A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a rendkívüli helyzet ellenére is megünnepli április 11-én a magyar költészet napját, úgy, hogy a színészek otthonaikból adnak elő, a végeredmény pedig a színház online felületein lesz elérhető. Tovább »
Korlátlan lehetőségek
Április elseje Mostantól nem a bolondok napja a marosvásárhelyiek számára, hanem az a nap, amikor a város – sőt három megye – minden harangja egyszerre szólalt, kondult meg köszönetképpen azoknak, akik a koronavírus elleni harc első vonalában dolgoznak. Világszerte millió ilyen „napló” íródik, de nem hiszem, hogy közülük sok indult volna a szerző nevenapján. Tovább »
Anglia-Magyarország: 3-6
Riporter: Szepesi György
MLSZ TV Archív
április egy
bár lenne egy
jó nagy bolondos nap
de olyan hideg Tovább »
Alkalmazkodó, kedves jószág a medve. Az embereket imádja, szemetüket még inkább. A hegyvidéki városok lakónegyedeinek kukáit előszeretettel látogatja, azt se bánja, ha ténykedése közben bámulják vagy lefényképezik, csak ne jöjjenek túl közel, s ne csapjanak túl nagy lármát. Tovább »
Kínai asszonyok az eke elé fogták magukat (festmény)
Vonaton utazni mindenképpen felfedező út Kínában. Ezer apró kép villan az utas elé, hogy végül is összeálljon egy olyan mozaik, amely a hivatalos látogatásokon nyert benyomásokat számos új vonással egészíti ki.
Egy csatorna partján különös faszerkezetet látok, óriás hernyóként nyúlik a vízbe. Fiatal lány ül mellette, szemlátomást pihen egy kicsit. Mi lehet ez? Hirtelen eszembe villan egy jelenet a Kanton környéki Pingcsou népi kommuna szivattyúállomásáról. Tovább »
1.
Kedves Várady Szabolcs!
Szíves engedélyét kérem, hogy a közelgő Petri- évfordulóra való tekintettel a Káfé-Főnix című internetes Blog hasábjain (https://ujkafe.website) közölhessük Petri sírjánál című torokszorítóan szép búcsúversét.
Jó egészséget kívánok, a valamikori barátsággal, Bartha György Tovább »
Földnek fiai, dallal dicsérjétek az Urat!
Az utcák és terek kihaltak, de ím, gólyapár
az oszlopon, s hirdeti fennen: fönt szabad utak
lépik át a határt – azokon érkezik a nyár. Tovább »
Tavaszt pislantott a völgy,
szemzugából dér-csipát törölt
tükör-csendes révület reggelén a békülés. Tovább »
Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/
Egy ceruza és
fehér papír
Ez az otthonom.
Ez az, ami térben, időben valóban végtelen lehet. Hiszen ahány ember és ahány helyen, helyzetben érzékeli, annyiféleképpen értelmezhető. Vegyük például Xantus Géza festményeit. A művészetét három évtizede sokoldalúan és töretlen következetességgel kiteljesítő csíkszeredai alkotó harmincvalahány reprezentatív olajkompozícióját állította ki a marosvásárhelyi Bernády Házban. Tovább »
Ibsenesen
Komorság, sötétség, magány. A háttérben egy fjord nyöszörög.
Gunnar: Hallod? Ez az öreg Nekkepenn. Most koronázták meg.
Hilva: Talán.
Gunnar: Hallgass csak rám. Én ismerem vagy száz éve. Akkor még élt.
Hilva: Talán igen, talán nem. Én mindenesetre. Tovább »
Amikor még nem jöttek meg a muszkák. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik termének a falait cseréptányér gyűjtemény lepi el. Eredendő helyük javarészt Korond, ahonnan a székely fazekasipar kicsírázott. Tovább »
…A Kárpát-medence hagyományosan sok különféle népcsoport által lakott terület. Magyarország történelme elválaszthatatlan az itt élő nemzetiségek történelmétől. A “mai magyarok” nagy része az ismert József Attila idézethez hasonló vallomást mondhatna el magáról: “török, tatár, tót, román kavarog e szívben”. A XIX. században az ország lakosságának több mint fele nemzetiségi volt,8 az 1910-es népszámlálási adatok szerint az ország összlakosságának 54,6%-a magyar.9 Tovább »
Sebezhető korom nézve
bezártak jó néhány hétre,
hónapra, esetleg többre,
búsongok, mint pont a körbe’. Tovább »
Gyulafehérvár, 1980/azopan.ro/
Mikszáthosan
Jól mondta azt az öreg Putyunszkáné, hogy ami a Garamon felmegy, az le is megy rajta. Mert lám, most is, amikor minden mindenünnen kifogyott, ez a mondás akkor sem kellett szégyenkezzen. Elpirult pedig a nap orcája is attól, amit olykor Kaszáron látott, csak Putyunszkáné maradt a régi. Tovább »
Para Pista (polgári nevén: Para István) fogalom Csíkszeredában; sajátos stílusú, „székely” karikatúráit naponta közli a Hargita Népe – csoda, hogy annyi éve bírja szusszal, és még mindig meg tud lepni eredeti ötletességével. Tovább »
VÁNDORCIGÁNYOK
Hajnalok tornyai dőlnek vállunkra: szürke ködöt-ásító,
csípős szelek sörényébe-fogódzkodva érkező
hajnalok, a szegénység keserű füstje fojtogat
bennünket, nyikorgó szekereinken
visszük rongyokba-öltöztetett, hegedűszóval-cirógatott
isteneinket: csupa-tűz ölű asszonyainkat, Tovább »
(Ghyczy György képéhez)
A szürke éjben mélyen alszik
A fű, az út, a táj, a lélek
Fölötte a fehér hold őrzi
Az öntudatlan, szép vidéket. Tovább »
Ha lassan is, de őrölnek a helyi bürokrácia malmai. Bizakodhatunk, ebben az ütemben körülbelül tíz vagy tizenöt éven belül minden utcatábla rendben lesz. Még akkor is, ha tudjuk, Székelyudvarhely nem éppen metropolisz s azt is, hogy havonta legalább egyszer szóvá kell tennünk, biz itt is, ott is akad még javítanivaló. Tovább »
Forrás: ÚJNÉPSZABADSÁG. A Medium grafikája
Ellejt a Sátán egy újabb gyilkos táncot Európa felett, a világ felett. Kínában kezdte.
Kezdték. A Költőt magához szorítva még lélegezni is alig engedte, szegény, a semmiben kalimpált reszketeg lábával.
A halál közelében volt, tudott róla, ám a remény még ott sem hagyta el. Tovább »
Pusztai Péter rajza
