A MEK-ben tegnaptól elérhető és onnan letölthető Kocsis Francisko Hangyasav című új kötete, amely jórészt a Káfé főnixen már megjelent anyagait – prózaverseket, lírai feljegyzéseket – is tartalmazza. A könyv Cseke Gábor tolmácsolásában és szerkesztésében készült, a marosvásárhelyi költő két legutolsó kötete – Arta de a evita necazul (‘A bajkerülés művészete’. Ardealul, 2014), Oţet de furnici […]

Egy legelőn hollókat láttam, amint a gombát csemegézték. Vagy csak a bennük lévő nyüveket? Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Miért vásárolsz könyveket, miért vágysz újabbakra, nem látod, hogy alig férsz tőlük, maholnap kiszorítanak a lakásodból? Elképzelhető, kitől származnak e szavak. Mit számít az, ha kiszorítanak, a fontos az, hogy biztos helyük legyen, válaszoltam. Még egy házban lakom a könyveimmel, és igaz, hogy egyre szűkebb a helyem, de még mindig annyi, amennyi éppen kell. Forrás: […]

A felebarátai iránti részvéttel az ember némi önsajnálatot is gyakorol. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Az ember megbocsát, de nem felejt – ez a nagylelkű gőgje. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

A szavakat arra teremtették, hogy megmentsenek bennünket. A magánytól, a félelemtől, a kétségbeeséstől. Mikor a sírás helyettesíti a szavakat, visszatérünk az egyetemes nyelvhez. Valamennyi nyelven ugyanúgy sírunk, egyértelműen. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Csak úgy döcög az írás; 20 éves koromban tíz verset is megírtam egy hét alatt. Csakhogy szerettem volna kimunkálni egy sajátos ütemet, egy hangvételt. Azóta megszereztem. Szeretném, ha meglennének azok a verseim is, amiket nem írtam meg húsz éves koromban. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. […]

Odakint hó van, mínusz húsz fokos fagy, a fűtőtestek hidegek, hallatszik, amint csobog bennük a megdermedt víz, a fagy. Uramisten, egy kiáltás, egy fájdalomüvöltés börtönőre vagyok. A tél pompás, akárha gyermekkoromban, amikor a boldogság, amivel akkor játszadoztam, ma már nem létezik. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai […]

Ha volna egy homokórám, egészen biztos, hogy nem fordítanám meg, nem tudnám elviselni a szállongó, egyre szállongó homok látványát; mintha életem szivárogna el ennek az eszement századnak a repedésein. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

A szeretet változékony és múlandó, a gyűlölet tartós. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Másokat nem kell büntetned, magadat nem kell fölmentened. Ez nem paradoxon – az aszkézis nem ismer semmiféle ellentmondást, csupáncsak belső vívódást. Akkor jön el a békéd, ha a lélek kilép az anyag árnyékából. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Mások egzisztenciájáról ítélkezni gőg ám a javából, viszont megbocsáthatatlan, ha éppen a tiéd hagy hidegen. Mindenkinek kijár az ártatlanság vélelme, rajtad kívül; magaddal szemben csakis bizonyosságaid lehetnek. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló.  1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Szakadj el a világtól, biztatnak egyesek. De ez maga a halál – mindaddig, amíg a világon vagy, illetve a részét alkotod; különben lőttek neked.Tragikus kivételek ez alól csak a lelki szegények. Csak nekik nézhető el a közöny, a tudattalanság. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. […]

A vonaton, egy rokonszenves, enyhén becsiccsentett, a szokottnál jóval beszédesebb öregúr, valami furcsa gyöngédséggel és huncut mellékzöngével a hangjában, mindegyre gondolatai fura refrénjeként ezt ismételgette: „Szegény Nép Bácsi, sokat elvisel ám!” Mozdulatai, kifejezésmódja és arcjátéka, ahogy azt egy üveg vodkával nyomatékosította, Csehov muzsikjaira emlékeztetett. A Csehov uraságéira. Forrás: Arta de a evita necazul / A […]

Gondolkodni annyi, mint kiszabadulni a kutyaszorítóból. Annak bármilyen fajtájából. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

A bolond úgy hiszi, mindig bölcsen ítél. Képtelenek vagyunk ellentmondani neki. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Minden agressziót ellenezni kell; visszaverni, elítélni, különben minden újabb alkalommal még hevesebben jelentkezik. Bármiféle, akár betegességre valló mentséget is keresnének a számára, az egyenlő a törvényesítésével. Aki megteszi, viselje is a következményeit. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Ha olyan kényszerhelyzetbe kerülsz, hogy nem mondhatsz véleményt, hogy a lázadáshoz sincs elegendő erőd, amikor túlságosan tisztán látsz és ráébredsz, hogy a végső áldozat gesztusa sem vezet sehová, csupán a téged foglyul ejtő némaságot fokozza, amikor szaporább lesz a lélegzeted, a legjobb, ha olvasol valamit.

Egyetlen ország sem tart a bölcseitől, csak a bolondok okoznak fejtörést, keltenek félelmet, számukra építenek ispotályokat, gyártanak kényszerzubbonyt. Csak a bomlott elme jelent fenyegetést, a bölcsesség szelíd. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Egy nagyítóval rendre alaposan megvizsgálhatod egy ember bőrét, láthatod a pórusok gyöngéd bejáratait, a haj- és szőrszálak hagymáit, az ujjlenyomatok szeszélyes kacskaringóit, a körmök alatti piszkot, de nem látod az ember egészét. Az ember saját magát sem tudja egységben látni. Ment számára nem ismerős önmaga. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. […]

Mind jobban gyötör a fáradtság. Szeretnék munkahelyet cserélni, hátat fordítani a csupa-füst műhelynek. Odakinti hőmérsékleten dolgozunk, mert nem indították be a fűtést. Hallottam, hogy olyan esztergát vásároltak, amelyre hőszabályozót szereltek, s kikapcsolja a gépet, valahányszor a hőmérséklet egy küszöb alá süllyed.

Nem én találom ki a világot, csupán hozzáadok valamit. Vagy talán csak személyes módon szemlélem, ami többnyire ráhibázás, mint ismeret. A legtöbb ember csak mímeli a tudást. Amit nem szabad összetéveszteni a tanulás során elsajátított ismeretek összegével, mert valójában csak egyéni – legtöbbször drámai – tapasztalat. A közvetett tudás nélkülöz minden izgalmat, hiányzik belőle a […]

Minden egyes sor, minden egyes vers a belső rend bizonyítéka kell hogy legyen. Kíméletlenül, makacsul fegyelmezem magam. Nem a nyereség miatt, hanem hogy olyan egyensúlyt teremtsek, ami bármikor segít talpon maradnom.

Korog a nép gyomra. A mészárszékek régóta bezártak. Mintha a levegő is megritkult volna. Mind fájdalmasabb a lélegzetvétel. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

A királyoknak mindig igazuk van, kinek-kinek a maga királyságában. Az igazság különbözik egyik királyságtól a másikig. A legerősebb érvényesíti az igazságát, minekutána két királyság eggyé válik.