‘Riport’

 

Farkas József György: Deportált magyarok – Hrastovec

2019. április 23.

A közép-szlovéniai városban 2013-ban márványtáblát állítottak a jugoszláv hatóságok által 1945-ben oda deportált Mura-vidéki magyarok emlékére. Az aktust a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség (MMÖNK) kezdeményezte. A hrastoveci várban jelenleg működő szociális intézmény vezetősége segített az emlékmű és környezete kialakításában, a magyar kormány pedig hozzájárult a költségek fedezéséhez.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar hadifogoly-emlékművek – Szpaszk, Krasznodar

2019. április 18.

A II. világháború alatt és után az egész Szovjetunióban – becslések szerint – mintegy 200–250 ezer magyar vesztette életét hadifogoly-, illetve munkatáborokban. A kétoldalú hadisír- és emlékmű-gondozási megállapodás megvalósulása nyomán a volt Szovjetunió területén többfelé bukkanhatunk a II. világháború idején elhunyt magyarok emlékére emelt obeliszkekre.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Esterházy János – Mírov, Varsó, Prága

2019. április 7.

Gróf Esterházy János (1901–1957) előkelő főnemesi családból származott. Az apja korán meghalt, anyja özvegyen nevelte, két testvérével együtt. A család ötezer holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (39)

2019. április 5.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Szilágyi Aladár: A Klisszura titkai (Erdélyi Riport Könyvek, Scripta Kiadó, Nagyvárad, 2006, Szerkesztő: Szűcs László, Műszaki szerkesztő: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar hadifoglyok és örmény hősi halottak – Jereván

2019. április 3.

Örményország fővárosában már a XXI. században avatták fel azt az emlékművet, amely – a világban eléggé szokatlan módon – egyszerre tiszteleg egykori ellenségek előtt. A négyszögletű, zömök oszlop rózsaszín tufából épült – Jereván központjának házaira jellemző ez az építőanyag.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fekete Réka: Könyves délután Lujzikalagorban

2019. április 2.

A szótárszerkesztés tizenhat esztendeje alatt a moldvai magyar tájnyelv értékeit, szépségeit, kincseit látta meg, azt a változatosságot, ami az évszázadok alatt gazdagította a nyelvet – foglalható össze tömören, hogy saját bevallása szerint mi vezérelte Péntek János nyelvészprofesszort mindvégig abban a munkában, amelynek eredménye A moldvai magyar tájnyelv szótára három kötete. A kolozsvári egyetemi tanár szombaton […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (36)

2019. április 1.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék és ami előtte következik… A temesvári Levente-pör 1919-1920 (Noran Kiadó, Budapest, 2006, Szerkesztő: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Hudec László – Sanghaj

2019. március 27.

A kalandos sorsú Hudec László (1893–1958) egy hatgyermekes mérnökcsalád első gyermekeként született Besztercebányán (ma Szlovákia is büszke rá) Nevét sokféle átírásban őrzik a lexikonok, szakcikkek: László/Ladislaus/Ladislav Hudec/Hugyecz. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar üldözöttek mentője – New York

2019. március 20.

Manhattan közepén, az ENSZ New York-i székházával szemben található a gránitoszlopokból álló, 1998-ban felavatott Wallenberg-emlékmű. Az oszlopokon feliratok ismertetik Raoul Wallenberg (1912-1947?) budapesti tevékenységét, majd az elhurcolását a Szovjetunióba. Az emlékmű a budapesti gettóból származó macskakövekre épült. Mellette áll a svéd diplomata bronzból készült, stilizált aktatáskája.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: arcok, szavak, emlékek (22)

2019. március 10.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Találkozásaim a költővel. Visszaemlékezések Szergej Jeszenyinre Válogatta és oroszból fordította Bán Péter (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002. Szerkesztő: […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Kisbarnaki Farkas Ferenc – Altötting, Arnstorf

2019. március 7.

Talán a legellentmondásosabb személy sorozatunkban kisbarnaki Farkas Ferenc (1892–1980) honvédtábornok, cserkészvezető, a Horthy által alapított Történelmi Vitézi Rend harmadik főkapitánya. Szerepe főképpen annak okán vitatott, hogy a nyilasuralom alatt is aktívan tovább szolgált.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar katonasebesültek halála – Plankstetten

2019. február 28.

A bajorországi városkához, Berchinghez tartozó Plankstetten bencés kolostorát 1129-ben alapították, s évszázadokon keresztül zavartalanul gyarapodott. A 20. század közepén azonban –  a többi között magyar sebesülteket is ápoló-gyógyító – hadikórházat rendeztek be a falai között.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Neumann János – Göttingen, Princeton

2019. február 21.

Neumann János (1903–1957) Budapesten született. Édesapja, Miksa, aki a Magyar Jelzálog- és Hitelbank igazgatója volt, 1913-ban nemesi címet kapott, és felvette a margittai előnevet. A fia így lett hivatalosan margittai Neumann János, későbbi külföldi tartózkodása idején a John von Neumann nevet használta.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Osváth László lengyelmentő – Varsó-Białołęka

2019. február 14.

Osváth László (1892–1970) magyar politikusnak 2012-ben állítottak szobrot a lengyel főváros Białołęka kerületében. Az elhelyezés nem véletlen: Białołęka amolyan „magyar sarok” Varsóban, és évek óta együttműködik Budapest XXII. kerületével, Budafok-Nagytéténnyel. Osváth pedig a II. világháború idején a belügyminisztérium egyik vezető tisztviselőjeként (1936-tól öt miniszter mellett a kulcsfontosságú elnöki osztályt vezette) kiemelkedő eredményeket ért el a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Id. Antall József – Varsó

2019. február 5.

Lengyelország volt az első áldozata az 1939 szeptemberében kitört a második világháborúnak. Civilek, majd katonák menekültek át nagy számban Magyarországra, ahol együttérzéssel és barátsággal fogadták a földönfutókat. Budapest nem adta ki Németországnak a lengyel hadsereg tagjait, akik számára a Délnyugat-Dunántúlon állítottak fel táborokat. Ezzel lehetővé tették, hogy onnan mintegy ötvenezren eljussanak a nyugati szövetségesek támaszpontjaiig. A […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Lugosi Béla (Drakula) – Hollywood

2019. január 28.

Lugosi Béla (1882–1956) magyar–amerikai színész azok közé a filmművészek közé tartozott, akik végérvényesen megteremtették Hollywoodot. Drakula gróf, a vámpír szerepének megjelenítésével – előbb színpadon, majd filmen – máig él, a mítosza eleven, amelyet a Hollywoodi hírességek sétányán fellelhető csillagja is tovább fényesít.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady(100): Csáky Zoltán

2019. január 27.

Ady Endrét keresik? 1977 márciusában mikrofonnal és filmfelvevőgéppel a költő nyomában járva, Zilahtól Nagyváradig különböző korú és foglalkozású embereknek tettük fel a kérdést: ki volt Ady Endre? Zilah. A Wesselényi-szobor előtti ösvény a város legforgalmasabb gyalogátjárója. – Ady Endréről mi jut a néni eszébe? – Az, hogy szeretem, és hogy mindig jólesik, ha hallok valami […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Farkas József György: Szenes Hanna – Szedot Yam, Tivon

2019. január 21.

Az izraeli Szedot Yam kibucban emlékház őrzi a kis település legismertebb egykori lakója, a Magyarországon született, majd a nyilasok által kivégzett Szenes Hanna (1921–44) nevét és személyes tárgyait. Bátorságának elismeréseként utóbb megkapta az Izrael Állam Hőse címet; 1993-ban a magyar katonai bíróság felmentette a vádak alól.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar antifasiszták – Zlatá Koruna

2019. január 10.

A második világháború utolsó heteiben a szovjet és az amerikai csapatok közé szorult Wehrmacht-egységek Csehország területén fejtettek ki nagy ellenállást. A térségben magyar alakulatok is tartózkodtak, a németek azonban nem bíztak bennük, igyekeztek őket lefegyverezni, a katonaszökevényeket pedig kivégezték. A cseh országrészben honvédek is csatlakoztak az ellenállási mozgalomhoz. 

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: 2. Magyar Hadsereg – Don-kanyar

2019. január 3.

Hitler Németországa 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a villámháborúnak elképzelt hadjárathoz néhány nap múlva Magyarország is csatlakozott. A budapesti kormány a náci hadigépezet támogatása végett a keleti frontra, a magyar hadtörténelem minden bizonnyal legszörnyűbb vágóhídjára vezényelte a 2. magyar hadsereg alakulatait.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Puskel Péter aradi történeteiből (4)

2019. január 1.

Szárazföldön és tengeren Arad azon kevés városok közzé tartozik, amelyet minden nyelven ugyanúgy írnak, és szinte ugyanúgy ejtenek. Talán emiatt is a városnév úgy jelkép, hogy valójában nem kizárólagos tulajdonunk. Talán ennek a kiejtésbeli könnyebbségnek, de talán épp oly mértékben a város történelmi rezonanciájának köszönhető, hogy Aradi utcát vagy utat találunk Temesváron, Nagyváradon, Szegeden, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Puskel Péter aradi történeteiből (3)

2018. december 29.

A Hegyalja Rózsa Sándora Kezdő újságíróként riportútjaim során több hegyaljai településen is hallottam idős helybeliektől egy valaha élt Oprea nevű ember említését. Egyesek banditának, mások egyfajta helyi hősnek, a szegények védelmezőjének tartották. Az általam rég elfeledett név viselőjének históriájára és legendájára találtam magyarázatot a minap az Aradi Közlöny 1934-es évfolyamát böngészve.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Puskel Péter aradi történeteiből (2)

2018. december 28.

Egy elmaradt Blériot-légiparádé Louis Blériot (1872–1937), a zseniális francia repülőkonstrüktőr és pilóta 1909-ben elsőként repülte át a La Manche csatornát. Még abban az évben a magyar repülés úttörői meghívták egy budapesti bemutatóra, amelynek októberben eleget is tett. A sikeres demonstráció után Bukarestből is meghívás érkezett, amelyet a sikere csúcsán lévő francia mérnök örömmel el is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyarok haláltáborokban (II) – Plaszów, Bréma

2018. december 25.

A lengyelországi Plaszów náci koncentrációs tábora „a halál előszobája” volt: onnan vitték a női foglyok tízezreit a megsemmisítőhelyekre, mindenekelőtt Auschwitzba és Bergen-Belsenbe. Hetvenkét esztendővel ezelőtt, 1944 nyarán Magyarországról oda hurcolt zsidó nők ezreinek tragédiája teljesedett be a dél-lengyelországi tájon. 

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyarok haláltáborokban (I) – Buchenwald

2018. december 22.

Az 1937–45 között működött német koncentrációs táborokba sok százezer magyar állampolgárt hurcoltak el, s többségük soha nem is tért haza. A legtöbbet a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui lágerben gyilkolták meg – oda 437 ezer magyarországi zsidót deportáltak –, és tízezreket hajtottak el más haláltáborokba is.

Tovább | Nincs hozzászólás »