Keszthelyi György: Emlékkönyv

De jó lenne az örök, mi őrködik
és időtlenül átörökölhető.
Régi lejtőkön régi házak,
rácsok és kutyák, cigarettafüst,
mámoros napok vetetlen ágya
s az a rejtély, hogy itt vagy, de mégsem.
Riasztó csengőt hordtam magammal,
nyomunkban voltak a lesifotósok,
gyűrtük az ágyneműt, elviseltük egymást,
együtt mostuk más szennyesét.

Mégis jobb így, megállók nélkül,
ha sehova nem költözöm többet,
te ott maradtál, én viszont átmentem
váltóáramba, magasfeszültségbe,
mögöttem gyorsvonat száguld.
Rajtam jónéhány átok ül,
rajtad egy hírhedt lakónegyed.
Az éjjel itt voltál – valahogy így lett,
beszélgettünk angolul, németül,
Kassák halott lova mégis megértett.

2022. június 28.

Forrás: szerző FB-oldala

2022. június 29.

Szóljon hozzá!