A portugál Benfica stadionjánál 2014. február végén felavatták a lisszaboni labdarúgóklub egykori magyar sikeredzőjének, Guttmann Bélának (1900–1981) a szobrát. A 220 centiméter magas bronzalak – Szatmári Juhos László alkotása – a legendás trénert (egykor készült fotója alapján) a két megnyert BEK-serleggel a kezében ábrázolja a sportpálya 18. kapujánál, a 2004 januárjában elhunyt Fehér Miklós mellszobra közelében.

Mert olyan szép volt a nap, mint rothadt narancs. Mert olyan sima volt az arcom, mint gyűrött papíros. Mert szám tiszta volt, mint agyagos víz martja.

A darab A Fészekben egy társaság vacsorál. Közöttük egy fiatal újságíró, aki ragyogó szemmel beszél a neves írók nagy színpadi sikereiről. Azt mondja egy hölgy: — Hát maga miért nem ír darabot? A fiú szívén találva elpirult.

Hogy mi folyik az angol parlamentben, az már gyalázat. Egymás szavába vágnak, egymást kiröhögik. Viszont dönteni képtelenek: se kemény, se lágy Brexit, se új választás, a jelenlegi kormány pedig mondjon le. Ez rossz fényt vet Angliára, Európára, befolyásolja a világpiac állását, Sí Dzsin Ping röhög a markába.

Nem eladó, kérdezi tőlem egy festett szőke, mi nem eladó, kérdezem, a festett szőke mondja, hát a bot, és mutat botomra a festett szőke, mit mondjak, előbb kell nyelni egy nagyot, autentikus, mondja a festett szőke, kellene belőle egy szál nekem, akár lehet is kegyednek botja, mondom, ha már ilyen váratlan esemény ér utol, vagy […]

Periféria témával hirdette meg a szervező Hargita Megyei Kulturális Központ az idei Hargitai Szalon őszi képzőművészeti seregszemlét. A kiállítást Székedi Ferenc művészeti író, publicista nyitotta meg, az ő nyilvános értékelését közöljük (a Hargita Népe nyomán). Hat esztendő telt el azóta, hogy Botár László, az addigi megyei tárlatok szervezője gondolt egy merészet és nagyot, eldöntve, hogy […]

Könnyelműség (könnyű elméjűség) lenne kimondani, hogy kalandos élete volt Ignácz Rózsának, színművésznek és írónak. Kovászna város lányának változatos, illetve sokszor a politika miatt válságos életvitele éppen a nemzeti állapotok művészi megfogalmazásai miatt vált olyanná, amilyen volt. Nem egyedüli a magyar művészetekben, irodalomban, akinél az alkotás tartalma, eszmeisége és igénye egybeesik életvitelével, el az elűzetésig, a […]