egyetlen kapocs közöttünk már a szó a ritka a néma a késve jövő mire elér már csak hunyorgó rakéta tán föl se kellett volna lőni elnézést nem látok nem hallok nem tapinthatok csak sejtek és emlékezem de hol javítják meg gyorsan romló memóriámat ki igazolja be sejtéseim jönnek az őszi fellegek kontinenseken át úsznak […]

  Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Kolarik Vilmos – Finta. Az utolsó évben került hozzánk, mint osztályismétlő. Sosem tartotta magát közénk valónak, mi sem õt. Érettségi után nyoma veszett.

  Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Magyarországról került hozzánk – 1957-ben. Minden további nélkül, véznaságával együtt elfogadtuk. Talán azért is, mert nagyon jól focizott. De a focit egyetemre cserélte. Nem […]

  Gyere velem a mitológiába, amely rólam szól s ettől kockázatos. Androgin vagyok; hazug. Tehát őszinte. Csakis önmagamról adok információt s az mindenkit érdekel, tehát közügy. Az önkínzás eredménye vagyok, az önszerelemé.   Műtárgy vagyok, azaz kentaur.   Gyere velem a mitológiába, ahol minden eddigi munkám kárba vész, mert nem akarok műtárgy lenni. Letéptem láncaimat […]

  Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Gombi Nándor – a különc, nagyon jól védett, elsősorban kézilabdában. Állatorvos volt. Tízéves érettségi találkozónkon nem jelent meg. Kijelentette: nem érdekeltek.   A Guelminó […]

  Nagyon rég nem írt nekem Gergely Tamás, egyik „előfizetőm”, akinek az utóbbi években elküldtem minden versemet, minden szösszenetemet. Két dologtól tartottam: 1.) hogy az utóbbi időkben gyenge, szóra se érdemes verseket írtam; 2.) hogy Tamás megbetegedett vagy Isten tudja… Nagy volt az örömöm, amikor ma reggel telefonos üzenetet kaptam tőle. Nem, nem verseket kért […]

  Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Molnár Gábor Antal – Tóni: a különös, csendes mindentudót valamilyen módon mindannyian tiszteltük. És Guelminó Géza észrevette, mit rejteget. Pilóta lett, volt.

  „Kabaré…” „Kész kabaré…” „Tiszta kabaré…” Elsődleges jelentésének elterjedése után a „kabaré” főnév jelentésbővülésen esett át a magyar köznyelvben, állandósult szókapcsolatokat is alkotva. Átvitt értelemben nevetséges vagy groteszk jelenségeket, jelenetsorokat minősítünk ezzel a szóval vagy az általa képzett szintagmákkal. A jelentésbővülés a kabaré jellegéből adódik, annak ugyanis szubsztanciális eleme – kortól, helytől és nyelvtől függetlenül […]

Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Nyerges Sándor – Sanyi különös figura volt. Mondjam azt: valahol az üres térben lebegett? Mindenkinél többre tartotta magát? Érettségi után „elveszett, hányódott”. Elsőnek távozott közülönk. […]

  „Aznap nem is költöttem, anyámat felköltöttem. cipőfűzőm kötöttem, útra kelve kötötten fizetésem költöttem, büntetésem töltöttem munkában, nem börtönben, tojásokat költöttem újságot míg tördöstem. hazamentem lökötten, vacsorám elköltöttem, nem vagyok én verselő, honnan jött e vers elő?!”     /Debreczeni Éváról itt

  *Az Ellenpontok létrejötte idején a Bihar megyei Tamáshidán voltam lelkész és a Nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör vezetőségének tagja. Akkoriban többen akartak egy nagyváradi irodalmi lapot indítani (Varga Gábor, Bölöni Sándor, Nagy Béla stb.), de a hatóságok nem engedélyezték. Illegális lapindítás kockázatát viszont kevesen vállalták. Ilyen volt Ara-Kovács Attila, aki semmilyen intézménynek nem volt […]

    Gergely Tamás: Kedves Mihály István! Tudod, milyen sokat jelentett az én, a mi generációnk számára a PHOENIX. Azután félmondatos hírek érkeztek arról, hogy dobbantottak, hogy Németországban próbálkoztak, s végül, hogy AUR-esküvőn léptek fel, Covaci legalábbis, aki nem sokkal ezelőtt meghalt… Neked, mint bölcsész alapképzettségű, rockzenével is foglalkozó író-újságíró embernek, mi személyes  véleményed az […]

Ha csak tíz zenekart kellene most spontánul megnevezned a kedvenceid közül, melyek lennének azok?   Válaszol a kolozsvári rádió szerkesztõje, MIHÁLY István:     Pink Floyd, Jethro Tull, Uriah Heep, Tangerine Dream, Omega, Korál, P. Mobil, Phoenix, Metropol, Garabonciás

  hullámzás   nem emlékszem pontosan a pillanatra, mikor bevillant ne tudj mindent előre hagyj teret a holnapnak s a ráncok azóta hiába gyűlnek felleg-gyanánt az arcra ott hullámzik a remény, alatta   2022-06-19   Pillangó-effektus   1. nagy ez a világ, de kicsi mozdulsz a túlfelén megremegek itt nem megyünk messzi meghúzódunk míg elvonul […]

  Amikor a költők a költők ha elbeszélték az istenek viselt dolgait amikor majd egymásnak esnek úgy támasztják meg egymást mint máglyában a derék fák égnek-földnek szálegyenest   a költők ekkor már nem is költők lesznek hanem tűzbe néző öreg csillagok mert fő mértani arányosság – mondják és nevetnek   a költők nem hódolnak és […]

Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Besenyei György – Gyurka. Szinte hangját sem lehetett hallani, csöndesen a sarokba húzódott. Észrevétlenül lett az osztály egyik legjobb tanulója. Elsősorban a matekot és a […]

Magyar nyelven írni isteni, de pokoli munka! – Interjú Döbrentei Kornéllal  Kérdezett: Bencze Mihály       Döbrentei Kornél (Pestszentimre, 1946. november 3.) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének választmányi alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Kötetei: Skorpió jegyében (1972), Szökőév (1979), Naplövő (1984), Honvágy egy álom után (válogatott és új […]

  Véletlenszerűen ismét csak a Benedek Elek szerepkörével kapcsolatos események teszik érthetővé, miként volt lehetséges létrehozni az erdélyi szellemi vezetők egy olyan heterogén csoportját, amely alkalmassá vált az erdélyi magyar társadalom teljes áttekintésére és közvetett módon megszervezésére és irányítására. Az ő távolmaradását az első helikoni találkozóról mítoszok és ellenmítoszok sora övezi, de mind föltételezett hatalmi […]

  Egy „sójáról híres”, meg nem nevezett délnémet kisváros keletkezése, történeteés szokásai rajzolódnak ki Nádas Péter: Az élet sója című kisregényében.Kíváncsi lettem, melyik ez a város. Az első fejezetben említett Hotel Hohenloheszálloda honlapján éppen első olvasásom idején hirdették a „Salz&Sole” („Só&sólé”)elnevezésű napokat. Az ajánlatban szereplő só szó sejttette velem, hogy jó helyenkapizsgálok. A sójáról híres […]

Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Guelminó Géza – Gézike. Ahogy saját magát látja. Hogy hogyan, miért veszett el istenadta tehetsége – már írtam. Felesleges ismétlésbe bocsátkoznom.   Az eddigi Guelminók

  1926-ot a transzilvanizmus gondolatiságában bekövetkező fordulat évének tekintem. Ekkor, a helikoni íróközösség megalakulásával kezdődött el egy olyan folyamat, melyben az eltérő világnézetek tudomásul vették az együttműködés kényszerét. Ugyanis a cselekvésbe fordulás időszakában még nem ez volt jellemző. 1920-ban csupán az Erdélyi Szemle egyetlen lapszámában kétféle ideológia ütközött. Az egyik: Reményik Sándor – az új […]

  búskomorság fiatalon   nincs injekció mitől elfeledhetne téged az ember   Budapest, 2024. IV. 12.     meztelen álom   ha felébreszt a zavaros álombeli meztelen futás   konok tilalmak zavaros világába pottyansz hírtelen   vár rád a reggel úgy tűnik választhatnál melyik világon   élj vagy vegetálj szíved óhaja szerint a megfogható   […]

  Az 1937-es Vásárhelyi Találkozó már a fentebb említett, sok szálon bonyolódó ellentmondásnak a terméke és kísérlet a feloldásra-összehangolásra. Láttuk: már évtizedekkel a háború előtt tudatosodott az erdélyi vezető értelmiségben, hogy Erdélyben az együtt élő, de egymástól végtelenül különböző nemzeteknek meg kell találniuk valamiféle építő jellegű együttműködést – természetesen magyar vezetéssel, a mélytörténelemből táplálkozó magyar […]

  Megváltásig már megtanultam annyit hogy mennyit nem tudok passzol hozzám arasznyit a sajátos gondolathurok benne kezek-lábak és a fej félreértésekért felel felejteném mennyi volt a jel torokban szorulok tőle el és lejjebb is adom akad hogy kiborít komoly kis fogadalom szándékból domborít de nem csinálom jobban félelmek növő halmazán kucorogva az én roppan és […]

  1910-ben, még erdélyi magyar dominanciahelyzetben fogalmazódnak meg azok az egymásnak feszülő kettősségek, amelyek egy szűk évtized múltán az erdélyi magyarság számára már feloldhatatlan nemzetilét-paradoxont jelentenek majd, s amelyeknek egybesimítására alkalmasnak egyedül az irodalom és a kultúra mutatkozik. A transzilvanizmust tehát 19. századi kezdeteitől ez az ambiguitás jellemzi: formailag ideológia, amit a politika küzdőszelleme működtet; […]