A múlt század 40-es éveinek elején, a „kicsi magyar világban” történt, hogy az egyik székelyföldi kisvárosban az uraságnak fia született. Az örömhír másnapján nagyszabású vadászatot szerveztek, amelynek végeztével a boldog apa nem győzte az igen szapora koccintást a gyermeke egészségére. Alaposan megrészegedett, és egyre inkább ágaskodott benne a virtus. Az egykori frusztrációkat örökös nyújtotta reményteljes […]

…A segesvári csata után még harminc évvel is országos megdöbbenést, rengeteg újságcikket, képviselőházi interpellációt idézett elő a hír, hogy Petőfi Sándor nem esett el a végzetes ütközetben, hanem él. Szibériában ólombányában sínylődik. Ezt egy Manasses Dániel nevű ember terjesztette. Azt állította, hogy mint fogoly honvéd maga is Oroszországban raboskodott, 2775 társával egyetemben. „Ezek közt volt […]

…A sereg állandóan vonul, állandóan harcol. Ő hol vele, hol külön megbízatással utazik. Az Aranyhoz írt következő levél már az országrész másik feléből, Lugosról kelteződik. Ebben kapunk képet akkori hangulatáról. Csupa remény.„Kedves barátom, tennap és tennapelőtt a feleségemnek írtam; kérd meg őt szépen nem az én nevemben, hanem a tiedben, hogy bocsássa meg, hogy a […]

A kutyaarcú kis lengyel nemes, aki nemesi rangját mellesleg sohasem említi, ért valamit a forradalomhoz, a néphadsereghez, e szakmában kijárt egypár iskolát. Tanult katonatiszt, de sikereit kezdettől fogva lázadó seregekkel aratja. 1826-ban, harmincéves korában otthagyja a cári szolgálatot, ahol több időt töltött börtönben, mint szabadon. Az 1830-as lengyel forradalom kezdetén kilencezer emberrel szétver huszonegyezer oroszt; […]

Szabadság, szerelem… a két nagy élmény, a forradalmári és férji kötelesség szavai csak a lélekben kelnek vitára. A költészetben nem akaszkodnak össze, egymást váltogatva külön-külön oly tisztán hangzanak, mintha nem is egy szájról csengenének. Amit az erős érzelmi kapcson Júlia szeszélye meglazít, azt százszorosan pótolja az, hogy Júlia anya lesz. De új lobogást ad a […]

…Ily körülmények között lép fel képviselőnek, szülőföldjén, édes kiskunjai között. Itt sem tagadja meg magát; hízelegni akkor sem tud, amikor a nép kegyeit akarja megnyerni. Képviselőjelölt még nem küldött olyan agitációs iratot szeretett választóinak, amilyennel a költő fordult az övéihez. „Polgártársaim és hazámfiai! Hazámfiai nemcsak mint magyarok, hanem úgyis mint kunok, mert Kis-Kunságban születtem. Úgy […]

…A Habsburg-monarchia népei a XIX. század derekán fejlettségük grádicsai szerint törekedtek fölfelé a szabadság útján. A monarchia vezetői, mint láttuk, részben aggkori emlék-merevedésük következtében, valamennyi népet, bármily lépcsőfokon voltak is azok, egyaránt a feudalizmus pincéjébe akartak visszatuszkolni. A köztük levő különbséget nem arra látták jónak, amit az okos szülő, az okos tanító, az okos országló […]

…A parasztok az ország címerét sem ismerik; Arany magyarázza majd meg nekik a Nép Barátjá-ban. A nemzeti színekről akkor szereznek tudomást, amikor az első harci zászlók felröppennek. Fogalmuk sincs, hogy a nemzet tagjai, hogy mit jelent – milyen előnyt – magyarnak lenni. „Mi magunkat igen hosszú ideig csaltuk – írja keserűen Jókai. – Azt hittük, […]

A kávéházi vitatkozókat, a tantermekből a félbemaradt óra örömével kitóduló orvosnövendékeket, mérnökjelölteket, szeminaristákat, jogászokat a fiatal költő kemény pátosza üti hősökké, az elszánt indulat, melynek hitelességében nem lehet kételkedni. Az első forradalmi tett, a sajtószabadság gyakorlati kivívása, még úgy játszódik le, mint ártatlan diákcsíny. Degré pontosan leírta a híres jelenetet. Amikor a fiatalok bevonulnak a […]

A pozsonyi német polgárok feje és házteteje fölött minden különösebb baj nélkül röpültek el a forradalom szikrái. Elrepültek volna Pest fölött is, ha a vásárra feltódult vidékiek a németajkú várost két-három napra nem teszik a magyarság fővárosává, és ha nincs az a kis csoport, az a kávéháznyi baráti együttes, amely a szikrákat, szinte a markában, […]

…Forrott benne a vágy, hogy anyját mielőbb láthassa, s betegségében a kívánt segélyt neki megvihesse. Tönkrement s tehetetlen szülei sorsának intézése egyedül reá nehezedvén, hogy gyermeki kötelességének szűkecske jövedelméhez mérten háladatos szívvel meg is felelhessen – e csöndes és olcsó s a mellett könnyen hozzáférhető várost (Vácot) szemelte ki számukra lakásul. Azonban nemcsak erről és […]

…A fiatal költő azok közé az egészséges lelkek közé tartozik, akik lángoló szerelmesként feküsznek le, de a nászéjszaka reggelén a családapa, sőt a családfenntartó hivatásával ébrednek föl. A fiatal költő a koltói szép napok múltán teljes erővel lát kenyérkereset után. Arra vállalkozik, ami sem azelőtt, sem azután még egyetlen magyar költőnek sem sikerült: verseiből akar […]

A kis kastély, melynek emeleti szobájában az ifjú pár lakik, az ország egyik legszebb helyén fekszik. Korabeli leírását magától a gróftól bírjuk. „Házam egy kis lejtős magaslaton áll, az előtéren éjszak felé sima, nagy térség, zöld rétekkel és tölgyfa csoportozatokkal, a térséget a Lápos vize kígyózza végig s egy magaslatról egész futása látható, mint ő […]

…Az öreg Szendrey elcsodálkozott volna, ha meglátja, hogy a versírás mellett mivel tölti könnyelmű jövendő veje az időt. Kiadókhoz szaladgál, szervez, tárgyal, szerződést köt az Életképek-kel és a győri Hazánk-kal; január elsejétől mindegyik hat költeményt vesz tőle 50-50 forintért; eladja Emichnek költeményei örökjogú kiadását 1500 forintért, de már a jövőben írandó kötet tárgyában is megállapodik […]

…A költőnek, sajnos, a szerelemnél is fontosabb gondjai vannak: összes költeményének kefelevonatait, a nyomdahibákat javítgatja, a kötetnek, amelyet a „Tisztelet és szeretet jeléül” Vörösmartynak ajánl, a pesti márciusi vásárra okvetlen meg kell jelennie. Vidéki kislányok ilyesmit nemigen értenek meg: Júlia szülei tilalmára, egyszeriben nem írhat a költőnek, ellenben megint szárnyára ereszti a pletykát, hogy férjhez […]

…Önhittségéről, kezelhetetlenségéről, amelyet akkor is, később is annyian szemére vetnek (s annyian utánoznak), Aranyhoz való barátsága ad igaz képet. Összeférhetetlenségében nincs egy szemernyi irigység vagy önzés. Semmi hasonlóság benne azokhoz a különös bolondokhoz, akik kivétel nélkül csak másokban tesznek kárt, magukban soha. Nem saját érdekeiért: elveiért borítja fel az asztalt s a legszívélyesebb baráti viszonyt. […]

…Nem valószínű, hogy a költő annyit nélkülözött a szerelemben, annyira csak sóvárgásra volt ítélve, ahogy a következő század nőhódító irodalmárai gondolták… Ezer meg ezer lányszív dobogott érte is, rajta múlott, hogy válasszon közülök… Hajlama őt nem azok felé a nők felé vitte, akiket egy intésre párul lehet választani. Hogy mindenkit feleségül kért, aki tetszett neki? […]

A romantika e korszaka a férfias férfi számára a rögtöni cselekvést, a kardrántás gyorsaságú döntést írja elő. Nemcsak a költő, minden halandó ihlet befolyása alatt áll. Főleg szerelem dolgában tilos töprengeni…Nem első eset, hogy a fiatal költő szerelmét rögtön házassági ajánlattal fejezi ki; kért ő meg már lányt – aki tetszett neki –, …, puszta […]

A pajtások megjelennek a fogadóban, a költő most már három helyre is mehetne lakni. De nem megy, a kortesek azzal fenyegették, hogy visszatérnek – áll elébük, nem szökik meg! Izgatott lelke még jobban felizgatódik. Minden idegszála harcra feszül. Másnap elmegy a főispán ünnepélyes beiktatására, de a legszebben kanyargó körmondat közepén egyszerre föláll. „Jer, menjünk innen […]

…Szendrey minden szeretetét leányára pazarolja. Attól a perctől, hogy Júlia hazatér Tenczer vagy dallamosabb magyar nevén, Lejtei Lilla szegényes tanintézetéből, ő körötte forog az az egész, magtárakká és gazdatiszti lakássá hanyatlott erdődi vár. A tanintézetben a német szón, a kézimunkán és zongorázáson kívül csak olvasásra, regényolvasásra, vagyis a kor leánynevelő elvei szerint ábrándozásra oktatták. Úrikisasszony? […]

…A Pesti Divatlap január 29-i száma érdekes hírt közöl. A költőt „a Kisfaludy Társaság tagjává akarta választani; de miután az magánúton nyilatkoztatá, hogy a megtiszteltetést nem fogadja el – választás alá sem került”. Elképzelhetjük a költő szája körül a keserű fintort, amikor hírét vette a készülő kitüntetésnek, ott a szalkszentmártoni kocsma ivójában. Kitüntetést? Januárban összesen […]

…Az öregek Szalkszentmártonban is a kocsmát és a mészárszéket bérlik, helyzetük a dunavecseihez viszonyítva még rosszabb. A költő itt már azt a kényelmet sem engedheti meg magának, hogy külön szobát vegyen. A kocsma kis vendégszobájában hál, nappal a kocsma ivójában dolgozik. …Fel-felruccan Pestre, s eljövet mindannyiszor új sebet visz haza, a vidékre. Ő, a nemzet […]

…A támadások, amelyek 44 végén még elszórt lődözéshez hasonlítanak, a következő év első felében általános pergőtűzzé egyesülnek. Ilyen koncentrált és heves rohamot eladdig egy magyar írónak sem kellett kiállania – azután sem, még Adynak sem. Jelentőségük csak annyi, hogy a költőt, azáltal, hogy újabb és újabb állásfoglalásra bírták, siettették fejlődésében. …A bottal különben mint a […]

Ez a magyar költő, aki huszonhat évesen az elveiért vagy még inkább a saját magához való következetességért már meg is halt, nem utolsó érdekességül azt hagyta hátra, hogy elképzelhető moralista lírikus pozitíve is.Elképzelhető, hogy egy nagy költő mint jellem is rendkívülien nagy. Sőt elképzelhető, hogy egy költő nem csak műveivel nagy nevelő, hanem közvetlenül személyével […]

Az országban minden huszadik ember nemes, de jóízű hahota lett volna a válasz, ha a Pilvax uraitól valaki megkérdezi, hogy hány felszabadítandó jobbágyuk van. Már a nagyapjuknak sem volt egy fia sem. Társadalmi helyzetüket nézve nagy többségük szabályszerű polgári vagy népi ivadék, a későbben hozzájuk csatlakozók is azok, Tompa apja csizmadia, Jókaié és a Vachottaké […]