81. nap – november 20.

Továbbra is Agri városában vagyok, ahol kurd egyetemi hallgatók a házigazdáim. Hetekkel ezelőtt, egy útmenti étkezdében találkoztam először kurdokkal, akik megvendégeltek, ők mondták, hogy a népük szereti a vendégeket. A mostani házigazdáimmal való tapasztalataim alapján a kijelentésük egyáltalán nem tűnik túlzónak. Egyikük átengedte nekem a szobáját, érkezésem napján megetettek a maguk főzte, lerben készített csirkés-zöldséges egytálétellel, tegnap este pedig elvittek egy cukrászdába, hogy megkóstoljam a künefe nevű édességet. Ma délelőtt reggelizni vittek egy pékségbe, utána pedig uszodába mentünk. Tovább »

pöttömnyi baba
nem fél az árnyékától
játszik légy gyerek

(Sepsiszentgyörgy, 2019. november 19.)

Az éjféli Velencéhez

KÁLNOKY LÁSZLÓNAK

Éjfélt ütött az öreg óra,
a két vas-mór éjfélt ütött;
kalapácsuk kongó ekhója
még száll a Szent Márk-tér fölött,
mint elfoszló templomi nóta. Tovább »

Egyre halkult az utolsó szekér zörgése. Előbb a kerekek nyikorgása maradt el, majd a paták dobbanását nyelte el a távolság, végül csak a saroglyadeszka ütemes kopogása hallatszott, aztán mindent beborított a csend láthatatlan burája. Tovább »

Panigay Róbert Válogatott novellák című kötetéről (Székely Könyvtár, 79)

Lehet, hogy Panigay Róbert vadásznovelláiból nem a magamfajta városi, a természet közelségét csak gyermekkori emlékként őrző embernek kellett volna válogatnia és szerkesztenie. Ebből az előző mondatból egyrészt rögtön kiderül, hogy – mint sok más mindenről – a vadászatról, vadorzásról való tudásom olvasmányaimból származik, másrészt jelzi, hogy a szövegek válogatásában kifejezetten azok minősége számított, nem segített a témához kötődő semmiféle gyakorlati ismeret. Tovább »

elárasztott a víz, elárasztott az ár,
ki tudja, tán a nyáron nem is lesz az a nyár,
nincsenek már sirályok, üres a gondola,
egyszer voltam, s többé tán nem megyek én oda Tovább »

Az erdélyi Philther-kutatás a vásárhelyi színiegyetem egykori színháztudományi tanszéke és a budapesti Theatron Műhely – Jákfalvi Magdolna és Kékesi Kun Árpád színháztörténészek – együttműködésével vette kezdetét. Tovább »

Dugóból gyufából
kirakni ’97-et(,)
nekem való legó lenne,
lovagolna Dugó Dani.

Budapest, 2019. XI. 13.

Hűs szellő rebben,
szőlőkertből lebben,
szerelemet szórva száll tova. Tovább »

Placebo

Gedő Géza tanító úr hallgatózott egy kicsit, nem fogtak-e odafönt szagot az asszonyaink.
Korondon, a „blokkos” pince terében voltunk, az ő cándra-lecekkel külön kerített, lakatra nyíló szeparéjában.
Piros bort töltött a mázas kancsóból, majd minden külön értesítés helyett így szólt:
„Faljunk túrót!”
Asszonyainkhoz ez hallatszott fel:
„Fekete tyúk mind megette a magoot!”

A butaságról

Rotterdami Erasmus négy évszázaddal ezelőtt már megírta a butaság dicséretét. A kérdés azonban még mindig nem vesztette el időszerűségét. Hatalmas, bonyolult probléma ez, nehezen hozzáférhető. Ezen a helyen mindössze arra szorítkozom, hogy a butaság társadalmi szerepét és hatóerejét igyekezzem méltatni. Tovább »

80. nap – november 19.

Megkaptam az iráni vízumot, megnyílt előttem az út kelet felé. Egyelőre azonban Agriban vagyok, innen még vagy 130 km az iráni határ, s arra mindenképp fogok időt szakítani, hogy minél közelebbről megszemléljem az Ararátot. Tovább »

minden bűn, amit meg nem bántál
visszaúszkál a csatornán
néha azok is, miket megbántál
minap arcomra ragadt az ökörnyál
undorodva töröltem volna
de a víz, ami a bűnt mossa
elúszott valahova Tovább »

(Brassaï-Halász Gyula emlékére)

Emlékszem még a macskaköves Kapu utcára,
Sétáltunk ketten összebújva, a napnyugtára.
Boldogan fogtam kezed, megöleltél s nevettünk,
Amin csak lehetett, s frissen lopott almát ettünk. Tovább »

én parasztként
csak paraszt kalap alól
nézhetek e világra
írni is csak
saját ceruzámmal Tovább »

Sértő Kálmán: Utoljára eldalolni…

Árjegyzék a földi élet,
Keresgélek benne,
Valakit úgy választanék,
Aki csókgép lenne. Tovább »

benyomásaimat ukmukfukk
összedobni annyira nyers
munkába menet a lila ég
jóval szebb volt mint ez a vers

Budapest, 2019. XI. 12.

Mohás márványlap:
Letörölt sírfelirat.
Eszem-iszom még.

A Szörny létezéséről keringő hírek, a bizonyítékok mind merészebb hamisításai közrejátszottak abban, hogy a tudomány bizalmatlan volt a megmagyarázhatatlannak tűnő dolgok irányában. Minél nyilvánvalóbbnak tűnt egy-egy észlelés, annál bizonyosabb volt, hogy turpisság áll mögötte. A valós tények mindig szerényebbnek bizonyultak. Tovább »