‘Jegyzet’

 

Székedi Ferenc: Szól a rádió

2020. február 18.

Február 13-án ünnepeltük a Rádió Világnapját. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, 2012-ben, spanyol javaslat nyomán döntött úgy, hogy a rádiónak, mint a világ legelterjedtebb tömegkommunikációs eszközének is legyen egy napja, és hosszas tanácskozás után a különböző országok küldöttei arra jutottak, hogy ez éppen február 13-ra essen, mivel az anyaszervezet, az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az igazi csoda

2020. február 16.

Darvas-Kozma József csíkszeredai pap könyvet írt Mihai Zoltán fiatal káplán csodálatos felépüléséről. A fiatal pap autóbaleset áldozata lett. Nyílt törés volt a bal lábán, koponyatörést is szenvedett, megsérült az agya, folyt belőle a vér.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Látlelet a házasságról

2020. február 9.

Február elején egy magyar származású zsidó író darabját mutatták be Bukarestben, az Állami Zsidó Színházban – Ephraim Kishon Házassági bizonyítvány című vígjátékát. Az író Izraelbe való költözésekor kapta a Kishon nevet, azelőtt Hoffmann Ferencnek hívták – és ez a név nem tetszett a bevándorlást kezelő hatóságnak. Gondolom azért, mert túlságosan is németesen hangzott.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Főpásztor, emberközelben

2020. január 28.

Köszönettel tartozom Árvay Zsoltnak, mert eljuttatta hozzám édesapja, Árvay Árpád levelezését Márton Áron püspökkel. A Keresztény Szó tavaly novemberi számában jelent meg több darabja is ennek a levelezésnek. Mint a levelekhez fűzött jegyzetében állítja Bodó Márta: ez a levelezés Márton Áron „személyiségének a képét árnyalja”.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sarány István: Bánffyt olvasva

2020. január 21.

Karácsonyra kaptam ajándékba Bánffy Miklós két kötetét. A Polis Kiadó gondozásában megjelent sorozat része a két könyv. Az egyik – az Emlékezések. Irodalmi és művészeti írások című – nemcsak olvastatta magát érdekes tartalma és lenyűgöző stílusa révén, hanem elgondolkodtatott. A magunk bírálata című, nyúlfarknyi írás összefoglalja mindazokat az okokat, amelyek például háromkötetes Erdély-trilógiája megírásához vezettek.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csak a kényszer?

2020. január 20.

Nagy Lóránt csíkszeredai zenetanár A nyakleves antológiája című könyvével visszasírja a kényszert, a régi jó pedagógiai eszközt – a nyaklevest. Hát van ennél nagyobb gond? Mint állítja: „A rossz jegy, a levont magaviselet, az emberséges dorgálás és a lelkibeszéd nem fáj, nem viszket, mint száműzött elődje.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Esztendő végéhez érve,

2019. december 29.

…Szerkesztő is kikapcsol néhány nap erejéig, anélkül, hogy olvasmány nélkül hagyná hűséges vendégeit. Úgy véli ugyanis, hogy ami begyült e tető alá az elmúlt hetekben, az bőven megteszi majd e zsúfolt, zaklatott, időfordító napokra. Így aztán komolyabb frissítésre csak szilveszter után lehet majd számítani. Boldog Új Évet kívánunk mindannyiunknak! 2019. december 29.

Tovább | 1 hozzászólás »

Sarány István: Kérdőjelek

2019. december 24.

Ki lőtt ránk? Kire lőttünk? Íme, két kérdés, amire harminc év távlatából sem kaptam választ. Úgy adta a sors, hogy 1989. december végének eseményeit sorkatonaként értem meg. Mint sok más sorkatonát, minket is kivezényeltek védeni… nem tudom mit. Bizonyára a repülőteret Nagyszebenben, ugyanis annak a szélén, egy kis barakkban kellett meghúznunk magunkat – mikor éppen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Üzenet a múltból

2019. december 11.

Hogyha egy nyugat-európai csúcsértelmiségit megkérdeznének, hogy mit tud a romániai szellemi-művelődési értékekről, alighanem a szobrász Brâncuşi-t említené meg, esetleg a dadaista Tristan Tzarát vagy az abszurd drámák íróját, Eugen Ionescut, netán Mircea Eliadét, akinek vallástörténeti könyveit világszerte ismerik.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Támogatás és kétely

2019. december 4.

Megmondom őszintén, néha nagy gondban vagyok, amikor az erdélyi magyar sajtóban olvasok egy-egy magyar falunevet, olyannyira ismeretlennek tűnik, hogy nem tudom hová tegyem, és mivel nem ismerem a román megfelelőjét, még a térképen sem tudom megkeresni. A napokban viszont olvastam a világhálón egy olyan dokumentumot, amelyet le is mentettem, éppen ilyen célból.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Együnk ropogós sáskát!

2019. december 2.

Ezt javasolja az ENSZ. Mert félelmetesen nagy a húsfogyasztás. Európában és Amerikában évente 80 kiló húst eszik az állampolgár. Ezért pedig a mezőgazdasági területek 70 százaléka legelővé vált. Igaz, hogy Indiában és Kínában évente csak 25 kiló húst esznek fejenként – de az sem kevés, gondoljunk csak a lakosság számára.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sarány István. Megyecsinálók – ötven év távlatából

2019. november 26.

György Attila – akkor pályakezdő szerkesztő, ma már József Attila-díjas író – adta Daczó Katalin beszélgetés-sorozatának a Megyecsinálók címet. Telitalálat volt a címadás, ugyanis az eredetileg a Csíki TV számára készült interjú-sorozatban a szerkesztő-riporter az 1968-as csíkszeredai utcai megmozdulások főszereplőit kereste fel és szólaltatta meg.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Keresztúri Kiss Hajnal: Néma emberszigetek

2019. november 10.

Olyan, mintha az örökmozgók világát élnénk. Ha nincs mozgás, az unalom posványa fenyeget. A gyorsulás képessége mint emberi tulajdonság is felértékelődni látszik. Ugyanakkor nemcsak a szemlélődésre, hanem a belső elmélyülésre is szemmel láthatóan nagy az igényünk.

Tovább | 2 hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Gyorstalpaló egy kacsasült körül

2019. november 10.

Itt van ez a vadiúj, plafonig felszerelt konyha. Aszongya hogy: három falhossznyi márványutánzatú munkapult, alul-felül mindenféle fiók, polc meg szekrény, beépített sütő, inox kagyló és vízmelegítős csapok, hűtőszekrény, villanykályha és páraelszívó. Ehhez jön a kor csúcstechnológiáját reklámozó mindenféle kütyü:

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Székelyföldi díjak

2019. november 2.

…Csak úgy kapásból, összefoglaltam magamnak, hányféle díjat osztanak ki évente Székelyföldön és rájöttem, hogy bizony, a két kezemen sem tudnám megszámolni valamennyit. Az Orbán Balázs-díjakat a Kovászna, Hargita és Maros megyei tanácsok osztják. Gábor Áron-díjjal a Székely Nemzeti Tanács ismeri el a teljesítményeket. Vasszékely-díjat Székelyudvarhelyen vehetnek át az arra érdemesek. Az Élő Székelyföld-díj természetvédelmet és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Para Olga: Túlélésre berendezkedve

2019. október 30.

A teljes igazság kimondása nem mindig jó, nem mindig hasznos, lehet erkölcsös is, lehetett bátorság. De bátor Ember kevés van, aki akkor mer szólni, amikor mindenki más hallgat, berendezkedik a túlélésre…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sarány István: Felelősség

2019. október 28.

A hírközlési eszközök fejlődésével együtt jár az igénytelenség elterjedése is. Míg Gutenberg előtt az írás-olvasás csak pár ember kiváltsága volt, s a könyveket kézzel másolták, hogy mások is hozzáférjenek, ma már bárki írásban közölheti gondolatait – ha vannak, ha nincsenek – a széles nyilvánosság előtt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nagy Miklós Kund: Erről jut eszembe

2019. október 20.

Világszenzációként adta hírül a napokban a média: áttörték a maratonfutás álomhatárát, Eliud Kipchoge kenyai atléta kevesebb mint két óra, pontosan 1:59:40 óra alatt futotta le Bécsben a 42,195 kilométeres távot. Olyan nagy ügy ez? – kérdezik a sporttal hadilábon állók. Igen, az! – tromfolnak rájuk az atlétika hívei, olyan jelentőségű ez a sikeres csúcsdöntési kísérlet, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csak előre, MÚRE!

2019. október 19.

Rég volt, de igaz volt. Valamikor, közel harminc esztendeje, jómagam is ott bábáskodtam a romániai magyar újságírók szakmai szervezete megszületésénél, néhány évig még az egyik alelnöki funkciót is elvállaltam, amíg csak másfele nem vezérelt a közélet. Igaz, akkor Romániai Magyar Újságírók Egyesületének nevezték, manapság, már nem csupán szócsere, hanem fogalmi tisztázások eredményeként is, Magyar Újságírók […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Cry for me Argentina and Hungary

2019. október 8.

A hír rövid és tömör: holnap [október 5-én] koraeste, az Aradi vértanúkra való megemlékezések keretében, a gyergyószentmiklósi örmény templomkertben felavatják Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának szobrát.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sinka-est Brassóban

2019. október 4.

Csütörtökön, október 3-án, egyedi élményben volt része a brassói irodalomkedvelő közönségnek. Az Apáczai Csere János Kulturális Egyesület szervezésében, vendégelőadást tartott a sepsiszentgyörgyi Parnasszus Irodalmi  Kör néhány tagja, megemlékezve az 50 éve elhunyt juhász-költőre, Sinka Istvánra.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Benedek Elek igen kedves „unokája” volt…

2019. október 3.

Az idén Elek apó születésének 160. évfordulójára emlékeztek mindenütt, ahová elér az ő emlékezete. És ez a terület nem csekély. Meg aztán az emlékek is sokrétűek… Mert igaz ugyan, hogy Benedek Elek volt irodalmunkban a nagy magyar mesemondó (bár a mesélésben bizonyos Jókai Mór is jeleskedett), de legalább annyira fontos az a nagyapai viszony, ami […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Mini metropoliszok

2019. október 2.

Mint jónéhány, a nyelvünkben gyakran használt idegen szó, a metropolisz is görög eredetű, voltaképpen a meter és a polis, az anya és a város összetételéből származik, az anyaváros kifejezés értelmét azonban már régóta túlnőtte. Egy ideig csupán a több milliós óriás városokat tekintették bárhol a világon metropoliszoknak, manapság azonban hasonló elnevezéssel illetnek minden olyan várost, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (17)

2019. szeptember 23.

Esténként kíváncsian várom Pengő Zoltán bejelentkezését Zanglába tartó gyalogútjának legújabb állomásáról. És ha a tudósítás történetesen nem érkezik meg aznap, mint az vasárnap is történt, elgondolom, mennyire nehéz lehet tartani az iramot; egyrészt győzni a napi menetelés ütemét, úgy, hogy az ember estére biztonságos, pihenésre alkalmas helyre jusson; másrészt megírni a három nyelvű – magyar, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hogy megértsük egymást,

2019. szeptember 16.

erre jó Bánffy Miklós immár román nyelven is megismerhető trilógiája, az Erdélyi történet. A három kötetes regényfolyam közel 1500, egészen pontosan: 1446 oldal terjedelmű, és megismerhető belőle az erdélyi világ. Egy sajátos világ, ahol a magyarok és a románok mégiscsak megférnek egymás mellett, sőt, az egyszerű falusi emberek például még segítik is egymást. A különös […]

Tovább | Nincs hozzászólás »