Szemrontó korong az ég tojássárgája. Piros már a nyár. Budapest, 2016. VIII. 29.

Két szívdobbanás, lepke röppen át köztük, könnyűkék, tiszta.

Rózsaszíngyöngysor a kagylófényü parton múlhatatlanu

Elefántfelhő fátyolfényen jön,minden szorítás enyhül.

Katángtengerkék réten visz az út, édes illat , habzó tej.

Ki a Marosra! Pártüdülő. Bikini. Torokfájós rend. Budapest, 2016. VIII. 22.

Az éj égre szállt. Csillogó ajtókilincs rezzen – hangot ad.

Finom az almás, őszirózsák ideje, fehérlilakék –

Fagyökér árad puha mohaeséssel, lélegzik a csend.

csenevész imák a tornyok filctollai már kifogyóban Budapest, 2016. VIII. 18.

Hullámlépcsőn megy a homokvár felé,hol múltja partot ér.

ha elrévedve halottakkal römizek béke száll reám Budapest, 2016. VIII. 14.

Illattal megyek körbe, míg lemegy a nap rózsák tengerén.

Nő – fogy mint a hold, benne minden eltünik – Napok boglyája.

Meggondoltad-e? Itt óriási gomba a te templomod. Budapest, 2016. VIII. 9.

Lágyan szögecsel ezüstporfalat körém, holdfénykoporsót.

Pénteken másképp kapcsolom ki a vekkert. Érdemes élni. Budapest, 2016. VIII. 12.

múltidézgetés elvékonyodó rétes át-átlyukadó Budapest, 2016. VIII. 10.

Vörös falevél a párkányon mint madár – Földre érkezett.

Néhány drótmászó szerencsétlen. Székletszag. Terepfoltosok. Budapest, 2016. VIII. 8.

Évek köröznek, lepkeszárnyú lépcsőkön visznek felfelé.

Dörgő kőfutam zúdul a mélymagosba, hol szentragyogás –

Mélyvasútra vár az apró pártkatona. Köszönök. Gubbaszt. Budapest, 2016. VIII. 4.

Csodává A könyvespolc száz Meg száz szemmel bámul rám – Csodává avat.

Fénylik szerteszét, eső csorog hüvösen lélegzetembe.