‘Nincs kategorizálva’

 

Láng Eszter: Ütközések

2020. október 16.

hatalmas festményeken a színek összeütköznek áthatolnak egymáson glissandószerű átmenetekkel formálódnak úgy ahogy egy hangszeren

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hadnagy József: A napok völgyében

2020. október 15.

Tél volt, az újév kapuívén szikráztak a csillagok, megilletődés és fogadalmak nélkül léptem a napok völgyébe,

Tovább | 2 hozzászólás »

Láng Eszter: Teremtés

2020. október 14.

a fák kontúrjai tompabarnák havas az utca lent fent feketék szürkék a felhők alattuk-közöttük egy hegedűs repül köpenyével átöleli a teret s hangszerén Jahvét dicséri vagyis az életet bármilyen szegényes rongyos

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: Sok jó Sztálin

2020. október 13.

Tamás elvtárs! – így szólítottak. Nyugdíjas könyvtárosok voltak, férj-feleség, mi meg szerkesztők, akadhatott volna közös téma. Egyszer be is hívtak magukhoz. Ahogy a telefonszámunk megkapták, időnként felhívtak. Megtudtuk, melyik csarnokban várnak frissen vágott csirkét, hol alakul a sor tojásért. Azok már olyan idők voltak – a ’80-as évek Romániája, Ceaușescu hiányszocializmusa…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elhunyt Marius Tabacu

2020. október 9.

68 éves korában elhunyt Marius Tabacu műfordító, televíziós filmrendező, zongorista, a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója. Marius Tabacu a kortárs erdélyi magyar irodalom számos művét fordította románra. Bánffy Miklós: Erdélyi trilógia című művének fordításáért, mint arról korábban hírt adtunk, szeptemberben megkapta a Román Írószövetségtől a 2019-es év legjobb műfordításáért járó díját.

Tovább | 1 hozzászólás »

Bogdán Tibor emlékére

2020. október 8.

Jó humora volt. Állítólag viccek gyártójaként tisztelték mások, én arra kértem, írjon humoros sztorikat otthoni napilapokban talált abszurd hírek alapján. Akkoriban az Ifjúmunkás szerkesztõje voltam Bukarestben, úgy éreztem, szükség van egy kis borzos szövegre a ifjúság lapjában. Aztán változtak a színhelyek: én skandináv-, õ pannon földre távozott, de a Káfé összehozott újra. Õ akkor komoly […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Debreczeni Éva: Hirtelen semmi

2020. október 7.

valami szokatlant valami értelmetlent kéne most tenni de legjobb a hirtelen semmi tömény a csend görény a trend nem keresni nem akarni mások napja süt más kutyája ugat mást vernek agyon

Tovább | Nincs hozzászólás »

Constantin Noica: Filozófiai napló (47)

2020. október 7.

Megijeszt Lukács evangélistának egyik kijelentése: „Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok. Mert olyanok vagytok, mint a sírok, amelyek nem látszanak, és az emberek, akik azokon járnak, nem tudják. (Lukács 11: 44 – a ford.)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gárdonyi Géza erdélyi útleírásaiból* (2)

2020. október 6.

A VÍZ MINT ITAL Mikor már indulóban voltunk a Szent Anna-tóhoz, a vezetőm azt kérdezte tőlem, hogy nem viszünk-e valakit az útra? – Mit vinnénk? – Talán egy kis vizet. – Hát mennyit megyünk a tóig? – Két és félórát. Az órám kilencet mutatott. Gondoltam, délig sétálva megfordulunk. Azt feleltem, hogy: – Nem viszünk semmit.

Tovább | 1 hozzászólás »

Constantin Noica: Filozófiai napló (45)

2020. október 5.

Létezik a mai modern kultúrában a terméketlenség ethosza, állítja Ernst Junger: higiéné, napkultusz, sport. Ez megmagyarázza nekem valamennyire a germán-angol ellentétet. *

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: hármasoltár

2020. október 4.

1. nem az a gyáva, aki nem mer aki mer le nem mondani elnyert státuszáról s erősnek mer látszani, pedig már kifogyott

Tovább | 2 hozzászólás »

Pál Mária: A világ közepe

2020. október 3.

Mottó: Lírai, naív és elvétve van egy-egy szép szókép benne. A körtét pergamennek hívták, de mint a gyűjtőnévvé avanzsált márkanevek esetében, több körtét is ezzel a névvel illettek a faluban. Nagyságát tekintve vackorszerű volt, érési idejét tekintve nyári lehetett, a nyár végéig mindennap potyogtatott gyümölcséből, mintha takarékosan beosztotta volna termését érvényt szerezve a Korondon előszeretettel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Retro-interjú Kerekes Tamással

2020. október 2.

“Író az, akinek olvasója van…” 2007.04.21. 15:26 Egy régi interjú, amikor Tamás még optimista volt  A könyvhéten “Az eltűnt ütő nyomában” címmel kötete jelenik meg az Alon rendszeres szerzőjének, . Mi több, ez a könyv képviseli Magyarországot jövőre az Európai Írókongresszuson. Kerekes Tamással a Káfé irodalmi, művészeti műhely készített interjút.

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Citrom húsában fogak

2020. október 1.

Be akartam fejezni azt a vitát elegánsan és diszkréten, mint ahogy jobb családok hölgyei távoznak túl hangos koktélokról, de csak elnyomtam szenvtelen az utolsó szót – csikket a hamuzóban, ha már körmömig égett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fülöp Kálmán: Mi lesz, ha más kell lennem

2020. október 1.

Sosem jártam vissza a Sátán vér-mezejére, ahol az életemnek csalódás lett a bére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gábor bácsi monológja – kommunikáció Nagyiday Adrienne*-nel

2020. szeptember 30.

In memoriam Kerekes Tamás Elköltöztem a másvilágra. Nagyon sajnálom, hogy így alakult. Pénzem nincs. Végrendeletet nem hagytam. Mondja meg Tamásnak**, hogy szeretem őt. Sajnálom a történteket.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2020. szeptember 30.

KIBIC Szőke Szakáll szenvedélyes kibic volt fiatal korában. Egyszer a régi Meteor-kávéházban leült kibicelni egy ismerősének. Javában folyt a parti, amikor az ismerősét telefonhoz hívták. — Vegye át egy pillanatra a lapomat, és játssza le a partit helyettem — mondta a megzavart kártyás Szőkének.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nagyiday Adrienne: Tamás levele Judit néni halálakor

2020. szeptember 29.

In memoriam Kerekes Tamás (1957-2020) Kedves Adrienne! Temetésre félretett ruhám mosom, vasalom. Remélem, engem is ebben temetnek el. Gábor bácsi egyetlen, élő rokonom. A Blaha Lujza térhez lakik közel, egy ugrásnyira a Fészektől. (Molnár Ferenc kedvenc helye.) Nagyon megnyugtató lenne, ha péntek-szombat-vasárnap táján kaputelefonon felszólnál neki, hogy tudom mi történt, együtt érzek vele, de szombat-vasárnap […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nagyiday Adrienne visszaemlékezése

2020. szeptember 28.

Kerekes Tamás in memoriam „Kerekes külön bekezdést érdemel. ’74 májusát írtuk, Cegléden, a gimis ballagáson én mondtam a negyedikeseket búcsúztató beszédet a harmadikosok képviseletében. Szuper rövid, sötétkék, divatos kantáros szoknya volt rajtam és vastag talpú, magas sarkú cipő. A műsor végeztével, a lépcsőn odajött hozzám egy nálam valamivel alacsonyabb, s később kiderült pár hónappal fiatalabb […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Székedi Ferenc: Megnyílt a 8. Hargitai Szalon – Valóságos Lélektér

2020. szeptember 25.

Szeptember 24-én kora este a csíkszeredai Megyeháza Galériában megnyílt a 8. Hargita Szalon. A Márton Árpád, Koszti István-Miklós és Botár László összetételű zsűri Horváth Levente és Fazakas Barna munkáit díjazta. Alább Székedi Ferenc megnyitószövegét tesszük közzé, amely gyakorlatilag végigvezeti az olvasót az egész tárlaton.

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: Kiszegez

2020. szeptember 25.

Cseke Gabinak Egy tölgyfa alsó ágáról nézte végig a csörtetésük, s erősen megijedt, amikor épp annál a fánál álltak meg. ”Sörte! – kiáltott hátra a Vezér. –Ide a Kiáltvánnyal!” A Sörtének nevezett ugrott, más meg a szeggel, kalapáccsal.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kacag

2020. szeptember 22.

Fejére szállt egy tölgyfalevél. S az elindított benne egy gondolatsort: “Hulló levél, ősz, fonnyadás, elmúlás.” Maga elé néz: “Hajnalra meghalok.” Akár a vesztes, aki épp tudomásul veszi vereségét, úgy mondta, még kacagott is hozzá. Könny gyűlt a szeme sarkába, kacagott mégis tovább, egészen jólesett neki.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Az író, aki a pendrájvját kimosta

2020. szeptember 20.

A pendrájv – a szótár szerint: „pendrive” – egy olyan bagázs, ami kerületre kicsi, ennek ellenére millió digitális jel elfér rajta (benne). Betű. Hogy mennyi, az a ”gigájá”-tól függ. Ha sok a giga (gigabájt), helyet kap rajta az egész magyar irodalom, de legalábbis Arany János meg Petőfi együtt – ezerszer.

Tovább | 1 hozzászólás »

Pillanatképek Robert Capa életéből*

2020. szeptember 20.

48. Két André – egy szekéren Hasonlóan Blockhoz, Kertész is azon fényképészek szűk köréhez tartozott, akiknek a munkájára legnagyobb brit és nyugat-eúropai képes újságok folyamatosan igényt tartottak. De André, míg Blockra láthatólag féltékenykedett, Kertészben olyan embert talált, akit magyar származású atyai barátai és mentorai — Kassák, Kepes, Guttmann — közé sorolhatott.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sikerült kihúznia testéből a félelemhártyát * Egy percig szabad ember volt *

2020. szeptember 18.

Gergely Tamás: Mária félelemhártyája Alábbi szöveg részlet a most megjelent VérHárs címû monológomból. Említett könyv a Ceausescu-diktatúráról szól. De a friss hírekben olvasom, hogy ugyanattól a félelemhártyától szabadultak meg a tüntetõk Belaruszban…

Tovább | 2 hozzászólás »