‘Esszé’

 

Bedő Zoltán: Látogatóban egy élő legendánál

2021. június 17.

A Gondviselő kegyéből nemrégiben egy teljes napig örvendhettem két újságírótársammal együtt Nagybányán a fényképésznek sem utolsó Véső Ágoston (1931) Munkácsy Mihály-díjas festőművész vendégszeretetének, akinek a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) május közepén nyílott meg és június 18-ig tekinthető meg az életmű-kiállítása.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Közönség előtt

2021. június 16.

Nem lesz könnyű, de muszáj lefordítanom magyarra egy angol szójátékot. A két szó angolul ugyanúgy hangzik, de leírva másképpen néznek ki. Az unseen egyrészt azt jelenti, hogy még nem látott, de hogyha úgy írom le, hogy unscene, azaz néhány betű módosítással, akkor arra utal, hogy még színpadra nem került. Ráadásul, itthon Erdélyben, nem is olyan […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Simó Márton: Kik és hányan maradunk?

2021. június 16.

Olvasom, hogy Románia a második helyen szerepel az uniós tagállamok között a külföldön dolgozó vendégmunkások által hazajuttatott összegek tekintetében. Több ez a pénz annál, mint amennyit a portugálok küldenek otthon maradt családtagjaiknak. Nem tudom, hogy pontosan hány hazánkfia tartózkodhat huzamosan külföldön, de annyi biztos, hogy sok. A hivatalos statisztikák alábecsülik a számukat, illetve nem tudják […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Hegedűs a háztetőn – a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadása

2021. június 14.

Ez a darab, ez a történet, ez a zene nem évül el. Mindig magával ragad. Reb Tevje történetet többféleképp el lehet mesélni, de a lényegen semmit nem változtat. Egy erős identitású népet egy másik kikezd, meggyűlöli, végül elüldözi.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Nagykatedra

2021. június 14.

Láng Gusztáv 85. születésnapjára A nagy tanáregyéniségek valahogy testi alkatukban is hordozzák a karizmájukat. Szilágyi Júlia indiános, sámános lénye, Poszler fehér garbója, egyenes tartása, Horváth Andor magassága, Egyed Péter olajos tekintete mind arról beszélnek vagy beszéltek, hogy ezek az emberek tudnak valamit, amit képesek át is adni, még mielőtt ők maguk megszólaltak volna. Láng Gusztáv […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: A Férfi Felelősség Családfája

2021. június 10.

Először azt hittem, hogy Székelyudvarhelyen találták fel a Férfi Felelősség Fáját. Ugyanakkor arra gondoltam, azért kellett feltalálni, mert ezt a fajta fát nem ültették, és magva sem természetes körülmények között kezd élni a földben.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Aki barlang volt kétszázezer évig

2021. június 9.

Nagyapám, akiről már írtam ezt-azt, lehet, hogy kétszázezer évet is megért. Sőt, többet is. Ő nem született, hanem keletkezett, pontosan úgy, mint a barlangok a cseppkövekkel. Nagyapámnak ugyanis különleges képessége volt. Anélkül hogy tudta volna – mert a barlangok tudattalanok, gondoljuk legalábbis – követ növelt a testében, és hogy függő vagy álló cseppkövek képződnek a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: A Brauswetter-zsebóra

2021. június 8.

Nagytata zsebórával. Olyan közhelyes (az alak, a felszerelés), hogy még díjat is lehet nyerni a téma, illetve a zsebórás öregember körbejárásával. Az az óra azt pötyögte minden egészkor, hogy Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje. Ezek szerint nagytata szempilláján óránként megjelent a könnycsepp, pontosan 1920-ban, majd a királyi, aztán a Gheorghiu Dej-érában, szintúgy a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bajor Andor: Sequoia

2021. június 5.

Szigorúan védik a sequoiát, Észak-Amerika óriás fenyőjét. Ezek szerint nemcsak a gyöngéket kell védeni az erősektől, hanem az erőseket is a gyöngéktől. Kétségtelen, hogy az oroszlán – az állatok legitim királya – cudarul bánik el a szegény fűevő zebrákkal. De ha a zebrát humánus szempontokkal az oroszlán fölé rendelnénk, valószínűleg az oroszlánt is védeni kellene. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: A megismerés szándékával

2021. június 5.

A napokban megkérdezte valaki, hogy ebben a digitális információáradatban olvasok-e még egyáltalán papíralapú újságokat. Természetesen – válaszoltam, hiszen önmagam múltját számolnám fel, ha nem így tennék.

Tovább | 1 hozzászólás »

Székely Kriszta: Amikor bekapcsolom a madarakat

2021. május 28.

Szedjem csak bátran azokat a nyugtatókat, ő is ilyesmin él már évek óta! – biztat az orvos. És hallgassak relaxációs zenét, tele a YouTube ilyennel, ő például a madárcsicsergésest szereti, meg az eső hangját halk fuvolakísérettel. Tehát pulzusszámlálás, idegcsillapító, és ne felejtsem bekapcsolni a madarakat! – mondja kedvesen, miközben int a következő páciensnek. Sok-sok évvel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Tamási Áron: Levél Erdélyből*

2021. május 28.

Drága barátom! – Leveled olyan volt számomra, mint a harangszó, mely örök dolgokra figyelmezteti az embert. Örvendetes jelenségnek tartod, hogy mostanában oly sokan és oly sokat beszélnek s írnak az erdélyi szellemről; de annál különösebb, hogy az erdélyi írók hallgatnak. Szeretnéd, ha szólnék valamit azoknak, akik várják.

Tovább | 1 hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (12)

2021. május 27.

Csak azért emlegettem Mnémoszünét, az emlékezés múzsáját, mert régi dolgokról („izékről”) lévén szó, ittléte kihagyhatatlan, mint a mák a bejgliből? Dehogy. Bárki emlékezettelen megcsomózhatta cipőfűzőjét, akárki szobránál, a Kossuthénál is. Elbontották, állítólag bronz sasokat öntöttek anyagából a világháborús román halottak emlékműveihez. A népvezér sassá változott, turul kizárva. Inkább örülnék, ha tengelicévé, feketerigóvá alakult volna át, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (11.)

2021. május 26.

A Bukarest étterem (Budapest, XI. kerület, Bartók Béla út 48.) megjelenik a keresőben, de az is, hogy jelenleg zárva. Nem tudom, mit jelent ez a jelenleg, mert ha a szócikk a kilencvenes évek elején íródott, és nem frissítették, akkor az időtáv a harminc évet közelíti. A budapesti Bukarest étteremben soha nem jártam, a bukaresti Budapestben […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (10)

2021. május 25.

A ház mellett, az üres telken most temeti harmadik kutyáját az öreg. Első, második, harmadik, körülbelül oly szabályos rendben, mint egy katonatemetőben. A kutyák, ha tíz-tizenkét esztendőt élnek, az már olyan, mint száz-százhúsz az embereknél. Csak annyit szeretnék élni, mint ők összesen, mondja, és tudja, az áhított kor háromnegyede is képtelenség. Jó, hogy annyit, de […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bajor Andor: Hintaszék

2021. május 23.

Egy nizzai nagyáruház kirakatában meglepő fölirattal látták el a hintaszéket. „Ez a világ legrégibb nyugtatószere“ – hirdeti a szöveg. Ennek a lírai gondolatnak egyetlen hibája, hogy a kereskedelem eredendő bűnében fogant. A reklámköltő valószínűleg rengeteget töprengett, amíg rájött, mivel keltheti föl a vásárlók figyelmét. Bár a hangulatkép a nyugalomról szól, be nem vallott célja a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (9)

2021. május 23.

A Kossuth utcában, és éppen ott, egy apró, és inkább kiskocsma kinézetűnek mondható ház falán emléktábla hirdette, hogy vásárhelyi éveiben ott lakott Avram Iancu. Na, ez már sok – ágaskodott fel a nagypofájú kamasz bennem, és még azt is kétségbe vontam, hogy járt egyáltalán a városban. A mi városunkban!

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (8)

2021. május 22.

A Deák-féle kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte 1848-at teljesen felülírta. Mi értelme volt a szabadságharcnak, ha utána épp e szabadságharc eltipróival köt szövetséget a magyar. No nem a nép, hanem a rendi Magyarország. Hogy a dualizmus fölénytudatának engedve mindent és mindenkit behengereljenek a politikai nemzetbe. Ami a magyar térfélen kötelezően magyar, ehhez nem fér kétség. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (7)

2021. május 21.

Ahogy kilépek az ajtón, megszólal a folyosószomszéd. Hristos a înviat. Adevărat că a înviat – válaszolom neki, ez a húsvéti kötött szöveg. A reggeli köszöntés, mert csupa feltámadás a mai reggel, az első emeleti vendéglőig, és a vendéglőben. Mintha egy temető népe vonszolná magát valahova, mintha ők támadtak volna fel pontban éjfélkor, amikor megszólaltak a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bölöni Domokos: Kereszt és feszület

2021. május 21.

Kereszt, keresztény, keresztyén, keresztényszocialista, keresztényszocializmus, keresztényüldözés, keresztény hitre térít, kereszténység, keresztvetés, keresztfa, keresztre feszítés. Kereszthalál. Keresztlevétel. György-kereszt; fehér kereszt, máltai kereszt, sírkereszt. Dél Keresztje. Mindenkinek megvan a maga keresztje. Keresztes hadjárat, keresztes lovag, keresztes vitéz. Keresztút. Keresztelés, keresztelő, keresztvíz alá tart, keresztszülők: keresztanya, keresztapa. Keresztgyermek, keresztfiú, keresztleány. Keresztkoma. Keresztlevél. Áll, mint a fakereszt. Leszedi a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (6)

2021. május 20.

Trianon óta a románok és Románia minden rosszra jó magyarázat. Hogy elorozták a fél monarchia „tele spájzát”, mint egy fekete kabaréban kesernyésen sztendápolták tavaly vagy tavalyelőtt a tévében. Ez pontosan százegy esztendővel ezelőtt történt, a téma azóta is forró. Olvadt ólommal fölszaporított amúgy is forró kása.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (5)

2021. május 19.

Mnémoszüné most éppen alszik. Kár, mert nélküle nincs emlékezet, sőt, ő maga az emlékezet. Hogy a múzsák anyja is volt, most hagyjuk, akár hozzá is szokhattunk az efféle álláshalmozásokhoz.

Tovább | 1 hozzászólás »

Oláh István: Oláhságom története (4)

2021. május 18.

Ez tényleg a tiétek? Tényleg, mondom, és még bele se pirulok a hazugságba. A ti körülbelül úgy kijár a nemeslevél felmutatásakor, mint a mi, amikor a király rendelkezik. A fejedelmi többes családi szabadalma. Azt hazudtam, hogy amit most előveszek a fiókból (az eszcájgok közül!), a család nemeslevele. Nem a Nicolausé, mert minket kétszer is nemesítettek! […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Géza mesél

2021. május 18.

“Neked adom ezt a világot” – mondja Géza apja halálos betegen a fiának. Persze bonyolult ez az “apa”, hiszen későn találnak egymásra, az után, hogy a gyermek az anyai nagyszüleinél nevelkedik, aztán az anyjával és annak férjével él, és ez az egymásra találás sem végleges, Géza nem lakik ott, csak ritkán és mozaikosan.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Elefánt a porcelánboltban

2021. május 18.

Nagyváradon 2011-ig Állami Színház néven működött együtt a magyar és a román társulat. Évekig tartó munkával, a legkülönbözőbb érvrendszerek latbavetésével sikerült a két intézményt különválasztani. Létrejött a Szigligeti Ede nevét felvevő magyar és a Regina Maria nevet viselő román társulat, és mindkettőhöz csatlakoztatottak különböző jellegű, már létező közművelődési intézményeket.

Tovább | Nincs hozzászólás »