Hírét vettük: Tervezzünk városállamot a Marsra – hátha nyerünk vele!

Versenyt hirdetett az amerikai Mars Társaság: a cél egy egymillió lakosú városállam megterveztetése a Mars bolygóra – írta a Világgazdaság kedden az IFLScience című tudományos ismeretterjesztő honlapra hivatkozva. Az első öt helyezett pénzdíjat kap.

Székedi Ferenc: Szól a rádió

Február 13-án ünnepeltük a Rádió Világnapját. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, 2012-ben, spanyol javaslat nyomán döntött úgy, hogy a rádiónak, mint a világ legelterjedtebb tömegkommunikációs eszközének is legyen egy napja, és hosszas tanácskozás után a különböző országok küldöttei arra jutottak, hogy ez éppen február 13-ra essen, mivel az anyaszervezet, az ENSZ 1946-ban éppen ezen a napon indította el önálló, több nyelvű, rádiós műsorszórását. Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

MÉLTÁNYTALANSÁG

Somló István fölszáll a villamosra, és megáll a hátsó peronon.
— Szíveskedjék a kocsi belsejébe fáradni! — mondja a kalauz.
Somló bemegy a kocsiba.
— Tessék előbbre menni, hogy a többi utas is felszállhasson! — szól ismét a kalauz. Tovább »

Bencze Mihály: Ellődörgött a népdal

(Seres András emlékére)

Isten, ha létezel, miért hagyod, hogy éltessem
E zord világot, mit teremtettél, ezt érdemlem?
Régi elvek korhadnak, pompái az újkornak
Múzeumba tévednek, pedig még nem ragyognak. Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (268)

Nyomdai élbrigád, 1977. Adományozó: Székely Tamás

Nagy Anna: Engedetlen

Hallgatok, szavam elvesztettem
Hallgatok, íme néma lettem
Hallgatok, úgy megkeseredtem
Hallgatok, így megmenekedtem Tovább »

B. Tomos Hajnal: Ha akkor tudom…

Őszintén bevallom (bár kizárólag csak magamnak), hogy most már bánom az egészet. Konkrétan azt, hogy ezelőtt hatvanegy éve kivettem pólyás húgomat az égő ágyból. És ha már kivettem, nem hagytam ott a padlón, hogy megfulladjon a füstben. Na jó, kicsit azért még ott hagytam, mert öt évesen nem volt elég erőm a hat kilós csecsemőt kicipelni a friss levegőre. Tovább »

Cseke Gábor: Titkaink (10)

…Mi van a lehallgatásokkal? Hogy ezután nem lesznek törvényesek? Valamit hallottunk erről a rádióban, de nehéz fejben tartani a lényeget, annyira kacifántos az ügy…
Lehiggadtunk. Utánanéztünk.
Még tiszta szerencse, ugyanis kiderült, hogy a lehallgatások továbbra is érvényben vannak, ha kellően indokoltak s ezek alapján engedélyezettek; a nemzetbiztonsági titkosszolgálat (SRI) továbbra is figyelhet, lehallgathat gyanús egyéneket, helyzeteket, cselekedeteket… Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (267)

Alkotószoba, 1977

Demény Péter / Ivan Karamazov/: Kábé 13

Vörösmarty költészete

A bú és a bor, e páros hangulat Ady Endréig legnagyobb magyar költője Vörösmarty Mihály, és mit sem von le értékéből, hogy külön is tudja kezelni őket. Általában is nagy érzelemkezelő, olyan, mint egy rendezőpályaudvar. Igazi romantikus alak, aki egyszer keserűségében azt találja írni, “ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába”, amit az olvasók egy része úgy fordít, “jó dolgában bolondul meg az ember”. Ez a része az olvasóknak azt képzeli, hogy a költők borról írnak, de vízzel élnek, amit szólásilag rosszul viselnének, egyébként azonban korántsem. Tovább »

Költők az árnyékos oldalról: Fábián Sándor

1.

„Életének 82. évében rövid betegség után, [2018] június 17-én Nagyváradon elhunyt Fábián Sándor költő, műfordító, a váradi irodalmi élet doyenje.

Fábián Sándor 1937. június 16-án született Nagyszalontán. A nagyváradi klasszikus líceumban érettségizett, majd a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben (MOGYE) szerzett általános orvosi oklevelet. 1962 és 1966 között Sarmaságon bányaorvos, 1966 őszétől nyugdíjba vonulásáig Nagyváradon üzemorvos. 1990-től alapító szerkesztője a Kelet-Nyugat hetilapnak (később folyóirat), az egyetlen munkatárs, aki a lap 1996-os megszűnéséig valamennyi szám elkészítésében közreműködött. Tovább »

Oláh István: Állkapocs-filozófia

Hogy miért kedvelem ezt a várost, most rögtön elmondom, bár tudom, ez itt nem a reklám és nem egy vallomás helye.
Hát például ezért: az egyik fogorvosi rendelő nyitott ablaka alatt ellépdelve hallom, már megint fütyörésznek. Ez meg miért érdekes? Hát mert tegnap is fütyültek, tegnapelőtt is. Hogy aztán én is fütyülésre fogjam, amiből egyből mindent megértettem. Dióhéjra haraptam az ünnepi bejgliben, letörött a fogam. Régi jó (és gyávaságra valló) szokás szerint húztam ameddig lehetett, de csak el kellett mennem a fogorvoshoz, akinek az ablaka előtt naponta eljártam addig is nagy lazán. Tovább »

Elekes Ferenc: Most jövök a térről

Az egybarátú ember nem attól szenved,
mert neki csak egy barátja van, hanem inkább attól,
ha rájön, két barátja is van.
Most jövök a térről. Valaki megszólított, szerbusz, barátom!
Az egybarátú ember,(mint amilyen én is vagyok) ilyenkor megdöbben, találgat és számol. Ennek az lesz a vége, hogy összezavarodik a számolásban…

Forrás: szerző Facebook oldala

Dabi István: Ha nem gondolkodunk…

az érzékszervek észlelte és továbbította
érzések érzelmeket szülnek
amik a gondolatok felügyelete és irányítása nélkül
mint megáradt folyók
korlátlanul hatalmukba keríthetik
az emberi szívet és lelket Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

Szerelem Szibériától Szegedig

Kaszajeva Mária 19 éves szibériai orosz nő csütörtökön este Szabadsajtó-utca 1. szám alatti lakásán, szerelmi bánatában, öngyilkossági szándékkal hypermangánt ivott. Súlyos belső sérülésével a közkórházba szállították. Tovább »

Pusztai Péter: Elmúlt napok (475)

A hullámzó árnyékok * Fotó a szerző Facebook oldaláról

Nászta Katalin: Nyelvtanóra – 2

Meg AMELLETT sem mehetek el,
mikor a mellet kidüllesztve
peckesen elmennek mellettem
(ezzel eleget is tettem
a magyar eeeeeee…-knek). Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Álarcok égetése

Régenvoltra emlékezem.
Egy átvirrasztott éjszakán,
amikor késett a hajnal,
és a hazug órák megszűntek ketyegni,
hangjuk fennakadt a csillagokban, Tovább »

Cseke Gábor: Titkaink (9)

Olvasóként örökké érdekelt: mely nyersanyagból gyúrta világhírú Švejk-könyvét Jaroslav Hašek? Hogy jutott egyáltalán eszébe annyi mulatságos marhaság, melyek révén sikeresen tartott körbe tükröt a huszadik század eleji világháborúnak és európai híveinek? No meg a minden ízében roskadozó osztrák–magyar monarchiának? Aki olvasta a Švejket, tapasztalhatta: Tovább »

PIF le chien

Egy népszerű képregényfigura a múlt századból

Cselényi Béla: PIF

pif kutya barna-sárga béke
pif kutya halványkék égbolt
pif kutya rajzfilmbe illő
és bevonul lelkem állatkái közé Tovább »

B. Tomos Hajnal: Az áldozat

December elsejétől másodállást is vállalt a Lány (nevezzük csak így), hogy segítse családját, meg aztán ilyenkor, ünnepek előtt jócskán akad ok a költekezésre is. Egy engros raktárban kapott helyet, ahol (papíron) napi hat órán át szaloncukrot kellett csomagolnia. Tovább »

Demény Péter / Ivan Karamazov/: Kábé 12

Anyám tyúkja

Gergely Tamásnak

A tyúk, az anya, a kutya, a fiú – ez a család; egyes mai országok államtitkárságokat hoznának létre felháborodásukban. Az öcs és az atya kimarad, ők a Hősök terén tüntetnek, mint minden ivarérett forradalmár. Isten is befordul a konyhába, de ki is fordul gyorsan.
A családbukolika remekműve. A tyúk kotkodácsol, felszáll ide-oda: valóságos varázslat, nem is tyúk ez már, hanem a boldogság ikonikus jelképe. Hálistennek ő nem tud róla, nyugodtan káricsol tovább, miközben Morzsa kutya a fülét hegyezi. A lírai alany nem ismer határt. Tovább »

A. Gergely András: Holnaplányok – nőiség a szaktudománytól a szexualitásig

A címlapfotó: asztaltársaság Ferenczi Sándor 75. születésnapján

Ritka mód érdekfeszítő, egyúttal exkluzív és közfigyelmet is magára vonó kiadvány jelent meg a pesti Noran Libro kiadásában. E kettős, a fennkölt szakmaiságot a feszítő érdekesség, s a szinte líraian mesés történetiséget az aprólékos, roppant elmélyült és hosszas kutatómunka hitelével alátámasztó jellege szinte meg sem látszik a köteten, ha csupán sugárzó szexis mivoltát tekintjük meghatározónak. Ez pedig visszafogott, szinte „családiasnak”, mégis roppant hivatalosnak tetsző címlapfotójában tükröződik, mivel maga a kép egy nagyobb fehérasztal sarkán üldögélő társaságot idéz meg, kiknek kilétét talán csak a cím azonnali intimitása és talányossága pontosítja. Tovább »

Internet kávézó II/5

Mai vendégünk: Tüske Zsófia – könyvtáros, Eötvös Loránd Tudományegyetem

KÁVÉ

A kávé idestova már fél évszázada barátom, hűséges kísérőm, életem része.
Gimnazista voltam, amikor mostohaanyám, aki szeretett mindent mással végeztetni, először a kávédarálást bízta rám, majd később a kávé pörkölését is. A hatvanas években még nem voltak meg az ismert márkák, az Amigo és az Omnia, de nyerskávét lehetett kapni és én megtanultam azt kislábasban, óvatosan és nem túl gyorsan sötétbarnára pörkölni. Tovább »