Forrás: Hargita Népe, Műhely melléklet, 2022. szeptember 17. A mi időnk úgy eljön, mint az ítélet napja” – jósolta 1923. szeptember 20-án írt amerikai levelében Tamási. „Csak tanulni, dolgozni, s mindig egyet venni célba: erdélyi magyar művészet, amelyik olyan legyen, mint a rózsa a sziklán, s mint a megsebzett sas, amelyik mégis túlél minden más […]

Andy Warhol, a huszadik század popkultúrájának megelevenítője, a pop-art mozgalom vezéralakja volt, 1928-ban született Pittsburghben, 1945-től pedig a Carnagie Institute of Technology Festészeti és Formatervezés Tanszékén tanult. Az ötvenes évek elején elköltözött New Yorkba, ahol többek között reklámkészítéssel és könyvillusztrációkkal foglalkozott. Leghíresebb alkotásai, az Elvis Presley képek (1962-1964), a Brillo-dobozok (1964) és a Marilyn Monroe […]

Elvérzik-e a nemzetállam a modernizáció dilemmái közt? Éppen negyedszázada, hogy az Editura Enciclopedică kiadásában színes és impozáns kötet jelent meg az Archivele Nationale ale Romanei anyagából Romănia. Evoluţie în Timp şi Spaţiu címen. A kétszáz oldalas kiadvány román, angol és francia nyelvű ismertetőt ad a nemzetfejlődés román építményéről, táblázatokkal és fejezetekkel kiemelve a jeles dátumokat, […]

A havasalföldi, bánáti és erdélyi nagyobb létszámú bolgár közösségek kialakulása többnyire a török uralom alatt álló Balkán-félsziget bolgár etnikumának a Dunától északra való vándorlásának az eredménye.Bolgárcserged, népiesen Cergău Șcheiesc falu Fehér megyében, nevét a közelében futó patakról kapta. Valamikor avar, és onogur törzsek szálláshelye volt. A falut katolikus bolgárok alapították a 13. században, akik Vidin […]

* Négyszáz éve alapította Bethlen Gábor fejedelem a gyulafehérvári Academicum Collegium seu Gymnasium Illustre főiskolát, a mai Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jogelődjét * Jubiláns osztály voltunk és vagyunk mi, 1944-ben születettek, háborús nemzedék, akiknek a génjeibe leszivároghatott valami a szüleink (aktív vagy passzív) háborús tapasztalataiból. Ezért voltunk talán az átlagosnál nehezebben kezelhetőek. Négy év leforgása […]

Páskándi Géza költészete a kortársak és saját szemévelAlábbi tanulmányával köszöntötte az Irodalmi Jelen a 2022. január 30-án 77 éves Cseke Péter irodalomtörténészt. Páskándi a vers igeszerűségéről 1. Nem verset, egy Bartalis-verseskönyv recenzióját indította ekképpen Páskándi 1965-ben: „Bizony, bizony mondom Néktek, hogy ige a vers. Ha nem így lenne, ó, hogy meg tudnám magyarázni kezdetét és […]

Széljegyzetek Székely Ferenc beszélgetőkönyveihez A hetven évet töltött Székely Ferenc jó évtizede kérdéseivel teremt tájainkon – és azokon túl – lelki közösséget. Több indítéka is lehet ennek. Veleszületett tudásszomja? Szülötte földje értékvilágának gyökérnyomása? Az Anyám könnyű álmot ígér ösztönző hatása? Talán mindenik, együttvéve. Tény, hogy Sütő András katartikus szociográfiája a legfogékonyabb életkorban ébresztette fel íráskedvét. […]

Dél Örökkétartó pillanat!Vad szívverésem alig győzi csöndjét,csak nagysokára, akkor is aligrebben egyet a meglepett öröklét.Majd újra vár, latolva mozdulatlan,vadállati figyelme ezt meg azt,majd az egészet egyből átkutatja,nyugalmával hol itt, hol ott nyomaszt.

AZ ELNÖK SZABADSÁGA Penny Gold műve – Raisza, az elnök felesége naplója alapján Elég egy új, átlagos emberi szemszög és más fénytörésben láttatnak a dolgok. Merthogy a dolgok meghatározásra kell kerüljenek. Tudnunk kell mihez szabjuk magunkat. Nos, Penny Gold a hűvös Angliából érkezik tekintetével a keleti blokk országai közül épp a legnagyobb, a Szovjetunió sűrű […]

Cseke Péter új könyvének címlapfotója egy emblematikus épületet ábrázol: Kós Károly sztánai „Varjú-várát”. Miért telitalálat itt ez a kép? Az nem túl vonzó magyarázat, hogy közismertsége miatt – de mégis éppen azért: mert így a reménybeli olvasó egyértelmű üzenetet kap arról, hogy mivel találkozhat a könyv lapjain. Az idők során ugyanis a Varjúvár az erdélyiségnek, […]

Sigmund Freud (Příbor, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. A humor című dolgozatát 1927-ben írta; a szerző helyett Anna Freud, a legfiatalabb lánya olvasta fel az év szeptember 1-én a 10. Nemzetközi Pszichoanalitikus Konferencián. Pál Katalin fordította, az alábbiakban a jegyzetek nélkül közöljük.

A járványhelyzet miatt második éve tart zárva a Csíki Székely Múzeumhoz tartozó zsögödi Nagy Imre Galéria és Emlékház. A múzeum gondozásába tartozó hagyaték népszerűsítése azonban továbbra is egyik fontos feladata az intézménynek. A tavalyi szünetet követően idén új Nagy Imre-kiállítás várja közönségét a Mikó-várban június 18. és július 30. között. A péntek délután megnyílt kiállítás […]

Cseke Péter eszmetörténeti tanulmánykötetéről Érdekes és roppant tanulságos „trilógia” harmadik kötetéhez jutottam hozzá nemrégiben, némileg szokatlan körülmények között. Mindeddig ugyanis Cseke Péter meghitt, jó hangulatú, születésnapjára szervezett vacsorákon adta át nekünk az abban az esztendőben megjelent könyvét (de, ha jól emlékszem, volt olyan év is, hogy kettőt). Legújabb tanulmánygyűjteményét, a magyarországi Nap Kiadónál megjelentetett Trianoni […]

Egy statisztikai nézőpont – egy szakmai dialógusból Egy 336 oldalas konferencia-kötetnek, még inkább ha egy sorozat része is, föltétlenül megvan három előnye. Egyik, hogy szinte alig akad szakmabeli vagy szakma-környéki, aki ne találna benne kihívó, lenyűgöző, inspiráló, feldolgozandó és további megismerési tartományok felé vezető írást. Másik vitathatatlan esélye az interdiszciplináris kölcsönhatásokra épül, melyek – a […]

A Káfé hetvenes évek sorozata – BOÉR Géza Jelen dolgozat utószó Boér Géza Egybegyűjtött írások című kötetéhez, amely a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában jelenik meg. Olvasható a Székelyföld (Csíkszereda) 2019. júliusi számában.   I. Életének 37. évében, 1989 telén halt meg Boér Géza. Rövid életét és pályáját sok “miért”, sok kérdőjel övezte már éltében, […]

A marosugrai Haller grófokról nemcsak műveltségük, Kazinczy által dicsért könyvtáruk, Haller László (1717-1751) francia nyelvtudása, a nagyra becsült, Montesquieu-művet fordító, franciául író, verselő, marosvásárhelyi színházpártoló (V.) Haller Gábor (1749-1822) jut eszembe, hanem az a francia jószágigazgató is, aki ellen 1848 elején gróf Teleki József királyi főkormányzóhoz egy panaszlevelet íratott Trombitás István marosugrai úrbéres, kerekesmester, akinek, […]

A párizsi Père Lachaise temetőben január 11-én, hétfőn, végső nyughelyére lelt a tavaly november 13-án, életének 97. évében elhunyt Méray Tibor író és újságíró, örökös forradalmár és atyai jó barátom, az erdélyi magyar újságírás, de általában az erdélyi magyarság lelkes, fáradságot és lehetetlent nem ismerő támogatója. Az emberi sors küzdelmes élet végére tette ki a […]

Marosugrán öt Haller gróf tartózkodott: Haller László (1717-1751),(V.) Haller Gábor (1749-1822), ( VI.) Haller Gábor (1790-1832), Haller György (1818-1892), Haller György (1861-1944). Az utóbbi Kerelőszentpálra költözött. A jelenlegi erdélyi irodalmi berkekben mindenekelőtt a kerelőszentpáli Haller Jánosnak (1626-1697), a „Hármas história” írójának nevére emlékeznek a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatában megjelent művének köszönhetően.

2. A Budapest–Moszkva–Bukarest háromszög Hogyan viselkedett Kádár és kormánya a hatalom megragadásának első heteiben? Tudatában lévén annak, hogy ezt a hatalmat a szovjet szuronyoknak köszönheti, és látván, hogy a magyar nép a termelés szinte minden ágazatában sztrájkokkal próbál meg ragaszkodni a forradalom eszméihez, Kádár és társai az óvatosság és az időnyerés politikáját választották.

Lechner Ödön magamagáról (is) Nehéz a jelzőt úgy komponálni, ne legyen a mai fülnek kihívó, provokatív, tolakodó vagy éppen ünnepélyes, diadalmas és érzelemdús is. Pedig az alábbi könyv, a „nemzet építészének” és kortársainak eddig meglehetősen rejtőzködő szövegeiből éppen ezt a rétegzett igazságot, vállalható maradandóságot, intim közéleti és műtörténeti szerepet teszik látványossá…

A nemrég zárult jeles csíkszeredai zenei esemény egykori elindítói átfogó tanulmányban tekintettek vissza a fesztivál hozadékára, negyven esztendős történetének tanulságaira. Szövegüket a Hargita Népe napilap közölte, a levont tanulságok közérdekűek. Alább a szintézis egy részlete olvasható, a teljes szöveg a Csíkszeredai Régizene Fesztivál portálon található. * Negyven évvel ezelőtt indult útjára Erdélyben, Csíkszeredában a Régizene […]

Roppant mód hiányzott volna egykoron ilyesféle szakirodalom, de ma sem késő, hogy újra átszitáljam, megrostáljam egykori szakdolgozati témámat, mely nem „magától” keletkezett, hanem valaminő „pártos” késztetésre. S ha nem is volt ez oly direkten kényszerítő is, mint ahogy a pártállami időkben az elvárható lett volna elvileg, sőt: mintegy jól festett raktárkezelő segédmunkás és alkalmi olvasószolgálati […]

A költő hatalom nélküli hatalma Közlési jogának visszaszerzése után, 1965-ben jelentkezik másodjára az Utunk hasábjain. Kezdetben karcolatokkal, majd csaknem valamennyi műfajjal vagy műfajkísérlettel, amelyekben (börtönlét)tapasztalataiból fakadó gondolatfutamai formát ölthettek. Mintha csak ott folytatná, egyre nagyobb elszántsággal, ahol 1957-ben kiütötték kezéből a tollat. Hogy milyen belső indítékok késztették nem egyszer indulatos megszólalására? „Tény az – olvashatjuk […]

1. Közvetlenül a második világháború után született nemzedékemnek nem adatott meg, hogy az előttünk járó, az előző kisebbségi helyzetben eszmélkedő korosztályok valamennyi meghatározó egyéniségét személyesen is megismerhesse: há­ború, menekülés, hadifogság, hidegháború és a „román Gu­lág” egyaránt megtizedelte őket. Akik élve megúszták, és halálukig köztünk lehettek, azok sem tudták nyíltan áthagyományozni a tájékozódásunkat megkönnyítő kisebbségi élet­tapasztalataikat.

Az RMDSZ Maros megyei elnökségének tagjaként nemcsak aktív résztvevője, hanem szenvedő alanya is voltam a harminc évvel ezelőtti történéseknek! A magyarellenes pogrom előjelei már 1989. december végétől kitapinthatóan jelen voltak. Dr. Kincses Előd ügyvéd – a három kiadást megért Marosvásárhely „fekete márciusa” című kötet szerzője – a Krónika napilap 2020. február 16-i számában joggal pontosította […]