AZ ELNÖK SZABADSÁGA Penny Gold műve – Raisza, az elnök felesége naplója alapján Elég egy új, átlagos emberi szemszög és más fénytörésben láttatnak a dolgok. Merthogy a dolgok meghatározásra kell kerüljenek. Tudnunk kell mihez szabjuk magunkat. Nos, Penny Gold a hűvös Angliából érkezik tekintetével a keleti blokk országai közül épp a legnagyobb, a Szovjetunió sűrű […]

Cseke Péter új könyvének címlapfotója egy emblematikus épületet ábrázol: Kós Károly sztánai „Varjú-várát”. Miért telitalálat itt ez a kép? Az nem túl vonzó magyarázat, hogy közismertsége miatt – de mégis éppen azért: mert így a reménybeli olvasó egyértelmű üzenetet kap arról, hogy mivel találkozhat a könyv lapjain. Az idők során ugyanis a Varjúvár az erdélyiségnek, […]

Sigmund Freud (Příbor, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. A humor című dolgozatát 1927-ben írta; a szerző helyett Anna Freud, a legfiatalabb lánya olvasta fel az év szeptember 1-én a 10. Nemzetközi Pszichoanalitikus Konferencián. Pál Katalin fordította, az alábbiakban a jegyzetek nélkül közöljük.

A járványhelyzet miatt második éve tart zárva a Csíki Székely Múzeumhoz tartozó zsögödi Nagy Imre Galéria és Emlékház. A múzeum gondozásába tartozó hagyaték népszerűsítése azonban továbbra is egyik fontos feladata az intézménynek. A tavalyi szünetet követően idén új Nagy Imre-kiállítás várja közönségét a Mikó-várban június 18. és július 30. között. A péntek délután megnyílt kiállítás […]

Cseke Péter eszmetörténeti tanulmánykötetéről Érdekes és roppant tanulságos „trilógia” harmadik kötetéhez jutottam hozzá nemrégiben, némileg szokatlan körülmények között. Mindeddig ugyanis Cseke Péter meghitt, jó hangulatú, születésnapjára szervezett vacsorákon adta át nekünk az abban az esztendőben megjelent könyvét (de, ha jól emlékszem, volt olyan év is, hogy kettőt). Legújabb tanulmánygyűjteményét, a magyarországi Nap Kiadónál megjelentetett Trianoni […]

Egy statisztikai nézőpont – egy szakmai dialógusból Egy 336 oldalas konferencia-kötetnek, még inkább ha egy sorozat része is, föltétlenül megvan három előnye. Egyik, hogy szinte alig akad szakmabeli vagy szakma-környéki, aki ne találna benne kihívó, lenyűgöző, inspiráló, feldolgozandó és további megismerési tartományok felé vezető írást. Másik vitathatatlan esélye az interdiszciplináris kölcsönhatásokra épül, melyek – a […]

A Káfé hetvenes évek sorozata – BOÉR Géza Jelen dolgozat utószó Boér Géza Egybegyűjtött írások című kötetéhez, amely a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában jelenik meg. Olvasható a Székelyföld (Csíkszereda) 2019. júliusi számában.   I. Életének 37. évében, 1989 telén halt meg Boér Géza. Rövid életét és pályáját sok “miért”, sok kérdőjel övezte már éltében, […]

A marosugrai Haller grófokról nemcsak műveltségük, Kazinczy által dicsért könyvtáruk, Haller László (1717-1751) francia nyelvtudása, a nagyra becsült, Montesquieu-művet fordító, franciául író, verselő, marosvásárhelyi színházpártoló (V.) Haller Gábor (1749-1822) jut eszembe, hanem az a francia jószágigazgató is, aki ellen 1848 elején gróf Teleki József királyi főkormányzóhoz egy panaszlevelet íratott Trombitás István marosugrai úrbéres, kerekesmester, akinek, […]

A párizsi Père Lachaise temetőben január 11-én, hétfőn, végső nyughelyére lelt a tavaly november 13-án, életének 97. évében elhunyt Méray Tibor író és újságíró, örökös forradalmár és atyai jó barátom, az erdélyi magyar újságírás, de általában az erdélyi magyarság lelkes, fáradságot és lehetetlent nem ismerő támogatója. Az emberi sors küzdelmes élet végére tette ki a […]

Marosugrán öt Haller gróf tartózkodott: Haller László (1717-1751),(V.) Haller Gábor (1749-1822), ( VI.) Haller Gábor (1790-1832), Haller György (1818-1892), Haller György (1861-1944). Az utóbbi Kerelőszentpálra költözött. A jelenlegi erdélyi irodalmi berkekben mindenekelőtt a kerelőszentpáli Haller Jánosnak (1626-1697), a „Hármas história” írójának nevére emlékeznek a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatában megjelent művének köszönhetően.

2. A Budapest–Moszkva–Bukarest háromszög Hogyan viselkedett Kádár és kormánya a hatalom megragadásának első heteiben? Tudatában lévén annak, hogy ezt a hatalmat a szovjet szuronyoknak köszönheti, és látván, hogy a magyar nép a termelés szinte minden ágazatában sztrájkokkal próbál meg ragaszkodni a forradalom eszméihez, Kádár és társai az óvatosság és az időnyerés politikáját választották.

Lechner Ödön magamagáról (is) Nehéz a jelzőt úgy komponálni, ne legyen a mai fülnek kihívó, provokatív, tolakodó vagy éppen ünnepélyes, diadalmas és érzelemdús is. Pedig az alábbi könyv, a „nemzet építészének” és kortársainak eddig meglehetősen rejtőzködő szövegeiből éppen ezt a rétegzett igazságot, vállalható maradandóságot, intim közéleti és műtörténeti szerepet teszik látványossá…

A nemrég zárult jeles csíkszeredai zenei esemény egykori elindítói átfogó tanulmányban tekintettek vissza a fesztivál hozadékára, negyven esztendős történetének tanulságaira. Szövegüket a Hargita Népe napilap közölte, a levont tanulságok közérdekűek. Alább a szintézis egy részlete olvasható, a teljes szöveg a Csíkszeredai Régizene Fesztivál portálon található. * Negyven évvel ezelőtt indult útjára Erdélyben, Csíkszeredában a Régizene […]

Roppant mód hiányzott volna egykoron ilyesféle szakirodalom, de ma sem késő, hogy újra átszitáljam, megrostáljam egykori szakdolgozati témámat, mely nem „magától” keletkezett, hanem valaminő „pártos” késztetésre. S ha nem is volt ez oly direkten kényszerítő is, mint ahogy a pártállami időkben az elvárható lett volna elvileg, sőt: mintegy jól festett raktárkezelő segédmunkás és alkalmi olvasószolgálati […]

A költő hatalom nélküli hatalma Közlési jogának visszaszerzése után, 1965-ben jelentkezik másodjára az Utunk hasábjain. Kezdetben karcolatokkal, majd csaknem valamennyi műfajjal vagy műfajkísérlettel, amelyekben (börtönlét)tapasztalataiból fakadó gondolatfutamai formát ölthettek. Mintha csak ott folytatná, egyre nagyobb elszántsággal, ahol 1957-ben kiütötték kezéből a tollat. Hogy milyen belső indítékok késztették nem egyszer indulatos megszólalására? „Tény az – olvashatjuk […]

1. Közvetlenül a második világháború után született nemzedékemnek nem adatott meg, hogy az előttünk járó, az előző kisebbségi helyzetben eszmélkedő korosztályok valamennyi meghatározó egyéniségét személyesen is megismerhesse: há­ború, menekülés, hadifogság, hidegháború és a „román Gu­lág” egyaránt megtizedelte őket. Akik élve megúszták, és halálukig köztünk lehettek, azok sem tudták nyíltan áthagyományozni a tájékozódásunkat megkönnyítő kisebbségi élet­tapasztalataikat.

Az RMDSZ Maros megyei elnökségének tagjaként nemcsak aktív résztvevője, hanem szenvedő alanya is voltam a harminc évvel ezelőtti történéseknek! A magyarellenes pogrom előjelei már 1989. december végétől kitapinthatóan jelen voltak. Dr. Kincses Előd ügyvéd – a három kiadást megért Marosvásárhely „fekete márciusa” című kötet szerzője – a Krónika napilap 2020. február 16-i számában joggal pontosította […]

Oktalan előhang a közös Énhez – avagy hangulatfoszlány egy szakmunka elé Nem „blog-téma”, sőt kutatási előtanulmányt is igényelne az, ahogyan elméleti munkákhoz közelítünk, szerzői szándékot megértünk, híreket és „tényeket” olvasunk vagy válogatunk. Ennek mint eljárásnak régtől való tisztázatlansága most a tét itt. Önpróba, tudatosan magunkra vett kíváncsisággal. Értelmezési teszt, mit értünk abból, amit érteni talán […]

Ötven éve, 1970. május 15-én halt meg Moyses Márton ’56-os politikai elítélt. 1970. február 13-án, Brassóban a kommunista pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát, égési sebeibe halt bele. Május 17-én helyezték örök nyugalomra Nagyajtán. Moyses kálváriájáról és tragédiájáról az 1990-es években gyűjtögettem adalékokat. Erdővidéki interjúim és levéltári kutatásaim nyomán 2002-ben Bűn volt a szó […]

Kamerunban kétszáznál több a magukat törzsnek nevező népcsoportok száma, ezek nyelvükben, szokásaikban (a temérdek közös jellemző mellett) eltérnek egymástól. Így van ez a házassági szokásokkal is: a dél-nyugati régiókban mások, mint Észak-Nyugaton. A poligámia Kamerun-szerte érvényes, viszont az asszonytársak egymáshoz viszonyulása különbözik a két térségben: míg Dél-Nyugaton egymásnak riválisai a feleségek, addig Észak-Nyugaton jó és […]

…A Kárpát-medence hagyományosan sok különféle népcsoport által lakott terület. Magyarország történelme elválaszthatatlan az itt élő nemzetiségek történelmétől. A “mai magyarok” nagy része az ismert József Attila idézethez hasonló vallomást mondhatna el magáról: “török, tatár, tót, román kavarog e szívben”. A XIX. században az ország lakosságának több mint fele nemzetiségi volt,8 az 1910-es népszámlálási adatok szerint […]

Bodor Ferenc (1804-1874) mérnökről, a csíkszentdomokosi (baláni) rézbánya, a bodvaji (magyarhermányi) vasöntöde, az 1849-es csíkmadarasi lőporgyár igazgatójáról az utóbbi években – főként amióta megjelent az Ágyúcső és puskapor c. tanulmánykötet – több vitacikk is megjelent a Háromszék napilapban a tavalyi év folyamán. Az említett kötetben közölt levéltári iratok és tanulmányok, valamint a dr. Süli Attila […]

Ada Kaleh, egy eltűnt sziget és hajdani lakói Egy rádiódokumentum, az élhető, de szétszórt közösség nyomában Média kontextus A Prix Europa média fesztivál 26 éve létezik. 1987-ben alapították Amszterdamban, az Európa Tanács és az Európai Kulturális Alapítvány javaslatára. Először különböző helyszíneken rendezték meg a versenyt, majd 1996-tól az állandó székhelye Berlin-Brandenburg lett, az RBB, a […]

„…nem töltöttem haszontalanul az időmet, szüntelenül gondoltam szülőhazámra és megkezdtem hálám lerovását, mellyel tartozom neki.” Apáczai Csere János A 75 életév kegyelmi ajándék. Különösen alkalmas arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, számot adjunk arról, miként sáfárkodtunk a tálentumokkal – tehetségünkkel, képességeinkkel, lehetőségeinkkel –, hogy Apáczai Csere Jánossal mi is elmondhassuk: nem töltöttük haszontalanul időnket. Különösen […]

CATHERINE HOREL KÖNYVE KAPCSÁN 1. Még elképzelni is nehéz, hogy milyen darázsfészket bolygatok most meg, amikor elhatározom, hogy Horthy Miklós (1868-1957) tengernagyról írok, aki 1920. március 1. és 1944. október 15. között volt Magyarország kormányzója, mígnem a németek fogságába került. Legyen nyugodt mindenki, nem akarom őt piedesztálra emelni, sem a híveit, akik „ejtőernyősként” érkeztek ide. […]