Minap azon szörnyülködtem, hogy mennyi tudományos-fantasztikus történet kering közszájon egy-egy adott téma — főként a járvány és az oltás — kapcsán. Felhálorítóan fiatal kolléganőm kijavított: nem tudományos-fantasztikus történetek ezek, mert akkor valós tudományos alapjuk lenne, csupán fantasy-sztorik , amivel az emberek etetik egymást. S mennyire igaza van! Mert mi a tudományos a gyíkemberekhen, a lapos […]

Bő másfél éve különböző korlátozások szabnak határokat mindennapi életünknek. A bezártság ideig-óráig kedvezett az alkotóknak, bőven jutott idő a befejezetlen kéziratok véglegesítésére. Számos jó kéziratból könyv lett — mi több: jó könyv is lett nem egy — de a könyv útja a nyomdától az olvasóig szinte teljesíthetetlen távnak tűnik: elmaradt a könyvbemutatók bevett szokása, elmaradtak […]

Anemone Latzina: Korrajz csoportképpel Heinrich Böll új regényéről A félhomályba merülő színpadon a szereplők körbeállják a központi alakot. A reflektorfények váltakozva világítják meg a körbenállók egyikét vagy másikát. A színpad kezd megvilágosodni, ám a szélső alakok végül élesebben körvonalazódnak, mint a középpontban álló hölgy, akit valójában minden oldalról meg kellene világítani, akinek a titkára fény […]

Miként korábban már jeleztük, Bölöni Domokos barátunk az idén betöltötte a 75. életévét. Ebből az alkalomból lepte meg önmagát és olvasóit egy újabb kötettel. Az új könyv vegyes műfajú. Nem olyan, amilyennel akarnokok szoktak életük bizonyos fordulópontjai közeledtével előrukkolni, s nem olyan, mint az intézményi „köszöntőkönyvek” szoknak lenni. Hanem magától értetődően reprezentatív. A Hargita Népe […]

Megtisztelve éreztem magam, – ahogyan bizonyára mások is, – amikor Dancs Rózsa tőlem is megkérdezte, hogy írnék-e a nemrégibben megérkezett általa szerkesztett Együtt a nyelvhazában – Belonging Through Language címet viselő kanadai Kalejdoszkóp folyóirat versválogatásáról.

Kántor Péter: Elegendő ok | Demény Péter kritikája Eltévedünk a múlt és jelen idő között, miközben Kántor Péter utolsó verseskötetét böngésszük. Az olvasás felfüggeszti a halált, miközben kiélesíti a fájdalmat. Egész költészetére, ahogy erre is, az állandóság jellemző: egyenletes színvonal hullámvölgyek és -hegyek nélkül. Nem forradalmár volt, se nem bűvész. Inkább az a költő, aki […]

Jegyzet a Rózsavölgyi Szalon legújabb bemutatójáról Milyen jó kis kamaradarab ez! Hány válságba jutott szülőnek kínál szórakoztató magára ismerést! Hogy mikor csúszik nagyon mellé egy jó szándékú mozdulat, ember meg nem mondhatja – de magára a félrecsúszásra rá tud világítani. A nő, aki egyebet sem akar, mint jót, tökéleteset. A fiú, aki szintén ezt akarja. […]

Az élő klasszikusokról óhatatlanul kialakulnak a sztereotípiák. Szakírók, írótársak, értő olvasók kőtáblákba vésendő szavakkal, rendszerint eufóriás lelkesedéssel jellemzik a nagy kortárs írót és annak művét. Bodor Ádám rászolgált erre az eufóriás, lelkes értékelésre. Markáns, férfias személyisége akár egy erős sugárnyaláb csapódott be a magyar irodalom territóriumába, s nagyregényeinek, novelláinak híre a nagyvilágba is kijutott. Több […]

Korábban a Káfé főnix több ízben közölt egy-egy rövidprózát Szentgyörgyi László tollából. Az írásokat kivétel nélkül abból a kötetből válogattuk, mely A montevideói lány címmel jelent meg 2020-ban a marosvásárhelyi Bookman kiadónál, Várdi Lázár feljegyzései alcímmel, Bölöni Domokos szerkesztésében. Az erdőszentgyörgyi születésű szerző könyvéről rövid beajánló szöveg jelent meg az Erdőszentgyörgyi Figyelő idei májusi-júniusi számában. […]

A címbe foglalt személyiség a tiszta bizonysága: nincs ideál, még ideálkép hiánya sincs, ha úgy alakul sorsod, hogy eszmét, hitet, reményt és intézményt jelenít meg puszta léted is. Ez is csak egyetlen olvasat persze – sok egyéb mellett, amely önmagát épp annyira érvényesnek tekinti. Rajk Júlia esetében az olvasatok sora, históriája, variációi kínálkoznak. Mint mindegyik […]

Elegáns nyomdai kivitelezésű tanulmánykötetet adott ki a magyar fővárosban működő Nap Kiadó. A Magyar szemhatár sorozat előző kötetei a felvidéki és a kárpátaljai magyarság 21. századi helyzetével foglalkoznak, harmadikként, még múlt évben, jelent meg a Székelyföld a 21. században című kötet, sorozatszerkesztő Pusztay János, e kötetet azonban „vendégként”, a régió kiváló ismerője, Cseke Péter szerkesztette.

Nehéz olvasmány Banner Zoltán legújabb kötete. Címe sokatmondó: A cédrusfa hatalma. Alcíme elgondolkodtató: Az én művészeti akadémiám. Az olvasmány nehézségét nem stílusa, mert az könnyed, olvasmányos, még csak nem is tartalma – ami érdekfeszítő, mint egy kalandregény –, hanem mondanivalójának súlya adja…

Kenéz Ferenc legutóbbi, válogatott verseket tartalmazó kötetének (A visszaírt betű. Magyar Napló, Fókusz Egyesület, Budapest, 2020.) akár mottója is lehetne a jól ismert Arany János-idézet: „Szülőhelyem, Szalonta, /Nem szült engem szalonba”. Ha az Arany-vers következő sorait el is felejtjük, akkor is sokat mond ez a citátum. Elsősorban, hogy Kenéz Ferenc is Nagyszalonta szülötte, akárcsak nagy […]

Átlapozásnál többre érdemes Kivételesen, szinte választékosan képtelen állapot a mai: úgy jött össze ez a hétvégi olvasás-terv, hogy röpke számítás szerint 2223 oldal jut a weekend-örömöknek elolvasásra, a fennmaradó idő szinte teljes egészében a reflexiók megírására. Két tudományos kötet, egy vaskos publicisztikai válogatás, egy regény és egy ezer oldalnál is vaskosabb Festschrift „rövid szemlézése” a […]

Ezzel a címmel jelent meg 2020-ban a kolozsvári Erdélyi Mú­zeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó gondozásában a magyar nyelv romániai, illetve erdélyi helyzetéről szóló igen becses tudományos, szociolingvisztikai munka. Szerzője: Péntek János nyelvész akadémikus (professor emeritus) és Benő Attila nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Dancs Árpád újonnan megjelent könyvéről Dancs Árpád Az én színházam* című könyve kicsit a miénk is, a sepsiszentgyörgyi színházszerető közönségé. A könyvbemutatót novemberre tervezték, a könyv beszerezhető többek között a LibriM Könyvudvarban. A kulturális emlékezésnek mindig identitásképző és erősítő szerepe van egy nemzeti közösség életében. Fel kell mutatnunk olyan személyeket a múltunkból, akiknek életútja, helytállása […]

Mostanig úgy tudtuk, hogy a nyugati kiadók, amelyek szigorúan üzleti alapon működnek, szerzőiknek kiszámítható mennyiségi tarifát számolnak ki, amit aztán az esetleges siker arányában még megtetéznek: ennyi szó, ennyi mondat, honoráriumra átszámítva…

Debreczeny György: Három menetben, kollázs nélkül Első részlet 1. menet Debreczeny György: a lila kabátos hölgy a lila kabátos hölgy ott állt a ház előtt és cigarettázott

Harmatcseppek címmel jelent meg Bajna György legújabb kötete. Ezúttal egy remek, kézbe való, szerény, nem hivalkodó, de annál tartalmasabb verseskötet. Ezt olvasgatva, lapozgatva az az érzésem támadt, mintha egy Márton Árpád-képet néznék. A gyergyói költő versei is, akárcsak az alfalui születésű festő képei, a véglegesen tovatűnő múltat ragadják meg – sajátos művészi eszközökkel.

Bukarestbe rengeteg erdélyi magyar ment munkát keresni az elmúlt pár száz évben. A 19–20. század forduló­ján úgy emlegették a várost, mint ahol Budapest után a legtöbb magyar él. Sokan közülük ott is ragadtak, beolvadtak az ide­gen környezetbe… Sok szomo­rú regény témája lehetne az ot­tani, többnyire már csak családnevükben magyar emberek sorsa.

A székelyek rövid története (O scurtă istorie a secuilor) címmel jelent meg román nyelvű könyv a bukaresti Curtea Veche Kiadó gondozásában, a kötet szerzője Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész. A szerző az MTI-nek elmondta, hogy ez az első olyan – román közönségnek íródott – könyv a székelyek történelméről, amelyet magyar történész írt, és bekerült a […]

Egy monográfia értékéről Van bizonyosság! Bizonnyal kell lennie valahol az értelmezés értelmezéseinek értelmezéseként olyasminek, ami szinte a biztos bizonyosságot adja! Ámde ezt keresnünk kell, s ebből áll maga a bizonyosság ősanyaga, szerkezete, működésmódja is. Olykor pedig vétlen-véletlen rálelünk jól festő, szolid, eszélyes kísérletekre, melyek a siker látszatát keltik, meggyőznek, sőt néha lenyűgöznek is.

– Nem is annyira (csak) a hitélet, liturgia, mint a megélt, megszenvedett, magánnyal, betegséggel, testi szenvedéssel megbirkózó lélek… – A transzcendens, az odaáti keresésének vigasza, reménye, beteljesülés-vágya… – A versek “indulatmenetének” felfelő ívelő lendülete…

Első pillantásra nemcsak évkönyv, nemcsak civil, hanem alaposabb és fontosabb esemény is a nyomdából nemrégiben kijött Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019. /Szerkesztette Bodó Barna/.Kiadja a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2019., 500 oldal/ Mint könyvnek becsülhetnénk már rögtön a terjedelmét is, hiszen „vaskos” műről van szó, s feltehetően kevés civil intézmény engedheti meg magának, […]

www. partvonal.hu Ne értsenek félre, mondja nekünk az Idióta agy jeles szerzője, ne értsenek félre, az agynál nincsen csodálatra méltóbb jelenség, működése elképesztően érdekes. De a bizarr téveszme, miszerint agyunk különleges, tévedhetetlen, kivételes, és olyan keveset tudunk képességeiről, hogy jószerivel csak a felszínt kapargatjuk, egyszerűen butaság. Csodálatos olvasmány”.