1. Ady András: Holnapra ki fog derülni Holnapra ki fog derülni mi lesz a sorsa mindennek, ennek a kis mindennek, a 25 és még egyszer 25 mindnek, amit ketten: ki alvó emeletek közt egy éber-álom blokkban, a reggeli konyhában versszelés közben, ébredve, élve-szenderülve és tetszhalottan a kávétól;

1. Ady András: Nem lenne jó írni? Nem lenne jó írni még pár verset? Kérdezte, s kígyózó testén valami éppen áthaladt, ilyen jóllakottan hogy lehet ilyet kérdezni: bennem a lázadás?!

1. Ady András: A firenzei kávézókban A firenzei kávézókban biztos nem. Lehetetlen, hogy ezt emlegetnék legyen az ristretto, vagy doppio alatt, közben, után, képtelenség emlékezni egy elűzött Medicire,

1. Ady András: Mi a bánatnak ne Mi a bánatnak ne lehetne a halál egy kedves viszonteladó a vonaton, najó… legyen ambuláns árus, állami alkalmazott, vonatkísérő,

1. Ady András: Ezt még felhörpinteni Ezt még felhörpinteni, mert elvisznek, és nem lesz az a kenyérmorzsa, vérestakony-nyom, min ha elengednek, magadhoz bár, visszatalálsz.

1. Cseke Gábor: Kérdések az idő kútjából Kávétól ajzva a zagyva másnapos koponya napraforgóként igazul szabott irányhoz, tartáshoz, sziporkázva viselkedik, mintha…

1. Ady András: Ne kávézz most Ne kávézz most, pont most ne, ejsze lesz még időd, talán, vagy az se… de most nem hozzád, érted jönnek, volt pribékek, csak kicsit másképp bodorítva,

1. Cseke Gábor: Késik a reggel, késik a kávé / mellékdal/ Eszkimóföldön, északon, ülni egy sarki teraszon, míg vár reánk egy kutyaszán kétezer tizenkilenc nyarán –

1. Ady András: Bekávézva és… Bekávézva és hemendegszezve, aznap reggel csak levitte sétálni a verset az utcára, értik, első lépések valahánya, végre megláthatja más is, végül édesnek,

1. Cseke Gábor: Őrjáraton egy hajó gyomrában Őrjáraton egy hajó gyomrában – fura álom ez, úgy hajnal felé, olyankor valami lazább, kellemesebb, szívderítőbb szundi-kalandra vágyik az ember – de hát ez van, a feketére mázolt acélpadlót is be kell járni valakinek

1. Ady András: Miért jelenik meg Miért jelenik meg a kávé minden poétikus pengeváltásunkban? Mi szerepe, hivatása, tart valamit, s tartja a verseket, eltartja? Egyelőre csak sejtés: próbáljon az ember verset írni

1. Cseke Gábor: Törpék a vártán Ó, ti kettéfűrészelt óriásai a történelemnek, mily könnyedén megbújtok hajladozó bokrok tövén a bozótban vesszők árnyán a fűben örökös lesben mindig a vártán

1. Ady András: Kedves valaki Kedves valaki, megteheted, nézd csak: kiszippantod az utolsó keser-keserédes kortyot, lassan hátranyomod a széket, kéz a zsebbe, asztalon landol az apró, az, mit mindig Kharónnak tartogattál. Megteheted, miért ne?

1. Cseke Gábor: A világkávé egyedi receptje Még sose kérdezték meg, mikor rendelni kellett, milyen is legyen az a kávé, amit kihoznak, ha már kérni méltóztattam, eladtak nekem valamit, amiről úgy gondolták, hogy majd a kedvemre lesz;

1. Ady András: Majd ha megöregszik Majd ha megöregszik, ami egyelőre bármi és bármikor lehet, az elsők, akik nem fognak rá figyelni, nem veszik többé észre… az elsők a nők lesznek.

1. Cseke Gábor: Űrhajó suhan fejünk felett s az asztronauták Űrhajó suhan fejünk felett s az asztronauták feltehetően kávéznak s merően néznek ki a tök sötétbe egyszer valaki megkínált űhajós-kávéval nagyobbacska barna korong volt sztaniolba göngyölve, kicsomagoltam a pasztillát nyelvem alá téve elszopogattam s vártam a hatást mely nem is késett:

1. Ady András: Tán csak akkor bánt így valamit Tán csak akkor bánt így valamit, mikor letétért éhezett egy 1300-as reményében, mikor minden második hétvégén kocsival jutott a strandra, s micsoda non plus ultra: vissza is azzal jött!

1. Cseke Gábor: Magazin lapján hirdetés Magazin lapján hirdetés: „a kávézaccot ne dobja el – jósolni lehet belőle, de ha nem hisz a jövendölésben, a kiskertjében használja fel, savas lesz tőle a virága földje, szebb lesz a virág színe és zöldje”

1. Ady András: Ez az eső valami csoda… Ez az eső valami csoda…a csodát az! Inkább érződik rajta, hogy valamikor halak kommunikáltak vizével, felhők csavarták tőle szárazra magukat,

1. Cseke Gábor: Nagy elvi dumák idején Nagy elvi dumák idején egy délelőtt mikor agyunkat mosták eszmék langyos vizével hű csinovnyikok kávé is járt a szertartáshoz: forró, fanyar, fűszeres

1. Cseke Gábor: Amikor elfogyott a gyufám amikor elfogyott a gyufám egyszer régen és azt hittem kávé nélkül már nem is ember az ember beugrott az ötlet: de hiszen hidegen is megfő a kávé

1. Ady András: Nagyon kérlek, hagyd a csuklást… Nagyon kérlek hagyd a csuklást, vigyázz a botlásra, jesszus…nehogy prüszkölj! Haláli nektárt viszel, feketét, grafitszürke pohárban. Képzeld csak: a koffein is lehet hűtővíz,

1. Ady András: Voltak idők, igen ám… Voltak idők, igen ám, mikor fiatalabb volt, de annyira az, hogy szinte csak szopizni akart: egyre-megy, emlőnek nézte a felhőt, a hegyet, s annak a patakban át-átkoppanó követ.

1. Cseke Gábor: Az állomások és az áldomások… Az állomások és az áldomások elválaszthatatlan jó barátok minden jó vagy rossz, ott esik meg, életünket a férgek ott eszik meg…

Akkor iszik kávét az ember, amikor éppen nem tehet mást. Ez maga a függőség (vö. pótcselekvés). Szerencsére, nem kell más hozzá, mint jó kávé. És némi kávészünetnyi idő… (Cseke Gábor) Mi mindenre jó egy kávészünet? Hát kortyok tikk-takkja közben, mialatt a zacc a homokóra egyik bubijából átszivárog a másikba, minden megtörténhet: ami máskor sosem. Ez […]