‘Böngészde’

 

Irodalmi somolygás (12)

2019. június 20.

Fodor Sándor: Szabédi tévedése Benedek Marcell távozása után – 1947 őszétől – Szabédi László vette át az esztétika tanszéket. Kiváltképpen szemináriumai voltak élményszerűek, amikor verseket elemzett – vagy elemeztetett hallgatóival. A Szabédi-szemináriumokat egy B. L. nevű, magyar szakos évfolyamtársam is látogatta, aki mellesleg kiválóan képzett marxistának vallotta magát.

Tovább | 1 hozzászólás »

Irodalmi somolygás (11)

2019. június 18.

Fodor Sándor: Távirat Az 1946/47-es tanévben elsőéves egyetemista lettem. A tanév csak ’47 januárjában kezdődött és annak rendje-módja szerint fel is utaztam Kolozsvárra, ahol ösztöndíjasként felvétettem a „Szentjóskába”, a katolikus főiskolai diákotthonba (hivatalos nevén: Báthory-Apor „Szent József Szeminárium”).

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (10)

2019. június 17.

Fodor Sándor: Vonulás Soha szívbemarkolón igazabb verset nem olvastam, mint Székely János átélt, megszenvedett remekművét, A veszteseket. A háború utolsó hónapjaiban – ütközettel-anélkül – egyre csak megverten vonultunk visszafele esőben-sárban-hidegben, a végén már tetvesen is, de mindig éhesen és letörten. És – mérhetetlenül elcsigázottan.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Úzvölgyi “ki mit tud?”

2019. június 16.

A nemrég történt úzvölgyi incidensek és provokációk óta úgy tűnik, rövid idő telt el; ehhez képest viszont már jócskán megduzzadt a kérdésről szóló értekezések, állásfoglalások száma. Sokan sokfélét állítanak, sokféle „ténnyel” érvelnek, de hiteles történelmi összegfoglaló mindarról, amit az Úz völgyében az utóbbi száz évben lezajlott eseményekről tudni lehet és kell, vajmi kevés látott napvilágot. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2019. június 16.

Tersánszky J. Jenő: Kaffka Margit Elmondtam a Nyugat-Barátok Körében – részletek A néhai Palermó-kávéházban, a Kabos Ede-asztalnál ismerkedtem meg Kaffka Margittal. Ez 1910-ben vagy ’11-ben volt. Ha tettem rá egyáltalán valami benyomást, az alig lehetett kedvező. Ugyanis a következő történt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (9)

2019. június 15.

Fodor Sándor: Az utolsó történet Hogy sorrendben melyik történetet mondta előbb, melyiket utóbb, nem tudhatom. Különben is csak (ezt a) néhányat jegyeztem meg – a néhány százból. De pontosan tudom, az utolsót. Egyetlen – korban is hozzáillő – barátja volt Balog ezredes úrnak; Kolonics doktor, a nyugalmazott orvos. Naponta délelőtt tizenegykor elindult a kaszinó felé […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (8)

2019. június 14.

Fodor Sándor: A Tordai-hasadéknál Távirat érkezik Bécsből a huszárezredhez: „Balog százados haladéktalanul jelentkezzék a Burgban stop.” No hiszen. Felülök az első vonatra, az állomásról fiákerrel egyenesen a Burgba hajtatok. Amint megtudják, ki vagyok, az ajtónállók-testőrök csak összenéznek és visznek-tuszkolnak befele. Szobáról szobára, egyre fényesebb uraságok között kell továbbmennem. Végül első Ferenc József Császár, Apostoli Király […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (77)

2019. június 13.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009, Szerkesztő: Sarány István, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (7)

2019. június 13.

Fodor Sándor: Vilmos császár öregszik Egyhetes császári és királyi manőver. Az utolsó két nap, két éjjel nyakig a folyóvízben várakoztam huszárszázadommal a végső attakra. Végre rohamot fújt a kürt: a huszárroham volt a hadgyakorlat záróaktusa. Nyomban utána díszfelvonulás Ő Császári és Királyi Felségeik előtt, mert Vilmos császár is nézte a gyakorlatot.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2019. június 12.

Isten ölében „…az ateista nem tud hinni Istenben” (Michaux), ezért elengedi őt. De semmit nem tud tenni az ellen, hogy az Isten nem engedi el. S ez – bevallja? nem vallja be? – jólesik neki. Megnyugtatóan hat rá. S este, hiszi, nem hiszi, Isten ölében alszik el. Reggel aztán, amikor kérdik tőle: hogy aludtál?, ezt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (6)

2019. június 11.

Fodor Sándor: Hadgyakorlaton Manőveren voltunk. Egyik este a tábortűznél szalonnát sütöttünk a fiúkkal, amikor hallom, az őrszem álljkivagyozik, úgy látszik, jön valaki, hát csak jöjjön, legalább itt lesz. Egyszer csak a szalonnadarab is vigyázzba kapja magát a nyársamon. A legények ugrálnak fel a tűz mellől. Mi a fene?! Hátranézek: Őfelsége Első Ferenc József Apostoli Király […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (5)

2019. június 10.

Fodor Sándor: Az udvari bál Mit tudjátok ti, mi az udvari bál… [Az újság amelyet valamelyik fiatalember olvasott, éppen udvari bálról adott hírt az első oldalon.] No, ide figyeljetek: Fiatal hadnagy voltam. Meghívót kaptam az udvari bálra. Mit mondjak? Kék atillámban, feszes piros huszárnadrágomban jól festettem. [Sohasem volt huszár az öreg.] Minden pompás volt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (4)

2019. június 9.

Fodor Sándor: Balog ezredes úr Ami másnak a mesemondó nagyanyó, nagyapó vagy édesanya – az számomra falum Don Quijotéja, Balog Ferenc ezredes úr volt. Nagymamám ugyanis – bár nagyon szeretett – nem szívesen mondott mesét, vagy ha igen, az oktatómese így kezdődött: volt egyszer egy szőke hajú, piszeorrú fiúcska, akit Danikának hívtak…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (75)

2019. június 8.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940–1989 (Pro-Print Könyvkiadó, 2008, Műszaki […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (3)

2019. június 7.

Fodor Sándor: Nőegylet Kisgyerek koromban nőegylet is volt szülőfalumban, a Kis-Somlyó tövében. A nőegylet „hólabda-teát” meg más, mostani szemmel megmosolyogtatónak tűnő rendezvényeket hozott össze – sokkal többet nem is tudok róla, mert édesanyám nem volt tagja.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (2)

2019. június 6.

Fodor Sándor: Mennyit lopott volna? Nem volt ínyére édesapámnak az adóhivatalnokoskodás. Miután eljegyezte édesanyámat – 1923-ban vagy 24-ben -, az Olt menti Mikó-vár mellé épített törvényszéken pályázta, és kapta meg a főszámvevői állást. Szőrszálhasogató módon pontos, kínosan tisztességes hivatalnok volt. Ő kezelte a törvényszék pénztárát is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (74)

2019. június 5.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Szűcs László: Gazoskönyv. Válogatott publicisztikák 2003-2008. (Riport Kiadó, Nagyvárad, 2013, Borítóterv, tipográfia: Benkő J. Zoltán) A költő, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi somolygás (1)

2019. június 5.

Fodor Sándor: Mit nem ivott nagyapám? Valamennyi bodoki Fodor Sándor közül (dédnagyapámig visszamenően, családomban minden elsőszülött fiút Sándornak kereszteltek) nagyapám volt a legmulatósabb természetű. Ennek köszönhetően maradt aztán a legfiatalabb valamennyiünk közül – immár mindörökre.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos tallózója

2019. június 4.

Egy icipici frivolság A kulisszák mögül megint a vígszínháznak egyik naivájáról szól az ének; ezúttal: Varsányi Irénről. Az ő panaszát pletykálom tovább, úgy, amint ő mondja-mondogatja minden ismerősének.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos tallózója

2019. június 3.

Erdélyi Helikon http://epa.oszk.hu/02100/02134 BCUCLUJ_FP_247244_1929_002_001_1.pdf *** Jöjjetek! Magyar versek, vegyétek körül s melegítsétek didergő szívemet. Babusgassatok a magyar részvétlenség fájdalmában. Ritmus, surranj belém, mint a magyar sors gyöngéd árnyéka: surranj belém, hadd támaszkodhassam rád; árnyék ereje, ritmus, amely élet az élet felett és az élet alatt.

Tovább | 1 hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (73)

2019. június 3.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Péter Zsolt: Ne kérdezd, ki voltam… Karády Katalin, a díva emlékére. (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Borító- […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (72)

2019. június 1.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Pieldner Judit: Az értelmezés ideje. Tanulmányok, kritikák (Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság – Kolozsvár, 2013. Szerkesztő: Veress […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Kitépett lapok színházi naplómból

2019. május 31.

Egy újrafordítás kapcsán – Elveszett levél Sepsiszentgyörgyön a múlt század 80-as éveiben. Ion Luca Caragiale szatirikus vígjátékát Seprődi Kiss Attila állította színre – velünk. Ám ő a darabot újra is fordította. Nem csak ezt, hanem mindhárom általa színpadra állított remekművet.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Versei „illatosak, fájdalmasak, gyöngyözőek, kútmélyek, igazak.”

2019. május 31.

Bogdán Zsolt színművész a Kalákával közösen bemutatott Kányádi-előadásról nyilatkozott a kolozsvári Krónikának A tavaly elhunyt Kányádi Sándor (1929–2018) verseit nemcsak százezrek olvasták, hanem a Kaláka együttesnek köszönhetően hallgatták is. A Kaláka együttes – Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs – pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta, hogy Bogdán Zsolttal, a kiváló kolozsvári színésszel közösen […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bölöni Domokos tallózója

2019. május 31.

Petőfi szalonöltözetben A magyar vallásos líra világi dalnoka: Váradi Antal dr. okleveles középiskolai professzor*, igazán szép dologra vállalkozott. Látva, hogy a különféle asztaltársaságok és jótékony egyesületek mily sok elismerést aratnak a szegény és elhagyatott gyermekek fölruházásával, az a nemes elhatározás fogamzott meg lelkében, hogy ő is ellátja új ruhával a külföldi és hazai jelesebb poéták […]

Tovább | Nincs hozzászólás »