Kovács András Ferenc új kötetében, a Névtelen cserépdarabokban, melyhez Hajdú Krisztina tervezett szép borítót, hegyi és mondhatni szőlőhegyi költők vannak. Berzsenyi, Csokonai, Arany, Ady, Radnóti, Dsida, Vörösmarty, és természetesen a KAFnak oly kedves görögök és rómaiak, meg a nagy szerepjáték, Calvus harminchat verse. A szőlőhegyit egyáltalán nem az alkoholosra értem, hanem arra a kedélyre, amelyet […]

A kolozsvári Korunk folyóirat jó ideje, hónapról-hónapra, tematikus lapszámokat jelentet meg, a legfrissebb, februári kiadás pedig a színház jegyében látott napvilágot, és azért is szeretném felhívni rá a figyelmet, mert olyan kiváló tanulmányokat tartalmaz, amelyek nem csupán az erdélyi, a romániai, hanem a nemzetközi kortárs színházi törekvésekre is rávilágítanak. Aki úgy érzi, hogy kissé elszakadt […]

A múlt hónapban, 74 éves korában Budapesten elhunyt, Kolozsvárról Magyarországra áttelepedett Tamás Gáspár Miklós filozófusról, publicistáról, egyetemi tanárról, politikusról, eszmetörténészről, de mindenekelőtt a saját és sajátos gondolkodású független értelmiségiről, sokszor és sokat írtak az elmúlt napokban a magyarországi és az erdélyi magyar médiában.

De ő nem volt összeesküvő, csak magányos őrült. Ez viszont nyilvánvalóan része volt a forgatókönyvnek, mert Pietà van, Petőfi nincs. Nem is volt. Legalábbis úgy, ahogy hisszük. Gondoljunk bele ebbe is! Máig nem lehet tudni, hogy december 31. vagy január 1. És hogy Kiskőrös, Szabadszállás vagy esetleg Kiskunfélegyháza. Az anyakönyvi bejegyzés is ilyen furcsa: Petrovics […]

Te jó ég, már hat esztendeje nem gyakorolom a szakmát. Ha gyermek volnék, most kellene kezdenem az iskolát. Hat év tehát nem kevés. Ennyi idő alatt kiszikkadhat belőled az élet megszokott rutinja, ennyi idő alatt iskolaéretté cseperedhetsz.

  Szívesen vállaltam a felkérést, hogy Berey Gázáról beszéljek*, írjak, mert ő kiváló újságíró, többkötetes szerző, a két világháború közötti erdélyi kulturális élet egyik mindenese, gerinces ember, anyám testvére, a nagybátyám volt. Sokan mondták, hogy apai és anyai ágon ilyen előzményekkel könnyű művésszé, közíróvá, kulturális közszereplővé válni, de ez koránt sincs így. Mohy Sándor, Berey […]

Minthogy a jegyzetírónak is legfontosabb eszköze a nyelv, rendszeresen végigkövetem azt a hősies küzdelmet, amelyet az anyanyelvápolók folytatnak immár hosszú éveken át a kettős mássalhangzók és a hosszú magánhangzók helyes használatáért, az írásjelek megfelelő elhelyezéséért, a bonyolultabb szavak elválasztásáért, ahol korunk legfontosabb íróeszköze, a számítógép még a legjobb tördelési programokban is az önállóság útjára szokott […]

Még a nyáron, augusztusban megvásároltam Kolozsváron egy frissen megjelent, közel félezer oldalas román nyelvű könyvet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy végigolvasom, és csak akkor írok róla, amikor Borszéken átadják az új kezelési központot. Nos, hosszas, évtizedes vajúdás után ez nemrég megtörtént, legalább féltucatnyian vágták át ennek az új létesítménynek az avatószalagát, és utána lelkes […]

  Akár vádat is emelhetnek Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke ellen. legalábbis ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a Capitolium tavaly január 6-ai ostromát kivizsgáló kongresszusi bizottság állított össze. A BBC brit hírszolgáltató szerint Donald Trump vádolható azzal, hogy akadályozott egy hivatalos eljárást, összeesküvést szervezett az Egyesült Államok megkárosítására; hamis nyilatkozattételre […]

A napokban Kézdivásárhelyen jártam, egy kiállítást kellett megnyitanom a Vígadó patinás termében, s minthogy a tárlatot már délelőtt, nagyon hamar berendezték, bőven volt időm arra, hogy körbecsavarogjam a várost, ne csak a már helyreállított, szép épületeket, vagy a szobrokat nézzem meg, bejárjak néhány udvarteret, hanem azt is észrevegyem, hogy vannak olyan kis, szürke épületek, amelyeket […]

Nálunk nincs semmi érdekes – hangzik el gyakran, mikor felvetődik a kérdés, hogy mit mutassunk meg idegenből érkezett vendégeinknek. A csíkiaknak kéznél van Csíksomlyó, a Szent Anna-tó, a Gyilkostó és a Békás-szoros, a Gyimesek, a szépvízi határőr emlékközpont és víztározó, télen Hargitafürdő… s nagyjából ennyi. Bizonyára ezeket a látnivalókat ajánlaná vendégeinek bármelyik csíkszentdomokosi is, ha […]

Szörényi Levente megtalálta az utat önnön politikai elemző énje felé. Most kinyilatkoztatta, hogy a kormánynak folyton pozsonyi csatákat kell vívnia, és hogy minket folyton kipécéznek. Nem tudom, hogy csinálják a kétes rendszerek, hogy folyton a legdilettánsabb főket fogják ki, akik ennyire mélyednek a felületben. Annak idején Adrian Păunescunak is mindenről a szegény románok jutottak eszébe.Persze […]

  A Reichsbürger csoport Az elmúlt szerdán rohamrendőrök szálltak meg több épületet Frankfurtban, és Németország más városaiban. A terrorelhárítók különleges egységei egyelőre 25 embert tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére készültek. A magát Reichsbürgernek, azaz „Birodalmi polgárnak” nevező csoport vezetője Reuss herceg volt, aki egy 2019-ben nyilvánosságra hozott videó tanúsága […]

A Romȃnia literarăban írtam arról, milyen bizarr kísértést hárít el szüntelenül az ember, ha olyan nyelvből fordít, amelyet majdnem olyan jól ismer, mint a magáét; előbb-utóbb átbújna a fordítandó „versanyag” nyelvi bőrébe. Miközben – mondjuk – magyarul írja újra a román verset, s a fordítás idegen anyagokkal fővő konyhájában újrakeveri, új nyelvi formába, miközben egy-egy […]

  Megjött a tél (is) dél-Ontarióban. Mondjuk, ez itt december elején nem újság, de amióta órák, napok, évszakok össze-vissza vannak keverve, azóta már az ilyesmit is számon kell (illik?) tartani. Én onnan tudom, hogy tél van, hogy nem kell a kertben, udvaron végeérhetetlen teendőkkel vesződni: mindenféle fák tarka-barka leveleit összegereblyézni, zsákolni, elszáradt növénymaradványokat nyeskedni, azaz […]

(Megjelent a tisztajonline-ban 2014. január 8-án)     Ovidius Metamorfóziasaiból a mitológiára utaló likantrópia jelensége, az a képesség vagy hatalom, mely által egy emberi lény farkassá változhat, vagy egy farkas tulajdonságait ölt­heti magára, ma már általában használatos bármilyen átváltozásra emberi és állati forma között.

(Megjelent a tisztajonline-ban 2014. január 8-án)   (Folytatás lapunk december 4-i számából)   A kiállításon ahol 14 képzőművész több mint 60 alkotása mutatja be, hogy a XXI. század elején milyen köztes, hibrid lények népesítik be a képzőművészet magyarországi univerzu­mát. A festmények és videók, diorámák mellett a plasztikus vonal is hangsúlyos, a huma­noid, gyakran horrorisztikus figurák […]

Megjelent a tisztajonline-ban 2014. január 8-án   „Hát minden-minden e világon Álomba ködlő furcsa álom?” Edgar Allan Poe: Álom az álomban Pálfi György filmrendező nyitotta meg a horror és a pszichothriller ha­tá­sai­val átita­tott Ha­lálos természet című tárlatot a debreceni MODEM-ben. Saj­nos nem vehettem részt a meg­nyitón, de olvasva a kiállítók listáját, tudtam, hogy mi­előbb Deb­recenbe […]

Muhi Sándor: Beszélgetés Lakatos Pál Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművésszel   A Káféban korábban fotómûvészként bemutatott MUHI Sándor egyben a szatmári SUGÁRÚT címû kulturális folyóirat képzõmûvészeti rovatának a szerkesztõje, õ mutatja be a lapjukban publikált mûvészeket. Ez tehát a Sugárút vendégeskedése a Káféban – harmadik rész. Az anyag a Sugárút 2016-os Õsz számában jelent meg.   Aki […]

Vendégünk a Sugárút/2.   A Káféban korábban fotómûvészként bemutatott MUHI Sándor egyben a szatmári SUGÁRÚT címû kulturális folyóirat képzõmûvészeti rovatának a szerkesztõje, õ mutatja be a lapjukban publikált mûvészeket. Ez tehát a Sugárút vendégeskedése a Káféban – második rész. Az anyag a Sugárút 2016-os Tavasz számában jelent meg.     Muhi Sándor:A szatmári Művészeti Múzeum […]

Vendégünk a Sugárút/1.     A Káféban korábban fotómûvészként bemutatott MUHI Sándor egyben a szatmári SUGÁRÚT címû kulturális folyóirat képzõmûvészeti rovatának a szerkesztõje, õ mutatja be a lapjukban publikált mûvészeket. Ez tehát a Sugárút vendégeskedése a Káféban – elsõ rész. Az anyag a Sugárút 2015-ös Tél számában jelent meg   MUIHI Sándor: ERDEI ANNA, ZAGYVA […]

Az ember sose tudhatja, hogy mikor jön le Tamás Gábor a Hargitáról, és kivel, vagy hogy Szikora Robi szeret-e végre, vagy hogy ki vetkőzik le magától, és hogy hová tűnt szegény árva kis Jolán? Nem beszélve arról, hogy Pataky Attila még mindig a kör közepén áll-e vajon, és hogy a zombik elmentek-e már haza? Továbbra […]

Informális település. Megismétlem: informális település. A hallgatóknak erről a kifejezésről minden bizonnyal valamiféle olyan fogalom jut eszébe, amelyet csak a társadalomtudósok értenek, pedig a felosztás roppant egyszerű: egy ország területén léteznek formális települések, városok és falvak,amelyek ott vannak a térképen, amelyeknek körvonalai, az ott levő utak, ingatlanok nyilván vannak tartva, lakosaik ott szerepelnek mindenféle statisztikákban, […]

Tragikus, furcsa sorsok egyike a tordaszentlászlói Györkös Mányi Alberté. Kívülről, professzionális képzés nélkül – műkedvelőként – érkezett a képzőművészet világába, életében elkönyvelték naív festőnek, néhány elkötelezett kritikusát leszámítva (Kántor Lajos járt ebben az élen, aki monográfiát is írt róla és elismertetését következetesen támogatta), most, halála után mégsem róla szól a fáma, nem művészetével, sajátos festészeti […]

Ma született Ady Endre. A magyarság legsebzettebb költője volt, azt hiszem. József Attila borderline személyiség, Füst Milán pedig egy nyavalygós. Ady azonban egy fordított Petőfi a maga kiábrándultságában: Petőfi, aki túlélte az 1848-49-es szabadságharcot. Aki mindig jól látta, és mindig hiába, aki elmozdult a reszketabokros naivitástól, mert vissza már nem fordulhatott, aki a vallomásosságot huszadik […]