. Irt\u00f3zatos mennyis\u00e9g\u0171 \u00fcr\u00fcl\u00e9ket takar\u00edtunk el\u2026”<\/em>

„J\u00falius 27-28-29. Pihen\u0151. Elkezdem a napl\u00f3t.”<\/em>

Teh\u00e1t arrafele menet n\u00e9gy napig volt Salamon Ern\u0151 Nyezsinben. S visszafel\u00e9 j\u00f6vet? Ki tudja? Hiszen huszon\u00f6t \u00e9ve nyugszik itt valahol Nyezsin mellett\u2026

Sorba magunk m\u00f6g\u00f6tt hagyjuk a sok urb\u00e1nus von\u00e1st hordoz\u00f3 sz\u00e9p, tiszta falvakat. Provari, Kalinkova, Szkibin, Z\u00e1k\u00e1zje. Itt l\u00e9p\u00fcnk be a csernigovi tartom\u00e1nyba. Azt\u00e1n Kalita Szcir\u00e1j, Erkov, Garbuzin, Kozolec \u00e9s Korti.

Meg\u00e1llunk. Itt Korti falu hat\u00e1r\u00e1ban t\u00e9r be jobbra az \u00fat Nyezsin fel\u00e9. Kisz\u00e1llok. \u00c9les kanyar. Jelz\u0151t\u00e1bl\u00e1k. Elsz\u00f3rt tany\u00e1k. K\u00e9tpercnyire van ide az els\u0151 h\u00e1z. Az udvaron egy biceg\u0151 b\u00e1csika foglalatoskodik. Megsz\u00f3l\u00edtom.

– Nem, a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n nem laktam itt, hanem valamivel lennebb, a faluban – mondja. – Nem is lehetett itt lakni. Mert ezen az \u00faton vonultak v\u00e9gig a seregek, itt hajtott\u00e1k a foglyokat, a zsid\u00f3kat. T\u00e1borhely volt, pihen\u0151. Sok ember van itt a k\u00f6rny\u00e9ken eltemetve.

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151k is ebben a kanyarban t\u00e1boroztak le. \u00c9s itt tudt\u00e1k meg a val\u00f3s\u00e1got is. Ugyanis mindaddig abban rem\u00e9nykedtek, hogy Kijevbe, vagy legal\u00e1bbis Kijev k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re viszik \u0151ket. Az \u00fatir\u00e1ny is ezt jelezte: Repki – Csernyigov – Korti ny\u00edlegyenes vonal d\u00e9l fel\u00e9, Kijev ir\u00e1ny\u00e1ban. De Repkin\u00e9l, itt ezen a helyen, ahol most \u00e1llok, m\u00e9g ez a kis rem\u00e9ny is szertefoszlott, amit magukban hordtak. Nem Kijev, teh\u00e1t d\u00e9lnyugati ir\u00e1nyba mentek tov\u00e1bb, nem ezen a vid\u00e9ken t\u00e1boroztak le, hanem egy \u00e9les kanyarral Nyezsin, teh\u00e1t kelet fel\u00e9 t\u00e9rtek. Ez pedig v\u00e9gs\u0151 soron a Don-kanyart jelentette.

Tov\u00e1bbindulunk. Hullani kezdett a szapora \u0151si es\u0151. P\u00e1rafelh\u0151k libegnek a mez\u0151k f\u00f6l\u00f6tt. Harminc perc m\u00falva befutunk Nyezsinbe. Kisv\u00e1ros, kopottas \u00f6reg helys\u00e9g, sok \u00faj h\u00e1zzal, n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e9p k\u00f6z\u00e9p\u00fclettel.

A v\u00e1rosi szovjet \u00e9p\u00fclet\u00e9ben Szvicsenko kult\u00faraktivista fogadott, aki m\u00e1r ismerte j\u00f6vetelem c\u00e9lj\u00e1t abb\u00f3l a lev\u00e9lb\u0151l, amelyet n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal el\u0151bb a nyezsini szovjetnek \u00edrtam.

– Nyezsin mellett soha nem volt egy Mihajlovka Szt\u00e1ri vagy ehhez hasonl\u00f3 nev\u0171 helys\u00e9g<\/em> – mondja sajn\u00e1lkoz\u00e1ssal a hangj\u00e1ban.

– Sem telep\u00fcl\u00e9s? Sem negyed? Sem tanya?

– Nincs<\/em> – feleli hat\u00e1rozottan. – J\u00f3l ismerem a k\u00f6rny\u00e9ket. Term\u00e9szetesen ut\u00e1nan\u00e9ztem a helys\u00e9gn\u00e9vt\u00e1runkban is. Sem a rajonban, s\u0151t az eg\u00e9sz csernyigovi obl\u00e1szban nem leltem r\u00e1 egy ilyen nev\u0171 k\u00f6zs\u00e9gre. De m\u00e9g sokan eml\u00e9keznek itt a munkaszolg\u00e1latosokra. Barakkokba \u00e9s elhagyatott laktany\u00e1kba sz\u00e1ll\u00e1solt\u00e1k be \u0151ket. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eloszt\u00f3 k\u00f6zpont volt a v\u00e1ros, mert sok ezer munkaszolg\u00e1latos vonult \u00e1t rajta kelet fel\u00e9.<\/em>

– Megvannak a barakkok?<\/em>

– Nincsenek. Csak a s\u00edrok.<\/em>

Elindulunk. M\u00e9g mindig hull az es\u0151, lassank\u00e9nt s\u00f6t\u00e9tedni kezd. Meg\u00e1llunk a v\u00e1ros keleti perem\u00e9n. Ink\u00e1bb csak mez\u0151, rajta elsz\u00f3rtan egy-egy \u00faj h\u00e1z. Fiatal ny\u00edrfaligethez \u00e9r\u00fcnk.

– Az ott egy k\u00f6z\u00f6s s\u00edr<\/em> – mutat a f\u00e1k fel\u00e9.

Lef\u00e9nyk\u00e9pezem a helyet. Azt\u00e1n lehajolok, \u00e9s egy mar\u00e9k f\u00f6ldet veszek fel. Elviszem Ilon\u00e1nak. Tudom, Salamon Ern\u0151 nem itt fekszik. Az \u0151 mag\u00e1nyos s\u00edrja m\u00e1shol van. De hol? Hisz m\u00e9g a falu neve is az ismeretlens\u00e9gbe veszett\u2026

Sz\u00f3tlanul \u00fcl\u00fcnk az aut\u00f3ban.

Az \u00faton visszafel\u00e9 egyre hevesebben kergetik egym\u00e1st a gondolataim. Munkaszolg\u00e1latos t\u00e1rsa, Reisz Vilmos – j\u00f3llehet nem volt jelen a hal\u00e1l\u00e1n\u00e1l – azt \u00e1ll\u00edtja, hogy Nyezsin mellett halt meg, de nem Mihajlovka Szt\u00e1riban, hiszen ilyen nev\u0171 helys\u00e9g – mint most megbizonyosodtam – nincs is Nyezsin k\u00f6zel\u00e9ben, vagy pedig lennie kell, m\u00e9gis l\u00e9tezik valahol, innen messzi t\u00e1vol egy Mihajlovka Szt\u00e1ri.

K\u00e9s\u0151 este lett, mire haza\u00e9rt\u00fcnk. Nehezen siker\u00fclt a les\u00fajt\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt\u0151l magamhoz t\u00e9rnem. K\u00e9t szobat\u00e1rsammal, az oroszul kit\u0171n\u0151en besz\u00e9l\u0151 Pascaru m\u00e9rn\u00f6kkel \u00e9s Stoicescu Marin nyugalmazott t\u00e1bornokkal egy\u00fctt \u00e9pp leveg\u0151zni indultunk, amikor megsz\u00f3lalt a telefon. Dmitro Kozarik jelentkezett.

– \u00d6t perc m\u00falva ott vagyok mag\u00e1n\u00e1l. V\u00e1rjon meg. Fontos mondanival\u00f3m van.<\/em>

Pontos volt. Val\u00f3s\u00e1ggal berobbant a szob\u00e1ba. Hatvan \u00e9v k\u00f6r\u00fcli, alacsony termet\u0171, nagyon \u00e9l\u00e9nk szem\u0171 ember. H\u00f3na alatt egy ukr\u00e1n enciklop\u00e9dia, egy helys\u00e9gn\u00e9vt\u00e1r \u00e9s egy kit\u0171n\u0151 t\u00e9rk\u00e9p. Otthonosan nyomban kiteregeti a kincseit az asztalon, \u00e9s magyar\u00e1zni kezd.

– Mostan\u00e1ig dolgoztam. Felkutattam mindent ez\u00e9rt a Mihajlovka Szt\u00e1ri\u00e9rt. Mert \u00e9n ki se tettem a l\u00e1bam Kijevb\u0151l – villantotta r\u00e1m tr\u00e9f\u00e1san a szem\u00e9t -, hogy meg\u00e1llap\u00edtsam, Mihajlovka Szt\u00e1ri nincs Nyezsin mellett.<\/em>

– Sajnos ezt most m\u00e1r \u00e9n is tudom. De vajon l\u00e9tezik-e egy\u00e1ltal\u00e1ban egy ilyen nev\u0171 helys\u00e9g Ukrajna ter\u00fclet\u00e9n?<\/em>

– Nos, \u00e9n is ezen a nyomon indultam el –<\/em> v\u00e1laszolja az \u00edr\u00f3. – Azt mondtam magamban: az eml\u00e9kezet csalhat. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a h\u00e1bor\u00fa s a kem\u00e9ny t\u00e9l fergeteg\u00e9ben. Lehets\u00e9ges, hogy a kiv\u00e9gz\u00e9s hely\u00e9t – hisz ez volt a fontos! – a munkaszolg\u00e1latosok pontosan megjegyezt\u00e9k. De hogy melyik v\u00e1ros mellett fekszik Mihajlovka Szt\u00e1ri, azt elt\u00e9vesztett\u00e9k. Elkezdtem h\u00e1t keresni Ukrajna sok-sok ezer helys\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt ezt a nevet.<\/em>

– \u00c9s megtal\u00e1lta?<\/em>

– Igen. Ez\u00e9rt szaladtam ide – \u00e9s m\u00e1r tolja is fel\u00e9m a vaskos helys\u00e9gn\u00e9vt\u00e1rat meg a t\u00e9rk\u00e9pet.<\/em>

„Szt\u00e1r\u00e1ja Mihajlovka, Zenykovszki rajon, Polt\u00e1vszki obvlaszt”<\/em> – olvasom. R\u00f6gt\u00f6n a t\u00e9rk\u00e9p fel\u00e9 ny\u00falok. Hol van ez a Zenyovszki rajon? Mert ha mondjuk valahol lent d\u00e9len, ahol soha munkaszolg\u00e1latos nem j\u00e1rhatott, vagy el\u00e9rhetetlen\u00fcl messze Bjelgorodt\u00f3l, akkor ez a feltev\u00e9s egy csap\u00e1sra elesik. De nem \u00edgy van. A Kozarik \u00e1ltal felfedezett Szt\u00e1r\u00e1ja Mihajlovka pontosan a visszavonul\u00e1s \u00fatvonal\u00e1ba esik. \u00c9s szerintem ez d\u00f6nt\u0151 \u00e9rv. Bjelgorodt\u00f3l – ahol legk\u00f6zelebbi bar\u00e1tai Salamon Ern\u0151t utolj\u00e1ra l\u00e1tt\u00e1k – ez a „Mihajlovka Szt\u00e1ri” k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 280 kilom\u00e9terre tal\u00e1lhat\u00f3, k\u00f6zvetlen Zenykov szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban.

Vita kerekedett a szob\u00e1ban. A k\u00e9rd\u00e9s az volt, hogy vajon egy munkaszolg\u00e1latos megtehetett-e k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 500-600 kilom\u00e9tert janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9t\u0151l febru\u00e1r utols\u00f3 het\u00e9ig, m\u00e9teres h\u00f3ban, 25 fokos hidegben, a Don-kanyart\u00f3l Nyezsinig. Pontosabban: ha Salamon Ern\u0151 1943. febru\u00e1r elej\u00e9n Bjelgorodban volt – m\u00e1rpedig ott volt! -, akkor lehetett-e febru\u00e1r 26-\u00e1n Nyezsin mellett? Vagy pedig csak a Zenykov szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban lev\u0151 Szt\u00e1r\u00e1ja Mihajlovk\u00e1ig jutott el?<\/em>

Kozarik szerint lehets\u00e9ges egy ilyen er\u0151ltetett menetel\u00e9s, de nem val\u00f3sz\u00edn\u0171. Stoicescu Marin v\u00e9lem\u00e9nye az, hogy ennek m\u00e9g a lehet\u0151s\u00e9ge is ki van z\u00e1rva. Hiszen azon az \u00fatvonalon nemcsak munkaszolg\u00e1latosok v\u00e1nszorognak nyugat ir\u00e1ny\u00e1ba, hanem a partiz\u00e1nok \u00e1ltal sz\u00fcntelen\u00fcl nyugtalan\u00edtott n\u00e9met \u00e9s magyar seregek is arra \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek vissza; \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl az \u00f6v\u00e9k volt az els\u0151bbs\u00e9g. Teh\u00e1t a munkaszolg\u00e1latosok vagy mell\u00e9kvonalon, vagy kit\u00e9r\u0151 utakon vonulhattak vissza. M\u00e1rpedig egy ilyen \u00fatvonal m\u00e9g nehezebb, m\u00e9g kimer\u00edt\u0151bb, teh\u00e1t sokkalta kisebb t\u00e1vot lehet megtenni. \u00cdgy feltehet\u0151, hogy Salamon Ern\u0151 nem jutott el Nyezsinig, hanem a Zenykov mellett fekv\u0151 Szt\u00e1r\u00e1j Mihajlovk\u00e1ban v\u00e9gezte be az \u00e9let\u00e9t.

– Nos, \u00e9n v\u00e1llalom, hogy elmegyek Zenykov mell\u00e9 –<\/em> pattant fel \u00fclt\u00e9b\u0151l Kozarik. – Ez ide Kijevt\u0151l k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 400 kilom\u00e9terre van. H\u00e1zr\u00f3l h\u00e1zra j\u00e1rom majd a falut. Van egy f\u00e9nyk\u00e9pe a k\u00f6lt\u0151r\u0151l?<\/em>

– Igen, itt a k\u00f6nyvben<\/em> – ny\u00fajtottam fel\u00e9je a k\u00f6tetet.

Egyetlen er\u00e9lyes mozdulattal kit\u00e9pte Salamon Ern\u0151 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t.

– Magamhoz veszem \u00e9s megmutatom mindazoknak, akik 1943 tel\u00e9n ott voltak a faluban. Maga pedig addig pr\u00f3b\u00e1lja f\u00f6lder\u00edteni otthon, hogy meddig juthatott el Salamon Ern\u0151. Hosszadalmas, apr\u00f3l\u00e9kos kutat\u00f3munka ez. Tapasztalatb\u00f3l tudom. De ha mindketten belefeksz\u00fcnk, az eredm\u00e9ny nem maradhat el.<\/em>

Felemelte a pohar\u00e1t, de nem koccintott, hanem k\u00e9zfej\u00e9vel meg\u00e9rintette az eny\u00e9met:

– Salamon Ern\u0151 eml\u00e9k\u00e9re.<\/em>

H\u00e1l\u00e1val mondtam k\u00f6sz\u00f6netet Dmitro Kozariknak. \u0150 \u00edg\u00e9retet tett, mihelyt r\u00e1bukkan az els\u0151 nyomra, azonnal \u00e9rtes\u00edt, hogy akkor majd a k\u00f6lt\u0151 feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt k\u00f6z\u00f6s er\u0151vel fejezz\u00fck be v\u00e1llalkoz\u00e1sunkat. Azzal az \u00e9rz\u00e9ssel v\u00e1ltam el t\u0151le, hogy a legjobb kezekbe ker\u00fclt az \u00fcgy.

Szil\u00e1rdan hittem, hogy Salamon Ern\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak huszon\u00f6t\u00f6dik \u00e9vfordul\u00f3ja el\u0151tt megtal\u00e1ljuk azt a hantot, amely a k\u00f6lt\u0151 porlad\u00f3 hamvait takarja.

Addig azonban marad a legenda. Mert az az ember, aki k\u00f6r\u00fcl \u00e9let\u00e9ben soha nem gomolyogtak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00f6rt\u00e9netek, aki r\u00f6vid p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt mindig a val\u00f3s\u00e1ghoz, az \u00e9let h\u00e9tk\u00f6znapjaihoz tapadt – az hal\u00e1l\u00e1val beleolvadt a semmibe, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl t\u0171nt el err\u0151l a f\u00f6ldr\u0151l, amely mindv\u00e9gig oly rettent\u0151 mostoh\u00e1n b\u00e1nt vele. Mintha hal\u00e1l\u00e1val t\u00f6red\u00e9kben maradt utols\u00f3 vers\u00e9t akarta volna p\u00e9ld\u00e1zni:

Az \u00e9letem h\u00e1tam m\u00f6g\u00e9<\/em>
H\u00e1nyom, ne l\u00e1ssam, ne szeressem,<\/em>
egye meg m\u00e9h, legyen k\u00f6d\u00e9,<\/em>
megszemeltess\u00e9k, elsz\u0171ressen.<\/em>

\u00c1m \u00e9lete nem lett k\u00f6d\u00e9 – f\u00e9nyes csillagg\u00e1 lett, az emberek\u00e9 lett, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 lett.

Messzi, jeltelen s\u00edrj\u00e1n pedig minden tavaszon kivirulnak a szeg\u00e9nys\u00e9g vir\u00e1gai: a margar\u00e9ta, sz\u00e1rnyas s\u00f3ska, fecskeposta, hogy hirdess\u00e9k a meg\u00fajul\u00e1st – a halhatatlans\u00e1got.

1967 november\u00e9ben<\/em>

R\u00f6viddel az \u00fcnnep el\u0151tt, amikor Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s, h\u0171s\u00e9ges fia hal\u00e1l\u00e1nak negyedsz\u00e1zados fordul\u00f3j\u00e1n szoboravat\u00e1sra k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt, lev\u00e9l \u00e9rkezett a Szovjetuni\u00f3b\u00f3l.

„Tisztelt D\u00e1nos Mikl\u00f3s!<\/em>

Level\u00e9re v\u00e1laszolva t\u00e1j\u00e9koztatom a k\u00f6lt\u0151 Salamon Ern\u0151 pusztul\u00e1s\u00e1val \u00e9s s\u00edrhantj\u00e1val kapcsolatos kijevi kutat\u00e1saink fejlem\u00e9ny\u00e9r\u0151l. A RATAU egyik fotoriporter\u00e9vel, Pjotr Szavics Kekal\u00f3val kiutaztam Poltava tartom\u00e1nyba (Ukr\u00e1n SZSZK), abba a Szt\u00e1r\u00e1ja Mihajlovka nev\u0171 faluba, amelyr\u0151l \u00d6nnek besz\u00e9ltem.<\/em>

Ott megtal\u00e1ltuk a pontos helyet, ahol Salamon elvt\u00e1rsat agyonl\u0151tt\u00e9k, valamint fennmaradt s\u00edrj\u00e1t. A s\u00edrt Rjabokony Okszana Szavics kolhozparasztasszony \u00e9s Homenko Grigorij Sztyepanovics kolhozparaszt (76 \u00e9ves) mutatta meg nek\u00fcnk. Ut\u00f3bbi itt is temette el 1943 szeptember\u00e9ben.<\/em>

Err\u0151l hivatalos okiratot k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk, \u00e9s lef\u00e9nyk\u00e9pezt\u00fck a k\u00f6lt\u0151 f\u0151bel\u00f6v\u00e9s\u00e9nek hely\u00e9t \u00e9s a s\u00edrj\u00e1t (Er. Salamon).<\/em>

K\u00e9rem, k\u00f6z\u00f6lje mindezt a k\u00f6lt\u0151 feles\u00e9g\u00e9vel, Husz\u00e1r Ilon\u00e1val.<\/em>

V\u00e1rom megh\u00edv\u00e1s\u00e1t, hogy tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1s keret\u00e9ben sz\u00e1moljak be a felfedez\u00e9sr\u0151l.<\/em>

Elvt\u00e1rsi \u00fcdv\u00f6zlettel – Dmitro Mihajlovics Kovalenko-Kozarik<\/em>

Kijev, 1968. Janu\u00e1r 16.<\/em>

(al\u00e1\u00edr\u00e1s)<\/em>

C\u00edmem:<\/em>

Kijev, Lenin \u00fat, 68, 58. Lak\u00e1s<\/em>

Kovalenko-Kozarik Dmitro Mihajlovics<\/em>

Ui.<\/em>

Ha m\u00f3dj\u00e1ban \u00e1ll, k\u00fcldje el Salamon Ern\u0151 harct\u00e9ri napl\u00f3j\u00e1t<\/em>

\u00e9s hal\u00e1la el\u0151tt \u00edrt verseit.

D.K.”

(…)

1968 m\u00e1rcius\u00e1ban<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Indulunk Nyezsinbe. M\u00e1r bent \u00fcl\u00fcnk a kocsiban, amikor hirtelen elhat\u00e1roz\u00e1ssal megk\u00e9rdezem Ivan Kazimirovot, megtekinthetn\u00e9nk-e el\u0151bb B\u00e1bij J\u00e1rt. – Persze, nincs messze – j\u00f6n a v\u00e1lasz. Hogyhogy nincs messze? – villan fel bennem a k\u00e9tked\u00e9s. K\u00e9pzeletemben a t\u00f6megs\u00edr valahol kint van, t\u00e1vol a v\u00e1rost\u00f3l. Jogos lehet a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt ez a kit\u00e9r\u0151. \u00c1m itt, Kijevben, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10,1],"tags":[],"class_list":["post-99293","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99293","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=99293"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99293\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=99293"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=99293"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=99293"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}