Bizonyos hullámhosszonünnepek ide vagy oda,mindenki hallható.Bizonyos áthallásokbantetten érhetõIsten, ember, állat.Csak az a kérdés,ki meddig, mennyirehordozza magábana receptorokat. Forrás: szerző FB-oldala

Röppen a kékbegyű hajnal.Fényszúnyogok jelre várnak.Rovással, zárt ívű rajzzalőrzik a bükkök a várat.Lármatűz? Talpalatnyi.Remény… Gyermekharagnyi.S itt ül a lócán a múlt is.Borvízben mossa az arcát.

Amikor halottat rajzolsz a koporsóbarajzold meg először a fejétaztán a két lábfejét.A kezdő- és végpontokat.A halott így nem lesz aránytalan,a test pedig eldolgozható.

Megmutatom Nektek Klára Kanczler Art’húr-djías grafikus alkotását, ami az Ahogy leng a hinta az almafán című versre készült. A vers egyébként megjelent a Kézjegy 2017. évi antológiájában. ahogy leng a hinta az almafán keresem a példákat,s bizony a példákban nincs hiány…brokátzsinórral elkerített létem, s a valóság között vagyok,ahogy leng a hinta az almafán…

De jó lenne az örök, mi őrködikés időtlenül átörökölhető.Régi lejtőkön régi házak,rácsok és kutyák, cigarettafüst,mámoros napok vetetlen ágyas az a rejtély, hogy itt vagy, de mégsem.

– Megszámolni sem tudomhány László ismerős.Vannak közöttük olyanokkiket vezetéknevükkel összekötvemagamban lelacizok.

Süss nekem kedves egy lángost, káposztást, túróst, mindegy.Forró legyen és olajos, mint comboda folyóparton, ha perzsel a nap.Mától fogva tagjelölt vagy,hímtagom hercegnője.Papírod nem lesz róla,szeplőtelen, kis Boleyn Anna,de ne félj, nem csukatlak a várba,fejed is a nyakadon marad, még akkor is, ha karóba húzlak.

Jönnek a színészek, a mély, dohányos hangok,a szavak építőmesterei,deszka alapra emelneksokezer fura díszletet.Mennyek jönnek és poklok,hol lángra lobban, hol megfagya túlvilág ördögi telke.

Oktalan, becsvágyó apák,rászedett anyák kritériumai,miért raboltatok ki?Fiam, te megváltottál egyszer,ötször emelem olcsó üvegemelső és egyetlen napodra.Nagy volt a szerencséd, nem jöttél, nem láttál soha,pajtában állok, gazdáim ökrök,én húzom mégis a szénásszekeret.

Hiába mondtam, figyeld a fákat,a gyökerek göcsörtös ujjait,valaki más kapaszkodik,más hullat leveleket.

Tanuljunk szeretnimondtad – és lefeküdtünk. Kecsua nyelven kezdtél beszélni,Cuzcóba vittél s a szívemeta Nap nővérének adtad.