Kovács András Ferenc új kötetében, a Névtelen cserépdarabokban, melyhez Hajdú Krisztina tervezett szép borítót, hegyi és mondhatni szőlőhegyi költők vannak. Berzsenyi, Csokonai, Arany, Ady, Radnóti, Dsida, Vörösmarty, és természetesen a KAFnak oly kedves görögök és rómaiak, meg a nagy szerepjáték, Calvus harminchat verse. A szőlőhegyit egyáltalán nem az alkoholosra értem, hanem arra a kedélyre, amelyet […]

Olvasópróba a születésnapon Nagy-Kálózy Eszterrel, Schneider Zoltánnal és Őze Áronnal 10 éves a Rózsavölgyi Szalon: 2012. április 11-én, a magyar költészet napján nyílt meg a budapesti Szervita téren. A 75 férőhelyes, különleges kialakítású színház egy évtized alatt 70 saját bemutatót és 2500 egyéb programot tartott, s 200 ezer néző fordult meg itt eddig. Többségében olyan […]

LUCY KIRKWOOD: GYEREKEK Az igazi drámák a családban játszódnak, négy fal között, tudja ezt a szerző, él is ezzel a tudással. Az előadás előtt elolvastam minden hozzáférhetőt a darabról, a színészek, a rendező nyilatkoztak, már alig voltam kíváncsi, annyi mindent megtudtam az előadásról. Hol van az már, mikor izgalommal ültél be a város egyetlen színházába […]

Mészöly Miklós: Párbeszédkísérlet | Demény Péter kritikája Két évig készült, és mintegy húsz nagyívű beszélgetés lenyomatát tartalmazza a Párbeszédkísérlet, amelyben Szigeti László kérdezte Mészöly Miklóst. Most, több mint tíz évvel az eredeti megjelenés után négy fiatal irodalmár széljegyzeteivel, és két remek esszével kibővítve vehetjük újra kézbe. Mészöly Miklós a legerotikusabb magyar író. Pontosabban: Mészöly prózája […]

FODOR LÁSZLÓ: ÉRETTSÉGI  A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház legújabb bemutatója Finom vonalakkal készült tusrajz múltszázadi iskoláink életéről. Minden szerep jól megírt, könnyű tartalommal életre szólítani őket. Világos, melyik szerepbe kinek kell belebújni, mit kell megmutatni belőle. Az ember azt gondolná, nagy meglepetések nem érhetik, a jelmezek előre elárulnak róluk szinte mindent. Azt is gondolhatni, a […]

Az elmúlt években néhány fontos szépirodalmi kötet jelent meg az 1989-es romániai forradalomról. Úgy tűnik, mostanra jött létre a kellő időbeli távlat, a szükséges distancia eme ellentmondásos történelmi cezúra irodalmi feldolgozásához. Bogdan Suceavă (Curtea de Argeș, 1969) Éjszaka valaki meghalt érted[1] című regénye, melyet Vallasek Júlia ültetett át magyarra, énelbeszélői szemszögből, naplós vallomásossággal, a kibeszélés […]

Mindennek van valamilyen haszna. A sokadik előadást nézhetem, a társulat túl van a kezdeti izgalmakon. Meleg van. Nincs telt ház, de lelkes kis közönség. A szülők örülnek szereplő gyerekeiknek, a színészek, hogy végre látják is őket a nézők, a rendező, hogy dolgozhat, a színház, hogy beindult újra. A közönség, hogy tapsolhatja őket. Legyetek jók, ha […]

Churchill és Greta Garbo találkozása a Rózsavölgyi Szalonban, ami másfél órára átváltozik Onassis Christina nevű úszó palotájává, a mágnás ideje legnagyobb részét itt töltötte. A helyszínt a színészek játéka pillanatok alatt szemünk elé varázsolja. Exkluzív légkörét Csiby Gergely hivatott megteremteni. Hajnalhasadás előtti pillanatok. A fekete-fehérbe öltözött pincér, akiről később kiderül, Churchill személyi titkára, behozza a […]

Rákosi Viktor – Nemlaha György darabjának bemutatója a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban A színpad sötét, a hátsó felületre vetített képsorok mintha ősködből, ükapáink korából üzennének, szemünk előtt bontakozik a gyönyörű táj. A szülőföldhöz való ragaszkodást, hűséget tolmácsoló vers sorait hallhatjuk. A darab cselekménye az ezernyolcszázas évek végén játszódik – Rákosi Viktor regényének második részéből ollózták […]

Tamási Áron: Vitéz lélek Az M5 tv-csatorna közvetítette 2014-es előadást a Marosvásárhelyi Spectrum Színház játékában 2021-május 4-én este láthattuk „Tamási Áron Vitéz lélek című darabját újragondolva álmodta színpadra a rendező, Török Viola. A színdarabnak az üzenete és egyben kérdése, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. […]

– Koltay Róbert rendezésében a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban A csomagolás mindig számít. Ezt a ’90-es években hallottam először egyik zalaegerszegi barátnőmtől. Bármi csekélységet adott ajándékba, gyönyörűen becsomagolta. Nem is a benne levő, hanem a gesztus szerezte meg az örömöt.

Néhány évvel ezelőtt láttam egy werkfilmet, amelyben valami fiatalemberek azt mesélték, a filmben rohanniuk kellett Robert de Niróval, és ők mind leizzadtak, a hetvenen túli férfiú pedig nem. Amikor ezen hüledeztek, de Niro azt mondta, ”gyakorlat kérdése az egész”. Aztán az egyik ébredő amerikai a valamikori Noodles merev mosolyát is leutánozta, hadd lássák, hogy ő […]

…Tóth Imre költő meghívására. Aki jó egy éve elkezdte a számára kedves irodalmárokat sorra bemutatni. Underground. Az ember, kinek szíve baloldalt dobog, hasad. Megint. Mit kezdhet azzal, amit tud? Közkinccsé teszi – valahogyan. A művész önmeghatározása – tisztánlátás végett. Örök küzdelem ez. Egy emberöltő alatt több pálfordulást is átélhetsz. Rohan az idő. A szocialista rendszer […]

Tracy Letts fekete komédiája a Hevesi Sándor Színházban „Egy tragikomédia, mely kivételesen augusztusban és Oklahomában játszódik Beverly Weston, egy alkoholista költő házában. Beverly egy fiatal amerikai indián lányt vesz fel alkalmazásba, mint szakácsot és ápolónőt, a felesége, Violet mellé, aki szájrákban és súlyos gyógyszerfüggőségben szenved. Egy napon Beverly eltűnik. Ez az esemény összehozza a szétszóródott […]

Daczó Katalin: Megyecsinálók 1968 februárjában Csíkszeredában utcára vonultak az emberek. Hogy pontosan miért és hogyan, egy friss dokumentumfilm járja körül. Székelyudvarhely és Csíkszereda örök versenye untig ismert, főként a helyiek körében. Kocsmaasztalok, szilveszteri bulik, babakocsis séták, turkálások, vonatfülkés véletlen találkozások alkalmával mindig elhangzik a rivalizálás valamely, vagy mindkét anekdotikus referenciapontja: 1. az „udvarhelyi temetőben” (a […]

A Rózsavölgy Szalon 2018-as évadának első bemutatója   Csak teljes szívvel, teljes lélekkel, minden erőnkből érdemes bármit csinálni. Félszívvel féligkész, fércművek jönnek létre. A „Diplomácia” két olyan művész alakításán, alkotásán nyugszik és foglalja el helyét a rendkívüli előadások sorában, ahol a szövegen túl a helyzethez illő nyitott fül, fogékony szellem és bátor szív társul – […]

Apostolok vagyunk Az erkölcs mezején, Apostoli szavunk Téged kiált: erény! Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk.

(Zsidó Ferenc „blokkregényének”* olvasása közben) Mindig sejtettem, hogy egy meghatározás – legyen az bármilyen –: behatárol. Azzal, hogy a szerző „blokkregény”-nek nevezte Huszonnégy című legújabb könyvét, a precizitáson túl egyben földönfutóvá alacsonyította alkotását, legalább is annak gyanúját vetítette rá – fölöslegesen és igazságtalanul. Mert a Huszonnégy: nem blokkregény!

Másfélszáznál több verset tartalmaz Fülöp Kálmán új kötete, a marosvásárhelyi Kreatív Kiadónál megjelent Angyalok keresnek című. A Bölöni Domokos szerkesztette verseskönyv borítóján Kedei Zoltán festményét láthatjuk, a fedőlapot Donáth-Nagy György készítette. A megjelenést Balavásár polgármesteri hivatala anyagilag támogatta.

Caligula helytartója a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Vannak darabok, amiket nem lehet elrontani. Székely János* erdélyi gondolkodó színdarabja is ilyen. Azért nevezem így ezt a kiemelkedő szerzőt, mert olyan témára adta fejét-szívét-tollát ezzel a színdarabbal, ami nem hagyhat közömbösen senkit, aki érteni szeretné a világ dolgait és benne a sajátját.

A hiánypótló 267 oldalas doktori dolgozat: Mellan två stolar — Författarskap i Sverige med ungerskpråkig bakrund 1945-2015 címmel jelent meg az Uppsalai Egyetem kiadásában. Ugyanis eddig alig jelent meg svéd nyelven írás arról, hogy ebben a menekülteket régóta szívesen befogadó országban számos magyar és magyar származású író élt, él és alkot anyanyelvén, többen pedig svédül […]

„A hideg bekövetkezett, hatalmas hó esett éjszaka, egyes, pesszimizmusra hajlamosabb verebek megfagytak.” Nem mondja a szöveg (A fa-tanácsos), pedig benne van: a verebek olyanok, mint az emberek. Olykor némelyikük hajlamos a pesszimizmusra. Nem mondja azt sem (pedig benne van), hogy az emberek (olykor, egyik-másik, természetesen) olyanok, mint a verebek. Két lábuk van, szürkésbarnák, kicsik.

A budapesti Nemzeti Színház Tóth Ilonka előadását láthattam Kolozsváron tegnap este. Menteni-magyarázni akarom magam előtt is, keresem a jó szándékot az előadás színrevitele mögött, és találok is: nem felejteni a múltunkat, a hibáinkat, tévedéseinket, kegyetlenségünket, összevisszaságunkat… és itt meg is állok. Mert a felsoroltakból ez utóbbit láttatta velem ez a mű. Eszembe jutott egy remekmű, […]

Máriás József Az írás: szolgálat című könyvéről Máriás József szülőföldje Észak-Erdély, élete nagy részét itt s a szomszédos Szat-márban élte le tanárként, újságíróként. Az irodalom iránt már fiatalon érdeklődött, az 1960-as évek közepétől rendszeresen közölt recenziókat, tanulmányokat és esszéket különböző erdélyi lapokban. Nyugdíjasként 2002-től Nyíregyházán él, írásai azóta gyakran feltűnnek a magyarországi folyóiratokban, kiadványokban is.

Buzogány Árpád: Világpótlék* c. verskötetéről Örök talány, hogy miért írnak verset a költők s miért pont olyan verset írnak? Mert a vers ma nem is divatos, nem is kifizetődő, és mégis … Vajon P. Buzogány Árpád megtalálta volna a választ, ott, Székelyudvarhelyen? Ez jutott eszembe, amikor kezembe vettem legújabb, a sorban éppen 20-dik kötetét, a […]