Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (32)

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.

Kóka Rozália: Egy asszon, két asszon. Bukovinai székely és moldvai csángó népi szerelmes történetek és mesék

(Timp Kiadó, Üllő, 2011, Gondozta: Solymossy Zsuzsanna, Illusztrálta: Péter László.)

Egykori Csíki TV-s munkatársammal, az állandóan változó videós szakma minden csínját-bínját jól ismerő Csíki Zsolttal, a szervezők felkérésére, hosszú esztendőkön át mi forgattuk a csíksomlyói Ezer Székely Leány Napja hivatalos filmes krónikáját. Tovább »

Szmájli emotikon, szingli

Interjú Székely Ervinnel Szerelmes szakácskönyv szingliknek című könyvéről

Mi ez a ”szingli”, harminc évvel ezelőtt nem volt benne a napi szókincsünkben…

Először Dánielisz Endre a 95-ödik életévéhez közeledő kiváló nagyszalontai tanár, publicista, helytörténész, nyelvész, irodalmár, Arany-kutató, nyelvőr tette szóvá a „szingli” kifejezés használatát. Tovább »

Cselényi Béla: mai mondókám

diadém diadém
die die die décs
diadém diadém
die die décs

Budapest, 2019. III. 24.

Falfirka

“Ha mindannyian meghallanánk egymás imáit, nagy terhet vennénk le Isten válláról.”

Felfirkálta, szerk. ÁHU

Bölöni Domokos: Klapanciák Székely-Benczédi Endréről 2019 tavaszán

Biztató találkozóra

Találkozzunk ismét a Várban,
Zolti bácsinál, mindahányan.

Kicsoda ő, Benczédi Endre,
akit ajánlunk szeretetre?!… Tovább »

B. Tomos Hajnal: Verőfényben

Oláh István: Rablás harisnyával

Tegnapelőtt este pontosan huszonegy óra harmincnyolckor kirabolták Kók Vidor kiskereskedőt. – Már éppen zárni akartam – kezdi mondókáját a kárvallott –, amikor belépett a tettes. Harisnya volt a fején, egy kissé furcsálltam, hogy nem tűnt fel senkinek. Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Nyárádmenti sóderszállítás

Csíki Andrásnak

Két muraközi húzta a terhet,
a lovak hasáig ért a Nyárád.
Pléhkrisztust állított a kegyelet
a híd elé. (Rőt rozsdája vár rád Tovább »

Komán János: Mindenkit szeressünk?

József A. halálának évfordulóján

Végzek magammal, úgy hiszem,
nem várom meg a vén halált,
ez az élet már megzabált
mindent, amiért élhetek. Tovább »

Ilyés Helga: Életem Chilében / My Life in Chile (11)

A szerző felvételei

Kirándulás Argentínába

(2019. március 24.) Az előző bejegyzésem óta rengeteg idő eltelt, aminek nagyon egyszerű az oka: nyári szünet volt. Annyi programom összegyűlt, hogy meg tudnám összesen számolni a napokat, amikor csak otthon voltam és nem csináltam semmit. Több bejegyzésen keresztül elmesélem a nyári élményeimet, utazásaimat. Tovább »

Simó Márton: Közös lesz-e az út?

Hogyha olyan ország lenne Románia, amilyen nem, hogyha valóban olyannak mutatkozna, akkor megdobogtatná a szívem minden olyan ünnep, esemény, siker, amely az övék. Az enyém is lenne. Alkalmanként elviselném az éppen aktuális himnuszt, talán nem lenne kirekesztő, és nem sértene, hanem boldogítana. De nem olyan. És Magyarország sem olyan. Tovább »

Falfirka

„A konklúzió: az a pont, ahol belefáradunk a gondolkodásba.”

Felfirkálta, szerk. ÁHU

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (31)

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.

Nicolae Bucur: Ademenirea Timpului (Az Idő csábítása)

(Eurocarpatica Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002. Szerkesztő: Dan Rebreanu, Műszaki szerkesztő: Csillag István, Fedőlap: Constantin Grigoruţă)

1988. július 27-re virradó éjszaka, a romániai diktatúra utolsó előtti évében, tucatnyi román állampolgár a Brassó melletti vidombáki repülőtérről egy haszonmunkákat végző repülőgéppel szeretett volna Ausztriába jutni. Tovább »

Bartha Árpád: A mester

Bartha Árpád fotóalbumából ARTPrinter, 2016

Nászta Katalin: Színházi naplómból /10

Cikket írni valamiről csak úgy érdemes, ha személyes véleményt tudsz mondani. Ha hírt adsz valamiről, abban is legyen ott a te véleményed, még ha csak egy sorban is. Különben nincs hírértéke, ahogy a plakátoknak is szükségük van legalább egy felkiáltójelre. De te, ha szóban kell fogalmaznod, mondd ki, amit gondolsz. Tovább »

Cselényi Béla: Nem mindig…

nem mindig jön ki

rímképlet-vázat
álmos marhaságokkal
cicomázok fel Tovább »

Ady András: +oldás

annyira érdemes visszavonulni hogy már ez is gyanús miért ez az óhaj honnan a vágy hogy a külvilágból önmagadba önmagadból is saját sejtjeid közé s ha nem elég mert nem elég akkor atomjaid emlékezetébe gének memóriájába valahova egy másik ember életébe anyád múltjába a nagyanyádéba és így tovább míg a tömbházak házakká a házak vályog nemez vagy bőrkunyhókká válnak Tovább »

Oláh László Tibor: Tűzfal

Még több fotó a szerző blogján: https://laszlo-tibor.blogspot.com/

Kiss Székely Zoltán: Rekviem egy stockholmi székely-magyar íróért

György Horváth László sírjánál
„A templomhajóban fák nőttek, s tető
Helyett, a kék ég látszott felettem.
Imára nyílt ajkam a pusztulás láttán,
S mert az Úr házában voltam letérdepeltem”

Nyárádunk titkait Maros fuvarozza
végtelen tengerek felé. Királyfalvi
Nagyhegy alatt, ki Küküllő vizét issza,
nem parancsolnak neki világ hatalmi. Tovább »

Bajor Andor: Írjunk felejtést!

Írjunk felejtést!
Amikor mindenki visszaemlékezést ír, merész tervvel hozakodom elő.
Barátaim, írjunk felejtéseket is! Irodalmi felejtést, történelmi felejtést, kortársi, nemzedéki, zenei és filozófiai felejtéseket. Tovább »

Faluvégi Anna: verseim

műveim
papíron
hevernek Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (225)

Lufiárus a Városligetben,, 1976

Para Olga: Soha el nem érhető távolságban

ÉDES ÖCSIKÉM!

Útban hazafele a vonaton. Húz haza valami megfogalmazhatatlan , leírhatatlan, halálon túli szeretet, amellyel soha sehol nem bírok elszakadni tőled… Tovább »

Szente B. Levente: Azok a szokások

(emlékek a Sárgaház folyosója c. naplóból)

büszkén járt-kelt közöttünk
nagyon régen egy ember
mikor az út menti fák mellkasát Tovább »

B. Tomos Hajnal: Korhasonlat

… mint céltalan vonalak egymást-gubancolása,
süllyedő hajó mélybevonulása,
mint tömegközelség,
vadul villámló istentávolság, Tovább »