‘Kalandozók’

 

Gyalogúton Zanglába (33)

2019. október 20.

50. nap – október 20. Az elmúlt éjszakát Yerköy városában töltöttem, reggel indultam tovább, Yozgat felé. A yerköy-i fogadtatás minden előzetes elképzelésemet felülmúlta, mondjuk nem is volt nehéz, mert semmi extrára nem számítottam. Ehhez képest maga a polgármester, Ferhat Yilmaz jelent meg a kávéházban, ahol üldögéltem, több önkormányzati képviselő, egy újságíró és egy angoltanár kíséretében.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (32)

2019. október 19.

49. nap – október 19. Szombaton délután Pengő Zoltán az alábbiakat írta (Maszol.ro) önként vállalt gyalogútjáról: „A lábam elég jól bírja a megterhelést, igaz, mióta elindultam Ankarából, valamelyest visszavettem a betegség előtti tempóból. A mai cél Yerköy, ahol maga a polgármester lesz a házigazdám, köszönhetően Ahmetnek, isztambuli jótevőmnek, aki folyamatosan figyelemmel követi és egyengeti az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (30)

2019. október 16.

46. nap – október 16. Pengő Zoltán a tegnapi nap folyamán – október 15-én, kedden – újabb orvosi ellenőrzésen esett át és lába gyógyultnak találtatott; folytatta tehát gyalogútját. „Legközelebbi úticélom Kirikkale – számolt be szerdai tudósításában a Maszol.ro-n. – Nyolc napot töltöttem Ankarában, öttel többet, mint amennyivel előzetesen számoltam. Először kifejezetten rossz néven vettem, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (29)

2019. október 12.

42. nap – október 12. Néhány napig még a gyógyulás, lábadozás állapotában vagyok, ami Ankarához köt. Nagy távokat gyalogolni egyelőre nem tudok, az eddigi útról, s a további tervekről beszélni ellenben igen, amit meg is tettem, Mátis Viktor úr meghívására, aki Magyarország ankarai nagykövete, ráadásul meglepően népes hallgatóság előtt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ilyés Helga: Életem Chilében / My life in Chile (15.)

2019. október 12.

A legutóbbi bejegyzésem óta már hazaértem Magyarországra, de ettől függetlenül le fogom írni az eddig kimaradt élményeket. Mindegyikről úgy tudok írni, mintha tegnap történt volna, mert minden egyes ottani pillanatot leírtam egy naplóba (pontosabban összesen négy darabba, mert az első már októberben betelt). A hazatérésről pedig majd egy másik beszámolóban mesélek.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (28)

2019. október 10.

40. nap – október 10. Pengő Zoltán jövő szerdáig Ankarában pihen: akkor mondják ki a verdiktet, folytathatja-e most még beteg lábával a gyaloglást? Az erdélyi utazó-riporter bizakodó: „Ismét voltam az orvosnál, azt mondja, a vérvizsgálat eredménye elég jó lett, a fertőzést okozó baktériumok koncentrációja viszonylag alacsony a szervezetemben. Jövő keddre visszarendelt egy utolsó ellenőrzésre – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (27)

2019. október 9.

39. nap – október 9. Tegnap orvosnál voltam Ankarában, megvizsgáltatni a lábam. A diagnózis: bakteriális fertőzés, aminek az okát nem sikerült azonosítani, de annyira nem is fontos. Egy orvos barátom azt mondja, egy szabad szemmel nem látható mikrosérülés is lehet a fertőzés forrása. A tegnapi nap a pihenésről szólt, szedem a gyógyszert, a lábam állapota […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (26)

2019. október 7.

37. nap – október 7. Ázott rendesen Észak-Nyugat Anatólia az elmúlt két napban, özönvízszerű felhőszakadások váltották egymást csendes, apró szemű esővel. Bár én viszonylag olcsón megúsztam, a haladásban hátraáltatott az időjárás, órákat töltöttem tétlenül, útra készen, arra várva, hogy elálljon. Hendek városát már tegnap elhagytam, ma Düzcse az útirány. Miután elkanyarodtam a tengerparttól, az addigi […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (25)

2019. október 5.

35. nap – október 5. Keletnek tartok, az Anatóliai félsziget belseje felé, Sakarya városának közelében járok. Ide is megérkezett az ősz, szerencsére nem hideggel, csupán csendes, áztató esővel. Sokan féltenek különböző veszélyektől, táliboktól, az Iszlám Állam fanatikusaitól, maláriától, vérhastól, rablótámadástól. Ha visszagondolok az elmúlt, közel öt hét élményeire, meg kell állapítanom, hogy valós veszélynek ezidáig […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (24)

2019. október 4.

34. nap – október 4. Reggel felkerekedtem Isztambulból, jelenleg Izmit tájékán járok. Nehéz szívvel indultam el, váltam el Ahmettől és a családjától. A Facebookon talált rám, ismeretlenül fogadott be az otthonába, jól tartott két és fél napon át, megmutatta a várost, török telefonkártyával látott el és két darab pólóval. Az édesapja 80 éves, annyi érdeklődés […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (23)

2019. október 2.

32. nap – október 2. Isztambul előkelő helyen állt a bakancslistámon, az elmúlt napokban az volt a számomra, mint a hetek óta a sivatagban baktató tevének a vízben bővelkedő oázis. Bár a szultánok egykori székvárosáról az ember leginkább a bazárra, mecsetekre és keleties pompájú palotákra asszociál, nekem először egy felhőkarcoló-erdőt mutatott meg magából. Isztambul a […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (22.)

2019. október 1.

31. nap – október 1. Tegnap volt pont egy hónapja, hogy elindultam. Elhagytam Szilivri városát, innen már karnyújtásnyira vannak Isztambul elővárosai. Tegnap 34 kilométert tettem meg, s az erőfeszítésnek, ami egyébként nem is volt túl nagy, megvolt a jutalma, mivel este a Márvány tengerben fürödtem, az éjszakát pedig a partján töltöttem. A díszlet igazán romantikus […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyár cikádaszárnyon az olasz riviérán (17)

2019. szeptember 28.

– Hol fogok lakni? – kérdeztem Nicktől, mikor bevezetett az udvarra a kapuból. – Természetesen, a helyeden… De jó, gondoltam magamban, hogy nekem már itt is van egy helyem. Ennyi otthon a világban megannyi kedves helyen felér bármiféle gazdagsággal. – Francesca Castellari, cara mia, sono felice di rivederti! (Drága Francesca Castellari, úgy örvendek a viszontlátásnak!) […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (20)

2019. szeptember 27.

27. nap – szeptember 27. Örülhettek a bolgár gazdák, tekintélyes mennyiségű csapadék hullott az elmúlt napokban az ország dél-keleti vidékére. Én kevésbé örültem, hiszen a Szozopol és Carevo között útszakaszon szinte egész nap áztam. Szerencsére az eső nem járt lehűléssel, a 20 fok körüli hőmérséklet pedig ideális a gyalogláshoz. Másfél napja, mióta elhagytam Carevót, folyamatosan […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dancs Artur: Nyár cikádaszárnyon az olasz riviérán (16)

2019. szeptember 27.

Utóhang a pufferzónákról Kora délután érkeztem a napsütésben fürdő Crema ebéd utáni csendességébe. A kisvárosba, ahol egy éve néhány napot is eltöltöttem Luca Guadagnino filmjének, a Call Me By Your Name (Szólíts a neveden) című – André Aciman azonos című regénye alapján készült – filmfestmény helyszíneit felkutatni és azokba beolvadni annak minden kék-sárga-zöld Monet-ségével, Elioságával […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (19)

2019. szeptember 25.

25. nap – szeptember 25. Ismét egyedül vagyok, a barátom tegnap reggel hazautazott. Délnek tartok, a tengerparttal párhuzamosan, a török határ felé. Burgaszban támadás áldozata voltam, a támadó egy sirály volt. A városközpontban sétáltam, amikor hirtelen éreztem, hogy van valami a fejemen, a következő pillanatban pedig a rám telepedő, kisebbfajta lúd méretű sirály már ki […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (18)

2019. szeptember 24.

23. nap – szeptember 23. Túl vagyok a 800 ezredik lépésen, megérkeztünk Burgaszba, a tengerpartra – jelentkezett hétfőn, szeptember 12-án Pengő Zoltán. Majd így folytatta: „Egy ideje egyfajta stabilitás állt be a fizikai és a lelkiállapotomban. Előbbi távolról sem jelenti azt, hogy nem fáradok el, olyan lettem, mintha Duracell elemmel működnék, utóbbi pedig, hogy nem […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (16)

2019. szeptember 20.

21. nap – szeptember 21. Sumen városa azon helyek egyike, melyekről nem feltételeztem volna, hogy bármilyen magyar vonatkozású emlékhellyel rendelkezne. A valóság azonban ez esetben is túltett az elképzeléseimen, mivel az észak-kelet bulgáriai településen működik egy Kossuth Lajosnak szentelt múzeum, ráadásul jól felszerelt, érdekes.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (15)

2019. szeptember 19.

Szinte nem múlik el nap, hogy a romániai hírközlés ne emlékezne meg valamilyen formában Pengő Zoltán éppen csak elkezdődött vándorútjáról Kőrösi Csoma Sándor nyomában. Egyelőre még a lelkesítő, biztató hangok dominálnak, az utazás első, romániai szakasza is sikeresen zárult egy dunaparti, esti táborozással, a bolgár szakasz is ígéretesen indult  – s várjuk a folytatást.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (14)

2019. szeptember 16.

16. nap – szeptember 16. Ma átkeltünk a Dunán átívelő, közel 3 km hosszú Barátság hídon, immár bolgár földön járunk. A ma megtett 17 km kis túlzással könnyű sétának tűnt a korábbi napok harmincegynéhány kilométeréhez képest, nagyon úgy tűnik, kezdek belejönni. Bár Bulgária szinte minden gazdasági mutató tekintetében az Európai Unió legkevésbé fejlett, legszegényebb országa, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (13.)

2019. szeptember 15.

15. nap – szeptember 15. Pengő Zoltán beszámolója hétvégi gyaloglásáról: „Két hete vagyok úton, s ma megérkeztem Giurgiuba. 81 ezer lépés az utóbbi két nap eredménye, mióta elhagytam Bukarestet. Ismét van útitársam, Zsolti barátom Szatmárnémetiből utazott le a fővárosba, hogy 10 napon át velem gyalogoljon. Az indulást megelőzően voltak félelmeim, hogy a kétnapos pihenő alatt […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (12)

2019. szeptember 13.

Ahogy azt legutóbbi híradásában említette, Pengő Zoltán, Bukarestbe érvén, két napos pihenőt tartott, hogy útja első szakaszának fáradalmait kiheverje. A román fővárosban vendégül látta Magyarország romániai nagykövete s interjút készített vele az Erdélyi Magyar Televízió is. Szombaton, vagyis holnap szándékszik tovább indulni, Bulgária felé, de nem szövöget előre különösebb távlati terveket.

Tovább | 1 hozzászólás »

Dancs Artur: Nyár cikádaszárnyon az olasz riviérán (15)

2019. szeptember 13.

A búcsúzó napjaimon rosszkedvű és szomorú szoktam lenni. Riviérai napjaim cikádaszárnyon teltek, színesen és gyorsan, rapszodikusan és hangulatosan. Örömmel tapasztaltam, hogy hibátlan a hangulatom berögződéseimmel ellentétben. Mindenképp szerepe volt ebben annak a jól időzített „pufferzónának” is, amit a riviéráról való távozásom és a hazautazásom közé iktattam be utolsó pillanatban, ide való indulásom előtt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dancs Artur: Nyár cikádaszárnyon az olasz riviérán (14)

2019. szeptember 12.

Habitus-pontok Bordigherán Annak ellenére, hogy el akartam kerülni mindenféle megkötöttséget olaszországi napjaim idején, nagyon vigyáztam ugyanakkor arra is, hogy bizonyos rituálék kialakuljanak. És ha nem is napi jelleggel, de bizonyos rutinok jellemezzék az itt töltött mindennapokat. Ezek a kisebb-nagyobb rendszerességgel megismétlődő tevékenységek távol az otthoni rutintól, és még távolabb a munkautak során helyszínenként más-más formában […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gyalogúton Zanglába (11)

2019. szeptember 12.

Pengő Zolinak ma kötelezően csuklania kellett, hiszen többízben is emlegették tíz napja megkezdett Kőrösi Sándor nyomdokaira tervezett gyalogútját. Az történt ugyanis, hogy a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendégül látta a Gyimesekben vakációzó dr. Kubassek János geográfust, tudománytörténészt, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum világjáró igazgatóját, akinek A Himalája magyar remetéje. Kőrösi Csoma Sándor életútja című […]

Tovább | Nincs hozzászólás »