‘Tanulmány’

 

Septimiu Borbil: Higgadtan beszélni Horthyról, II. Károly szomszédjáról

2019. december 16.

CATHERINE HOREL KÖNYVE KAPCSÁN 1. Még elképzelni is nehéz, hogy milyen darázsfészket bolygatok most meg, amikor elhatározom, hogy Horthy Miklós (1868-1957) tengernagyról írok, aki 1920. március 1. és 1944. október 15. között volt Magyarország kormányzója, mígnem a németek fogságába került. Legyen nyugodt mindenki, nem akarom őt piedesztálra emelni, sem a híveit, akik „ejtőernyősként” érkeztek ide. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: Pomogáts Béla „türelmes tárgyilagossága”

2019. szeptember 29.

Aligha meglepő, hogy a Kuncz-monográfia sikere után Pomogáts Béla a transzilvanizmus irodalmi hatástényezőjével foglalkozik; ha csak az nem, hogy 1977-ben született munkájának eszmetörténeti jellegű alcímet adott (Az Erdélyi Helikon ideológiája). Igaz, egyébként sem is kerülhette volna ki az erdélyi gondolat belső dimenzióiban való mélyebb merítkezést. Hiszen a Fekete kolostornak az írói világképe maga a transzilvanizmus1 […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Márkus Béla: A közös jövendő építése

2019. szeptember 22.

„A 2018-as esztendő mind a magyar, mind a román nép részére egy jelentős és máig igen nagy hatással bíró esemény centenáriumát hordozza. Számunkra az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének, a románok számára pedig Nagy-Románia létrejöttének a százéves évfordulója ez az év” – így kezdődik a kötet*, amelynek szerzője a Hargita Népe munkatársa, Simó Márton kifejti, milyen elképzelései […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csata Ernő: Ady, az új mítoszteremtő

2019. szeptember 7.

A Hadak útja és a Csaba új népe című versek összevetése. Ady végig tudatában volt annak, hogy ő mit képvisel: nem született proletárköltőnek, mint nyomorából adódóan József Attila, mindvégig úrnak tartotta magát, hétszilvafás nemesnek, ahogy a Beszélgetés egy szekfűvel című versében is vallja:

Tovább | Nincs hozzászólás »

Komán János: Bözödi György hagyatéka a székely ágyúk öntéséről

2019. szeptember 3.

Újabb vitatkozó cikkek jelentek meg a Háromszék napilapban1, ezek ismét az első három, Bodvajon öntött vaságyúcső történetéről mondanak ellentmondó véleményt. Alulírott a dr. Süli Attila hadtörténész és az általa felsorolt történetírók pártján áll.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Kötő Józseffel a genius loci, avagy a hely szelleméről

2019. szeptember 1.

A 10. Kolozsvári Magyar Napokon az EMKE által Kötő József születésének 80. évfordulójára rendezett emlékkonferencián felolvasott tanulmány. Én nem tudtam azt, hogy őt ennyire foglalkoztatta ez a téma. Én csak megjelöltem azt a kérdéskört, amiben mi közösen, érintve voltunk. De hogy ennyire egy szellem itassa át gondolatainkat, meg se fordult a fejemben. 2019-ből nézek vissza […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Fekete földrész még feketébb sorsai

2019. augusztus 4.

Ártalomtérkép egy afrikai impresszió mögött Közel is távol van…, a mert messzi vidéken, talán mégsem hat oly kínzóan e kötet… Háromszáznegyven oldalnyi sűrű reménytelenség – sem letenni nem lehet, sem kilépni belőle, sem újragondolni-átérezni, sem tudomásul venni. Csak utálni lehet, őszinte és kiszolgáltatott gyűlölettel, hogy úgy látszik, ilyen a világ s nem tehetsz ellene, sem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Irodalom Székelykeresztúron

2019. augusztus 2.

Hol és ki­vel is kel­le­ne kez­de­ni a Ke­resztúr iro­dal­mi életéről szóló be­mu­tatót?, te­szem fel ma­gam­nak némiképp za­var­tan a kérdést, hisz e város talán nem büszkélked­het olyan nagy ne­vek­kel, mint Nagy­ga­lamb­fal­va Kányádi Sándor­ral, vagy Far­kas­la­ka Tamási Áron­nal (hogy a példálózással csak a szűkebb régióban ma­rad­jak). Igaz ugyan, hogy Tom­pa László Bet­falván szüle­tett (s Bet­fal­va ma­napság már […]

Tovább | 2 hozzászólás »

A. Gergely András: Euro-asszimilációk a rendszerváltási vágyképekben

2019. július 1.

A hazai sajtó szinte minden apró és nagyhatású orgánuma telis-teli van az utóbbi egy esztendőben európai csatlakozásunk fontosságát, a kontinenshez való igazodás elkerülhetetlenségét hangsúlyozó írásokkal. A cikkek és tanulmányok sora mintegy „reklámozza” e forgatókönyvet, de hiányoznak azok az apróbb elemzések, amelyek legalább haloványan megvilágítanák a Tisztelt Olvasónak, miféle Európáról is van itt szó. Lehet-e, s […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Ezüstgombos lájbi, kincsmentő létmód

2019. június 26.

Ahogyan a tárgykutatás a presztízsgazdasággal találkozik Sokféle résztudomány, szakágazat, módszertani és elméleti horizont tűnik föl olykor a maga szakterületén korrektül megnevezett értelmezésvilágban is. Még erősebb a kontraszt, ha létezik ugyan hagyományos, „klasszifikált”, akadémiai besorolást már elnyert tudáságazat, de annak valamely részkérdése mintegy „átlóg” a szomszédos érdeklődési irányok, módszertani gyakorlatok vagy kölcsönkapcsolatban is álló diszciplínák vidékére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi ágának eszmetörténeti háttere

2019. június 12.

A két világháború közötti Erdélyben a szociográfiai tényfeltárást ugyanúgy megelőzi a szociológiai, akárcsak Magyarországon. Részben a még elevenen élő hagyományokra, elsősorban Braun Róbert és Turnowszky Sándor meg-megismétlődő kísérleteire, másrészt a Dimitrie Gusti professzor vezette bukaresti szociológiai iskola ösztönző hatására1 gondolunk, de nem feledkezhetünk meg a pozsonyi Sarló, a Szegedi Fiatalok és a budapesti Bartha Miklós […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Levko Esztella: Hitek, kultuszok, mártírok az egekben, eszmék az akaratban

2019. április 28.

„Ó mártírok, ti fenn vagytok az egekben és én itt maradtam a földön Fivéreim, szégyellem arctalanságomat“ részlet Tahere Saffarzadeh iráni költőnő verséből (Bán Zsófia fordítása) Talán mindenütt, ahol az emberi élet értéke és elsődlegessége, mindenekfelettisége megszűnik vagy felfüggesztetik, nehéz demokráciáról, hitek jogáról vagy szabad akaratról beszélni. Következményként az akarat megszűnése, a sorsszerűség elfogadása, és a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Máriás József: Ami a leltárból kimaradt, vagy fennakadt a rostán

2019. március 14.

Aki figyelemmel követte/követi és kedveli a Németh László díjjal kitüntetett Takaró Mihály irodalomtörténésznek a Duna televízióban látható, nemzeti szellemben fogant sorozatait – Magyar klasszikusok új köntösben, Száműzött magyar irodalom, Elfeledett nagy magyarok, Történelem és irodalom mindenkinek –, örömmel és érdeklődéssel fogadta a hírt: az általa írott/szerkesztett, széles szerzőgárdát felvonultató alkotóközösség együttes összefogásával megjelentetett kötet megjelenését, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Lehet-e „tapasztalatból hallani” összeesküvés-elméleteket?

2019. március 3.

Ha nem kifejezetten kabaréba illő mondolat ez, akkor minden hír egyben álhír is – a másképp értelmezők, konteózók, konspirációs fantazmagóriák belátásában érdekeltek, „fake news”-ok formálásában motiváltak számára. Még akár mulattató is lehet némely eseményük, de formálódhat a tapasztalat olyan hallomássá is, melyben a reális és tudományos folytonos birokra kel a valóságmagyarázatok színes kavalkádjával, s kitermeli […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csata Ernő: Tények és számok a nyomda- és papíriparról

2019. január 15.

Közzéteszem, mert nagyon sok, itt közölt adattal kapcsolatban, teljesen más volt a véleményem és az elképzelésem, a minket körülvevő világból származó információk alapján. Lehet, hogy sokan lesznek mások is, akik így érzik. Az Intergraf nemzetközi szervezet készített egy nagyon izgalmas összeállítást az európai nyomda- és papíriparról. Ezek rámutatnak olyan környezetvédelmi szempontokra is, amelyekre az általános […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Győrfi Dénes: Abrudbánya magyar művelődési múltjából

2019. január 1.

A szerző, bár életünkben oly ritkán találkoztunk, igen jó barátom. Egymástól távol ugyan, mégis sűrűn találkoztunk életünk delén az elkötelezett munkában, a használni akarásban. 1948-ban született Enyedszentkirályon, 1973-ban történész oklevelet szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen, 1977-ig tanított, majd a Nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának hosszú ideig egyedüli, magányos munkatársa. Onnan ment nyugdíjba.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Lator Anna: Bozótvágó kések éjszakái

2018. október 10.

avagy erőszak-trauma valódi szembenézés nélkül „Nem az ősi törzsi indulatok fékevesztett kitöréséről van szó… A gyűlöletet és a félelmet egy modern elitréteg szándékosan állította saját szolgálatába hatalma megtartásáért.” /Leave None to Tell The Story/ A gyakran Kelet-Afrika Svájca néven is emlegetett mintegy 26 ezer négyzetkilométeres országban, Ruandában körülbelül 800 ezer ember veszítette életét valamivel több, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Málnási Ferenc: Rejtélyes szubsztancia

2018. szeptember 8.

Etédi hazai ismertetője után több helyszínen bemutatták Farkas Wellman Endre Gyalu, a spíler. Gelu Păteanu kortársai emlékezetében és néhány dokumentum tükrében című kötetét és Arany János Toldijának kétnyelvű kiadását, a román fordítás Gelu Păteanu munkája. Magyartanárként is nagy örömmel fogadtam, hogy a IX. Kolozsvári Magyar Napok keretében, 2018. augusztus 22-én, Farkas Wellman Endre két kötetet […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szentgyörgyi Nagy József: Vannak-e eszményi megoldások?

2018. augusztus 13.

Politikai-filozófiai és történelmi-nyelvészeti ismeretterjesztő barangolás ’magunkfajta’ kisebbségek kapcsán Olvastam egy izgalmas cikket az izraeli zsidó kisebbségek gondjairól, kiemelten a ’konverzió’ problémájáról – és elszabadult a fantáziám: vannak-e nekünk is saját (magyar) kisebbségeink – és vannak-e velük gondjaink? Vagy csak olyan párhuzamosokról van szó, melyek nem a végtelenben (hanem a konkrét múltban, jelenben és jövőben) találkoznak? […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Stilizálás valósága, elbeszélés hitele, képvalóság

2018. július 11.

Szubjektív jegyzetek a magyar hosszúdokumentumfilm képi antropológiájához Távoli alakot látsz, s közelről szól egy hang, intimen közelről, belterjesen, mintha melletted állna…, majd hosszú fél perc múlva jön egy vágással-átúszással a félközeli vagy arc-közeli, ahol már interjú-szituációban látható, akit hallasz. Máskor épp egy nő beszél, s férfit követ a kép. Esetleg egy miliőt, atmoszférát, képi harmóniát […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Retro 68: Munkásőrséggel az orosz medvével szemben

2018. június 25.

Hogyan úszta meg Románia a testvéri inváziót 1968-ban? 1968 augusztusában, amikor a Varsói Szerződés öt testvérországa sikeresen bevonult Csehszlovákiába, lehervasztván a Prágai Tavasz virágait, a világ arra várt, hogy a következő áldozat valószínűleg Románia lesz. Bukarest ugyanis következetesen keresztbe tett a szovjet vezetésnek azzal, hogy mindegyre a szocialista államok és pártjaik önállóságát hirdette és védelmezte […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Kisebbségi kultusz – kardozós változat*

2018. május 29.

Igaz, elorzás ez, a „kardozós változat” Esterházy Péter könyv-alcíme volt egykoron, de talán Ő is megengedné, hogy arra használjam, amire tényleg való… A három testőr kalandjára, s mindarra, ami talán körülveszi a történeti negyediket is, meg a kultusz identitás-, származás- és etno-történetét, D’Artagnan személyét és szimbolikáját.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Máriás József: 1956 Erdélyben

2018. május 18.

“Nekünk a piros betűk a szívünkbe vannak vésve” Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történelmi pillanatait, valamint az azt követő megtorlásokat feltáró, idéző és a történelmi hitelességgel feldolgozó, könyvtárnyi terjedelmű – tanulmányokat, emlékiratokat, dokumentumokat felölelő – szakirodalom újabb hajtásai sorában ott találjuk az erdélyi Dávid Gyula könyvét(*), amely az események kevésbé ismert szeletére, az erdélyi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bencze Mihály: Palindrom szójátékok

2018. május 11.

Olyan szavakat, mondatokat, amelyek oda- és visszafelé olvasva ugyanúgy – vagy nem ugyanúgy, de szintén értelmesen – hangzanak, már az ókori görögök, rómaiak is kigondoltak, sőt ősi keleti palindrom varázsszövegekről is tudunk. A régiek ugyanis pusztán annak a ténynek, hogy egy mondat visszafelé olvasva is értelmes, titkos erőt tulajdonítottak.

Tovább | Nincs hozzászólás »

K. Birtalan János: Marosvásárhely Lázár Esztere 1848-49-ben

2018. március 25.

A szárhegyi származású marosvásárhelyi gróf Lázár család szerepe az 1848-49-es szabadságharcban kiemelkedő figyelmet érdemelne nemcsak a történészek, hanem a város lakosságának részéről is. Lázár József Poklos utcai háza a szabadságharc híveinek gyülekezőhelye volt Bem seregének 1849. január eleji megérkezése előtt is, amikor még Georg August császári tábornok, várkapitány uralkodott a város 11000 lelke fölött. „Gróf […]

Tovább | Nincs hozzászólás »