‘Esszé’

 

Dr. Borsi-Kálmán Béla: Mi (ki) az, hogy (a) MOLDOVA

2022. június 26.

Emlékfoszlányok egy (nagy) magyar íróról„Nem lehet boldog ember, aki mindig elégedetlen önmagával, s nem lehet jó író, aki elégedett azzal, amit elért. A logika szerint tehát író boldog ember nem lehet.” (Szále László) Moldova Györgyöt 1975.július végén vagy augusztus elején ismertem meg személyesen, ráadásul, ahogy mondani szokás, „testközelből”: néhai Rigó Béla (1942–2017) kommendálására azokban a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szabó T. Anna: Előszó Marta Petreu Márta jelenései c. kötetéhez

2022. június 24.

Mifelénk, az Édentől keletre, még gyakran felmerül a kérdés, hogy fontos-e egy író biológiai neme, vagyis mások-e a női írók, mint a férfiak. Mintha lenne külön női és férfi nyelv. Mintha a vers olyan lenne, mint a házi- vagy kézimunka: csendes, szorgalmas, szerény, és legfőképpen: csipkefinom. Mintha a férfiak a szívük vérével, a nők viszont […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bajor Andor: Világtörténelmi érbetegségek

2022. június 23.

Roosevelt kezelőorvosa az elnök halála után huszonöt esztendővel közzétette a betegéről készült – hír szerint igen tapintatos – feljegyzéseit. Az elnök ugyanis valóban beteg volt, sőt az orvos szakmai elferdüléséből nézve inkább beteg volt, mint elnök.Sajátságos módon ez a megfigyelés – az Abbott című gyógyszerészeti lap állítása alapján írom – teljességgel egybevág Roosevelt fiának megállapításával. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Akik mindent megtettek – a szexuális nevelésről

2022. június 23.

Nemrég meghalt egy lány. De mi csak szavazunk és szavazunk. A lányt egy pszichopata ölte meg. Körülöttük azonban a társadalom történt. A társadalom, amely felelősségre von, ha nem azt teszed az életeddel, ami a közösségnek jó. Ha nincs gyereked, nem járultál hozzá eléggé a magyarság fennmaradásához. Sokak számára ez az egyetlen szempont a boldogságod megítélésében. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szabó T. Anna: Látszó, láthatatlan

2022. június 22.

Tágas világban szűk szükség ne érjen,láss ki magadból, örülj: nézz az égre,a magasság mindig tüdődbe férjen,minden csak kezdet, ne gondolj a végre: ahogy a felhők formát váltanak,úgy vált alakot, úgy villódzik minden,a láthatók is félig látszanak,a létezőkben ott lüktet az Isten, hagyd átlobogni magadon a létet,végigleng rajtad minden pillanatbana mindig alvó, aki mindig ébred,a vannincsfényű […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hiányzik egy szemtelen pofa – Kányádiról és Petriről

2022. június 21.

A véletlen elém hozott két évfordulós nagy költőt. Azt el nem tudom mondani annak, aki nem élte meg, mit jelentett Kányádi Sándor 1989 előtt. Sütő Andrással együtt a legszentebb szentek voltak. Kis túlzással azt mondhatnám, miattuk is lettem író. Ha egy írót ilyen tisztelet övez, akkor az akarok lenni. Korán kezdtem hiú lenni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sarány István: Autópálya

2022. június 17.

Minap összefutottam egy kedves ismerősömmel, aki hosszú évek óta ingázik lakóhelye és munkahelye – Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda – között. Meggyőződéssel és meggyőzően mondja, hogy mikor Kolozsváron élt és dolgozott, akkor sem töltött kevesebbet naponta az autó volánja mögött vagy a tömegközlekedésben. S mintegy mellékes dologként megjegyezte, hogy ha autópálya vagy legalább gyorsforgalmi út épült volna […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Biztató

2022. június 16.

Régóta nem nézek már focit, és nem valamiféle ellenszenv miatt, egyszerűen véget ért valami bennem, mióta Kolozsvárról eljöttem, már focizni sem tudok, be kellett látnom, hogy nincs mit visszahozni, előre kell menni, ami elég szomorú tanulság, de ez van, a megbocsátás igéit mormolom magamban;egykor szenvedély és póz egyszerre volt bennem, emlékszem, egyszer térdre estem, amikor […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Eszteró István: Sajátságos könyvbemutatóm….

2022. június 14.

…a Bartók Béla Líceumban Az egyik 10. osztály és magyartanárnőjük, Bakó Ágnes vendégeként tarthattam… egy interaktív irodalmi órát a Haza a magányban c. epigrammakötetem bemutatásával. Ennek során arra is figyeltem, hogy manapság mennyire érzékenyek, mennyire felkészültek a fiatal olvasók a vers befogadására. Az előre kiosztott hat kötetből hat tanuló választott ki egy-két epigrammát, értelmezte, sőt, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Évszázadok üzenete

2022. június 13.

A tavaly még a terelőút bevezetett Nagyenyedre, ahonnan a hatalmas közlekedési dugók miatt alig lehetett kikászálódni, az idén azonban már készen van az autópályának ez a szakasza is, a járművek mondhatni átsuhannak a város fölött. Nagyenyedre azonban mindig érdemes letérni, jártam ott többször is, amikor még meglehetősen romosok voltak a kollégium falai, gondatlan maradt a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bajor Andor: Pápaszemet a fácánoknak

2022. június 12.

Vadgazdálkodási szakemberek megállapították, hogy a mesterségesen költött fácánok egymás közötti támadó kedvét megszüntethetik, ha a madarakra apró zöld szemüveget rögzítenek. A hír hitelességéhez – ne kerteljünk – kétség nem fér. Nehezen képzelhetjük el a pápaszemes fácánt: eddig csak a kígyók között voltak pápaszemesek. Ezeket viszont maga a korláttalan – tehát a pápaszemmel is korláttalanul rendelkező […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Rég gondolom, amit mindig is tudtam – széljegyzetek a mentalitásról

2022. június 9.

Mire mondtam a múltkor, hogy nem tudunk beszélgetni? Nem őszintén vagy őszintétlenül, színvonalasan vagy színvonaltalanul, hanem egyáltalán? Például éppen arra a mentalitásra, amely szerepet játszott Molnár Bea halálában. Hogy a nő lássa be, hol a helye. Hogy menjen férjhez és szüljön, de legalább egy élettársa legyen. Hogy a férfiak viselik a kalapot. Hogy ha nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szabó T. Anna: Horog

2022. június 8.

az egérárpa apró horgaia tenyér érdes bőrébe akadnakkőtörmelék között rézsútos árnyékereje van a napnaküres peron rozsdás síneksáros keréknyomoksúrol a félérett kalászérzem tehátvagyok

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szakács /August Sander

2022. június 7.

August Sander szakácsa a torontói Ontario szépművészeti múzeum fotótörténeti galériájának faláról tekintett le rám először a maga elégedettségében, otthonos díszletei közül. Azonnal megkapott az 1928-ban készült portré mesteri kompozíciója, tonalitása, egész rálátása mestersége lényegére, s a múzeumlátogatás után, az ottani benyomással a szívemben nekiálltam a fotós munkássága után kutakodni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Ki-, be- és feljelentés öt egérről

2022. június 5.

Magyarország, vidék, ötvenes évek. Egy irodalmi forrásmű, melynek tatalmai sem egylényegűek, története is visszafogott, mire mehet ilyenkor. Ráadásképpen az irodalmi szöveggel vállalt jelentéktelenség és a megvallott prózapoétikai felhang teljes hiánya kiált ránk Mészöly Miklós kötetéről, mely Jelentés öt egérről címen jelent meg (a címadó elbeszélés először 1958-ban!). A jelzésnélküli objektivitás tárgyszerű abszurditása, amely „jelentésbe” komponálja […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bajor Andor: Oorth professzor költészete

2022. június 4.

Széles kitekintésű, nagy távlatokat átfogó körökben – mondjuk ki nyíltan: a csillagászok körében – a Világegyetem átlagos sűrűségét vitatják. Azonban számunkra se közömbös az, hogy milyen új helyzet jön létre a Világegyetem sűrűségében. Mert ha ezen a téren kedvezőtlenül alakulnának az események, úgy a felelősség kizárólag a Világegyetemre hárul.Amennyire a pillanatnyi erőviszonyokat fölfoghatom, két ellentétes […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Iskola a város szélén

2022. június 3.

A történelmet sokféleképpen kutatják. De a legérdekesebb talán annak a vizsgálata, hogy a családok, egyének életében miként talál úgymond mikrotörténelmi visszhangra a különösképpen mifelénk többször is átírt makrotörténelem. Ennek legfontosabb eszközei a különböző naplók, visszaemlékezések, életírások. Nem véletlen, hogy az utóbbi esztendőkben, a beszűkülő könyvpiac ellenére, oly sok hasonló kötet jelent meg, és a hét […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Krajnik/-Nagy Károly: Távolról kezdem…

2022. május 29.

Kicsit távolról kezdem, igyekszem viszont rövidre fogni. A hetvenes években a Brassói Lapoknál az volt szokásban, hogy egy lapszámban egy szerkesztő egyetlen cikket irhatott alá. A többire álneveket kellett fabrikálni, jómagam feleségem családnevét a fiam keresztnevével társitottam. A Palkó Zsolt szignó Brassóban még senkit sem zavart, Kolozsváron viszont, ahol apósom-anyósom városszerte ismert pedagógusok voltak, szerényen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elekes Ferenc: A hibátlan Fülöp

2022. május 27.

Az én uram jó ember volt. Szép ember. Nem alacsony, nem magas. Nem kövér és nem sovány. Mégsem olyan átlagos ember, mint sok más. Így, ránézésre semmi különös nem volt benne. Hacsak mélyebben nem nézett valaki a szemébe. Aki mélyebben nézett a szemébe, csak az vette észre, kacag a szeme. Az én uramnak valósággal kacagott […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2022. május 27.

KÉZ Ha Jézus megjelenne Köztünk, hogy meggyógyítsa a tengernyi sebet, melyet a kereszténység évszázadai okoztak, aligha bírna megbirkózni a feladattal. Mihelyt az útjába akadó legelső betegasszony fejére tenné gyógyító kezét, nyomban letartóztatnák „szexuális zaklatás” vádjával. Molnár Miklós Forrás: BD FB-oldala

Tovább | Nincs hozzászólás »

Siklósi Vilmos: Hátrahagyott versek

2022. május 25.

Hogy mikor lesz az emberből költő és mikortól minősül annak, hogy ez milyen rangot jelent s jelent-e igazi rangot – nem tudom. A lelkület, az indulat, mi egy embert arra indít, hogy valahogyan kifejezze, ami benne dúl, szólni akar – ez választja ki, ez indítja arra, hogy ne tartsa magában, ossza meg, tárja ki, adjon […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elekes Ferenc: Semmit a leánykának

2022. május 21.

– Nem jó, ha az ember fennhéjázó, beképzelt, vagy tudálékos. Mint amilyen te vagy, Fiúka! – mondja a vízszerelő mester a segédjének. Hason fekve a konyhában. – És amikor én a tízes kulcsot kérem, ne a nyolcas kulcsot nyomd a kezembe. És nekem ne mondd többé, hogy a nyolcas kulcsnak tízes a külvilága. Mi bajod […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

SZENT IVÓ NAPJÁN

2022. május 21.

Randa szokásom megnézni a születés- és névnapokat a világhálón (a halálhíreket nemkülönben), s hát ma, május 19-én éppen Ivó napja van (és Milán is, azt hanyagolnám), valamint április 25-én dettó, de talán kevésbé, na és azt is írja a Mindentudó, hogy az Ivó név rokonai idegen nyelven az Ives, Yves, Yvo, meg hogy a név […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Alakok – huncut portrék

2022. május 19.

Kosztolányi kezdte, én folytatom, de másképp. A szélliberális Fiatalkorában fiatal volt. Tizenöt évvel ezelőtt még Esterházyval ment hazafelé, szívószál termetére rogyott a válla, kese haja alól értelem villogott a szemekben. Ma már sóhajtozva bizonygatja a tévében, hogy mindenben Diktornak van igaza, csak neki volt igaza, sőt, csak neki lesz, s még sőtebb, csak neki lehet. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerencsés találkozás – Bogdán Zsolt Bartis Attila-estjéről

2022. május 14.

Bogdán Zsolt egy Ariel, aki a szenvedést is meg tudja mutatni. Úgy összegyúrta Bartis Attila novelláit, mint az agyagot, amely az egyik legfontosabb kellék a színpadon, s ami hol fényképezőgép, hol egy elhunyt feleség haja, hol egyszerűen — agyag, amelybe beleállhatnak a különféle botok.

Tovább | Nincs hozzászólás »