Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli (1)

Karinthy Frigyes első felesége igen tehetséges színésznő: Judik Etel, aki a Boga becenévre is hallgat. Idén október 17-én volt száz éve annak, hogy az első világháború végén, a fejét Európa-szerte felütő spanyolnátha járvány áldozata lett. Az író soha sem tudta kiheverni a veszteséget, legendás szerelmi kapcsolatuknak úgy látszik, nem csak regényes története, de mélysége is volt: Karinthy hónapokon át rapszodikus naplófeljegyzésekben adott hangot vesztesége miatti fájdalmának. A naplóból barátja, Ascher Oszkár közölt részleteket 1938-ban a Nyugatban, ezekből válogattunk. Tovább »

Tódor Zsuzsanna: Minden napra 1 tojás

Székedi Ferenc: Mítosz és valóság

Csíkszeredában nemrég az első világháborús megemlékezések keretében a Székely Hadosztály történetéről mutattak be könyvet. A háború végén összeálló katonai alakulatról mindmáig meglehetősen ellentmondásosak a feljegyzések, a történészek azt tűzték ki célul, hogy eredeti forrásmunkák alapján, a lehető legtárgyilagosabban térképezzék fel ennek a mikor elhallgatott, mikor az egekig magasztalt különítménynek a sorsát, amelyet jelentős mértékben befolyásoltak a korabeli, a magyarországi tanácsköztársaság megalakulásával együtt járó kormányzati és társadalmi változások. Tovább »

Bölöni Domokos: XIX. századi lapturkáló (19)

Költőkből sosem volt hiány

Szerkesztőségi posta: Ujabban beküldött verses dolgozatok: 1) Hazámban. Füzéres leányka. Lélekismeret. 2) Bódi Peti tapasztalásai. Első nap. (Szörnyű áradozás – elful benne minden satyrai él.) 3) A csikós (életkép). 4) Fenn a hegytetőkön. Csendes lakomban. Fehérvár. 5) A nyirbátori vadpoéta névtelen versei. 6) Takson. A Tököli testvérpár. 7) Lakodalomban. Vágy. 8) Szerelem rózsája. 9.) Eredeti versezetek: a) A pap imája. b) A fát vivő öreg. Fédrus után (és mégis eredeti versezet). c) A kis almafa. d) A rózsa. c) A hiv lyánka. 10) A fösvényhez. 11) Szivem. Az álom boldogsága. A dal percze. R… ch Lotti… K.hoz. Ha szerelem. Tovább »

Faluvégi Anna: kitartás

annyira hittem
hogy láttam
az angyalt Tovább »

Jakab András: Kapunk előtt

A Hargita Szalon 2018 anyagából / akryl-farost

Cselényi Béla: családi zsivaj

hatalmas család
rajztáblányi képernyő
birtokbüszkeség Tovább »

Ady Endre beszól… (187)

Bizonyosan kialudták azóta már a pezsgőmámort az Albrecht-hajó utasai. Azok a képviselők tudniillik, akiknek bált rendezett a Dunán Kacskovics Béla. A józan életű Duna is elfelejtette már a szörnyű látványt. Az Albrecht-hajót is talán megtisztogatták azóta. Hajh, a legszebb lumpolás se tarthat mindörökké. De ha el is múlt a Kacskovics-bál, a részeg hajó megmaradt. A részeg hajó a ködben ott bolyong most is a magyar vizeken. Babonásan, mint a bolygó hollandusé, mint annyi sok árnyhajóé, melyet csak hajósok és halászok látnak. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Szív alakú isten

Van akinek versenyautó képeben
tűnik fel az isten,
elhiszi magáról, hogy Atlasz,
ki bírja a mindenséget, Tovább »

Minerva-archívum: Kalotaszegi nők Kós Károly temetésén

Ferencz Imre két verse

Mindig zűr

Mindig zűr mindig zivatar
bezúzott ajtó kirakat
jönnek a fegyveres erők
semmi új nincs a nap alatt Tovább »

Ferencz Imre: Válogatott versek (Székely Könyvtár, 69. kötet)

Ha csak ez az egyetlenegy verse volna, akkor is… ha csak ez az egy… ültem a polyáni/kézdiszentkereszti udvaron, nyár volt, július, Egyed Péter haldokolt, épp azelőtt beszéltem vele telefonon, de maradjon köztünk, kérte tőlem, szomorú voltam, ne legyen publikus, kérte, hasi karcióma, rák, mondta, de ne mondd senkinek, nem mondom, mondtam, aztán a polyáni udvarról, házról, a természetről kezdtünk beszélni, Tovább »

B. Tomos Hajnal: Adventi várakozás

Vasárnap, amikor eltűnnek
a helyesírási szabályok
és sípcsontodon játszik
az izgalom, Tovább »

Kovács Ildikó: Vizek világa

A Hargita Szalon 2018 anyagából / olaj-vászon

Hadnagy József: Hatvanhét

Albert-Lőrincz Márton születésnapjára

Hatvanhét éves lettél te,
és a versről nem tettél le,
pedig
egyre nagyobb az adója,
olykor leküld a padlóra,
bizony: Tovább »

Laczkó Vass Róbert: A hatodik óra

rozsdásodik az aranykor
dicsfény patakzik hajadról

bíborlik a felhők rongya
mintha krisztus vére folyna Tovább »

Hegedűs Zsolt: Gondolkodó – tekerccsel

Még több fotó a szerző blogján: http://azhfoto.blogspot.com/

Egy égbe menő lift története

Történt 1918-ban, hogy a Karinthy Frigyes akkor még életben lévő első felesége, Judik Etel – akinek apokrif, a mindennapi eseményeket kommentáló rafináltan „csacska” szövegeiből az író egy kevésbé ismert, szellemes sorozata, A feleségem beszéli állt össze az első világháború utolsó éveiben (eredetileg a Pesti Napló lapszámaiban jelent meg, nagyjából heti rendszerességgel) – életéről nyilatkozott (hamarosan kiderült: utoljára) a Színházi Élet 1918. 43. számában, s Gábor fiuk (felnővén, költő lett belőle, majd Benedek István elmegyógyintézetébe került, s ott is halt meg) korán megnyilatkozó tehetségéről beszélve az alábbi történetet említette fel: Tovább »

Ady András: Buli van

van a hajnalban
egy olyan tiszta
pillanat hogy Tovább »

Cselényi Béla: éjszaka elszökött a rím

A vers előhívása

hunyt szemem alján oszlik a versem, megragadom hát;
múzsa, kisisten, verset üzen most, jegyzem a sort.
Színei vannak képzeletemnek, nem tiritarkák,
mord khaki, bordó, szürke, seszínű árnyalatok. Tovább »

Kolumbán Anna Ilonka: Vándor

A Hargita Szalon 2018 anyagából / olaj-vászon

Bölöni Domokos: XIX. századi lapturkáló (18)

Hunyady János egyháza Tövisen

A szép kis Erdély legregényesebb része a Székelyföld s Hátszeg vidéke; de a természeti szépség vadregényességében alig mulja felül egy is Gyulafehérvár s Enyed környékét. A szép Maros virágzó s termékeny völgye boldog népével, távolabb az itt-ott hires bort termő s érczeket tartalmazó regényes hegylánczolatok, melyekre büszkén tekint a regés várrommal koronázott Kecskekő, honnan Erdély jó részére nagyszerü kilátás nyilik. Tovább »

Demeter Mária: Álmatlan

Nyílik keleten, sötétszürke felhős ég résnyi világossággal, szitálja hideg permetét a lámpafényre –
Visszahúzódok énházamba, melegségre vágyón, túl korán van még, vékony az akarat, mely indítson derülésre. Jó álmom még éjszaka levált rólam nyomtalan, – hűvös borzongás – talán bőrt is váltottam. Tovább »

Demény Péter: Vonat

A múltba mennék,
hátha rájövök, hol volt
a jövő akkor

Cseke Gábor: A dió feltörése (6)

Extázis / Murvai György fotója

Olvasónapló Sarány István Garabonciások c. könyvéről

A valamikor Nagykárolyban élő (azóta az anyaországba áttelepült) Murvai György fotóművész e közönségességében is zseniálisan pontos felvétele évtizedek óta kísért.
A nagyváradi Premfotón fedeztem föl magamnak, s az extázist illusztráló jellegzetes, megismételhetetlen mozdulat egész fiatalkorom hangulatát örökítette meg. Az erdélyi rock-nemzedék emblematikus képe ez, annak ellenére, hogy számos felvétel készült a zenei élet megannyi hasonló megnyilvánulásáról. Tovább »