Nászta Katalin: Kosár
2021. január 27.
ha összegyűjtik, mert összegyűjtik a verseket azon a bemutatón igazságtartalma szerint mérik nem lesz külön asztalon külön helye a protekciós kiváltságosoknak
Keresztúri Kiss Hajnal: Peter Bowingnak
2021. január 26.
Hajadban az őszi fény, Szívemben nyári lebegés. Szeretlek, mint a ma született s nem érintett égi fény. 2003.
Cseke Gábor: Ne halj meg járvány idején…
2021. január 26.
Gyorsan híre ment: elhunyt Béci, ahogy a rokonság becézi (az ember némán ülve töpreng s a szálkás gyászbetűket nézi)
Kiss Székely Zoltán: Három vásárhelyi fabula a múlt századból
2021. január 26.
A régi telefonpalota földszintjén, az egykori zárdával szemben, közel a Rákóczi lépcsőhöz, a sarki óráshoz néhány hónapja nem hozott senki javítani órát. Nap nap után kinyitott, kivette órazsebéből a zsebórát és igazított rajta.
Jan Neruda: Téli ballada / Ballada zimní
2021. január 26.
Ment az úton a varázsló Űzve-nyúzva havazástól, Latrot lát akasztófástól. Háromágú a bitófa, Lator rajta három lóga. Leült. „Itt jó csak az élet. Szép ház, fiúk, a tiétek! — Hanem már le onnan, usgyi, Együtt fogunk itt aludni!” Szóval és kézzel varázsol, S hopp, már lent vannak a fáról.
Nászta Katalin: Szövegnapló – zsinórban (8)
2021. január 25.
A versgyáros aznap nem ment a vállalkozása felé sem. Hagyta, menjenek a dolgok a maguk szokott útján. Biztos lehetett afelől, ha ő nem jelenik meg, gubanc sem lesz. Nem rántják haptákba magukat sem a rímek, sem a sorok, Fantázia őnagysága sem zsörtölődhet, hogy beleszól ebbe-abba. Pihennek mind, legfönnebb a porcicákat kell majd lesepertetni Cím-kapussal, de […]
Fülöp Kálmán: Tükörkép
2021. január 25.
Ma egy világ szakadt ki homlokom ráncaiból s furcsa az, hogy nem érzem jelenét a mának –
Kiss Székely Zoltán: Egy Lajkó Félix hegedűszólóra
2021. január 25.
(XXII. karantének) Tárd fel hegedűdet, szilaj muzsikásom. A vonó sóhaja benned éljen, s fájjon. Elnémulás átka minket mintha egyre halálos trillákkal végleg meg fenyítne.
Nászta Katalin: Szövegnapló – zsinórban (7)
2021. január 25.
mi érdemem van – semmi megírtam színészkollegáim pillanatnyi portréit pár verset arról mi bennem forr de semmi semmi ez ahhoz képest mi kockán forog
Márton Károly: Gyorsposta – Kedei Zoltánhoz
2021. január 25.
Tudod, sokan meg- Sirattak, de néhányan Még könnyeztünk is.
Kiss Székely Zoltán: Végül is, egyedül
2021. január 25.
Végül is, egyedül marad mindenki, árván. És kérges-széles tenyerével lesodor a Lét, szép homlokáról. Ki ellenkezne? És kábán ki nyerné el
Fülöp Kálmán: Vágyaim tagadva
2021. január 25.
Lebontom korlátait az akarásnak, s a derengésben feléd indulok –
Nászta Katalin: Szövegnapló – zsinórban (6)
2021. január 25.
Párbeszéd-foszlány A kígyónak neve van. Azt mondja, nem tettem semmi rosszat. – Csak megmutattam sima bőrömön a cakkokat, cikkcakkosan, cikkcakkokban. Csak egy kicsit letérdepeltem a templomküszöbön. Be sem mentem a szentélybe, itt kint früstökölök. Én nem bűvöltem el az embert, ő bűvölődött magától belém. Én csak vagyok, az írás is mondja. Nem embert akarok én, […]
Nászta Katalin: Csukott szemem alatt
2021. január 24.
akarsz-e mondd akarsz-e játszani halált kérdi a költő kedvesétől s a kérdés azóta száll
Bencze Mihály: Fránya tettként kidobnám lelkemet
2021. január 24.
Fránya tettként kidobnám lelkemet, hadd gyógyítsa A napfény, vagy a telehold magához szorítsa. Vízesés hangjával a tenger ringassa, áldja, És a röppenő madarakkal az eget szántsa.
Cseke Gábor: Mi lett volna, ha…
2021. január 23.
Nem kenyerem a terméketlen fantáziálás, bár azért nem kevésszer, s akaratlanul, valahogy sikerül belégabalyodnom. Hogy az életben miképpen esnek meg velünk a dolgok, az persze leginkább rajtunk is múlik, de a körülményektől úgyszintén, meg talán azon, hogy miképpen viselkedünk adott körülmények között.
Nagy Anna: Dobozok
2021. január 23.
Az apró doboz, melyben rejtegettem Gondolataim törmelékét Lelkem fényeit és sötétjét Hova, ó, hova tűnt Tegnap még tündökölt Az emlékezés halvány hátterén Már nem találom De mégis látom
Kiss Székely Zoltán: Kutyfalvi elégia
2021. január 23.
(A régi radnóti temetőben) Kiss Lajos kutyfalvi kántortanító dédnagyapám emlékének Nagy havak omolván, ha arra visz utad, az alkonyat egére kirajzolódnak, volt országút mentén, mint ősi lármafák. Zúzmara hull, s mintha feszesre húzatnák,
Nászta Katalin: A hegy egyik monológja
2021. január 23.
keményre pofoztak jég hátán megélek míg időm nem illan keményszívűeknek más lehetőség törnek és zúzódnak nincs bennük gyöngédség megindult megértés csak omló sziklákkal
Kiss Székely Zoltán: Találkozás
2021. január 23.
Két kisfiú a román tengerparton a ’70-es évek derekán. Egyik Vásárhelyről, másik Bákó mellől.
Hadnagy József: Tűz a monitoron
2021. január 23.
(Ötvenhatos emigráns fiának aggodalmai nyomán) Lehullt az első hó, az ablakpárkányon, mint víz az áttört gáton, áramlik be a hideg levegő, hagyom, nem fázom, talpra-világ- tüze melegít laptopomon, képernyőhöz láncolt korona-rabok
Kosztolányi Dezső: Európai képeskönyv / 1 (Breviárium)
2021. január 23.
(Unott legyintéssel:) Kosztolányi mindent megírt… Nyughatatlan utazásait is, közben támadt impresszióival együtt…Amit pedig történetesen elmulasztott, az most végérvényesen ránk maradt. De amíg be nem pótoljuk mulasztásait, javasolom, olvassuk inkább az ő sorait… Megéri…
B. Tomos Hajnal: MagáNYtulajdonunk
2021. január 22.
Olyan burába zártak, ahol éjszakánként, mint nyálkás kígyók fojtogatnak a jövendőmondók.
Kiss Székely Zoltán: A vers mint áttetsző homály
2021. január 22.
Áttetsző test gyanánt, avas lépteimmel ködbe vesző utakon vándorlok már. Riasztalak túlexponált képeimmel? Hímpirók megfagyott éneke vagyok. Bár
Kiss Székely Zoltán: Vízhatlan magány
2021. január 21.
Éjszakám ragacsos álmai a testemre tapadtak. Ahogy a tusból kiömlő víz mosdat, színes csíkokban csorognak el, a függöny vízhatlanságára ragadnak, s olajfoltos szivárványként tűnnek el a lefolyóban