‘Novella’

 

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Majálisok, bányásznapok

2021. június 17.

Barót egy olyan város volt, hogy minden vasárnap ünnepnek számított, hát még a majálisok, s a bányásznapok, mikor mindenki kivonult a zöldbe, s olyan dínom-dánomnak járt a végére a nép, hogy hetek múlva is volt amit emlegetni. Május elseje a munkások nemzetközi napja. A majálist is e dátum körül tartották, mikor tele volt a rét […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Nyári kaland

2021. június 16.

Sok vakációs kaland köt Baróthoz nagyobb iskolás korunkból is. A Gát, majd később a bibarcfalvi strand, az esti séták, mozik, udvarlások, minden élményszámba ment itt. A régi pajtásokkal is megmaradt a jó kapcsolat, s az unokatestvéreink, Bogdán Pisti, Ági, is többször nálunk vakációztak Szeredában. Nagy szeretet, ragaszkodás volt a Bogdán családban, azt viszont később hiányoltuk, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések –A Friduska menza

2021. június 15.

Így is nevezhetnénk a vállalkozását, melybe akkor fogott bele igazán mikor ott hagytuk egyedül, s elköltöztünk mi is anyám után a Hargitára, majd Csíkszeredába, abban a reményben, hogy ott majd az új környezetben békésebb lesz a családi élet. Mindenki sajnálta akkor, hogy támasz nélkül maradt szegény, s hogy szerényke nyugdíjából hogy fog megélni, de nagyanyám […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Winnetou, az apacsok vezére

2021. június 14.

Már harmadszor cikázott le előttünk András Attila a biciklijével, s ezt jelnek is lehetett venni ilyenkor vasárnap délelőtt, mert amikor így végig tekerte a Kossuth utcát, le a kórházig s vissza, s mindenhol észrevétette magát, az azt jelentette, hogy ő is ott lesz este a moziban. Olyan hetykén ült a biciklin, mintha lovagolna, s rá […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Az enyv

2021. június 13.

Félig-meddig az utcabandához tartoztak a Komsa gyerekek is, de mivel ők nagyobbak voltak pár évvel, nem igen bratyiztak velünk. Gyöngyi, Magdi, egy jó fejjel, s két-három évvel, Álmos és Karcsi, az ikrek, már néggyel. Mindenki tudta róluk, hogy lángeszűek, s a legjobbak az egész iskolában a felső osztályosok között, de emellett az otthoni műhelyben is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – A rongybubák

2021. június 12.

A mi utcánkban gyakori tevékenység volt a rongyozás. A sok szép színes rongy, mely a ruhák varrásából maradt meg, nagyon vonzott, mert mindig valami újat lehetett alkotni belőlük. Gyűjtögettük, aztán elcsereberéltük, rongybubákat, kis tűpárnákat, bubaruhákat varrtunk belőlük, s versenyeztünk, kinek lesz a legszebb bubája. (Így mondtuk akkor, hogy buba, mert aki babát mondott, azt affektálónak […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Korai megpróbáltatások

2021. június 11.

A sikeres – kolbászos – utazásom után bátrabban küldtek mindenhová. Az üzletbe vásárolni, vagy a piacra is, de Eszti szolgálónknak is meg volt engedve (egyebek mellett), hogy engem küldözgessen. Alig várta, hogy alkalom adódjon, s mikor Friduska sem volt otthon, el is küldött egyik reggel télvíz idején, kopogó hidegben a pékségbe kenyérért. Jól felöltöztetett a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Brassói kaland

2021. június 10.

Alig volt két éves Ildi, s én már betöltöttem az ötöt, mikor anyámnak az lett a mániája hogy küldözgetni kezdett mindenfelé egyedül, s nem félt, hogy elveszek. A brassói rokonokhoz is elküldött két szál kolbásszal az oldalamon, amikor Friduska nagyanyám is hosszabb ideig ott tartózkodott a testvéreinél. Meg telefonálta, hogy mikor és mivel érkezem, feltarisznyált […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Rudolf könyve

2021. június 5.

Hangnemek és hajók Ha azt mondom, anyám moll volt, apám pedig dúr, akkor semmi mást nem mondok, csak azt, hogy anyám lágyan volt felelőtlen, lebegősen, gyönyörűen, apám meg szigorúan, számonkérőn, durván. Ez utóbbit volt nehezebb elviselnem, hiszen a szigorúság valahogy óhatatlanul azt a képzetet kelti, hogy felelős is egyben, és időre van szüksége az embernek, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Rudolf könyve

2021. június 3.

Pávagyöngy Ahogy megéreztem anyám pávaságát, kezdtem kiábrándulni belőle. Körülbelül hat éves koromig boldog voltam, aztán szivárgásnak indult valami, és elöntötte az egész hajót. Keserűen figyeltem mindenkit, aki nemcsak az uralkodónak és nejének kijáró tisztelettel hajolt meg előtte – a tekintete azt is elárulta, hogy csodálattal néz fel rá. Nagy tekintetolvasó lettem.

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonságok: Péterffy Gergely –A HAJNALRÓL

2021. június 3.

V  utólagos megjegyzések Milyen kár, hogy a boszorkányszombatok épp hajnalban érnek véget. Ha a kakas, ez a józan szörnyeteg, nem kontárkodna a dolgokba, ilyenkor kezdődhetne a legvadabb orgia. Hajnalban mardos legmetszőbben a lelkiismeret. Margit hajnalban választja Faust helyett: a halált. Hajnalban feltámad a szél. Ez az első szerelmes lehelet, a Földanya lihegése. Irodalmunkban két komoly […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonságok: Péterffy Gergely –A HAJNALRÓL

2021. június 2.

IV A hajnal: az erőszak ideje. Nemhiába volt Éósz szeretője Árész: szerelmüknél már csak tetteik véresebbek. Homérosznál hajnalban kezdődnek a csaták – nagyon helyesen. Ismereteim szerint minden esetben súlyos vereséget szenvedett az, aki délben, netán délután kezdett csatázni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Rudolf könyve

2021. június 2.

Sötét fények Persze a gyermek nem ilyen bölcs. Ha megjelent anyám a kastélyban, mint valami fehéren villódzó fény, imádtam valósággal. Időbe tellett, amíg rájöttem, hogy ő viszont nem imád engem. Apámmal nem voltak ilyen gondjaim. Aki marcona katonatiszteknek adja ki a fiát, hogy férfi legyen belőle, és a rémületet elégedetten fogadja, mert valamiféle tanfolyam részének […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Ha én egyszer kinyitom a számat…

2021. június 2.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott szerény ügyintézői minőségben. De szerény ember volt ő maga is. Középtermetű, sovány, halk szavú, öltözködésben mértéktartó, amúgy lehengerlően udvarias. Ez utóbbi tulajdonságát méltányolták is a főnökei, de sohasem felejtették el hozzátenni: azért lehetne kategorikusabb is, Barika kartárs. A mi ügyfeleink között sok a dörzsölt alak, akik rögtön kihasználják, ha […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Rudolf könyve

2021. június 1.

Apám a Monarchiát szerette, anyám önmagát. Mindketten impozánsak, fenségesek, karizmatikusak voltak – milyen lenne egy császár és király? Anyám még gyönyörű is volt, bár apám uralkodói bajszáról is több nő lepergett. De mit értem én ezzel?

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonságok: Péterffy Gergely –A HAJNALRÓL

2021. május 30.

II Hajnalban – Heószphorosz és Éósz idején – valóban történik velünk valami. Nem elsősorban az álmokra gondolok, jóllehet ez sem lényegtelen kérdés, hiszen csak a hajnalban látott álmot tekinthetjük jósálomnak, ellentétben sokak hiedelmével, akik a délutáni álomra esküsznek. (Az sem érdektelen továbbá, hogy csak hajnali álomban repül az ember.)

Tovább | 1 hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 30.

Alvás közben Aludt, aludt és aludt. Összevissza, ahogy enni tudott. Aludt délután háromkor és éjjel kettőtől, aludt reggel nyolcig. Olykor még arra riadt, hogy a hóban áll a háziruhájában, vagy hogy anyu segítségért kiált. Vagy hogy apu azt mondja, mama, most menjen ki. Vagy hogy Brikett kiáltozik: Megölöm!!! Balú mesélte, hogy alvás közben a fogát […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

MEK-újdonságok: Péterffy Gergely – A HAJNALRÓL

2021. május 29.

I A görögök Éósznak nevezték. A rómaiak Aurorának – s hogy ilyen hosszú és szép szavuk volt rá, abból rögtön látszik, hogy már nem vették olyan komolyan. Éósz még titánok lánya – Aurora már csak költői dísz gördülékeny elégiákban. Éószt Homérosz láthatóan kedveli és elhalmozza jelzőkkel: rózsásujjú, mondja róla, s hogy aranytrónusú és sáfrányleplű. Sokszor […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Késő esti olvasmány / Friedrich Gerstäcker: A horkoló

2021. május 27.

Cincinnatiban az egyik legolcsóbb penzióban találtam szállást. Annak idején egy ezüstművesnél dolgoztam, hogy összeszedjek némi pénzt, amivel nekiindulhatok egy újabb, komolyabb vadászkalandnak. Régebbi szállóvendégként, mivel már több mint tíz hónapja tanyáztam ezen a rémes helyen, addig ügyeskedtem, míg végül sikerült a nagy közös hálóteremből átkerülnöm egy kis padlásszobácskába, ahová a gazda nem tudott dupla fekhelyes […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 26.

Alvás közben Aludt, aludt és aludt. Összevissza, ahogy enni tudott. Aludt délután háromkor és éjjel kettőtől, aludt reggel nyolcig. Olykor még arra riadt, hogy a hóban áll a háziruhájában, vagy hogy anyu segítségért kiált. Vagy hogy apu azt mondja, mama, most menjen ki. Vagy hogy Brikett kiáltozik: Megölöm!!! Balú mesélte, hogy alvás közben a fogát […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 25.

Kifutni a dombtetőre Egyszer pedig egyszerűen kifutott az ajtón. Balú valami miatt dühbe gurult, kivörösödött az arca és lebegni kezdett a füle. Zsiléta zsigereiben az volt, hogy ilyenkor verés jön vagy rúgások, és elszaladt. Kiült egy közeli dombra, a fiú órákon át kereste-várta. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg megértette, hogy Balúnál nagyjából ennyi az egész: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 23.

Egyszer mégis eljön Olyasmiken döbbent meg, amiken Zsiléta csak mosolygott. Hogy ki hogyan viselkedik, vagy ki írja helytelenül valamelyik szót. A leány mondta is neki gyakran: Szomáliában nem esznek, te pedig… Olyan vidékről jött, ahol nem szerették, kisgyerek korától megverték, kikergették a hóba, becsapták, azok nem védték meg, akiknek szeretniük kellett volna, egyszerűen ennie nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 22.

Medvekandúr “Tudod, mit mondok én neked, Maugli? Ezt a nyüzsgést, amit a méhek művelnek, nézni is fárasztó.” Balú gyakran idézte azt, amit névrokona mondott A dzsungel könyvében. Lajhár és medve keveréke volt. A világon semmit sem csinált, a szerelőkkel mindig Zsiléta tárgyalt. Főzni szeretett, de a lány nem olyan rendszer szerint ebédelt, mint ő, úgyhogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 21.

Kifutni a dombtetőre Egyszer pedig egyszerűen kifutott az ajtón. Balú valami miatt dühbe gurult, kivörösödött az arca és lebegni kezdett a füle. Zsiléta zsigereiben az volt, hogy ilyenkor verés jön vagy rúgások, és elszaladt. Kiült egy közeli dombra, a fiú órákon át kereste-várta. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg megértette, hogy Balúnál nagyjából ennyi az egész: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

2021. május 20.

Léggömbök a házon A múlt nem múlt el. Az ajtón a yale zár alatt volt egy apró retesz. Balú egyszer azzal is bezárta a lakást, holott Zsiléta még nem jött haza. Amikor be akart jönni és nem tudott, pánikba esett, miért nem engedsz be?!, kiabálta, a fiú rohant ajtót nyitni. A lány akkor értette meg, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »