‘Recenzió’

 

A MINDENNAPI MULANDÓSÁG

2021. augusztus 8.

Kántor Péter: Elegendő ok | Demény Péter kritikája Eltévedünk a múlt és jelen idő között, miközben Kántor Péter utolsó verseskötetét böngésszük. Az olvasás felfüggeszti a halált, miközben kiélesíti a fájdalmat. Egész költészetére, ahogy erre is, az állandóság jellemző: egyenletes színvonal hullámvölgyek és -hegyek nélkül. Nem forradalmár volt, se nem bűvész. Inkább az a költő, aki […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Nászta Katalin: Keresztül-kasul

2021. július 10.

Jegyzet a Rózsavölgyi Szalon legújabb bemutatójáról Milyen jó kis kamaradarab ez! Hány válságba jutott szülőnek kínál szórakoztató magára ismerést! Hogy mikor csúszik nagyon mellé egy jó szándékú mozdulat, ember meg nem mondhatja – de magára a félrecsúszásra rá tud világítani. A nő, aki egyebet sem akar, mint jót, tökéleteset. A fiú, aki szintén ezt akarja. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hegedűs Imre János: Időtorlaszok kaptatóin

2021. július 4.

Az élő klasszikusokról óhatatlanul kialakulnak a sztereotípiák. Szakírók, írótársak, értő olvasók kőtáblákba vésendő szavakkal, rendszerint eufóriás lelkesedéssel jellemzik a nagy kortárs írót és annak művét. Bodor Ádám rászolgált erre az eufóriás, lelkes értékelésre. Markáns, férfias személyisége akár egy erős sugárnyaláb csapódott be a magyar irodalom territóriumába, s nagyregényeinek, novelláinak híre a nagyvilágba is kijutott. Több […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A montevideói lány-ról az Erdőszentgyörgyi Figyelőben

2021. július 1.

Korábban a Káfé főnix több ízben közölt egy-egy rövidprózát Szentgyörgyi László tollából. Az írásokat kivétel nélkül abból a kötetből válogattuk, mely A montevideói lány címmel jelent meg 2020-ban a marosvásárhelyi Bookman kiadónál, Várdi Lázár feljegyzései alcímmel, Bölöni Domokos szerkesztésében. Az erdőszentgyörgyi születésű szerző könyvéről rövid beajánló szöveg jelent meg az Erdőszentgyörgyi Figyelő idei májusi-júniusi számában. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Árnyéktól a fényig, avagy Rajk Júlia esete a nemzet özvegye ideálképpel

2021. június 28.

A címbe foglalt személyiség a tiszta bizonysága: nincs ideál, még ideálkép hiánya sincs, ha úgy alakul sorsod, hogy eszmét, hitet, reményt és intézményt jelenít meg puszta léted is. Ez is csak egyetlen olvasat persze – sok egyéb mellett, amely önmagát épp annyira érvényesnek tekinti. Rajk Júlia esetében az olvasatok sora, históriája, variációi kínálkoznak. Mint mindegyik […]

Tovább | 1 hozzászólás »

P. Buzogány Árpád: Könyv Székelyföld székelyeiről

2021. június 28.

Elegáns nyomdai kivitelezésű tanulmánykötetet adott ki a magyar fővárosban működő Nap Kiadó. A Magyar szemhatár sorozat előző kötetei a felvidéki és a kárpátaljai magyarság 21. századi helyzetével foglalkoznak, harmadikként, még múlt évben, jelent meg a Székelyföld a 21. században című kötet, sorozatszerkesztő Pusztay János, e kötetet azonban „vendégként”, a régió kiváló ismerője, Cseke Péter szerkesztette.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sarány István: Banner Zoltán művészeti akadémiája

2021. április 17.

Nehéz olvasmány Banner Zoltán legújabb kötete. Címe sokatmondó: A cédrusfa hatalma. Alcíme elgondolkodtató: Az én művészeti akadémiám. Az olvasmány nehézségét nem stílusa, mert az könnyed, olvasmányos, még csak nem is tartalma – ami érdekfeszítő, mint egy kalandregény –, hanem mondanivalójának súlya adja…

Tovább | 2 hozzászólás »

„A világ végétől innen”

2021. április 5.

Kenéz Ferenc legutóbbi, válogatott verseket tartalmazó kötetének (A visszaírt betű. Magyar Napló, Fókusz Egyesület, Budapest, 2020.) akár mottója is lehetne a jól ismert Arany János-idézet: „Szülőhelyem, Szalonta, /Nem szült engem szalonba”. Ha az Arany-vers következő sorait el is felejtjük, akkor is sokat mond ez a citátum. Elsősorban, hogy Kenéz Ferenc is Nagyszalonta szülötte, akárcsak nagy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Egy este a meggyötört valósággal

2021. március 15.

Átlapozásnál többre érdemes Kivételesen, szinte választékosan képtelen állapot a mai: úgy jött össze ez a hétvégi olvasás-terv, hogy röpke számítás szerint 2223 oldal jut a weekend-örömöknek elolvasásra, a fennmaradó idő szinte teljes egészében a reflexiók megírására. Két tudományos kötet, egy vaskos publicisztikai válogatás, egy regény és egy ezer oldalnál is vaskosabb Festschrift „rövid szemlézése” a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Komoróczy György: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

2021. január 22.

Ezzel a címmel jelent meg 2020-ban a kolozsvári Erdélyi Mú­zeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó gondozásában a magyar nyelv romániai, illetve erdélyi helyzetéről szóló igen becses tudományos, szociolingvisztikai munka. Szerzője: Péntek János nyelvész akadémikus (professor emeritus) és Benő Attila nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Tovább | 1 hozzászólás »

Matekovics János Zoltán: Az én színházam

2020. november 23.

Dancs Árpád újonnan megjelent könyvéről Dancs Árpád Az én színházam* című könyve kicsit a miénk is, a sepsiszentgyörgyi színházszerető közönségé. A könyvbemutatót novemberre tervezték, a könyv beszerezhető többek között a LibriM Könyvudvarban. A kulturális emlékezésnek mindig identitásképző és erősítő szerepe van egy nemzeti közösség életében. Fel kell mutatnunk olyan személyeket a múltunkból, akiknek életútja, helytállása […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Gábor: Mengele eltűnése, avagy egy Franciaországban népszerű regény sokatmondó statisztikái

2020. november 21.

Mostanig úgy tudtuk, hogy a nyugati kiadók, amelyek szigorúan üzleti alapon működnek, szerzőiknek kiszámítható mennyiségi tarifát számolnak ki, amit aztán az esetleges siker arányában még megtetéznek: ennyi szó, ennyi mondat, honoráriumra átszámítva…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Impressziók – két részletben

2020. november 16.

Debreczeny György: Három menetben, kollázs nélkül Első részlet 1. menet Debreczeny György: a lila kabátos hölgy a lila kabátos hölgy ott állt a ház előtt és cigarettázott

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sarány István: Bajna György „harmatcseppjei”

2020. szeptember 9.

Harmatcseppek címmel jelent meg Bajna György legújabb kötete. Ezúttal egy remek, kézbe való, szerény, nem hivalkodó, de annál tartalmasabb verseskötet. Ezt olvasgatva, lapozgatva az az érzésem támadt, mintha egy Márton Árpád-képet néznék. A gyergyói költő versei is, akárcsak az alfalui születésű festő képei, a véglegesen tovatűnő múltat ragadják meg – sajátos művészi eszközökkel.

Tovább | 2 hozzászólás »

Csiki László: Titkos fegyverek (Székely Könyvtár sorozat)

2020. augusztus 30.

Bukarestbe rengeteg erdélyi magyar ment munkát keresni az elmúlt pár száz évben. A 19–20. század forduló­ján úgy emlegették a várost, mint ahol Budapest után a legtöbb magyar él. Sokan közülük ott is ragadtak, beolvadtak az ide­gen környezetbe… Sok szomo­rú regény témája lehetne az ot­tani, többnyire már csak családnevükben magyar emberek sorsa.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Román nyelvű könyv jelent meg a székelység történetéről

2020. augusztus 27.

A székelyek rövid története (O scurtă istorie a secuilor) címmel jelent meg román nyelvű könyv a bukaresti Curtea Veche Kiadó gondozásában, a kötet szerzője Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész. A szerző az MTI-nek elmondta, hogy ez az első olyan – román közönségnek íródott – könyv a székelyek történelméről, amelyet magyar történész írt, és bekerült a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Megírhatatlan költészet a megismerés tükrében

2020. július 19.

Egy monográfia értékéről Van bizonyosság! Bizonnyal kell lennie valahol az értelmezés értelmezéseinek értelmezéseként olyasminek, ami szinte a biztos bizonyosságot adja! Ámde ezt keresnünk kell, s ebből áll maga a bizonyosság ősanyaga, szerkezete, működésmódja is. Olykor pedig vétlen-véletlen rálelünk jól festő, szolid, eszélyes kísérletekre, melyek a siker látszatát keltik, meggyőznek, sőt néha lenyűgöznek is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ferencz B. Imre atya: Csodálat c. verskönyvének olvasása közben*

2020. június 16.

– Nem is annyira (csak) a hitélet, liturgia, mint a megélt, megszenvedett, magánnyal, betegséggel, testi szenvedéssel megbirkózó lélek… – A transzcendens, az odaáti keresésének vigasza, reménye, beteljesülés-vágya… – A versek “indulatmenetének” felfelő ívelő lendülete…

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Örökség-hagyomány, közösségi hungarikum

2020. június 3.

Első pillantásra nemcsak évkönyv, nemcsak civil, hanem alaposabb és fontosabb esemény is a nyomdából nemrégiben kijött Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019. /Szerkesztette Bodó Barna/.Kiadja a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2019., 500 oldal/ Mint könyvnek becsülhetnénk már rögtön a terjedelmét is, hiszen „vaskos” műről van szó, s feltehetően kevés civil intézmény engedheti meg magának, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dean Burnett: Az idióta agy

2020. június 2.

www. partvonal.hu Ne értsenek félre, mondja nekünk az Idióta agy jeles szerzője, ne értsenek félre, az agynál nincsen csodálatra méltóbb jelenség, működése elképesztően érdekes. De a bizarr téveszme, miszerint agyunk különleges, tévedhetetlen, kivételes, és olyan keveset tudunk képességeiről, hogy jószerivel csak a felszínt kapargatjuk, egyszerűen butaság. Csodálatos olvasmány”.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A mások vére

2020. május 31.

„Amikor kinyitotta az ajtót, minden tekintet rászegeződött. – Mit akartok? – kérdezte. Laurent lovagló ülésben ült egy széken a tűz előtt. – Tudnom kell, hogy van-e már döntés a holnapi reggellel kapcsolatban, vagy nincs – mondta Holnap. Körülnézett. A szobában mosószer és káposztaleves szaga terjengett. Madeleine az asztalra könyökölve dohányzott, Denise előtt egy könyv hevert. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hazanéző Könyvek / A festő lelki dalai

2020. május 28.

Az elismert székelyudvarhelyi, korondi gyökerekkel rendelkező festőművész, Molnos Zoltán a szürrealizmus lényege szerint a képzelet univerzumában álmodja újra önmagát, a festőt és az egész teremtett világot. Varázserejű vásznain a szorongás, a humor, a bánat, a derű, a rút, a szépség, a meghökkentő asszociációk, a groteszk korrajz és a különös fényekben megkomponált portrék jelzik a kép […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Máriás József: „egyszemélyes a híd s a lépcső, eredj!”

2020. május 9.

Tisztelgő sorok Páskándi Géza emléke előtt, halála 25 évfordulóján „Visszhangváró Ember voltál, mint annyi–, de annyian.” Bizonyára nem véletlen, hogy Páskándi Géza (Szatmárhegy 1933. május 18. – Budapest 1995. május 19.) esszékötetét halála 25. évfordulója „előestéjén” jelentette meg a Magyar Napló és az Írott Szó Alapítvány.(*) (Mellékesen, de nem szándéktalanul jegyezzük meg a reményteli vállalkozás, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Şuşară Sissi-je – kritikai megközelítésben

2020. május 2.

Zsidó Ferenc: Sissi századai Izgalmas vállalkozás a román Pavel Șușară Sissi című poémája, lírai versbetétekkel tűzdelt fiktív levele. Magyarul Demény Péter tolmácsolásában jelent meg, a Lector Kiadó gondozásában*. A címzett Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, becenevén Sissi, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854–1898), Ferenc József felesége, a feladó pedig Sissi titkos imádója, az énelbeszélő Șușară, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A kiadó saját honlapján ekként hirdeti Şuşară könyvét

2020. május 2.

„A Sissi című poéma a világra figyelésnek, a különféle minőségek és lehetőségek összebékítésének hosszúverse, egy posztmodern óda a népszerű királynőhöz. Ez a versbeszéd A láz enciklopédiája vagy Tolnai Ottó költészete révén közelíthető meg a magyar olvasó számára: Șușară bánsági gyermekkori emlékeit, nagybátyja elbeszéléseit gyúrja egybe történelmi eseményekkel, például éppen a híres genfi merénylettel, és közben […]

Tovább | Nincs hozzászólás »