Készítettem egy képriportot Bukovina három középkori kolostoráról : Putna, Sucevita, Moldovita. Küldöm ezúttal Moldovitát:  

Készítettem egy képriportot Bukovina három középkori kolostoráról : Putna, Sucevita, Moldovita. Küldöm ezúttal Sucevitát:    

    B. Tomos Hajnal egyik kedvenc kifejezési formája – a képriport

Magyarország zenei nagyhatalom – hangzik el sokszor a kissé fellengzős, ám valós megállapítás, ami akkor is helytálló, ha tudjuk, hogy a muzsika magyar művelőinek jelentős hányada a nagyvilágban tudta igazán kiteljesíteni művészetét. Közéjük tartozott Solti György (1912-97) is. (címkép: Solti György szobra a Zeneakadémia előtt (Párkányi Raab Péter, 2013)

Az összeállításból megismerhetjük a több évszázados katolikus szellemi központ, Csíksomlyó történetét: a pünkösdi búcsún kívül szó lesz a kegytemplomról és a kápolnákról, a ferences kolostorról és lakóiról, a csodatevő Mária-szoborról és az utóbbi évtizedekben kialakított Mária-útról is.  

Törökverőnk neve a Kárpát-medencében és a Balkánon közismert, ám ezeken túl már nemigen akad nyomára a történelmünk iránt érdeklődő. Annál kellemesebb meglepetés egy kis svájci városban az az utcanév, amely Hunyadi János (1407?-1456) emlékét védi és hirdeti…

A Honfoglalást (895-96) követően a magyarság rendkívül gyorsan, egy évtized alatt megtöltötte a Kárpát-medencét, sőt a Morva Fejedelemség felszámolása után nyugat felé is terjeszkedni kezdett, elérve az Ausztriában futó Enns folyót. Ezt az érintettek végképp nem nézték jó szemmel, s a Keleti Frank Királyság szervezésében csapást kívántak mérni a „betolakodókra”. 907 tavaszán el is indult […]

Sokan nem tudják, hogy a bogárhátú Volkswagen kocsiszekrényét ki tervezte. A világon talán legnagyobb szériában gyártott személygépkocsi formai alapötlete a magyar származású Barényi Bélától származott, öt évvel a német Porsche előtt.

Tulajdonképpen örülni kellene annak, hogy a háború elől menekülők létszáma csökkenő tendenciát mutat, és így a kolozsvári vasútállomáson működtetett tranzitzóna önkénteseinek is kevesebb a feladatuk. Örülni persze nincs okunk, mert akinek az ingerküszöbét a közvetlen háborús tudósításokon túli szakértői elemzések is elérik, az sejti, hogy ez csak átmeneti állapot, és elképzelhető, hogy hamarosan ismét százak […]

A 19. század második felében nagyjából kialakultak a gyarmatbirodalmak, s a lemaradók igyekeztek utolérni az előttük járókat, mindenekelőtt a briteket, spanyolokat és a franciákat. Némi késéssel az Osztrák-Magyar Monarchia is bekapcsolódott a versengésbe, amit általában a még fel nem tárt lehetőségek utáni kutatás jellemzett. Ebbe a sorozatba tartozott az északi sarkvidék is, ahol nem is […]

Napjainkban az alternatív energiaforrások között előkelő helyen szerepel a napenergia. Kevesebben tudják azonban, hogy ennek gyakorlati felhasználása elválaszthatatlan egy magyar születésű, ám tudását az Egyesült Államokban tökélyre fejlesztő, annak eredményeit pedig a gyakorlatban hasznosító hölgytől, akit „Napkirálynő” (Sun Queen) néven említettek pályatársai és civil tisztelői egyaránt.

A nagyvilágban akad néhány magyar emlék, amelyet sportolóinknak, főleg labdarúgásunk jeleseinek állítottak, de hogy egy helyen kettő is található, ez – legjobb tudomásunk szerint – csupán a portugál főváros népszerű futballcsapatának, a Benficának a stadionjában fordul elő. Az egyikről, Guttmann Béla mesteredzőről már esett szó sorozatunkban, a másik pedig a mellette 2005-ben felavatott szobor,

A magyar korona országaiban évszázadokon át uralkodó Habsburg-ház családtagjai közül hazánkban ritka népszerűségnek örvendett Ferenc József felesége, Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő (1837-98), (köz)kedvelt becenevén Sisi. Drámákkal nehezített életében a rokonszenv együttérzéssel és – erőszakos halála után – őszinte gyásszal is kiegészült.

A havas, a rengeteg örökre megbabonázta mindazokat a természetkedvelőket, akik valamikor is meghódítani vélték, akik megmászták meredélyeit, csúcsait. Aki egyszer is gyalogosan megjárta a Madarasi Hargita ösvényeit, útjait, tanúsíthatja, hogy minduntalan vissza-vissza vágyik ide – fogalmazott Katona Ádám A Hargita dicséretében, melyet előszóként írt a Madarasi Menedékház 50. évfordulós füzetébe. Felismerve, hogy a hegy mindenkinek […]

Sorozatunkban már részletesen írtunk a 18. század első évtizedének magyar szabadságharcáról és annak vezéralakjáról, II. Rákóczi Ferencről (1676-1735). Kevésbé ismert azonban, hogy a zászlóbontást közvetlenül megelőzően, illetve felkelés bukását követően hősünk lengyel földön talált menedéket.

Az amerikai kontinens felfedezéséhez Columbus Kristóf akciója döntőnek bizonyult, ám őslakosainak „megtérítésében” a katolikus egyház misszionáriusai játszották a meghatározó szerepet. Ez magyarázza meg például, hogy a sorozatunkban korábban már említett bogotái székesegyház miért viseli Árpádházi Szent Erzsébet nevét (itt türingiai szerzetesek voltak a kezdeményezők), de magyar szempontból nem érdektelen például a jezsuiták fellépése sem – […]

Mindössze 44 évet élt, ám ez alatt sikerült olyan tekintélyre szert tennie, ami ritkaságszámba megy a Kárpát-medencében. A történelmi Magyarország modern közlekedési, mindenekelőtt vasúti rendszerének megtervezéséért és jórészt megvalósításáért már életében megkapta kortársaitól a „vasminiszter” elnevezést.

A norvég Thor Heyerdahl expedícióinak legendás vízi járműveit – a balsafából épített Kon-Tiki tutajt és a Rá II papiruszhajót – valamint eszközeit és dokumentumait Oslónak a Bygdøy-félszigetén álló Kon-Tiki Múzeumában őrzik.

Vasárnap a Székelyudvarhely Belvárosi Református Egyházközség nemrég felújított templomában, a fél 11-kor kezdődő istentiszteletet követően került sor az Imaidő (Multiradix Kiadó, Kolozsvár, 2021) című verseskötet bemutatójára. Lőrincz József nyugalmazott magyartanár, író, költő, néprajzkutató egyáltalán nem tétlenkedett az elmúlt két esztendőben. Bevallja, számára a koronavírus-járvány arra volt, azt szolgálta, hogy elővegye régóta dédelgetett terveit. Így születhetett […]

Sorozatunkban számos olyan magyar szerepel, aki a nagyvilágban szerzett elismerést. Argentínában is talál ilyeneket az utazó, elegendő Czetz András honvédtábornokra utalnunk. És közéjük tartozik Bíró László József (1899-1985), a golyóstoll feltalálója is…Hősünk Budapesten született, Schweiger László József néven. A családnév Bíróra változtatását a belügyminisztérium 1905-ben engedélyezte. A magyarországi zsidótörvények miatt Bíró 1938-ban feleségével együtt áttért […]

A magyar-lengyel kapcsolatokról sokszor esik szó sorozatunkban. A nagynevű politikusok mellett kevésbé ismert, ám a maguk cselekvési lehetőségeit messze meghaladó személyiségek is szép számban járultak hozzá a történelmi barátság erősítéséhez. Közéjük tartozott Domszky Pál (1903-74) is, aki a II. világháború viharában nyújtott segítséget a rászoruló varsóiaknak.