In memoriam Kerekes Tamás
Elköltöztem a másvilágra.
Nagyon sajnálom, hogy így alakult.
Pénzem nincs.
Végrendeletet nem hagytam.
Mondja meg Tamásnak**, hogy szeretem őt. Sajnálom a történteket. Tovább »
Szerény válasz egy rég elhangzott bírálatra
Csatabárdom rég elásva,
van ki gyűlöl, van ki nem,
nekem mindkettő barátom,
a bosszú nem kenyerem. Tovább »
Szőke Szakáll szenvedélyes kibic volt fiatal korában. Egyszer a régi Meteor-kávéházban leült kibicelni egy ismerősének.
Javában folyt a parti, amikor az ismerősét telefonhoz hívták.
— Vegye át egy pillanatra a lapomat, és játssza le a partit helyettem — mondta a megzavart kártyás Szőkének. Tovább »
A mi kultúránk Dimitrie Cantemirral kezdődik. Az oroszoké a fiával, Antioh Cantemirral. Ám az oroszoknak megadatott az a sötét XIX. század, amelyben mindenük gyökerezik.
*
Mindenki arra tanít, különösen fiatal korodban, hogy az életben hogyan érvényesülj. De jóval jelentősebb erény, és mindenképpen hasznosabb az életsiker-technikáknál, hogy tudd, mit kell kezdeni a sikertelenségeiddel. Tovább »
egy zseni
egy zseni egy papírt összegyűr és padlóra dob
egy zseni fehér inge kitűrődik
egy zseni kapatos és görnyedten áll
a király utca páratlan oldalán Tovább »
Jaj, Barátom, nagyot kértél tőlem, lehetetlenül nagyot!
S ezen az egy ponton én kegyetlenül makacs vagyok.
Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni:
Én segítsek Neked innen kimenekülni?? Tovább »
TÉMABECSLÉS
Mindig valamelyik ösztönünk ügye, baja, sérelme, küzdelme a nagynovella témája, s leginkább a fajfenntartó ösztönünké.
Csak olyan történetet írj, amelynek a hősét érzed. Szereted, vagy hogy valaki más szereti, vagy hogy ő szeret valakit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük. Mihelyt azonban van valakije, vagy ő valakije valakinek, nekünk is valakink. Tovább »
Azzal kezdődik napod,
hogy nyugodt, kimért léptekkel
elgyalogolsz a kaputól a kert utolsó fájáig,
mintha valóban nyugodt és kimért lennél – Tovább »
A Gyimesközéplokhoz tartozó kalibánál sajtkészítéssel foglalkozó, 76 esztendős Fülöp Emre Karcsiné Tankó Erzsébet világában jártam. Képeimen magammal hoztam egy havasi életforma koraőszi hangulatát…
We had time for everything.
Yes, we had plenty of time.
We made time to earn damnation,
playing parts in presentations.
We cannot grumble, can’t complain.
We had enough time. Tovább »
Egyszer minden élőnél
a génprogram véget ér
s a szerves molekulák
nem figyelnek egymásra, Tovább »
Ő a százados Dürrenmatt tragikomédiájában, s az a tragikomédia a nyugat-római birodalom bukásáról szól. A centuriónak szinte csak az a dolga, hogy időnként kilépjen a szekrényből, és közölje, már huszonnégy, negyvennyolc, kilencvenhat, esetleg százhúsz órája nem aludt. Nem is lehet, nem is tud, mert az ókori világbirodalom végnapjait éli. Tovább »
In memoriam Kerekes Tamás (1957-2020)
Kedves Adrienne!
Temetésre félretett ruhám mosom, vasalom.
Remélem, engem is ebben temetnek el.
Gábor bácsi egyetlen, élő rokonom. A Blaha Lujza térhez lakik közel, egy ugrásnyira a Fészektől. (Molnár Ferenc kedvenc helye.) Nagyon megnyugtató lenne, ha péntek-szombat-vasárnap táján kaputelefonon felszólnál neki, hogy tudom mi történt, együtt érzek vele, de szombat-vasárnap semmit nem tudunk elintézni. Türelmét kérem, és azt, hogy hívjon, ha már ő nem veszi fel. Tovább »
világot mímel a színész
nem készpénz a szava
amit ma nem hiszünk neki
azzal megyünk haza Tovább »
Nagy Anna festménye alá
Színészek – Nagy Anna olajfestménye
akkor a színészek még azon voltak
minél színesebben, minél árnyaltabban
mutassák meg a szerepben magukat
a lelkieknek nagyobb súlyt adtak Tovább »
Őszi járvány után
kis kormányok orrán
fújdogál a meleg szél.
Törvények harmatát,
karanténok nyomát
szóval lepi be a szél. Tovább »
Fájdalmas, hogy a román ember nem értette meg jobban az egyedüllétet. Volt része a kozmikus-, a pásztori- , de nem a termékeny, közösségi egyedülvalóságban, amelyben éppen úgy találkozol igazán az emberekkel, hogy el vagy szakadva tőlük. Valamennyi magányról szóló közmondásunk (legalábbis, amelyeket Zanne gyűjteménye tartalmaz), negatív kicsengésű. „Csak a bolond tölti egyedül az idejét, mivel hozzá nem közeledik senki.” Vajon nem éppen e miatt hiányzik belőlünk a metafizikai érzék? Tovább »
Lányaimnak, Julcsinak és Vicának
„két galamb a kapu-íven gubbaszkodik primitíven (…)
Vége a litániának, kocsmánál gyűlnek a lányok (…)
Ki mondja meg, mi az élet? Mi élünk-e vagy ők élnek?”
(Babits)
Nagyon szépen, komoly versben megmondták, hogy innen el nem.
Komolyan és szépen mondták. S szereztek hozzá egy kottát,
úgyhogy néha dalban sül ki nagyfeszültség és kisüsti. Tovább »
Gy. Szabó Bélának
A köröket, a köröket ne hagyd:
Mindenki a magáét –
El ne hagyd magad dolgát-örömét,
Kicsi virágát az egész világért. Tovább »
OLVASMÁNY
Az olvasmány csakaz a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes kérdés, ha kellemes ízű.
Élő emberrel való megismerkedés soha nem szerezhet olyan örömet, mint ha elbeszélésben ismerkedünk meg olyan valakivel, akivel érzésben azonosulunk, és így örök ismerősünkké válik, kinek élete okulás nekünk. Lelke rokon, terhünkre nem válik stb. Tovább »
Pusztai Péter rajza
