‘Böngészde’

 

Bölöni Domokos: Meztélláb a hűvös porban

2021. április 10.

Istenem, nem is tudom, miért kezdek úgy mondatot, hogy Istenem. Egyre több mindenem adja be a kulcsot, előbb csak pislog, aztán kicsit sajog, közben még egyet rá, végül nagyon fáj, fáj, fáj. Miért csinálom azt, hogy mikor a többszöri felébredés második stációján már úgy dőlök a bal oldalamra, mint Moby Dick, a fehér bálna, megszigonyozva, […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Böngészde: Szerb Antal – A százéves Lánchíd

2021. április 10.

Amióta nem lehet külföldre utaznom, játékokkal igyekszem a bennem élő utazási ösztönt lecsillapítani és elaltatni: azt játszom, hogy úgy járok-kelek Budapest utcáin, mintha idegen volnék és először csodálkoznék el a város szépségén. Újra felfedezem a Hősök-terének tágas, szellős arányait, a Batthyány-téri Szent Anna-templom máriateréziás, nagyasszonyos nyugalmát, a sokat bántott és mégis oly világvárosias Széll Kálmán-téri […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 7

2021. április 10.

Ebola (1976) Az Ebola egy lassú vizű, békés folyó, valahol jó mélyen a Kongói Demokratikus Köztársaság – az egykori Zaire – trópusi őserdejében. Neve mégis a 20. század egyik legfélelmetesebb járványaként vált ismertté, a partjai mentén lévő településekről indult ki ugyanis a halálos kór.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 6

2021. április 9.

Világméretű influenzajárvány (1957-1958) Az 1957-ben kialakult úgynevezett ázsiai influenzajárvány nem volt annyira pusztító, mint az 1918-as spanyolnátha, bár becslések szerint 9-10 hónap alatt megbetegítette a Föld egymilliárd lakóját, ám összesen „csak” 1 millió halálos áldozatot szedett. Noha az ötvenes évek második felére a nemzetközi közlekedés fejlődésével felgyorsult a járványok terjedési sebessége, az orvostudomány 1941-ben – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hegedűs Zsolt: Rovargondok

2021. április 8.

A rovarok értékes fehérjéket és vitaminokat tartalmaznak, ezért könnyen beépíthetők az ember mindennapi étkezésébe. A rovarfarmok létesítésének a híre elért az erdőlakókhoz is. Az érintettek internetes alkalmazáson, a Bzzzzzoom-on vitatták meg a rovartársadalmat felkavaró, vészjósló híreket. A résztvevők otthonról jelentkeztek be a körkapcsolásba: a hangya a bolyból, a szú a fából, a méh a kaptárból, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 5

2021. április 8.

Spanyolnáthajárvány (1918-1920) Albert Gitchell szakács volt az Egyesült Államokban, a kansasi Fort Riley katonai támaszponton, ahol 1918. március 11-én 40 fokos lázzal jelentkezett a gyengélkedőre. A feljegyzések szerint így ő vált a történelem eddigi legsúlyosabb influenzajárványának, ha nem is az első áldozatává, de az első regisztrált fertőzöttévé.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 4

2021. április 7.

A nagy kolerajárvány (1817-1837) A kolera lett az emberiség történetében az első globális betegség, a 19. század első felében több hullámban jutott el a világ szinte minden részére. A kórt 1817-ben Indiában, a mai Bangladeshez tartozó Jessoréban észlelték először. Arról nincsenek pontos információk, hogy hány indiai életét követelte akkor, de biztosra vehető, hogy százezrekben mérhető […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. április 7.

VÉNÜLŐ ZSIVÁNY Ott áll a zsivány a statárium előtt, és amikor a bíró lelkére olvassa tömérdek gyilkosságát, dacosan feleli, hogy hát a kócsagot vajon ki ítélte el valaha, amiért a békákat nyeldesi az ingoványban. De látszik rajta, hogy ő már nem fehér tollú hajlékony kócsag, csak egy keshedt gubájú, kivénült ordas. Az ordasok dacos filozófiájával […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 3

2021. április 6.

Európai pestisjárvány (1346-1352) Európa lakosságának legalább harmada, mintegy húszmillió ember vesztette életét a középkori nagy pestisjárványban, amely nagy valószínűség szerint Ázsiából – talán a Góbi sivatagból – a kereskedelmi útvonalak mentén érkezett először Szicíliába. Hihetetlenül gyorsan terjedt: Itáliából Franciaországba, illetve Spanyolországba, másrészt a Rajna mentén északra fertőzött tovább, és elérte Angliát és Írországot is.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 2

2021. április 5.

JÁRVÁNYOK A konstantinápolyi pestis (542-544) „Az áldozatokon ugyanazok a tünetek jelentkeztek, hirtelen magas láz, hallucináció, duzzanatok a hason, az ágyékban, a hónaljon, a fültövön, hihetetlen szomjúság, ami néhány nap múltán halálhoz vezetett” – e sorokat Prokopiusz történetíró A háborúk históriája című művében jegyezte fel, aki saját szemével győződhetett meg a Konstantinápolyban 542-ben dúló, – feltételezések […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 1

2021. április 4.

Egy esztendővel ezelőtt, amikor a koronavírus járvány elkezdte behálózni a földet, érdekes elektronikus könyvet találtam a világhálón, a HVG kiadásában; egykori Zsebvilág könyvsorozatukban 2005-ben kis összefoglaló munkában ismertették a legfontosabb természeti katasztrófákat a Föld történetéből, nehogy az legyen az érzésünk, hogy a szerencsétlenségek csupán a ma emberét sújtják. Mindezt alább a zsebkönyv előszavából is kiolvashatjuk…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szente B. Levente: Tuti könyve avagy „ezek es mük vagyunk”

2021. április 4.

/A könyv előszavából, a szerző segédletével/ A Bé kell nyúlni a medve torkába, anekdoták, igaz történetek című, alig 75 oldalas kis könyvembe (Székelykapu Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2019), 12 anekdotát leszámítva, az összes többi, összesen mintegy 73 Tutiról szóló anekdotikus történet került bele. „Nagy híre volt még a múlt században egy Tuti (hivatalosan p.n.: Béni József) nevű […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 27.

ISMERKEDÉS — Tudod, ki volt az én nagyapám? — Nem. — Afrikai utazó. És tudod, hogyan halt meg? Az emberevők ették meg Közép-Afrikában. — Hát te tudod-e, hogy ki volt az én nagyapám? — Nem. — Egy bátor harcos, aki Közép-Afrikában élt. És tudod-e. miben halt meg? — Miben? — Húsmérgezésben. (Evening Star) Színházi Élet, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hargitai böngészde (36.): Egy „kaméleon-ember” Székelyudvarhelyről

2021. március 24.

A korábban a portálunkon is közlő Berecz Edgárt (sz. 1975) sokan gasztronómusként, illetve soknyelvű tolmácsként, kalandos útirajzok szerzőjeként ismerik Székelyudvarhelyen, Erdélyben, Magyarországon, de a világ számos országában is. Hosszú ideig élt, tanult és dolgozott Németországban és Japánban – áll annak az interjúnak a bevezetésében, amelyet a Hargita Népe riportere, Simó Márton készített e sokoldalú fiatalemberrel.

Tovább | 1 hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 24.

NEHÉZ ÜGYLET Csortos Gyula találkozik a Nemzeti Színház egyik régi díszletezőjével, akit különböző okok miatt elbocsájtottak a színház szolgálatából. A díszletezőn kitűnő szabású felöltő van, de annál rosszabb nadrág. — Mondja — szól Csortos —, hogy lehet egy jó felöltőhöz ilyen rossz nadrágot viselni? — Mutasson nekem a művész úr egy pesti vendéglőt — feleli […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonságok: Berde Mária verseskönyve

2021. március 23.

A hét eleje óta elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban a jeles erdélyi írónő, Berde Mária Seherezádé himusza c. 1926-ban, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában megjelent verskötete pdf formátumban, gróf Bánffy Miklós illusztrációival. Kedvcsinálóként alább néhány Berde-vers a kötetből: CSODA A holdra felhők ritka fátyla foly … Fátylán a hold fehér mosolyt lop át. S az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 22.

TÚRÓÉRT MENT Hegedűs Gyuláék telefonszáma — 208-89 —, nagyon hasonlít az egyik pesti kórház telefonszámához. A napokban felhívták Hegedűséket, és egy szigorú férfihang így szólt: „Lakos urat kérem, lehel már vele beszélni?” Hegedűs Gyula éppen jókedvében volt, odadünnyögte a telefonkagylóba: „Nincs itthon, lement túróért.” Az ismeretlen telefonáló boldogan köszönte meg az információt: „Na, hála Istennek, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter /Ivan Karamazov/ FB-oldaláról:

2021. március 21.

A költészet világnapjára a csodálatos Kosztolányi: “Azt tapasztaltam, hogy az izgatott emberek általában jól fogalmaznak. A halálra ítélt a vesztőhelyen ritkán kezd ilyenféle körmondatokba: „Van szerencsém kijelenteni, hogy nem zárkózhatom el annak megállapításától…”, hanem többnyire tárgyilagos, nemegyszer ötletes is, és minthogy erőszak fojtja belé a szót, a dolgok elevenjére tapint azzal a szokványos, de soha […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 20.

ZERKOVITZ BÉLA kérdezi: — Közel harmincesztendős muzsikus-pályámon minduntalan beleütköztem egy idegen szóba. Ez a szó: sláger. Most már arra szeretném kérni a bölcs Színházi Életet, mondja meg, hogyan lehetne ezt kifejezni magyarul egy szóban? Incze Sándor főszerkesztő: — Azt még viseljük el, hogy a sláger szó idegen. Csak maguk a slágerek legyenek magyarok. Színházi Élet, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 17.

VEGYTAN Karinthy és Kosztolányi a tudomány minden ága iránt érdeklődik. Legutóbb a Hadik-kávéházban a vegytanból vizsgáztatták egymást. — Meg tudnád mondani — szól Karinthy —, hogy minek a képlete az As2O3? — A nyelvemen van — mondja Kosztolányi. — Akkor köpd ki gyorsan, mert éppen arzént szopogatsz! Színházi Élet, 1931/11

Tovább | Nincs hozzászólás »

Báró Eötvös József gyönygyszemeiből

2021. március 16.

„Eötvösnek kora ifjúságától kezdve szokása volt kis zsebkönyvekbe írni munka vagy séta közben támadt gondolatait és ötleteit, melyeket azután műveiben felhasznált. A Gondolatokat is ilyen feljegyzésekből állította össze. Az eredeti zsebkönyvecskéket azonban kevesen látták… (Lukinich Imre: Eötvös József Naplójegyzetek – Gondolatok 1864-1868, Előszavában írta. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1941.)

Tovább | 1 hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 14.

MIÉRT IS ÉL MÉG? Kosztolányi Dezső egyik lap szerkesztői üzeneteit csinálta néhány év előtt. Egyszer kezébe került egy vers, amelynek ez volt a címe: „Miért élek még?” A költő elolvasta a verset, és a következő üzenetet írta rá: „Miért élek még?” Azért, mert nem személyesen hozta el versét szerkesztőségünkbe. Színházi Élet, 1931/6

Tovább | 1 hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2021. március 14.

KABARÉ 1936-BAN Egyik nagy bukaresti napilap jelenti: Bunghie Josif botosányi pincér éjjeli szolgálata után hazament, és elszunnyadt. Közben adóvégrehajtók hatoltak a szobájába, és holmi 15 lej hátralékos illeték fejében elvitték a ruháit. Burghie pedig kapta magát és hálóingben — amelyre rávette ugyan a lepedőt és paplant is, nehogy szeméremsértésért is meggyűljön a baja —, felballagott […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Múlt századi történetek – Berde Mária: Egy kicsi szolgáló

2021. március 14.

Katinak hívták, náluk csak a keresztnevet szokás tudni. A szomszéd faluból hozta be az anyja a tanítókisasszonyékhoz. Azért éppen oda, mert az öreg nagysága nagy kertbolondja s a város végén tart házat, hogy tágas helyben ültethessen. Így a jobb, ha már egyszer ki kell adni a háztól, márpedig Kati nemcsak azért megy szolgálni, mint a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Egy kis finnugrisztika: Válogatott rénhírek a MEK-en

2021. március 13.

Van, aki nem hisz a finnugor rokonságban, mert az erősen „halszagú”. És a halszag nem a legkellemesebb illatszer a világ szalonjaiban. A Válogatott rénhíreim viszont egy sokat tapasztalt, egyetemi finnugrisztikai kutató, Klima László válogatása a Nyelvc és Tudomány folyóirat rovataként megjelent egykori írásaiból. A tanulágos, olvasmányos kötet fülszövege alább olvasható. Függetlenül kinek-kinek a meggyőződésétől, véleményétől, […]

Tovább | 1 hozzászólás »