Bölöni Domokos böngészője

LÉGKÖRI ZAVAR

Radó Árpád, a szpíker, kisleányát is bevitte a Stúdióba, mert szolgálat után el akartak látogatmi az egyik rokonhoz. Emmnyke nagyon jól tudta, hogy a mikrofon előtt senkinek sem szabad beszélni a papáján kívül, Radó tehát nyugodtan bevitte magával a délutáni hírek felolvasásához. Térdére ültette a gyereket a mikrofon előtt, és megkezdte a felolvasást. Tovább »

André Zsuzsa: Szőlőindák (3)

Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/

Demény Péter / Ivan Karamazov:/ nem élhetek zsuzsikaszó nélkül

mondják a múltjövő macsók
rossz szójátékokból lesznek
a feledhetetlen slágerek
a nyelv többet tud mint bölcselmetek
álmodni képes drága salamon Tovább »

Elekes Ferenc: Egy tekintet éghajlata (21)

A kert nem fut el

Lassan annyira komolyan vettem ezt a szép játékot, a birodalom alapítását, hogy ha időm engedte, naponta körbejártam a kertünket és a Nyugati tartományt. Vagyis a hátsó udvarunkat. Megvizsgáltam, helyükön vannak-e a határt jelző kövek és megszámoltam, hány új vakond­túrás jelent meg az előző naphoz képest. Néhányszor átnéztem a szomszédok felé is, nem került-e birtokunkhoz közelebb a kerítésük. Tovább »

André Zsuzsa: Szőlőindák (2)

Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/

Pillanatképek Robert Capa életéből*

2. Szülők

Róbert Capa szülei éppúgy különböztek egymástól, mint Buda és Pest. Anyja, Júlia rendkívüli asszony volt: határozott, roppant erős akaratú, nagyon dolgos és eltökélt az iránt, hogy kényelmes életet biztosítson családjának. Jól menő divatszalonja volt, kitűnő üzletasszony hírében állt, ügyessége, kedvessége és kifinomultsága miatt szerették a kuncsaftjai, de alkalmazottaitól tiszteletet követelt. Gyermekeivel szigorú, birtokló volt, de imádta őket. Ő volt a főnök a munkában, ő volt a családfő otthon. Tovább »

Nászta Katalin: Csonka jelen

ma reggel ott voltam, ahol épp vagyok
sem előbb sem hátrább nem kellett
lépnem, hogy ott lásson: magamon
minden, ami velem történt és minden, ami nem
egy bogba kötve egy kötegben
ült az ágy szélén bennem, rendezetten Tovább »

Cselényi Béla: nagy kanyar

egy tejkihordó bevillanásai

hatvannyolc
oda besüt a hold
oda négy kell
négy helyre Tovább »

André Zsuzsa: Szőlőindák (1)

Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/

Petrozsényi Nagy Pál: Bolondok

– Jó napot kívánok!
– Jó napot! Mi a panasza?
– Bolond vagyok.
– Nocsak! Beutalója van, valamiféle orvosi diagnózis, laborleletek? Egyáltalán ki állítja ezt magáról?
– Hát a feleségem, aki szerint tele vagyok rögeszmével, márpedig aki rögeszmés, az nem teljesen normális.
– Maga szerint?
– Van benne valami, bár a haverom… No, neki egész más a véleménye.
– Igen? És mi a maga haverja: orvos, pszichiáter? Tovább »

Demeter Mária: Szembejön

Levegő

formál alakot,
fák lombja közt hajlékony
a feltámadás. Tovább »

Nagy Miklós Kund: Nyitva van a Lélekkapu

Márton Árpád marosvásárhelyi kiállítása

Véletlen egybeesés, de jelképértéke van: két kiállításnak köszönhetően két nagy székelyföldi művésznemzedék vezéregyéniségeinek kézfogása valósult meg Marosvásárhelyen. Nagy Imre és Márton Árpád festőművészek alkotásai egy hétnyi eltéréssel kerültek a vásárhelyi közönség elé, előbbiek a Kultúrpalotában, utóbbiak a Bernády Házban. A zsögödi mester Vásárhelynek adományozott gyűjteménye, amely hosszú időre eltűnt a szemünk elől, most újra felmutathatja értékeit, a „bő fényű” festmények és a drámai töltetű, karakteres grafikák több hónapon át látogathatók a palota II. emeleti termeiben, lesz még lehetőségünk alaposabban foglalkozni velük. Tovább »

Vlagyimir Viszockij: Ballada a szerelemről

Utcaszobor Marina Vladyról és Vlagyimir Viszockijról (Internet)

Midőn a tengerár az Úr szavára
Medrébe visszatérült csendesen,
A vízözön habjaiból kiszállva
A partra léphetett a szerelem,
S széthordta menten fürgeröptű szárnnyal
A szél a bűnös kontinenseken. Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

AMERIKAI NAGYBÁCSI

— Mikor fizeti meg végre az adósságát?
— Mihelyt az amerikai nagybácsim megérkezik.
— És mikor érkezik meg az amerikai nagybácsi?
— Mihelyt megkapja tőlem az útiköltséget!


Színházi Élet, 1933/18

Kiss Székely Zoltán: Mondhatta volna…

(szinte gyermekkori) emlék a Városból és a Hargitáról

Székely János emlékének

keress meg – mondhatta volna
háta mögött a felsőváros ódon
háztetői derengtek kifakult színeikkel
halk derűvé varázsolva a pillanatot –
– majd elbeszélgetünk Tovább »

Ádám Gyula: Füves ember kertje

Macalik Ernő, Karcfalva, 2020

Vladimir Udrescu: câteva umbre / árnyak

a homályból épült
lelki katedrális éjszakájában megjelenik az
emlékezés

mindkét ágán
szorul a hurok s a történelem
ama megsejtett kontinens felé
csúszik könnyedén Tovább »

B. Tomos Hajnal: Egy régi merevlemez titka

Felsejlik most a régi nyár,
mikor talpig sárgák voltunk
a letarolt repcétől
s a hirtelen megeredt eső
fürge patakokban mosta le rólunk
a szemérmetlen illatokat. Tovább »

Albert-Lőrincz Márton: Egy hétre való / 28

Hatalom

A vírus árnyéka nagyobb, mint az elefánté
s koronája is van.

Megoldott határkonfliktus

Pandémonia.
Halálos harmónia. Tovább »

Pillanatképek Robert Capa életéből*

A fotótörténet legendás alakja, „minden idők legnagyobb hadifotósa” élete törvényszerűen egymásból kibomló képek véges sorozata. Whelan alaposan dokumentált, számos kiadást megért könyve nem csupán a regényes életrajz mozaikjait gyűjti egybe, de olyan, szövegekbe oltott pillanatképek tárházául szolgál, melyekből összeáll a Budapesten született nagy fotós élete. Ezekből villantunk fel a továbbiakban naponta egyet-egyet… Tovább »

Nászta Katalin: nem ott, ahol

soha nem vagyok ott ahol
amikor igen voltam jelenemben
ki akartatok tuszkolni onnan
csupa seb lettem Tovább »

Elekes Ferenc: Egy tekintet éghajlata (20)

Botlásaim Feriföldön

Egy tapodtat sem tudnék most tovább menni anélkül, hogy a legelső botlásomat meg ne említsem. Feriföldön. Ennek a botlásomnak pedig maga a földrajz volt a kiinduló pontja. Mert az én birodalmam földrajzilag nem volt a környék legalkalmasabb helye a kormányzásnak. Negyed részét körbe vette a Nyikó pataka. Annak természete bolondabb volt az Ida bolond­­­ságainál. Csak gondolt egyet a patakunk, s elárasztotta vizével az egész birodalmat, sőt, a szomszédos országokat is. Le, egészen alszegig. Tovább »

Fülöp Lóránt: Karanténfotók (3)

Demény Péter / Ivan Karamazov:/ gömbölyű csupa mértan

ki kellene húzni a világból minden rosszat
fonalanként legombolyítani és levágni
a földgolyó olyan fényes gömbölyű csupa mértan Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

A HŰSÉGRŐL

A nemrégen feltűnt fiatal színésznő a vőlegényjelöltjével uzsonnázik a divatos cukrászdában. Egyszer csak feléjük jön egy fiatalúr; mélyen és jelentőségteljesen köszön a kisasszonynak, aztán látható idegességgel továbbmegy.
«Ki ez? Mondja meg azonnal!» — toporzékol a vőlegényjelölt. A kis színésznő szinte pityeregve válaszol:
«Hagyjon békét! Elég bajom lesz nekem akkor, ha majd ő fogja megkérdezni, hogy maga kicsoda!»

Színházi Élet, 1933/11