a hírre, miszerint az Európai Bizottság cserben hagyta az őshonos kisebbségeket
Tavasz jön, a tél most tályog-
sebekkel tűzdelt ravatal.
A régóta várt kikelet
rügyeiben hit ketyegett.
De e böjti szél kitakar
sanda akaratot, mint a hályog. Tovább »
Idővel halottainkból hősök lesznek. S még mondja valaki, hogy a halottak nem fejlődnek! Vannak emberek, akik hős halottnak születnek.
Ő áldozat volt, annyira nem hősieskedett. Csak kimondta olykor, amikor már belé nem fért, amit gondolt. Sokszor leitta magát bánatában. Nem hepciáskodott, nem volt elviselhetetlen, csak sokunk helyett szenvedett erősebben, szenvedélyesebben. Tovább »
Hölgyeim és Uraim,
olcsóbb lett, olcsóbb lett, mégiscsak olcsóbb lett, úgy-e mondtam, hogy nem kell türelmetlenkedni, nem kell lázongani, forradalmat csinálni, be kell várni a gazdasági élet természetes fejlődésében az egyensúlyt, ki kell jönnie az igazságnak, a kereslet és kínálat törvényei nem ismernek politikát – olcsóbb lett, olcsóbb lett, csak azért is olcsóbb lett, hiába áskálódtak a gonosz spekulánsok, áru-rejtegetők, árfelhajtók, szívtelen nyomorgatói a szegény fogyasztónak – olcsóbb lett, olcsóbb lett Tovább »
vörös csipke lóg
az ég alján
a nap sem látszik már
s a hegyek csúcsán
vörös sugár Tovább »
A boldogság törékeny,
egynyári pillangó,
melyet kiskorod óta kergetsz
át a réteken, nádason,
vizenyős pázsiton, Tovább »
Ne borzoljuk homlokunkat
minden neszre – van időnk
átírni az ismeretlent –
s befedni a háztetőt. Tovább »
szivárvánnyá lett
én mindörökké látom
halott fényfiam
(Sepsiszentgyörgy, 2020. december 28.)
Hull a hó és csend van.
Házormain jár a szél.
Csupasz fákon ezüstháló,
Lábunk alatt ropog a tél. Tovább »
„A tudásnak teszek panaszt” (JA)
Kilőtt a mondat. Sebez. Vádol. Kutat.
„Rám tekint pártfogón e század” (JA)
Mikor lehetett, melyik olyan? És mit érsz vele, ha a kilőtt mondat kétszáz év múlva sebez. A kérdőjel is gyanússá tesz. A por a biztos, ami ellep s temet. A kötőjelek, a toldalékszavak. Amit a keserűség mondat. Hogy és és – már és még, de. Talán. Az esetleg ügyefogyott, ciki. Tovább »
A KALAP
Szövegét írta: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
Zenéjét szerzette: ÖTVÖS ADORJÁN
A Fasor Kabaréban énekli Szőllősi Rózsi
Egy kalapról szól ez az ének
S e pár együgyű fura rim
Figyeljenek reá szelíden
Ó hölgyeim és uraim.
Gazdája csákót tett fejére
De ő a fogason maradt
Az előszoba fogasán volt
Ez a kalap.
Egy szürke, fess civilkalap. Tovább »
Én vagyok a hajnal és az alkonyat
a lehetetlen hazugság és a tagadhatatlan igazság.
Én vagyok az egyetlen.
Már jó pár éve elérhető magyar nyelven az angol irodalom eme sajátos humorú, olvasmányos alkotása (magyarítását még a huszadik század elején biztosította nagy nevettetőnk, Karinthy Frigyes és angolul kitűnően tudó, nyelvzseninek tartott nénje, Karinthy Emma, aki nem egyszer segítette ki öccsét felvállalt fordtói munkájában, s minél jobban elmélyed benne az olvasó, annál inkább meggyőződik róla, hogy kézen-közön rokonlelkek találkoztak a könyv lapjain, amely a derűs mosoly mellett a harsány nevetésig biztosítja mindennapi humor-szükségletünket). Tovább »
Becze Zoltán: Erdélyi székelyek és magyarok a nyári olimpiai játékokon
(Csíkszereda, 2019. Megjelent a Bethlen Gábor Alap és több helyi cég támogatásával.)
Amikor Becze Zoltánnal összefutok, mindig elmondja: a múlt század kilencvenes éveinek a végén készítettek egy nagyobb felmérést, hogy a csíkszeredaiak elsősorban honnan szerzik a friss információkat és az derült ki belőle, hogy több mint 80 százalékban a Csíki TV-ből. Tovább »
A lap belső felépítése szigorú hierarchiát követett. Rendszabályzat, heti tervek, kérlelhetetlen számonkérés. A gépezetnek működnie kellett. A hibákért, lemaradásokért szigorú dorgálás járt: tette a rovatvezető, a főszerkesztő–helyettes, a főszerkesztő, a KISZ- és pártszervezet. Az elemzések fő témája a pártosság, a cikkek ideológiai tartalma, az irányelvek betartása volt. A mívesség, a szép nyelvezet másodrangú szerepet játszott. A felettes szervek sem a jelzőket, a hasonlatokat kérték számon. A stílusra külön személy ügyelt: Károlyi Ibolya piros ceruzája ébresztett a valóságra: a rossz mondatszerkezetre, az oda nem illő szavakra. Az ifjú tollforgató lázongott. Ma tisztelettel gondolok rá, hisz rendre tanított. A szavak háztartásában sem lehet az ízeket össze-vissza keverni! Tovább »
Lehunyod árnyas szemed
Mandulaszemem lehunyom
Megkezdődhet már a játék
Kihagyhatatlan, jól tudom
Te balra indulsz, jobbra én
Ködbevesző idősíkon Tovább »
A legtisztább szó, amit ki nem ejtesz.
Nem tapad hozzá kívülről semmi kosz.
A belső piszkot Isten Szelleme fejti le róla – benned.
Tovább »
Tekintetem morzsák után kutat,
mint egy fáradhatatlan
városi galamb, ahogy a nedves kapualjban,
talált valamit s hirtelen megtorpan. Tovább »
HOGYAN KÖSZÖN BRÓDY SÁNDOR?
Sándor bácsinak nagyon sokan köszönnek, őt mindenki ismeri Pesten, ő az, akit nem lehet összetéveszteni senkivel, nem hasonlít rá — bókként legyen mondva — egy ember se Magyarországon. (Az egyik fia csak, de annak se olyan fiatalos a képe, mint az övé.) Tovább »
Majd harangozok érted
vecsernyére,
napvérzésre,
mikor elindul benned a túlvilág. Tovább »