‘Recenzió’

 

Ferencz B. Imre atya: Csodálat c. verskönyvének olvasása közben*

2020. június 16.

– Nem is annyira (csak) a hitélet, liturgia, mint a megélt, megszenvedett, magánnyal, betegséggel, testi szenvedéssel megbirkózó lélek… – A transzcendens, az odaáti keresésének vigasza, reménye, beteljesülés-vágya… – A versek “indulatmenetének” felfelő ívelő lendülete…

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Örökség-hagyomány, közösségi hungarikum

2020. június 3.

Első pillantásra nemcsak évkönyv, nemcsak civil, hanem alaposabb és fontosabb esemény is a nyomdából nemrégiben kijött Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019. /Szerkesztette Bodó Barna/.Kiadja a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2019., 500 oldal/ Mint könyvnek becsülhetnénk már rögtön a terjedelmét is, hiszen „vaskos” műről van szó, s feltehetően kevés civil intézmény engedheti meg magának, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dean Burnett: Az idióta agy

2020. június 2.

www. partvonal.hu Ne értsenek félre, mondja nekünk az Idióta agy jeles szerzője, ne értsenek félre, az agynál nincsen csodálatra méltóbb jelenség, működése elképesztően érdekes. De a bizarr téveszme, miszerint agyunk különleges, tévedhetetlen, kivételes, és olyan keveset tudunk képességeiről, hogy jószerivel csak a felszínt kapargatjuk, egyszerűen butaság. Csodálatos olvasmány”.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A mások vére

2020. május 31.

„Amikor kinyitotta az ajtót, minden tekintet rászegeződött. – Mit akartok? – kérdezte. Laurent lovagló ülésben ült egy széken a tűz előtt. – Tudnom kell, hogy van-e már döntés a holnapi reggellel kapcsolatban, vagy nincs – mondta Holnap. Körülnézett. A szobában mosószer és káposztaleves szaga terjengett. Madeleine az asztalra könyökölve dohányzott, Denise előtt egy könyv hevert. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hazanéző Könyvek / A festő lelki dalai

2020. május 28.

Az elismert székelyudvarhelyi, korondi gyökerekkel rendelkező festőművész, Molnos Zoltán a szürrealizmus lényege szerint a képzelet univerzumában álmodja újra önmagát, a festőt és az egész teremtett világot. Varázserejű vásznain a szorongás, a humor, a bánat, a derű, a rút, a szépség, a meghökkentő asszociációk, a groteszk korrajz és a különös fényekben megkomponált portrék jelzik a kép […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Máriás József: „egyszemélyes a híd s a lépcső, eredj!”

2020. május 9.

Tisztelgő sorok Páskándi Géza emléke előtt, halála 25 évfordulóján „Visszhangváró Ember voltál, mint annyi–, de annyian.” Bizonyára nem véletlen, hogy Páskándi Géza (Szatmárhegy 1933. május 18. – Budapest 1995. május 19.) esszékötetét halála 25. évfordulója „előestéjén” jelentette meg a Magyar Napló és az Írott Szó Alapítvány.(*) (Mellékesen, de nem szándéktalanul jegyezzük meg a reményteli vállalkozás, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Şuşară Sissi-je – kritikai megközelítésben

2020. május 2.

Zsidó Ferenc: Sissi századai Izgalmas vállalkozás a román Pavel Șușară Sissi című poémája, lírai versbetétekkel tűzdelt fiktív levele. Magyarul Demény Péter tolmácsolásában jelent meg, a Lector Kiadó gondozásában*. A címzett Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, becenevén Sissi, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854–1898), Ferenc József felesége, a feladó pedig Sissi titkos imádója, az énelbeszélő Șușară, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A kiadó saját honlapján ekként hirdeti Şuşară könyvét

2020. május 2.

„A Sissi című poéma a világra figyelésnek, a különféle minőségek és lehetőségek összebékítésének hosszúverse, egy posztmodern óda a népszerű királynőhöz. Ez a versbeszéd A láz enciklopédiája vagy Tolnai Ottó költészete révén közelíthető meg a magyar olvasó számára: Șușară bánsági gyermekkori emlékeit, nagybátyja elbeszéléseit gyúrja egybe történelmi eseményekkel, például éppen a híres genfi merénylettel, és közben […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Egy makró, avagy unalmas az ember, ha múlttá válik

2020. április 26.

A múlttá válás esélye, s közben a pusztulás mindenkori íze ülepedik rá Végel László újra megjelent regényére. Az Egy makró emlékiratai ötven év múltán jelentek meg (ismét), s ismétlik az élményt, mit kinek-kinek ’68-as énje, világképe, ifjúsága, farmer-korszaki életérzése kínált. (Noran Libro, Budapest, 2017., 205 oldal)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kölcsönsorok: Ana Blandiana

2020. április 18.

Szerelem – odaátra? Hát létezik síron túli szerelem? A költők olykor azt állítják, s verseikkel bizonygatják, hogy igen, van. És számolni kell vele. Legalább is, ami az irodalmat illeti. Most ide jöhetne egy hosszú felsorolás, úgynevezett bizonyítás a fenti állítást alátámasztandó, de megkímélem magunkat, s máris a tárgyra térek. Ana Blandiana ugyanis 2018-ban rendhagyó verskötettel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bizonyosságok és (meg)mondások

2020. április 12.

Egy aktuális Bibó-kötet margójára Korántsem bizonyos, de szinte kimondható, hogy a Bibó István név hallatán alig egypár attitűd áll meg saját létjogán. Vannak nyilvánvalóan a Bibó munkáit ismerők, olykor idézők, azokban a megszólalás méltóságát és magasminőségű saját fényét értékelni, kedvelni képesek, s köztük azok is, akik emlékét erőteljesebben őrzik.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Észak-erdélyi orgonatáj, kismesterek, hangzó örökség

2020. március 27.

Egy kötet, illőképp méltóságos kivitelben, kvadrát formátumban, történeti metszetben, seregnyi fotóval, tájképpel, míves papíron (mely nem tükröz, de visszaad, színtartó és visszafogottan méltóságos, mondhatni „épp a témához való”…), Erich Türk: Három észak-erdélyi megye orgonatája: Kolozs, Szilágy és Besterce-Naszód megye.1)  A könyv kétnyelvű kiadás (Die Orgellandschaft dreier nordsiebenbürgischer Landkreise: Cluj, Sălaj und Bistriţa-Năsăud), melyben a jelzett […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Theodora Objectiva

2020. január 30.

Megrázó. Nem is elégséges ez a jelző arra, amit Theodora Objectiva címen sugárzott a Tilos Rádió január 26. délutánján. Illyés Kinga, erdélyi magyar előadó- és színművésznő életéből játszottak el egy részletet, amihez a szöveget a romániai szekuritáténak a művésznőt több mint húsz éven át lehallgatott anyagából a saját lánya: Török-Illyés Orsolya és férje: Hajdú Szabolcs […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Lackner László: Délidő alkonyatban

2019. december 21.

Megjelent a Pannon Írók Társasága kiadásában – Zalaegerszeg, 2019 decemberében Lackner László 1943 – ban született Lentiben. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát végzett, harminc évig a turisztikai szakmában dolgozott vezető beosztásokban. A Zalai Írók Egyesületének egyik alapítója, több szinten vezetője volt. Három társával 1985-ben létrehozta a Pannon Tükör című kulturális folyóiratot, amelynek kiadói feladatait tizenöt éven […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Miklóssi Szabó István: Kornis Ottó – Füst c. regényéről

2019. december 20.

A Füst (Men­tor Köny­vek Kiadó, Mi­ner­va Művelődési Egyesület Kiadója, 2019) a leg­első ma­gyar, erdélyi ho­lo­kausztkönyv. 1945 végén je­lent meg, szerzője némi­leg is­mert volt a romániai ma­gyar ol­vasók körében, hi­szen írásai je­len­tek meg különféle iro­dal­mi la­pok­ban, társ­szerzője egy re­mek színda­rab­nak is, melyről ra­gyogó, iz­gal­mas beszámolók je­len­tek meg jóformán min­den fon­to­sabb sajtótermékben (mára tel­je­sen el­fe­ledték).

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Egy élet és – egyelőre – két regény

2019. november 4.

Hartmann Miklós: A széna illata, 2017 – Örömóda, 2019 Próbálj úgy írni, hogy ne politizálj. Egy kedves 90 éves hölgy telefonált be a Kossuth rádió délelőtti adásába, erről jutott eszembe a fenti mondat. Sűrűn emlegette, hogy nem politizált soha, most sem és ezzel a megjegyzésével azonnal politikussá vált hozzászólása. T. i. ezzel azt üzente, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Lankadatlan lázadás

2019. október 19.

„Ne hidd, hogy a lant­nak/​ere­je meg­lan­kad/​csak hangköre más” – erre az Arany János versrészlet­re gon­dol­tam mind­un­ta­lan, Czegő Zoltán új ver­seskönyvét* ol­vas­va. És nem csupán azért, mert Czegő esetében is öreg­ko­ri líráról van szó, mint e fen­ti, Mindvégig című versből vett idézet esetében, ha­nem azért is, mert Arany János a Czegő-líra egyik sa­rokköve.

Tovább | Nincs hozzászólás »

C’est la Vie!

2019. szeptember 30.

Kraus Kuti István könyvének bemutatója elé* Kuti (Kraus) István 1938-ban született Temesváron. 1965-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, ahonnan Temesvárra került. 1972-ben pedig átszerződött Sepsiszentgyörgyre… Különleges könyv: egy volt színészkollégám megírja élete történetét – regényben. Úgy, hogy végig egyes szám első személyben fogalmaz, néven nevezi a személyeket, szerelmét, családját – és nem köntörfalaz magát […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Hátterek az „antimeritokrácia” el nem múló történetéhez

2019. augusztus 18.

Törvénytől sújtottak, 1920–1945 A címbe foglalt jelző valaminő talányoskodásnak vagy túl-tudományoskodásnak tetszhet, pedig nem saját kifejezésem, hanem egy történeti kötet kísérő szövegének, fülszövegének Konrád György író megfogalmazta tudástapasztalata. Saját életútja és iskolai élményei alapján szólal meg a méltánytalan, dicsőség és illő elismerés nélküli politikai elit jellemzéseképpen, olyan mű felhangolóját adva ezzel, mely magának a méltatlanná […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Életparton megülő horgászás

2019. augusztus 8.

Szilágyi István: Katlanváros. MMA Kiadó, Budapest, 2019. „A szőlőkapások és a vásárosok úgy szeretnék, hogy mikor ők a városba szekereznek, a fellegek maradnának odahaza…” (6.) A Katlanváros című kötet, melynek címadó írásából idéztünk, azért is jó, mert megmutatja, mennyire Szilágyi István-i az az emlékezés is, amit igazán nem nevezhetünk regénynek, vagyis az olvasói előítélet szerint […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fellapozó: „A másik én magam vagyok”

2019. július 29.

Benedek István – Marcell fia, Elek apó egyik unokája, tapasztalt elmeorvos – egyik kedves szerzőm. Művei pedig kedvenc olvasmányaim közé tartoznak. Szeretem sokoldalúságát, széles körű irodalmi érdeklődését és érzékenységét. Mindenre odafigyel az életben, és amit fontosnak tart belőle, arra határozottan, tanulságosan és értelmesen reagál. Úgy tűnik, mindenhez ért. Pedig inkább csak elvei vannak, amelyek szűrőjén […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Szegődős

2019. július 28.

G. Menta Éva– versek. AB ART Kiadó 2019 Ez a szerző második kötete, amit olvasok. És a harmadik a megjelentek sorában. Az első a Daloló felhő volt, ezt nem ismerem. Az, hogy mikortól és kinek lesz költő valakiből – örök kérdés. Ha már több kötettel is rendelkezik, kitartását bizonyítja. De ez még nem elég. Lennie […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Különös nyáréjszaka, 1914

2019. július 27.

Ha csak regény lenne… Átélt ostromok tüze, rekkenő nyár és fagyos tél, lövészárok-kiszolgáltatottság és otthon-hiány közepette talán figyelem terébe sem lopódzik, kézbe sem kerül az a mutatós regény, mely a „boldog békeidők” aranyló hétköznapjait felváltó szarajevói eseményt, annak regényes hátterében magukat a katonasorsokat, élő közösségek élő egyedeinek korszakos csalódását örökíti meg a belgrádi író, Aleksandar […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fellapozó: Bújjunk – de hová?

2019. július 21.

Terjedelmes riportkönyv a Jesús Torbado-Manuel Leguineche írta, titokzatos című munka, A rejtekhely. 1977-ben jelent meg Barcelonában, négy évre rá hozta az Európa, Xantus Judit fordításában. Személy szerint a címe vonzott leginkább, no meg a téma: a spanyol polgárháború bujkáló exponáltjainak sorsáról, túlélési stratégiáiról szólnak a benne (sokszor egyes szám első személyben) előadott élmények.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Válogatott történetek a Parasztbibliából

2019. július 17.

Mindjárt az elején leszögezzük, hogy a Biblia és a Parasztbiblia nem azonosak egymással. Igaz, az utóbbi is a Nagy Könyvből táplálkozik, abból indul ki, de inkább mítoszok, mondák, történetek, mesék, példázatok stb. gyűjteménye, amit a különböző népek folklórjából – különös tekintettel a Kárpát-medencére és a magyar nyelvterületre – gyűjtöttek össze. Azóta több kiadást ért meg, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »