Julius Popper (Bukarest, 1857. december 15. – Buenos Aires, 1893. június 5.) Perlei és Naftali C. Popper (1820 – 1891) lengyelországi zsidó értelmiségiek gyereke, az Oszmán Birodalom állampolgáraként lett elismert mérnök, térképész és felfedező. Az aranybányászat, a térképészet, a Tűzföld gyarmatosítása és polgári szervezése terén kifejtett tevékenységéért, a „Patagónia konkvisztádora” becenevet kapta.

  Gyulai Nagy András, a csernátfalusi rezes-fúvós zenekar volt karnagya, 1911. június 14-én született a barcasági Csernátfaluban, Apja Gyulai Nagy András (Csernátfalu, 1890- 1918) földműves és kőműves, anyja Elekes Mária (Keresztvár, 1892- 1961) háziasszony volt, akinek 5-ik gyerekeként született András, a második házasságából. Nyúlszájjal született, de sikeresen műtötték. Dédnagyapja Gyulai Nagy András, János öcsével, az […]

    Immár jó néhány éve annak, hogy a két keréken száguldó lóerők igazi paradicsomát létrehozta a bukovinai Alexandru Scheul, aki gyerekkori szenvedélyének hódolva, mintegy 170 motorkerékpárt gyűjtött össze, restaurált és állított ki Horodnicu helyiségben. Az Európa-szerte ritkaság-számba menő kollekció nemcsak a volt “szocialista blokk” termékeivel (Carpati, Pannónia, Jawa, C.Z. stb.), hanem a világ legmenőbb […]

     Milyen rég is volt – elflejtettem, csak most, hogy a Cseke Gabiról írt visszaemlékezéseket publikálom a Káféban, jut eszembe, hogy az internetezés hõskorában, amikor a Káfé Fõnix még csak Káféként, sõt Caféként létezett, vagyis a Cseke Gabival való internetes együttmûködésem elején, terveztünk egy különös projektet, talán Hiányok térképe volt a neve, vagy így […]

„30 éven át egy kávátlan kút volt a hazám, egy gyalulatlan deszkaföld meg 3 fekete disznó a Tövisháton. De még ezért a hazáért is át kellett szöknöm a határon. 10 éves koromban viperát kellett kővel agyonütnöm […] martilapun, vadsóskán élnem. Akkor akartam meghalni, amikor a szemembe mondta a rendőr, hogy nincs hazám. És azóta tudva […]

Gyalog az Univerzumban – Cseke Gábor dolgai Gábor oldalait nézegetem az ivisz.hu-n. Az egyik beceneve a Gyalogos. Amennyire én megismerhettem innen Kecskemétről, az is. Gyalog járta be az élet és az alkotás végtelen útjait. Ezek az utak sokunk számára megnyíltak, amikor a kezünk ügyébe került az Internet, és már saját magának is csinálhatott honlapokat az […]

A Káfé megy tovább – immár Gabi nélkül. Azok a szerzõk, akiket eddig Gabi publikált, küldjék nekem a mûveiket – mailcím a „Magunkról” rovatban; a Káfé története mellett. Gergely Tamás

Amíg be nem fejezem… CséGé emlékére A kilencvenes években, ahányszor dolgom akadt Bukarestben, felrontottam a Scânteia Házba, ami akkor a Szabadsajtó Háza volt már. Tudni lehetett, Gabit sötétedés után, dolgom végeztével is ott fogom találni. Az üres szerkesztőségi hodályban ült, millió papírral, kézirattal, lenyomattal, fényképekkel telt borítékokkal körbevéve és addig is dolgozott, amíg pár szót […]

Sas Péter szerkesztő üzenete Kedves barátaim, jó ismerőseim, tisztelt érdeklődők! A mai dátum – 2022. november 10. – ünnepszámba megy számomra. Születésnapomhoz képest kicsit megkésve, de utólagos és legnagyobb ajándékként ezen a napon került könyvesbolti forgalomba Kelemen Lajos levelezésnek II. kötete, mely 1256 oldalon 1050 írásbeli diskurzust ad közre.

Idő a humorra– elmondják a Tamási Áron gimnázium diákjai

2014. február 15-én, 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni. Ez a kislánykori képe. A fotó azért rongálódott meg, mert Radnóti Miklós zsebében találták meg az abdai tömegsírban, másfél évvel a költő halála után. Radnóti magánál tartotta még Fanni egy felnőttkori képét, két tőle kapott levelezőlapot és egy levelet is. Az utolsót néhány héttel a férj […]

“Jó hetvenkedést, töretlen alkotókedvet kívánok Tamásnak! Barátsággal, Feri

Kedves Tamás, hallom, kerek évfordulót ünnepelsz. Hadd mondjam hát el, milyen szerencsésnek tartom magam, hogy ismerlek. Véleményeddel, valahogyi különállásoddal mindig sokkal jobban hatottál rám, mint azt jeleztem vagy jelezhettem volna. Vaddisznóidat mindig is csodáltam, éppen emiatt a különállás miatt. Mintha valami más lennél, akár Romániában, akár Svédországban lennél.Különben nem tudom, ez vajon az Ifjúmunkás szelleme-e. Akit csak […]

2022. július 2-án, szombaton, az Ezer Székely Leány Napján tartott megnyitó beszédében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere megemlékezett a találkozók 1991-es újrakezdéséről, megemlítve László Pál akkori polgármestert és csapatát. Akkor, az elöljáró után, a csapatból én beszéltem, és harminc év távlatából, teljesen más körülmények között, érdemes visszatekinteni, hogy mit is mondtam a csíksomlyói templom udvarán felállított, […]

„Hogy számít majd? Lefoszlik rólunk minden idegen kacat. Nem szövődik be minden a zsigereinkbe. Közömbösen hallgatjuk másokat érintő mások halálát. Egy szám, egy név, egy adat a lajstromon – nem személyes. Mikor megismerlek, kiemellek a tömegből. Nem is nevet, hanem tulajdonságot kapsz, az enyém leszel. Ekkor siratlak azokkal, akiké voltál-vagy még. Nem múlik el személyességed, […]

Az összeállításból megismerhetjük a több évszázados katolikus szellemi központ, Csíksomlyó történetét: a pünkösdi búcsún kívül szó lesz a kegytemplomról és a kápolnákról, a ferences kolostorról és lakóiról, a csodatevő Mária-szoborról és az utóbbi évtizedekben kialakított Mária-útról is.  

Ha feltenném azt a kérdést, hogy ki volt Wildt József, nagyon kevés brassói tudná, ezért inkább én próbálok ebben a cikkben válaszolni rá. Életrajzát még 1990-ben megírtam. , Wildt József (Kolozsvár, 1985. október 5. – Brassó, 1962. november 2.) elemi iskoláit Déván végezte, hisz édesapja táblabíró volt Déván. Középiskolába már Kolozsváron járt. Édesanyja elhalálozása után […]

László Noémi, költő beszélgetőtársa Demény Péter. Helyszín: Gemma Kávézó, Marosvásárhely. Időpont: 2022. március 30. Készült a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával. Videó: Kovács István.

Film pereg egy szakelőadáson: a BBC alkotása a fotó géniuszairól, s az ismert alkotók mellett megüti a fülemet egy fotográfus neve, amely kevésbé ismerősen hangzik – a Henryk Ross-é.Azé a lengyel zsidó fotósé, aki a második világháború idején, a lodzi gettóba kényszerített zsidó lakosság életének krónikásaként maradt fenn a jelenkor emlékezetében.Azé a valósághoz ragaszkodó, a […]

Utószó, amelyben a szerkesztő a témával kapcsolatos biztos forrásokat ajánl az olvasó figyelmébe, dióhéjban közli a szerző életútját és egy fotóval mond búcsút Ehednek, ahol már több marosvásárhelyi család is vásárolt házat. Csak a papilak maradt üresen…. A Szoboszlai-perről jómagam közvetlenül a romániai rendszerváltás után tudtam meg többet. A mártírhalált halt csíkszeredai Tamás Imre leszármazottai […]

Huszonhatodik rész, amelyben fény derül néhány egyházi belügyre és azt is megtudhatjuk, hogy miért kellenne bebetonozni és templomtoronyba zárni ezt a kéziratot. Leültünk az állomáson egy padra és arról beszéltünk, mi célja lehet Istennek velünk ennyi szenvedés után? A nagy kavarodásnak bizonyára az a célja, hogy közelebb kerüljön ember az emberhez. Hogy megismerje annnyi sok […]

Huszonötödik rész, amikor eljön a várva várt nap, az a felejthetetlen Augusztus 23. Három kézen kellett átmenjen minden bútordarab.Közben száradni hagyták. Akik jobban értették a pulitírozást, azok a harmadkéznél voltak, de azután jött még a finiszázs. Ugy látszik, ez a serlag nagyon mérges, mert egy kis tejet is adtak. A madárpiszok (valami kínai madár) összekeverve […]

Huszonnegyedik rész arról, hogy miként válik bizonyítékká egy indigós másolat és milyenek az egykori bútorfényező eljárások. Ismét orvosok jöttek és ismét tapogatták a fenekünket. Nem tudom, hogy miért nincs ennél modernebb próba, valahogy úgy gondolom, hogy ez még a múlt századból maradt vizsgálat. Nem hinném, hogy egy szakorvos ne tudná más úton megállapítani, hogy alkalmas […]