Kenéz Ferenc legutóbbi, válogatott verseket tartalmazó kötetének (A visszaírt betű. Magyar Napló, Fókusz Egyesület, Budapest, 2020.) akár mottója is lehetne a jól ismert Arany János-idézet: „Szülőhelyem, Szalonta, /Nem szült engem szalonba”. Ha az Arany-vers következő sorait el is felejtjük, akkor is sokat mond ez a citátum. Elsősorban, hogy Kenéz Ferenc is Nagyszalonta szülötte, akárcsak nagy […]

Átlapozásnál többre érdemes Kivételesen, szinte választékosan képtelen állapot a mai: úgy jött össze ez a hétvégi olvasás-terv, hogy röpke számítás szerint 2223 oldal jut a weekend-örömöknek elolvasásra, a fennmaradó idő szinte teljes egészében a reflexiók megírására. Két tudományos kötet, egy vaskos publicisztikai válogatás, egy regény és egy ezer oldalnál is vaskosabb Festschrift „rövid szemlézése” a […]

Ezzel a címmel jelent meg 2020-ban a kolozsvári Erdélyi Mú­zeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó gondozásában a magyar nyelv romániai, illetve erdélyi helyzetéről szóló igen becses tudományos, szociolingvisztikai munka. Szerzője: Péntek János nyelvész akadémikus (professor emeritus) és Benő Attila nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Dancs Árpád újonnan megjelent könyvéről Dancs Árpád Az én színházam* című könyve kicsit a miénk is, a sepsiszentgyörgyi színházszerető közönségé. A könyvbemutatót novemberre tervezték, a könyv beszerezhető többek között a LibriM Könyvudvarban. A kulturális emlékezésnek mindig identitásképző és erősítő szerepe van egy nemzeti közösség életében. Fel kell mutatnunk olyan személyeket a múltunkból, akiknek életútja, helytállása […]

Mostanig úgy tudtuk, hogy a nyugati kiadók, amelyek szigorúan üzleti alapon működnek, szerzőiknek kiszámítható mennyiségi tarifát számolnak ki, amit aztán az esetleges siker arányában még megtetéznek: ennyi szó, ennyi mondat, honoráriumra átszámítva…

Debreczeny György: Három menetben, kollázs nélkül Első részlet 1. menet Debreczeny György: a lila kabátos hölgy a lila kabátos hölgy ott állt a ház előtt és cigarettázott

Harmatcseppek címmel jelent meg Bajna György legújabb kötete. Ezúttal egy remek, kézbe való, szerény, nem hivalkodó, de annál tartalmasabb verseskötet. Ezt olvasgatva, lapozgatva az az érzésem támadt, mintha egy Márton Árpád-képet néznék. A gyergyói költő versei is, akárcsak az alfalui születésű festő képei, a véglegesen tovatűnő múltat ragadják meg – sajátos művészi eszközökkel.

Bukarestbe rengeteg erdélyi magyar ment munkát keresni az elmúlt pár száz évben. A 19–20. század forduló­ján úgy emlegették a várost, mint ahol Budapest után a legtöbb magyar él. Sokan közülük ott is ragadtak, beolvadtak az ide­gen környezetbe… Sok szomo­rú regény témája lehetne az ot­tani, többnyire már csak családnevükben magyar emberek sorsa.

A székelyek rövid története (O scurtă istorie a secuilor) címmel jelent meg román nyelvű könyv a bukaresti Curtea Veche Kiadó gondozásában, a kötet szerzője Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész. A szerző az MTI-nek elmondta, hogy ez az első olyan – román közönségnek íródott – könyv a székelyek történelméről, amelyet magyar történész írt, és bekerült a […]

Egy monográfia értékéről Van bizonyosság! Bizonnyal kell lennie valahol az értelmezés értelmezéseinek értelmezéseként olyasminek, ami szinte a biztos bizonyosságot adja! Ámde ezt keresnünk kell, s ebből áll maga a bizonyosság ősanyaga, szerkezete, működésmódja is. Olykor pedig vétlen-véletlen rálelünk jól festő, szolid, eszélyes kísérletekre, melyek a siker látszatát keltik, meggyőznek, sőt néha lenyűgöznek is.

– Nem is annyira (csak) a hitélet, liturgia, mint a megélt, megszenvedett, magánnyal, betegséggel, testi szenvedéssel megbirkózó lélek… – A transzcendens, az odaáti keresésének vigasza, reménye, beteljesülés-vágya… – A versek “indulatmenetének” felfelő ívelő lendülete…

Első pillantásra nemcsak évkönyv, nemcsak civil, hanem alaposabb és fontosabb esemény is a nyomdából nemrégiben kijött Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019. /Szerkesztette Bodó Barna/.Kiadja a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2019., 500 oldal/ Mint könyvnek becsülhetnénk már rögtön a terjedelmét is, hiszen „vaskos” műről van szó, s feltehetően kevés civil intézmény engedheti meg magának, […]

www. partvonal.hu Ne értsenek félre, mondja nekünk az Idióta agy jeles szerzője, ne értsenek félre, az agynál nincsen csodálatra méltóbb jelenség, működése elképesztően érdekes. De a bizarr téveszme, miszerint agyunk különleges, tévedhetetlen, kivételes, és olyan keveset tudunk képességeiről, hogy jószerivel csak a felszínt kapargatjuk, egyszerűen butaság. Csodálatos olvasmány”.

„Amikor kinyitotta az ajtót, minden tekintet rászegeződött. – Mit akartok? – kérdezte. Laurent lovagló ülésben ült egy széken a tűz előtt. – Tudnom kell, hogy van-e már döntés a holnapi reggellel kapcsolatban, vagy nincs – mondta Holnap. Körülnézett. A szobában mosószer és káposztaleves szaga terjengett. Madeleine az asztalra könyökölve dohányzott, Denise előtt egy könyv hevert. […]

Az elismert székelyudvarhelyi, korondi gyökerekkel rendelkező festőművész, Molnos Zoltán a szürrealizmus lényege szerint a képzelet univerzumában álmodja újra önmagát, a festőt és az egész teremtett világot. Varázserejű vásznain a szorongás, a humor, a bánat, a derű, a rút, a szépség, a meghökkentő asszociációk, a groteszk korrajz és a különös fényekben megkomponált portrék jelzik a kép […]

Tisztelgő sorok Páskándi Géza emléke előtt, halála 25 évfordulóján „Visszhangváró Ember voltál, mint annyi–, de annyian.” Bizonyára nem véletlen, hogy Páskándi Géza (Szatmárhegy 1933. május 18. – Budapest 1995. május 19.) esszékötetét halála 25. évfordulója „előestéjén” jelentette meg a Magyar Napló és az Írott Szó Alapítvány.(*) (Mellékesen, de nem szándéktalanul jegyezzük meg a reményteli vállalkozás, […]

Zsidó Ferenc: Sissi századai Izgalmas vállalkozás a román Pavel Șușară Sissi című poémája, lírai versbetétekkel tűzdelt fiktív levele. Magyarul Demény Péter tolmácsolásában jelent meg, a Lector Kiadó gondozásában*. A címzett Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, becenevén Sissi, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854–1898), Ferenc József felesége, a feladó pedig Sissi titkos imádója, az énelbeszélő Șușară, […]

„A Sissi című poéma a világra figyelésnek, a különféle minőségek és lehetőségek összebékítésének hosszúverse, egy posztmodern óda a népszerű királynőhöz. Ez a versbeszéd A láz enciklopédiája vagy Tolnai Ottó költészete révén közelíthető meg a magyar olvasó számára: Șușară bánsági gyermekkori emlékeit, nagybátyja elbeszéléseit gyúrja egybe történelmi eseményekkel, például éppen a híres genfi merénylettel, és közben […]

A múlttá válás esélye, s közben a pusztulás mindenkori íze ülepedik rá Végel László újra megjelent regényére. Az Egy makró emlékiratai ötven év múltán jelentek meg (ismét), s ismétlik az élményt, mit kinek-kinek ’68-as énje, világképe, ifjúsága, farmer-korszaki életérzése kínált. (Noran Libro, Budapest, 2017., 205 oldal)

Szerelem – odaátra? Hát létezik síron túli szerelem? A költők olykor azt állítják, s verseikkel bizonygatják, hogy igen, van. És számolni kell vele. Legalább is, ami az irodalmat illeti. Most ide jöhetne egy hosszú felsorolás, úgynevezett bizonyítás a fenti állítást alátámasztandó, de megkímélem magunkat, s máris a tárgyra térek. Ana Blandiana ugyanis 2018-ban rendhagyó verskötettel […]

Egy aktuális Bibó-kötet margójára Korántsem bizonyos, de szinte kimondható, hogy a Bibó István név hallatán alig egypár attitűd áll meg saját létjogán. Vannak nyilvánvalóan a Bibó munkáit ismerők, olykor idézők, azokban a megszólalás méltóságát és magasminőségű saját fényét értékelni, kedvelni képesek, s köztük azok is, akik emlékét erőteljesebben őrzik.

Egy kötet, illőképp méltóságos kivitelben, kvadrát formátumban, történeti metszetben, seregnyi fotóval, tájképpel, míves papíron (mely nem tükröz, de visszaad, színtartó és visszafogottan méltóságos, mondhatni „épp a témához való”…), Erich Türk: Három észak-erdélyi megye orgonatája: Kolozs, Szilágy és Besterce-Naszód megye.1)  A könyv kétnyelvű kiadás (Die Orgellandschaft dreier nordsiebenbürgischer Landkreise: Cluj, Sălaj und Bistriţa-Năsăud), melyben a jelzett […]

Megrázó. Nem is elégséges ez a jelző arra, amit Theodora Objectiva címen sugárzott a Tilos Rádió január 26. délutánján. Illyés Kinga, erdélyi magyar előadó- és színművésznő életéből játszottak el egy részletet, amihez a szöveget a romániai szekuritáténak a művésznőt több mint húsz éven át lehallgatott anyagából a saját lánya: Török-Illyés Orsolya és férje: Hajdú Szabolcs […]

Megjelent a Pannon Írók Társasága kiadásában – Zalaegerszeg, 2019 decemberében Lackner László 1943 – ban született Lentiben. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát végzett, harminc évig a turisztikai szakmában dolgozott vezető beosztásokban. A Zalai Írók Egyesületének egyik alapítója, több szinten vezetője volt. Három társával 1985-ben létrehozta a Pannon Tükör című kulturális folyóiratot, amelynek kiadói feladatait tizenöt éven […]

A Füst (Men­tor Köny­vek Kiadó, Mi­ner­va Művelődési Egyesület Kiadója, 2019) a leg­első ma­gyar, erdélyi ho­lo­kausztkönyv. 1945 végén je­lent meg, szerzője némi­leg is­mert volt a romániai ma­gyar ol­vasók körében, hi­szen írásai je­len­tek meg különféle iro­dal­mi la­pok­ban, társ­szerzője egy re­mek színda­rab­nak is, melyről ra­gyogó, iz­gal­mas beszámolók je­len­tek meg jóformán min­den fon­to­sabb sajtótermékben (mára tel­je­sen el­fe­ledték).