Lechner Ödön magamagáról (is) Nehéz a jelzőt úgy komponálni, ne legyen a mai fülnek kihívó, provokatív, tolakodó vagy éppen ünnepélyes, diadalmas és érzelemdús is. Pedig az alábbi könyv, a „nemzet építészének” és kortársainak eddig meglehetősen rejtőzködő szövegeiből éppen ezt a rétegzett igazságot, vállalható maradandóságot, intim közéleti és műtörténeti szerepet teszik látványossá…

A nemrég zárult jeles csíkszeredai zenei esemény egykori elindítói átfogó tanulmányban tekintettek vissza a fesztivál hozadékára, negyven esztendős történetének tanulságaira. Szövegüket a Hargita Népe napilap közölte, a levont tanulságok közérdekűek. Alább a szintézis egy részlete olvasható, a teljes szöveg a Csíkszeredai Régizene Fesztivál portálon található. * Negyven évvel ezelőtt indult útjára Erdélyben, Csíkszeredában a Régizene […]

Roppant mód hiányzott volna egykoron ilyesféle szakirodalom, de ma sem késő, hogy újra átszitáljam, megrostáljam egykori szakdolgozati témámat, mely nem „magától” keletkezett, hanem valaminő „pártos” késztetésre. S ha nem is volt ez oly direkten kényszerítő is, mint ahogy a pártállami időkben az elvárható lett volna elvileg, sőt: mintegy jól festett raktárkezelő segédmunkás és alkalmi olvasószolgálati […]

A költő hatalom nélküli hatalma Közlési jogának visszaszerzése után, 1965-ben jelentkezik másodjára az Utunk hasábjain. Kezdetben karcolatokkal, majd csaknem valamennyi műfajjal vagy műfajkísérlettel, amelyekben (börtönlét)tapasztalataiból fakadó gondolatfutamai formát ölthettek. Mintha csak ott folytatná, egyre nagyobb elszántsággal, ahol 1957-ben kiütötték kezéből a tollat. Hogy milyen belső indítékok késztették nem egyszer indulatos megszólalására? „Tény az – olvashatjuk […]

1. Közvetlenül a második világháború után született nemzedékemnek nem adatott meg, hogy az előttünk járó, az előző kisebbségi helyzetben eszmélkedő korosztályok valamennyi meghatározó egyéniségét személyesen is megismerhesse: há­ború, menekülés, hadifogság, hidegháború és a „román Gu­lág” egyaránt megtizedelte őket. Akik élve megúszták, és halálukig köztünk lehettek, azok sem tudták nyíltan áthagyományozni a tájékozódásunkat megkönnyítő kisebbségi élet­tapasztalataikat.

Az RMDSZ Maros megyei elnökségének tagjaként nemcsak aktív résztvevője, hanem szenvedő alanya is voltam a harminc évvel ezelőtti történéseknek! A magyarellenes pogrom előjelei már 1989. december végétől kitapinthatóan jelen voltak. Dr. Kincses Előd ügyvéd – a három kiadást megért Marosvásárhely „fekete márciusa” című kötet szerzője – a Krónika napilap 2020. február 16-i számában joggal pontosította […]

Oktalan előhang a közös Énhez – avagy hangulatfoszlány egy szakmunka elé Nem „blog-téma”, sőt kutatási előtanulmányt is igényelne az, ahogyan elméleti munkákhoz közelítünk, szerzői szándékot megértünk, híreket és „tényeket” olvasunk vagy válogatunk. Ennek mint eljárásnak régtől való tisztázatlansága most a tét itt. Önpróba, tudatosan magunkra vett kíváncsisággal. Értelmezési teszt, mit értünk abból, amit érteni talán […]

Ötven éve, 1970. május 15-én halt meg Moyses Márton ’56-os politikai elítélt. 1970. február 13-án, Brassóban a kommunista pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát, égési sebeibe halt bele. Május 17-én helyezték örök nyugalomra Nagyajtán. Moyses kálváriájáról és tragédiájáról az 1990-es években gyűjtögettem adalékokat. Erdővidéki interjúim és levéltári kutatásaim nyomán 2002-ben Bűn volt a szó […]

Kamerunban kétszáznál több a magukat törzsnek nevező népcsoportok száma, ezek nyelvükben, szokásaikban (a temérdek közös jellemző mellett) eltérnek egymástól. Így van ez a házassági szokásokkal is: a dél-nyugati régiókban mások, mint Észak-Nyugaton. A poligámia Kamerun-szerte érvényes, viszont az asszonytársak egymáshoz viszonyulása különbözik a két térségben: míg Dél-Nyugaton egymásnak riválisai a feleségek, addig Észak-Nyugaton jó és […]

…A Kárpát-medence hagyományosan sok különféle népcsoport által lakott terület. Magyarország történelme elválaszthatatlan az itt élő nemzetiségek történelmétől. A “mai magyarok” nagy része az ismert József Attila idézethez hasonló vallomást mondhatna el magáról: “török, tatár, tót, román kavarog e szívben”. A XIX. században az ország lakosságának több mint fele nemzetiségi volt,8 az 1910-es népszámlálási adatok szerint […]

Bodor Ferenc (1804-1874) mérnökről, a csíkszentdomokosi (baláni) rézbánya, a bodvaji (magyarhermányi) vasöntöde, az 1849-es csíkmadarasi lőporgyár igazgatójáról az utóbbi években – főként amióta megjelent az Ágyúcső és puskapor c. tanulmánykötet – több vitacikk is megjelent a Háromszék napilapban a tavalyi év folyamán. Az említett kötetben közölt levéltári iratok és tanulmányok, valamint a dr. Süli Attila […]

Ada Kaleh, egy eltűnt sziget és hajdani lakói Egy rádiódokumentum, az élhető, de szétszórt közösség nyomában Média kontextus A Prix Europa média fesztivál 26 éve létezik. 1987-ben alapították Amszterdamban, az Európa Tanács és az Európai Kulturális Alapítvány javaslatára. Először különböző helyszíneken rendezték meg a versenyt, majd 1996-tól az állandó székhelye Berlin-Brandenburg lett, az RBB, a […]

„…nem töltöttem haszontalanul az időmet, szüntelenül gondoltam szülőhazámra és megkezdtem hálám lerovását, mellyel tartozom neki.” Apáczai Csere János A 75 életév kegyelmi ajándék. Különösen alkalmas arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, számot adjunk arról, miként sáfárkodtunk a tálentumokkal – tehetségünkkel, képességeinkkel, lehetőségeinkkel –, hogy Apáczai Csere Jánossal mi is elmondhassuk: nem töltöttük haszontalanul időnket. Különösen […]

CATHERINE HOREL KÖNYVE KAPCSÁN 1. Még elképzelni is nehéz, hogy milyen darázsfészket bolygatok most meg, amikor elhatározom, hogy Horthy Miklós (1868-1957) tengernagyról írok, aki 1920. március 1. és 1944. október 15. között volt Magyarország kormányzója, mígnem a németek fogságába került. Legyen nyugodt mindenki, nem akarom őt piedesztálra emelni, sem a híveit, akik „ejtőernyősként” érkeztek ide. […]

Aligha meglepő, hogy a Kuncz-monográfia sikere után Pomogáts Béla a transzilvanizmus irodalmi hatástényezőjével foglalkozik; ha csak az nem, hogy 1977-ben született munkájának eszmetörténeti jellegű alcímet adott (Az Erdélyi Helikon ideológiája). Igaz, egyébként sem is kerülhette volna ki az erdélyi gondolat belső dimenzióiban való mélyebb merítkezést. Hiszen a Fekete kolostornak az írói világképe maga a transzilvanizmus1 […]

„A 2018-as esztendő mind a magyar, mind a román nép részére egy jelentős és máig igen nagy hatással bíró esemény centenáriumát hordozza. Számunkra az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének, a románok számára pedig Nagy-Románia létrejöttének a százéves évfordulója ez az év” – így kezdődik a kötet*, amelynek szerzője a Hargita Népe munkatársa, Simó Márton kifejti, milyen elképzelései […]

A Hadak útja és a Csaba új népe című versek összevetése. Ady végig tudatában volt annak, hogy ő mit képvisel: nem született proletárköltőnek, mint nyomorából adódóan József Attila, mindvégig úrnak tartotta magát, hétszilvafás nemesnek, ahogy a Beszélgetés egy szekfűvel című versében is vallja:

Újabb vitatkozó cikkek jelentek meg a Háromszék napilapban1, ezek ismét az első három, Bodvajon öntött vaságyúcső történetéről mondanak ellentmondó véleményt. Alulírott a dr. Süli Attila hadtörténész és az általa felsorolt történetírók pártján áll.

A 10. Kolozsvári Magyar Napokon az EMKE által Kötő József születésének 80. évfordulójára rendezett emlékkonferencián felolvasott tanulmány. Én nem tudtam azt, hogy őt ennyire foglalkoztatta ez a téma. Én csak megjelöltem azt a kérdéskört, amiben mi közösen, érintve voltunk. De hogy ennyire egy szellem itassa át gondolatainkat, meg se fordult a fejemben. 2019-ből nézek vissza […]

Ártalomtérkép egy afrikai impresszió mögött Közel is távol van…, a mert messzi vidéken, talán mégsem hat oly kínzóan e kötet… Háromszáznegyven oldalnyi sűrű reménytelenség – sem letenni nem lehet, sem kilépni belőle, sem újragondolni-átérezni, sem tudomásul venni. Csak utálni lehet, őszinte és kiszolgáltatott gyűlölettel, hogy úgy látszik, ilyen a világ s nem tehetsz ellene, sem […]

Hol és ki­vel is kel­le­ne kez­de­ni a Ke­resztúr iro­dal­mi életéről szóló be­mu­tatót?, te­szem fel ma­gam­nak némiképp za­var­tan a kérdést, hisz e város talán nem büszkélked­het olyan nagy ne­vek­kel, mint Nagy­ga­lamb­fal­va Kányádi Sándor­ral, vagy Far­kas­la­ka Tamási Áron­nal (hogy a példálózással csak a szűkebb régióban ma­rad­jak). Igaz ugyan, hogy Tom­pa László Bet­falván szüle­tett (s Bet­fal­va ma­napság már […]

A hazai sajtó szinte minden apró és nagyhatású orgánuma telis-teli van az utóbbi egy esztendőben európai csatlakozásunk fontosságát, a kontinenshez való igazodás elkerülhetetlenségét hangsúlyozó írásokkal. A cikkek és tanulmányok sora mintegy „reklámozza” e forgatókönyvet, de hiányoznak azok az apróbb elemzések, amelyek legalább haloványan megvilágítanák a Tisztelt Olvasónak, miféle Európáról is van itt szó. Lehet-e, s […]

Ahogyan a tárgykutatás a presztízsgazdasággal találkozik Sokféle résztudomány, szakágazat, módszertani és elméleti horizont tűnik föl olykor a maga szakterületén korrektül megnevezett értelmezésvilágban is. Még erősebb a kontraszt, ha létezik ugyan hagyományos, „klasszifikált”, akadémiai besorolást már elnyert tudáságazat, de annak valamely részkérdése mintegy „átlóg” a szomszédos érdeklődési irányok, módszertani gyakorlatok vagy kölcsönkapcsolatban is álló diszciplínák vidékére.

A két világháború közötti Erdélyben a szociográfiai tényfeltárást ugyanúgy megelőzi a szociológiai, akárcsak Magyarországon. Részben a még elevenen élő hagyományokra, elsősorban Braun Róbert és Turnowszky Sándor meg-megismétlődő kísérleteire, másrészt a Dimitrie Gusti professzor vezette bukaresti szociológiai iskola ösztönző hatására1 gondolunk, de nem feledkezhetünk meg a pozsonyi Sarló, a Szegedi Fiatalok és a budapesti Bartha Miklós […]

„Ó mártírok, ti fenn vagytok az egekben és én itt maradtam a földön Fivéreim, szégyellem arctalanságomat“ részlet Tahere Saffarzadeh iráni költőnő verséből (Bán Zsófia fordítása) Talán mindenütt, ahol az emberi élet értéke és elsődlegessége, mindenekfelettisége megszűnik vagy felfüggesztetik, nehéz demokráciáról, hitek jogáról vagy szabad akaratról beszélni. Következményként az akarat megszűnése, a sorsszerűség elfogadása, és a […]