Schunk Péter: A hagendorfi villamos

Estébe forduló késő délután lehetett valamikor nyár derekán. Az égbolt narancs és rózsaszínű fényben úszott. Egy folyó mellett haladtam el, amelynek partját benépesítették az emberek és állatok. Az egyik fűzfa alatt egy szamárkanca heverészett békésen a kis csikójával. Tovább »

Nagy Anna: Egy angyal

(Ghyczy György Térkép l.c.
képéhez.)


Romos világunk felett
Mégis virrad
Vulkán tombol a mélyben
Fölkel a nap Tovább »

Farkas Árpád: Meg kellene bolondulni

Egy színész megbolondult; teljesen megbolondult ez a színész – újságolja ismerősöm –, rohan az utcán, és motyog magában, sós perecet kér a trafikban, és újságra ragasztja fel a bélyeget, s a villanyt, a villanyt lakásán egész éjjel égeti, pedig a darab bemutatója, melyben főszerepet játszik, egy hét múlva lesz csupán, bolond ez a színész, úgy bizony, összerezzen, ha szólnak hozzá, s ha beszél, csak a szerepéről van szava, nekihevült és megszállott az arca, hangja csupa szenvedély; nem normális ez a színész, ha mondom – így járókelő ismerősöm, s azzal tovább lép. Tovább »

Farkas József György: Vállas Antal – New Orleans

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a magyar szellemi élet számos jeles személyisége emigrációba kényszerült. A kivándorlók csapatát gyarapította Vállas Antal (1809-1869) is, akit hatvan éves korában ért utol a halál a Mexikói öböl partján, s akiről egyebek között mint nevelőről, matematikusról, mérnökről, fotográfusról, tudomány-szervezőről, egyetemi tanárról, papról, kávé-ültetvényesről, akadémia-titkárról emlékezik meg az utókor. Tovább »

Székedi Ferenc: A humor szüksége

Húsvét táján ajándékba kaptam egy könyvet, amelyet a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete adott ki az újvidéki Léphaft Pál valamivel több mint félszáz karikatúrájával és ami még kiválóbb ötlet: a szervezet felkérésére, határokon innen és túl, ugyanennyi magyar újságíró írt egy-egy szöveget a karikatúrák mellé. Ezekhez ugyanis önmagukban nem társultak szavak – csak gondolatok. A szavak és a rajzok együttese viszont az bizonyítja, hogy ez a kettősség képes tovább görgetni a mondanivalót, és még inkább olvasóbaráttá teszi azt. Tovább »

Cselényi Béla: vírus a rendelőben

fehér bútorok közt meghal a vírus
meghal
de halála
nem jut eszébe Tovább »

André Zsuzsa: Őzek Csíktaploca határában

Forrás: szerző FB-oldala

Bölöni Domokos: Meztélláb a hűvös porban

Istenem, nem is tudom, miért kezdek úgy mondatot, hogy Istenem. Egyre több mindenem adja be a kulcsot, előbb csak pislog, aztán kicsit sajog, közben még egyet rá, végül nagyon fáj, fáj, fáj.
Miért csinálom azt, hogy mikor a többszöri felébredés második stációján már úgy dőlök a bal oldalamra, mint Moby Dick, a fehér bálna, megszigonyozva, amit sosem tettem vadevezős koromban, és azzal csalogatom vissza idegeim nyugalmát, hogy Miatyánk, aki a mennyekben vagy… Tovább »

Hadnagy József: Új kezdet

Férjhez megy a bodzabokor,
menyasszonyi ruhája
le a földig fehér csokor,
a tavasz szabta rája. Tovább »

Fortepan.hu: Lánchíd, 1925

Fortepan / Erky Nagy Tibor

Böngészde: Szerb Antal – A százéves Lánchíd

Amióta nem lehet külföldre utaznom, játékokkal igyekszem a bennem élő utazási ösztönt lecsillapítani és elaltatni: azt játszom, hogy úgy járok-kelek Budapest utcáin, mintha idegen volnék és először csodálkoznék el a város szépségén. Újra felfedezem a Hősök-terének tágas, szellős arányait, a Batthyány-téri Szent Anna-templom máriateréziás, nagyasszonyos nyugalmát, a sokat bántott és mégis oly világvárosias Széll Kálmán-téri “síntér” hídján elszórakozom a villamosok igyekezetén és enyhe, de őszinte elragadtatás fog el, ha akár a Dunáról, akár a másik oldalról, a hegyek felől, meglátom a Várhegy páratlanul szép vonulatát. Szinte sajnálom, hogy itt születtem, irígylem az igazi idegent friss élményeiért. És újra és újra rájövök, hogy az egész gyönyörű városban a legszebb a Lánchíd. Tovább »

Para Olga: Örök fényben

folyton átlengsz gondolataimon,
mint könnyű szél, vagy mint az ibolya”
(Szabó Lőrinc)

fekete felhők fölött
ragyognak a csillagok
te örök fényben ragyogsz
Halhatatlanom

(Sepsiszentgyörgy, 2021.április 7.)

Fadgyas Tibor: Rétegek

Forrás: szerző FB-oldala

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 7

Ebola (1976)

Az Ebola egy lassú vizű, békés folyó, valahol jó mélyen a Kongói Demokratikus Köztársaság – az egykori Zaire – trópusi őserdejében. Neve mégis a 20. század egyik legfélelmetesebb járványaként vált ismertté, a partjai mentén lévő településekről indult ki ugyanis a halálos kór. Tovább »

Nászta Katalin: Szövegnapló – visszafelé – 5/a

Isten betölti kívánságát annak, aki ezt kéri tőle. Nem pont úgy, ahogy elképzelte, de betölti.
Pályaválasztásom idején azon vitáztunk – a színház vagy az irodalom értékesebb. Már akkor az irodalmat tartottam előbbre valónak. Fel se fogtam, milyen fontos dolgot állapítottam meg életemre nézve. Tovább »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Zsiléta könyve

Hátra tett kézzel

A cserkészet, az jó volt különben, Sándor bácsi még aput is helyretette, ahányszor megjelent beállítva, és megpróbált szerepelni. Egészen jó csapat alakult ki Zádonyon, abból a nemzedékből színészek, ügyvédek, írók, stand-uposok lettek. Tudták, hogy otthon majd az vár rájuk, ami mindig, mégis jól esett, hogy legalább azt a néhány órát többé-kevésbé nyugodtan tölthetik. A teljes nyugalomról már rég nem álmodoztak, azt másoknak ajándékozta az élet. Tovább »

Para Olga: Fénybe érten

Fám Erika emlékére
„Téged őriznek szívek és szemek”
( William Shakespeare)

de hideg verejték
veri a homlokom
Erika
Erika Tovább »

Könyvturkáló: Katasztrófák a Földön, 2005 (Zsebvilág-sorozat, HVG) – 6

Világméretű influenzajárvány (1957-1958)

Az 1957-ben kialakult úgynevezett ázsiai influenzajárvány nem volt annyira pusztító, mint az 1918-as spanyolnátha, bár becslések szerint 9-10 hónap alatt megbetegítette a Föld egymilliárd lakóját, ám összesen „csak” 1 millió halálos áldozatot szedett. Noha az ötvenes évek második felére a nemzetközi közlekedés fejlődésével felgyorsult a járványok terjedési sebessége, az orvostudomány 1941-ben – hét évvel az A, és egy évvel a B influenzavírus felfedezése után és kilenc évvel azelőtt, hogy a C típust kimutatták – bebizonyította, hogy a megbetegedést védőoltással meg lehet előzni. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Mint folyó, ha…

sötét vizemben
az elmaradt tájak
kibontott hajú
arcmását hordom Tovább »

Botár László: Fekete eső

Forrás: szerző FB-oldala

Hadnagy József: Mikor azt hallom

Mikor azt hallom,
holttest,
mintha azt mondanák,
üres ház,
melynek lakója ismeretlen
címre költözött,
és sose tér vissza;
üres ház, Tovább »

Nászta Katalin: Szövegnapló – visszafelé – 6/a

Emlékszel? Micsoda napok voltak! Megfeszültek az izmaid, még álmodban is gyúrtad a korláton a gyakorlatokat. Forogtál a rúdon. Örömöt jelentett minden mozgás. Az fájt csak, a helyben állás. Minden porcikád lázban égett! Hajolni, ugrani, szaltót, cigánykereket vetni, flikflakot, ahogy tanították. S Bindea Anica tapsolt hozzá. Tovább »

Elekes Ferenc: Birodalmi kör

Ideges levél egy nyüslető ifjúhoz

Minden birodalom hatalomra épül. Nincs jó birodalom, nincs rossz birodalom. Csak birodalom van. Ahol a hatalom, ott a birodalom. A hatalomnak nincs minősége, csak ereje van. A birodalom arca a hatalom arca. Minden hatalomnak ugyanaz az arca. Tovább »

A Saligny-híd

Archív. Forrás: http://www.bibnat.ro/

Cselényi Béla: a saligny-híd

robog önmaga kénszagú felhőjén
hajnalban a tengeri vonat
még nincs tenger
még semmi sincsen
se verőfény
se süldő végzetasszony

Budapest, 2021. IV. 8.