{"id":99659,"date":"2022-02-01T02:53:37","date_gmt":"2022-02-01T02:53:37","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=99659"},"modified":"2022-02-04T16:28:12","modified_gmt":"2022-02-04T16:28:12","slug":"cseke-peter-a-tu-foka","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=99659","title":{"rendered":"Cseke P\u00e9ter: A t\u0171 foka"},"content":{"rendered":"\r\n

P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za k\u00f6lt\u00e9szete a kort\u00e1rsak \u00e9s saj\u00e1t szem\u00e9vel<\/strong>
Al\u00e1bbi tanulm\u00e1ny\u00e1val k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte az Irodalmi Jelen a 2022. janu\u00e1r 30-\u00e1n 77 \u00e9ves Cseke P\u00e9ter irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt.


P\u00e1sk\u00e1ndi a vers igeszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l<\/strong><\/em>

1.

Nem verset, egy Bartalis-versesk\u00f6nyv recenzi\u00f3j\u00e1t ind\u00edtotta ekk\u00e9ppen P\u00e1sk\u00e1ndi 1965-ben: \u201eBizony, bizony mondom N\u00e9ktek, hogy ige a vers. Ha nem \u00edgy lenne, \u00f3, hogy meg tudn\u00e1m magyar\u00e1zni kezdet\u00e9t \u00e9s v\u00e9g\u00e9t, milyen diadalmas ujjal mutatn\u00e1m meg nektek a ha\u00adt\u00e1rt: \u00edm\u00e9, eddig az eleven besz\u00e9d, s ett\u0151l kezdve: a csiholt sz\u00f3. De sajnos, \u00edgy, ilyen bizonyosan nem tudom \u00e9n nektek megmutatni, legf\u00f6nnebb sti\u00adlisztik\u00e1k \u00e9s po\u00e9tik\u00e1k (meg per\u00adsze eszt\u00e9tik\u00e1k) mank\u00f3j\u00e1ra ne\u00adh\u00e9zkedve, s\u00e1nta koldusk\u00e9nt bi\u00adcegem k\u00f6r\u00fcl a szentek templo\u00adm\u00e1t. \u00d3, nem akarom \u00e9n m\u00ed\u00adtoszba vonni a verset! Nem akarom \u00e9n a megismer\u00e9s\u00e9t ta\u00adgadni cseppet sem, csak \u00e9ppen azt szeretn\u00e9m \u00e1ll\u00edtani, hogy hasztalan fogom az elemz\u00e9s sa\u00adtuj\u00e1ba a form\u00e1t \u00e9s a tartal\u00admat, no, meg \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiket, mert ezen t\u00fal m\u00e9g van a vers\u00adben valami, amit \u00e9n \u00fagy nevez\u00adn\u00e9k: igeszer\u0171s\u00e9g, a kijelent\u00e9s egyszeris\u00e9ge.\u201d[1]

Tudv\u00e1n tudja, hogy hasztalan pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s az elemz\u00e9s \u201esatuj\u00e1ba fogni\u201d a verset, legal\u00e1bb \u201eversb\u00e9li szok\u00e1sainak\u201d megoszt\u00e1s\u00e1val igyekszik az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 olvas\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9re lenni.

A H\u00f3 j\u00e1szla<\/em> keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l kider\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a \u201ep\u0151re h\u00f3hull\u00e1s\u201d milyen metamorf\u00f3zison megy \u00e1t a versben. Maga is felh\u00edvja a figyelmet arra, hogy b\u0151v\u00edtve szokta megism\u00e9telni a motivumhordoz\u00f3 verssorokat, azaz nyelvi mot\u00edvumb\u0151v\u00edt\u00e9st hoz l\u00e9tre: \u201e\u00bbH\u00f3hull\u00e1s\u00e9rt h\u00f3hull\u00e1s\u00e9rt \/ H\u00f3hull\u00e1s\u00e9rt kellett \/ H\u00f3hull\u00e1s\u00e9rt kellett sz\u00fcletnem \/ Ez\u00e9rt a h\u00f3hull\u00e1s\u00e9rt kellett.\u00ab Ez egyszerre zenei \u00e9s gondolati (logikai) elj\u00e1r\u00e1s, hiszen el\u0151bb a h\u00f3hull\u00e1st l\u00e1tom, mag\u00e1t a p\u0151re h\u00f3hull\u00e1st, s csak ut\u00e1na b\u0151v\u00fcl ki bennem gondolatt\u00e1 a l\u00e1tv\u00e1ny. Nos, ezt a k\u00e9pb\u0151l gondolatt\u00e1 b\u0151v\u00fcl\u00e9st gyakran a fenti m\u00f3don szoktam nyelvileg is \u00e9rz\u00e9keltetni. Azt\u00e1n itt van a t\u0151gy-mot\u00edvum: \u00bb\u00c9s a t\u0151gy \/ Feh\u00e9r c\u00e9rn\u00e1cska \/ Folydog\u00e1l \/ Id\u0151m felett.\u00ab Ez az anyatej-mot\u00edvumot kivet\u00edti az id\u0151be, jelezv\u00e9n, hogy ez a metamorf\u00f3zis (amelyet verstechnikailag egy filmeszt\u00e9tik\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt sz\u00f3val k\u00e9p-\u00e1tt\u0171n\u00e9snek nevezek), a tej h\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, a gyermekkori meleg feln\u0151ttkori kih\u0171l\u00e9se, az elevens\u00e9g elmerev\u00fcl\u00e9se az id\u0151 szintj\u00e9n is jelen lehet: az egy\u00e9n ideje szintj\u00e9n az anyamell teje h\u00f3v\u00e1 fagy, a \u00bbnagy id\u0151\u00ab szintj\u00e9n pedig a t\u0151gy teje c\u00e9rn\u00e1v\u00e1 merev\u00fcl. Egy m\u00e1sik kedvelt elj\u00e1r\u00e1som: a kezd\u0151mot\u00edvum mot\u00edvumh\u00edv\u00f3k\u00e9nt m\u00e1s mot\u00edvumokat csalogat\u00f3k\u00e9nt, megid\u00e9z\u0151k\u00e9nt val\u00f3 szerepeltet\u00e9se. Erre a mot\u00edvumh\u00edv\u00f3ra verseimben gyakran csak a k\u00f6ltem\u00e9ny z\u00e1r\u00f3 mot\u00edvuma felel, csak a vers v\u00e9g\u00e9n lelik meg egym\u00e1st (vagy m\u00e9g ott sem). \u00bb\u00c9s a mell \/ A tejsug\u00e1r\u00ab h\u00edv\u00f3mot\u00edvumk\u00e9nt van jelen, \u00e9s a z\u00e1r\u00f3sorok: \u00bbH\u00f3, \/ Any\u00e1m\u00ab \u2013 a mot\u00edvumfelel\u0151; egym\u00e1sra tal\u00e1ltak teh\u00e1t, az izgatott h\u00edv\u00f3mot\u00edvum a z\u00e1r\u00f3, elcs\u00f6ndes\u00edt\u0151 el\u00e9gikus megold\u00e1ssal.\u201d[2]
Klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt vers\u00e9nek, a T\u0171 fok\u00e1nak az ind\u00edt\u00e1sa k\u00f6zismert: \u201eA t\u0171 foka: A m\u0171 oka.\u201d A mot\u00edvum tudatunkban els\u0151k\u00e9nt mint a val\u00f3s\u00e1gos t\u0171 val\u00f3s\u00e1gos foka jelenik meg, azut\u00e1n bibliai \u00e9rtelemben is felvillan (a teve hamarabb jut \u00e1t a t\u0171 fok\u00e1n), \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a versbeli \u00e9rtelm\u00e9ben. P\u00e1sk\u00e1ndi szerint ebb\u0151l az al\u00e1bbiakat lehet kih\u00e1mozni: \u201e1. Az intenzit\u00e1s, a felt\u00f6r\u00e9s, a megnyilatkoz\u00e1s intenzit\u00e1sa ann\u00e1l nagyobb, min\u00e9l kisebb a megnyilatkoz\u00e1snak jut\u00f3 t\u00e9r. 2. A m\u0171alkot\u00e1s bizonyos fajta aszk\u00e9zisb\u0151l, k\u00ednb\u00f3l sz\u00fcletik. 3. A m\u0171v\u00e9szet mindig csak a t\u0171 fok\u00e1n engedheti \u00e1t a dolgokat, hiszen a m\u0171v\u00e9sz egyed, egy\u00e9n, egy ember, s neki az eg\u00e9sz univerzumot csup\u00e1n saj\u00e1t \u00e9nje t\u0171fok\u00e1n adatik meg \u00e1tpr\u00e9selni.\u201d Hogy fogalmi szinten ez mit jelent? \u201eAz \u00e9l\u0151, az eleven dolgok mintegy elvesz\u00edtik hamvukat, ahogy fogalomba, nyelvbe foglaljuk \u0151ket [\u2026], de a fogalom azt\u00e1n maga is eleven, hamvas \u00faj-val\u00f3s\u00e1got sz\u00fcl, \u00e9s a m\u00e9g el nem nevezett, fogalomba nem vont dolgok (\u00bbkis remeg\u00e9s\u00ab stb.) megvigasztal\u00f3dhatnak (Harang kivir\u00e1gzik \/ A hangban); a fogalom a val\u00f3s\u00e1gban vir\u00e1gzik ki mintegy \u00fajrasz\u00fcletve. Term\u00e9szetesen j\u00f3l tudom: egy vers eszm\u00e9je, gondolat\u00e1rnyalatai, hangulatvil\u00e1ga sohasem ford\u00edthat\u00f3 le a rideg elemz\u00e9s nyelv\u00e9re, \u00e9n is csup\u00e1n az\u00e9rt k\u00eds\u00e9reltem meg, mert f\u0151k\u00e9nt k\u00edv\u00e1ncsi voltam: meg tudok-e valami olyasmit magyar\u00e1zni, ami bennem el\u0151zetes magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl sz\u00fcletett. Akik t\u00f6bbet olvastak ki e versekb\u0151l a fent elemzettekn\u00e9l, most ki\u00e1br\u00e1ndulhatnak. Akik kevesebbet vagy m\u00e1st, most \u00f6sszevethetik a saj\u00e1tjukat az elmondottakkal. Akik semmit sem olvastak ki, azok olvass\u00e1k \u00fajra, \u00e9s \u00e1llap\u00edts\u00e1k meg: ezek ut\u00e1n lelnek-e m\u00e1r valamit benn\u00fck. Ak\u00e1rmilyen eredm\u00e9nyre jutnak is valamennyien, egy bizonyos: \u00e9n is t\u00f6bbet sz\u00e1ntam e versekbe, mint ami bel\u0151l\u00fck kielemezhet\u0151, \u00e9s \u0151k sem jutnak csup\u00e1n hideg elemz\u00e9ssel e versek l\u00e9nyeg\u00e9hez. Pr\u00f3b\u00e1ljanak m\u00f6g\u00e9je \u00e9rezni, belesejteni, az olvas\u00f3 meleg tenyer\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja mindig azt megragadni benn\u00fck, ami t\u00f6bb is, kevesebb is, mint a logika.\u201d[3]

2.

\u201eA metaforikus szeml\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra nincs testetlen szellem, \u00e9s nincs test, amely ne volna egyben szellemis\u00e9g is. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben mindennek k\u00f6zvetlen realit\u00e1sa van, \u00e9s minden k\u00f6zvetlen\u00fcl l\u00e9nyegi\u201d \u2013 A l\u00edra lehet\u0151s\u00e9gei c\u00edm\u0171 elemz\u00e9s\u00e9ben K. Jakab Antal ekk\u00e9pp h\u00edvta fel a figyelmet P\u00e1sk\u00e1ndi korszakv\u00e1lt\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re.[4] Hogy a modern l\u00edrai attit\u0171d mennyire szervesen be\u00e9p\u00fclt P\u00e1sk\u00e1ndi gondolatrendszer\u00e9be, azt a Gondolatok a l\u00edr\u00e1r\u00f3l elnevez\u00e9s\u0171 1967-es eszmecser\u00e9ben kifejtett \u00e9rt\u00e9kszempontjai pregn\u00e1nsan bizony\u00edtj\u00e1k: \u201eA l\u00edra olvas\u00e1sa sokkal nagyobb \u00e9rtelmi \u00e9s \u00e9rzelmi koncentr\u00e1lts\u00e1got k\u00e9r \u00e9s kell hogy k\u00e9rjen az olvas\u00f3t\u00f3l, mint a pr\u00f3z\u00e1\u00e9. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt is, mert intenz\u00edvebb, s\u0171r\u00edtettebb \u00e9rzelmi-\u00e9rtelmi h\u0151vel, nyelvvel, kifejez\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00edrt\u00e1k. A l\u00edra eleve bizonyos jelrendszerben dolgozik: egyezm\u00e9nyes jelei vannak.\u201d[5]

A Holdbumer\u00e1ng<\/em> megjelen\u00e9sekor K. Jakab Antal azzal fejezte be az Utunkban megjelent magvas essz\u00e9j\u00e9t, hogy eredetileg P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9r\u0151l akart \u00edrni \u2013 \u00e9s m\u00e9gis a k\u00f6lt\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l \u00e9rtekezett. Ami k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl annak a k\u00f6lt\u0151nek az \u00e9rdeme, akinek verseiben a l\u00edra szelleme anyanyelv\u00e9n sz\u00f3l hozz\u00e1nk.

Marosi P\u00e9ter szerkeszt\u0151i lelem\u00e9nyess\u00e9ge folyt\u00e1n nyomban priorit\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt az Utunk has\u00e1bjain a k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9rtelmez\u00e9s. Gondolatok a l\u00edr\u00e1r\u00f3l felc\u00edmmel \u2013 \u00e1prilis derek\u00e1t\u00f3l november derek\u00e1ig \u2013 t\u00edz szerz\u0151 (K. Jakab Antal, P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za, Sz\u0151cs Istv\u00e1n, De\u00e1kTam\u00e1s, Szil\u00e1gyi J\u00falia, Veress D\u00e1niel, K\u00e1ntor La\u00adjos, F\u00e1bi\u00e1n S\u00e1ndor, L\u00e1ng Guszt\u00e1v, Bar\u00f3ti P\u00e1l) tizen\u00f6t cikke jelent meg a lapban.

Vallom\u00e1s a k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za az \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171, \u00f6nmag\u00e1t \u00e1lland\u00f3an meg\u00faj\u00edtani k\u00e9pes l\u00edrais\u00e1g nev\u00e9ben t\u00f6rt p\u00e1lc\u00e1t a rutinl\u00edra f\u00f6\u00adl\u00f6tt. Tette ezt mintegy f\u00e9lezer verskezd\u0151 sor, ugyanennyi verskezd\u0151 k\u00e9rd\u0151 \u00e9s felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 mondat elemz\u00e9se alapj\u00e1n. Arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy nem a sz\u00f3kincs \u201ev\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9se\u201d vezet a l\u00edra meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. \u201eAz \u00faj \u00e9s a modern abban lenne, ha a vers el\u0151tt\u00fcnk sz\u00fclet\u0151 csod\u00e1v\u00e1 v\u00e1lna, egy \u00bb\u00e9rzelmi intellektus\u00ab egy\u00f3r\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek pontos t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe, amelyben a hangulatv\u00e1lt\u00e1s legkisebb piheg\u00e9s\u00e9t is meg\u00e9rezni. Az \u00faj, a modern abban lenne, ha egy k\u00f6lt\u0151i v\u00edzi\u00f3 szem\u00fcnk el\u0151tt v\u00e1lna filoz\u00f3fi\u00e1v\u00e1 \u00e9s olyan \u00bbegyszeri jelk\u00e9pp\u00e9\u00ab, amely ugyan mindig esz\u00fcnkbe jut anal\u00f3gi\u00e1s helyzetekben, de sohasem tudja azonos\u00edtani semmi m\u00e1ssal. Mert a vers: vers \u00e9s semmi m\u00e1s.\u201d Szerinte a \u201emondat\u00e9p\u00edt\u00e9s m\u00f3dja\u201d, a mondatok egym\u00e1s mell\u00e9- vagy al\u00e1rendel\u00e9se ink\u00e1bb l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s a vers sz\u00e1m\u00e1ra, mint a sz\u00f3kincs gazdag\u00edt\u00e1sa. Mert a k\u00f6lt\u00e9szet minden m\u00e1s irodalmi m\u0171form\u00e1val szemben az egyetlen, amelyik \u201ea nyelvi s logikai konvenci\u00f3kon k\u00edv\u00fcli gondolkod\u00e1s-menetben teljes\u00edti ki \u00f6nmag\u00e1t\u201d.[6]

V\u00e1laszcikk\u00e9ben (Mit\u0151l j\u00f3 egy vers?<\/em>) Sz\u0151cs Istv\u00e1n abb\u00f3l indul ki, hogy \u201e\u00edzl\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1sok korfordul\u00f3in\u201d meginognak a norm\u00e1k. Abban egyet\u00e9rt P\u00e1sk\u00e1ndival, hogy sok a jelent\u00e9ktelen, sz\u00fcrke vers, de a \u201ej\u00f3\u201d \u00e9s \u201erossz\u201d versek dolg\u00e1ban ellentmond neki, epikai fogantat\u00e1s\u00fa k\u00f6ltem\u00e9nyekre hivatkozva k\u00e9ts\u00e9gbe vonja meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sainak \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t.[7] Arra pedig, hogy Mit\u0151l korszer\u0171 a vers?<\/em> \u2013 De\u00e1k Tam\u00e1s k\u00e9rdezett r\u00e1. \u201eA tartalm\u00e1t\u00f3l? Vagy tartalm\u00e1nak vi\u00adl\u00e1gn\u00e9zeti t\u00f6lt\u00e9s\u00e9t\u0151l? Akkor a romantikus Novalis korszer\u0171tlenebb volt, mint a klasszikus Schiller. Ami persze nem igaz. Eliot sem volt korszer\u0171tlenebb, mint Verhaeren \u2013 s\u0151t. A \u00bbform\u00e1j\u00e1t\u00f3l\u00ab? Walt Whitman sza\u00adbad versei panoptikumi gesztusoknak tet\u00adszenek Rilke Orpheus-szonettjei mellett. A nyelv\u00e9t\u0151l? Berzsenyi nyelvi l\u00e1ngpal\u00adlos\u00e1hoz k\u00e9pest Kosztol\u00e1nyi manik\u0171roll\u00f3t forgat. St\u00edlus\u00e1nak mer\u00e9szs\u00e9g\u00e9t\u0151l, k\u00e9palkot\u00e1s\u00e1\u00adt\u00f3l? Tr\u00f3pusait\u00f3l? A spanyol barokk k\u00f6l\u00adt\u00e9szete sokkal mer\u00e9szebben b\u00e1nt a k\u00e9\u00adpekkel, mint a mai francia. A k\u00f6lt\u00e9szet l\u00e1zad\u00e1sai palotaforradalmak, fellobban\u00adnak, kihamvadnak, a j\u00f3 versek marad\u00adnak, a rosszak eleny\u00e9sznek. Akkor h\u00e1t mit\u0151l korszer\u0171 a vers? Azt hiszem att\u00f3l, hogy j\u00f3. A j\u00f3 vers mindig korszer\u0171, a rossz vers sohasem az.\u201d[8] K. Jakab Antal \u2013 mik\u00f6zben egy \u00faj sematizmus vesz\u00e9ly\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet \u2013 nem tekinti \u201enormat\u00edv po\u00e9tik\u00e1nak\u201d P\u00e1sk\u00e1ndi k\u00f6vetkeztet\u00e9seit, \u00e9s fenntart\u00e1ssal fogadja azt a Sz\u0151cs-f\u00e9le kit\u00e9telt, miszerint a l\u00edrais\u00e1g legink\u00e1bb akkor hat\u00e1sos, ha a kifejez\u00e9sm\u00f3d a lehet\u0151 legegyszer\u0171bb, legvil\u00e1gosabb kijelent\u0151 mondatokb\u00f3l, helyzettiszt\u00e1z\u00e1son \u00e9p\u00fcl f\u00f6l. A v\u00e1ndor \u00e9ji dal\u00e1ra hivatkozva \u00edrja, hogy az \u00f6nmagukban ban\u00e1lis mondatok \u201e\u00e9ppen a vers\u00ad-zene hull\u00e1main emelkednek \u00e9teri r\u00e9gi\u00f3kba\u201d. Val\u00f3sz\u00edn\u0171nek tartja, hogy a Goethe-vers egyszer\u0171s\u00e9ge kor\u00e1ntsem volna olyan leny\u0171g\u00f6z\u0151, ha nem \u00e1ll\u00adna m\u00f6g\u00f6tte \u00e9s r\u00e9szben vele szemben a Goethe-\u00e9letm\u0171 a maga pomp\u00e1s bonyolults\u00e1g\u00e1ban. Minden \u00faj\u00edt\u00e1s viszonylagos \u2013 folytatja okfejt\u00e9s\u00e9t \u2013, az igazi k\u00f6lt\u0151i for\u00adradalmak \u2013 \u201e\u00e9s minden k\u00f6lt\u0151i megnyilatkoz\u00e1s t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 forradalmi kell hogy legyen\u201d \u2013 mindig valamihez k\u00e9pest hoznak \u00fajat, \u201ede nem valaminek a hi\u00e1nya k\u00e9pviseli ezt az \u00fajszer\u0171s\u00e9get\u201d. A k\u00f6lt\u0151 csak akkor tan\u00fas\u00edthatja a l\u00edrai magatart\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9t, az \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 azonoss\u00e1g\u00e1t, \u201eha elemi versegys\u00e9gk\u00e9nt, \u00bbmolekul\u00e1ris szinten\u00ab (a k\u00f6lt\u0151i gyakorlathoz k\u00e9pest is) \u00faj, eddig nem l\u00e9tez\u0151 fogalmakat, a vers-eg\u00e9sz szintj\u00e9n pedig \u00faj, addig nem l\u00e9tez\u0151 l\u00edrai \u00edt\u00e9leteket \u00e9s k\u00f6vetkeztet\u00e9seket teremt.\u201d[9]

K. Ja\u00adkab egyik mondata kapcs\u00e1n P\u00e1sk\u00e1ndi visszak\u00e9rdez: \u201e1. mennyiben l\u00e1t ellentmond\u00e1st az \u00bb\u0151si st\u00edlfigur\u00e1k\u00ab haszn\u00e1lata \u00e9s a moderns\u00e9g fogalma k\u00f6z\u00f6tt?; 2. ki \u00edrta azt \u2013 mert \u00e9n nem! \u2013, hogy van valamifajta stilisztikai \u00bbelixir\u00ab, ami sza\u00advatoln\u00e1 a moderns\u00e9get?\u201d R\u00f6gt\u00f6n v\u00e1laszol is: \u201e1. j\u00f3magam a mo\u00adderns\u00e9g \u00e9s \u0151si eszk\u00f6z\u00f6k hasz\u00adn\u00e1lata k\u00f6z\u00f6tt semmif\u00e9le ellent\u00admond\u00e1st nem l\u00e1tok, mert a bibli\u00e1b\u00f3l ihlet\u0151d\u0151 szabadvers, a keleti k\u00f6lt\u00e9szet gondolatrit\u00admusa, a legend\u00e1k, m\u00edtoszok szimb\u00f3lumai szint\u00e9n t\u00f6bbezer\u00ad\u00e9ves szellemi tal\u00e1lm\u00e1nyok, m\u00e9gis elemei a modern k\u00f6lt\u00e9\u00adszetnek, \u00e9s a modern k\u00e9pz\u0151m\u0171\u00adv\u00e9szet is \u00fajra felfedezte a pri\u00admit\u00edv id\u0151k b\u00e1lv\u00e1nyait, rajzait, form\u00e1it. 2. A moderns\u00e9gnek semmilyen elix\u00edre nincs: mo\u00addern az, aki ma \u00e9l, mai szin\u00adten, s ez a \u00bbma \u00e9l\u00e9s\u00ab m\u0171v\u00e9ben egy\u00e9nien fejez\u0151dik ki, auten\u00adtikusan t\u00fckr\u00f6z\u0151dik vissza.\u201d[10]

\u201eMinden k\u00f6lt\u0151 olyan verset \u00edr, amilyent tud. Az egyes k\u00f6lt\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t vajon \u00f6sszteljes\u00edtm\u00e9nye vagy ink\u00e1bb ki\u00adr\u00edv\u00f3an j\u00f3 vagy rossz versei alapj\u00e1n d\u00f6ntj\u00fck el? \u2013 k\u00e9rdezte a vit\u00e1ban Szil\u00e1gyi J\u00falia. \u2013 Az els\u0151 esetben a po\u00e9ta egy\u00e9nis\u00e9ge a krit\u00e9rium; vagyis azok a saj\u00e1tos jegyek, amelyek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik minden m\u00e1s vers\u00edr\u00f3t\u00f3l. A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g az, hogy elvonatkoztatunk k\u00f6lt\u0151nk vil\u00e1gk\u00e9\u00adp\u00e9t\u0151l, s mind\u00f6ssze az adott vers k\u00e9pvil\u00e1g\u00e1t vessz\u00fck szem\u00ad\u00fcgyre. A gyakorlatban azonban szempontjaink keverednek, s ha p\u00e9ld\u00e1ul elolvassuk Az \u00e1gy l\u00e1ba c\u00edm\u0171 P\u00e1sk\u00e1ndi-verset (Utunk, 25.) \u2013 nemcsak azt \u00e1llap\u00edtjuk meg, hogy kit\u0171n\u0151, de az ir\u00e1nt sem marad k\u00e9ts\u00e9g\u00fcnk, ki \u00edrta. M\u00e1s sz\u00f3val: nem puszt\u00e1n \u00e9s nem ak\u00e1rhogyan j\u00f3, hanem egy bizonyos, \u00f6ssze\u00adt\u00e9veszthetetlen m\u00f3don, \u00fagy, ahogyan kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00f3ban forg\u00f3 k\u00f6lt\u0151 \u00edr verset.\u201d [11]

K\u00e1ntor Lajos bevallja, hogy h\u00f3napok \u00f3ta viaskodik P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za Eml\u00e9kb\u0151l: n\u00e9gy f\u00e9l kesz\u00adty\u0171 c\u00edm\u0171 vers\u00e9vel. \u201e\u00c1m \u00e9pp e viaskod\u00e1s, az, hogy a csup\u00e1n megsejtett, de teljes\u00ads\u00e9g\u00fckben meg nem \u00e9rtett so\u00adrok nem hagynak nyugodni, jelzi sz\u00e1momra, hogy nem mindennapi dologr\u00f3l van sz\u00f3.\u201d Ha nem is \u00e9rti meg minden sor \u00e9rtelm\u00e9t, azt meg\u00e9rzi, hogy a vers eg\u00e9sze hozz\u00e1 is sz\u00f3l, mert gon\u00addolat-kapcsol\u00e1saival \u201elegbens\u0151bb bens\u0151j\u00e9t\u201d, gyermekkori em\u00adl\u00e9keit h\u00edvja el\u0151:

Tapint\u00e1saim el ne t\u00e9vedjetek keszty\u0171imben!
\u201eez elment vad\u00e1szni
ez megl\u0151tte
ez hazavitte
ez megs\u00fct\u00f6tte
ez megette\u201d
Ujjak el ne t\u00e9vedjetek \u00f6t ujj \u00e9s \u00f6t parancsolat
T\u00f6rv\u00e9nyes folyos\u00f3in katakomba-keszty\u0171m
labirintus\u00e1ban!
Kuss ki h\u00fcvelyk a gy\u0171r\u0171s\u00e9
ez a b\u0151rduda-luk!
Kuss ki mutat\u00f3 k\u00f6z\u00e9ps\u0151\u00e9
ez a polip-t\u0151gy

Ujjak rangja rendje terve
mint a sz\u00f6g hely\u00fckre verve I
\u00bbMinden a szemnek semmi a k\u00e9znek!\u00ab
Kusti ujjak vissza!

P\u00e1sk\u00e1ndi vigy\u00e1z arra \u2013 folytatja versmagyar\u00e1zat\u00e1t K\u00e1ntor \u2013, hogy a l\u00e9lek f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1b\u00f3l ne legyen az olvas\u00f3 tudat\u00e1ban sem teljes hom\u00e1ly, s az utols\u00f3 szakasz\u00adban \u2013 t\u00e1vol tartva mag\u00e1t a didakticizniust\u00f3l \u2013 megmagya\u00adr\u00e1zza a kab\u00e1tujjhoz varrt \u00f6t\u00f6\u00addik f\u00e9l p\u00e1r keszty\u0171 l\u00edrai funkci\u00f3j\u00e1t:

Varrj\u00e1tok any\u00e1m
sorsotok \u00e9jszak\u00e1in
varrj\u00e1tok varrj\u00e1tok kab\u00e1tom ujj\u00e1hoz
amir\u0151l hiszitek
hogy elvesz\u00edt\u00adhet\u0151.

\u201eNemegyszer j\u00e1rom meg ezt az utat modern k\u00f6lt\u0151kkel \u2013 nyit az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba K\u00e1ntor. \u2013 S ha a sz\u00f3ban forg\u00f3 vers alko\u00adt\u00f3ja nemcsak modern, hanem k\u00f6lt\u0151 is \u2013 meg\u00e9ri a f\u00e1rads\u00e1\u00adgot, eleinte bizony bosszankod\u00e1st az a n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra fejt\u00f6r\u00e9s, szorong\u00e1s \u00e9s k\u00e9tely (\u00bb\u00e9n va\u00adgyok olyan ostoba, hogy nem \u00e9rtem?\u00ab), ak\u00e1r heteken \u00e1t k\u00ed\u00ads\u00e9r\u0151 bizonytalans\u00e1g. Csak az ilyen bels\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sb\u00f3l, is\u00admerets\u00e9gb\u0151l sz\u00fclethet tart\u00f3s, igazi vers\u00e9lm\u00e9ny. A m\u0171v\u00e9szetfogyaszt\u00f3k, a versolvas\u00f3k nagy t\u00f6bbs\u00e9ge (ne sz\u00e1m\u00edtsuk ide a sznobokat) ide\u00adgenkedik az intenz\u00edv \u00fajraal\u00adkot\u00e1st\u00f3l, a teljes elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 m\u0171\u00e9lvezett\u0151l. Pedig a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gben is \u00e9l a von\u00adzalom a hom\u00e1lyos, a titok\u00adzatos, a rejt\u00e9lyes ir\u00e1nt: fi\u00adgyelj\u00fck csak a krimi (Az an\u00adgyal, A b\u00e1r\u00f3, a Maigret-t\u00f6rt\u00e9netek) n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. Csakhogy itt csup\u00e1n a gyilkos kil\u00e9t\u00e9t fe\u00addi hom\u00e1ly, s ezt \u2013 \u00fcgyes detekt\u00edvnyomoz\u00e1ssal \u2013 viszony\u00adlag k\u00f6nnyen fel lehet libben\u00adteni, legal\u00e1bbis az olvas\u00f3nak-n\u00e9z\u0151nek nem ker\u00fcl a tiszt\u00e1n\u00adl\u00e1t\u00e1s rendk\u00edv\u00fcli meger\u0151ltet\u00e9s\u00adbe.\u201d[12]

A Sz\u0151cs \u00e9s P\u00e1sk\u00e1ndi k\u00f6zti vit\u00e1hoz visszany\u00falva L\u00e1ng Guszt\u00e1v az \u201e\u00f6ssze\u00adt\u00e9veszthetetlens\u00e9g\u201d egyik saj\u00e1tos eszk\u00f6z\u00e9re, a k\u00f6lt\u0151i l\u00e1tom\u00e1sra h\u00edvja fel a figyelmet. Az\u00e9rt tartja fontosnak ennek a bemutat\u00e1s\u00e1t, mert \u201eez a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d sz\u00fcn\u00adtelen ellentmond\u00e1saiban \u00e9li \u00e1t a val\u00f3s\u00e1got \u00e9s az emberi l\u00e9tet, szubjekt\u00edv \u00e9s objekt\u00edv, m\u00fal\u00f3 \u00e9s \u00e1lland\u00f3, egyes \u00e9s egyetemes fe\u00adsz\u00fclts\u00e9geinek sz\u00fcntelen egy\u00adm\u00e1sba \u00e1tcsap\u00f3 egyens\u00falya je\u00adlenti a l\u00e9nyeg\u00e9t. A l\u00e1tom\u00e1snak ez a dialektik\u00e1ja hat\u00e1rozza meg st\u00edlusmin\u0151s\u00e9g\u00e9t is: a r\u00e9sz\u00adelemek, r\u00e9sz-metafor\u00e1k is ilyen ellent\u00e9tp\u00f3lusok egybemarkol\u00e1s\u00e1t v\u00e9gzik el.\u201d[13]

Miel\u0151tt Marosi P\u00e9ter lez\u00e1rn\u00e1 a vit\u00e1t, P\u00e1sk\u00e1ndi harmadszor is \u201esz\u00f3t kap\u201d. Amit F\u00e1bi\u00e1n S\u00e1ndor \u00e9s K. Jakab Antal vit\u00e1j\u00e1hoz hozz\u00e1f\u0171z, abb\u00f3l arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy milyen viszonyrendszeren bel\u00fcl szeml\u00e9lte \u0151 a k\u00f6lt\u00e9szet szerep\u00e9t: \u201eAz ember nincs a t\u00f6rt\u00e9ne\u00adlem cs\u00facs\u00e1n, m\u00e1r csak az\u00e9rt sincs, mert a t\u00f6rt\u00e9nelemnek nincs is cs\u00facsa: az ember ma\u00adga sz\u00fcli, \u00e9li \u00e9s alak\u00edtja a t\u00f6r\u00adt\u00e9nelmet. A t\u00f6rt\u00e9nelem antro\u00adpocentrikus, mert koordin\u00e1t\u00e1i humanoid koordin\u00e1t\u00e1k. A t\u00f6r\u00adt\u00e9nelem mint m\u00falt, mint ki\u00adalakult strukt\u00far\u00e1k rendszere visszahat r\u00e1. Az ember nem a t\u00f6rt\u00e9nelem cs\u00facs\u00e1n \u00e1llt vagy \u00e1ll, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelem tenge\u00adly\u00e9ben. Egy kort, egy id\u0151t \u00bbcs\u00facsnak\u00ab kinevezni annyit jelentene, mint abszol\u00fatnak, meghaladhatatlannak, ism\u00e9telhetetlennek felfogni.\u201d[14] (Elgondolni is rossz: alig telik el egy \u00e9vtized, \u00e9s sz\u00e9p sz\u00e1mmal akadtak versel\u0151k, akik \u201ea t\u00f6rt\u00e9nelem cs\u00facs\u00e1n \u00e1ll\u00f3t\u201d hozsann\u00e1zt\u00e1k.)

Z\u00e1rszav\u00e1ban Marosi P\u00e9ter \u00fajabb \u201evitaind\u00edt\u00f3nak\u201d sz\u00e1nja a \u201evitaz\u00e1r\u00e1st\u201d. Annyi k\u00e9rd\u00e9st siker\u00fclt tiszt\u00e1zni, \u00e9s annyi maradt tiszt\u00e1zatlanul. \u0150 maga nem osztja senkinek a n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, tizenhatodik hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k\u00e9nt egy kilencsoros P\u00e1sk\u00e1ndi-verset id\u00e9z, a Helyzet c\u00edm\u0171t:

Az idegek v\u00e9g\u00e9n!
Az idegek v\u00e9g\u00e9n
A f\u00e9szkek \u00fcresek
Nem tudom, t\u00e9l lett, emiatt
Hov\u00e1 lettek a madarak
Az idegek v\u00e9g\u00e9n
A f\u00e9sz\u00adkek \u00fcresek
Itt a tavasz, itt van a tavasz
Ki kell tal\u00e1lnom a madarakat.

\u201ePersze, nem ars poetica ez \u2013 f\u0171zi hozz\u00e1 \u2013, de egyfajta k\u00f6lt\u0151i szeml\u00e9let k\u00f6nnyen kifejthet\u0151 a kilenc sorb\u00f3l; eszt\u00e9tikailag sok mindent kik\u00f6vet\u00adkeztethetn\u00e9nk arr\u00f3l a k\u00f6lt\u0151r\u0151l, aki \u00e9ppen a mada\u00adrakat \u00bbtal\u00e1lja ki\u00ab az idegek v\u00e9g\u00e9n \u00fcresen maradt f\u00e9szkek sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d[15]

Lehets\u00e9ges volna, hogy Marosi r\u00e1\u00e9rzett arra, amit P\u00e1sk\u00e1ndi elmenetele el\u0151tt Bretter Gy\u00f6rgy kimondott a Helyzetek c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben? A Bretter-hagyat\u00e9kban fennmaradt k\u00e9ziratban olvashat\u00f3: \u201eP\u00e1sk\u00e1ndi minden egy\u00e9b v\u00e9leke\u00add\u00e9ssel szemben nem hisz a szavakban, nem is b\u00edz r\u00e1juk rejtett \u00fczeneteket. Biblikusan er\u0151\u00adteljes nyelv\u00e9n er\u0151szakot tesz, \u00e9s csak v\u00e1ratlan sz\u00f3kapcsol\u00e1saiban villan fel a nyelvben val\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g. Sz\u00f3kapcsol\u00e1sai, f\u0151k\u00e9p\u00adpen verseiben, a nyelvi logika polivalenci\u00e1j\u00e1b\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoznak, \u00e9s nem a t\u00e9nyekre val\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3k m\u00f3dj\u00e1n j\u00f6nnek l\u00e9tre. Ez\u00e9rt van az, hogy P\u00e1sk\u00e1ndi k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9\u00adhez igen alaposan meg kell tanulni magya\u00adrul, \u00e9s szert kell tenni valahogy a nyelvi t\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak tudat\u00e1ra.\u201d[16]



Fenyeget\u0151 j\u00f3s\u00e1g: Az \u00f6r\u00f6mront\u00f3 angyal

1.

A t\u00edz \u00e9v k\u00f6lt\u0151i term\u00e9s\u00e9t egybegy\u0171jt\u0151 Holdbumer\u00e1ngot (1966) nem hozt\u00e1k forgalomba Magyarorsz\u00e1gon, csak az ugyanazon \u00e9vben megjelent T\u00fcnd\u00e9rek szak\u00e1csk\u00f6nyve c\u00edm\u0171 verses mesek\u00f6nyvet. Szakolczay Lajos ebben is felfedezi P\u00e1sk\u00e1ndi l\u00edr\u00e1j\u00e1nak \u00e9rt\u00e9keit \u2013\u201ea leg\u00adjobb gyermekk\u00f6nyvek egyik\u00e9vel, We\u00f6res B\u00f3bit\u00e1j\u00e1val vetekedik\u201d\u2013, de a Holdbumer\u00e1ng hi\u00e1ny\u00e1t nem p\u00f3tolhatta e \u201ef\u00e1jdalomd\u00edj\u201d. A miskolci Napjaink tan\u00fas\u00e1ga szerint mint a \u201efiatal rom\u00e1niai magyar k\u00f6lt\u0151k\u201d egyik\u00e9t m\u00e9ltatta \u2013 L\u00e1szl\u00f3ffy Alad\u00e1rral, Szil\u00e1gyi Domokossal \u00e9s Palocsay Zsigmonddal egy csapatban. P\u00e1sk\u00e1ndi 35, L\u00e1szl\u00f3ffy 31, Szil\u00e1gyi 30, Palocsay 33 \u00e9ves volt akkor.

A minden val\u00f3di irodalmi \u00e9rt\u00e9ket sz\u00e1mon tart\u00f3 Ilia Mih\u00e1ly is csak hallom\u00e1sb\u00f3l tudott a \u201enagy intellektus\u00fa l\u00edrikus\u201d harmadik k\u00f6tet\u00e9r\u0151l. Olvas\u00f3napl\u00f3j\u00e1ban nem az\u00e9rt \u00edr P\u00e1sk\u00e1ndi elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tet\u00e9r\u0151l, mert v\u00e9letlen\u00fcl az jutott el hozz\u00e1, hanem az\u00e9rt, mert \u201eennek a f\u00f6lt\u0171n\u0151en sz\u00e9les \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 \u00edr\u00f3nak minden m\u0171fajban van figyelemre m\u00e9lt\u00f3 munk\u00e1ja\u201d. K\u00f6lt\u0151k\u00e9nt ismerte meg, annak tartja, de \u00f6r\u00f6mmel ismerte fel, hogy \u201ea pr\u00f3z\u00e1ja, amely szinte a versekkel egy\u00fctt sz\u00fcletett, k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9vel egyenrang\u00fav\u00e1 l\u00e9pett el\u0151\u201d.[17]

Hogy mire figyelt fel az \u201eErd\u00e9ly-j\u00e1r\u00f3\u201d, irodalom- \u00e9s m\u0171kritikusnak k\u00e9sz\u00fcl\u0151 (akkoriban 27 \u00e9ves) Szakolczay? \u201eA szavakkal val\u00f3 j\u00e1tszadoz\u00e1s (\u00bba m\u0171 oka, a t\u0171 foka\u00ab ), a nyelvi lelem\u00e9\u00adnyess\u00e9g P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t olyan sz\u00edness\u00e9 teszi, hogy az olvas\u00f3 ebben az irodalmi nyelvt\u00f6r\u0151kre eml\u00e9keztet\u0151 k\u00f6rnyezetben \u00f6nk\u00e9nte\u00adlen\u00fcl is mag\u00e1ba sz\u00edvja \u2013 ezeknek a nem \u00e9ppen k\u00f6nny\u0171 gondolati verseknek \u2013 a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben soha egym\u00e1s mellett nem haszn\u00e1lt sz\u00f3f\u0171z\u00e9seit, gondolatt\u00e1rs\u00edt\u00e1sait. Mert mit is kezdhetne a l\u00edr\u00e1ban m\u00e9g nem el\u00e9gg\u00e9 kim\u0171velt olvas\u00f3 a \u00bbT\u00e9boly elef\u00e1nt-f\u00fcle\u00ab, s a \u00bbgy\u00f6ngy-logika-fogsor\u00ab vagy a t\u00f6bb ehhez hasonl\u00f3, \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen\u00fcl p\u00e1sk\u00e1ndis sz\u00f3k\u00e9ppel, ha nem lenne meg a vers zen\u00e9j\u00e9nek az a var\u00e1zsa, mely ezeket a f\u00fclnek idegen\u00fcl hangz\u00f3 \u2013 csak vala\u00adhol a tudat alatt \u00f6sszecseng\u0151 \u2013 egym\u00e1s ut\u00e1n rakott szavakat a k\u00f6ltem\u00e9nyben \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi. S milyen biztos helye, s hangulati elemk\u00e9nt fontos funkci\u00f3ja van az els\u0151 sz\u00f3kapcsolatnak a Bart\u00f3k-f\u00e9lf\u00fcllel c\u00edm\u0171 versben, s mennyire tal\u00e1l\u00f3 a \u00bbgy\u00f6ngy-logika-fogsor\u00ab is, ha a tov\u00e1bbiakban m\u00e9g \u00e9rz\u00e9kletesebb lesz ez\u00e1ltal a k\u00f6lt\u0151 gondolata: \u00bbAz volt t\u00e1n benne, mi hi\u00e1nyzik olykor (T\u00f6rt\u00e9nel\u00adm\u00fcnkb\u0151l is: gy\u00f6ngy-logika-fogsor, \/ Mely nevetni termett, de ha rabs\u00e1g v\u00e1ssa \/ Megtudj\u00e1k, milyen az Ember Harap\u00e1sa!\u00ab (\u00dajra Leninr\u0151l.)\u201d[18]

Megmagyar\u00e1zhatatlan, hogy P\u00e1sk\u00e1ndi k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9r\u0151l mi\u00e9rt nem esik sz\u00f3 \u2013 panaszolta a v\u00e1logatott versek, a T\u00fal\u00e9l\u00e9s kapuja[19] megjelen\u00e9se ut\u00e1n \u00f6t esztend\u0151vel ugyancsak Szakolczay Lajos. Mint a Szatm\u00e1rn\u00e9metiben tartott P\u00e1sk\u00e1ndi- \u00e9s Szil\u00e1gyi Domokos-rendezv\u00e9nyek vissza-visszat\u00e9r\u0151 el\u0151ad\u00f3ja, egyed\u00fcl L\u00e1ng Guszt\u00e1v \u201ead\u00f3ss\u00e1gt\u00f6rleszt\u00e9s\u00e9re\u201d tudott eml\u00e9keztetni. Sajn\u00e1lattal \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy az \u00e9rdemleges megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek (P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za, a l\u00edrikus) nem volt folytat\u00e1sa. \u201ePedig a szombathelyi pro\u00adfesszor \u2013 a k\u00f6lt\u0151vel kapcsolatos, szem\u00e9lyes jelleg\u0171 eml\u00e9keit sem elhallgatva \u2013, igen pontosan hat\u00e1rozta meg e nyugtalan, \u00e1l\u00adland\u00f3an \u00faj\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz szellem alkot\u00f3i me\u00adchanizmus\u00e1t, kiv\u00e9teles gondolatis\u00e1g\u00e1t. A P\u00e1sk\u00e1ndi-versek \u00bbfordulata a k\u00f6lt\u0151i k\u00e9p a k\u00f6lt\u0151i nyelv intellektu\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9geinek k\u00eds\u00e9rletez\u0151 kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e1ll els\u0151sorban. A szeml\u00e9leten, az \u00e9rz\u00e9ki-\u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 minduntalan \u00e1tcsap benn\u00fck valamin\u0151 absztrakci\u00f3ba; a tapasztalat \u00e9s az \u0151t \u00e1lta\u00adl\u00e1nos\u00edt\u00f3 gondolat egy\u00fctt \u00e9s egym\u00e1sb\u00f3l sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek az \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t adj\u00e1k vissza.\u00ab\u201d[20]

A Holmi szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9nek k\u00fcld\u00f6tt level\u00e9ben \u2013 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek kritikai fogadtat\u00e1sa kapcs\u00e1n \u2013 \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n maga P\u00e1sk\u00e1ndi is sz\u00f3v\u00e1 tette: igaz, hogy sz\u00ednm\u0171\u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l igen sokat \u00edrtak, de pr\u00f3z\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9r\u0151l ann\u00e1l kevesebbet. \u201eEzt nem csup\u00e1n a dr\u00e1mai m\u0171nem k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi mivolt\u00e1val j\u00e1r\u00f3 jelens\u00e9gnek fogom fel, nem is annak, hogy a kritikusok n\u00e9ha \u00f6nk\u00e9nyesen \u00e9ppen hol jel\u00f6lik ki a f\u0151m\u0171vek csoportj\u00e1t, hanem: az igazs\u00e1g az, hogy verseimet s pr\u00f3z\u00e1m egy r\u00e9sz\u00e9t (bele\u00e9rtve term\u00e9szetesen essz\u00e9imet is) el\u00e9g sok \u00e9rtetlens\u00e9g k\u00eds\u00e9rte. Nemigen tudt\u00e1k, hov\u00e1 tegy\u00e9k, hi\u00e1nyzott a stilisztikai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g; fanyalg\u00e1s vagy n\u00e9mas\u00e1g helyettes\u00edtette, \u00e9s persze: a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9r, a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetek l\u00e9lektan\u00e1nak nem ismerete is k\u00f6zrej\u00e1tszott.\u201d[21]

Egy\u00e9rtelm\u0171en az 1989 v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 rom\u00e1niai kitilt\u00e1ssal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy Erd\u00e9lyben a P\u00e1sk\u00e1ndi-recepci\u00f3 megszakadt, amire egy\u00e9bk\u00e9nt fentebbi level\u00e9ben a k\u00f6lt\u0151 is utal. A P\u00e1sk\u00e1ndi \u00e9letm\u0171v\u00e9vel behat\u00f3an foglalkoz\u00f3 Borcsa J\u00e1nos fontos kiad\u00f3i esem\u00e9nynek tartja ugyan a T\u00fal\u00e9l\u00e9s kapuja megjelen\u00e9s\u00e9t, \u00e1m \u201ehazat\u00e9r\u00e9s\u00e9t\u201d abban az \u00e9rtelemben megk\u00e9settnek tekinti, hogy \u201enem maga a k\u00f6lt\u0151 k\u00e9retett fel m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben egy, az eg\u00e9sz l\u00edrai m\u0171vet \u00fajragondol\u00f3 \u00e9s rendszerez\u0151 versesk\u00f6nyv megalkot\u00e1s\u00e1ra\u201d. Borcsa szerint az el\u0151zm\u00e9ny \u00e9s minta a T\u0171 foka (1972) lehetett volna, \u201eamelyet k\u00fcl\u00f6nben a k\u00eds\u00e9rlet ok\u00e1n is kit\u00fcntetett hely illet meg a korabeli egyetemes magyar k\u00f6lt\u00e9szetben. Ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt er\u0151s\u00edtik meg az egykori kolozsv\u00e1ri kritikusi m\u0171helyekben sz\u00fcletett \u00e9rtelmez\u00e9sek \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek mellett a k\u00f6tet budapesti \u00e9s \u00fajvid\u00e9ki pozit\u00edv kritikai visszhangjai is.\u201d[22]

2.

A b\u00f6rt\u00f6n ut\u00e1ni P\u00e1sk\u00e1ndi-l\u00edra recepci\u00f3t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben alighanem F\u00f6ldes L\u00e1szl\u00f3t illeti meg az els\u0151 hely. A Holdbumer\u00e1ng beharangoz\u00f3ja ma is ki\u00e9rdemli figyelm\u00fcnket. Szerinte ugyanis P\u00e1sk\u00e1ndi modern verseiben \u201epog\u00e1ny kori nyelveml\u00e9keink sejtelme\u201d fedezhet\u0151 fel. \u201eA szavak etelk\u00f6zi gy\u00f6kerei k\u00f6r\u00fcl v\u00e1jk\u00e1l, \u00e9s holnapi sz\u00f3gy\u00f6k\u00f6ket farag be\u00adl\u0151l\u00fck. \u0150si t\u00e1ltos-hangulatok robban\u00f3-anyag\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edt t\u00f6lte\u00adtet rak\u00e9t\u00e1inak. A holdat b\u0171\u00adv\u00f6li, \u00e9s bumer\u00e1ngot haj\u00edt fel\u00e9. Sokszor olyan a verse, mintha minden eleme az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k ha\u00adlandzs\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e1llna, de mindig olyan, hogy valami eg\u00e9szen szerves \u00e1ll \u00f6ssze bel\u0151le; eg\u00e9\u00adsz\u00e9ben, \u00e9rtelemmel olykor alig foghat\u00f3 fel, de mindig t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb bele\u00e9rz\u00e9ssel valami m\u00e9lyeb\u00adben \u00e9rthet\u0151 rejlik m\u00f6g\u00f6tte a puszt\u00e1n kimondottn\u00e1l. [\u2026] Az \u0151s-modern szertart\u00e1sok k\u00f6lt\u0151je elveszett ember lenne, ha csak b\u00e1nni tudna a nyelv\u00advel. \u0150 nem is b\u00e1nik vele: a v\u00e9r\u00e9b\u0151l fakad fel. K\u00f6lt\u0151ink k\u00f6z\u00fcl senkin\u00e9l sem \u00e9rzem ilyen l\u00fcktet\u0151\u00e9n, mi az anyanyelv \u2013 az anyatej \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9se kife\u00adjez\u00e9ss\u00e9.\u201d[23]

P\u00e1rbaj a val\u00f3s\u00e1ggal \u2013 ezt a c\u00edmet adta L\u00e1ng Guszt\u00e1v a Holdbumer\u00e1ngr\u00f3l \u00edrt n\u00e9gyr\u00e9szes tanulm\u00e1ny\u00e1nak. A Vers \u00e9s v\u00e9gtelen, A bels\u0151 nyugtalans\u00e1g, \u201eAmi nem szerelem\u2026\u201d, A forma nyugtalans\u00e1ga alc\u00edmek \u00f6nmagukban is jelzik azt a l\u00e1zas fesz\u00fclts\u00e9get, ami a P\u00e1sk\u00e1ndi vallotta k\u00f6lt\u0151i megismer\u00e9s saj\u00e1tja. L\u00e1ng k\u00f6vetkezetes programot fedez fel ebben a t\u00f6rekv\u00e9sben: \u201efeloldani, legy\u0151zni a szavak k\u00f6zkelet\u0171, szem\u00e9lytelen jelent\u00e9s\u00e9t, hogy csak saj\u00e1tjak\u00e9nt, egyszeri \u00e9rtelemmel haszn\u00e1lhassa \u0151ket; hogy a n\u00e9ven nevezett fogalom a versben a maga egye\u00adtemes jelent\u00e9s\u00e9n k\u00edv\u00fcl a megismer\u00e9s szem\u00e9lyes szenved\u00e9ly\u00e9vel is tel\u00ed\u00adt\u0151dj\u00e9k, \u00edgy teremtve meg t\u00e1rgy \u00e9s fogalom, egy\u00e9ni \u00e9s egyetemes fesz\u00fclts\u00e9ge f\u00f6l\u00f6tt egys\u00e9g\u00fcket. A sz\u00f3 megfoghatatlan jelent\u00e9s-t\u00f6bbleteket villant f\u00f6l; \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l \u00f6nmaga szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. Ez a nyelv az \u00fajj\u00e1teremt\u00e9s ig\u00e9zet\u00e9ben fogant; ahogy Isten c\u00edm\u0171 epigramm\u00e1j\u00e1ban \u00edrja: \u201eIsten . . . \/ Mintha a N\u00edlus folyna. \/ Nekem \u0151 st\u00edlus-forma. \/ Egy\u00e9b\u00adk\u00e9nt: \/ nincsen\u201d. Figyelj\u00fcnk a magatart\u00e1sra, a k\u00f6lt\u00e9szetnek a fenti pa\u00adradoxonban \u00e1tt\u00e9telesen megfogalmazott humaniz\u00e1l\u00f3 feladat\u00e1ra: \u00e9rtelme, az ember sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3 l\u00e9tez\u00e9se csak annak van, ami \u00bbst\u00edlus-form\u00e1v\u00e1\u00ab saj\u00e1t\u00edthat\u00f3, azaz versbe, szem\u00e9lyes viszonyok k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be foghat\u00f3, amit teh\u00e1t k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s mag\u00e1banval\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l magunk\u00e9v\u00e1, \u00e9let\u00fcnk r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 h\u00f3d\u00ed\u00adtani siker\u00fclt. \u201eHullott szersz\u00e1mok csend\u00e9lete \/ \u00e1lmodja a holnapi mun\u00adk\u00e1t\u201d \u2013 az \u00e9lettelens\u00e9gben az \u00e9let ellent\u00e9t-kieg\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9t l\u00e1ttat\u00f3 \u201ehullott\u201d jelz\u0151, az \u201e\u00e1lmodja\u201d gy\u00f6ng\u00e9d v\u00e1gyat kifejez\u0151 megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9se hirte\u00adlen elvontt\u00e1 fak\u00edtja magukat a t\u00e1rgyakat, \u00e9s a benn\u00fck absztrakci\u00f3k\u00e9nt rejl\u0151 emberi viszonyokat \u00e9s tartalmakat eleven\u00edti konkr\u00e9tumm\u00e1. Ez a szimb\u00f3lum-form\u00e1l\u00f3 hajlam P\u00e1sk\u00e1ndi minden igaz\u00e1n jellemz\u0151 metafo\u00adr\u00e1j\u00e1ban ott munk\u00e1l, s hogy m\u00e9gsem puszt\u00e1n szimb\u00f3lumok, az szerin\u00adtem els\u0151sorban annak tulajdon\u00edthat\u00f3, hogy nem valami k\u00f6d\u00f6s val\u00f3s\u00e1\u00adgon t\u00fali val\u00f3s\u00e1g vonz\u00e1s\u00e1t tolm\u00e1csolj\u00e1k, hanem \u2013 az el\u0151bb jelzett hu\u00admaniz\u00e1l\u00f3 val\u00f3s\u00e1g\u00e9rtelmez\u00e9s mellett \u2013 mindig a r\u00e1ci\u00f3 vissza\u00fatj\u00e1t kere\u00adsik az \u00e9let bonyolultabb \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez.\u201d[24]

A Holdbumer\u00e1ng kritikai fogadtat\u00e1sa m\u00e9g tart, amikor az Utunk 1969. janu\u00e1r 31-i sz\u00e1m\u00e1ban megjelenik Az \u00f6r\u00f6mront\u00f3 angyal c\u00edm\u0171 n\u00e9gyr\u00e9szes po\u00e9m\u00e1ja, amelyik k\u00e9t \u00e9v m\u00falva a T\u0171 foka (1971) gy\u00fajt\u00f3pontj\u00e1ban kap helyet. Megel\u0151zi az alc\u00edmk\u00e9nt felt\u00fcntetett tintahal-effektus \u201eh\u00e1r\u00edt\u00e1sa\u201d (A hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny els\u0151 fejezete), k\u00f6veti \u2013 ugyancsak sz\u00f6veg-\u0151rk\u00e9nt! \u2013 K. Jakab Antalnak az olvas\u00f3hoz sz\u00f3l\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9rtelmez\u00e9se.

\u201e\u00bbM\u00e9g a hitv\u00e1ny f\u00e9reg is szembefordul a talp\u00adpal, amely eltapossa, h\u00e1t m\u00e9g…\u00ab \u2013 mondt\u00e1k a r\u00e9giek. A herny\u00f3t vagy a giliszt\u00e1t nyilv\u00e1n a nagyobb st\u00edlushat\u00e1s kedv\u00e9\u00e9rt kevert\u00e9k bele a versbe; a \u00bbh\u00e1t m\u00e9g\u00ab figyelmeztet\u0151 felirata alatt ugyanis, az ellent\u00e9t r\u00e1csai m\u00f6g\u00f6tt, a fokoz\u00e1s ketreceiben ott lapultak m\u00e1r \u00f6t vil\u00e1gr\u00e9sz neme\u00adsebb ragadoz\u00f3i, oroszl\u00e1nok, p\u00e1rducok, tigrisek, b\u00f6l\u00e9nyek, sasok, k\u00e9szen arra, hogy adott jelre biol\u00f3giai fegyverzet\u00fck teljes pomp\u00e1j\u00e1ban kit\u00f6r\u00adjenek, \u00e9s r\u00e1vess\u00e9k magukat a k\u00f6lt\u0151 hal\u00e1los el\u00adlens\u00e9geire. Ha kell, egy eg\u00e9sz ellens\u00e9ges vil\u00e1g-egyetemre. [\u2026] Az eredete szerint mer\u0151ben szellemi term\u00e9sze\u00adt\u0171, \u00e9gb\u0151l kapott \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyal nem tartja m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1n alulinak, hogy megtestes\u00fcl\u00e9seiben \u2013 porszemk\u00e9nt, l\u00e9gyk\u00e9nt, hajsz\u00e1lk\u00e9nt \u2013 ak\u00e1r szervetlens\u00e9gig az anyaghoz tapad\u00f3nak mutat\u00adkozz\u00e9k, s nem riad vissza att\u00f3l, hogy fenye\u00adget\u00e9seit ak\u00e1r az undorig \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9 ne tegye. \u00c1m a porszem, a l\u00e9gy, a hajsz\u00e1l, a pondr\u00f3\u00adp\u00f6tty stb. nem a nagyobb st\u00edlushat\u00e1s (ti. nem valamif\u00e9le eszt\u00e9tikai g\u00f6r\u00e9ny-effektus) kedv\u00e9\u00e9rt ker\u00fcl a versbe. Az \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyalnak a k\u00e9pszer\u0171s\u00e9g hat\u00e1rain bel\u00fcl v\u00e9gtelen\u00fcl kicsinyre kell zsugorodnia, hogy f\u00f6lt\u00e1rhassa l\u00e9nyeg\u00e9t: a semmit. Azt a semmit, ami pillanat \u00e9s pilla\u00adnat k\u00f6z\u00e9 \u00e9kel\u0151dv\u00e9n megt\u00f6ri az id\u0151 folytonos\u00ads\u00e1g\u00e1t; azt a semmit, amelyet csak bet\u00f6lt, de meg nem sz\u00fcntet a vers lebeg\u00e9s\u00e9ben, a gon\u00addolatt\u00e1rs\u00edt\u00e1sban az eszme vagy a r\u00edm logik\u00e1\u00adja; azt a semmit, ami van: \u00f6nmagunk \u00e9s \u00f6n\u00admagunk k\u00f6z\u00f6tt az eszm\u00e9letben. Az \u00f6ntudat semmij\u00e9t. Min\u00e9l ink\u00e1bb megk\u00f6zel\u00edti v\u00e9g n\u00e9l\u00adk\u00fcli szaporod\u00e1s\u00e1ban, teh\u00e1t v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli oszt\u00f3\u00add\u00e1s\u00e1ban ezt a semmit az \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyal, ann\u00e1l t\u00f6bb lesz kellemetlenked\u0151 semmis\u00e9gn\u00e9l, ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 lesz alacsony bossz\u00fanak kicsi\u00adnyes eszk\u00f6ze, ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 lesz a bossz\u00fa esz\u00adk\u00f6ze. \u00bbMinden l\u00e9nynek \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyala va\u00adgyok \u00e9n \/ Mint ahogy te \u00f6nmagadnak \u00d6r\u00f6m\u00adront\u00f3 Angyala vagy, ember.\u00ab Az \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyalt nem a k\u00f6lt\u0151 usz\u00edtja r\u00e1nk: az \u00d6r\u00f6m\u00adront\u00f3 Angyal benn\u00fcnk van. Angyal: mert eszm\u00e9l\u00e9s\u00fcnk alapja; \u00d6r\u00f6mront\u00f3: mert megfizetteti vel\u00fcnk eszm\u00e9l\u00e9s\u00fcnk \u00e1r\u00e1t: t\u00e1rgyk\u00e9nt t\u00fcntet f\u00f6l benn\u00fcnket saj\u00e1t szem\u00fcnkben, megfoszt a bol\u00addog azonoss\u00e1gt\u00f3l azzal, hogy megaj\u00e1nd\u00e9koz tu\u00addat\u00e1val. \u00bbSz\u00e9gyellje mag\u00e1t minden, ami meg\u00f6l engem. Nem lehet b\u00fcntetlen\u00fcl megismerni\u00ab \u2013 e k\u00e9t mondat kupol\u00e1ja alatt \u00edvel a vers a s\u00e9re\u00adlemt\u0151l a b\u00e9k\u00e9ig, a bossz\u00fa k\u00e9j\u00e9t\u0151l a filoz\u00f3fi\u00e1ig.\u201d[25]

A szubjektum \u00e9s a k\u00fclvil\u00e1g egybetartoz\u00e1sa a k\u00f6lt\u0151 valamennyi gesztus\u00e1t meghat\u00e1rozza, a mindennapok pr\u00f3z\u00e1j\u00e1t\u00f3l az egyetemes eszm\u00e9lked\u00e9sig \u2013 r\u00f6gz\u00edtette L\u00e1ng Guszt\u00e1v 1970-es P\u00e1sk\u00e1ndi-portr\u00e9j\u00e1ban is. Egyenes k\u00f6vetkezm\u00e9nye ennek, hogy P\u00e1sk\u00e1ndi verseiben \u201e\u00e9rz\u00e9ki \u00e9s intellektu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny nem a megismer\u00e9s k\u00e9t elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt fokozata, hanem egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen \u00e1tj\u00e1rva, egym\u00e1s metafor\u00e1jak\u00e9nt van jelen.\u201d[26]

A T\u0171 foka megjelen\u00e9sekor bevallottan nem foglalkozik a k\u00f6tet olyan \u201enagy \u00e9s \u00f6nmagukban is megkompon\u00e1lt darabjaival\u201d, mint Az \u00f6r\u00f6mront\u00f3 angyal, a Holdudvarl\u00e1s, \u0171rudvarl\u00e1s, a K\u00f3risten, hanem k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00edr \u2013 k\u00f6lt\u00e9szet\u00fcnk holnapja \u00e9rdek\u00e9ben. Egy Babits-id\u00e9zetet helyez mott\u00f3k\u00e9nt az \u00e9lre (\u201eA l\u00edra meghal. Nagyon is mer\u00e9sz \/ kezekkel t\u00e9pt\u00fck a k\u00e9nyes le\u00e1ny \/ heged\u0171-test\u00e9t vad-vad hangokig \/ csig\u00e1zva, hogy ma m\u00e1r csak ny\u00f6gni tud \/ s h\u00f6r\u00f6gni mint hal\u00f3d\u00f3\u00bc\u201d), majd Emil Staigernek a Po\u00e9tikai alapfogalmait tekinti elm\u00e9leti sz\u00f6vegh\u00e1tt\u00e9rnek, viszony\u00edt\u00e1si alapnak. Eszerint \u201ea l\u00edr\u00e1nak els\u0151rend\u0171 jellemz\u0151je a pontszer\u0171s\u00e9g, azaz a l\u00edrai kifejez\u00e9snek nincsen id\u0151- \u00e9s t\u00e9rbeli kiterjed\u00e9se; az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 form\u00e1kkal ellent\u00e9tben nem tekinthet\u0151 sem objekt\u00edvnek, sem szubjekt\u00edvnek, pontosabban: objekt\u00edv \u00e9s szubjekt\u00edv egym\u00e1sba old\u00f3dva, az \u00bbegym\u00e1sban lev\u00e9s\u00ab (Ineinan\u00addersein) \u00e1llapot\u00e1ban vannak benne.\u201d A tov\u00e1bbiakban azt bizony\u00edtja, hogy P\u00e1sk\u00e1ndi az \u201eabszol\u00fat l\u00edra\u201d eszm\u00e9ny\u00e9nek \u2013 a J\u00f3zsef Attila-i \u00e9rtelemben vett tiszta k\u00f6lt\u00e9szet (poesie pure) \u2013 elk\u00f6telezettje. Olyan \u201eprogramos tudatoss\u00e1ggal\u201d m\u0171veli ezt, ami nagy ritkas\u00e1g irodalmunkban. \u201eK\u00f6tet\u00e9nek ciklusait k\u00eds\u00e9r\u0151-bevezet\u0151 pr\u00f3zavers-essz\u00e9i ars poetic\u00e1j\u00e1nak sarkpontj\u00e1ul a l\u00edr\u00e1nak (l\u00edrainak) minden m\u00e1s irodalmi form\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k, megfogalmazni igyekezve azt a stilisztik\u00e1t, po\u00e9tik\u00e1t \u00e9s proz\u00f3di\u00e1t, amelyet k\u00f6tet\u00e9nek versei gyakorlatra v\u00e1ltanak.\u201d[27]

A T\u00fal\u00e9l\u00e9s kapuja versei egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszik Szakolczay sz\u00e1m\u00e1ra, hogy P\u00e1sk\u00e1ndi k\u00f6lt\u0151i \u00e9letm\u0171v\u00e9ben a T\u0171 foka jelentette a fordulatot. Amikort\u00f3l tudatosan a nyelv mondattani \u00e9s alaktani lehet\u0151s\u00e9geinek a kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. Az \u00f6r\u00f6mront\u00f3 angyal, amelyben \u201ea nyelvet megbizseregtet\u0151 l\u00e1zad\u00e1s sz\u00e1lai\u201d futnak \u00f6ssze, Nagy L\u00e1szl\u00f3 polifonikus hossz\u00fa\u00e9nek\u00e9nek, A Z\u00f6ld Angyalnak a vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t (1965) juttatja esz\u00e9be. \u201eEbben a fenyeget\u0151 j\u00f3s\u00e1gban \u2013 \u00edrja elemz\u00e9s\u00e9ben \u2013, amely mitologikus \u00f6nnemz\u00e9ssel j\u00f6tt l\u00e9tre, mindig egy cs\u00f6pp fekete is benne van \u2013 figyelmeztet\u00e9sk\u00e9ppen: az elaluv\u00f3, \u00f6nmag\u00e1val t\u00fals\u00e1gos b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u0151 embert sokkal k\u00f6nnyebb az erd\u0151be vinni. A k\u00f6lt\u0151 \u00e9ber l\u00e9tre sarkallva (ak\u00e1rcsak Ma\u00add\u00e1ch) a teremt\u0151 embert \u2013 ebbe a becsapat\u00e1sba sosem nyugszik bele. Nem tud\u00adhatni, hogy a kilenc rendbe tagoz\u00f3d\u00f3 an\u00adgyalok k\u00f6z\u00fcl szel\u00edd\u00edtett-e meg egyet ma\u00adg\u00e1nak, vagy az Isten ellen f\u00f6ll\u00e1zad\u00f3, ez\u00e9rt a mennyb\u0151l letasz\u00edttatott S\u00e1t\u00e1nt (aki eredetileg angyal volt) fogta-e mun\u00adk\u00e1ba. De aligha a mitol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei\u00adhez kell itt igazodnunk, sokkal ink\u00e1bb a k\u00f6lt\u0151i k\u00e9pzelet futamaihoz. Az els\u0151 rikkant\u00e1s, vagyis az \u00f6nmag\u00e1ra \u00e9bred\u00e9s \u00f6r\u00f6\u00adme (csaknem ezzel a sz\u00f6vegr\u00e9sszel fog z\u00e1rulni az iramos vers is) meghat\u00e1rozza az ezt k\u00f6vet\u0151 sz\u00f3l\u00e1s mik\u00e9ntj\u00e9t \u00e9s m\u00e9lys\u00e9\u00adg\u00e9t is. \u00bbMa szabad vagyok. Kital\u00e1ltam egy h\u0171 fogalmat \/ Hatalom vagyok \u2013 egy Szellemet kital\u00e1ltam \/ C\u00e9h Angyal\u00e1t, Szakma Sz\u00fcz\u00e9t, V\u00e1rosv\u00e9d\u0151 Szentet \/ Sz\u00f3sz\u00e9ket, ahol k\u00e9t mondat kupol\u00e1ja te\u00adr\u00fcl f\u00f6l\u00e9m \/ A d\u00f3mban \/ Sz\u00e9gyellje mag\u00e1t minden, ami meg\u00f6l engem. \/ B\u00fcntetlen\u00fcl nem lehet megismerni.\u00ab S ez a \u2013 m\u00e1skor \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Szellem \u2013 pillanatonk\u00e9nt egyes\u00fclve a k\u00f6lt\u0151vel \u00e9s ugyanakkor el is v\u00e1lva t\u0151le, a n\u00e9gy fejezetben l\u00e9trehozza a saj\u00e1t \u00e9rzelem-gl\u00f3busz\u00e1t. Rajta \u2013 egy\u00adszavas versek tan\u00fas\u00edtj\u00e1k (\u00bbmennybolt-mony\u00ab; \u00bbszemfesz\u00fclet\u00ab) \u2013 szinte minden elf\u00e9r. A mag\u00e1n\u00e9let, sokszor szerelmi (\u00e9r\u00adz\u00e9ki) \u00f6r\u00f6mmel tel\u00edtett mitol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9pp\u00ad\u00fagy, mint a k\u00f6lt\u0151-teremt\u0151 Istenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa. (Ez ut\u00f3bbira az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, hogy je\u00adlen lehessen \u00e9tel\u00fcnkben, italunkban.) S az \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyal v\u00e9g\u00fcl a teremtve meg\u00fajul\u00e1s, \u00f6r\u00f6k v\u00e1ltoz\u00e1s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 lesz, hogy a \u00bbk\u00e9tely zizeg\u00e9s\u00e9vel\u00ab \u2013 mi m\u00e1st adhatna, mint ami l\u00e9nye \u2013 be\u00e9p\u00fcl\u00adhessen eszm\u00e9lked\u00e9s\u00fcnk fal\u00e1ba. Ha Luci\u00adfer szabads\u00e1gra megy, k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk m\u00e1s\u00e1t \u00f6nmagunkban megteremteni. \u00bbIs\u00adten k\u00f6z\u00e9rzet\u00e9be furakszom, beb\u00favok \u00e9n, besz\u00f6k\u00f6m \u00e9n Isten l\u00e9t\u00e9be is \u00f6nn\u00f6n \/ Sz\u00fcnet\u00e9ben \/ \u00c9n \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyal \u00e9let, s hal\u00e1l forr\u00e1s\u00e1b\u00f3l itatom lebeg\u00e9sem \/ \u00c9n senkit meg nem \u00f6l\u00f6k, tettem csak annyi: az \u00f6r\u00f6m sz\u00e1rny\u00e1ba k\u00e9t toll k\u00f6z\u00e9 \/ Been\u00adgedek egy kis szomork\u00e1s, tar eget, be\u00adszabad\u00edtom a s\u00edr\u00f3 leveg\u0151t. \/ Minden L\u00e9nynek \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyala vagyok \u00e9n \/ Mint ahogy te \u00f6nmagadnak \u00d6r\u00f6mront\u00f3 Angyala vagy, ember.\u00ab Nagy vers.\u201d[28]



A v\u00e1ndor-l\u00edra \u201ev\u00e1ndorl\u00e1sa\u201d

Gondolatainak b\u0151vebb kifejt\u00e9s\u00e9re az Utunk 1971 \u0151sz\u00e9n ind\u00edtott +1 oldala adott alkalmat. Irodalom \u00e9s iskola szorosabb kapcsolat\u00e1nak megteremt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a szerkeszt\u0151s\u00e9g ugyanis az irodalom nyitottabb szellem\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. P\u00e1sk\u00e1ndi l\u00edrat\u00f6rt\u00e9neti essz\u00e9it (A v\u00e1ndor-l\u00edra) szerencs\u00e9sen eg\u00e9sz\u00edtette ki Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3nak a modern k\u00f6lt\u00e9szetet bemutat\u00f3 sorozata (B\u00f3j\u00e1k), valamint L\u00e1ng Guszt\u00e1v verstana. P\u00e1sk\u00e1ndi sorozata azonban Csokonai vil\u00e1gszel\u00edd\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l abbamaradt.[29] Hogy azt\u00e1n \u201e\u00e1tv\u00e1ndoroljon\u201d az Igaz Sz\u00f3 has\u00e1bjaira.

A szellemi mer\u00e9nylettel fel\u00e9r\u0151 fordulat alighanem az \u00edr\u00f3k orsz\u00e1gos konferenci\u00e1j\u00e1n elhangzott Ceau\u0219escu-besz\u00e9ddel f\u00fcgg \u00f6ssze. Az Utunk al\u00e1\u00edratlan vez\u00e9rcikke az \u00faj formalizmus, az \u00faj eszt\u00e9ticizmus, a neo-l\u2019art pour l\u2019art k\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9t visszhangozza.[30] A k\u00f6vetkez\u0151 lapsz\u00e1mban Marosi P\u00e9ter egy m\u0171helybesz\u00e9lget\u00e9sben m\u00e9g dics\u00e9ri P\u00e1sk\u00e1ndinak, L\u00e1ng Guszt\u00e1vnak, Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3nak a +1 oldalon megjelen\u0151 sorozat\u00e1t.[31] Hogy azt\u00e1n A v\u00e1ndor-l\u00edra 33. r\u00e9sz\u00e9nek a megjelen\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben gr\u00e1n\u00e1tk\u00e9nt robbanjon Sz\u0151cs Istv\u00e1n glossz\u00e1ja.[32] A szerkeszt\u0151s\u00e9g alkalmat ad P\u00e1sk\u00e1ndi replik\u00e1j\u00e1nak,[33] de a tov\u00e1bbiakat illet\u0151en elz\u00e1rk\u00f3zik m\u00e9g a vita folytat\u00e1s\u00e1t\u00f3l is: \u201eRem\u00e9lj\u00fck, erre sor ker\u00fcl P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za tanulm\u00e1nya k\u00f6tetben val\u00f3 megjelentet\u00e9se [\u2026] ut\u00e1n.\u201d[34]

A mondat arra utal, hogy a szerkeszt\u0151s\u00e9g voltak\u00e9ppen \u201eel\u0151remenek\u00fclt\u201d. \u00dagy \u00edt\u00e9lte meg a v\u00e1rhat\u00f3 fejlem\u00e9nyeket, hogy az id\u0151k nem kedveznek a magyar l\u00edra irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u201e\u00fatirajz\u00e1nak\u201d. A f\u0151szerkeszt\u0151 L\u00e9tay Lajos \u2013 a Nagy Nemzetgy\u0171l\u00e9s k\u00e9pvisel\u0151je \u00e9s az RKP K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak a tagja volt \u2013 k\u00f6lt\u0151i \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge felfoghatta a Ceau\u0219escu-expoz\u00e9 h\u00e1tt\u00e9r-impulzusait. Hajdu Gy\u0151z\u0151, az Igaz Sz\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151je \u2013 ugyancsak jelen volt a rom\u00e1niai \u00edr\u00f3k orsz\u00e1gos konferenci\u00e1j\u00e1n \u2013 \u00e9pp az ellent\u00e9tes k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonta le. A m\u00e1r megszerkesztett j\u00faniusi lapsz\u00e1m \u00e9l\u00e9re vez\u00e9rcikket r\u00f6gt\u00f6n\u00f6z, amelyben kifejti, hogy az orsz\u00e1gos tan\u00e1cskoz\u00e1s \u0151t ebben a hit\u00e9ben er\u0151s\u00edtette meg: \u201eAz eszt\u00e9tikai teljes\u00edtm\u00e9ny (!), ha sz\u00e9p\u00edr\u00e1sr\u00f3l, a b\u00edr\u00e1lat tudom\u00e1nyos objektivit\u00e1sa (!), ha kritik\u00e1r\u00f3l, a lap, a foly\u00f3irat min\u0151s\u00e9ge (!), ha szerkeszt\u0151s\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3.\u201d[35] Valamin\u0151 \u201e\u00faj arc\u00fa eszt\u00e9tikumot\u201d s\u00fcrget, amelynek a jegy\u00e9ben kiemeli a t\u00e1rsadalmi ig\u00e9nyb\u0151l fakad\u00f3 dr\u00e1m\u00e1k korszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, k\u00f6zt\u00fck P\u00e1sk\u00e1ndi \u00e9s Sz\u00e9kely J\u00e1nos m\u0171veit.

Ugyanez a j\u00faniusi lapsz\u00e1m hozza Sz\u00e9kely J\u00e1nost\u00f3l a Caligula helytart\u00f3j\u00e1t, az augusztusi pedig A v\u00e1ndor-l\u00edra folytat\u00e1s\u00e1t, ezzel a lapalji jegyzettel: \u201eFoly\u00f3iratunk elkezdi a szerz\u0151 Utunkban (1971. 42. sz. \u2013 1972. 24. sz.) megind\u00edtott essz\u00e9je befejez\u0151 r\u00e9szeinek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t.\u201d

Az utols\u00f3 r\u00e9sz 1973 december\u00e9ben jelent meg, P\u00e1sk\u00e1ndi elmenetele el\u0151tt. Akkor m\u00e1r nem gondolhatott arra, hogy l\u00edrat\u00f6rt\u00e9neti \u00fatirajza k\u00f6tetben is megjelenjen. Nem l\u00e1ttak napvil\u00e1got Magyarorsz\u00e1gon sem. Ezeknek az \u00edr\u00e1soknak a cs\u00edr\u00e1ib\u00f3l azonban megsz\u00fclettek a Mesterek kort\u00e1rs szemmel essz\u00e9i.[36] Nyomjel\u00fcket felfedezhetj\u00fck a 2019-es gy\u0171jtem\u00e9nyben is: \u201eA v\u00e1ndor-l\u00edra c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny-sorozatunkban [\u2026] a magyar k\u00f6lt\u00e9szet saj\u00e1tos \u00e9rt\u00e9keit pr\u00f3b\u00e1ltuk felt\u00e9rk\u00e9pezni s a mot\u00edvumok staf\u00e9t\u00e1j\u00e1t k\u00f6lt\u0151t\u0151l k\u00f6lt\u0151ig, hogy Balassi mintegy \u00bbl\u00f3h\u00e1tr\u00f3l l\u00e1tja a fens\u00e9ges term\u00e9szetet\u00ab, Csokonai \u00e9s Fazekas pedig lehajolnak a n\u00f6v\u00e9nyekhez, mert a term\u00e9szet mikroszkopikus dimenzi\u00f3i kezdik \u00e9rdekelni \u0151ket. V\u00f6r\u00f6smarty \u00e9s Pet\u0151fi romantikus lend\u00fclet\u0171nek l\u00e1tja a t\u00e1jat, szellemek tany\u00e1j\u00e1nak, viharosnak vagy gyermekkorian idillikusnak. Berzsenyi t\u00e1jain az antik f\u00e1tum szele f\u00faj: m\u00edtoszi alakokat id\u00e9z\u0151, \u00e9s ha a t\u00e9l \u00bbk\u00f6zel\u00edt\u00ab, ebben m\u00e1r-m\u00e1r az Id\u0151 jelz\u00e9sei hallatszanak. Ady t\u00e1ja \u00bblapos\u00ab, mert a Kisszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a Zsenialit\u00e1s kontraszthoz \u2013 t\u00fal a t\u00e1rsadalmi ellentmond\u00e1sok emleget\u00e9s\u00e9n \u2013 ez kell. Itt vagy \u00bbler\u00e1nt\u00ab, \u00bbleh\u00faz\u00ab a t\u00e1j sara, vagy pedig babon\u00e1s; csak ritk\u00e1n fens\u00e9ges\u00fcl, ha eg\u00e9szen \u00bbbens\u0151 t\u00e1jj\u00e1\u00ab v\u00e1lik, ilyenkor a sz\u0151l\u0151hegy \u00e1tt\u0171nik az \u00bbelillant \u00e9vek sz\u0151l\u0151hegy\u00e9v\u00e9\u00ab, s a k\u00f6lt\u0151t koszor\u00fazni hivatott. Ki-ki saj\u00e1t \u00e9letrajz\u00e1n sz\u0171ri \u00e1t teh\u00e1t a t\u00e1j\u00e9lm\u00e9nyt. [\u2026] Az annyiszor meg\u00e1ldott erd\u00e9lyi t\u00e1j Dsida verseiben nem egyszer dr\u00e1mai t\u00e1jj\u00e1 v\u00e1ltozik.\u201d[37]

A v\u00e1ndor-l\u00edra egyik szekvenci\u00e1j\u00e1ban a l\u00edrai eszk\u00f6z\u00f6k \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9t aj\u00e1nlja a verskedvel\u0151k figyelm\u00e9be. Nevezhetj\u00fck ezt ak\u00e1r \u201eoknyomoz\u00f3 verselemz\u00e9snek\u201d is. Mi\u00e9rt tartja a verselemz\u00e9sek hasznos kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 m\u00f3dszer\u00e9nek? Az\u00e9rt, mert ezzel a \u201eszellemi detekt\u00edvked\u00e9ssel\u201d, kell\u0151 j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ggal a versolvas\u00f3-elemz\u0151 \u00e9rdekeltt\u00e9 v\u00e1lik az \u00f6nk\u00e9pz\u00e9sben. Az olvas\u00f3nak \u2013 fejtette ki \u2013 b\u00e1r egyetlen kiv\u00e1laszt\u00f3 szempont szerint v\u00e9gzi a vizsg\u00e1latot, \u201eegyszerre kell n\u00e9znie az egyes verset \u00e9s a t\u00f6bbiekhez, s\u0151t az eg\u00e9sz irodalomt\u00f6rt\u00e9nethez val\u00f3 kapcsolat\u00e1t\u201d. \u00cdgy \u00e9szreveszi a r\u00e9szben az eg\u00e9szet, az egyesben az \u00e1ltal\u00e1nost, a kiragadott versben \u00e9rzi az eg\u00e9sz irodalmat. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en folyamat\u00e1ban l\u00e1thatja az irodalomt\u00f6rt\u00e9netet \u2013 \u201enem mint egym\u00e1st\u00f3l elszigetelt \u00edr\u00f3k egym\u00e1s melletti \u00e9s ut\u00e1ni sorozat\u00e1t\u201d, hanem \u201emint erd\u0151t, amelyet a f\u00e1k sokas\u00e1ga alkot ugyan, de amely min\u0151s\u00e9gileg m\u00e1s, mint az elszigetelt f\u00e1k sokas\u00e1ga. Hiszen m\u00e1s az a fa, amelyik erd\u0151ben \u00e9l, \u00e9s megint m\u00e1s, amelyik s\u00edks\u00e1g k\u00f6zep\u00e9n mag\u00e1nyosan \u00e1ll. Az erd\u0151ben \u00e9l\u0151 fa kapcsolatban \u00e1ll a t\u00f6bbi f\u00e1kkal, hat r\u00e1ja az egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s: moh\u00e1sabb, z\u00f6ldebb stb., mint egy, a pusztas\u00e1gon \u00f6nmag\u00e1ra utalt, a napf\u00e9nynek \u00e1lland\u00f3an kitett mag\u00e1nyos fa. Az erdei f\u00e1k tartj\u00e1k egym\u00e1snak az \u00e1rny\u00e9kot, az erd\u0151nek m\u00e1s a leveg\u0151je egy\u00e1ltal\u00e1n: leveg\u0151je van; n\u00e9h\u00e1ny elszigetelt f\u00e1nak nincs. Summa summ\u00e1rum: l\u00e1tnunk kell a f\u00e1kt\u00f3l az erd\u0151t is: az irodalom eg\u00e9sz\u00e9t mint \u00e9l\u0151, folytonos, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151-kapcsol\u00f3d\u00f3, meg\u00fajul\u00f3, fejl\u0151d\u0151, v\u00e1ltoz\u00f3 szellemi szervezetet \u00e9s nem csup\u00e1n az egyes \u00edr\u00f3kat, k\u00f6lt\u0151ket.\u201d[38]

A P\u00e1sk\u00e1ndi\u00e9hoz hasonl\u00f3 \u00fajabb \u201ekalandot\u201d aj\u00e1nlott az olvas\u00f3k figyelm\u00e9be Mark\u00f3 B\u00e9la 2019-ben.[39] L\u00edra\u00e9rtelmez\u00e9si gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t Borcsa J\u00e1nos nyomban irodalomt\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1vlatba \u00e1ll\u00edtotta. A szem\u00e9lyes hangolts\u00e1g\u00fa, vil\u00e1gos gondolatvezet\u00e9s\u0171 Mark\u00f3-k\u00f6tet \u2013 \u00edrja \u2013 \u201ea magyar vers szubjekt\u00edv, izgalmas \u00fatik\u00f6nyvek\u00e9nt\u201d avatja \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnkk\u00e9 mintegy n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9v magyar k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek \u00fczenet\u00e9t \u2013 a klasszikusokt\u00f3l a kort\u00e1rs alkot\u00f3kig.[40] Mark\u00f3nak eredetileg nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban P\u00e1sk\u00e1ndi abbahagyatott v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t folytatni, de bevall\u00e1sa szerint szerint tanult is bel\u0151le, hiszen mindketten szerves eg\u00e9sznek tekintik a k\u00f6lt\u00e9szetet: \u201eAmi mindenk\u00e9ppen k\u00f6z\u00f6s benn\u00fcnk: \u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt nem szeretek elvonatkoztatni az irodalomt\u00f6rt\u00e9neti kronol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l \u2013 ezt sokszor elmondtam, meg\u00edrtam \u2013, mert szerintem V\u00f6r\u00f6smarty n\u00e9lk\u00fcl Pet\u0151fit, Pet\u0151fi n\u00e9lk\u00fcl Aranyt, Arany n\u00e9lk\u00fcl Babitsot, Vajda J\u00e1nos n\u00e9lk\u00fcl Adyt, Ady n\u00e9lk\u00fcl Kosztol\u00e1nyit vagy J\u00f3zsef Attil\u00e1t neh\u00e9z pontosan \u00e9rteni.\u201d[41]

*

A szerz\u0151nek megjelen\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll Beckett Erd\u00e9lybe j\u00f6n c\u00edm\u0171, P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9z\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6tete a Polis Kiad\u00f3n\u00e1l.

Jegyzetek

[1] P\u00e1sk\u00e1ndi: Purit\u00e1n ige. Utunk, 1965\/33.

[2] U\u0151.: \u201eA t\u0171 foka: a m\u0171 oka\u201d. Utunk, 1968, 5.

[3] U\u0151.: \u201eA t\u0171 foka: a m\u0171 oka\u201d. Utunk, 1968\/5.

[4] K. Jakab Antal: A l\u00edra lehet\u0151s\u00e9gei. Utunk, 1967\/15.

[5] P\u00e1sk\u00e1ndi: A l\u00edra logik\u00e1tlans\u00e1ga \u00e9s a kritika logik\u00e1ja. Utunk, 1967\/35.; u\u0151.: Egy kritikusi ir\u00e1ny hatty\u00fadala. Utunk, 1968\/45.

[6] U\u0151.: Vallom\u00e1s a k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l. Utunk, 1967\/21.

[7] Sz\u0151cs Istv\u00e1n: Mit\u0151l j\u00f3 egy vers? Utunk, 1967\/23.

[8] De\u00e1k Tam\u00e1s: Mit\u0151l korszer\u0171 a vers? Utunk, 1967\/28.

[9] K. Jakab Antal: \u00daj sematizmus fel\u00e9? Utunk, 1967\/31.

[10] P\u00e1sk\u00e1ndi: A l\u00edra logik\u00e1tlans\u00e1ga \u00e9s a kritika logik\u00e1ja. Utunk, 1967\/35.

[11] Szil\u00e1gyi J\u00falia: Versek \u00e9s szavak. Utunk, 1967\/30.

[12] K\u00e1ntor Lajos: Reflektorf\u00e9ny \u00e9s f\u00e9lhom\u00e1ly. Utunk, 1967\/33.

[13] L\u00e1ng Guszt\u00e1v: Egy l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d: a l\u00e1tom\u00e1s. Utunk, 1967\/36.

[14] P\u00e1sk\u00e1ndi: A l\u00edrai k\u00f6lt\u00e9szet valamilyen-centrikuss\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Utunk, 1967\/40.

[15] Marosi P\u00e9ter: Gondolatok \u2013 egy vit\u00e1r\u00f3l. Utunk, 1967\/46.

[16] Bretter Gy\u00f6rgy: Helyzetek. Holmi, 1994\/5, 773\u2013778.

[17] Ilia Mih\u00e1ly: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za elbesz\u00e9l\u00e9sei. Tiszat\u00e1j, 1969\/7, 674.

[18] Szakolczay Lajos: Fiatal rom\u00e1niai magyar k\u00f6lt\u0151k. Napjaink, 1968\/7.

[19] P\u00e1sk\u00e1ndi: T\u00fal\u00e9l\u00e9s kapuja. V\u00e1logatott versek 1949\u20131994). V\u00e1logatta: Szil\u00e1gyi N. Zsuzsa. Polis K\u00f6nyvkiad\u00f3, Kolozsv\u00e1r, 1998.

[20] Szakolczay Lajos: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za, a k\u00f6lt\u0151. Magyar Napl\u00f3, 2003\/9, 34\u201335.

[21] P\u00e1sk\u00e1ndi: Lev\u00e9l a Holminak. Mennyire taks\u00e1ljuk a holtak kritik\u00e1it a m\u00e9g \u00e9l\u0151k f\u00f6l\u00f6tt? Holmi, 1994\/8, 1240\u20131245.

[22] Borcsa J\u00e1nos: P\u00e1sk\u00e1ndi Eredeti Palot\u00e1ja (f)el\u00e9. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za: T\u00fal\u00e9l\u00e9s kapuja. V\u00e1logatott versek 1949\u20131994. V\u00e1logatta: Szil\u00e1gyi N. Zsuzsa. Kolozsv\u00e1r, Polis K\u00f6nyvkiad\u00f3, 1998.

[23] F\u00f6ldes L\u00e1szl\u00f3: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za, Holdbumer\u00e1ng. Utunk, 1967\/11.

[24] L\u00e1ng Guszt\u00e1v: P\u00e1rbaj a val\u00f3s\u00e1ggal. Igaz sz\u00f3, 1967\/10, 581\u2013589.

[25] K. Jakab Antal: Ar\u00e9na. (P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za: Az \u00f6r\u00f6mront\u0151 angyal.) Utunk, 1969\/5.

[26] L\u00e1ng Guszt\u00e1v: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za. Utunk, 1970\/18.

[27] L\u00e1ng Guszt\u00e1v: A m\u0171 foka. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za: T\u0171 foka. Utunk, 1972\/50.

[28] Szakolczay Lajos: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za, a k\u00f6lt\u0151. Magyar Napl\u00f3, 2003\/9, 34\u201335.

[29] V\u00f6.: P\u00e1sk\u00e1ndi: Csokonai vil\u00e1gszelid\u00edt\u00e9se. Utunk, 1972\/23.

[30] Xxx: Konferencia ut\u00e1n \u2013 \u00edr\u00f3asztalok el\u0151tt. Utunk, 1972\/23.

[31] Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n: Marosi P\u00e9ter gyakorl\u00f3 eszt\u00e9t\u00e1ink apr\u00f3munk\u00e1ir\u0151l. Utunk, 1972\/23.

[32] Sz\u0151cs Istv\u00e1n: Ki groteszk? Utunk, 1972\/24.

[33] P\u00e1sk\u00e1ndi: A m\u00e9lys\u00e9g magass\u00e1g\u00e1b\u00f3l egy glossza m\u00e9lys\u00e9g\u00e9be. Utunk, 1972\/26.

[34] A szerkeszt\u0151s\u00e9gi jegyzet a P\u00e1sk\u00e1ndi-replika alatt olvashat\u00f3.

[35] Hajdu Gy\u0151z\u0151: Amib\u0151l nem lehet ki\u00e1br\u00e1ndulni. Az \u00edr\u00f3k orsz\u00e1gos konferencia ut\u00e1n. Igaz Sz\u00f3, 1972\/6,795\u2013800.

[36] L\u00e1sd P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Anna k\u00f6tetaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ban.

[37] P\u00e1sk\u00e1ndi: Az intellektus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga\u2026, 96\u2013111.

[38] P\u00e1sk\u00e1ndi: A v\u00e1ndor-l\u00edra (15.) Be\u00e9kelt fejezet e m\u00f3dszerr\u0151l. Utunk, 1972\/5.

[39] Mark\u00f3 B\u00e9la: A k\u00f6lt\u00e9szet rendeltet\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l. Bookart, Cs\u00edkszereda, 2019.

[40] Borcsa J\u00e1nos: Mark\u00f3-essz\u00e9, Mark\u00f3-vers. Helikon, 2019\/17.

[41] Mark\u00f3 B\u00e9la elektronikus levele Cseke P\u00e9ternek 2020. \u00e1prilis 5-\u00e9n.<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za k\u00f6lt\u00e9szete a kort\u00e1rsak \u00e9s saj\u00e1t szem\u00e9velAl\u00e1bbi tanulm\u00e1ny\u00e1val k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte az Irodalmi Jelen a 2022. janu\u00e1r 30-\u00e1n 77 \u00e9ves Cseke P\u00e9ter irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt. P\u00e1sk\u00e1ndi a vers igeszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l 1. Nem verset, egy Bartalis-versesk\u00f6nyv recenzi\u00f3j\u00e1t ind\u00edtotta ekk\u00e9ppen P\u00e1sk\u00e1ndi 1965-ben: \u201eBizony, bizony mondom N\u00e9ktek, hogy ige a vers. Ha nem \u00edgy lenne, \u00f3, hogy meg tudn\u00e1m magyar\u00e1zni kezdet\u00e9t \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-99659","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99659","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=99659"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/99659\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=99659"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=99659"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=99659"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}