‘Elbeszélés’

 

Demény Péter: Villámvignetták (8)

2019. február 20.

Repülő tojások Volt néhány nyár, amíg Dănuț volt a legjobb barátunk. Ha jól emlékszem, Almășannak hívták, különben annak a hentesnek az unokája, aki nagyanyámmal akart hancúrozni. Nem tudom, merre jár, már ő is túl van a negyvenen, hiszen öcsém és köztem volt. Bármit lehetett vele, sőt, ő vezette a bármit.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Villámvignetták (8)

2019. február 18.

Betűtészta A garázsok Z alakban strukturálták az udvart, míg a blokkok L alakban keretezték. Mi a Z tetejével szemben laktunk, a nénire láttunk, aki kis Fiatját gördítette ki, amikor kellett, és egyszer azt mondta, „ești foarte curios”. Az életéről mesélt, már nem emlékszem, hogyan kerültünk oda, én meg túl hamar barátkoztam.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Villámvignetták (6)

2019. február 16.

Savanyú erények Miközben mindegyik élte a saját életét, a szomszédok közül többen a mi életünket is élték. Ez, gondolom, elkerülhetetlen az egymásba zártság tereiben, bár a rosszindulatot mégiscsak meg lehet különböztetni a muszájtól. Egyszer kifogtam egy blokkgyűlést (az ablakunk az udvarra nézett), melyen Stan szomszéd azt fejtegette, hogy aki a nagyszüleihez jön, az fogyasztja a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Villámvignetták (5)

2019. február 13.

Odúfény Az adminisztráció egy szűk kis szoba volt a szembeni udvarban, oda jártunk kifizetni… az adminisztrációt. Akkoriban így hívtuk a blokköltséget – lám, egész kis szótárt lehetne összeállítani azokból a szavakból, amelyek akkor voltak, ma meg már nincsenek. Ha nagy volt a sor, a szintén szűk és sötét folyosón várakoztunk.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Villámvignetták (4)

2019. február 11.

Zsebkendőnyi világegyetem Mi blokkban laktunk. Kamaszkoromban lehetett, amikor a panelről hallottam, aztán most meg már tömbház. Mindegyik szót ízlelgetem vagy akár használom, de a gyermekkoromat hamisítanám meg, ha panelt vagy tömbházat mondanék blokk helyett.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Villámvignetták (3)

2019. február 8.

Pistuka úrfi A nagyapám a fehér hajával, frissen borotvált, kedélysima arcával, huncut szemével éppen olyan volt, mint Szindbád. A nagyapám miatt pipázom mindenféle tiltás és fenyegetés ellenére. Nem vagyok egy tiltásokon túli, abba is hagyom időnként, de aztán mindig eszembe jut, ahogy ott pipázott az ablaknál. Azok a bőr dohánytüszők ma is őt idézik fel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Villámvignetták (1)

2019. február 3.

A szerző Villámvignetták címmel oldalt indított a Facebookon, ahol életének kisebb-nagyobb, iróilag megformált mozzanatairól olvashatunk, többé-kevésbé tanulságos történeteket. Ezekből válogatunk alkalmanként, a szerző engedelmével. Csak magamról beszélek A Riportnál azzal a szomorú tapasztalattal gazdagodtam, amelynek a bűzét már a Krónikánál is megéreztem: mindegy, ki vagy, a lapod alapján ítélnek meg. Olyan könnyedén neveztek fideszesnek, amilyen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Egy égbe menő lift története

2018. december 10.

Történt 1918-ban, hogy a Karinthy Frigyes akkor még életben lévő első felesége, Judik Etel – akinek apokrif, a mindennapi eseményeket kommentáló rafináltan „csacska” szövegeiből az író egy kevésbé ismert, szellemes sorozata, A feleségem beszéli állt össze az első világháború utolsó éveiben (eredetileg a Pesti Napló lapszámaiban jelent meg, nagyjából heti rendszerességgel) – életéről nyilatkozott (hamarosan […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (11 – befejező rész)

2018. december 9.

Jött az este. Indultak lefeküdni a Nyuszik és Zúzamadarat is lefektették a kalitkájába. Eloltották a nagy villanyt; két kicsi olvasólámpa mellett olvasgattak. Egyszer csak megnyikordult a kalitka ajtaja és oldalazva kilépegetett rajta Zúzamadár. — Mi van, Zúza? — kérdezte Mama Nyuszi. — FÉL ZÚZAMADÁR. NAGYON FÉL — mondta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (10)

2018. december 8.

Jöttek-mentek a vendégek. Eljött a Polgármester is. Kitépett egy lapot a keskeny füzetéből és ráírt egy hosszú számot. Átadta Mama Nyuszinak, hogy váltsa ki a bankban, majd ha iskolás lesz Nyuszimadár. Nagy volt a boldogság. Kicsi Madár észrevette, hogy mindenki csak Nyuszimadárhoz jön, őt kényeztetik — kutyuri-mutyuri — és senki sem törődik már vele.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (9)

2018. december 7.

Teltek-múltak a napok. Leány Nyuszinak már nagy volt a hasa. Egyik nap szólt Fiú Nyuszinak, hogy nagyon fáj… Fiú Nyuszi felhívta Mókust. Neki volt egy terepjáró autója. Abba betessékelték Leány Nyuszit; Fiú Nyuszi is mellé ült. Irány az Erdei Kórház. Bent volt Mackó Doktor ügyeleten és vele volt Mosó Maci Néni is, a bábasszony. Leány […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Délibáb (V)

2018. december 7.

5 – Szóval akrobaták vagytok. – Igazgató elvtárs, szabad egy percre! – Bocsánat! – tűnt el a diri jó félórára. – Hát ti? – pillogott ránk, mihelyt előkerült. – Ja, persze, a kígyóbűvölők. – Akrobaták – javítottam ki halkan. – A korzikai duó. – Korzikából? – nézett nagyot a vállas, hosszú hajú, kígyóbőr zakóban ágáló […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Délibáb (IV)

2018. december 6.

4 Hát ilyen előzmények után kerültem a marosvásárhelyi főiskolára. Marosvásárhely volt akkoriban a székelység legnagyobb, Románia tizenhatodik városa, bár a magyarok száma már akkor alig haladta meg valamivel a románét. A Maros partján épült, Bukaresttől mintegy 500 kilométerre. Nevezetes intézményei: Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Maros Művészegyüttes, Marosvásárhelyi Székely Színház, Színművészeti Főiskola, Pedagógiai Főiskola, Kultúrpalota, Vártemplom. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (8)

2018. december 6.

Teltek-múltak a napok. Nyusziék nem győztek álmélkodni azon, hogy Zúzamadár Kölyök Mókus hangján mondja a repertoárját. Hihetetlen, mennyire élethűen utánozta a Kicsi Mókust. Aztán egyik nap Leány Nyuszi elment bevásárolni és többek között három nagy üveg savanyú uborkát vett. Fiú Nyuszi megkérdezte, hogy nem lesz-e túl sok.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Délibáb (III)

2018. december 5.

3 Első lépés: felvételizni a cirkuszban. E célból több kérvényt is megírtunk, illetőleg tájékoztatást kértünk a bukaresti állami cirkusztól anélkül, hogy bárki is figyelemre méltasson bennünket. Márpedig vizsga nélkül (a régi időkkel ellentétben, amikor csak a tudás számított) senki sem lehetett Romániában artista. Ez eddig rendben van, ha ez a törvény, vizsgázzunk. Csakhogy mikor, mert […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (7)

2018. december 5.

Mókusék írásban megkapták Fiú Nyuszitól, hogy Félix miket szokott mondogatni. Azokat jó ha elismételtetik vele — mondta Nyuszi. Kölyök Mókus is ismerte a listát és “korepetált” a Kicsi Madárral. — Mondjad, Zúza: “Félix szép kicsi Madár, Hullámos Papagáj.”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Délibáb (II)

2018. december 4.

2 Napokig töprengtem, variáltam, kombináltam. Hasztalan, egyetlen olyan szám sem jutott az eszembe, ami nemcsak különleges, hanem új is lett volna egyúttal. – Szerintem felejtsd el az egészet – tanácsolta Vaszi, csapatunk legidősebb tornásza, egy sovány, magas villanyszerelő, aki maga is kötéltáncos volt valamikor. – Nehéz kenyér ez, pajtikám. Egy artista folyton úton van, keményen […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (6)

2018. december 4.

Repültek, repültek sokáig, sokáig, még el is aludtak a kényelmes karosszékekben, aztán egyszer csak megszólalt a Pilóta, hogy Reykjavík következik, leszállás… mindenki csatolja be magát. Az utasok szót fogadtak; kinéztek: közeledett a leszállópálya, majd a vastag kerekek az aszfalthoz súrolódtak. Mindenki éljenzett, tapsolt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (5)

2018. december 3.

Mókusék körülállták a kalitkát.      — Mondjál valamit Madárkám! — duruzsolta Mókus Mama.      — FÉLIX SZÉP KICSI MADÁR, HULLÁMOS PAPAGÁJ — mondta hibátlanul a kicsi Madárka.      — Jól van! Ügyes vagy! — tapsikoltak a Mókusok.      — SZÉLISZ SZEP… SZEP… SZÉP KICSI MADÁR, HUÁMOSZ PAPAGÁR — tette még hozzá […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petrozsényi Nagy Pál: Délibáb (I)

2018. december 3.

Kedves Barátom! Örömmel hallom, hogy újabban cirkusztörténeteket forgatsz, helyesebben forgatnál megfelelő sztori birtokában. Őszintén szólva meglepett, hogy rám gondoltál, hiszen én sohasem dolgoztam cirkuszban, de még hasonló helyeken sem. Mi tagadás, szerettem volna, sőt, hosszú ideig lestem, kerülgettem is az arénát. Sajna hiába, noha tizenhárom évig tornásztam, és olyan számokat dolgoztam ki, amiket profi artisták […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (4)

2018. december 2.

Teltek-múltak a napok, aztán egyszer csak megjött a számítógépes levél Grönlandból, Fehér Macitól. Az állt benne, hogy ekkor, s ekkor leutaznak Izlandra és ott találkozhatnának Nyusziékkal; mellékelt két repülőjegyet is; azokat csak ki kell nyomtatni. Fiú Nyuszi gyorsan ki is nyomtatta és már gondolkoztak is azon, hogy mit vigyenek magukkal az útra. Jó meleg téli […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (3)

2018. december 1.

Egy hónapon belül, egyik nap kopogtattak Nyusziék ajtaján. Kinyitották: hát egy Pingvin volt. Kérdezte, hogy itt lakik-e Félix Zúzamadár, mert ő az önkormányzatról jött ellenőrizni a Kicsi Papagáj lakhatási körülményeit. Betessékelték a Pingvint. — Szervusz Félix! — SZERVUSZ NÉNIMADÁR! — csivitelte Zúzamadár.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (2)

2018. november 30.

Egyik nap Fiú Nyuszi és Leány Nyuszi elmentek a cukrászdába. Ott találkoztak Leány Nyuszi osztálytárs nőjével, Fehér Macival.. — Szervusz Maci! Hogyhogy itt találkozunk? — Éppen a repülőtérre megyek. Utazunk haza Grönlandba. Veled mi újság? — Hát sajnos nem született Kicsi Nyuszink, így örökbe fogadtunk egy Fiú Papagájt, de nagyon drága… Mond-mond mindenfélét, be nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cselényi Béla: Zúzamadár (1)

2018. november 29.

Volt egyszer a Nagyerdőben egy hatalmas tölgyfa, annak tövében volt egy odú és abban lakott két Nyuszi: egy Fiú és egy Leány. Szerettek volna gyermeket, de nem született kicsi Nyuszijuk, ezért bánkódtak eleget. Jó barátjuk, Mókus azt javasolta nekik, hogy vegyenek egy Papagájt, azt aztán majd megszeretik, örökbe fogadják és az lesz a Nevelt Fiuk. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bogdán Tibor: Meggyilkolnak!

2018. augusztus 27.

Január 3. Kétségbe vagyok esve! Azt hiszem, valaki az életemre tör. Meg akarnak ölni, de nem tudom, hogy ki és miért… Talán a cikkeim miatt. Nem tudom, és ez a legkétségbeejtőbb. Senki nem közölte velem ezt, de én érzem a levegőben, hogy a vesztemre törnek. Apró, hétköznapi jelek ezek, az ember normális körülmények között fel […]

Tovább | Nincs hozzászólás »