SZOMORÚ FRISS ISTVÁN Egy Rippl Rónai-kép alá Öreg szemek. Magyar tájra néznek, Melyen némán szállanak az évek, Melyen ősz van, magyar bánat ősze, Szivem néki régi ösmerőse. Jól ösmerem kendet is, vén szittyám, Szomorú Friss István.

A csillogó sárból kiszedem a gyöngyszemeket, hogy asszonyomnak vigyem.

Peregyelkino ismert név Oroszországban – talán ismertebb, mint Szigliget Magyarországon. Ott van az orosz (szovjet) írók alkotóháza – mi több: alkotó faluja. Pedig még csak nem is falu: egy üdülőközpont Moszkva mellett (mára már be is szippantotta a terjeszkedő főváros). Sosem volt önálló település – mindig egy másiknak a része volt csupán. Amikor ’megalakult’, valamikor […]

a szemétdombon levelet találtam részleteiben itt olvasható

Reménytelen csapkodásban Eltűnik az erővonal Reményteljes csapkodással Bizakodhatsz győzelemben Forrás: Vár-Lak

Nem nagy látogatottság másként hogyan is, fénycsapdamozaikmontázs megtévesztésig,

Tisztában vagyok a kérdés provokáló élével. De gondoljuk meg: ha a hozzá való viszonyulással baj van, akkor Őt hogyan látjuk? Milyen Isten az, aki folyton haragszik, kizár, büntet? Milyen Isten az, akinek hosszú, tulajdonképpen végeérhetetlen listái vannak arról, kit nem szabad szeretni és miért? Melegek, muzulmánok, hajléktalanok, zsidók, romák, románok, arabok — már belefáradtam, de […]