Dan Culcer: A halálról, mivel hogy létezik (1)

(Despre moarte, de vreme ce există)

A szán fölfelé igyekezett, a nagy gyümölcsös mentén, a mezőt átszelő, a vastag hórétegtől már-már láthatatlan úton. Délfelé járt, a hó fényesen és hűvösen izzott, akár a halott vőlegény inge, érdesen és fülsértően csikorgott a fagyban a szántalpak alatt. Ezen a vidéken a dombok kopárak, a szél helyenként felkapja a havat és sárgán duzzadó , fagyos foltokban kivillan a kopár föld. Valamikor a dombokat, a hajlatokat szőlő borította, az embereknek jó boruk termett, amit a szamosújvári örmény kereskedők előszeretettel forgalmaztak. Tovább »

Cselényi Béla: Négy sorban (5)

mester és tanítványai

játszik a mester nézi a többi sírva merengő
mély figyelemmel íme a vátesz légiesül
s játszik a többi nézi a mester halk figyelemmel
semmi katarzis nem szomorítja arca derűs

Budapest, 2019. VIII. 21. Tovább »

André Zsuzsa: Török kávé

Isztambul, 2019 * Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/

Bölöni Domokos böngészője

A csók eredete

Ami a szívben, az a szájon. Ez a mondás vezet a legegyszerűbb és legtermészetesebb magyarázatához a csók keletkezésének. Szimbólum a csók, külsőleg is látható jele a szavakban ki nem fejezhető szerelmi érzésnek. A szerelemben tulajdonképen bizonyos mértékben a szerelmesek lelkének kölcsönös kicserélése történik meg. A szerelmes átadja imádottjának a saját lelkét, és iparkodik az övét viszont magába szívni. Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Gyorsfényképek 1973

Mikó-kert, 73 tele

Fagylovak nyerítettek az égből,
azúrkék lovak.
A lomha fák fény felé emelték
a fagyöngybokrokat. Tovább »

Szente B. Levente: Három sorban…

Szégyenlősség

kifutott a tej –
lába kelt.
most lábatlankodik. Tovább »

Florin Andreescu: Ég veled, Török Zsolt!

A napokban tragikus hirtelenséggel életét vesztette a Fogarasi Havasokban a 45 éves jeles aradi hegymászó, Török Zsolt, a világ több magas csúcsának meghódítója. A fotós e képével neki állít emléket * Még több fotó a szerző blogján: http://florinandreescu.blogspot.com/

Mélyföldi sötétségek, avagy regényárnyalatok a történeti időben

Bevallható szokásunk, hogy amikor a súlyosan európai történelmi vétségekről (szentföldi hadjárat, földközi-tengeri és atlanti gyarmatosítás, földrész-megosztó háborúk, vallásháborúk, népfelkelések és birodalmi konfliktusok) bűneiről, saját felelősségről van szó, mindig megtaláljuk az okokat, a szövetségeseket, a lepaktálókat, árulókat, megúszókat, kollaborálókat mint kísérő okokat és szégyenfoltokat. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Egy hosszú nap után

Végre vége mindennek: a szüntelen zsivajnak,
a tanévnek, a becsengetéseknek
s nagyban a negyven éves menetelésnek.
Vége a vekker esti babrálásának
és hajnali idegtépő csörgésének, Tovább »

Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul (3)

Szlováknak lenni vagy elmenni

1946 tavaszán már mindenki megismert egy szót: reszlovakizálni…
Micsoda sötét lelkületű, nem anya szülte ember találta ki ezt a lélektiprást! Add el a lelkedet, a becsületedet! Mondd, hogy nem az vagy, akinek születtél!…
Mert ha nem mondom, akkor el kell mennem a szülőföldemről. A falumból, ahol minden talpalatnyi földet, amim van, egy életen át szerezgettem. Fillérenként rakosgattam össze a pénzt. Fuvaroztam, fazékkal jártam az országot. Tovább »

Demény Péter: Puzzle

A holló meglökte
a tüzes trónt,
a tüzes trón meglökte
a király lovát,
a ló meglökte
a vadkant, Tovább »

Cseke Péter: Delelő várkapu

Berethalom, vártemplom, 2019 augusztus

Nászta Katalin: mi más?

hát a csordaszellem
sorol be ide vagy oda
a nem akarok különbözni
gyáva motorja Tovább »

Abafáy-Deák Csillag: Határeset

A vasfüggöny kifejezést Churchill találta ki. Damoklész kardjával ellentétben, ami, ha fejünk fölött vészjóslóan függ, és vagy leesik vagy nem, a vasfüggöny még a fejekben is megtalálta helyét határokon innen és túl. A magyar–osztrák határon az illegális határátlépések ellen egy 260 kilométer hosszú, aknazárral biztosított szögesdrót kerítést építettek 1949-ben. A kezdeti aknazár helyére, mely sok halálos áldozatot követelt, elektronikus jelzőberendezést szereltek. A szögesdrót kerítés fenntartása az 1980-as évektől kritikussá vált, felújításához a rozsdamentes drótot nyugatról kellett volna importálni, ezért 1989 februárjában határozatot hoztak lebontásáról. Ünnepélyes átvágására a magyar és osztrák külügyminiszterek által 1989. június 27-én került sor. Tovább »

ÍGY TÖRTÉNT! – Emlékezés a magyar határnyitásra *

Hajnalra elhatározásra jutottam, s egy kiadós futás, majd forró fürdő után frissen bementem a minisztériumba. Behívtam két helyettesemet, és közöltem velük a döntést:
„Radikális megoldás kell, olyan, amely lehetővé teszi, hogy mindenki legálisan eltávozhasson. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a rendkívüli helyzetre való tekintettel felfüggesztjük az 1969. évi magyar–NDK utasforgalmi megállapodás és bizalmas jegyzőkönyvének alkalmazását. Tovább »

Nagyálmos Ildikó: Új kenyér ünnepe Szent István napján

Székelyudvarhely, 2019 * Forrás: Hargita Népe

Bölöni Domokos böngészője

Salamon Gyula: Antitézis

Beszélgetünk, beszélgetünk szerelmetes barátommal.
Nincsen a világon még két olyan ember, akik egymást mindig így eltartják szóval.

Örökösen járja az az örök téma,
amelyről, ha nálad épen aktuális,
bizalmasod előtt sohse maradsz néma. Tovább »

Szente B. Levente: 3×1

Se itt, se ott

semmi jogán, senki lehet
csúf torzó – hamupernye,
zsíros temető. Tovább »

Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul* (2)

Az első baljós jelek

A mi falunk határában volt egy híres fürdő. Kitűnő gyógyvize volt. Messze vidékről jártak oda mindenféle csúzt, reumát, zsábát meg egyebeket gyógyíttatni.A fürdőhöz tartozott egy nagy rét. A tulajdonosa eladta a lévárti gazdáknak, akik nagyon örültek, mert kellett a takarmány a jószágnak. Az új tulajdonos egy Blaskó János nevű ember lett.
Amikor a front elvonult, bejött az asszony hozzánk a faluba, hogy segítsük élelemmel, mert nem maradt semmijük. Én mindennel elláttam, amink csak volt. Hálálkodva ment el. Tovább »

Hm/11

… és akkor mennyei rendek gvárdiánjai rejtették el tengernek könnyeit, megkövült lelkek üres bugyraiba * Kép és szöveg: Hajdú Mónika

Cselényi Béla: egy érzékeny emberre

I.

hív a betegtárs pár hete gyászol apja örökre
hagyta magára tétova terhelt árva fejét
nincs aki meghallgassa gödöllő fái között már
még sose látta ősei hantját óvta magát

Budapest, 2019. VIII. 18. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Készülődés egy fogadásra

Már minden a kiszabott helyén,
mint japánkertben, tervszerűen
illeszkednek a legapróbb kövek is
a harmónia rendszerébe – Tovább »

Székedi Ferenc: Botár László szakadatlan munkája

A múlt hét végén, a Maros megyei Hármas-faluhoz tartozó Székely szentkirályon tartották meg a Szent Király Szövetség huszonharmadik találkozóját, huszonegy település küldöttségének részvételével, és ott bizony nem feledkeztek meg az alapítókról sem. Többek között okleveleket adtak át a csíkszentkirályi származású kiváló építészmérnöknek, Csiszér Andornak, az ugyancsak idevaló történész Nagy Benedeknek, post mortem az egykori polgármesternek, Udvari Dezsőnek, és hadd mondjam el azt is: a Kaposvári Tévétől nemrég megkaptam azt a filmet, amelyben az ugyancsak csíkszentkirályi László Pál, Csíkszereda első polgármestere beszél az általa újraindított Ezer Székely Leány Találkozón, még a múlt század kilencvenes éveinek elején. Ha úgy tetszik, kisebb és nagyobb közösségek, a közelmúlt történelme számára tetteik maradandók, és nincs ez másképp általában a művészetek és közelebbről a képzőművészet terén sem. Tovább »

Ágoston Hugó: Grönlandtól Amazonasig

A klímaválság politikai viták kereszttüzébe került, ezzel valószínűleg minden esély elszállt arra nézve, hogy megússzuk. Pozitív visszacsatolásos folyamatok kaotikussá, azaz alighanem visszafordíthatatlanná teszik a földi klímaváltozást. Az önző érdek, a felelőtlenség eljátssza az utolsó lehetőséget is. A vita globalizálódik, de nem a probléma megoldásáról szól, hanem arról, hogy létezik-e a probléma. Tovább »

Pusztai Péter: Elmúlt napok (417)

(11) A Tunéziai napló c. sorozatból * Forrás: a szerző Facebook oldala