Augusztus Oklahomában
2019. december 9.
Tracy Letts fekete komédiája a Hevesi Sándor Színházban „Egy tragikomédia, mely kivételesen augusztusban és Oklahomában játszódik Beverly Weston, egy alkoholista költő házában. Beverly egy fiatal amerikai indián lányt vesz fel alkalmazásba, mint szakácsot és ápolónőt, a felesége, Violet mellé, aki szájrákban és súlyos gyógyszerfüggőségben szenved. Egy napon Beverly eltűnik. Ez az esemény összehozza a szétszóródott […]
Ferenczi Szilárd: A csíki 68-asok
2019. december 9.
Daczó Katalin: Megyecsinálók 1968 februárjában Csíkszeredában utcára vonultak az emberek. Hogy pontosan miért és hogyan, egy friss dokumentumfilm járja körül. Székelyudvarhely és Csíkszereda örök versenye untig ismert, főként a helyiek körében. Kocsmaasztalok, szilveszteri bulik, babakocsis séták, turkálások, vonatfülkés véletlen találkozások alkalmával mindig elhangzik a rivalizálás valamely, vagy mindkét anekdotikus referenciapontja: 1. az „udvarhelyi temetőben” (a […]
Diplomácia – Cyril Gely színdarabja
2018. november 5.
A Rózsavölgy Szalon 2018-as évadának első bemutatója Csak teljes szívvel, teljes lélekkel, minden erőnkből érdemes bármit csinálni. Félszívvel féligkész, fércművek jönnek létre. A „Diplomácia” két olyan művész alakításán, alkotásán nyugszik és foglalja el helyét a rendkívüli előadások sorában, ahol a szövegen túl a helyzethez illő nyitott fül, fogékony szellem és bátor szív társul – […]
Apostolok az erkölcs mezején
2018. október 13.
Apostolok vagyunk Az erkölcs mezején, Apostoli szavunk Téged kiált: erény! Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk.
Ha levesszük a tömbház fedelét…
2018. február 7.
(Zsidó Ferenc „blokkregényének”* olvasása közben) Mindig sejtettem, hogy egy meghatározás – legyen az bármilyen –: behatárol. Azzal, hogy a szerző „blokkregény”-nek nevezte Huszonnégy című legújabb könyvét, a precizitáson túl egyben földönfutóvá alacsonyította alkotását, legalább is annak gyanúját vetítette rá – fölöslegesen és igazságtalanul. Mert a Huszonnégy: nem blokkregény!
Akit most az angyalok keresnek
2018. január 21.
Másfélszáznál több verset tartalmaz Fülöp Kálmán új kötete, a marosvásárhelyi Kreatív Kiadónál megjelent Angyalok keresnek című. A Bölöni Domokos szerkesztette verseskönyv borítóján Kedei Zoltán festményét láthatjuk, a fedőlapot Donáth-Nagy György készítette. A megjelenést Balavásár polgármesteri hivatala anyagilag támogatta.
Ami elronthatatlan…
2018. január 14.
Caligula helytartója a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Vannak darabok, amiket nem lehet elrontani. Székely János* erdélyi gondolkodó színdarabja is ilyen. Azért nevezem így ezt a kiemelkedő szerzőt, mert olyan témára adta fejét-szívét-tollát ezzel a színdarabbal, ami nem hagyhat közömbösen senkit, aki érteni szeretné a világ dolgait és benne a sajátját.
Egy hiánypótló dolgozat: Mellan två stolar
2017. október 30.
A hiánypótló 267 oldalas doktori dolgozat: Mellan två stolar — Författarskap i Sverige med ungerskpråkig bakrund 1945-2015 címmel jelent meg az Uppsalai Egyetem kiadásában. Ugyanis eddig alig jelent meg svéd nyelven írás arról, hogy ebben a menekülteket régóta szívesen befogadó országban számos magyar és magyar származású író élt, él és alkot anyanyelvén, többen pedig svédül […]
Balázs Imre József: Érdemes-e Bajort olvasnunk?
2017. szeptember 30.
„A hideg bekövetkezett, hatalmas hó esett éjszaka, egyes, pesszimizmusra hajlamosabb verebek megfagytak.” Nem mondja a szöveg (A fa-tanácsos), pedig benne van: a verebek olyanok, mint az emberek. Olykor némelyikük hajlamos a pesszimizmusra. Nem mondja azt sem (pedig benne van), hogy az emberek (olykor, egyik-másik, természetesen) olyanok, mint a verebek. Két lábuk van, szürkésbarnák, kicsik.
Széljegy
2017. április 7.
A budapesti Nemzeti Színház Tóth Ilonka előadását láthattam Kolozsváron tegnap este. Menteni-magyarázni akarom magam előtt is, keresem a jó szándékot az előadás színrevitele mögött, és találok is: nem felejteni a múltunkat, a hibáinkat, tévedéseinket, kegyetlenségünket, összevisszaságunkat… és itt meg is állok. Mert a felsoroltakból ez utóbbit láttatta velem ez a mű. Eszembe jutott egy remekmű, […]
„Az igazak emlékezete áldott”
2017. április 6.
Máriás József Az írás: szolgálat című könyvéről Máriás József szülőföldje Észak-Erdély, élete nagy részét itt s a szomszédos Szat-márban élte le tanárként, újságíróként. Az irodalom iránt már fiatalon érdeklődött, az 1960-as évek közepétől rendszeresen közölt recenziókat, tanulmányokat és esszéket különböző erdélyi lapokban. Nyugdíjasként 2002-től Nyíregyházán él, írásai azóta gyakran feltűnnek a magyarországi folyóiratokban, kiadványokban is.
Albert-Lőrincz Márton: Pótlék és kaláris
2017. március 6.
Buzogány Árpád: Világpótlék* c. verskötetéről Örök talány, hogy miért írnak verset a költők s miért pont olyan verset írnak? Mert a vers ma nem is divatos, nem is kifizetődő, és mégis … Vajon P. Buzogány Árpád megtalálta volna a választ, ott, Székelyudvarhelyen? Ez jutott eszembe, amikor kezembe vettem legújabb, a sorban éppen 20-dik kötetét, a […]
Bölöni Domokos: Ambrus Lajos Sírtánc-áról
2017. február 10.
Újabb kispróza-kötettel jelentkezett a Sóvidék korondi alkotója, Ambrus Lajos (Sírtánc. Páll Lajos rajzaival. Kiadja a Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2016.) Az alkotó érdeklődési körét és elbeszélői tematikáját mintegy dióhéjban bemutató, huszonkét írást tartalmazó válogatás a szerző és az irodalmárokat, képzőművészeket tömörítő székesfehérvári egyesület közötti barátság és együttműködés eredményeként látott napvilágot.
Sall László: Hat liter rádió
2017. január 26.
1990 óta élek Svédországban. Rendszeres rádióhallgató vagyok. Reggelente a Kossuth Rádióval kezdek. Napközben a Svéd Rádió ennek nagyjából megfelelő P1 műsorát hallgatom. Délután pedig a Klubrádiót és/vagy a Lánchídrádiót. Most Vízkeresztkor a megfelelő télies körülményeknek engedve itthon ülve -állva- aludva 3 napon át a Marosvásárhelyi Rádiót hallgattam. Úgy kell nektek!
Demény Péter: Vívódik és kételkedik
2016. március 9.
A vívódás jogának fenntartása. A szocializált vívódás jogának a fenntartása — javítok rögtön. Ezért becsülöm Gálfalvi Györgyöt. “Ezt a könyvet jórészt nem én írtam, mások már megírták rólam, de nem helyettem” (47.) — így kezdődik az az írás, a Csobbanó szavaink, mely korábban a Látó 2013. júliusi számában is megjelent, az őrtorony-szöveg pedig a Látó […]
Török Sándor önéletírásáról
2015. július 1.
Török Sándor említi önéletírásában* az öreg postást, aki másképpen csöngetett be a bérház lakásaiba, ha messzi baráttól jött levél, és másként, ha közeli rokontól; számontartotta, ki kitől kap levelet, és személyes ügyének tekintette, hogy minden levél és képeslap kézbesítésének egyedi, különleges jelleget adjon. Aztán amikor praktikus megoldásként levélszekrényt szereltek fel a bérház bejáratánál, címzett és […]
Komán János: Kamenitzky Antal új verskötete
2015. március 20.
Kamenitzky Antal 1947. július 17-én született Borszéken. A marosvásárhelyi zene- és képzőművészeti líceum végzettjeként érettségizett. Szülővárosában él. Verseit több hazai magyar kiadvány közölte. Kötetei: Árnyak köntösében, Ha félreáll az angyal, Ha visszatér az angyal, Fű zöldül nyomodban, Már esti csendben, Harangok szavával, .Imazsámoly, A vers az Istenem és a legutóbbi, a „100 válogatott költemény”,melyről röviden […]
Cseke Gábor: Szépvölgyi olvasónapló (1)
2015. március 18.
Úgy hozta az élet, hogy az utóbbi években már-már kizárólag azzal múlattam az időt, hogy elolvastam egy-egy könyvet, közben el-eltűnődtem rajtuk, majd amikor jónak láttam, asztalhoz ültem és papírra vetettem a könyvvel, annak születésével, esetleg szerzőjével kapcsolatos gondolataimat, következtetéseimet. Olvasónaplókat gyártottam tehát, nem túl sokat, de nem is túl keveset, s elmondhatom, hogy örömömet leltem […]
Mesék, vonalak, rajzok
2014. október 2.
Damó István tárlatának szeptember 30-i bemutatóján elhangzott beszéd a Népmese Napján a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégek! Kedves Barátok! A Népmese Napját ünnepeljük – a magyar kortárs grafika egyik legkiválóbb képviselője, Damó István meseillusztrációinak a kiállításával. Damó István évtizedek óta foglalkozik a mesékkel, a Kriterion és a Ion Creanga kiadók […]
Veress Gerzson egyberostált verseiről*
2014. augusztus 29.
Veress Gerzson 1956-ban született Sepsiszentgyörgyön, ugyanitt halt meg 1998-ban, a harmadik Forrás-nemzedék tagja. Rövid élete alatt négy verseskötete jelent meg. Tizenéves korától közöl, briliáns verstechnikával. Nem sikerül egyetemi tanulmányait befejezni, újságírásból és a költészetből élt. Életének utolsó éveiben súlyos beteg, gyógyíthatatlanságának tudatában leszámol az élettel, öngyilkos lesz.
Most jelent meg: Borcsa János Nehéz hűség c. kötete
2014. július 10.
A Kriterion Könyvkiadó gondozásában a napokban került ki a zilahi Color Print Nyomdából a Kézdivásárhelyen élő és alkotó Borcsa János kritikus, irodalomtörténész kilencedik könyve, a Nehéz hűség*, mely az utóbbi években a szerző a Háromszékben, a Krónikában, a Helikonban, illetve az Eirodalom.ro honlapon megjelentetett jegyzeteit tartalmazza.
Sebestyén Péter: Lőrincz György regényéről
2014. június 21.
Lőrincz György igazi mesélő. Az erdélyi széppróza nagyjainak nyomában járva ad újabb sodró erejű regényt kezünkbe*. Finoman, tapintattal vezeti olvasóját, miközben oldalról-oldalra tudatosan, mértékkel adagolja a cselekmény bonyolult, és mégis egyszerű történéseit, bontja ki a történet vezérfonalát.
Burján Emil: Tőgye közt a szarvát?
2014. május 10.
Azzal akart sikert aratni a népszerű Háry János, hogy a körülötte lebzselőknek megmutatta szétnyitott ökleit: „Látjátok a két tenyeremet? Nohát ennyire igaz, hogy…” Odanéztek és tudták, hogy a többi csupa-csupa lódítás. Kézbe veszünk egy tanulmánygyűjteményt,
Dr. Bertha Zoltán: Hadnagy József költészetéről
2014. május 6.
2014. április 25-én mutatták be Hadnagy József Kő és tükör között című új verseskötetét Debrecenben. A versekből, a költő mellett, Fodor Anna olvasott fel. A könyvet dr. Bertha Zoltán kritikus, irodalomtörténész méltatta. Alább olvasható szövegének szerkesztett változata. Hadnagy József otthonra talált itt Debrecenben, de ez az otthonosság kettős, hiszen lelki hazája egyrészt a szűkebb pátria, […]
Burján-Gál Emil: Ambrus Lajos nyitányai
2014. április 30.
Kincs ez a könyv, ez a prózakötet. Harmincöt novella kettőszáz oldalon. Csupa múzsa lakja, szereplő személyeknek álcázott ihlet vállalja fel és teljesíti ki átélhető sorssá-sorsokká hétköznapjaikat. Ugyanakkor szerzői bravúr mindenik elbeszélés, az epikai hömpölygést fogja be egy-egy bekezdésbe könnyed eleganciával, nem történéseket dolgoz fel, miként mondjuk a detektívtörténetek, vagy a mesék.