Aki figyelemmel követte/követi és kedveli a Németh László díjjal kitüntetett Takaró Mihály irodalomtörténésznek a Duna televízióban látható, nemzeti szellemben fogant sorozatait – Magyar klasszikusok új köntösben, Száműzött magyar irodalom, Elfeledett nagy magyarok, Történelem és irodalom mindenkinek –, örömmel és érdeklődéssel fogadta a hírt: az általa írott/szerkesztett, széles szerzőgárdát felvonultató alkotóközösség együttes összefogásával megjelentetett kötet megjelenését, […]

Ha nem kifejezetten kabaréba illő mondolat ez, akkor minden hír egyben álhír is – a másképp értelmezők, konteózók, konspirációs fantazmagóriák belátásában érdekeltek, „fake news”-ok formálásában motiváltak számára. Még akár mulattató is lehet némely eseményük, de formálódhat a tapasztalat olyan hallomássá is, melyben a reális és tudományos folytonos birokra kel a valóságmagyarázatok színes kavalkádjával, s kitermeli […]

Közzéteszem, mert nagyon sok, itt közölt adattal kapcsolatban, teljesen más volt a véleményem és az elképzelésem, a minket körülvevő világból származó információk alapján. Lehet, hogy sokan lesznek mások is, akik így érzik. Az Intergraf nemzetközi szervezet készített egy nagyon izgalmas összeállítást az európai nyomda- és papíriparról. Ezek rámutatnak olyan környezetvédelmi szempontokra is, amelyekre az általános […]

A szerző, bár életünkben oly ritkán találkoztunk, igen jó barátom. Egymástól távol ugyan, mégis sűrűn találkoztunk életünk delén az elkötelezett munkában, a használni akarásban. 1948-ban született Enyedszentkirályon, 1973-ban történész oklevelet szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen, 1977-ig tanított, majd a Nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának hosszú ideig egyedüli, magányos munkatársa. Onnan ment nyugdíjba.

avagy erőszak-trauma valódi szembenézés nélkül „Nem az ősi törzsi indulatok fékevesztett kitöréséről van szó… A gyűlöletet és a félelmet egy modern elitréteg szándékosan állította saját szolgálatába hatalma megtartásáért.” /Leave None to Tell The Story/ A gyakran Kelet-Afrika Svájca néven is emlegetett mintegy 26 ezer négyzetkilométeres országban, Ruandában körülbelül 800 ezer ember veszítette életét valamivel több, […]

Etédi hazai ismertetője után több helyszínen bemutatták Farkas Wellman Endre Gyalu, a spíler. Gelu Păteanu kortársai emlékezetében és néhány dokumentum tükrében című kötetét és Arany János Toldijának kétnyelvű kiadását, a román fordítás Gelu Păteanu munkája. Magyartanárként is nagy örömmel fogadtam, hogy a IX. Kolozsvári Magyar Napok keretében, 2018. augusztus 22-én, Farkas Wellman Endre két kötetet […]

Politikai-filozófiai és történelmi-nyelvészeti ismeretterjesztő barangolás ’magunkfajta’ kisebbségek kapcsán Olvastam egy izgalmas cikket az izraeli zsidó kisebbségek gondjairól, kiemelten a ’konverzió’ problémájáról – és elszabadult a fantáziám: vannak-e nekünk is saját (magyar) kisebbségeink – és vannak-e velük gondjaink? Vagy csak olyan párhuzamosokról van szó, melyek nem a végtelenben (hanem a konkrét múltban, jelenben és jövőben) találkoznak? […]

Szubjektív jegyzetek a magyar hosszúdokumentumfilm képi antropológiájához Távoli alakot látsz, s közelről szól egy hang, intimen közelről, belterjesen, mintha melletted állna…, majd hosszú fél perc múlva jön egy vágással-átúszással a félközeli vagy arc-közeli, ahol már interjú-szituációban látható, akit hallasz. Máskor épp egy nő beszél, s férfit követ a kép. Esetleg egy miliőt, atmoszférát, képi harmóniát […]

Hogyan úszta meg Románia a testvéri inváziót 1968-ban? 1968 augusztusában, amikor a Varsói Szerződés öt testvérországa sikeresen bevonult Csehszlovákiába, lehervasztván a Prágai Tavasz virágait, a világ arra várt, hogy a következő áldozat valószínűleg Románia lesz. Bukarest ugyanis következetesen keresztbe tett a szovjet vezetésnek azzal, hogy mindegyre a szocialista államok és pártjaik önállóságát hirdette és védelmezte […]

Igaz, elorzás ez, a „kardozós változat” Esterházy Péter könyv-alcíme volt egykoron, de talán Ő is megengedné, hogy arra használjam, amire tényleg való… A három testőr kalandjára, s mindarra, ami talán körülveszi a történeti negyediket is, meg a kultusz identitás-, származás- és etno-történetét, D’Artagnan személyét és szimbolikáját.

“Nekünk a piros betűk a szívünkbe vannak vésve” Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történelmi pillanatait, valamint az azt követő megtorlásokat feltáró, idéző és a történelmi hitelességgel feldolgozó, könyvtárnyi terjedelmű – tanulmányokat, emlékiratokat, dokumentumokat felölelő – szakirodalom újabb hajtásai sorában ott találjuk az erdélyi Dávid Gyula könyvét(*), amely az események kevésbé ismert szeletére, az erdélyi […]

Olyan szavakat, mondatokat, amelyek oda- és visszafelé olvasva ugyanúgy – vagy nem ugyanúgy, de szintén értelmesen – hangzanak, már az ókori görögök, rómaiak is kigondoltak, sőt ősi keleti palindrom varázsszövegekről is tudunk. A régiek ugyanis pusztán annak a ténynek, hogy egy mondat visszafelé olvasva is értelmes, titkos erőt tulajdonítottak.

A szárhegyi származású marosvásárhelyi gróf Lázár család szerepe az 1848-49-es szabadságharcban kiemelkedő figyelmet érdemelne nemcsak a történészek, hanem a város lakosságának részéről is. Lázár József Poklos utcai háza a szabadságharc híveinek gyülekezőhelye volt Bem seregének 1849. január eleji megérkezése előtt is, amikor még Georg August császári tábornok, várkapitány uralkodott a város 11000 lelke fölött. „Gróf […]

Az alábbi, vitaindítónak szánt beszámolót a Bukaresti Magyar Élet c. folyóirat (főszerkesztő: dr. Bencze Mihály) legfrissebb számának főhelyén, az 1-2. oldalon találtuk, s úgy gondoljuk, hogy tényszerű tanulságai szélesebb körben is érdeklődést kelthetnek. Némi rövidítéssel továbbadjuk. (Káfé főnix)

Gondolatok a 110 éve született Dsida Jenő alkotói világáról … Negyedszázada annak, hogy Kárpátalja Dsidához kötődő városának, Beregszásznak a képviseletében részt vettem a szatmárnémeti Dsida-emléktábla avatásán. A városban élő kedves ismerőseim az ünnepség után megajándékoztak a Séta egy csodálatos szigeten című könyvvel. Marosi Ildikó válogatása nagy hatással volt rám. Dsida Jenő írásaiból és leveleiből egy […]

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után Irodalomjegyzék Almási Miklós. 1995. Legenda csak egy van. Megint tanú. Filmvilág. 1995. április. 22–23. Cooper, Martha. 1989. Analyzing public discourse. Waveland. Prospect Heights. Illionis. Deák-Sárosi László.. 2012. Igaznak kell-e lennie a fikciós műnek? – Fliegauf Bence “Csak a szél” című filmjéről. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2012/04/CsakASzel.pdf

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Kortárs és a múltba helyezett parabolák, paródiák Léteznek olyan filmek, melyek azért nevezhetők történelminek, mert ugyan nem kötődnek konkrétan egy adott korhoz (időhöz, helyhez, tényekhez), de például történelmi jellegű könyveknek és filmeknek a paródiái. Előfordulnak komoly vagy komolynak szánt parabolák is, amelyek (a paródiákkal együtt) azzal az igénnyel lépnek […]

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* 1956-os filmek Az egyetlen olyan történelmi tematika, amely mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő súllyal megjelenik a rendszerváltás utáni játékfilmekben, az 1956. Ennek több oka van és lehet. 1956-ban ritka vagy akár példa nélküli összefogás született a társadalomban a kommunista elnyomó hatalom ellen.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Első világháborús filmek Tulajdonképpen az összes jelentős történelmi eseménnyel kapcsolatban felmerül, hogy miért nem jelenítették meg filmen a nemzeti és az egyetemes emberi igazságtétel jegyében. Az első világháború témáit sem a rendszerváltás előtti 45, sem az utána következő 27 évben nem dolgozták fel hiteles játékfilmben, pedig a nagy világégésnek […]

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Tanulmányomban azt igyekszem feltérképezni, hogy a rendszerváltástól napjainkig milyen történelmi korok, témák jelentek meg a Magyarországon készült játékfilmekben, és ezek milyen mozgóképes beszédmóddal, műfajjal, stílussal társultak. A játékfilmek mindig szélesebb társadalmi-politikai egyetértést feltételeznek, legalábbis a szakmán és a mecenatúrán belül, hiszen a játékfilmek több alkotó együttműködésével születnek, mint például […]

Az 1848-as forradalom megünneplése mindig is fontos volt a bukaresti magyarságnak. A bukaresti Giulesti úti református temetőben található Veress Sándor honvéd sírjának a megkoszorúzása, a hagyományos március 15-ei ünnepségsorozat kezdete. Veress Sándor (Sarkad, 1828. december. 3. – Bukarest, 1884. október 27.) elemi iskoláit Sarkadon és Békésen végezte. A Békés Megyei Levéltár őrzi Veress Sándor születési […]

Október végén háromnapos nemzetközi konferencia helyszíne volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem; abból az alkalomból, hogy két évtizeddel ezelőtt indult be a négyéves újságíróképzés Kolozsvárt – előbb román és magyar, majd német nyelven. A témának szentelt kerekasztal-beszélgetésen azzal kezdtem felszólalásomat: nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az első erdélyi hírlap 230 évvel ezelőtt (1783-ban) látott napvilágot Siebenbürger […]

A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötetében, az Erdélyi Tudományos Intézet címszó alatt többek között ez olvasható: „1940 őszén alakult Kolozsvárt a humán tudományok, elsősorban a történelem és népélet tanulmányozására. Tudományos erőit államilag fizetett ún. intézeti tanárok és az egyetemről meghívott külső tanárok alkották. 1945-ben Erdélyi Tudományos Intézet, 1946- ban újra eredeti nevét veszi föl, […]

„Itt járt Rolika”, jegyezte be, nemes egyszerűséggel, a fehéregyházi Petőfi Emlékház vendégkönyvébe egy igen fiatal látogató – rátapintva a műfaj lényegére. Persze, a kedves vagy gyermeteg-gyerekes bejegyzések, rajzok mellett túlsúlyban vannak az okos, érzékeny, figyelemre méltó gondolatok – jelezve a látogatók természetes változatosságát, valamint az 1999-ben berendezett, új, multimédiás Petôfi-kiállítás rájuk gyakorolt eltérő hatását.

csőlábú állványon lepattogzott mosdótál rózsaolajszagú rózsaszín szappan