‘Egyperces’

 

Gergely Tamás: Kivándorol

2019. június 19.

Malacka elhűlve figyelte, mit művel a társa. Az négykézlábra ereszkedve hátrált a térben, szemét behunyva. A térben, vagyis kicsinyke lakásukban. – Mi ez? – kérdezte tőle, amikor már egyenesbe jutottak.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Az érzékeny gyermekek

2019. június 19.

— Gyuri és Jancsika nagyon kedves, érzékeny gyermekek — mondta nagynéném. — Dehogy érzékenyek! Dehogy érzékenyek! — tört ki belőlem kakasdühvel a fogadatlan prókátor, s arra gondoltam, hogy érzékeny talán én volnék, és elég baj az nekem. Budapest, 2019. VI. 16.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Ki az agresszor?

2019. június 17.

Különös módon a koma, ez a kevésbé művelt, Vadmalacot mentorának tekintő kérdező lény figyelmeztette a gondolkozásban társát, hogy a számításával baj van. – Nem vagyunk egyformák – mondta. – Legalábbis ebben az esetben nem vagyunk egyenlőek.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kőrisfa nő

2019. június 14.

Beszállt egy kőrisfa-mag a nyitott ablakon keresztül. Majd több is. Vadmalacot, aki épp olvasott, ez előbb zavarta, azaz ingerelte, végül játékra vette: kitátotta a száját, hogy a fehér csillagocska, mert a mag körbe van véve ”pihével”, attól száll, repüljön bele.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Csülke

2019. június 13.

Vadmalac kinyújtotta a csülkét a nyitott ajtón keresztül. Fényképezzék azt. Komája nem értette a dolgot, hiszen ha az Újság jön fényképezni, az Vadmalacnak is jó. Híres lesz tőle. – Nem úgy van az, Komám – magyarázza neki Vadmalac. – Különbség van újság meg újság között. Az egyiknek egy szava sem igaz. Kápiszko?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Ikes

2019. június 9.

„Összeomlok, mint egy sóbánya” – gondolta Vadmalac az elmúlt idõk megpróbáltatásait sorolva. Majd ragozni kezdett hirtelen: ”Összeom” meg ”összeomlik – ik”, vagyis összeomlom”.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Aknák

2019. június 8.

Tanára azt mondja, tele van a Makkos aknákkal. Vigyázzanak, nehogy elvigye az akna a jókedvük… ”Majd óvatosan lépegetek – ígéri Vadmalac, – a lábam alá nézek.” ”A legfontosabb – okítja tanára, – ne nézz hátra. A múlt robban!” “Veszni hagyjam az emlékeim?”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Beáztatásos álom

2019. május 30.

Négy üvegfal közt feszül ki az óriási fürdőszoba, a cementbe mélyesztett kádjaival. Megeresztem a csapot. Gumicsövön ömlik a víz. Leállítom. Össze kell sepernem a vizet, mielőtt lefolyna az alsó szomszédba. Lányok morajlanak a folyosón (talán a beázás miatt); résnyire megnyitom az ajtót; egy filigrán leány hátulról átölel. Mi ebben a különös? — gondolom — Másoknak […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: A törülköző napja

2019. május 29.

Mikor a Koma megérkezett, a törülközőt a lakás közepén találta. – Vitatkoztatok? – kérdezte. – Á, dehogy csak bedobtuk a törülközőt. Nahát ennél többre a Koma nem jutott. Hogy milyen törülközőt dobtak be Vadmalacék, s annak mi a társadalmi vetülete, nem derült ki. Kerülgették a kérdést, mint magát a szóbanforgó tárgyat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Bulbol

2019. május 24.

Vadmalacék sírtak meg nevettek, Komájuk nem tudta, mi történt, talán mérges gombát ettek… – Felhívtak telefonon – magyarázta Vadmalac az esetet –, valami felmérés vagy mi és megkérdezték, hogy boldog vagyok-e? ”Boldog”, ezt kissé ugatva, két külön szótagban ejtette ki. ”Bol-dog”, így, vonyítás volt, ha nem üvöltés.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: A zárt osztály

2019. május 22.

Banánt vittem a zárt osztályra valakinek. — Tedd a hűtőbe! — mondtam. — Nem lesz az jó — szólt a nővér — A hűtőben megfeketedik. “Nem lehet rossz hely ez a zárt osztály” — gondoltam — “El tudnék itt lenni.” Budapest, 2019. V. 19.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Háló

2019. május 17.

Zaklatott lélekkel állott a Koma a mentora előtt. – Hálóval fogták össze a vadmalacokat. Olyannal, mint amivel a tengerben halásznak. Vadmalac pupillája megnőtt, de nem szólt, várta a folytatást. – Gombnyomással nyitották, és lőtték ki több méterről. Gyöngyözött mindkettőjük homloka.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: A koma mosolya

2019. május 14.

– Mi lenne ha…? – kezdte el a Koma. Mindenki felfigyelt a Vadmalac-családban. Megszokták, hogy tesz fel kérdéseket, de most egy bágyadt szerda délután volt, nem kíváncsiskodásra való. Se a világ titkainak a megfejtésére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Busó

2019. május 13.

Malacka leült vele szembe, és így szólt hozzá: ”Világ szépe vagy!” Majd megsimogatta a busó fejét, és azt mondta: ”Még akkor is, ha nem nyitod ki a szemed.” Hogy a megszólított nem akarta vagy nem tudta… A csokorba választott dália egy letört ága volt. Még bimbó, és nem is lesz belőle virág, viszont szerették.

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: A teve mosolya

2019. május 11.

Bal patával kelt aznap Vadmalac, alig várta, hogy a nap elteljen. Hogy felvidítsa, komája egy mosolygó tevét mutatott. Pofája, a tevének, mintha kifestve, az egészségtől csattan ki. ”Hát igen – filozofált, ma csak a tevék boldogok.” Így mondta: ”boldogok”. ”Meg a bolondok”, tréfálkozott komája, nem lehetett kivenni szavaiból, hogy viccel vagy komolyan gondolja.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Várni a fürdést

2019. május 11.

Annyiszor jutott eszembe, hogy hetedik nagyvakációm alatt(,) este hazafelé tartottunk a Hubertus vendéglőből az unitárius templom irányába, ott(,) ahol ma már nincs gyalogátkelő hely, és találkoztunk H.-val, akin cowboykockás ing volt, és közben arra gondoltam, hogy már melegszik a plattenen a fürdővizem, de csak ma jutott eszembe, hogy magára a fürdésre nem emlékszem: maga az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: A tízbanis

2019. május 10.

Totó a tűzfal tövébe hajította a tízbanist. Fel akartam venni. – Ne vedd fel! – mondta Totó – Egyszer majd arra jár a pártfőtitkár és felveszi. Budapest, 2019. V. 7.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Menny

2019. május 5.

Malacka kérdi, a Koma hova szaladt? – Kutyát vásárol magának. Megáll a fakanál a Malacka kezében: – Azt meg minek? – Kutyástól könnyebb bejutni a Mennyországba – mondja Vadmalac.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Döglött

2019. május 4.

Vadmalac egy karóval piszkálta a sirályt, ami éppen a kunyhójuk elé esett le. Hogy akkor élt-e még, vagy döglött volt, amikor lezuhant, Vadmalacnak fogalma sem volt róla, éppen petróleumért állt sorba a benzinkútnál. Komája is hülyeségeket kérdezett: hogyan pusztult el, esetleg leparittyázták?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Ha majd lepereg

2019. május 4.

El szokott sétálni a várig. A vár körül most nagy kövér majálisgyűrű volt hintákkal, dodzsemekkel, céllövő bódékkal, perecárusokkal. Nem látta a visszautat a sok vásári dolog miatt. Jó nagyot került, míg végre visszatalált a főúthoz. Közben arra gondolt, hogy majd halála előtt az egész élete lepereg előtte és lesz egy hintás kocka is, hogy fejre […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Sárkány győz

2019. május 3.

Vadmalac Komájának ügyes keze van, agyagból formáz, ha kis ideje adódik. Mutat Szent Iván napján egy makettet. Nézi Vadmalac, valamiféle krokodilhoz hasonló állat legfelül. Megkérdi: -Az ott fenn?

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Vinni az időt

2019. április 29.

Szaladt a komája egy csergőórával a kezében. Távolról úgy nézett ki, mintha előzőleg kibelezte volna, de csak a kesztyűje lógott le, fázós tavaszi napra ébredtek. ”Hány óra? Hány óra?” – kiabálta. Vagyis hogy előre kell vinni vagy hátra az órát, az időt, nem értette a… mit is…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kurva nehéz

2019. április 24.

„Kurva nehéz!”, röfögte Vadmalac. Komája benézett a fészerbe. Mert mintha nem jól hallotta volna. Nem szokott Vadmalac káromkodni. Brutálisan beszélni. Ennyire kiborulni. ”Kurva nehéz!”, ismételgette Vadmalac. Még nyögött is hozzá, mintha a véka búzát emelné a vállára. ”Mi olyan »kurva nehéz«?”, kérdezte tőle a komája. ”Megfájdult talán a mája?”, töprengett a koma. Mert Vadmalactól válasz […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Az erdei becsületről

2019. április 23.

Meggyengült volna a szeme? Vagy a távolság tette, hogy nem egészen értette, az erdőszélen mi is történik. Úgy látta, mintha a bossz egy jatagánnal leszelne egy-egy darabot az asztalon elhelyezett csomagból, s a sorban állók egyenként eltűnnének vele. Mintha zsírpapírba fognák be nekik, s ők azzal szaladnának haza.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Napkirály

2019. április 22.

Vadmalac a nyulakat nem szerette. Látni se, ha egy-egy felbukkant a lakása közelében, elhajtotta. ”Hess!” Jobbat nem tudott, hiába mosolyogtak rajta. Nem tanították meg, hogyan kell, a családban nem volt szokásos a nyulak hajkurászása.

Tovább | Nincs hozzászólás »