Szilágyi Domokos költészete A garabonciás szerint valahol mindig nappal van, s ezzel az állítással alátámasztja Galilei meglátását. Bartók elhárítja a Mount Vernon-i cicákat, egy másik lírai alany viszont észrevételezi, hogy a szép lányok mindig a szomszéd asztalnál ülnek, ami alapigazságabb, mint Galilei. Werbőcyztől Shakespeare-en át Csokonai felé és vissza mindenki a halálról beszél, és ez […]

Janikovszky Éva meséi A szülők összevissza beszélnek, az óvónéni pedig fáradt, látszik a kezén. Mindenki tudja, hogy a gyerek kire ütött, aztán már mindenki tudja, hogy kire nem, amikor elkezd nőni, egyéniséggé válik lassan, és már senki nem vállalja. A jó gyerek az, aki nem zavarja a felnőtteket azzal, hogy hírt ad magáról, de hát […]

Kertész Imre életműve Beláttam, persze, természetesen – a kamasz mindent elfogad, amit a felnőttek mondanak, ami sokat elárul a felnőtteknek a gyerekeikhez fűződő viszonyáról és egyfajta pedagógiáról. Ne feledjük, hogy a legnagyobb borzalmakra mondja, hogy „természetesen”, éppen azokra, amelyeket Kertész egy új paradigma eseményeinek tart az esszéiben, de ne feledjük azt sem, hogy a Sorstalanság […]

Zokogó majom Mivel mindenütt nyomor van, Vincze Béla inni kezd, hogy legalább értelme legyen a dolognak, Dondos, a részeges fuvaros pedig dosztojevszkijesen-nietzchésen megveri a lovát, mert drága feleségét, Bunda Rózsit nem meri. Böske viszont valami általános nagylelkűséggel fogadja a férfiakat, már akit, amíg bele nem szeret Hektorba, aki ízig-vérig szélhámos, de jó kedélyű, és a […]

Emlékiratok könyve Hogy a tér négy fala között levegő van, és hogy ha egyéb bútorok is vannak benne, mindezt szobának nevezik, hát ez annyira csodálatos, hogy nemcsak a széket, az asztalt, a zongorát, a festményeket, a szőnyeget és a függönyöket kell leírni, hanem a szőnyeg minden mintáját és a függöny minden omlását, sőt, minden szoba […]

Hervay Gizella költészete Nem mondom neked, hogy tej, mert ki tudja, milyen emlékeid vannak, aztán jól megnézhetem magam. Egész sok szót nem mondok neked, csak akkor mit mondhatnék? Azt az egy szót, amit mégis kimondok, hátha.

Egypercesek A paprikakoszorú az élet értelmét, a vonaljegy az élet abszurditását, a patkány az élet örömét, a halott színész pedig az élet komédiáját hordozza. Akinél fegyver van, az ölni fog, és aki okos, azt lelövik, mint a kutyát, azok, akik a hazát védik. Ez sokat elárul a hazavédőkről.

Kő hull apadó kútba A férfiak mégiscsak telhetetlenek! Sehogy sem jó a hely, ahol szeretkeznek velük: sem a jajdoni dombokat, sem a Verőfényt, sem a pincét, sem a Simonffy-házat nem szeretik. Az egyik teherben hagyja Szendy Ilkát, a második gyilokban, a harmadik incesztusban. Hát én ezt már komolyan nem értem.

Hamvas Béla esszéi A legesszéíróbb magyarok egyike. Fundamentalistának modern, modernnek fundamentalista. A bor jó, de még jobb a nők térdekalácsa, és a legzöldebb hónap Beethoven májusban. Erdélyt nem is ismeri, de beteszi, hiszen Erdély nélkül még sincsenek ki a magyar géniuszok. Diogenész a legjobb filozófus, hiszen ő egy sort sem írt.

Farkasverem A grófné farkasokat gyűjt, és csodálkozik, hogy embert esznek. Mivel azonban az ember, akit esznek, éppen ő, nem sok ideje jut a csodálkozásra. A fia egy mezőségi hamisaranyifjú, akiből annyi szaladgált akkor, és annyi most. Valaha tehetséges és értelmes ember, mára már csak az, aki időnként emlékszik, hogy valaha milyen volt. Az anyja mindig […]

Reményik Sándor költészete Eredj, ha tudsz, az iskolába vagy templomba, ott majd jól megmaradsz magyarnak. Boldog idők, midőn még annyira tudták, mit jelent magyarnak lenni. Így utólag már csak az látszik, hogy magyarnak lenni fogcsikorgatás és harapós ungabunga. Amíg tartott a kommunista diktatúra, addig rossz volt, aztán sokáig jó, munkahelyről és megbízhatóságról áradoztak a templomból […]

A feleségem története Störr kapitány, ez az érzékeny izompacsirta, folyton meglepődik, hogy a felesége kacér. Tengeri medve létére nemigen volt dolga a női nem du-te-vino-jával, és olykor annyira kiborul ettől, hogy az egész csillárt a földhöz vágja, féltékenységét érzékeltetendő. Az asszony azonban nem ért a szóból, pontosabban ért: akit zavar, azt érdemes féltékennyé tenni, nem […]

Napos oldal, A megnyugvás ösvényein A malomra rá van írva: „kudarc”, Felméri mégis folyton onnan számítja a világot, mint ahogy azon is egyre meglepődik, hogy Veron szerelmes lesz belé, holott Veron szüntelenül szerelmes lesz belé, és udvarlóival a Kázmér (ez szintén Felméri) iránti szerelmét öleli el. Az is folyamatos lecke a számára, hogy a gazdagok […]

Az országépítő István még gyerek, szegény szülei aggódnak is érte: hogy lesz ebből király?! Amikor embereket kezd élve elföldelni, akkor aztán végre megnyugodhatnak, Géza megbékélten hal meg, Sarolt is egyre büszkébb. Persze egyikük sem tudja, hogy István egy görög nőt szeret, akit meglesett, mint Zsuzsannát az ifjak, így hát elveszi Gizellát, a hűvös németet. Ez […]

A Pál utcai fiúk A fiúk hol törökmézet esznek, hol gittet – ez volt a huszadik század eleji menü. Amikor semmit sem rágnak, akkor katonásdit játszanak, és heveny felháborodást éreznek, ha az erősebbek einstandolnak: még naivak szegények. Felnőve majd bizonyára többen is a háborúért rajonganak, és kopogó féllábbal jönnek haza, ha egyáltalán hazajönnek.

Iskola a határon Sok vadállat tiszt egy katonaiskolában rendre és fegyelemre oktat egy csomó ijedt gyermeket. Erről a nagyszerű élményről szoktak apáink vidoran beszámolni minden adandó alkalommal. Igaz, Bognár tiszthelyettes azért vadállat, mert durva, Schulze viszont azért, mert kegyetlen.

A huszonhatodik év A költő huszonöt évig csalja a feleségét a szeretőjével, aki öngyilkos lesz. Ebből az élményből születik ez a szonettciklus, hiszen már régóta tudjuk, „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”. Olykor úgy intézzük ezt az egészet, hogy mi azért visszajövünk az infernóból.

A szegény kisgyermek panaszai A szerző felfedezi, hogy élete kisgyermekkorában kezdődött. Rácsodálkozik a játékokra, a sötétségre, a félelemre, megdöbben, hogy a nagyapja meghalt, és hogy kisgyermekkorában ő is gondolt a szerelemre, mármint ő maga, nem a nagyapja, akinek az emlékeit nem olvashatjuk. Kiderül, hogy varangyot ölt, és hogy hát ez nem szép dolog bizony, de […]

Színek és évek Pórtelky Magda nőnek született, és ebből az időből emlékei vannak. A név az asszonyok sorsát szimbólumizálja, amely szomorú, ha nem érik be azzal, hogy hanyatt fekve előre tekintsenek. Ez azóta sem változott, csak hurrápesszimizmust faragtak belőle.

Vörösmarty költészete A bú és a bor, e páros hangulat Ady Endréig legnagyobb magyar költője Vörösmarty Mihály, és mit sem von le értékéből, hogy külön is tudja kezelni őket. Általában is nagy érzelemkezelő, olyan, mint egy rendezőpályaudvar. Igazi romantikus alak, aki egyszer keserűségében azt találja írni, „ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába”, amit az […]

Anyám tyúkja Gergely Tamásnak A tyúk, az anya, a kutya, a fiú – ez a család; egyes mai országok államtitkárságokat hoznának létre felháborodásukban. Az öcs és az atya kimarad, ők a Hősök terén tüntetnek, mint minden ivarérett forradalmár. Isten is befordul a konyhába, de ki is fordul gyorsan. A családbukolika remekműve. A tyúk kotkodácsol, felszáll […]

Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós találta ki az egyik legősibb olimpiai számot: a kirohanást. Ez olyan világhírre vergődött, hogy dédunokája hőskölteményben énekelte meg. Tizenöt énekben áldozatkész hősök a magyarok, hódító harcosok a törökök, olyan nevek tobzódnak, mint Delimán és Kumilla (ő a Szenilla őse), az angyalok karáról nem is beszélve, Istennek ajánlvák sorok, sorsok és szereplők […]

Csokonai költészete Két szenvedélye volt: az alkoholizmus és a szerelem, mindkettőn rajtavesztett, mint későbbi csodálója, Ady Endre, bár ő jobban marketingolta magát, sokan a mai napig azon vívódnak, ki a nagyobb bűnös, ő-e vagy Léda vagy Csinszka. Csokonai szerelmein senki nem vívódik, mindenki az „Isten véletek!”-et hallja a Lillák végén, vagy szegény Zsuzsit, aki búcsúzik […]

Törökországi levelek Mikes Kelemen úgy vágyódott haza, hogy az nem közönséges. Főleg az ősi székely ételek hiányoztak neki: a pacalleves és a mititej. De akármit megtett volna egy jó kis felvonulásért is vagy egy duhaj emléktábla-avatásért, már járt a lába az íróasztal alatt, amíg a leveleit írta. Ezek címzettje fiktív volt, a rokonokból az ilyen […]

Ágnes asszony Alkoholista férj, vidor szomszédok – Ágnes a magyar átlagéletet élte. Egyszer aztán megtetszett neki egy fess legény, valóságos Brad Pittbe ojtott Nagy Ervin. Hát volt, ami volt, de a Vidám vasárnap bemondta, hogy az ilyesmi bűn, mert a tiszteletes éppen a legújabb verseskötetével foglalkozott.