‘Tanulmány’

 

A. Gergely András: „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz”

2020. szeptember 18.

Lechner Ödön magamagáról (is) Nehéz a jelzőt úgy komponálni, ne legyen a mai fülnek kihívó, provokatív, tolakodó vagy éppen ünnepélyes, diadalmas és érzelemdús is. Pedig az alábbi könyv, a „nemzet építészének” és kortársainak eddig meglehetősen rejtőzködő szövegeiből éppen ezt a rétegzett igazságot, vállalható maradandóságot, intim közéleti és műtörténeti szerepet teszik látványossá…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Boros Zoltán–Pávai István: A Régizene Fesztivál 40 év után. Emlékek és gondolatok

2020. augusztus 2.

A nemrég zárult jeles csíkszeredai zenei esemény egykori elindítói átfogó tanulmányban tekintettek vissza a fesztivál hozadékára, negyven esztendős történetének tanulságaira. Szövegüket a Hargita Népe napilap közölte, a levont tanulságok közérdekűek. Alább a szintézis egy részlete olvasható, a teljes szöveg a Csíkszeredai Régizene Fesztivál portálon található. * Negyven évvel ezelőtt indult útjára Erdélyben, Csíkszeredában a Régizene […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Levéltáriul megszólaló pártos irodalompolitika

2020. július 21.

Roppant mód hiányzott volna egykoron ilyesféle szakirodalom, de ma sem késő, hogy újra átszitáljam, megrostáljam egykori szakdolgozati témámat, mely nem „magától” keletkezett, hanem valaminő „pártos” késztetésre. S ha nem is volt ez oly direkten kényszerítő is, mint ahogy a pártállami időkben az elvárható lett volna elvileg, sőt: mintegy jól festett raktárkezelő segédmunkás és alkalmi olvasószolgálati […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: Páskándi kolozsvári műfajspektruma

2020. június 13.

A költő hatalom nélküli hatalma Közlési jogának visszaszerzése után, 1965-ben jelentkezik másodjára az Utunk hasábjain. Kezdetben karcolatokkal, majd csaknem valamennyi műfajjal vagy műfajkísérlettel, amelyekben (börtönlét)tapasztalataiból fakadó gondolatfutamai formát ölthettek. Mintha csak ott folytatná, egyre nagyobb elszántsággal, ahol 1957-ben kiütötték kezéből a tollat. Hogy milyen belső indítékok késztették nem egyszer indulatos megszólalására? „Tény az – olvashatjuk […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: A múltfaggatás: jövőépítés

2020. június 8.

1. Közvetlenül a második világháború után született nemzedékemnek nem adatott meg, hogy az előttünk járó, az előző kisebbségi helyzetben eszmélkedő korosztályok valamennyi meghatározó egyéniségét személyesen is megismerhesse: há­ború, menekülés, hadifogság, hidegháború és a „román Gu­lág” egyaránt megtizedelte őket. Akik élve megúszták, és halálukig köztünk lehettek, azok sem tudták nyíltan áthagyományozni a tájékozódásunkat megkönnyítő kisebbségi élet­tapasztalataikat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Tófalvi Zoltán: Marosvásárhely véres márciusa

2020. május 28.

Az RMDSZ Maros megyei elnökségének tagjaként nemcsak aktív résztvevője, hanem szenvedő alanya is voltam a harminc évvel ezelőtti történéseknek! A magyarellenes pogrom előjelei már 1989. december végétől kitapinthatóan jelen voltak. Dr. Kincses Előd ügyvéd – a három kiadást megért Marosvásárhely „fekete márciusa” című kötet szerzője – a Krónika napilap 2020. február 16-i számában joggal pontosította […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Marton Klára: „A különbség a szokásokban és a gondolkozásban rejlik”

2020. május 21.

Oktalan előhang a közös Énhez – avagy hangulatfoszlány egy szakmunka elé Nem „blog-téma”, sőt kutatási előtanulmányt is igényelne az, ahogyan elméleti munkákhoz közelítünk, szerzői szándékot megértünk, híreket és „tényeket” olvasunk vagy válogatunk. Ennek mint eljárásnak régtől való tisztázatlansága most a tét itt. Önpróba, tudatosan magunkra vett kíváncsisággal. Értelmezési teszt, mit értünk abból, amit érteni talán […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Benkő Levente: Moyses Márton emlékére

2020. május 18.

Ötven éve, 1970. május 15-én halt meg Moyses Márton ’56-os politikai elítélt. 1970. február 13-án, Brassóban a kommunista pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát, égési sebeibe halt bele. Május 17-én helyezték örök nyugalomra Nagyajtán. Moyses kálváriájáról és tragédiájáról az 1990-es években gyűjtögettem adalékokat. Erdővidéki interjúim és levéltári kutatásaim nyomán 2002-ben Bűn volt a szó […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Turóczi Ildikó: Házasságkötési szokások Észak-Nyugat Kamerun törzsi királyságában

2020. április 5.

Kamerunban kétszáznál több a magukat törzsnek nevező népcsoportok száma, ezek nyelvükben, szokásaikban (a temérdek közös jellemző mellett) eltérnek egymástól. Így van ez a házassági szokásokkal is: a dél-nyugati régiókban mások, mint Észak-Nyugaton. A poligámia Kamerun-szerte érvényes, viszont az asszonytársak egymáshoz viszonyulása különbözik a két térségben: míg Dél-Nyugaton egymásnak riválisai a feleségek, addig Észak-Nyugaton jó és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hajdú Gabriella: A görögség speciális helyzete a magyarországi kisebbségek között

2020. április 1.

…A Kárpát-medence hagyományosan sok különféle népcsoport által lakott terület. Magyarország történelme elválaszthatatlan az itt élő nemzetiségek történelmétől. A “mai magyarok” nagy része az ismert József Attila idézethez hasonló vallomást mondhatna el magáról: “török, tatár, tót, román kavarog e szívben”. A XIX. században az ország lakosságának több mint fele nemzetiségi volt,8 az 1910-es népszámlálási adatok szerint […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Komán János: Bodor Ferenc bányászati-kohászati műszótára a Magyar Tudományos Akadémián

2020. március 15.

Bodor Ferenc (1804-1874) mérnökről, a csíkszentdomokosi (baláni) rézbánya, a bodvaji (magyarhermányi) vasöntöde, az 1849-es csíkmadarasi lőporgyár igazgatójáról az utóbbi években – főként amióta megjelent az Ágyúcső és puskapor c. tanulmánykötet – több vitacikk is megjelent a Háromszék napilapban a tavalyi év folyamán. Az említett kötetben közölt levéltári iratok és tanulmányok, valamint a dr. Süli Attila […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sipos Szabó Júlia: A megidéző média

2020. január 23.

Ada Kaleh, egy eltűnt sziget és hajdani lakói Egy rádiódokumentum, az élhető, de szétszórt közösség nyomában Média kontextus A Prix Europa média fesztivál 26 éve létezik. 1987-ben alapították Amszterdamban, az Európa Tanács és az Európai Kulturális Alapítvány javaslatára. Először különböző helyszíneken rendezték meg a versenyt, majd 1996-tól az állandó székhelye Berlin-Brandenburg lett, az RBB, a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Máriás József: Visszatekintés 75 év magasából

2019. december 27.

„…nem töltöttem haszontalanul az időmet, szüntelenül gondoltam szülőhazámra és megkezdtem hálám lerovását, mellyel tartozom neki.” Apáczai Csere János A 75 életév kegyelmi ajándék. Különösen alkalmas arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, számot adjunk arról, miként sáfárkodtunk a tálentumokkal – tehetségünkkel, képességeinkkel, lehetőségeinkkel –, hogy Apáczai Csere Jánossal mi is elmondhassuk: nem töltöttük haszontalanul időnket. Különösen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Septimiu Borbil: Higgadtan beszélni Horthyról, II. Károly szomszédjáról

2019. december 16.

CATHERINE HOREL KÖNYVE KAPCSÁN 1. Még elképzelni is nehéz, hogy milyen darázsfészket bolygatok most meg, amikor elhatározom, hogy Horthy Miklós (1868-1957) tengernagyról írok, aki 1920. március 1. és 1944. október 15. között volt Magyarország kormányzója, mígnem a németek fogságába került. Legyen nyugodt mindenki, nem akarom őt piedesztálra emelni, sem a híveit, akik „ejtőernyősként” érkeztek ide. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: Pomogáts Béla „türelmes tárgyilagossága”

2019. szeptember 29.

Aligha meglepő, hogy a Kuncz-monográfia sikere után Pomogáts Béla a transzilvanizmus irodalmi hatástényezőjével foglalkozik; ha csak az nem, hogy 1977-ben született munkájának eszmetörténeti jellegű alcímet adott (Az Erdélyi Helikon ideológiája). Igaz, egyébként sem is kerülhette volna ki az erdélyi gondolat belső dimenzióiban való mélyebb merítkezést. Hiszen a Fekete kolostornak az írói világképe maga a transzilvanizmus1 […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Márkus Béla: A közös jövendő építése

2019. szeptember 22.

„A 2018-as esztendő mind a magyar, mind a román nép részére egy jelentős és máig igen nagy hatással bíró esemény centenáriumát hordozza. Számunkra az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének, a románok számára pedig Nagy-Románia létrejöttének a százéves évfordulója ez az év” – így kezdődik a kötet*, amelynek szerzője a Hargita Népe munkatársa, Simó Márton kifejti, milyen elképzelései […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csata Ernő: Ady, az új mítoszteremtő

2019. szeptember 7.

A Hadak útja és a Csaba új népe című versek összevetése. Ady végig tudatában volt annak, hogy ő mit képvisel: nem született proletárköltőnek, mint nyomorából adódóan József Attila, mindvégig úrnak tartotta magát, hétszilvafás nemesnek, ahogy a Beszélgetés egy szekfűvel című versében is vallja:

Tovább | Nincs hozzászólás »

Komán János: Bözödi György hagyatéka a székely ágyúk öntéséről

2019. szeptember 3.

Újabb vitatkozó cikkek jelentek meg a Háromszék napilapban1, ezek ismét az első három, Bodvajon öntött vaságyúcső történetéről mondanak ellentmondó véleményt. Alulírott a dr. Süli Attila hadtörténész és az általa felsorolt történetírók pártján áll.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: Kötő Józseffel a genius loci, avagy a hely szelleméről

2019. szeptember 1.

A 10. Kolozsvári Magyar Napokon az EMKE által Kötő József születésének 80. évfordulójára rendezett emlékkonferencián felolvasott tanulmány. Én nem tudtam azt, hogy őt ennyire foglalkoztatta ez a téma. Én csak megjelöltem azt a kérdéskört, amiben mi közösen, érintve voltunk. De hogy ennyire egy szellem itassa át gondolatainkat, meg se fordult a fejemben. 2019-ből nézek vissza […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Fekete földrész még feketébb sorsai

2019. augusztus 4.

Ártalomtérkép egy afrikai impresszió mögött Közel is távol van…, a mert messzi vidéken, talán mégsem hat oly kínzóan e kötet… Háromszáznegyven oldalnyi sűrű reménytelenség – sem letenni nem lehet, sem kilépni belőle, sem újragondolni-átérezni, sem tudomásul venni. Csak utálni lehet, őszinte és kiszolgáltatott gyűlölettel, hogy úgy látszik, ilyen a világ s nem tehetsz ellene, sem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Irodalom Székelykeresztúron

2019. augusztus 2.

Hol és ki­vel is kel­le­ne kez­de­ni a Ke­resztúr iro­dal­mi életéről szóló be­mu­tatót?, te­szem fel ma­gam­nak némiképp za­var­tan a kérdést, hisz e város talán nem büszkélked­het olyan nagy ne­vek­kel, mint Nagy­ga­lamb­fal­va Kányádi Sándor­ral, vagy Far­kas­la­ka Tamási Áron­nal (hogy a példálózással csak a szűkebb régióban ma­rad­jak). Igaz ugyan, hogy Tom­pa László Bet­falván szüle­tett (s Bet­fal­va ma­napság már […]

Tovább | 2 hozzászólás »

A. Gergely András: Euro-asszimilációk a rendszerváltási vágyképekben

2019. július 1.

A hazai sajtó szinte minden apró és nagyhatású orgánuma telis-teli van az utóbbi egy esztendőben európai csatlakozásunk fontosságát, a kontinenshez való igazodás elkerülhetetlenségét hangsúlyozó írásokkal. A cikkek és tanulmányok sora mintegy „reklámozza” e forgatókönyvet, de hiányoznak azok az apróbb elemzések, amelyek legalább haloványan megvilágítanák a Tisztelt Olvasónak, miféle Európáról is van itt szó. Lehet-e, s […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

A. Gergely András: Ezüstgombos lájbi, kincsmentő létmód

2019. június 26.

Ahogyan a tárgykutatás a presztízsgazdasággal találkozik Sokféle résztudomány, szakágazat, módszertani és elméleti horizont tűnik föl olykor a maga szakterületén korrektül megnevezett értelmezésvilágban is. Még erősebb a kontraszt, ha létezik ugyan hagyományos, „klasszifikált”, akadémiai besorolást már elnyert tudáságazat, de annak valamely részkérdése mintegy „átlóg” a szomszédos érdeklődési irányok, módszertani gyakorlatok vagy kölcsönkapcsolatban is álló diszciplínák vidékére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi ágának eszmetörténeti háttere

2019. június 12.

A két világháború közötti Erdélyben a szociográfiai tényfeltárást ugyanúgy megelőzi a szociológiai, akárcsak Magyarországon. Részben a még elevenen élő hagyományokra, elsősorban Braun Róbert és Turnowszky Sándor meg-megismétlődő kísérleteire, másrészt a Dimitrie Gusti professzor vezette bukaresti szociológiai iskola ösztönző hatására1 gondolunk, de nem feledkezhetünk meg a pozsonyi Sarló, a Szegedi Fiatalok és a budapesti Bartha Miklós […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Levko Esztella: Hitek, kultuszok, mártírok az egekben, eszmék az akaratban

2019. április 28.

„Ó mártírok, ti fenn vagytok az egekben és én itt maradtam a földön Fivéreim, szégyellem arctalanságomat“ részlet Tahere Saffarzadeh iráni költőnő verséből (Bán Zsófia fordítása) Talán mindenütt, ahol az emberi élet értéke és elsődlegessége, mindenekfelettisége megszűnik vagy felfüggesztetik, nehéz demokráciáról, hitek jogáról vagy szabad akaratról beszélni. Következményként az akarat megszűnése, a sorsszerűség elfogadása, és a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »