Peti tizenöt éves kamasz volt. Éppen otthon tartózkodott. Levelező tagozatra járt a gimnáziumban. Most nem kellett iskolába mennie. Anyja egyedül nevelte. Peti nagyon unatkozott, s irtózatosan éhes volt. De nem volt mit ennie… Peti fel-alá járkált a szobában. Gondolt egyet, s átment a szomszédba. Kopogtatott. Diószegi Ferenc lakott ott. Éppen munka nélkül volt. Ajtót […]

Egy roma költőnk volt s most ő sincs… Cseke Gábor 2013. június 27., csütörtök, 15:23   – a Maszol.ro portálról     Rafi Lajos (Naplósorok helyett) Ma, június 24-én, a gyergyói kánikulában – ami azt jelenti, hogy ha ott tűzött a nap, az egész világ főtt a levében – Rafi Lajos roma költőt halva találták […]

    ahogy bélelt cipőmbe betolakodott a latyak nyomban megfájult a torkom unoka voltam a hideg fényben     Budapest, 2024. II. 28.

  hetvenhat éves lettem én hálaadás e költemény sóhaj óhaj ajándék mellyel meglepem íróasztali szegleten magam magam hetvenhat évem elszelelt tanári bérből sok nem telt az ám Hazám s ha lehettem is oktató én is töltőtoll koptató szegény szegény aranykorban táncolgatás de szekus elhallgattatás kussolj kussolj de kussolni elfelejtünk csárdásosan jó a kedvünk ihaj csuhaj […]

  Nem emlékszem, mikor kezdtem el rendszeresen kávét inni, csak az biztos, hogy huszonévesen, diákkoromban, Kolozsváron. Arra emlékszem, hogy gyerekkoromban, a késői szocializmus idején, az igazi kávé ritkaság volt. Otthon a család többnyire ‘inkát’, vagy éppen a ’nechezol’ nevű kávépótlóból főtt löttyöt ivott. De annak sem íze, sem bűze nem ragadt meg az emlékeimben. A […]

                  az ITT vagyok                   költő néha ha!                                     elhiszik? ha lesz legjobb barátom az is csak múlt/ban/nak         […]

  A brassói Rockstadt 2024. március 14-én szabadságharcunk megemlékezése alkalmából biztosította a helyet egy olyan ünnepi koncertnek, ami még nem volt Brassóban, ugyanis egy magyar és egy román együttes egymásnak „kezet adva” kápráztatta el műsorukkal a rockzene-rajongókat. E rendezvény megvalósítója a marosvásárhelyi Kővári Attila.      

  Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Fábri Gizella – Giza, fizika tanárnő Nem hagyott bennünk nyomot. Olyan: tedd ki, hadd hűljön egyéniség volt.

A Káfé szerzõi közül szeretném figyelmeztetni azokat, akik eddig saját oldalukon nem tárolták szövegeik, hogy a Káfé rövid idõn belül megszûnik. Ezért menekítsék az online folyóiratról a mûveiket. Gergely

              Egy levél,             két levél,             három levél,             négy levél…             – furcsa szél,             földet ér. Négy levél – az már valami, ki lesodorta, borzong maga is. Itt hevernek, kiterítve, ahogy a véletlen helyet könyökölt nekik –             az erdő csöndes,             nyújtózkodása roppantja csak             a gallyait. Kakukk habog, sületlen hangját magyarázom, idegen élet – szokásait, mint szennyes ruhát, […]

  a gyűrött szennyes ruhák akár a falrepedések szeszélyes formákat mutatnak időről időre tekintetem rásiklik a gyűrődések rajzolataira mint a felhőjáték olyan elringató az ingek-gatyák formavilága márványminták játékaként átvezet egy másik valóságba bumfordi bohócok gyermeki állatkák gyűrődnek elő a formai csendből lépnek elő furcsa figurákká és csak gyűl a szennyes mesés halmaza nézem álmosan mint […]

  Barátaimnak mesélem, tegnap este megismerkedtem Anabela Basalóval.   Kávéházban ültünk, ásványvizet ittunk, sportfogadási szelvényekkel bíbelődtünk, közben két svéd második-ligás mérkőzés okozott gondot, fixre játsszunk vagy a gólok számára.   Barátaimnak mesélem, ők meg válaszul: Anabela Basalóval voltál és fociról beszéltél?! Te idióta!   Fordította: Fehér Illés     Pričam prijateljima   Pričam prijateljima da […]

  Vida Géza (Nagybánya, 1913. február 28. – Nagybánya, 1980. május 11.), a legjelentősebb máramarosi modern szobrászművész, a fafaragás nagy mestere, 1974-től a Román Akadémia levelező tagja, egy bányászcsalád kilencedik gyerekeként látta meg a napvilágot. Apja Vida József 1916-ban elesett az első világháborúban, Rozália, a megözvegyült anyja, nehéz körülmények között tartotta fenn a családját.   […]

  Jó Desirém, majd újrakezdjük egyszer, Se pót, se káb, se nem lesz benne vegyszer, Zöld lesz a fű, és még zöldebb az allé, És azt susogja: minden, minden passé, S kéz a kézben, ha jó az alkonyulat, Elindulunk, havannád bodorul csak, Szemem sarkából leslek nagy titokba’, Nehogy az orcád éle megbomolna… S otthagylak mégis, […]

Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.         Urbán István (Csimi) – történelem tanár. Mélyen tiszteltük. Elsősorban nem az évszámokat követelte, hanem megpróbálta megértetni velünk, hogy a különböző folyamatok hogyan hatnak […]

  Az ihlet után most Lepkék szálldosnak ki lelkemből Menekülnek mint dögletes barlang elől ahol már csak az emlékek tapadnak meg nyálkásan pióca módra szívják csak szívják ami még ér valamit bennem a maradék vért velőt az élet apadó vizét s én hagyom megbabonázva elgyengülten kiájultan a rámszakadó farkasmagánytól

  Marica Edina a brassói Áprily Lajos Főgimnázium egykori diákja Budapesten és Bécsben vált ismert matematikussá. Édesanyja Marica Tekla álma volt -akárcsak az enyém is-, hogy Brassóban szervezzük meg az egyik Erdélyi Magyar Matematikaversenyt, majd a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt is. Álmunk még nem vált valóra, reméljük, hogy Edina megvalósítja, akivel 2023 decemberében, a téli vakáció […]

  Felnéz, s nem látja az eget. Madár se sehol. Nem is vagyok bronzból – Kesereg. Gipsz. Csipsz. Előtte ellőttek. Miért nem vagyok Vénusz? Vénülsz – Szólt egy pók. Pokk, pokk, Könnye potyog, Mint a tinta. Pacában áll Gipszelt lába. Sír a kripta is.   *Debreczeni Éváról https://ujkafe.website/?p=15793

    karácsony jegyében vittek az elektrába nem voltam kilenc éves és a színtelen film mintha sárga-barna hiteles ókoriság lett volna   pár évezred múlva bekapcsolom a számítógépet leveszem a képet halkítok csak a képernyő világít fehéren s ha nagyon fülelek belém hatol az igaz görögség mai dialektusa   jöttünk ki [volt] a moziból láttuk […]

  Aki evett már fiatal kecskegidát, az tudja, micsoda kulináris élvezet. Hozzájutni nem egyszerű, de ha már megszerezted, az a lényeg, oszd meg másokkal is. Ne csak az élményt, hanem magát az étket is. Mert jóízű a falat… Nekem egyszer, hajdanán, a máramarosi havasokban tett kirándulás után volt szerencsém egy hideg húsvéton rácsodálkozni az ünnepre […]

  Fehér Illés*: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.       Vujović Natalija – Nena, szerb tanárnő. Ő nem tudott magyarul, mi nem tudtunk szerbül… Az osztályban egyedül Lepes Kázmér tudott szerbül – édesnyja […]

  Nagypéntek előtt mindig baj van… megint két nap nyugtalanság, erőszakosság… A nő mereven bámult a sötétségbe. Az égen ezen a nagypéntekre virradó éjszakán mintha sebek ragyogtak volna… Anna kétségbeesett szánalommal hajolt a férfi felé. Átölelték egymást. A szavak, melyeket előkészített, fennakadtak az ajkán…. az arcát szétmarták a könnyek….

  A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” azaz a csendek időbeni váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt. Barcaság is bővelkedik virtuóz zongoristákkal, hegedűsökkel, és reméljük, hogy jövőben is születnek zenezsenik a klasszikus zenében. A technikai fejlődés új hangszereket szerkesztett, a […]

  rájöttem – mily nagy tudomány! – szememből egy madár tekintget a világra rátok szalonka? bagoly? vércse? netán királysas? nem tudom. enyém csupán a kulcslyuk. az odú. övé a tekintet. merev. firtató. szigorú.

Amikor reggel megérkeztem a buszmegállóba, már ott várakoztak az első tantestületem tagjai. A tantestületem, ízlelgetem a birtokos személyraggal ellátott főnév meghittségét. Vágytam rá. Egy letört darabjában kaptam meg, melyet néhányunk egymásra hangoltsága hamar leválasztott az egészről. Világaink egymásra csúsztatott kördiagramjai csak a barátok esetében fedték le egymást. A kölcsönös elfogadás vágya az egymás világával azonosulni […]