‘Egyperces’

 

Gergely Tamás: Kurva nehéz

2019. április 24.

„Kurva nehéz!”, röfögte Vadmalac. Komája benézett a fészerbe. Mert mintha nem jól hallotta volna. Nem szokott Vadmalac káromkodni. Brutálisan beszélni. Ennyire kiborulni. ”Kurva nehéz!”, ismételgette Vadmalac. Még nyögött is hozzá, mintha a véka búzát emelné a vállára. ”Mi olyan »kurva nehéz«?”, kérdezte tőle a komája. ”Megfájdult talán a mája?”, töprengett a koma. Mert Vadmalactól válasz […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Az erdei becsületről

2019. április 23.

Meggyengült volna a szeme? Vagy a távolság tette, hogy nem egészen értette, az erdőszélen mi is történik. Úgy látta, mintha a bossz egy jatagánnal leszelne egy-egy darabot az asztalon elhelyezett csomagból, s a sorban állók egyenként eltűnnének vele. Mintha zsírpapírba fognák be nekik, s ők azzal szaladnának haza.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Napkirály

2019. április 22.

Vadmalac a nyulakat nem szerette. Látni se, ha egy-egy felbukkant a lakása közelében, elhajtotta. ”Hess!” Jobbat nem tudott, hiába mosolyogtak rajta. Nem tanították meg, hogyan kell, a családban nem volt szokásos a nyulak hajkurászása.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Tinktúra

2019. április 22.

Ideges hangon kérdezte: „Akkor most diktatúra van vagy sem?” Hallották, mit mond, de senki nem válaszolt. Mire Vadmalac feltette ugyanazt a kérdést. Még a komája is mosolygott, bár kiérezte Vadmalac hangjából a belső remegést.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Szíve polip

2019. április 21.

Komája félreértette: ”Polip a szíved?” Vadmalac elmagyarázta még egyszer – hogy a polip feje az ő szívében, karjai a polipnak kinyúlnak az ő, mármint a Vadmalac testébe, főként a végtagjai mentén. Legjobban szívben szorít, mint egy nagy marok, olyan.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Einstein meg a lábszag

2019. április 17.

Komája szerint relatív időket élnek. Ezen Vadmalac hosszasan elgondolkozott, más mégsem jutott eszébe róla, mint a relativitás meg Einstein. Az állítólagos feltalálója. Meg is ijedt kissé. Mert arra gondolt, mi lesz, ha egyik fordulóban találkozik Einsteinnal. Mert ugye, az idő nem egyenes, és ők meg relatív időket élnek. Ha igaz.

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: Világ baja /Csér csármál

2019. április 8.

– Pedig én olvasok is – mondja nekiveselkedve a Koma. – Olvasol – válaszolja Vadmalac – nem is keveset. A tóparton állnak. Előttük, köröttük csérek csármálnak az odadobott kenyérhéj felett. – És kíváncsi vagyok minden újra.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Híd

2019. április 6.

Vadmalac Komája orvosnál járt, a nagyváros másik végében, speciális eset. Hazaérkezve kérdi a mentorától: – Mi egy híd? – Kapcsolat – válaszolja Vadmalac.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Empátia

2019. március 28.

A víz – mondja Vadmalac, mint egy kinyilatkoztatást. Maga is meglepődött, azon, hogy kimondta, azon, hogy megfogalmazódott benne. Az úgy történt, hogy komája összehordott hetet-havat, s azzal zárta a zavaros szóáradatot, hogy ő egy svájci erdőben szeretett volna születni bankár szülők gyerekeként.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Fifi a lakásunkban

2019. március 27.

Bizony elég rég, húsz éve lehetett, hogy írtam egy hosszú mesét, meseregényt egy illatcseppecskéről. Råckstában laktunk éppen, ki-kisétáltunk a Mälar partjára, ott pillantottam meg egy tavaszi nap a vörös áfonya készülő termését.

Tovább | 2 hozzászólás »

Cselényi Béla: A krémes béles

2019. március 22.

A krémes bélesről akarok írni már egy félórája. Nem jut eszembe egyéb, mint hogy egyszer éppen krémes bélest készített édesanyám, és megkínáltuk az Öreget, aki megjegyezte, hogy van aki csak a krémjét szereti, és van aki “kitapossa” belőle a krémet és csak a réteslapot fogyasztja el. Ezen elgondolkodtam. Nem tudom, hogy voltak-e már tanáraim vagy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Ünnep

2019. március 19.

Vadmalac komája kissé pityókosan állított be, s nem egy, hanem annyi zászlóval, amennyien voltak. Lettek. De annyira kalimpált velük, hogy Vadmalacnak rá kellett szólnia: ”Még kiszúrod velük a gyerek szemét!”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Nőnap

2019. március 9.

Gondolkozott Vadmalac, mit is adhatna Malackának. Rózsa már volt, tulipán úgyszintén, a festők közül Rembrandt. „Mi is egy ajándék?”, töprengett el… „Egy tárgy, amit adunk, s ami az érzéseinket kifejezi.” „Ezek szerint az ajándék néma.”

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: Hóvirágváróban

2019. március 5.

Nedves a talaj már nem volt, de langyos sem. „Meleg honnan?”, gondolta Vadmalac, hiszen a nap sem süt be ide, napmeleget indirekt ha kap. Mármint az a kis parcella, a karjával be tudja határolni. A földre hasalt, hogy közelebb kerüljön a hóvirág-együtteshez, amelyik még nem mutatkozott, de tavaly megígérte neki, hogy idén is nyílik.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Hány hét Húsvét?

2019. február 28.

Vadmalac ordítozva ébredt. Álmában ugyanis közeledtek felé frissen nyúzott bárányok. Egy futószalagra voltak felkampózva, rémisztő hatást keltettek. Malacka sok mindent megpróbált, simogatta a halántékát Vadmalacnak, dörzsölte a homlokát. Lámpát gyújtott, majd kiszámolta, hány hét van még Húsvétig, addig elfelejtik az egészet. De nem járt sikerrel.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Agyara

2019. február 25.

Vadmalac rákapott a nyers káposztára, főleg a torzsáját szerette. Meg a húsos, inas, a leveleket tartó szárát. Malacka csak arra ügyelt, hogy a kolozsvári káposztához elég nyersanyag maradjon. Ám megszólalt a fia: – Kecske vagy? – kérdezte Kismalac, s még mekegett is hozzá.

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Ki vagy, ha nincs pénzed?

2019. február 25.

– Minden akkor kezdődött, amikor elfogyott a pénzem. Nem úgy értem, hogy valamivel kevesebbet kerestem, mint az előző hónapban, vagy bankszámlámon fölös költségek miatt csökkent a betét, hanem úgy, hogy nem volt egy fitying sem a zsebemben, egy apró érme vagy bankjegy sem valamelyik fiókban. Nem volt miből kifizetnem a lakbért, a közköltséget, a fiam […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal:Csak vicceltem

2019. február 24.

– Csipkedd magad, ha velem akarsz jönni! Átvágunk a Hirscher utcán s pont a Tanácstérre lyukadunk ki. Azt mondják, nekifogtak már a vásári bódék meg a színpad felállításának , látni szeretném a készülődést.Vegyél nyaksálat is, mert cudarul fúj a szél s valami hernyótalpas bakancsot, nehogy eless nekem valahol. Még csak az hiányzik, hogy télvíz idején […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Tanács gilisztáknak

2019. február 23.

– Tudod, aranyoskám, manapság még a magadfajta egyszerű embernek is agyafúrtnak kell lennie. Úgy is mondhatnám, igazi diplomatának. Mikor például azt kérdezik tőled, melyik focicsapattal vagy párttal szimpatizálsz, rántsd elő hamar a zsebkendődet és hosszasan trombitálj bele, mintha per pillanat az lett volna a világ legsürgősebb tennivalója. Mert mi van, ha te X-el tartasz, az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kopoltyú

2019. február 17.

Vadmalac Komája húsz zsák cementet vásárolt – bunkernek. – Ha jön az atom – magyarázta. Vadmalac viccre vette a jelenséget, úgyhogy ajánlotta melegen: – Aztán ha megvagy a bunkerrel, áss abból egy mély kutat, olyan mélyet, amíg a vizet eléred. Majd amikor az elképedt Koma mulatságos arcát meglátta, így toldotta meg a mondanivalóját: – Beleugrunk […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás kopirájt-sorozata

2019. február 9.

Trump Nagy Fala Big Báncsák ezt a szegén trumpot, pedig jót akar, egy nagy falat. Amitõl mindenki ott marad, ahová az isten teremtette, mi abban a baj? Mér menne fél mekszikó amerikába, vannak ott már látínók elegen! Sa millyen szaporák, holnapután spanyolul beszél obáma meg az egész brancs.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Trump-kopirájt

2019. február 6.

Hát kérem, ezt a jelenlegi félnótás amerikai elnököt nem félreállítani, hanem egyenesen klónozni kellene. Magyarázom: Ha félreállítják, mártírt csinálnak belőle, a vidéki népek visszasírják, s választanak egy ugyanolyan vagy egy még „üdvözültebb” elnököt. Ha viszont három-négy esetleg több is van belőle, akkor gyorsabban árthat az amerikai nemzetgazdaságnak, hogy még akik most véresre tapsolják a tenyerüket […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Venezuela-kopirájt

2019. február 4.

Fából vaskarika, Venezuelából is szocialista állam csak úgy lesz, hogy ezidáig hárommillió venezuelai ember disszidált, aki maradt, az éhezik, és nincs pénze gyógyszerre. Ennek pedig Chávez meg Maduro politikája az oka. Chávezt már felelősségre vonni nem lehet, mert elinalt egy földönkívüli mennyországba, Maduro viszont kéznél van.

Tovább | 1 hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: Ki érti ezt?

2019. február 4.

– Már közel negyven éve egyebet sem csinálok, csak főzök és mosogatok: reggeli után a kistányérokat, csészéket meg a kávéskanalakat, délben pedig a leveses- és sültes tányérokat, evőeszközöket és a poharakat. Utána répát, krumplit meg petrezselymet hámozok a másnapi levesbe. Nem értem, más asszony, hogy tud(ott) mindezek mellett háromszor férjhez menni, a három férjtől legalább […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Párás

2019. február 3.

Állnak a Vadmalac kunyhója előtt, a család meg örökös vendégük: a Koma. Nem sokat látnak, legfeljebb egymást: a köd mindent elborít, orruk lyukát, fülük, szemük. A gondolataik. – Így kezdődött a Bükkben is – mondja a Koma.

Tovább | Nincs hozzászólás »