Search Results for “Klasszikusok kézfogása”

 

Klasszikusok kézfogása: Szép Ernő

január 3rd, 2021

B. u. é. k. – Újévi elégia – Januárnak első napján, Hogyha földerül a reggel, Megjelennek nálam, érzem, Férfiak, nők nagy sereggel.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula

január 2nd, 2021

A színész alszik A maszkja már halotti maszk, Mely némán a nagy semmiségbe dermed, Nem fog jelezni már vágyat, vigaszt, Töprenkedést és tomboló szerelmet.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Bálint Tibor

január 2nd, 2021

József Attila Mivel nekem elsősorban Ő a költő, sosem tudtam egyetlen jellemző sort sem írni róla. S íme az este, ezen tűnődvén megjelent előttem, mint különös látomásban. Fölfordított lyukas mosófazékon ült, tenyerébe fogott arcát térde közé csüngetve, amikor a külváros távolabbi gyárai felől Isten lebegett oda hozzá, és mezítlábas talpával megérintette a vállát:

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Székely János

november 13th, 2020

Rádió Mit hallottam, barátaim? Mit kellett hallanom e földön? Mi lephetett meg engem is, Ki semmitől meg nem lepődöm? Mit kellett végül hallanom, Miféle ritka szörnyűséget, Hogy megtetézze poklomat, Amelyben élek – mely eléget?

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Mezei András – Ez a házad

november 13th, 2020

Hajnal Anna szél. Hajnal Anna fű. Zelk a rigófütty. Illyés a szemrés. Nagy Laci villám-patás és mintha Örkény mondaná: önkény! Füst Milán vonszol egy nárciszt.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Horváth Imre

november 11th, 2020

FELESELÉS ÖNMAGAMMAL — Unom már a rövid verseimet! — Nem lehetne e mondat rövidebb? 1964 TŰZPRÓBA Az igazság tűzpróbája, hogyha a színe fehér, a fonákja sem fekete. 1964

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása – Ambrus Zoltán: Tollrajzok a mai Budapestről (1906)

november 10th, 2020

BERZSENYIÉK HEGYET MÁSZNAK — A Pokol-hegy Menedékházában, kétezerhatszáz méternyire a tenger színe fölött. Délután öt óra. Az eső szakad; fönt és alant: fellegek és köd. Öt lépésnyire se látni. A Menedékház verandáján három alak: Berzsenyi báró, stájer vadásznak öltözve, de puska helyett bundával a vállán, és a két bárókisasszony, stájer leány kosztümben, de plaidbe burkolózva. […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szerb Antal

november 9th, 2020

A SZÁZAD BETEGSÉGE A “mal du siècle”, a század betegsége, a múlt [a 19. ]század betegsége volt. Ma már meg sem értjük ezt a betegséget, a múlt század olyan messze van. Semmi sem olyan elavult, mint ami tegnap történt; a görög ókor nem régimódi, nagyapáink ideje az.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Ambrus Zoltán: Tollrajzok a mai Budapestről (1906)

november 8th, 2020

BERZSENYI AZ IRODALOMÉRT — Berzsenyi dolgozó szobája. Zöld posztóval párnázott ajtók, hat ablak a Nádor-utczára. A homályos háttérben, mely sejtelmes és titokzatos, mint egy bálványnak a szentélye, óriási alkotmány: Wertheim egy remekműve. Berzsenyi Íróasztalánál. — ELZA (bedugja a fejét az ajtón.) — Parancsolsz, papa? BERZSENYI — Gyere be és csukd be az ajtót. Kulcscsal. ELZA […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása – Ambrus Zoltán: Tollrajzok a mai Budapestről (1906)

november 7th, 2020

ASZFALTBETYÁROK — Esti féltíz óra. Az ebédlőben — borongósan szeczessziós stil— három izgatottalak: Berzsenyi mama, Blanka és Berzsenyi papa. — BERZSENYI MAMA. — Ez már mégis hallatlan! Pont fél tíz és még most sincs itthon! . . . Nincs más hátra, el kell menni a rendőrségre. BLANKA. — Igen, hadd tudják meg Bécsben is, hogy […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Székely János

október 27th, 2020

TACAEMUS Hát hallgassunk, Mert hallgatásra ért meg az idő. Voltak korok, hogy tisztelték a jókat, A sírni legjobban tudókat, Akik bomoltan tépték rengeteg Szakállukat és bőgtek, Akár a fergeteg,

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása – Baka István

október 8th, 2020

Orosz triptichon 1. Gumiljov a Csekában A börtönőrök ólomlábait Ólomgolyók váltják fel holnap reggel; Már hallom: szürke angyalszárnyaik- Kal surrogva hogy kísérnek a Mennybe.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Cs. Szabó László – Mátyás bölcsője, Jósika sírhelye

augusztus 22nd, 2020

(Egy kolozsvári utazás története.) Az erdélyi vonat a külső vágányon áll. Szokásom ellen s vesztemre hordárt fogadok. — Bon jour marquise — hajlong Illyés kajánul a vonat előtt s szívére teszi a kezét. Márai körülnéz a kalauz után. — Egy félfülkét Erdély urának! — mondja izgatottan. Már áll a játék; megütötték s rögtön továbbadták a […]

Read full article | 2 hozzászólás »

Klasszikusok kézfogása: Weöres Sándor

augusztus 10th, 2020

Zelk Zoltán emlékére Azt mondtad: neked is helyed lesz annál az asztalnál, ahol költőink ülnek; nem a főhelyek valamelyikén, de nem is a vége-felé.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Juhász Gyula – Babona

július 26th, 2020

Különös éjszaka, Az ablakot kitártam. A hold halvány virág, Kutya vonít az árnyban.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Váci Mihály

március 27th, 2020

Csak ezt az utat el ne hagyjam A jegenye-fasoron által az út velem a Napba szárnyal, a Napba, mely az útnak végén vörös tűzben vár a hegy élén.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Arany János – Juliskához

január 10th, 2020

Bús az ősznek hervadása, Hulló lombok, néma táj; De az ősznek van varázsa, Enyészetben méla báj.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Illyés Gyula

december 20th, 2019

AMI A PALACKBÓL MÉG KITELT Nappal vitorlások suhannak a tavon. Sötétedéskor, lassulóban és ott, ahol az égbolt elhajol – szinte a csillagok közé villanylámpás hajók.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Páskándi Géza

november 26th, 2019

Alagút Az alagút szájánál tölgyfák fogadtak Elindultam a nagy sötétben Csak sejtettem, hogy felettem: táj van Mire kiértem homok és cserje fogadott

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szász János

november 23rd, 2019

Kálmán Ez az utolsó nem volt a legjobb húzás, öregem… Volt egyszer egy gyermek, akinek Auschwitzba deportálták az édesanyját, s akinek édesapja kommunista volt, így hát bujkálnia kellett. A gyermeket idegenek rejtegették, mert a törvény szerint neki is szögesdrót járt volna, meg ciklongáz. Ám mégsem a szeretet és barátság melegét hozta magával az üldözöttség gyermekéveiből, […]

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Csiki László

november 23rd, 2019

Feljegyzések a Felejtés Házából 1 .Három emlékemnek emberi neve van már: Azonnal látnom kell anyámat. Micsoda világ ez, hogy térben mérhető? Micsoda élet, hogy utazni kell benne, És mindennek van neve: háza? Melyik szótömbben él most az értelem, magányosan?

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Szilágyi Domokos

november 21st, 2019

Perc Csüggök rajta csüggedetlen, csügg ő rajtam csüggeteg, mint a ki nem hűlt egekben függenek kihűlt egek,

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Hervay Gizella

november 21st, 2019

Cybulski Kire hull a leldobott picula? Az lesz a hunyó. A hunyót halántékon éri egy repeszdarab. Elesik, nem fáj semmije, csak elesik.

Read full article | No Comments »

Klasszikusok kézfogása: Jékely Zoltán

november 20th, 2019

Az éjféli Velencéhez KÁLNOKY LÁSZLÓNAK Éjfélt ütött az öreg óra, a két vas-mór éjfélt ütött; kalapácsuk kongó ekhója még száll a Szent Márk-tér fölött, mint elfoszló templomi nóta.

Read full article | 1 Comment »

Klasszikusok kézfogása: Ady és Dsida

október 2nd, 2019

Ady Endre: A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora.

Read full article | No Comments »